1/1961. (I. 31.) PM rendelet
a személyi tulajdonban álló lakóházak állagának megóvásával kapcsolatos rendkívüli felújítási házadókedvezményről, valamint az állami tulajdonban álló épületek közül az Országos Takarékpénztár által értékesített házingatlanok ideiglenes házadómentességéről
A Kormánytól kapott felhatalmazás alapján a lakóházak állagának megóvásához szükséges felújítási, tatarozási és helyreállítási munkálatok elvégzésére való ösztönzés érdekében - az építésügyi miniszterrel egyetértve -, továbbá az állami tulajdonban álló épületek közül az Országos Takarékpénztár által értékesített kisebb házingatlanok ideiglenes házadómentességére vonatkozóan a következőket rendelem:
I.
Rendkívüli felújítási házadókedvezmény
1. § (1) Rendkívüli felújítási házadókedvezmény (a továbbiakban: házadókedvezmény) engedélyezhető a személyi tulajdonban álló, házadó alá eső (adóköteles és ideiglenes adómentes) lakóházak (családi-, szövetkezeti és öröklakásos társasházak, valamint az öröklakások) tulajdonosai részére, ha a lakóházat a rendes elhasználódás vagy bármely más ok következtében beállott rongálódások megszüntetése érdekében felújítják, tatarozzák, vagy helyreállítják (a továbbiakban: felújítás).
(2) Házadókedvezmény 1965. december hó 31-ig - a 6. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően - bejelentett és megkezdett felújítás esetén engedélyezhető.
(3) Házadókedvezményre mindazok a munkálatok jogalapot szolgáltatnak, amelyeket az érvényben levő építésügyi jogszabályok lakúházjavítási munkának minősítenek.
2. § (1) Házadókedvezmény abban az esetben engedélyezhető, ha a felújítás igazolt és elfogadott költsége az 5.000 forintot eléri, vagy meghaladja.
(2) Társasház, valamint lakásépítő- és lakásszövetkezeti ház telekkönyvi törzsbetétbe felvett közös tulajdonban álló épületrészein és központi berendezésein végzett felújítás esetén a házadókedvezmény akkor engedélyezhető, ha a felújítás igazolt és elfogadott költsége - a lakások számától függően - szintenként (alagsor, földszint, emelet)
kettő lakásig az 5.000 forintot,
öt lakásig a 10.000 forintot,
öt lakáson felül a 15.000 forintot
eléri, vagy meghaladja.
(3) Ha a felújítás csak a telekkönyvi albetétbe felvett lakásra vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségre terjed ki, az (1) bekezdés szerinti értékhatárt albetétenként kell számításba venni.
(4) Ha a felújítás a törzsbetétbe és az albetétbe felvett épületrészekre egyaránt kiterjed, a felújítási költségeket együttesen kell számításba venni és a házadókedvezményt a (2) bekezdésben meghatározott értékhatárok alapján kell megállapítani.
3. § (1) A jogszabály által építési engedélyhez kötött felújítás esetén házadókedvezményt csak akkor lehet engedélyezni, ha az építésügyi hatóság a felújításhoz az engedélyt megadta.
(2) A bérlő által végeztetett felújítás esetén a házadókedvezmény alapjául azt az összeget lehet számításba venni, amelyet a tulajdonos bérbeszámítás útján a bérlőnek megtérít.
(3) Részben személyi részben állami tulajdonban álló épület esetén a 2. § szerinti értékhatár alkalmazásánál az elvégzett felújítás teljes összegét, a házadókedvezmény mértékének megállapításánál pedig csak az adóköteles személyi tulajdonra eső költség összegét lehet figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha az épület egy részét állandó házadómentesség illeti meg.
4. § Nem jár házadókedvezmény:
a) azok után a felújítási költségek után, amelyek biztosításból, vagy kártalanításból megtérülnek;
b) az építésügyi hatóság által a tulajdonos terhére elvégeztetett építési munkák után;
c) a lakásbérleti jogszabályok alapján a bérlőt terhelő javítási munkák után.
5. § (1) A házadókedvezmény mértéke, ha a felújítás igazolt és elfogadott költsége:
a) az 5.000 forintot eléri, de a 10.000 forintot nem haladja meg, a költség 50%-a, mely az évenként esedékes házadó 50%-a erejéig;
b) a 10.000 forintot meghaladja, a költség 70%-a, mely az évenként esedékes házadó 70%-a erejéig,
legfeljebb 10 éven keresztül érvényesíthető.
(2) A házadókedvezményt a felújítás befejezését követő év január hó 1. napjától kell a (3) bekezdés szerint meghatározott éveken keresztül figyelembe venni.
(3) A házadókedvezmény időtartamának (éveinek) megállapításához a házadókedvezmény összegét a felújítás befejezésének évére kivetett házadó 50, illetőleg 70%-ával kell elosztani. Ha az osztás tört évet is eredményez, akkor a kedvezményből a teljes évek alatt az adó 50, illetőleg 70%-a, a tört év alatt pedig a kedvezményből fennmaradt összeg érvényesíthető. Ha a házadókedvezmény tartama alatt az évi házadó csökken, a házadókedvezmény összege nem haladhatja meg az arra az évre kivetett házadó 50, illetőleg 70 százalékát. A házadókedvezmény eredetileg megállapított összegéből fennmaradó rész a kedvezmény időtartamának lejárta után sem érvényesíthető.
(4) 1965. december 31-ig ismételten elvégzett, illetőleg megkezdett felújítás alapján engedélyezhető házadókedvezmény időtartama együttesen sem lehet több, mint a házadókedvezmény felső határaként megállapított 10 év.
(5) Az ideiglenes házadómentességben részesülő épületek után az érvényesíthető házadókedvezmény időtartamát úgy kell megállapítani, mintha az épületet ideiglenes házadómentesség nem illetné meg. A házadókedvezmény összege a nem teljes ideiglenes házadómentesség esetén csak az évenként ténylegesen kivetett házadó 50, illetőleg 70%-a erejéig terjedhet.
(6) Ha az épületet teljes ideiglenes házadómentesség, illetőleg helyreállítási vagy átalakítási házadókedvezmény illeti meg, e rendeletben meghatározott házadókedvezményt csak a fenti mentesség, illetőleg kedvezmény lejártát követő év január hó 1. napjától lehet - a felújítás befejezését követő év január hó 1. napjától számított legfeljebb 10 évi időtartamon belül - érvényesíteni,
(7) Ha az elvégzett felújítás a helyreállítási és átalakítási házadókedvezményre vonatkozó rendelet alapján is elbírálható, a házadókedvezmény csak egy jogcímen adható meg.
(8) Társasház, valamint lakásépítő szövetkezeti, illetőleg lakásszövetkezeti ház törzsbetétbe felvett épületrészeinek és központi berendezéseinek felújítása esetében járó házadókedvezményt az egyes telekkönyvi albetétek után kivetett házadóból kell megadni. A házadókedvezmény mértékének megállapításánál a telekkönyvi albetétre eső költség összegét kell figyelembe venni.
6. § (1) Aki a felújítás esetére biztosított házadókedvezményt igénybe kívánja venni, köteles a felújítás megkezdése előtt legalább 8 nappal a házadókedvezményre vonatkozó igényét a házadó kivetésére illetékes községi, járási jogú városi, fővárosi (megyei jogú városi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szervénél (továbbiakban: adóügyi csoport) bejelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell a felújítás részletes költségvetését, valamint - az építési engedélyhez kötött felújítás esetén - az építési engedély másolatát. A bejelentés és az okiratok beterjesztésének elmulasztása esetén a házadókedvezmény nem engedélyezhető.
(2) Ha a felújítás során pótmunka végzése válik szükségessé, azt még a pótmunka megkezdése előtt 24 órával az adóügyi csoportnál be kell jelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén a házadókedvezmény megállapításánál a pótmunkával kapcsolatos költségeket nem lehet figyelembe venni.
(3) Az adóügyi csoport köteles az előzetes bejelentés alapján:
a) a költségvetést részletesen felülvizsgálni és a felújítás megkezdése előtt a helyszínen szemlét tartani;
b) a felújítást annak tartama alatt a szükséghez képest a helyszínen ellenőrizni; végül
c) a szemle, valamint az ellenőrzés eredményét a költségvetésre feljegyezni.
(4) A felújítás befejezését - legkésőbb a befejezéstől számított 30 napon belül - az adóügyi csoporthoz be kell jelenteni. A beadványhoz csatolni kell az eredeti számlákat, nyugtákat és azok összesítését, valamint - bérlő által végzett felújítás esetében - a bérbeszámítási jog elismerését igazoló okiratot.
(5) Ha jogszabály vagy az építési engedély a használatbavételt az építésügyi hatóság külön engedélyéhez köti, a felújítást a használatbavételi engedély kiadásának napján kell befejezettnek tekinteni. Ilyen esetben a házadókedvezmény engedélyezése iránti beadványhoz a használatbavételi engedély másolatát is csatolni kell. Ennek hiányában házadókedvezményt engedélyezni nem lehet,
7. § (1) A házadókedvezmény engedélyezése előtt helyszíni szemle útján és a számlák beható vizsgálata alapján - szükség esetén az építésügyi hatóság bevonásával - az alábbiakat kell megállapítani:
a) a felújítás tényleg a bemutatott költségvetés szerint történt-e;
b) a költségeket a felülvizsgált költségvetés szerinti árakon számolták-e el.
(2) Ha a felújítást az Országos Takarékpénztártól igénybevett kölcsönnel végezték, a házadókedvezményt az Országos Takarékpénztár által elfogadott költségek alapján kell megállapítani.
8. § (1) Az adóügyi csoport az eljárás befejezése után határozottal állapítja meg:
a) a házadókedvezmény szempontjából elfogadható felújítás költségét; továbbá
b) a házadókedvezmény mértékét, összegét és időtartamát.
(2) Az adóügyi csoport határozata ellen az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint fellebbezésnek van helye.
9. § (1) Az engedélyezett házadókedvezményről az adóügyi csoport külön nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartásba be kell vezetni: a tulajdonos nevét, az épület fekvését (utca, házszám), a határozat számát, a kedvezmény alapjául szolgáló költség összegét, a házadókedvezmény érvényesítésének időtartamát, az évenkénti házadókedvezmény összegét - évenként elkülönítve -, valamint a főkönyvi számla számát.
(2) A házadókedvezmény érvényesítésének időtartama alatt a házadót a nyilvántartásban előjegyzett évenkénti kedvezménnyel csökkentve kell előírni. A házadó csökkenése esetén az 5. § (3) bekezdése szerint kell eljárni.
II.
Az Országos Takarékpénztár által az állami tulajdonban álló épületek közül értékesített kisebb házingatlanok ideiglenes házadómentessége
10. § Az állami tulajdonban álló kisebb házingatlanok elidegenítéséről szóló 27/1959. (V. 7.) Korm. számú rendelet, valamint a szénbányászok sajátházépítési akcióját szabályozó kormányhatározat módosításáról szóló 1.096/1957. (XII. 31.) Korm. számú határozat alapján az Országos Takarékpénztár által értékesített állami házingatlan (öröklakás) vevőjét az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától számított öt évig terjedő teljes házadómentesség illeti meg.
11. § (1) Ha a felek a házingatlanra (öröklakásra) vonatkozó adásvételi szerződést bármely okból felbontják, vagy az érvénytelenné válik és a házingatlant (öröklakást) az Országos Takarékpénztár újból értékesíti, a házadómentesség az új vevőt ugyancsak az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától illeti meg.
(2) Az előző bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén a szerződés keltétől a szerződés felbontásának napjáig terjedő időre eső házadót a volt tulajdonos (birtokos) terhére pótlólag ki kell vetni.
12. § (1) A házadómentességet az Országos Takarékpénztárnak a házingatlan (öröklakás) elidegenítéséről adott értesítése alapján az adóügyi csoport határozattal engedélyezi.
(2) A házadómentesség nyilvántartásával, továbbá a mentesség lejárta után a házadó kivetésével és előírásával kapcsolatban az adóügyi csoport a házadóra vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint köteles eljárni.
13. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a 10. §-ban megjelölt akció keretében a rendelet hatálybalépése előtt értékesítésre került házingatlanok esetében is alkalmazni kell.
Nyers Rezső s. k.,
pénzügyminiszter