1961. évi 4. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság közölt a kölcsönös jog-segély tárgyában Belgrádban, 1960. évi május hó 7. napján aláírt szerződés kihirdetéséről
(A szerződés megerősítő okiratait Budapesten az 1961. évi január hó 13. napján cserélték ki.)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között a kölcsönös jogsegély tárgyában Belgrádban, 1960. évi május hó 7. napján aláírt szerződést e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § A szerződés eredeti magyar nyelvű szövege a következő:
SZERZŐDÉS
a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között a kölcsönös jogsegélyről
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya elhatározták, hogy a kölcsönös jogi érintkezés rendezése érdekében polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyszerződést kötnek és ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:
a Magyar Népköztársaság Kormánya
dr. Timár István igazságügyminisztériumi főosztályvezetőt,
a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya
Bogoljub Popovic meghatalmazott minisztert, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
(1) A Szerződő Felek állampolgárai a másik Szerződő Fél területén személyi és vagyoni jogsikat illetően ugyanolyan jogvédelemben részesülnek. mint ennek a Szerződő Félnek állampolgárai,
(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél bíróságai előtt ugyanolyan feltételek mellett léphetnek fel, mint ennek a Szerződő Félnek állampolgárai.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit a jogi személyekre is alkalmazni kell.
2. cikk
A Szerződő Felek bíróságai magyar részről a Magyar Népköztársaság Igazságügyminisztériuma jugoszláv részről pedig a Szerb, Horvát, Szlovén, Bosznia-Hercegovina, Macedónia vagy Crna Gora Népköztársaság Igazságügyi Államtitkársága útján érintkeznek egymással, amennyiben e Szerződés másként nem rendelkezik.
3. cikk
(1) A Szerződő Felek bíróságai e Szerződéssel szabályozott jogsegélyforgalom során magyar, szerb-horvát, szlovén vagy macedón nyelven érintkeznek egymással, amennyiben e Szerződés másként nem rendelkezik.
(2) Azokat az iratokat és okiratokat, amelyeket az egyik Szerződő Fél bírósága a másik Szerződő Fél bíróságának megkeresésére állít ki, az (1) bekezdésben említett nyelvek egyikén kell elkészíteni.
4. cikk
A Magyar Népköztársaság Igazságügyminisztériuma és a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács Igazságügyi Titkársága - kérelemre - megküldik egymásnak az államukban hatályban volt vagy hatályban levő jogszabályok szövegét és egyes jogi kérdésekben kölcsönösen tájékoztatják egymást.
5. cikk
E Szerződésnek a bíróságokat érintő rendelkezései azokra a szervekre is vonatkoznak, amelyek hazájuk jogszabályai szerint polgári, családjogi és bűnügyekben eljárhatnak.
MÁSODIK RÉSZ
JOGSEGÉLY POLGÁRI ÉS CSALÁDJOGI ÜGYEKBEN
I. Fejezet
Perköltségbiztosíték alóli mentesség, költség- és illetékmentesség
6. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgára, aki a másik Szerződő Fél bírósága előtt felperesként vagy beavatkozóként fellép - feltéve, hogy valamelyik Szerződő Fél területén lakik vagy tartózkodik - sem perköltségbiztosíték adására, sem az eljárás során felmerülő illetékek előlegezésére nem kötelezhető.
(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgára, mint fél, az őt terhelő költségek előlegezésére ugyanolyan feltételek mellett és terjedelemben kötelezhető, mint a másik Szerződő Fél állampolgára.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit; a jogi személyekre is megfelelően alkalmazni kell,
7. cikk
(1) Ha a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott kedvezményben részesített felet az eljárási költségek viselésére, illetőleg az illetékek lerováséra jogerős bírói határozattal kötelezték, az erről szóló határozatot a másik Szerződő Fél területén - kérelemre - költség- és illetékmentesen hajtják végre.
(2) A perköltség végrehajtását az a fél kéri, akinek javára azt megítélték; a le nem rótt illetékek és az állam által előlegezett költségek végrehajtására irányuló kérelmet az állam terjeszti elő.
(3) A kérelem közvetlenül a másik Szerződő Fél illetékes bíróságánál vagy az ügyben elsőfokon eljárt bíróságnál terjeszthető elő; az utóbbi bíróság a kérelmet megküldi a másik Szerződő Fél bíróságának.
(4) A kérelemhez csatolni kell a határozatnak a perköltségekre és illetékekre vonatkozó hiteles kivonatát, igazolást arról, hogy a határozat jogerős és végrehajtható, valamint az említett iratoknak a végrehajtás iránt megkeresett Szerződő Fél nyelvén készült hiteles fordítását.
8. cikk
(1) A másik Szerződő Fél bírósága által hozott, a 7. cikk (1) bekezdésében említett határozatokat minden vizsgálat nélkül ugyanúgy kell végrehajtani, mint a hazai bíróságok határozatait.
(2) A végrehajtási eljárás során perköltség címén befolyt pénzösszeget a végrehajtást kérő félnek vagy hazája diplomáciai, illetőleg konzuli képviseletének, a le nem rótt illetékek és az állam által előlegezett költségek címén befolyt pénzösszeget pedig a végrehajtást kérő Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletének kell átutalni.
9. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél bírósága előtt a költség- és illetékmentességben, valamint az illeték lerovására vonatkozó bármely más kedvezményben ugyanolyan feltételek mellett és terjedelemben részesül, mint e Szerződő Fél állampolgára.
(2) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára bármelyik Szerződő Fél területén az (1) bekezdésben megjelölt mentességben, illetőleg kedvezményben részesül, ez minden olyan eljárási cselekménynél is megilleti őt, amelyet ugyanabban az ügyben a másik Szerződő Fél bírósága előtt foganatosítanak.
10. cikk
(1) A 9. cikkben foglalt jog elnyeréséhez szükséges, a kérelmező személyi, kereseti és vagyoni viszonyaira vonatkozó bizonyítványt annak a Szerződő Félnek illetékes hatósága állítja ki, amelynek területén a kérelmezőnek lakó- vagy tartózkodási helye van.
(2) Ha a kérelmezőnek az egyik Szerződő Fél területén sincs lakó- vagy tartózkodási helye, elegendő, ha a bizonyítványt annak a Szerződő Félnek a diplomáciai vagy konzuli képviselete állítja ki, amelynek a kérelmező állampolgára.
(3) Az (1) bekezdésben említett bizonyítvány kiállítására illetékes hatóság a másik Szerződő Fél illetékes hatóságától felvilágosítást kérhet a kérelmező személyi, kereseti és vagyoni viszonyairól.
(4) Az a bíróság, amely a költség- és illetékmentesség megadásáról határoz, az előterjesztett iratok és közlések helyességét a másik Szerződő Fél illetékes hatásága útján is felülvizsgálhatja és e hatóságtól kiegészítő adatokat kérhet.
11. cikk
(1) Ha valamelyik Szerződő Fél állampolgára, akinek az egyik Szerződő Fél területén van lakóvagy tartózkodási helye, a másik Szerződő Fél bírósága előtt a 9. cikkben említett joggal kíván élni, ez iránti kérelmét vagy közvetlenül a másik Szerződő Fél bíróságánál vagy a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróságnál terjesztheti elő; ez utóbbi bíróság a kérelmet mellékleteivel együtt a 2. cikkben meghatározott módon a másik Szerződő Fél bíróságához küldi meg.
(2) Ha a kérelem és melléklete nem annak a Szerződő Félnek a nyelvén készült, amelynek bírósága a kérelem tekintetében határoz, azok hiteles fordítását is csatolni kell.
II. Fejezet
Jogsegély és kézbesítés
12. cikk
A Szerződő Felek bíróságai polgári és családjogi Ügyekben megkeresésre kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak és kézbesítést teljesítenek.
13. cikk
(1) A megkeresésnek tartalmaznia kell az ügy tárgyát, a felek nevét, foglalkozását és lakóhelyét.
(2) A kézbesítés iránti megkeresésnek az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell a címzett lakcímét, a kézbesíteni kért irat nemét, a jogsegély iránti megkeresésben pedig fel kell tüntetni azokat a körülményeket, amelyekre a bizonyítás foganatosítását kérik, valamint szükség esetén a meghallgatni kért személyhez intézendő kérdéseket is.
14. cikk
(1) A Szerződő Felek bíróságától származó megkereséseket és iratokat aláírással és a bíróság pecsétjével kell ellátni; további hitelesítésre nincs szükség.
(2) A megkeresést a megkereső Szerződő Fél jogszabályainak megfelelő alakban kell elkészíteni.
15. cikk
(1) A megkeresett bíróság a megkeresést a megkeresett Szerződő Fél jogszabályai szerint teljesíti, a megkereső bíróság kérelmére azonban ettől eltérő módon is eljár, amennyiben ez a megkeresett Szerződő Fél jogelveivel nem ellentétes.
(2) A megkeresett bíróság a megkeresés teljesítése során - ha szükséges - ugyanazokat a kényszereszközöket alkalmazza, mint a hazai bíróság megkeresése esetében. Kényszereszköz alkalmazásának nincs helye, ha a peres felek megjelenéséről van szó.
16. cikk
(1) Ha a megkeresett bíróság a megkeresés teljesítésére nem illetékes, a megkeresést az illetékes bírósághoz teszi át és erről a megkereső bíróságot értesíti.
(2) A megkereső bíróságot kérelmére kellő időben közvetlenül értesíteni kell a kért eljárási cselekmény teljesítésének helyéről és idejéről.
(3) Ha a megkeresésben megjelölt személy a megadott címen nem található, a megkeresett bíróság megteszi a szükséges intézkedéseket a cím megállapítása iránt.
(4) Ha a megkeresett bíróság a megkeresést nem teljesíti, erről a megkereső bíróságot haladéktalanul értesíti és közli a teljesítés akadályát.
17. cikk
(1) A megkeresett bíróság a kézbesítés során saját államának jogát alkalmazza.
(2) Ha a kézbesíteni kért irat nem a megkeresett Szerződő Fél nyelvén készült vagy ahhoz ezen a nyelven hiteles vagy hivatalos fordítást nem csatoltak, a megkeresett bíróság az iratot csak akkor kézbesíti, ha azt a címzett önként elfogadja.
18. cikk
(1) A kézbesítést keltezéssel, a kézbesítő és az átvevő személy aláírásával, valamint a bíróság pecsétjével ellátott tértivevénnyel vagy a megkeresett bíróság olyan bizonyítványával kell igazolni, amely tartalmazza a kézbesítés tényét, módját és idejét.
(2) Ha a kézbesíteni kért iratot két példányban küldik meg, a kézbesítés a másodpéldányon is igazolható.
19. cikk
(1) A Szerződő Felek jogosultak diplomáciai vagy konzuli képviseletük útján a másik Szerződő Fél területén saját állampolgáraik részére iratokat kézbesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben említett kézbesítésnél kényszereszköz alkalmazásának nincs helye.
20. cikk
(1) A Szerződő Felek - a szakértői költségek és díjak kivételével - nem tartanak igényt a jogsegély és a kézbesítés teljesítésével felmerült költségek megtérítésére.
(2) A szakértői bizonyítás lefolytatását csak akkor lehet a szakértői költségek és díjak előzetes letételétől függővé tenni, ha azokat valamelyik félnek kell viselnie.
(3) A megkeresett bíróság a megkereső bírósággal közli a jogsegély teljesítése során felmerült költségek összegét.
21. cikk
A jogsegély és kézbesítés megtagadható, ha teljesítése a megkeresett Szerződő Fél megítélése szerint szuverénitását vagy biztonságát veszélyezteti vagy jogelveibe ütközik.
III. Fejezet
Nemzetközi magánjogi rendelkezések
Jog- és cselekvőképesség
22. cikk
(1) A természetes személy jog- és cselekvőképességét annak a Szerződő Félnek a joga határozza meg, amelynek ez a személy állampolgára.
(2) A jogi személy jogképességét annak a Szerződő Félnek a joga határozza meg, amelynek területén székhelye van.
Gyámság és gondnokság
23. cikk
(1) A gyámság és gondnokság tekintetében - amennyiben e Szerződés másképpen nem rendelkezik - annak a Szerződő Félnek a hatósága jár el, amelynek a gyámság vagy gondnokság alá helyezendő személy állampolgára.
(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgárának gyámjául vagy gondnokául a másik Szerződő Fél állampolgára is kirendelhető, feltéve, hogy annak a Szerződő Félnek a területén van állandó lakóhelye, ahol a gyámi, illetőleg gondnoki tisztet el kell látnia és kirendelése legjobban megfelel a gyámolt, illetőleg gondnokolt érdekeinek.
(3) A gyámság, illetőleg a gondnokság elfogadásának kötelezettségére annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a leendő gyám, illetőleg gondnok állampolgára.
(4) A gyám és a gyámolt, illetőleg a gondnok és gondnokolt közötti jogviszonyra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek hatósága a gyámot vagy a gondnokot kirendelte.
24. cikk
(1) Ha az egyik Szerződő Fél olyan állampolgára érdekében, akinek tartózkodási helye vagy vagyona a másik Szerződő Fél területén van, gyámhatósági intézkedést kell tenni, ennek a Szerződő Félnek illetékes hatósága erről haladéktalanul értesíti annak a Szerződő Félnek diplomáciai vagy konzuli képviseletét, amelynek a szóban levő személy állampolgára.
(2) Halasztást nem tűrő esetekben a másik Szerződő Fél gyámhatósága feltétlenül szükséges ideiglenes intézkedéseket tehet, erről azonban haladéktalanul értesítenie kell annak a Szerződő Félnek diplomáciai vagy konzuli képviseletét, amelynek az érintett személy állampolgára. Ezek az intézkedések mindaddig hatályban maradnak, amíg annak a Szerződő Félnek illetékes hatósága, amelynek az érintett személy állampolgára, az ügyben nem határoz; a határozatról értesíteni kell az ideiglenes intézkedéseket elrendelő hatóságot.
A szülök és gyermekek közötti jogviszony
25. cikk
A szülők és gyermekek közötti jogviszonyra - ideértve a származás megállapítását, valamint a származás vélelmének megdöntését - annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a gyermek állampolgára.
26. cikk
(1) A 25. cikkben említett jogviszonyra vonatkozó határozatok hozatalára azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek a gyermek állampolgára.
(2) Ha mindkét félnek az egyik Szerződő Fél területén van állandó lakóhelye, az (1) bekezdés szerinti eljárásra e Szerződő Fél bíróságának is joghatósága van.
Örökbefogadás
27. cikk
(1) Ha az örökbefogadó az egyik, az örökbefogadott pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, az örökbefogadás, valamint annak megszüntetése anyagi jogi feltételeire az örökbefogadó és az örökbefogadott hazai jogát együttesen kell alkalmazni.
(2) Az örökbefogadásra, valamint annak megszüntetésére azon Szerződő Fél hatóságának van jogi hatósága, amelynek az örökbefogadott állampolgára. Az örökbefogadás, valamint annak megszüntetése tekintetében annak a Szerződő Félnek a hatósága is eljárhat, amelynek területén az örökbefogadás, illetőleg annak megszüntetése idején az örökbefogadó és örökbefogadott állandó lakóhelye van.
Holtnaknyilvánítás és a halál tényének megállapítása
28. cikk
(1) Eltűnt személy holtnaknyilvánítására, illetőleg a halál tényének megállapítására azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek ez a személy eltűnésekor állampolgára volt.
(2) Az egyik Szerződő Fél bírósága a másik Szerződő Fél állampolgárát holtnaknyilváníthatja, valamint halálának tényét megállapíthatja, ha
a) a kérelmet olyan személy terjeszti elő, aki az eltűntnek az előbbi Szerződő Fél területén levő ingatlan vagyonára örökjogi igényt kíván érvényesíteni, vagy
b) a kérelmet az eltűnt házastársa terjeszti elő, mégpedig a házasság fennállását vagy a házassági vagyonjogi igényt illetően, feltéve, hogy a házastárs a kérelem előterjesztésekor az előbbi Szerződő Fél területén lakik és a házastársak utolsó közös lakóhelye ugyanennek a Szerződő Félnek a területén volt, továbbá házassági vagyonjogi igény érvényesítése esetén ez a vagyon e Szerződő Fél területén van.
(3) A (2) bekezdés alapján az eltűnt személy holtnaknyilvánítására, illetőleg halála tényének megállapítására e személy hazai jogát kell alkalmazni.
IV. Fejezet
Hagyatéki ügyek
29. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan terjedelemben szerezhetnek törvényes vagy végrendeleti öröklés alapján vagyoni jogokat, mint ennek a Szerződő Félnek az állampolgárai.
(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén levő vagyonukról végrendelkezhetnek.
30. cikk
Az öröklési jogviszonyokra annak a Szerződő Félnk a joga irányadó, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt.
31. cikk
Ha örökös nincsen, az ingó vagyon öröklésére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt. az ingatlan vagyon öröklésére pedig annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek terütén az ingatlan fekszik.
32. cikk
(1) A végrendelet alkotására vagy visszavonására való képesség, valamint a végrendeletnek az örökhagyó akarathiánya (kényszer, megtévesztés, tévedés stb.) miatti érvénytelensége tekintetében annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó a végrendelet megalkotásakor vagy visszavonásakor állampolgára volt.
(2) A végrendelet alkotására vagy visszavonására megszabott alaki kellékek tekintetében annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó a végrendelet megalkotásakor, illetőleg visszavonásakor állampolgára volt. A végrendelet alaki érvényességéhez elegendő azonban, ha megtartják annak a Szerződő Félnek jogszabályait, amelynek területén a végrendeletet megalkották, illetőleg visszavonták.
33. cikk
Az ingatlan hagyaték tekintetében a hagyatéki eljárás lefolytatására és az ingatlanra vonatkozó örökléssel, kötelesrésszel vagy hagyománnyal összefüggő jogviták eldöntésére kizárólag azon Szerződő Fél bíróságának (hatóságának) van joghatósága, amelynek területén az ingatlan fekszik.
34. cikk
(1) A Szerződő Felek állampolgárainak ingó hagyatéka tekintetében a hagyatéki eljárás lefolytatására, valamint az e hagyatéki ingóságokra vonatkozó örökléssel, kötelesrésszel vagy hagyománnyal összefüggő jogviták eldöntésére azon Szerződő Fél bíróságának (hatóságának) van joghatósága, melynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt, amennyiben e Szerződés másként nem rendelkezik.
(2) A Szerződő Felek bíróságai (hatóságai) a hagyatéki tárgyalás lefolytatása céljából azon Szerződő Fél bíróságának (hatóságának) kérelmére, amelynek az örökhagyó állampolgára volt, kiszolgáltatják a hagyatékhoz tartozó ingóságokat, amennyiben e Szerződés másként nem rendelkezik.
35. cikk
(1) Ha az egyik Szerződő Fél területén a másik Szerződő Fél állampolgára meghal, a bíróság (hatóság) a halálesetről haladéktalanul értesíti a másik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletét és közli vele mindazt, ami az örökösökre, ezek lakóhelyére ós címére, a hagyaték összetételére és értékére, valamint - ha van ilyen - a végrendeletre vonatkozólag előtte ismeretes. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a bíróság (hatóság) tudomására jut. hogy saját államában a másik Szerződő Fél olyan állampolgárának maradt vagyona. aki hazájában vagy harmadik államban halt meg.
(2) Ha az egyik Szerződő Fél területén indult hagyatéki eljárás során azt állapítják meg, hogy az örökös a másik Szerződő Fél állampolgára, erről a bíróság (hatóság) a másik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletét értesíti
36. cikk
(1) Ha az egyik Szerződő Fél területén a másik Szerződő Fél állampolgára után hagyaték maradt, a bíróság (hatáság) hivatalból vagy kérelemre megfelelő intézkedéseket tesz a hagyaték biztosítására és kezelésére. Ilyen esetben a hagyatéki ingóságokat leltározni kell és szükséghez képest arra alkalmas személyt hagyatéki gondnokul kell kirendelni.
(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedéseket a bíróság (hatóság) saját államának jogszabályai szerint foganatosítja; a másik Szerződő Fél kérelmére azonban ettől eltérő módon is eljár, amennyiben ez a megkeresett Szerződő Fél jogelveivel nem ellentétes.
(3) Ha azon Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletének, amelynek az elhunyt állampolgára volt, abban a helységben van a székhelye, ahol a hagyaték található, az (1) bekezdésben említett intézkedéseket - a halaszthatatlanul szükséges intézkedések kivételével - csak akkor lehet megtenni, ha a diplomáciai vagy konzuli képviseletet erről kellő időben értesítették. A diplomáciai vagy konzuli képviselet az intézkedések foganatosításánál jogosult közreműködni és indítványokat tenni.
(4) Egyéb esetekben a diplomáciai vagy konzuli képviseletet a hagyaték biztosítására és kezelésére tett intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell. A diplomáciai vagy konzuli képviselet indítványára ezek az intézkedések harmadik személy jogának sérelme nélkül megváltoztathatók vagy megszüntethetők.
37. cikk
(1) Ha az egyik Szerződő Fél bírósága (hatósága) a másik Szerződő Fél állampolgárának végrendeletét hirdeti ki, a végrendelet hiteles másolatát a végrendelet tartalmáról és állapotáról, továbbá kihirdetéséről felvett jegyzőkönyv hiteles másolatát megküldi azon Szerződő Fél bíróságának (hatóságának), amelynek az örökhagyó állampolgára volt, feltéve ha e Szerződés értelmében a hagyatéki eljárásra nem azon Szerződő Fél bíróságának (hatóságának) van joghatósága, amelynek területén a végrendeletet kihirdették. Hasonlóképpen kell eljárni akkor is, ha a hagyatéki eljárásra a másik Szerződő Fél bíróságának (hatóságának) is joghatósága van.
(2) A végrendeletet kihirdető bíróság (hatóság) a másik Szerződő Fél bíróságának (hatóságának) kérelmére az eredeti végrendeletet is megküldheti.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit a szóbeli végrendeletről készült jegyzőkönyv, illetőleg okirat tekintetében is alkalmazni kell.
38. cikk
(1) Azoknak az örökösöknek vagy hagyományosoknak kérelmére, akik annak a Szerződő Félnek állampolgárai, amelynek területén az ingó hagyaték található vagy akik e Szerződő Fél területén tartózkodnak, a bíróság (hatóság) az egész ingó hagyatéki vagyont, illetőleg ennek megfelelő részét visszatarthatja mindaddig, amíg az örökösök vagy hagyományosok igényéről az örökhagyó hazai bírósága (hatósága) jogerősen nem döntött.
(2) Ugyanezeket az intézkedéseket megteheti a bíróság (hatóság) az olyan hitelezők kérelmére is, akik annak a Szerződő Félnek állampolgárai, amelynek területén a hagyaték található vagy akik e Szerződő Fél területén tartózkodnak, feltéve, hogy követeléseiket bejelentették és szükség esetén követeléseik jogosságának megállapítása iránt eljárást indítottak.
39. cikk
(1) A 38. cikkben említett igények bejelentésére a bíróság (hatóság) hirdetményi úton háromtól hat hónapig terjedhető határidőt tűz ki, amelyen belül az örökösöknek és hitelezőknek igényeiket be kell jelenteniök és igényeik elismerésére szükséghez képest az eljárást meg kell indítaniok. Ha a kitűzött határidőn belül az igényt nem jelentették be, illetőleg annak érvényesítése iránt az eljárást nem indították meg, az ingó hagyaték kiszolgáltatását a 38. cikkre hivatkozással nem lehet megtagadni.
(2) Az (1) bekezdésben említett hirdetmény közzétételére annak a Szerződő Félnek a jogszabálya irányadó, amelynek területén az ingó hagyaték található.
40. cikk
(1) Ha az örökhagyó az egyik Szerződő Fél állampolgára volt és utoljára a másik Szerződő Fél területén lakott, az örökhagyónak e Szerződő Fél területén lakó örökösei az örökhagyó halálától számított hat hónapon belül e Szerződő Fél bíróságánál (hatóságánál) kérhetik, hogy a területén levő ingóhagyaték tekintetében az eljárást folytassa le. A kérelem csak abban az esetben teljesíthető, ha annak előterjesztéséről az érdekelteket a bíróság (hatóság) tájékoztatta és ettől számított három hónapon belül az eljárás lefolytatása ellen egyetlen örökös, kötelesrészre jogosult személy vagy hagyományos sem emelt kifogást.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetben az öröklési jogviszonyra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt.
41. cikk
Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára átmenetileg tartózkodik a másik Szerződő Fél területén és ott meghal, a magával vitt tárgyakat - az azokról készült jegyzékkel együtt - minden egyéb alakiság nélkül hazája diplomáciai vagy konzuli képviseletének ki kell szolgáltatni.
42. cikk
A diplomáciai vagy konzuli képviselet a másik Szerződő Fél területén saját állampolgárait a hagyatéki eljárásban, valamint az örökléssel kapcsolatos perekben ennek a Szerződő Félnek bíróságai (hatóságai) előtt külön meghatalmazás nélkül képviselheti, feltéve, hogy ezek távol vannak és meghatalmazottat nem neveztek meg.
43. cikk
Annak meghatározásánál, hogy milyen vagyontárgyakat kell ingónak vagy ingatlannak tekinteni, annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a vagyontárgy található.
44. cikk
A Szerződő Felek fenntartják maguknak a jogot arra, hogy az ingóhagyatéknak a másik Szerződő Fél részére történő kiszolgáltatása előtt saját jogszabályaiknak megfelelően a hagyaték után járó adót és illetéket behajtsák.
V. Fejezet
A bírói határozatok elismerése és végrehajtása
45. cikk
(1) A Szerződő Felek kölcsönösen elismerik és végrehajtják a másik Szerződő Fél területén hozott alábbi határozatokat:
a) polgári és kereskedelmi ügyekben hozott jogerős és végrehajtható bírói határozatokat, valamint bírói egyezségeket, a csődhatározatok és a csődön kívüli bírói egyezségek kivételével,
b) bűnügyekben vagyonjogi igények tekintetében hozott jogerős és végrehajtható bírói határozatokat,
c) választott bíróságok által gazdasági kapcsolatból származó ügyekben hozott jogerős és végrehajtható határozatokat, valamint e bíróságok előtt kötött egyezségeket feltéve, hogy legalább az egyik fél gazdasági szervezet.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett bíróságokon a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság gazdasági bíróságait is érteni kell.
(3) Annak megállapítására, hogy az (1) bekezdés a) pontja értelmében valamely jogvita gazdasági kapcsolatból származik-e, a választott bíróság határozatát végrehajtó Szerződő Félnek a jogszabályai irányadók.
46. cikk
A Szerződő Felek a 45. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett határozatokat abban az esetben ismerik el és hatják végre, ha
a) a végrehajtás iránt megkeresett Szerződő Fél jogszabályai szerint a másik Szerződő Fél bíróság a megjelölt ügyben eljárhatott,
b) a bírói határozat a határozatot hozó bíróság államának jogszabályai szerint jogerős és végrehajtható,
c) a bírói határozat nem ütközik az elismerés és végrehajtás iránt megkeresett Szerződő Fél közrendjébe,
d) a fél távollétében hozott ítélet esetén a marasztalt felet a határozatot hozó bíróság államának jogszabályai szerint szabályszerűen és kellő időben megidézték,
e) ugyanazon jogvitában, ugyanazon felek között a végrehajtás iránt megkeresett Szerződő Fél rendes vagy választott bírósága korábban jogerős ítéletet nem hozott,
f) az adós annak a Szerződő Félnek állampolgára, amelynek területén a határozat végrehajtását kérik és annak az igénynek az érvényesítése, amelyre a határozat vonatkozik, az adós hazai joga szerint megengedett.
47 .cikk
A Szerződő Felek a 45. cikk (1) bekezdés c) pontjában említett választott bírósági határozatokat a 46. cikkben megállapított feltételek fennállásán kívül abban az esetben ismerik el és hajtják végre, ha
a) a választott bíróság határozatának alapja olyan írásbafoglalt választott bírósági szerződés, amelyben a felek meghatározott vagy jövőben keletkező jogvita eldöntésére választott bírósági eljárást kötöttek ki,
b) a határozatot a választott bírósági szerződésben kikötött választott bíróság hozta,
c) a választott bírósági szerződés a végrehajtás iránt megkeresett Szerződő Fél jogszabályai szerint érvényes.
48. cikk
A 46. és 47. cikkben megállapított feltételek fennállása esetén sem hajtható végre a választott bíróság határozata, ha
a) annak a félnek, akivel szemben a határozatot végre kellene hajtani, eljárási hiányosságok miatt nem állt módjában az eljárásban résztvenni,
b) a választott bíróság a választott bírósági szerződésben részére megállapított felhatalmazás korlátait túllépte.
49. cikk
(1) Amennyiben e Szerződés másképpen nem rendelkezik, a végrehajtás elrendelésére és foganatosítására annak a Szerződő Félnek a jogszabályait kell alkalmazni, amelynek területén a határozatot végrehajtják.
(2) A határozatok végrehajthatóságának elbírálásakor a bíróságok kizárólag a 46-48. cikkben meghatározott feltételek fennforgását vizsgálják. Ha e feltételek fennállanak, a végrehajtást el kell rendelni.
50. cikk
(1) Az érdekelt felek a végrehajtás iránti kérelmeiket közvetlenül a végrehajtásra illetékes bíróságnál vagy diplomáciai, illetőleg konzuli úton terjesztik elő.
(2) A végrehajtási kérelemhez az ügytől függően csatolni kell:
a) a bírói határozat vagy bírói egyezség hiteles kiadmányát, a jogerőre emelkedés és a végrehajthatóság igazolásával együtt,
b) ha az adós nem vett részt az eljárásban, annak igazolását, hogy őt a határozatot hozó bíróság államának jogszabályai szerint szabályszerűen és kellő időben megidézték,
c) bizonyítékot arról, hogy a végrehajtást választott bíróság határozata alapján kérik,
d) bizonyítékot arról, hogy az ügy eldöntése választott bíróság joghatósága alá tartozik,
e) az a)-d) pontban említett iratoknak a végrehajtás iránt megkeresett Szerződő Fél nyelvén készült hivatalos vagy hiteles fordítását.
51. cikk
A 45-50. cikkek rendelkezéseit e Szerződés hatálybalépése után keletkezett jogerős vagyonjogi határozatokra és egyezségekre kell alkalmazni.
52. cikk
(1) A Szerződő Felek e Szerződés 46. cikkének a), b) d) és e) pontjában foglalt feltételek fennállása esetén kölcsönösen elismerik a saját állampolgáraik személyállapotára vonatkozó ügyekben a Szerződő Felek illetékes bíróságainak határozatait, feltéve, ha azok nincsenek ellentétben a személyállapotra vonatkozó belső jogszabályaikkal.
(2) A Szerződő Felek a másik Szerződő Fél bírósága által harmadik állam polgárának személyállapota tekintetében hozott határozatot abban az esetben ismerik el, ha a határozat abban az államban is érvényes, amelynek az illető személy állampolgára.
53. cikk
(1) Személyállapotra vonatkozó ügyekben hozott bírói határozat elismerését bárki kérheti, akinek ehhez jogi érdeke fűződik.
(2) Az 52. cikk értelmében elismert határozatnak ugyanolyan joghatása van, mint a hazai bíróság határozatának.
(3) Személyállapotra vonatkozó ügyekben hozott határozatok elismerése tekintetében e Szerződés 49. cikkének (1) bekezdését és 50. cikkét megfelelően alkalmazni kell.
54. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél bírósága által saját állampolgárainak személyállapotára vonatkozó ügyekben hozott jogerős határozatot a másik Szerződő Fél területén e Szerződés 52. és 53. cikke figyelmen kívül hagyásával minden külön vizsgálat nélkül el kell ismerni.
(2) Az (1) bekezdésben említett határozat alapján a személyállapotban bekövetkezett változást - szükség szerint - magyar részről az Igazságügy-minisztérium, jugoszláv részről a Szövetségi Belügyi Államtitkárság előzetes jóváhagyásával jegyzik be az anyakönyvbe.
(3) A Szerződő Felek a (2) bekezdés szerinti bejegyzést az érdekelt fél vagy azon Szerződő Fél illetékes hatóságának kérelmére teljesítik, amelynek bírósága a határozatot hozta.
(4) Ha a (2) bekezdésben említett hatóság azt állapítja meg, hogy a bejegyzés iránti kérelem saját állampolgárának személyállapotára vonatkozik, e Szerződés 52. és 53. cikkének megfelelően kell eljárni.
55. cikk
A bírói határozatok végrehajtására vonatkozó rendelkezések nem érintik a határozatot végrehajtó Szerződő Félnek azokat a jogszabályait, amelyek készpénz vagy vagyontárgyak átutalására, illetőleg kivitelére vonatkoznak.
VI. Fejezet
Okiratok
A személyállapotra vonatkozó okiratok megküldése
56. cikk
(1) A Szerződő Felek megküldik egymásnál: azokat az okiratokat és azoknak a jogerős bírói határozatoknak a másolatait, amelyek a másik Szerződő Fél állampolgárának személyállapotára vonatkoznak.
(2) Az (1) bekezdésben említett okiratokat és másolatokat költség- és illetékmentesen a diplomáciai vagy konzuli képviseletnek kell megküldeni.
(3) A halotti anyakönyvi kivonatokat azonnal, az egyéb kivonatokat és a bírói határozatok másolatát pedig három havonként kell megküldeni.
57. cikk
(1) A Szerződő Felek közérdeken alapuló felkérésre költség- és illetékmentesen megküldik egymásnak a személyállapotra vonatkozó okiratokat.
(2) Az (1) bekezdésben említett kérelmet diplomáciai vagy konzuli úton kell előterjeszteni.
58. cikk
Az 56. cikkben említett személyállapotra vonatkozó okiratok alatt a születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonatot, valamint a halva született gyermek születésének bejegyzéséről szóló anyakönyvi kivonatot kell érteni.
Okiratok hitelesítése
59. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél bírósága vagy más szerve által kiállított, aláírással és hivatalos pecséttel ellátott közokirat felülhitelesítésére a másik Szerződő Fél bírósága vagy más szerve előtt való felhasználásához nincs szükség. Hasonlóképpen nem szükséges felülhitelesíteni azt a magánokiratot sem, amelyet bíróság vagy más illetékes szerv hitelesített.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak vonatkoznak a közokiratoknak és a magánokiratoknak olyan másolatára is, amelyet bíróság vagy más illetékes szerv hitelesített.
Közokiratok bizonyító ereje
60. cikk
A Szerződő Felek illetékes szerve által kiállított közokiratnak ugyanolyan bizonyító ereje van, mint a hazai közokiratnak.
HARMADIK RÉSZ
BÜNÜGYI JOGSEGÉLY
I. Fejezet
Jogsegély és kézbesítés
61. cikk
A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy bűnügyekben kérelemre kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak és kézbesítéseket teljesítenek.
62. cikk
A jogsegély és a kézbesítés megtagadható, ha
a) teljesítése a megkeresett Szerződő Fél szuverénitását vagy biztonságát veszélyezteti vagy jogelveibe ütközik,
b) a terhelt a megkeresett Szerződő Fél állampolgára és nem tartózkodik a megkereső Szerződő Fél területén,
c) olyan bűncselekményre vonatkozik, amely miatt e Szerződés értelmében kiadatásnak nincs helye.
63. cikk
(1) A jogsegély kiterjed egyes eljárási cselekmények teljesítésére, különösen a terhelt, a tanúk és szakértők kihallgatására, házkutatásra, személymotozásra, szemle foganatosítására, valamint tárgyi bizonyítékok és iratok kiadására.
(2) Az (1) bekezdésben említett tárgyakat és iratokat csak akkor kell átadni, ha azok a megkeresett Szerződő Fél hatóságainak birtokában vannak és különleges indokok nem szólnak az átadás ellen.
(3) A kiadott tárgyakat és iratokat a lehetőséghez képest mielőbb vissza kell szolgáltatni.
64. cikk
(1) Az olyan tanú vagy szakértő ellen, aki - tekintet nélkül állampolgárságára - a megkeresett Szerződő Fél bírósága által részére kézbesített idézésre büntető vagy polgári ügyben a megkereső Szerződő Fél bírósága előtt önként megjelenik, sem a büntető eljárás alapjául szolgáló bűntett, sem olyan más bűntett miatt, amelyet a megkereső Szerződő Fél határának átlépése előtt követett el, büntető eljárás nem indítható, letartóztatás nem foganatosítható és ellene ilyen bűntett miatt a megkereső Szerződő Fél területén kiszabott büntetés végre nem hajtható. A tanú és szakértő ellen a határ átlépése előtt elkövetett cselekménye miatt nem lehet államigazgatási (szabálysértési) eljárást lefolytatni, illetőleg a szabálysértés miatt megállapított büntetést végrehajtani nem lehet.
(2) Megszűnik az (1) bekezdésben meghatározott védelem akkor, ha a tanú vagy szakértő a megkereső Szerződő Fél területét attól a naptól számítva, amelyen a bíróság közölte vele, hogy további jelenlétére nincsen szükség, hét napon belül nem hagyta el. jóllehet erre meg volt a lehetősége.
(3) A tanú és szakértő személyes megjelenésével kapcsolatban felmerülő költségeket a megkereső Szerződő Fél viseli. Az idézés kézbesítésére irányuló megkeresésben fel kell tüntetni azt az összeget, amelyet a tanúnak vagy szakértőnek az utazásával és külföldön tartózkodásával kapcsolatban felmerülő költségei fedezésére ki fognak fizetni. A megkereső Szerződő Fél a megidézett személynek - kérelmére - e költségeket előlegezi.
(4) A tanúk kérhetik keresetveszteségük megtérítését, a szakértők pedig ezen felül szakértői díjra is igényt tarthatnak.
65. cikk
(1) Ha halaszthatatlan szüksége merül fel annak, hogy az egyik Szerződő Fél bírósága a másik Szerződő Fél területén letartóztatásban levő személyt tanúként vagy szakértőként hallgasson ki, a letartóztatott személy ideiglenes átadására irányuló kérelmet a Magyar Népköztársaság Igazságügyminisztériumához, illetőleg a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Külügyi Államtitkárságához kell előterjeszteni.
(2) A kérelmet teljesíteni kell, ha a letartóztatott személy beleegyezik és az átadást különleges okok nem gátolják. Az átadott személyt továbbra is letartóztatásban kell tartani és kihallgatása után haladéktalanul vissza kell szállítani. Ez esetben a 64. cikk (1) bekezdésében foglalt védelem illeti meg az átadott személyt.
(3) Az (1) és (2) bekezdésében, valamint a 64. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek mellett engedélyezni lehet olyan kihallgatandó személy átszállítását is, aki harmadik államban van letartóztatásban.
66. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél kérelmére a másik Szerződő Fél abban az esetben is visszaadja azokat a tárgyakat, amelyeket az elkövető a bűntett elkövetésével kapcsolatban a másik Szerződő Fél területére vitt át vagy, amelyeket az emlitett tárgyakért cserébe kapott, ha kiadatásra nem kerül sor. Ha a birtoklás jóhiszeműsége tekintetében vita merül fel, ezt annak a Szerződő Félnek a bírósága dönti el, amelynek területén a tárgyak vannak.
(2) A megkeresett Szerződő Fél az (1) bekezdésben említett tárgyakat ideiglenesen visszatarthatja, ha azokra a területén folyamatban levő büntető eljárásban feltétlenül szükség van.
67. cikk
A bűnügyekben teljesített jogsegélyre és kézbesítésre a 13-19. cikk rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
68. cikk
(1) A Szerződő Felek három hónaponként diplomáciai úton kölcsönösen megküldik egymásnak a másik Szerződő Fél állampolgárainak bűnösségét megállapító jogerős ítéletekről készült bűnügyi nyilvántartó lapok másolatát. Ezt a rendelkezést az említett ítéleteket érintő, később hozott határozatokra is alkalmazni kell.
(2) A Szerződő Felek ezen kívül kérelemre kölcsönösen megküldik egymásnak az (1) bekezdésben említett itéletek kivonatát is.
69. cikk
A Szerződő Felek - kérelemre - diplomáciai úton kölcsönösen tájékoztatják egymást a bűnügyi nyilvántartás adatairól, ha a kérelem
a) az értesítést kérő Szerződő Fél állampolgára, vagy
b) az értesítést kérő Szerződő Fél területén tartózkodó más olyan személyre vonatkozik, aki ellen ennek a Szerződő Félnek a területén büntető eljárás van folyamatban. A megkeresett Szerződő Fél a kérelem teljesítését megtagadhatja, ha az saját állampolgárára vonatkozik.
70. cikk
(1) A Szerződő Felek kölcsönösen értesítik egymást azokról a bűntettekről, amelyeket az egyik Szerződő Fél területén a másik Szerződő Fél olyan állampolgára követett el, aki a bűncselekmény elkövetése után hazájába távozott.
(2) Az (1) bekezdésben említett értesítéssel együtt a bűntett elkövetésére vonatkozó ismert bizonyítékokat is meg kell küldeni.
(3) Az a Szerződő Fél, amely az értesítést kapta, köteles tájékoztatni a másik Szerződő Felet arról, hogy indult-e az elkövető ellen büntető eljárás és ha igen, az hogyan fejeződött be,
71. cikk
(1) A bűnügyekben a jogsegély teljesítésével, a kézbesítéssel, valamint az értesítés adásával felmerült költségeket az a Szerződő Fél viseli, amelynek területén azok keletkeztek. E költségek összegét a másik Szerződő Féllel közölni kell.
(2) Azokat a költségeket, amelyek a szakértői bizonyítás lefolytatásával vagy a megkeresett Szerződő Fél területén letartóztatásban levő személy ideiglenes átszállításával kapcsolatban merültek fel, a megkereső Szerződő Fél megtéríteni tartozik.
II. Fejezet
Kiadatás és átszállítás
72. cikk
A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy az e Szerződésben foglalt feltételek mellett kérelemre kölcsönösen kiadják egymásnak azokat a személyeket, akik ellen a megkereső Szerződő Fél területén büntető eljárás van folyamatban, vagy akikkel szemben a megkereső Szerződő Fél bírósága jogerősen büntetést szabott ki.
73. cikk
(1) Kiadatásnak csak olyan cselekmény miatt van helye, amely mindkét Szerződő Fél joga szerint bűntett és legalább két évi szabadságvesztéssel vagy ennél súlyosabb büntetéssel büntetendő.
(2) A kiadatási kérelmet megalapozottnak kell tekinteni, ha ahhoz a megkereső Szerződő Fél bírósága által kibocsátott elfogatóparancsot vagy más hasonló hatályú bírói határozatot mellékeltek. Az ilyen határozatnak tartalmaznia kell az elkövetett cselekményt és az elkövetés körülményeit, a cselekmény elkövetésének helyét és Idejét, valamint a cselekmény jogi minősítését.
74. cikk
(1) Ki kell adni az olyan személyt is, akit jogerős bírói ítélettel a 73. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő bűncselekmény miatt legalább hat hónapi szabadságvesztésre ítéltek.
(2) A kiadatási kérelmet megalapozottnak kell tekinteni, ha ahhoz a megkereső Szerződő Fél jogerős bírói ítéletet mellékel. Ha az ítéletet a kiadni kért személy távollétében hozták, a megkereső Szerződő Fél a kiadatási kérelem alapjául szolgáló ítéletet nem hajtja végre, hanem az eljárást a kiadott személy részvételével újból lefolytatja.
75. cikk
A megkeresett Szerződő Fél a kiadatást megtagadhatja. ha
a) a kiadni kért személy a bűntettet a megkeresett Szerződő Fél területén követte el,
b) a kiadatást harmadik állam területén elkövetett olyan bűntett miatt kérik, amely miatt ebben az államban már ítéletet hoztak.
76. cikk
A kiadatásnak nincsen helye, ha
a) a kiadni kért személy a megkeresett Szerződő Fél állampolgára,
b) a kiadni kért személyt ugyanezen cselekmény miatt a megkeresett Szerződő Fél bírósága már jogerősen elítélte vagy az eljárást érdemi okból jogerősen megszüntette. A kiadatásnak azonban helye van akkor, ha a megkeresett Szerződő Fél bírósága saját államának jogszabályai alapján a perújítás előfeltételeinek fennforgását jogerősen megállapítja,
c) bármelyik Szerződő Fél jogszabályai szerint törvényes akadály (elévülés, kegyelem stb.) folytán a büntető eljárás nem folytatható le, vagy az itélet nem hajtható végre. A kiadatási kérelem az elévülést félbeszakítja,
d) magánindítványt vagy magánvádat nem terjesztettek elő, illetőleg felhatalmazást nem adtak olyan esetekben, amikor a megkereső államnak vagy annak az államnak a jogszabálya értelmében, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették, a büntető eljárás megindításának feltétele a magánindítvány vagy a magánvád előterjesztése, illetőleg a felhatalmazás megadása.
77. cikk
A megkeresett Szerződő Fél megítélése szerint politikai bűncselekménynek tekintendő cselekmény miatt kiadatásnak helye nincs.
78. cikk
Kiadatásnak nincsen helye olyan cselekmények miatt, amelyek kizárólag katonai kötelezettségek megszegéséből állanak (katonai bűntettek), valamint a sajtó útján elkövetett bűntettek miatt.
79. cikk
(1) A kiadatási kérelmet diplomáciai úton kell előterjeszteni. A Szerződő Felek a kiadatási ügyekkel kapcsolatos értesítéseket és határozatokat ugyanígy küldik meg egymásnak.
(2) A kiadatási kérelemhez az e Szerződés 73. cikkének (2) bekezdésében és a 74. cikk (2) bekezdésében említett bírósági határozatokon kívül mellékelni kell:
a) a kiadni kért személy állampolgárságára vonatkozó bizonyítékokat vagy adatokat,
b) a kiadatási bűntettre és annak büntetésére vonatkozólag a megkereső Szerződő Fél területén - amennyiben pedig a bűntettet harmadik állam területén követték el - az utóbbi államban hatályos jogszabályok szövegét is.
(3) A kiadatási kérelemhez - lehetőség szerint - csatolni kell a kiadni kért személy személyleírását, közölni kell személyi adatait, valamint a tartózkodási helyére vonatkozó adatokat, továbbá mellékelni kell, amennyiben rendelkezésre áll, a fényképét és ujjlenyomatát is.
(4) Ha a kiadatást a 74. cikk alapján kérik, az ítélet mellett jogerősségi záradékot is mellékelni kell.
(5) A kiadatási kérelmet és annak mellékleteit a megkeresett Szerződő Fél hivatalos nyelvén készült hiteles fordítással kell ellátni. A mellékleteket eredetben vagy hiteles másolatban kell megküldeni.
(6) A kiadatási kérelem mellékleteit a megkereső Szerződő Fél jogszabályainak megfelelő alakban kell elkészíteni.
80. cikk
(1) Az e Szerződés feltételeinek megfelelő kiadatási kérelem megérkezte után a megkeresett Szerződő Fél a kiadni kért személy kézrekerítése iránt haladéktalanul intézkedik és szükség esetén a kiadni kért személyt letartóztatja.
(2) Ha a közölt adatok a kiadatási kérelem elintézéséhez nem elegendőek, a megkeresett Szerződő Fél azok kiegészítését köteles kérni. A megkeresett Szerződő Fél a megkereső Szerződő Fél számára a kiegészítő adatok közlésére legfeljebb két hónapig terjedő határidőt állapíthat meg; a megkereső Szerződő Fél kérelmére ez a határidő meghosszabbítható.
(3) Ha a megkereső Szerződő Fél a (2) bekezdésben megállapított határidő alatt a kiegészítő adatokat nem közli, a kiadni kért személyt szabadlábra kell helyezni. Ha a kiegészítő adatok később megérkeznek, a kiadatási eljárást folytatni kell.
81. cikk
(1) A kiadni kért személlyel szemben szökésének vagy elrejtőzésének megakadályozása céljából a megkeresett Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően a kiadatási kérelem megérkezte előtt is ideiglenes intézkedést lehet foganatosítani, ha ezt az egyik Szerződő Fél illetékes bírósága vagy bűnüldöző szerve írásban vagy táviratban közvetlenül kéri. A kérelemben közölni kell, hogy az e Szerződés 73. cikkének (2) bekezdésében, illetőleg a 74. cikkének (2) bekezdésében említett határozatok közül a kiadni kért személlyel szemben milyen Határozatot hoztak; meg kell nevezni a határozatot hozó hatóságot, valamint fel kell tüntetni a határozat számát és keltét.
(2) Az (1) bekezdésben említett kérelmet diplomáciai úton meg kell erősíteni.
(3) A megkereső Szerződő Felet haladéktalanul értesíteni kell a foganatosított ideiglenes intézkedésről, illetőleg azokról az okokról, amelyek folytán kérelme nem teljesíthető.
(4) A Szerződő Felek illetékes bíróságai és bűnüldöző szervei az (1) bekezdésben említett kérelem nélkül is ideiglenes letartóztatásba helyezhetik azt a személyt, akiről tudomásukra jut, hogy a másik Szerződő Fél területén olyan bűntettet követett el, amely miatt e Szerződés értelmében kiadatásnak van helye. A másik Szerződő Felet erről haladéktalanul értesíteni kell.
(5) Az (1) és (4) bekezdésben említett eljárást meg kell szüntetni, ha a megkeresett Szerződő Fél illetékes hatósága által legfeljebb két hónapban megszabott határidőn belül a kiadatási kérelem nem érkezik meg. A megkereső Szerződő Fél indokolt kérelmére ezt a határidőt meg lehet hosszabbítani.
82. cikk
(1) A kiadatási kérelem teljes vagy részbeni elutasítását, illetőleg teljesítésének elhalasztását indokolni kell.
(2) A kiadatási kérelem teljesítése esetén az erről szóló értesítéssel egyidejűleg a megkereső Szerződő Féllel közölni kell az átadás helyét és időpontját.
83. cikk
A megkereső Szerződő Fél a kiadott személyt a meghatározott helyen, a kitűzött időponttól számított legkésőbb nyolc napon belül köteles átvenni, ellenkező esetben a megkeresett Szerződő Fél a kiadni kért személyt szabadlábra helyezheti.
84. cikk
(1) Ha a kiadni kért személy ellen a megkeresett Szerződő Fél területén más bűntett miatt büntető eljárás van folyamatban, vagy őt más bűntett miatt elítélték, a megkeresett Szerződő Fél a kiadatás tekintetében határozatot hoz, a kiadatást azonban mindaddig elhalasztja, amíg az eljárást befejezték, illetőleg az ítéletet végrehajtották, vagy a büntetést elengedték.
(2) A kiadni kért személyt az (1) bekezdésben említett esetben is ideiglenesen át lehet adni annak a Szerződő Félnek, amely a kiadatást kéri, ha a kiadatás elhalasztása a bűntett elévülését eredményezné, vagy a nyomozás lefolytatását jelentős mértékben megnehezítené. Az ideiglenesen átadott személyt a büntető eljárás lefolytatása után nyomban - legkésőbb azonban az átadás napjától számított három hónap elteltével - vissza kell szállítani.
85. cikk
Ha ugyanannak a személynek a kiadatását ugyanazon, vagy különböző bűntettek miatt több állam kéri, a megkeresett Szerződő Fél az eset körülményeinek figyelembevételével dönti el, hogy melyik kérelmet teljesíti.
86. cikk
(1) A kiadott személy a kiadatás előtt elkövetett olyan bűntett miatt, amelyre a kiadatás nem terjed ki, a megkeresett Szerződő Fél hozzájárulása nélkül büntető eljárás alá nem vonható, vele szemben a kiszabott büntetés végre nem hajtható és harmadik államnak ki nem adható. A hozzájárulást nem lehet megtagadni olyan bűntett miatt, amelyre e Szerződés értelmében kiadatási kötelezettség áll fenn.
(2) Nincs szükség a megkeresett Szerződő Fél hozzájárulására, ha
a) a kiadott személy a megkereső Szerződő Fél területét a büntető eljárás befejezése, elítélése esetén pedig a büntetés kitöltése vagy elengedése után egy hónapon belül nem hagyja el; ebbe a határidőbe nem számít be az az idő, amely alatt a kiadott személy a megkereső Szerződő Fél területét önhibáján kívül nem tudta elhagyni,
b) a kiadott személy a megkereső Szerződő Fél területéről eltávozott, de oda önként visszatért.
87. cikk
A megkereső Szerződő Fél a megkeresett Szerződő Felet a kiadott személy ellen lefolytatott büntető eljárás eredményéről értesíti. Ha a kiadott személy ellen ítéletet hoztak, arról a jogerőre emelkedés után másolatot kell küldeni. Ez a kötelezettség a 86. cikkben meghatározott esetekre is kiterjed.
88. cikk
(1) A Szerződő Felek a kiadatási eljárás során külön kérelem nélkül kölcsönösen megküldik egymásnak
a) azokat a tárgyakat, amelyek a kiadni kért személy ellen bizonyítékul szolgálhatnak. A megkeresett Szerződő Fél ezeket a tárgyakat ideiglenesen visszatarthatja, ha azokra más büntető eljárás lefolytatásához feltétlenül szükség van,
b) a kiadni kért személynél vagy harmadik személynél talált mindazokat a tárgyakat, amelyek ehhez vagy tettestársához a kiadatás alapjául szolgáló bűntett következtében kerültek, vagy amelyeket az elkövető ilyen tárgyak ellenértékeként, vagy a bűntett végehajtásának jutalma fejében szerzett meg. Amennyiben a birtoklás jóhiszeműsége tekintetében vita merül fel, ezt annak a Szerződő Félnek a bírósága dönti el, amelynek területén a tárgyak vannak.
(2) Az (1) bekezdésben említett tárgyakat a kiadott személy átadásakor, ha pedig ez nem lehetséges, később kell a megkereső Szerződő Félnek átadni. A tárgyakat akkor is ki kell szolgáltatni, ha az elkövető meghalt, megszökött vagy kiadatására egyéb okból nem kerül sor.
(3) Harmadik személynek az átadott tárgyakra vonatkozó joga érintetlen marad. Ezeket a tárgyakat a büntető eljárás befejezése után a jogosult részére történő kiszolgáltatás végett a megkeresett Szerződő Félnek ellenérték nélkül vissza kell adni, Ha nem lehet megállapítani azt a személyt, akit a tárgyak megilletnek, azokat a megkeresett Szerződő Félnek kell ellenérték nélkül visszaadni.
89. cikk
Ha a kiadott személy a büntető eljárás vagy a büntetés végrehajtása alól kivonja magát és visszatér a megkeresett Szerződő Fél területére, őt újabb kérelemre minden alakiság nélkül ki kell adni.
90. cikk
(1) A Szerződő Felek kölcsönösen engedélyezik azoknak a személyeknek az átszállítását, akiket harmadik állam részükre ki kiván adni. Az átszállítás kötelezettsége nem áll fenn, ha e Szerződés értelmében kiadatásnak nincs helye.
(2) Az átszállítás iránti kérelmet a 79. cikk (1) bekezdésében meghatározott módon kell előterjeszteni.
(3) A megkeresett Szerződő Fél az átszállítást a neki legmegfelelőbb módon engedélyezi.
91. cikk
A kiadatás költségeit az a Szerződő Fél viseli, amelynek területén azok felmerültek, míg az átszállítás költségei a megkereső Szerződő Felet terhelik.
92. cikk
A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a kiadni kért személyt a kiadatási kérelem eldöntéséig nem honosítják.
NEGYEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
93. cikk
A Szerződő Felek az e Szerződés alkalmazása során felmerülő vitás kérdéseket diplomáciai úton tisztázzák.
94. cikk
(1) E Szerződést meg kell erősíteni, a megerősítő okiratokat Budapesten kell kicserélni.
(2) E Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harminc nap elteltével lép hatályba.
(3) A Szerződés határozatlan ideig marad érvényben és hatályát veszti attól a naptól számított egy év elteltével, amikor a A a Szerződő Felek egyike felmondja.
95. cikk
E Szerződés hatálybalépésével a Magyarország és Jugoszlávia között Belgrádban az 1929. évi november hó 11. napján kötött, a polgári jogsegély és a magánjog körébe tartozó egyes kérdésekről szóló egyezmény, továbbá a Belgrádban 1928. évi február hó 22. napján kötött, a gyámpénztárakkal kapcsolatos kérdések, valamint a gyámságra és gondnokságra vonatkozó egyes kérdések rendezéséről szóló egyezmény hatályát veszti.
96. cikk
E Szerződés nem érinti a Szerződő Felek között Belgrádban, az 1956. évi május hó 29. napján aláírt egyezmény rendelkezéseit, amely a Szerződő Felek között függőben volt pénzügyi és gazdasági kérdések rendezéséről szól.
E Szerződés Belgrádban az 1960. évi május hó 7. napján készült két eredeti példányban, mindkettő magyar és szerb-horvát nyelven; mindkét szöveg egyaránt hiteles.
Ennek hiteléül a Meghatalmazottak e Szerződést aláírták és pecsétjükkel ellátták.
A Magyar Népköztársaság Kormánya nevében:
dr. Tímár István s. k.,
A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya nevében:
Bogoljub Popovic s. k.,
3. § (1) E törvényerejű rendelet 1961. évi február hó 13. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Magyarország és Jugoszlávia között a polgári jogsegély és a magánjog körébe tartozó egyes kérdésekre vonatkozólag Belgrádban, 1929. évi november hó 11. napján kötött egyezmény becikkelyezéséről szóló 1930. évi XXXIX. törvény, továbbá a gyámpénztárakkal kapcsolatos kérdések, valamint a gyámságra és gondnokságra vonatkozó egyes kérdések rendezése tárgyában Belgrádban, 1928. évi február hó 22. napján kötött egyezmény kihirdetéséről szóló 4.710/1928. M. E. számú rendelet hatályát veszti.
(2) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról az igazságügyminiszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértve gondoskodik.
Kristóf István s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
Kiss Károly s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke