1961. évi 2. törvényerejű rendelet

az Európai és Földközitengermelléki Növényvédelmi Szervezet létesítéséről Párizsban, 1951. évi április hó 18. napján kötött és 1955. évi április hó 27. napján módosított egyezmény kihirdetéséről

(A Magyar Népköztársaság csatlakozási okmányának letétele a francia kormánynál, Párizsban, 1960. évi április hó 5. napján megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Európai és Földközitengermelléki Növényvédelmi Szervezet létesítéséről Párizsban, 1951. évi április hó 18. napján kötött és 1955. évi április hó 27. napján módosított egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

Az Európai és Földközitengermelléki Növényvédelmi Szervezet létesítésére vonatkozó, 1951. április 18-án kelt egyezmény, a Tanács 1955. április 27-i módosításával

Az ehhez az egyezményhez csatlakozó államok, felismervén a növények és a növényi termékek kártevőinek és betegségeinek behurcolását és terjedését megelőző nemzetközi együttműködés jelentőségét, és folytatni, illetőleg kiterjeszteni óhajtván a burgonyabogár elleni védekezéssel foglalkozó Nemzetközi Bizottság, valamint a tárolt élelmiszerkészletek fertőzöttségével foglalkozó Európai Munkacsoport által már megkezdett munkálatokat, az alábbiakban állapodtak meg:

I. cikk

Szervezet

Európai és Földközitengermelléki Növényvédelmi Szervezet (a továbbiakban: Szervezet) létesül, mely átveszi a fentebb említett Bizottság és Munkacsoport aktíváit és passzíváit.

II. cikk

Fogalommeghatározás

Ebben az egyezményben a "növények és növényi termékek" kifejezés "élő növényeket és növényi részeket, feldolgozatlan növényi eredetű anyagokat, valamint növényekből és növényi részekből előállított élelmiszerkészítményeket" jelent.

III. cikk

Tagok

a) A Szervezet tagjaivá válhatnak ennek az egyezménynek a XX. cikkében foglalt feltételek elfogadásával

1. a III. függelékben felsorolt államok;

2. bármely más állam, melyet a Szervezet Tanácsa csatlakozásra felkér.

b) A Szervezet Tanácsa bármely terület felvételéhez hozzájárulhat, amelyre vonatkozóan a XXI. cikk szerint nyilatkozatot tettek, de csak a nyilatkozattevő tagállam javaslatára. Az ily területek felvételéhez a szavazatok kétharmad többsége szükséges. Az így felvett területnek - a Tanács döntése szerint - félreérthetetlenül és szabatosan meghatározott módon hozzá kell járulnia a Szervezet tevékenységéhez.

IV. cikk

Székhely

a) A Szervezet székhelye Párizs.

b) A Szervezet üléseit elvileg a Szervezet székhelyén tartják.

V. cikk

Feladatkör

a) A Szervezet feladatai a következők:

1. a Szervezet az 1951. évi december 6-án kelt Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény VIII. cikkében foglalt rendelkezésnek megfelelően az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével egyetértésben regionális növényvédelmi szervezetként működik;

2. a tagállamokat a növények és növényi termékek kártevői és betegségei behurcolásának és elterjedésének megelőzése érdekében szükséges technikai, közigazgatási és törvényhozási intézkedések tekintetében szaktanáccsal látja el;

3. a tagállamoknak ezen intézkedések végrehajtásában szükség esetén segítséget nyújt;

4. a növények és növényi termékek kártevői és betegségei ellen - ahol lehetséges - nemzetközi védekezési akciókat koordinál és segít elő;

5. a tagállamoktól a növények és növényi termékek kártevőinek és betegségeinek előfordulására, fellépésére és elterjedésére vonatkozóan adatokat gyűjt és ezeket az adatokat a többi tagállammal közli;

6. az egyes országok növényegészségügyi jogalkotására, valamint a növények és növényi termékek szabad forgalmát érintő egyéb rendelkezésekre vonatkozó kölcsönös tájékoztatást biztosítja;

7. a növényegészségügyi szabályok és növényegészségügyi bizonyítványok egyszerűsítésének és egységesítésének lehetőségeit tanulmányozza;

8. a növények és növényi termékek betegségeivel és kártevőivel kapcsolatos kutatómunkák és védekezési eljárások területén az együttműködést és az ezekre vonatkozó tudományos adatközlés kölcsönös cseréjét előmozdítja;

9. dokumentációs szolgálatot szervez és a propaganda, valamint a technika vagy a tudomány fejlesztése érdekében a Szervezet által meghatározott módon kiadványokat tesz közzé;

10. a tagállamoknak az ebben a cikkben felsorolt valamennyi kérdésre vonatkozólag javaslatokat tesz;

11. általában minden szükséges és célszerű intézkedést megtesz a Szervezet célkitűzéseinek megvalósítása érdekében.

b) A Szervezet tevékenysége elsősorban, de nem kizárólag, a II. függelékben felsorolt kártevőkre és betegségekre terjed ki.

VI. cikk

A tagállamok kötelezettségei

A tagállamok a Szervezettel lehetőség szerint mindazokat az adatokat közlik, amelyek a Szervezet feladatainak megoldása érdekében szükségesek lehetnek.

VII. cikk

Kapcsolatok egyéb szervezetekkel

A Szervezet együttműködik az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével és a hasonló tevékenységet kifejtő egyéb szervekkel; a Szervezet minden tőle telhetőt megtesz a munkák párhuzamosságának kiküszöbölése érdekében.

VIII. cikk

A Szervezet felépítése

A Szervezet szervei:

a) a Tanács;

b) az igazgatás, vagyis a Végrehajtó Bizottság, a főigazgató és az igazgatási személyzet;

c) Számvizsgáló Bizottság;

d) technikai szervek (munkacsoportok és nemzetközi értekezletek).

IX. cikk

A Tanács

a) A Szervezet Tanácsának tagjai a tagállamok képviselői. A Tanácsba minden tagállam egy képviselőt és egy helyettest küldhet.

A tagállamok által kijelölt képviselőket és helyettes képviselőket beosztott tisztviselők és tanácsadók is kísérhetik.

b) A Tanácsban minden tagállamnak egy szavazata van.

X. cikk

A Tanács ülései

a) A Tanács rendes ülésszakát általában évenként egyszer tartja.

b) A Tanács rendkívüli ülését össze kell hívni, ha a tagállamok legalább egyharmada azt a Tanács elnökétől írásban kéri.

XI. cikk

Ügyrend

A Tanács belső ügyrendjét és a Szervezet pénzügyi szabályzatát a Tanács állapítja meg.

XII. cikk

Megfigyelők

A nem tagállamok és azok a nemzetközi szervek, melyek a Szervezet működéséhez hasonló tevékenységet fejtenek ki, a Tanács ülésein, a Tanács hozzájárulásával, tanácskozási joggal rendelkező, egy vagy több megfigyelővel képviseltethetik magukat,

XIII. cikk

A Tanács feladatköre

A Tanács:

a) a Szervezetnek a Tanács legutóbbi rendes ülése óta kifejtett tevékenységére vonatkozó főigazgatói jelentést megvizsgálja és arról határozatot hoz;

b) megvizsgálja és jóváhagyja a Szervezet működési tervét és irányelveit;

c) megvizsgálja és jóváhagyja a költségvetést;

d) megvizsgálja és jóváhagyja a számadásokat és az évi mérleget;

e) alkalmi vagy állandó jellegű technikai szerveket létesít;

f) e technikai szervek jelentéseit megvizsgálja és határozatot hoz;

g) megtartja az alapszabályszerű választásokat;

h) kinevezi a főigazgatót és meghatározza annak alkalmazási feltételeit;

i) a Végrehajtó Bizottság által a Tanács elé terjesztett javaslatok felett dönt.

XIV. cikk

Az elnök és az alelnök

a) A Tanács a tagállamok képviselői közül elnököt és alelnököt választ.

b) Az elnököt és az alelnököt három évre választják meg. Az elnök és az alelnök újraválasztható.

c) A Tanács elnöke és alelnöke a Végrehajtó Bizottságban ugyancsak elnöki és alelnöki tisztet tölt be.

XV. cikk

A Végrehajtó Bizottság

a) A Végrehajtó Bizottság elnöki és alelnöki tisztét a Tanács elnöke és alelnöke tölti be. a másik öt tagot a tagállamok képviselői közül a Tanács választja.

b) A Végrehajtó Bizottság tagjainak megbízatása három évre szól. A Végrehajtó Bizottság tagjai újraválaszthatók.

c) Ha a Végrehajtó Bizottságban valamelyik tagsági hely a megbízatás rendes lejárata előtt megüresedik, a Végrehajtó Bizottság felkéri az egyik tagállamot, hogy jelölje ki képviselőjét a megbízatás lejártáig az üresedés betöltésére.

d) A Végrehajtó Bizottság évenként legalább két ízben ül össze.

XVI. cikk

A Végrehajtó Bizottság feladatköre

A Végrehajtó Bizottság:

a) a Tanácsnak javaslatokat tesz az irányelvekre, valamint a Szervezet működési tervére vonatkozólag;

b) biztosítja, hogy a Szervezet a Tanács döntéseinek megfelelő tevékenységet fejtsen ki;

c) előterjeszti a Tanácsnak a költségvetési előirányzatot, valamint az évi számadásokat és mérleget; a Végrehajtó Bizottság ideiglenes költségvetést fogadhat el, mely addig hatályos, míg a Tanács azt felül nem vizsgálja;

d) foglalkozik minden olyan feladattal, amelyet ez az egyezmény hatáskörébe utal, vagy melynek megoldásával a Tanács megbízza;

e) megalkotja saját eljárási szabályzatát.

XVII. cikk

A főigazgató

A főigazgató

a) a Szervezet Titkárságának a vezetője, a Titkárság a főigazgató felelős irányítása alatt működik;

b) végrehajtja a Tanács által jóváhagyott tervet, valamint a Végrehajtó Bizottság által rábízott feladatokat;

c) a Tanács rendes ülésein előterjeszti a Szervezet tevékenységére és pénzügyi helyzetére vonatkozó beszámoló jelentését.

XVIII. cikk

Pénzügyi kérdések

a) A Szervezet kiadásait a tagállamoknak az I. függelékben közölt táblázat szerinti évi hozzájárulásaiból és a Tanács, valamint a Végrehajtó Bizottság által jóváhagyott más bevételekből fedezik.

b) Hozzájárulásának összegét, a Tanács által jóváhagyott kivételes esetektől eltekintve, az előző bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően minden tagállam maga állapítja meg.

c) Az évi hozzájárulás a Szervezet költségvetési évének elején esedékes.

d) Azokat a pénznemeket, amelyekben a hozzájárulás fizetendő, az érdekelt államok hozzájárulásával a Végrehajtó Bizottság állapítja meg.

e) Pótlólagos hozzájárulásokat fizethet az az állam vagy államcsoport, amelynek érdekében a Szervezet speciális terveket vagy különleges védekezési akciókat hajt végre.

f) A Szervezet számadásait és pénzügyeinek vitelét három tagállam három esztendő tartamára választott képviselőjéből alakított Számvizsgáló Bizottság évenként felülvizsgálja. A Számvizsgáló Bizottság a Végrehajtó Bizottságnak jelentést tesz. A Végrehajtó Bizottság a Szervezet könyvvitelének ellenőrzésével hites könyvvizsgálókat bízhat meg.

XIX. cikk

Módosítások

a) Ezzel az egyezménnyel, valamint az I. és a II. függelékkel kapcsolatos módosítási javaslatok szövegét a főigazgató a tagállamoknak legalább három hónappal azelőtt megküldi, mielőtt azokat a Tanács tárgyalja.

b) Az egyezmény módosításai akkor lépnek hatályba, ha azokat a Tanács jelenlevő és szavazó tagjai kétharmados szótöbbséggel elfogadják, de a tagállamokra új kötelezettségeket hárító módosítások mindegyik tagállamra nézve csak akkor lépnek hatályba, ha azokat az illető állam elfogadta.

c) Az I. és II. függelék módosításainak elfogadásához a Tanács jelenlevő és szavazó tagjainak szótöbbsége szükséges.

d) A módosítások elfogadását hivatalosan közlik a francia kormánnyal, mely a tagállamokat a módosítások elfogadásáról és azok hatálybalépéséről értesíti.

XX. cikk

Aláírás és csatlakozás

a) Ez az egyezmény aláírás és csatlakozás végett rendelkezésre áll, s azok az államok, amelyek a III. cikk rendelkezései szerint a Szervezet tagjaivá lehetnek, az egyezmény részeseivé válhatnak:

1. annak aláírásával;

2. aláírással, a megerősítést fenntartva;

3. csatlakozással.

b) A csatlakozás hatályossá válik, ha az arra vonatkozó okiratot a francia kormánynál letétbe helyezik.

c) A francia kormány azonnal közli minden tagállammal azt az időpontot, amikor az egyes tagállamok az egyezményt aláírták, illetőleg ahhoz csatlakoztak.

XXI. cikk

Az egyezmény alkalmazási területének kiterjesztése

a) Bármely tagállam, bármely időpontban nyilatkozatot tehet, hogy az egyezményben való részvétele azokra a területekre vagy azok egy részére terjed ki, amelyeket nemzetközi viszonylatban képvisel. Ezt a nyilatkozatot a francia kormánynak kell átadni.

b) Valamely tagállam által az előző bekezdés értelmében tett bármely nyilatkozat harminc nappal azután lép hatályba, hogy azt a francia kormány átvette.

c) A francia kormány azonnal értesíti a tagállamokat az e cikk alapján tett nyilatkozatokról.

XXII. cikk

Kilépés

a) Ezt az egyezményt kétévi tagság után a francia kormányhoz intézett nyilatkozattal bármely időpontban, bármely tagállam felmondhatja. A felmondás a nyilatkozat átvételének napjától számított egy esztendő elteltével lép hatályba.

b) A tagsági hozzájárulás fizetésének elmulasztása két egymást követő esztendőben, rendes viszonyok között a kötelezettségeit nem teljesítő tagállamnak az egyezményből való kilépését jelenti.

c) Az egyezmény alkalmazásának hatálya a XXI. cikk szerint egy vagy több területre megszűnik, ha az ezen területet vagy területeket nemzetközi viszonylatban képviselő tagállam erre vonatkozólag a francia kormányt írásban értesíti. Az értesítés az átvétel időpontjától számított egy év leteltével lép érvénybe.

d) A francia kormány az e cikk alapján étkezett értesítéseket a tagállamokkal azonnal közli.

XXIII. cikk

Hatálybalépés

a) Az egyezmény abban az időpontban lép hatályba, amikor a XX. cikk szerinti feltételek mellett öt állam csatlakozott hozzá.

b) A francia kormány az egyezmény hatálybalépésének időpontjáról az egyezményt aláíró vagy ahhoz csatlakozott államokat azonnal értesíti.

I. Függelék

A Tanács által jóváhagyott évi hozzájárulási díjak táblázata

(Lásd XVIII. cikk.)

I. kategória 500 font sterling

II. kategória 1,000 font sterling

III. kategória 1,500 font sterling

IV. kategória 2.000 font sterling

V. kategória 2.500 font sterling

II. Függelék

Azoknak a betegségeknek és kártevőknek a felsorolása, melyeknek a Szervezet különös figyelmet kell, hogy szenteljen

(A függelékbe való felvétel időpontjának feltüntetésével.)

(Lásd V. cikk b) pontját.)

1. Burgonyabogár

(Leptinotarsa decemlineata) 1951.

2. Burgonyagyökérfonalféreg

(Heterodera rostochiensis) 1951.

3. Kaliforniai pajzstetű

(Aspidiotus perniciosus) 1951.

4. Burgonyarák

(Synchytrium endobioticum) 1951.

5. A tárolt élelmiszerkészletek állati és növényi kártevői és a termesztett növényeket károsító rágcsálók

(korábban a tárolt élelmiszerkészletek fertőzöttségével foglalkozó Európai Munkacsoport feladatköre) 1951,

6. Amerikai fehér szövőlepke

(Hyphantria cunea) 1952,

III. Függelék

Az 1951. évben az Egyezményhez való csatlakozásra felhívott európai és földközitenger-melléki országok

Albánia

Ausztria

Belgium

Bjelorusszia

Bulgária

Dánia

Egyiptom

Spanyolország

Finnország

Franciaország

(Algír, Tunisz)

Marokkó Görögország

Magyarország

Írország

Izland

Izrael

Olaszország

Libanon

Lichtenstein

Luxemburg

Monakó

Norvégia

Hollandia

Lengyelország

Portugália

Német Szöv. Köztársaság Románia

Egyesült Királyság

San Marino

Svédország

Svájc

Szíria

Csehszlovákia

Törökország

Ukrajna

Szovjetunió

Jugoszlávia

Készült Párizsban, 1951. április 18-án, egy példányban, melyet a francia kormány archívumában (levéltárában) letétbe helyeznek.[1]

3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban az 1960. évi április hó 5. napjától kell alkalmazni.

(2) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter gondoskodik.

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke