27/1959. (V. 7.) Korm. rendelet

az állami tulajdonban álló kisebb házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az állami tulajdonban álló kisebb házingatlanok elidegenítését - tekintet nélkül arra, hogy azok milyen jogcímen vannak az állam tulajdonában - a következőképen szabályozza.

A házingatlanok elidegenítésének általános szabályai

1. § (1) Magánszemélyek részére elidegeníthetők - tekintet nélkül arra, hogy az elidegenítésre kerülő házingatlan hány önálló lakást foglal magában - :

a) a kizárólag állami tulajdonban álló és legfeljebb hat lakószobáig terjedő nagyságú házingatlanok;

b) a vegyestulajdonban álló és legfeljebb hat lakószobáig terjedő nagyságú házingatlanban az állami tulajdoni hányada.

(2) Azokban a községekben, ahol az állami tulajdonban álló házingatlanok kezelése nem biztosítható, - a megyei tanácsok végrehajtó bizottságának engedélyével - hat lakószobásnál nagyobb házingatlanok is elidegeníthetők.

(3) A házingatlanokhoz tartozó, nem lakás célját szolgáló helyiségek a házingatlannal együtt idegeníthetők el.

(4) Szövetkezetek és szövetkezeti szervek részére elidegeníthetők az általuk gazdasági, szociális, kulturális célra, vagy munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás céljára használt, illetőleg ilyen célra szükséges házingatlanok, tekintet nélkül azok nagyságára.

(5) Nem idegeníthetők el azok az állami tulajdonban álló házingatlanok, amelyeket közérdekű célra használnak, vagy ilyen célra szükségesek. A közérdekből el nem idegeníthető házingatlanok körét az építésügyi miniszter és a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben állapítja meg.

2. § (1) Egy személy, illetőleg a vele közös háztartásban élő családtagjai részére csak egy, legfeljebb hat lakószobáig terjedő nagyságú házingatlan, vagy ennek megfelelő tulajdoni hányad, társasház esetében pedig legfeljebb egy, hat lakószobásnál nem nagyobb öröklakás idegeníthető el.

(2) Az elidegenítésre kerülő házingatlan (öröklakás) megvásárlására a házingatlant használó bérlőnek (bérlőknek) - elsősorban az általa (általuk) használt bérleménynek megfelelő tulajdoni hányad erejéig, másodsorban a bérleményt magában foglaló egész házingatlanra - elővásárlási joga (joguk) van.

(3) A hat lakószobásnál nem nagyobb, vegyes tulajdonban levő osztatlan közös tulajdonban álló házingatlan elidegenítése esetéiben is az állam tulajdoni hányadára vonatkozóan a bérlő-(k)-nek van elővásárlási joga (joguk). Amennyiben a bérlő-(k) elővásárlási jogával (jogukkal) élni nem kíván-(nak), az elővásárlási jog a tulajdonostársat illeti meg.

(4) Ha a bérlő-(k) elővásárlási jogával (jogukkal) élni nem kíván(nak), a házingatlan elidegenítését végző állami szerv [3. § (2) bekezdés] - házingatlannak beköltözhető állapotban történő értékesítése céljából - a bérlő(k) részére, előzetes megállapodás alapján - megfelelő cserelakást biztosíthat. A lakásbérleti jog ilyen célra - a 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet 32. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően - kivételesen vásárlás útján is megszerezhető.

3. § (1) Az elidegenítésre kerülő, tanácsi kezelésben levő házingatlanokat az illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága, az egyéb házingatlanokat pedig a kezelő szerv felett felügyeletet gyakorló miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) határozza meg.

(2) Az elidegenítésre kijelölt házingatlanok értékesítése az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: OTp) feladata. Az OTp által lebonyolított házingatlan-értékesítés esetén a 37/1951. (II. 4.) MT rendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

4. § (1) Állami tulajdonban álló házingatlanokat elidegeníteni csak az illetékes járási (járási jogú városi, fővárosi és megyei jogú városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága által meghatározott műszaki érték figyelembevételével megállapított helyi forgalmi áron lehet.

(2) A házingatlanok tulajdonjogának a jelen rendelet alapján adás-vétel vagy csere útján történő megszerzése esetén csak eljárási illetéket kell fizetni.

(3) A házingatlanok értékesítésével kapcsolatos tevékenységéért az OTp a vevő terhére - az elidegenítésre kerülő házingatlan forgalmi ára 3%-ának megfelelő összegű - egyszeri kezelési költséget számít fel.

(4) Az elidegenített házingatlanok vételárát az OTp-hoz kell befizetni. Az OTp a befolyt pénzösszeg 30%-át köteles az elidegenített házingatlan fekvése szerint illetékes községi (járási jogú Városi) tanács községfejlesztési alapjába, további 20%-át pedig a megyei tanács végrehajtó bizottsága részére átutalni. Budapest főváros és a megyei jogú városok esetében a befolyt pénzösszeg 60%-a illeti meg a fővárosi (megyei jogú városi) tanács községfejlesztési alapját. Az átutalt összeg kizárólag az állami tulajdonban álló lakóházak és egyéb épületek állagmegóvására és korszerűsítésére használható fel. Az OTp-hoz befolyt összeg fennmaradó részét a Pénzügyminisztérium külön számlán köteles kezelni és azt kizárólag lakásépítés céljára szabad felhasználni.

A házingatlanok eladása

5. § (1) A jelen rendelet alapján eladásra kerülő házingatlanokból csak az vásárolhat, akinek vagy a vele közös háztartásban élő családtagjának a tulajdonában e vásárlása folytán egy állandó lakás céljára szolgáló belterületi és egy üdülés, pihenés céljára szolgáló vagy külterületi házingatlannál (tulajdoni hányadnál) több nem lesz.

(2) A jelen rendelet alapján eladásra kerülő házingatlanok vásárlásának lehetőségében nem részesülhetnek azok, és a velük közös háztartásban élő házastársak sem,

a) akik a volt tőkések, egyéb kizsákmányolók és a megdöntött társadalmi rendszer népelnyomó elemeinek sorába tartoznak [14/1952. (II. 17.) MT rendelet 8. §-ának e) pontja];

b) akik az ország területének elhagyására vonatkozó jogszabályok megsértésével, vagy kijátszásával külföldre távoztak és az 1957. évi március hó 31. napjáig az ország területére nem tértek vissza, sem hazatérési szándékukat a Magyar Népköztársaság valamelyik külképviseleti hatóságának vagy hazatelepítéssel megbízott hivatalos szervének az 1957. évi március hó 31. napjáig nem jelentették be, vagy bejelentették ugyan, de az 1957. évi augusztus hó 31. napjáig, illetőleg ha kiskorú, 18. életévének betöltését megelőzően nem tértek vissza [1957. évi 28. törvényerejű rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja];

c) akiket az állam, illetőleg a népgazdaság vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt egy évet meghaladó börtönbüntetésre ítéltek.

6. § (1) Az eladott házingatlanok vételárát általában készpénzben kell megfizetni. Készpénzfizetés vagy a vételárnak rövidebb törlesztési idő alatt történő kiegyenlítése esetén árengedmény, illetőleg kamatkedvezmény biztosítható.

(2) Ha a vevő a vételárat a szerződés megkötésekor készpénzben teljes egészében megfizetni nem tudja, az OTp a tartozás erejéig hosszúlejáratú kölcsönt folyósíthat. A vételárnak legalább 10%-át azonban minden esetben készpénzben kell megfizetni. A kölcsönösszeget legfeljebb 25 év alatt, évi 3%-os kamat mellett kell visszafizetni.

(3) A vevőnek a megvásárolt házingatlanra vonatkozó tulajdonjogát az adás-vételi szerződés alapján a telekkönyvbe be kell kebelezni. A tulajdonjog telekkönyvi bekebelezésével egyidejűleg a házingatlan megvásárlásával kapcsolatban folyósított és még ki nem egyenlített kölcsöntartozás és járulékai erejéig az OTp javára jelzálogjogot kell bekebelezni.

(4) A megvásárolt házingatlant a kölcsöntartozás fennállásának idejére, legalább azonban öt évig, elidegenítési és terhelési tilalom terheli. A vevő személyi körülményeinek lényeges megváltozása esetében azonban a tulajdonjog - a házingatlan fekvése szerint illetékes járási (járási jogú városi, fővárosi és megyei jogú városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának előzetes hozzájárulásával - átruházható. Ha a házingatlannal kapcsolatban még kölcsöntartozás áll fenn, az átruházáshoz az OTp hozzájárulása is szükséges. Az elidegenítési és terhelési tilalmat a telekkönyvben fel kell jegyeztetni.

(5) Az 5. §-ban, valamint a jelen § (4) bekezdésében foglalt tilalom ellenére megkötött adás-vételi szerződés semmis.

(6) Szövetkezetek részére - a szövetkezetek számára megállapított általános hitelnyújtási feltételek mellett - az eladásra kerülő házingatlanok vételárának teljes összege erejéig a Magyar Nemzeti Bank hosszúlejáratú kölcsönt folyósíthat,

A házingatlanok cseréje

7. § (1) A jelen rendelet alapján elidegeníthető, állami tulajdonban álló házingatlan - a tulajdonossal kötött megállapodás alapján - személyi vagy szövetkezeti tulajdonban álló házingatlannal (tulajdoni hányaddal, öröklakással) elcserélhető, ha a személyi, vagy szövetkezeti tulajdonban álló

a) házingatlanra (tulajdoni hányadra, öröklakásra) munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás céljára, vagy más közérdekű célra szükség van, illetőleg azt ilyen célra használják;

b) tulajdoni hányad (öröklakás) túlnyomórészt állami tulajdonban álló, vegyestulajdonú házingatlanban van;

c) házingatlan egyidejű eladásának lehetősége az állam részére biztosítva van.

(2) Ha az állami tulajdonban álló házingatlanért csereképpen felajánlott házingatlan (tulajdoni hányad, öröklakás) forgalmi ára magasabb, az árkülönbözet megtérítését az állam terhére elvállalni nem szabad. Ha a csereképpen felajánlott házingatlan (tulajdoni hányad, öröklakás) forgalmi ára alacsonyabb, az árkülönbözet megtérítésének feltételeit - a 6. § (1)-(4), illetőleg (6) bekezdéseiben foglalt rendelkezések figyelembevételével - a csereszerződésben kell megállapítani,

Vegyes rendelkezések

8. § A jelen rendelet alapján megkötött adás-vételi és csereszerződésekkel kapcsolatos viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

9. § (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról az építésügyi miniszter és a pénzügyminiszter gondoskodik.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 4/1954. (XI. 4.) VKGM rendelet - a 6. § kivételével -, a 84/1954. (T. K. 69.) VKGM utasítás, az 5/1955. (XII. 24.) VKGM rendelet, valamint az 1/1956. (VIII. 11.) VKGM-ÁH rendelet hatályát veszti.

(3) A jelen rendelet nem érinti a szénbányászok sajátház építési akciójáról szóló, az 1.096/1957. (XII. 31.) Korm. határozattal módosított 1.015/1957. (I. 27.) Korm. határozat, továbbá az állam által felépített egyes lakások értékesítéséről szóló 1.083/1957. (X. 19.) Korm. határozat hatályát.

Apró Antal s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese