14/1961. (IV. 27.) Korm. rendelet

a kedvezményes üdültetésről

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az üdültetés rendjének, megfelelő színvonalának biztosítása érdekében az alábbiakat rendeli:

A rendelkezés hatálya

1. § E rendelet alkalmazása szempontjából kedvezményes üdültetésnek (továbbiakban: üdültetés) kell tekinteni minden olyan üdültetést, amelynél az üdülő létesítéséhez, fenntartásához, vagy üzemeltetéséhez az üdültetést végző, vagy az üdültetést lebonyolító szerv valamilyen formában hozzájárul.

Üdültetést végző szervek

2. § (1) Az üdültetést szervezik és lebonyolítják

a) a munkaviszonyban álló dolgozók és ezek családtagjai tekintetében az állami vállalatok (hivatalok) és egyéb munkáltatók;

b) tagjaik és ezek családtagjai tekintetében a fegyveres testületek, a szakszervezetek, szövetkezetek, illetve azoknak az üdültetést lebonyolító szervei és egyéb társadalmi szervezetek:

c) ipari, (műszaki, mezőgazdasági, kereskedelmi) tanulók tekintetében az oktatásukat végző szervek;

d) az iskolai tanulók tekintetében a nevelésüket végző szervek.

(2) Üdültetést két vagy több szerv együttesen is szervezhet,

Az üdültetés módja

3. § (1) Az üdültetés üdülőben, esetleg más rendeltetésű, üdültetésre alkalmas épületben, vagy más arra alkalmas módon (pl. sátorban, sátortáborban, üdülőhajón stb; továbbiakban: üdülő) bonyolítható le.

(2) Kedvezményes üdültetés, külföldi csereüdültetés útján is lebonyolítható; erről külön jogszabály rendelkezik.

4. § Üdülőt a 2. §-ban felsorolt szervek tarthatnak fenn. Az állami költségvetési szervek közül azonban csak a minisztériumok, továbbá az állami költségvetésben önálló fejezetként megjelölt országos hatáskörű szervek és a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsok végrehajtó bizottságai tarthatnak fenn üdülőt. Ez nem érinti azon szervek üdülő fenntartáshoz való jogát, amelyek erre e rendelet hatálybalépése előtt a pénzügyminisztertől engedélyt kaptak.

Anyagi fedezet

5. § (1) Üdültetésre - ideértve az üdülőépítést, vásárlást, bérbevételt, fenntartást is - a résztvevők által befizetett térítési díjakon felül csak a kifejezetten üdültetés céljára rendelkezésre álló, illetőleg rendelkezésre bocsátott pénzeszközök használhatók fel.

(2) Az (1) bekezdésben említett pénzeszközöket, illetőleg azok forrásait a pénzügyminiszter a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben határozza meg. A szövetkezetek, valamint a társadalmi szervezetek által szervezett üdültetés céljára felhasználható külön pénzeszközöket az ezek felügyeletét ellátó szervek a pénzügyminiszterrel és a munkaügyi miniszterrel egyetértésben határozzák meg.

Üdülőépítés, bővítés

6. § (1) Új üdülő építéséhez, valamint építkezés útján meglevő üdülőben a férőhelyek növeléséhez - amennyiben ehhez az anyagi fedezetet az 5. § szerint biztosították - az üdültetés felett felügyeletet gyakorló szervnek (17. §) a szakszervezettel egyetértésben adott engedélye szükséges.

(2) Új üdülő építése csak akkor engedélyezhető, ha:

a) a megvalósítás anyagi - műszaki - feltételei a jóváhagyott tervben biztosítva vannak,

b) az épületet legalább 100 férőhellyel, általában kétszemélyes szobákkal, folyóvízzel, társalgó helyiséggel, konyhával és étkezővel tervezték, s a gyógy- és magaslati helyeken az üdülő egész éven át üzemeltethető,

c) a megfelelő csatorna- és úthálózatot, valamint a víz- és villanyszolgáltatást biztosították, illetőleg az - legkésőbb az üdülő tervezett üzembehelyezésének időpontjára - biztosítható.

(3) Ha az új üdülő létesítésére olyan helyen kerülne sor, ahol a táj üdülőjellege folytán külön szerv gondoskodik a fejlesztés összehangolásáról, az építkezés helye megválasztásához e szerv javaslatát ki kell kérni. Amennyiben az építtető szerv a javaslattal nem ért egyet, az üdültetés felett felügyeletet gyakorló szerv dönt.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak nem érintik a beruházások engedélyezésével kapcsolatosan külön jogszabályokban foglalt rendelkezések érvényét.

Üdülővásárlás és -bérlet korlátozása

7. § (1) Üdülőt, illetőleg üdülő létesítésére alkalmas épületet vagy telket - a (2)-(4) bekezdés szerinti kivételtől eltekintve - magánszemélytől vásárolni nem szabad.

(2) Magánszemélytől üdültetési célt szolgáló ingatlant vásárolni csak a meglevő üdülő területének bővítésére, és csak a felügyeletet gyakorló szervnek (17. §) a szakszervezettel egyetértésben adott előzetes engedélye alapján szabad.

(3) A vétel csak akkor engedélyezhető, ha

a) az ingatlan értéke az 500.000 forintot nem haladja meg;

b) e vételhez a munkaügyi miniszter, a pénzügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben hozzájárul.

(4) Az ingatlan vétele kizárólag az ingatlanforgalmat lebonyolító szervek útján történhet.

8. § (1) Magánszemélytől üdültetésre alkalmas épületet, vagy férőhelyet csak a Fizetővendéglátó Szolgálat útján és csak a felügyeletet gyakorló szerv (17. §) vezetőjének engedélyével szabad bérbevenni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik e rendelet hatálybalépése előtt megkötött és hatálybalépésekor érvényben levő bérleti szerződésekre. Nem érinti továbbá a közületi elhelyezési rendeletek alapján használatba adott üdülők vagy helyiségek használatára való jogosultságot,

Az üdülők kihasználásának biztosítása

9. § (1) Gondoskodni kell az üdülők egész évi teljes kihasználásáról, az egész éven át üdültetésre nem használható üdülőt pedig - a gyermeküdülők kivételével - legalább 98 napon át üzemeltetni kell.

(2) Ha valamely üdülő férőhelyének átlag 85 százalékos kihasználása nincs biztosítva, az üzemeltető szervek kötelesek felesleges férőhelyeiket üdülővel nem rendelkező, elsősorban a saját felügyeleti szervük alá tartozó - a kedvezményes üdülésre jogosult - más szerveknek bérbeadni.

(3) A férőhelyek bérbeadásának, illetőleg bérbevételének összehangolásáról a felügyeletet gyakorló szerv vezetője, több felügyeleti szerv hatáskörét érintő esetben az érintett felügyeleti szervek közösen gondoskodnak,

10. § Egész éven át történő üdültetésre nem használható, elsősorban a magaslati és gyógyhelyeken fekvő üdülőket - amennyiben erre az 5. § szerint felhasználható pénzforrásokból lehetőség nyílik - úgy kell átalakítani, hogy azok az üdültetésre minden évszakban alkalmasak legyenek,

Az üdülők működésé

11. § (1) Az üdülőt fenntartó szerv köteles gondoskodni a beutaltak megfelelő elhelyezéséről, ellátásáról, kulturált színvonalú üdültetéséről, továbbá alkalmaznia kell az üdülő nyersanyagfelhasználására, ügyvitelére, működésére, valamint az egészségügyi követelményekre vonatkozó rendelkezéseket.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt követelmények tekintetében a munkaügyi miniszter, a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben kötelező érvényű általános szabályokat adhat ki, míg ennek keretei között az élelmezési nyersanyag mértékét és pénzgazdálkodás, valamint számvitel rendjét a pénzügyminiszter, az egészségügyi követelményeket az egészségügyi miniszter, az üdülők étkezési nyersanyaggal való ellátásának rendjét pedig a belkereskedelmi miniszter szabályozza

Beutalás

12. § (1) Kedvezményes üdülésben egy személy évenként legfeljebb 14 napon, szanatóriumi jellegű kedvezményes üdülés esetében pedig legfeljebb 28 napon, gyermek gyógyüdülés esetében legfeljebb 23 napon keresztül vehet részt.

(2) Olyan személy, aki külföldi csereüdülésben részesült, az év folyamán másfajta kedvezményes üdülésben már nem részesülhet.

(3) Ugyanazon személy az (1) bekezdésben meghatározott időn túl is beutalható, ha a teljes üzemelési költséget megtéríti és az üdülőférőhelyre egyéb igény nincs,

Térítési díjak

13. § (1) A Szakszervezetek Országos Tanácsa által fenntartott üdülőben az üdültetés térítési díja napi 12 forint a munkaviszonyban nem álló családtag térítési díja napi 24 forint a szülőkkel együtt üdülő tizennegyedik életévét be nem töltött gyermek után fizetendő térítési díj 6 forint,

(2) Az ipari tanulók, valamint a gyermek és ifjúsági üdülésben résztvevők napi térítési díja 6 forint. A Szakszervezetek Országos Tanácsa által szervezett gyermek gyógyüdülésnél térítési díjat nem kell fizetni.

(3) A vállalati üdülőben fizetendő térítési díjakat az üzemi tanács - ahol üzemi tanács nincs, az igazgató, a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben - állapítja meg. Az állami költségvetési szervek által fenntartott üdülőkben fizetendő térítési díjat a munkaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben határozza meg. A szövetkezetek, valamint a társadalmi szervezetek által fenntartott üdülőkben fizetendő térítési díjat a felügyeletet gyakorló szerv (17. §) vezetője határozza meg.

(4) A térítési díj mértéke a (3) bekezdés eseteiben a szakszervezeti üdültetésre megállapított térítési díjnál kevesebb nem lehet.

14. § Az étkezést nem biztosító üdülőben, valamint az üdülőépületek hétvégi igénybevétele esetén fizetendő legkisebb térítési díjat a munkaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben szabályozza,

15. § A térítési díjak nem érintik a beutaltak külön jogszabály szerint fennálló gyógy- és üdülőhelyi díj fizetésére vonatkozó kötelezettségét.

Az üdültetés irányítása és ellenőrzése

16. § (1) Az üdültetés elvi irányítását a munkaügyi miniszter végzi. Ebben a feladatkörben

a) egybehangolja a különböző üdültetési szervek munkáját,

b) ellenőrzéseket végez,

c) dönt az üdültetéssel kapcsolatban felmerülő elvi kérdésekben,

d) előkészíti, illetőleg kiadja az üdülésre vonatkozó jogszabályokat,

e) gondoskodik az üdültetés tervszerű fejlesztéséről.

(2) A munkaügyi miniszter az (1) bekezdésben megjelölt feladatokat az illetékes miniszterekkel és a szervezett dolgozók tekintetében a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben látja el.

17. § Az üdültetés felügyeletét

a) a szakszervezeti üdültetésnél a Szakszervezetek Országos Tanácsa,

b) a szövetkezetek, valamint a társadalmi szervezetek által szervezett üdültetésnél azok országos központja,

c) az ipari tanulók üdültetése tekintetében a munkaügyi miniszter,

d) a szakszervezeti üdültetésen kívül szervezett óvodai és általános iskolai üdültetés tekintetében a művelődésügyi miniszter,

e) a bölcsődei üdültetés tekintetében az egészségügyi miniszter,

f) az egyéb szervek által szervezett üdültetések tekintetében a felügyeletet gyakorló miniszter látja el.

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

18. § (1) A fegyveres testületek üdülőinek működését (11. §), valamint a beutalásért fizetendő térítési díjak (13. §) mértékét a felettük felügyeletet gyakorló miniszter a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben külön szabályozza.

(2) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a dolgozók üdültetése tárgyában kiadott 1940/1949. (III. 3.) Korm. számú rendelet, a dolgozók szabadságoltatásának ütemtervéről szóló 281/14/1949. NT számú határozat II-III. része, az 1950. évi üdültetés költségeire vonatkozó 370/19/1949. NT számú, a dolgozók üdültetésének biztosításáról szóló 297/16/1950. NT számú, az üdültetés és szabadságoltatás terén tapasztalt egyes hibák kiküszöbölésére vonatkozó 365/19/1950. NT számú, az üdültetés 1951. évi rendszeréről és kereteiről szóló 607/31/1950. NT számú, az üdültetés 1952. évi rendszerére és kereteire vonatkozó 403/21/1951. NT számú, az 1953. évi üdültetési tervre vonatkozó 476/1952. NT számú, a SZOT üdültetésre utazók indulási időpontjának megváltoztatásáról szóló 2.038/11/1952. számú minisztertanácsi, a lépcsőzetes üdültetési rendszer bevezetéséről szóló 2.029/9/1953. számú minisztertanácsi, az üdültetés egyes kérdéseinek rendezéséről szóló 1.056/1957. (VI. 12.) Korm. számú határozat, az ezt módosító 1.003/1959. (I. 14.) Korm. számú és az 1.021/1959. (VI. 9.) Korm. számú határozat.

Apró Antal s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese