1961. évi I. törvény

a Magyar Népköztársaság 1961. évi költségvetéséről

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1961. évi költségvetésének

bevételeit 75.987,472.000 (Hetvenötmilliárd-kilencszáznyolcvanhétmillió-négyszázhetvenkettőezer) forintban,

kiadásait 75.724,472.000 (Hetvenötmilliárd-hétszázhuszonnégymillió-négyszázhetvenkettőezer) forintban,

bevételi többletét 263,000.000 (Kettőszázhatvanhárommillió) forintban határozza meg.

2. § A törvény 1. §-ában meghatározott, valamint az esetleg azt meghaladó bevételi többletét, továbbá a költségvetésben előirányzott tartalékot a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az évközben felmerülő szükségletek fedezetére és az állami pénzkészletek gyarapítására használhatja fel.

3. § A törvény 1. §-ában meghatározott bevételek forrásai:

a népgazdaság ipari, építőipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési és szolgáltató vállalataitól befolyó nyereségbefizetés, forgalmi adó, illetményadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb befizetések 62.312 millió forint, a bevételek 82%-a,

a szövetkezetektől származó adóbevételek és egyéb befizetések 2.797 millió forint, a bevételek 3,7%-a,

a lakosságtól származó adóbevételek 3.885 millió forint, a bevételek 5,1%-a,

a különféle bevételek, elsősorban a központi és a tanácsi költségvetési szervek bevételei, továbbá az egyéb forrásokból várható bevételek, együttesen 6.993 millió forint, a bevételek 9,2%-a.

4. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 45.587 millió forintot, a kiadások 60,2%-át az 1961. évi népgazdasági terv célkitűzései szerint megvalósítandó ipari beruházásokra, az ipar műszaki fejlesztésére és a népgazdaság készleteinek művelésére,

a mezőgazdaság termelésének növelésére, ezen belül elsősorban a szocialista nagyüzemek további erősítésére és fejlesztésére, lényegében a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezésére, a közlekedés fejlesztésére, a vasúti és közúti közlekedési berendezések karbantartására és felújítására, fő közlekedési és helyi úthálózat javítására, valamint egyes közlekedési eszközök beszerzésére,

a bel- és külkereskedelmi áruforgalom lebonyolítására, a kereskedelmi hálózat bővítésére,

új lakások építésére, egészségügyi és kulturális intézmények létesítésére, valamint a városi és községi közműhálózat fejlesztésére,

végül, a belföldi államadósságok törlesztésére, nemzetközi kötelezettségekre és a költségvetési tartalékra

kell fordítani.

5. § (1) Egészségügyi, szociális, társadalombiztosítási, oktatási, művelődési, valamint egyéb kulturális feladatokra, ilyen jellegű intézmények és intézetek fenntartására, a törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 20.699 millió forintot, a kiadások 27,3%-át kell fordítani.

(2) Az (1) bekezdésben említett összegből:

a) egészségügyi feladatokra, az egészségügyi ellátás és az egészségvédelem fejlesztésére, a kórházak, klinikák, szakorvosi rendelőintézetek, gondozóintézetek. orvosi körzetek, szülőotthonok, bölcsődék és gyermekotthonok fenntartására, anya-és csecsemővédelemre, szülészeti ellátásra, valamint egyéb egészségügyi célokra, az intézmények hálózatának bővítésére 4.380 millió forintot,

b) szociális kiadásokra, a szociális otthonok, üdülők fenntartására, továbbá más szociális célokra, 619 millió forintot,

c) társadalombiztosítási feladatokra, betegségi és egyéb készpénzsegélyekre, gyógyszerek, valamint gyógyászati segédeszközök költségeie, családi pótlékra, továbbá nyug- és egyéb ellátásra 8.748 millió forintot,

d) az oktatási intézetek és intézmények kiadásaira, elsősorban az általános iskolák fenntartására, fejlesztésére, nevelőotthonok, gyermekvédő otthonok, tanulóotthonok és tanműhelyek, középiskolák, technikumok, akadémiák, főiskolák, egyetemek működési költségeire, valamint egyéb oktatási célokra 5.625 millió forintot,

e) a tudományos kutatás költségéire, a népművelési és egyéb kulturális intézmények kiadásaira, a rádió és televízió fenntartására és fejlesztésére, a színházak és egyéb művészeti intézmények támogatására, sportlétesítmények fenntartására, valamint egyéb kulturális célok megvalósítására 1.327 millió forintot

kell fordítani.

6. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból

honvédelmi célokra 3.376 millió forintot, a kiadások 4,5%-át,

rend- és jogbiztonsági kiadásokra 3.652 millió forintot, a kiadások 4,8%-át,

igazgatási kiadásokra 2.410 millió forintot, a kiadások 3,2%-át

kell fordítani.

7. § (1) Az Országgyűlés a tanácsok 1961. évi költségvetését a törvény 1. §-ában meghatározott főösszeg keretében:

12.488,471.000 (Tizenkettőmilliárd-négyszáz-nyolcvannyolcmillió-négyszázhetvenegyezer) forint bevétellel,

12.488,471.000 (Tizenkettőmilliárd-négyszáz-nyolcvannyolcmillió-négyszázhetvenegyezer) forint kiadással

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételek forrásai:

a) a tanácsok alá rendelt vállalatok nyereségbefizetésének teljes összege, 2.099 millió forint,

b) a tanácsok működési bevételeinek teljes összege, 852 millió forint,

c) az együttesen kezelt adók 100%-a, 1.650 millió forint,

d) a magánszemélyektől eredő forgalmi adóbevételek 100%-a, 150 millió forint,

e) a tanácsok alá rendelt vállalatok forgalmi és illetményadó befizetésének 98,1%-a, 996 millió forint,

f) a kisipari szövetkezetek adóbefizetésének 92,9%-a, 1.702 millió forint,

g) a földművesszövetkezetek adóbefizetésének 100%-a, 240 millió forint,

h) az állami hozzájárulás a beruházások fedezetére és egyéb célokra. 4.799 millió forint.

(3) A fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok bevételi forrásait és az állami adókból való részesedésük mértékét a törvény melléklete határozza meg.

(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a tanácsok részére megállapított bevételi terveknek kormányrendeletek, kormányhatározatok, vagy miniszteri rendeletek és utasítások következtében történt módosulása esetén a többletet elvonja, illetőleg a hiányt állami hozzájárulásból biztosítsa.

8. § (1) A kiadásokra a törvény 1. §-ában meghatározott összeget - a törvényes átcsoportosítási jogkör figyelembevételével - csak a jóváhagyott feladatokra lehet felhasználni.

(2) A költségvetés végrehajtása során a legszigorúbb takarékosságot kell érvényesíteni. A takarékosság érvényesítéséért a költségvetés végrehajtásában érdekelt valamennyi szerv dolgozója felelős.

(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a költségvetés végrehajtása során a költségvetésben meghatározott bevételek beszedését és a kiadások teljesítését az államháztartás helyzetének megfelelően szabályozza.

(4) A kiadásokra meghatározott összegeket a költségvetési éven túl felhasználni nem lehet.

9. § E törvény rendelkezéseit az 1961. év január 1. napjától kell alkalmazni; végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a pénzügyminiszter útján gondoskodik.

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára