1/1961. (II. 5.) MüM rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a szociálpolitika terén történő együttműködés tárgyában Budapesten, az 1960. évi január hó 20. napján kötött egyezmény kihirdetéséről szóló 1960. évi 13. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról.

Az 1960. évi 13. számú törvényerejű rendelet 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján az egészségügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem.

Alaprendelkezések

1. § (1) A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között létrejött és az 1960. évi 13. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) végrehajtása szempontjából lakóhelyen vagy állandó lakóhelyen - a tartózkodási hellyel ellentétben - azt a helyet kell érteni, ahol az egyezmény hatálya alá tartozó személy végleges szándékkal és az illetékes hatóságok hozzájárulásával letelepedett.

(2) Az egyezmény 19. cikkének végrehajtása során a nyugellátásra jogosult személy bármely államigazgatási szerv által kiállított okmánnyal igazolhatja, hogy állandó lakóhelye az 1960. évi január hó 30. napján Magyarország területén volt,

Betegség és keresőképtelenség esetén járó szolgáltatások

2. § (1) Az egyezmény hatálya alá tartozó az a személy, akinek állandó lakóhelye Magyarország területén van és aki kizárólag a Német Demokratikus Köztársaság társadalombiztosítási szervének terhére részesül nyugellátásban, valamint e személy igényjogosult családtagja, ha egyéb jogcímen nem jogosult a betegségi biztosítás szolgáltatásaira, a betegségi biztosításnak a nyugdíjasokat megillető természetben járó szolgáltatásait lakóhelyén a nyugdíjat folyósító szerv által kiállított igazolás alapján veheti igénybe.

(2) A Német Demokratikus Köztársaságnak az az állampolgára, aki átmenetileg tartózkodik Magyarország területén, a heveny megbetegedések és sürgős szükség esetén a gyógykezelést (orvosi-és szakorvosi kezelést, gyógyszerellátást, kórházi és gyógyintézeti ápolást, gyógyászati segédeszközöket, azok sürgős pótlását vagy javítását) a feltétlenül szükséges mértékben a magyar állami egészségügyi szolgálattól, illetőleg a társadalombiztosítási szervtől, a német illetékes hatóságok által kiállított útiokmány (útlevél stb.) alapján igényelheti.

(3) Az (1)-(2) bekezdés alapján a betegségi biztosítás természetben járó szolgáltatásait a hatályos magyar jogszabályok szerint kell nyújtani.

3. § (1) Az egyezmény hatálya alá tartozó az a személy, akinek állandó lakóhelye a Német Demokratikus Köztársaság területén van és aki kizárólag a magyar társadalombiztosítási szerv terhére részesül nyugellátásban, valamint e személy igényjogosult családtagja, ha egyéb jogcímen nem jogosult a betegségi biztosítás szolgáltatásaira, a betegségi biztosításnak a nyugdíjasokat megillető természetben járó szolgáltatásait lakóhelyén a nyugdíjat folyósító szerv által kiállított igazolás alapján veheti igénybe.

(2) Az a magyar állampolgár, aki átmenetileg tartózkodik a Német Demokratikus Köztársaság területén, a heveny megbetegedések és sürgős szükség esetén a gyógykezelést (orvosi- és szakorvosi kezelést, gyógyszerellátást, kórházi és gyógyintézeti ápolást, gyógyászati segédeszközöket, azok sürgős pótlását és javítását) a feltétlenül szükséges mértékben az illetékes szervektől a magyar hatóságok által kiállított útiokmány (útlevél stb.) alapján igényelheti.

4. § (1) A Német Demokratikus Köztársaság átmenetileg Magyarország területén tartózkodó állampolgára részére a 2. § (2) bekezdésében említett szolgáltatásokon túlmenő gyógykezelést kórházigyógyintézeti ápolást, gyógyászati segédeszközt, fogpótlást, valamint a járóbeteg gyógyfürdőkezelést stb. a magyar állami egészségügyi szolgálat, illetve a társadalombiztosítási szerv csak a Német Demokratikus Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának felkérése alapján és annak terhére nyújthat.

(2) Az átmenetileg a Német Demokratikus Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgár részére a 3. § (2) bekezdésében említett szolgáltatásokon felüli gyógykezelés nyújtására az illetékes társadalombiztosítási szervvel egyetértésben a magyar Egészségügyi Minisztérium kérheti fel a Német Demokratikus Köztársaság illetékes szerveit.

5. § Az egyezmény 6. cikke alapján a betegségi biztosítás rövid lejáratú pénzben járó szolgáltatása t a kijelölt központi szervek [19. § (1) bekezdés] felkérés alapján fizetik ki a jogosult személynek.

6. § (1) A 2. és 3. § alapján nyújtott szolgáltatások költségeit a két állam illetékes állami és társadalombiztosítási szervei nem számolják el egymással.

(2) A 4. § alapján egymás terhére nyújtott szolgáltatások költségeit, valamint az 5. § szerint felkérés alapján kifizetett pénzben járó szolgáltatásokat a kijelölt központi szervek [19. § (1) bekezdés] - az egyezmény 14. cikke szerint - két évenként térítik meg egymásnak. Az első elszámolási időszak 1961. évi szeptember hó 30. napján ér véget.

(3) A 4. §-ban említett gyógyintézeti ápolás (kórház, szanatórium, gyógyfürdő) költségeit ápolási napokban kell elszámolni. Minden elszámolási időszak végéig az illetékes szervek (egyezmény 15. cikk) közösen állapítják meg a következő elszámolási időszakban érvényes ápolási díjat. Ez az ápolási díj az ápolással kapcsolatos minden költséget (ellátás, gyógyszer, kötszer, műtőhasználat, orvosi és műtéti díj, gyógyfürdőköltség stb.) magában foglal. A gyógyászati segédeszközért a kiszolgáltatás napján érvényes díjszabás szerinti árat kell megtéríteni.

(4) A 4. § (1) bekezdése szerint a Német Demokratikus Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának felkérésére nyújtott szolgáltatásokat az állami egészségügyi szolgálatnak a szolgáltatást nyújtó szerve, illetőleg a szolgáltatást nyújtó társadalombiztosítási szerv nyilvántartja és a szolgáltatás befejezését követő nyolc napon belül jelenti a kijelölt magyar központi szervnek. A jelentésnek tartalmaznia kell: a szolgáltatásban részesült személy vezeték és utónevét (asszonyoknál leánykori nevet is), a személyazonosság igazolására szolgáló okmány nemét (pl. útlevél) és számát, a felkérő szerv nevét, a felkérést tartalmazó ügyirat számát, valamint az igénybevett gyógyintézeti ápolási napok számát, illetőleg a kiszolgáltatott gyógyintézeti segédeszköz megnevezését és árát.

(5) Az illetékes szervek által egymás terhére nyújtott szolgáltatások elszámolásának részletes szabályait a kijelölt központi szervek közösen állapítják meg.

Nyugellátások

7. § (1) Az egyezmény 7. cikkének (1) bekezdése szerint az 1G80. évi január hó 30. napján vagy ezt követően elszenvedett üzemi baleset (foglalkozási betegség) esetén a szolgáltatások költségei azt az illetékes magyar társadalombiztosítási szervet terhelik, amelynél a sérült a baleset időpontjában biztosított volt, illetőleg amelynél fennállott biztosítás tartama alatt a foglalkozási betegség keletkezett.

(2) Az egyezmény 7. cikkének (2) bekezdése alapján a foglalkozási betegséggel kapcsolatos szolgáltatás költségei azt az illetékes magyar társadalombiztosítási szervet terhelik, amelynél fennállott biztosítás tartama alatt a sérült utoljára végzett foglalkozási betegséget okozó munkát, feltéve, hogy a Német Demokratikus Köztársaság társadalombiztosítási szerve a foglalkozási betegséget még nem állapította meg és e címen szolgáltatást még nem nyújtott.

(3) Az utóbb bekövetkezett újabb üzemi baleset (foglalkozási betegség) alapján járó szolgáltatások költségei - az egyezmény 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően - azt az illetékes magyar társadalombiztosítási szervet terhelik, amelynél a sérült az újabb baleset időpontjában biztosított volt, illetőleg amelynél az utóbb fennállott biztosítás tartama alatt az újabb foglalkozási betegség keletkezett.

(4) Ha az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség által okozott munkaképességcsökkenés újabb üzemi baleset vagy más foglalkozási betegség nélkül állapotrosszabbodás miatt fokozódik, a szolgáltatások költségei továbbra is azt az illetékes magyar társadalombiztosítási szervet terhelik, amelynél a sérült a baleset időpontjában biztosított volt. illetőleg amelynél fennállott biztosítás tartama alatt a foglalkozási betegség keletkezett.

8. § (1) Az egyezmény 19. cikke szerint az 1960. évi január hó 30. napját megelőzően elszenvedett üzemi baleset (foglalkozási betegség) alapján, az egyezmény hatálya alá tartozó személyt megillető szolgáltatás költségei abban az esetben terhelik az illetékes magyar társadalombiztosítási szervet, ha az 1960. évi január hó 30. napján a jogosultnak állandó lakóhelye Magyarország területén volt. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a jogosult részére a Német Demokratikus Köztársaság illetékes szerve megelőzően szolgáltatást már megállapított.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerint igényjogosult személy Magyarország területén lakik, ellátását az üzemi baleset bekövetkezése, illetőleg a foglalkozási betegség keletkezése időpontjában hatályos magyar jogszabályok szerinti feltételekkel és mértékben kell megállapítani, figyelembevéve a nyugellátások időközben történt emelését is.

(3) Az (1) bekezdés szerint igényjogosult személy halála esetén hozzátartozóit - amennyiben Magyarország területén laknak - a halál időpontjában hatályos magyar jogszabályok szerint illeti meg az ellátás.

(4) Ha a biztosított üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében az 1960. évi január hó 30. napját megelőzően halt meg, a hozzátartozókat megillető szolgáltatás költsége csak abban az esetben terheli az illetékes magyar társadalombiztosítási szervet, ha az említett napon a hozzátartozóknak állandó lakóhelye Magyarország területén volt.

9. § (1) Az egyezmény 7. és 8. cikke alapján a hatályos magyar jogszabályok szerint megnyílott igények esetében az illetékes magyar nyugdíjmegállapító szerv (16. §) abban az esetben köteles a nyugellátást megállapítani és az erre illetékes magyar szerv folyósítani, ha a jogszerzőnek, illetőleg nyugellátásra jogosult személynek állandó lakóhelye Magyarország területén van. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a jogosult részére a Német Demokratikus Köztársaság illetékes szerve megelőzően nyugellátást már megállapított.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyugellátás megállapításánál a két állam biztosításában szerzett szolgálati időket össze kell számítani és az összeszámított időket magyar biztosításban szerzett szolgálati időnek kell tekinteni. A jogszerzőnek a Német Demokratikus Köztársaságban biztosításban eltöltött idejére vonatkozó és az igény elbírálásához szükséges hiányzó adatok közlésére a Német Demokratikus Köztársaság részéről kijelölt központi szervet [19. § (1) bekezdés] kell felkérni.

(3) A Német Demokratikus Köztársaság területén eltöltött és a Német Demokratikus Köztársaság szerveinek közlése szerint a nyugdíjra jogosultság szempontjából figyelembevehető időket a nyugellátás megállapításánál abban az esetben lehet számításba venni, ha a hatályos magyar jogszabályoknak a szolgálati idő megszakítására vonatkozó rendelkezései (1958. évi 40. számú tvr. 25. §-a) azt nem zárják ki. E kizáró rendelkezéseket azonban csak a Magyarország területére történt áttelepülést követő időre vonatkozólag lehet alkalmazni.

(4) A nyugellátást az igénynek a magyar jogszabályok szerinti megnyílása időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott feltételekkel és mértékben kell megállapítani, figyelembevéve a nyugellátásoknak időközben történt emelését is. Abban az esetben azonban, ha az (1) bekezdés szerint nyugellátásra jogosult személy igényének megnyílása után biztosítással járó munkaviszonyban tovább dolgozott, kérheti az igény bejelentése időpontjában hatályos magyar jogszabályok alkalmazását akkor is, ha a jogosult részére a Német Demokratikus Köztársaság illetékes biztosítási teherviselője nyugellátást már megállapított. Ezt a rendelkezést a hozzátartozók igényének az elbírálásánál is alkalmazni kell.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés szerint öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult személynek baleseti járadékra is igénye van, a baleseti járadékot is meg kell állapítani és a nyugellátás összegének megállapításánál a baleseti járadék összegét munkabérként figyelembe kell venni.

10. § (1) A nem üzemi baleseten alapuló nyugellátások költségei - az egyezmény 8. cikkének (4) bekezdése szerint - a két állam biztosítási teherviselőit, a biztosítási és annak tekintendő idők megfelelő arányában terhelik.

(2) A biztosításban eltöltött vagy annak tekintendő idők egybeszámításánál és a magyar társadalombiztosítási szervet terhelő arányos nyugdíjrész kiszámításánál - az egyezmény 19. cikkének megfelelően - az 1960. évi január hó 30. napját megelőzően a két államban szerzett biztosítási vagy ennek tekintendő időket akkor kell a magyar jogszabályok szerint megszerzett szolgálati időnek tekinteni, ha a jogszerzőnek vagy a nyugellátásra jogosult személynek állandó lakóhelye ezen a napon Magyarország területén volt.

(3) A szolgálati idő számításánál és a magyar társadalombiztosítási szervet terhelő nyugdíjrész kiszámításánál figyelembe kell venni a Német Demokratikus Köztársaság jogszabályai szerint az 1929. évi január hó 1. napja előtt szerzett szolgálati időt is. Nyugdíjkiegészítés szempontjából azonban csak az 1929. évi január hó 1. napját követően szerzett szolgálati időt szabad figyelembe venni.

(4) A 9. § és a jelen § szerint megállapított nyugdíjösszegnek - amely a különböző pótlékokat (pl. házastársi-, családi pótlék stb.) is magában foglalja - a magyar jogszabályok szerint biztosításban eltöltött vagy annak tekintendő idők tartamára eső arányos része terheli a magyar társadalombiztosítás illetékes szervét. Ha a nyugellátásra jogosult személy - a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján - kizárólag a magyar jogszabályok szerint szerzett szolgálati idővel rendelkezik, a nyugellátás teljes összege az illetékes magyar társadalombiztosítási szervet terheli.

(5) A két állam biztosítási teherviselőjét terhelő arányos rész kiszámításánál a beszámított szolgálati időnek csak a teljes években kifejezett időtartamát kell figyelembevenni, az ezt meghaladó és egy évet el nem érő töredékidőt figyelmen kívül kell hagyni.

(6) Abban az esetben, ha a Magyar Népköztársaságban és a Német Demokratikus Köztársaságban eltöltött szolgálati idő teljes években kifejezett tartama együttesen kevesebb, mint az idők egybeszámítása után kapott szolgálati idő teljes években kifejezett tartama, a szolgálati idők közül az abban az államban szerzett időt kell az arányos rész kiszámításánál egy évvel növelni, amelyben a jogszerző utoljára biztosított volt.

11. § (1) Az egyezmény 7. cikkének (1) bekezdése és 8. cikkének (4) bekezdése alapján az illetékes magyar társadalombiztosítási szervet terhelő nyugellátás vagy nyugellátásrész költségeinek viselésére szolgáló igazolás (nyilatkozat) kiadása, a kijelölt magyar központi szerv [19. § (1) bekezdés] hatáskörébe tartozik.

(2) A kijelölt magyar központi szerv az (1) bekezdés szerint kiadott igazolásokról (nyilatkozatokról) személy szerint nyilvántartást köteles vezetni.

12. § Az egyezmény 7. és 8. cikke alapján egymás terhére folyósított nyugellátások költségeit a kijelölt központi szervek [19. § (1) bekezdés] - az egyezmény 14. cikke szerint - két évenként térítik meg egymásnak, az általuk megállapított eljárási szabályok szerint. Az első elszámolási időszak 1961. évi szeptember hó 30. napján ér véget.

A nyugellátások megállapítása és folyósítása

13. § (1) Az egyezmény alapján járó nyugellátást igénybejelentés alapján kell megállapítani, mégpedig legkorábban az 1960. évi május hó 1. napjától kezdődően. Az egyezmény 8. cikkének (2) bekezdése szerinti esetekben a nyugdíjmegállapító eljárás hivatalból is lefolytatható. Az egyezmények alapján járó nyugellátások megállapításánál - e rendeletben foglalt eltérésekkel - az igénybejelentés időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) Abban az esetben, ha a Német Demokratikus Köztársaságban eltöltött szolgálati időre alapított igényt az illetékes nyugdíjmegállapító szerv az egyezmény kihirdetése előtt jogerősen már elutasította, az egyezmény alapján járó nyugellátást csak új igénybejelentés alapján lehet megállapítani. Ha az előbb említett igényt az illetékes nyugdíjmegállapító szerv jogerősen még nem bírálta el, az igényt az egyezmény alapján járó nyugellátásra vonatkozó igénynek kell tekinteni, amelynek elbírálására a 16. §-ban megjelölt nyugdíjmegállapító szerv illetékes.

(3) Ha a nyugellátási igényt nem az arra illetékes szervnél jelentették be, azt a 16. §-ban megjelölt nyugdíjmegállapító szervhez kell továbbítani. Az igénybejelentés időpontjának azonban azt a napot kell tekinteni, amelyen az igényt az elbírálásra nem illetékes megállapító vagy folyósító szervnél bejelentették.

14. § (1) A nyugellátási igények bejelentéséről, ha a megállapítandó nyugellátás költségei egészben vagy részben a Német Demokratikus Köztársaság biztosítási teherviselőjét terhelik, az illetékes nyugdíjmegállapító szerv (16. §) a kijelölt magyar központi szerv [19. § (1) bekezdés] útján harminc napon belül köteles a Német Demokratikus Köztársaság részéről kijelölt központi szervet értesíteni. Az értesítéssel egyidejűleg közölni kell az igénylőnek Magyarországon biztosításban eltöltött idejére vonatkozó, valamint az igény elbírálásához szükséges egyéb adatokat. Ugyanakkor fel kell kérni e központi szervet, hogy az igénylőnek a Német Demokratikus Köztársaságban biztosításban eltöltött idejére vonatkozó és az igény elbírálásához szükséges egyéb adatokat közölje, illetőleg nyilatkozzék a nyugellátás költségeinek viselése tekintetében.

(2) Abban az esetben, ha a nyugellátási igényt a Német Demokratikus Köztársaságban lakó személy jelenti be, azt a kijelölt magyar központi szerv útján a Német Demokratikus Köztársaság részéről kijelölt központi szervnek meg kell küldeni. Egyidejűleg közölni kell az igénylőnek Magyarországon biztosításban eltöltött idejére vonatkozó, valamint az igény elbírálásához szükséges egyéb adatokat és az esetleges nyilatkozatot a megállapítandó nyugellátás vagy nyugellátásrész viseléséről.

15. § (1) A 7-10. §-ban foglalt rendelkezések alapján nyugellátást vagy az idők arányában megállapított nyugellátásrészt a Német Demokratikus Köztársaság biztosítási teherviselője terhére csak abban az esetben lehet megállapítani, ha a Német Demokratikus Köztársaság részéről kijelölt központi szerv [19. § (1) bekezdés] az üzemi baleset (foglalkozási betegség) alapján járó szolgáltatás költségeit saját terhéül elismerte, illetőleg, ha a nála biztosításban eltöltött és annak tekintendő időkről az igazolást (nyilatkozatot) kiadta.

(2) Amennyiben az illetékes magyar nyugdíjmegállapító szerv a Német Demokratikus Köztársaság biztosítási teherviselője terhére az (1) bekezdés szerint nyugellátást vagy nyugellátásrészt állapít meg, arról a kijelölt magyar központi szerv [19. § (1) bekezdés] útján a Német Demokratikus Köztársaság kijelölt központi szervét értesítenie kell, közölve a megállapított nyugdíj összegét, a folyósítás kezdő időpontját, és azt, hogy milyen összegű nyugellátást, illetőleg nyugellátásrészt állapított meg és folyósít a Német Demokratikus Köztársaság biztosítási teherviselője terhére. Az esetleges változásokról nyolc napon belül kell értesítést adni.

(3) A Német Demokratikus Köztársaság biztosítási teherviselője terhére folyósított nyugellátásokról a kijelölt magyar központi szerv a (2) bekezdésben említett értesítések alapján személyenként nyilvántartást köteles vezetni.

16. § (1) Az egyezmény alapján járó nyugellátásra bejelentett igényt - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ (továbbiakban: SZTK) Budapesti Megyei Alközpontja bírálja el. Abban az esetben, ha az SZTK-nak egyébként illetékes más helyi szervénél (alközpontjánál, kirendeltségénél) olyan igényt jelentenek be, amely csak a Német Demokratikus Köztársaság területén eltöltött szolgálati időnek - ideértve a munkaviszony alatt bekövetkezett üzemi balesetet, illetőleg keletkezett foglalkozási betegséget is - az egyezmény alapján történő figyelembevételével teljesíthető, az igénybejelentést a vonatkozó iratokkal együtt elbírálás és határozathozatal végett az SZTK Budapesti Megyei Alközpontjának kell megküldeni.

(2) Ha a Német Demokratikus Köztársaság területén eltöltött szolgálati időt Magyarországon eltöltött szolgálati idő követte és az utolsó munkaviszony alapján az igény elbírálására nem az SZTK, hanem más nyugdíjmegállapító szerv (MÁV Nyugdíj Hivatal, Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet stb.) illetékes, az egyezmény alapján járó nyugellátásra bejelentett igényt az illetékes nyugdíjmegállapító szerv központja bírálja el.

(3) A nyugellátási igény tárgyában az (1)-(2) bekezdésben megjelölt szervek határozottal intézkednek. A jogorvoslat, tekintetében a hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az SZTK Budapesti Megyei Alközpontja által hozott határozat ellen benyújtott felszólalás elbírálására a határozatot hozó Alközpont székhelye szerinti Társadalombiztosítási Bizottság illetékes.

17. § (1) Amennyiben magyar társadalombiztosítási szervtől nyugellátásban részesülő személy állandó lakóhelyét a Német Demokratikus Köztársaság területére helyezi át, nyugellátásának folyósítását - az egyezmény 7. cikkének (1), illetőleg 8. cikkének (2) bekezdése alapján - az áttelepülés hónapjának végével be kell szüntetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a nyugellátást folyósító szerv a nyugellátás folyósításának beszüntetéséről a kijelölt magyar központi szervet [19. § (1) bekezdés] haladéktalanul tájékoztatni köteles. A kijelölt magyar központi szerv a nyugellátásban részesült áttelepülő személyt megfelelő igazolással köteles ellátni. Amennyiben erre bármilyen okból lehetőség nincs, az igazolást (nyilatkozatot) a Német Demokratikus Köztársaság kijelölt központi szervének kell megküldeni.

Családi pótlék

18. § (1) Az egyezmény 10. cikke alapján a gyermek, testvér és unoka (továbbiakban: gyermekek) után járó családi pótlékot a (2) bekezdésben megjelölt társadalombiztosítási szerv abban az esetben köteles megállapítani és folyósítani, ha a Német Demokratikus Köztársaságban lakó személy a családi pótlék folyósítására vonatkozó magyar jogszabályok szerint családi pótlékra jogosult. A családi pótlékra való jogosultság, valamint a családi pótlék összegének megállapításánál kizárólag a Magyarországon lakó gyermekeket lehet figyelembevenni. A családi pótlék folyósítására irányuló igényt az a személy is előterjesztheti, akinek háztartásában a gyermekek élnek.

(2) Az (1) bekezdés szerint járó családi pótlékot - igénybejelentés alapján - az SZTK Budapesti Megyei Alközpontja állapítja meg és folyósítja.

(3) A megállapított családi pótlékot annak a személynek a részére kell folyósítani, akinek háztartásában a gyermekek élnek. A családi pótlék megállapításához és folyósításához szükséges adatokat és igazolásokat a Német Demokratikus Köztársaság részéről kijelölt központi szervtől a kijelölt magyar központi szervnek [19. § (1) bekezdés] kell kérnie.

Vegyes rendelkezések

19. § (1) Az egyezmény végrehajtásával kapcsolatos eljárás megkönnyítése érdekében kijelölt központi szervek

(2) Az (1) bekezdésben kijelölt központi szervek feladatkörébe tartozik különösen:

a) az igényjogosultság elbírálásához, valamint a szolgáltatások nyújtásához, illetőleg a megállapított nyugellátások folyósításához szükséges adatok, igazolások, okmányok beszerzése és megküldése,

b) az egyes biztosítási teherviselők és egyéb szervek által egymás terhére természetben és pénzben nyújtott szolgáltatások és nyugellátások nyilvántartása, elszámolása és megtérítése,

(3) A megelőző és gyógyító ellátási ügyekben az egyezmény végrehajtására illetékes szerv a Magyar Népköztársaságban az Egészségügyi Minisztérium,

20. § E rendelet rendelkezéseit az 1960. évi május hó 1. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni.

Kisházi Ödön s. k.,

munkaügyi miniszter