Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

2/1961. (III. 28.) MüM rendelet

a munkásszálláson történő elhelyezés feltételeiről és a térítési díjakról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 8/1961. (III. 28.) számú rendeletében foglalt felhatalmazás alapján az érintett miniszterekkel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az alábbiakat rendelem.

1. § (1) Munkásszálláson csak olyan dolgozó helyezhető el,

a) aki a szállást fenntartó vállalattal, vagy a szállás felett felügyeletet gyakorló miniszter által meghatározott egyéb vállalattal munkaviszonyban áll, vagy ipari tanuló és

b) állandó lakóhelyéről munkahelyére naponta bejárni nem tud.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek valamelyike megszűnik, vagy ha a dolgozó a szocialista együttélés szabályait súlyosan megszegi, továbbá ha a 4. § szerinti térítési díjat ismételten nem fizeti, a munkásszálláson történő további elhelyezését biztosítani nem szabad. E rendelkezés végrehajtása szempontjából közömbös, hogy a dolgozó milyen lakásbejelentővel tartózkodik a szálláson.

(3) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek meg nem felelő dolgozónak, aki a rendelet hatálybalépésekor munkásszálláson lakik, a munkásszállást fenntartó vállalat igazgatója (továbbiakban: vállalat igazgatója) a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben további időtartamra - legfeljebb azonban hat hónapra - engedélyezheti a munkásszállás igénybevételét.

(4) A mezőgazdaságban a vállalat igazgatója a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben a vállalat érdekében engedélyezheti - a vállalattal munkaviszonyban álló dolgozónak a munkásszálláson történő elhelyezését, akkor is, ha az állandó lakhelyéről munkahelyére naponta be tud járni.

2. § (1) A térítési díjak megállapítása szempontjából a munkásszállásokat az alábbiak szerint kell besorolni:

Az I. kategóriába az a munkásszállás tartozik,

a) amelyet állandó jellegű épületben, eredetileg is erre a célra, korszerű kivitelben létesítettek és végleges rendeltetéssel rendeztek be munkásszállásnak,

b) amelyet közművekkel és központi fűtéssel, továbbá

c) az egészségügyi és szociális előírások szerinti helyiségekkel láttak el,

d) amelyben a lakószobák többségében a tervezett férőhelyek száma legfeljebb három és szobánként állandó hideg-melegvízzel ellátott fürdőszoba vagy mosdó van, végül

e) amelyben a szobák túlnyomó része berendezésének színvonala az átlagosat meghaladja.

A II. kategóriába az a munkásszállás tartozik, amelyben az I. kategória a), b), c) és e) pontjai szerinti feltételek fennállnak és ahol

a) a lakószobák többségében a tervezett férőhelyek száma a hármat meghaladja, a kilencet azonban nem éri el,

b) általában csak emeletenként van közös fürdő, vagy mosdóhelyiség, a heti kétszeri melegvízszolgáltatást azonban biztosították.

A III. kategóriába az a munkásszállás tartozik,

a) amelyet eredetileg nem szállás céljára létesített épületben, épületrészben, de tartós jelleggel rendeztek be munkásszállásnak,

b) amelyet közművekkel, továbbá

c) az egészségügyi és szociális előírások szerinti helyiségekkel láttak el,

d) amelyben a lakószobák többségében a tervezett férőhelyek száma a nyolcat meghaladja, de a tizennégyet nem éri el, végül

e) amelyben heti kétszeri melegvízszolgáltatással közös fürdő, illetőleg zuhanyozó helyiség van.

A IV. kategóriába az a munkásszállás tartozik,

a) amelyet ideiglenes vagy állandó jellegű épületben, szállás céljára, ideiglenes rendeltetéssel rendeztek be,

b) amelyet részben, vagy egészben közművekkel láttak el, továbbá

c) amelyben az egészségügyi és szociális normák megtartása általában biztosítható.

Az V. kategóriába az I-IV. kategóriába nem sorolható munkásszállás tartozik.

(2) Az I-V. kategóriába sorolt munkásszállások mindegyikében biztosítani kell a szállás világítását, fűtését és takarítását, valamint az ágynemű használatát és annak rendszeres mosatását. Ezek ellenértékét a szállásért fizetett térítési díj magában foglalja.

3. § A munkásszállás besorolását a vállalat igazgatójának, a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben tett javaslatára a miniszter a szakszervezettel egyetértésben hagyja jóvá.

4. § (1) A munkásszálláson elhelyezett dolgozónak az alábbi térítési díjat kell fizetnie:

a) az I. kategóriájú szállásnál

egy személyre havi - 180,- forint,

b) a II. kategóriájú szállásnál

egy személyre havi - 140,- forint,

c) a III. kategóriájú szállásnál

egy személyre havi - 100,- forint,

d) a IV. kategóriájú szállásnál

egy személyre havi - - 75,- forint,

e) az V. kategóriájú szállásnál

egy személyre havi - - 15,- forint.

(2) Az építőiparban változó munkahelyen foglalkoztatott, munkásszálláson elhelyezett dolgozó által fizetendő térítési díj összege:

a) az I. kategóriájú szállásnál

egy személyre havi - - 160,- forint,

b) a II. kategóriájú szállásnál

egy személyre havi - - 125,- forint,

c) a III. kategóriájú szállásnál

egy személyre havi - - 90,- forint,

d) a IV. kategóriájú szállásnál

egy személyre havi - - 70,- forint,

e) az V. kategóriájú szállásnál

egy személyre havi - - 15,- forint.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint megállapított térítési díjaktól a vállalat igazgatója, a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben, a szobák fekvésének, berendezésének és felszerelése színvonalának, továbbá a férőhelyek számának figyelembevételével eltérhet. Ez az eltérés nem lehet olyan mértékű, hogy a fizetendő díj több legyen, mint a magasabb kategóriájú, illetve kevesebb, mint az alacsonyabb kategóriájú munkásszállás térítési díja. [Pl. az (1) bekezdésben említett II. kategóriájú munkásszállásnál 180,- forintnál magasabb, illetve 100,- forintnál alacsonyabb térítési díj nem állapítható meg.] A térítési díj az (1) bekezdés esetében 220,-, a (2) bekezdés esetében 190,- forintnál magasabban, illetve 15,- forintnál alacsonyabban nem állapítható meg. Az eltérő díjat úgy kell megállapítani, hogy a térítési díjak egy személyre eső átlaga megegyezzék a szállásra az (1) , illetve a (2) bekezdés alapján előírt térítési díj összegével.

(4) Az építőiparban a változó munkahelyen foglalkoztatott családfenntartó dolgozók részére a (2) , illetve (3) bekezdésben meghatározott térítési díjból 15% engedményt kell adni. A fizetendő díj ebben az esetben sem lehet havi 15,- forintnál kevesebb. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az építőiparban foglalkoztatott azokra a dolgozókra, akik a munkásszállás igénybevételének idején kiküldetési, vagy külszolgálati térítésben részesülnek. Családfenntartó az a dolgozó, aki a közvetlenül építkezéseknél foglalkoztatott, munkásállományú dolgozók részére megállapított családfenntartói különélési díjra jogosult.

(5) Ipari tanuló a munkásszállásért térítési díjat nem fizet.

(6) A vállalat a munkásszálláson elhelyezett dolgozókról és a fizetett térítési díjakról nyilvántartást köteles vezetni.

(7) A munkásszállás igénybevételéért a térítési díjat a bérfizetés rendszerének megfelelő időben és tartamra kell fizetni. Az illetékes miniszter a szakszervezettel egyetértésben határozza meg, hogy a térítési díjat előre, vagy utólag kell fizetni, valamint, hogy a dolgozó munkásszállásról való távolléte esetén a térítési díj fizetése alól mennyiben menthető fel. Nem lehet felmenteni a dolgozót a térítési díj fizetése alól heti pihenőnapon, munkaszüneti napon, szabadnapon, valamint igazolatlan mulasztás miatt történő távollét esetén.

5. § (1) Családi szállást létesíteni, munkásszálláson családot elhelyezni e rendelet kihirdetésének napja után nem szabad.

(2) E rendelet hatálybalépésekor a munkásszálláson lakó dolgozók és családtagjaik által igénybevett helyiség után szállásdíjat és a szolgáltatásokért (bútor, ágynemű, gáz, villany stb.) a családtagok számát is figyelembevéve, átalányösszeget kell fizetni. Az átalányösszeg megállapításánál figyelembe kell venni azt is, hogy a dolgozók családtagjai közül hányan rendelkeznek önálló keresettel.

(3) Az igénybevett helyiség szállásdíját és a szolgáltatások átalányösszegét a vállalat igazgatója, a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben állapítja meg úgy, hogy a fenntartási költségek megtérüljenek.

(4) Ha a dolgozó és családtagjai által igénybevett szolgáltatások mértékét a vállalat meg tudja állapítani, a dolgozó az (2) bekezdésben előírt átalány helyett, az említett szolgáltatások tényleges értékét köteles megtéríteni.

6. § A vállalat igazgatója a 4. § alapján megállapított térítési díjakat, illetőleg ennek fejében a dolgozók részére biztosítandó szolgáltatásokat köteles a munkásszállás használatát előíró szabályzatba (házirendbe) felvenni. Ha a munkásszálláson a dolgozók külön szolgáltatásokban (pl. ruhamosás, vasalás) is részesülnek, ezek megfizetéséről a szabályzatban külön kell rendelkezni.

7. § E rendelet - az 5. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - 1961. évi május hó 15. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 4/1957. (VIII. 31.) MüM számú rendelet 1. § (3) bekezdésének a toborzott dolgozók kötelező elhelyezésére vonatkozó rendelkezése.

Kisházi Ödön s. k.,

munkaügyi miniszter