1962. évi 18. törvényerejű rendelet

az alkoholisták elleni intézkedésekről

A túlzott alkoholfogyasztás, a részegeskedés és általában az iszákos életmód ártalmas az egészségre, a társadalomra is káros, és nem egyeztethető össze a szocialista erkölccsel. Az alkoholizmus további visszaszorítása - a büntető eljárás körén kívül is - hatékonyabb társadalmi és állami intézkedéseket igényel.

El kell érni, hogy az alkoholizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedéseket lehetőség szerint társadalmi ráhatás eredményeként hajtsák végre és csak ennek eredménytelensége esetén kerüljön sor az állami szervek beavatkozására.

Erre az esetre azonban meg kell teremteni e beavatkozás jogi lehetőségét.

A fentiek alapján a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a következőket rendeli:

A részeg személyek kijózanító szobába szállítása

1. § (1) A nyilvános helyen botrányt okozó vagy magával tehetetlen részeg személyt a rendőrség szervei kijózanító szobába szállítják.

(2) A beszállított személyt kijózanodásáig, de legfeljebb huszonnégy órai időtartamra lehet a kijózanító szobában visszatartani.

(3) A beszállított személy a beszállítással és a kezeléssel felmerülő költségek fejében térítési díjat tartozik fizetni; amennyiben fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, azt bírósági végrehajtás útján kell behajtani.

A kényszerelvonó-kezelés

2. § Azt az alkoholistát, aki magatartásával családi életének felbomlását okozhatja, kiskorú gyermekeinek erkölcsi fejlődését hátráltatja, környezetének biztonságát veszélyezteti vagy a közrendet, illetve a munkahelyén a munkát rendszeresen zavarja, a tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi szakigazgatási szerve rendelőintézeti elvonó-kezelésen való részvételre kötelezheti (kényszerelvonó-kezelés). -

3. § (1) Kényszerelvonó-kezelés alkalmazására a tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi szakigazgatási szerve mellett alakított orvosi bizottság (a továbbiakban: orvosi bizottság) tesz javaslatot.

(2) Orvosi bizottságot a fővárosi kerületekben, a megyei jogú és megyeszékhely-városokban, valamint az egészségügyi miniszter által meghatározott járásokban és más városokban kell felállítani. Az orvosi bizottság elnökét az egészségügyi szakigazgatási szerv vezetője jelöli ki,

(3) Az orvosi bizottságnál a javaslat előterjesztését az érintett személy házastársa vagy tartásra jogosult hozzátartozója, a rendőrség vagy más államigazgatási szerv, továbbá a szakszervezetek, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Nők Országos Tanácsának szervei kezdeményezhetik.

(4) Az érintett személyt a kényszerelvonó-kezelés alkalmazására irányuló javaslat előtt egészségügyi szempontból meg kell vizsgálni; őt az orvosi bizottság elnöke a vizsgálat céljából kötelezheti, hogy a megjelölt időben és helyen az orvosi bizottság előtt jelenjék meg. Az idézett személy az idézésnek elővezetés terhe mellett köteles eleget tenni.

(5) Az orvosi bizottság a javaslatát a tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi szakigazgatási szervének küldi meg.

(6) Az orvosi bizottság a működéséről évenként beszámol a tanács végrehajtó bizottságának.

4. § (1) A kényszerelvonó-kezelés alkalmazására irányuló javaslat felől - annak benyújtásától számított nyolc napon belül - az érintett személy lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi szakigazgatási szerve határoz.

(2) A kényszerelvonó-kezelés a gyógykezeléshez szükséges ideig tart; a gyógykezelés munkaidőn kívül történik.

(3) A kényszere] vonó-kezelést a betegségi biztosítási szolgáltatásokra jogosult személyek esetében betegség miatt szükséges gyógykezelésnek kell tekinteni. A biztosítási szolgáltatásokra nem jogosult személyek a rendelőintézeti kényszerelvonó-kezelést ingyenesen kapják, útiköltség megtérítésben azonban nem részesülnek.

5. § (1) A kényszerelvonó-kezelés tartama alatt a kötelezett személy a kezelőorvosnak a gyógykezeléssel kapcsolatos előírásait köteles megtartani és az általa kijelölt időpontokban a rendelőintézetben gyógykezelés végett megjelenni.

(2) A kötelezett személy - lakóhelyének megváltoztatása esetén - az új lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szervnél köteles haladéktalanul jelentkezni és az egészségügyi szakigazgatási szerv által megjelölt helyen és időpontban tartozik kényszerelvonó-kezelésen megjelenni.

A gyermek tartásának biztosítása

6. § A bíróság elrendelheti, hogy az olyan személy részére, aki iszákos életmódja következtében nem tesz eleget gyermekével szemben fennálló tartási kötelezettségének, gyermeke tartásának biztosítása érdekében az egyéb címen levont összegek után fennmaradó munkabérének (járandóságának) legfeljebb ötven százalékát a házastárs vagy a gyermek gondozója kezéhez fizessék ki.

7. § (1) A 6. § szerinti intézkedés felöl az ügyész indítványa alapján az érdekelt személy lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes járásbíróság (városi, városi kerületi bíróság) nemperes eljárásban - népi ülnökök közreműködésével - határoz,

(2) Az ügyészi indítvány előterjesztését az érdekelt házastársa vagy tartásra jogosult hozzátartozója, államigazgatási szerv, továbbá a szakszervezetek, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Nők Országos Tanácsának szervei is kezdeményezhetik.

(3) A bíróság az indítványt - annak előterjesztésétől számított - nyolc napon belül tárgyalja. A tárgyalás időpontjáról az ügyészt értesíteni kell.

(4) A tárgyaláson meg kell hallgatni az érdekeltet és az eljárást kezdeményező társadalmi szervezet (államigazgatási szerv) képviselőjét. A bíróság tanúként hallgatja ki az érdekelt házastársát, illetőleg tartásra jogosult hozzátartozóját. Az érdekelt házastársa, illetőleg tartásra jogosult hozzátartozója a tanúvallomást nem tagadhatja meg. A bíróság tanúként más személyt is kihallgathat.

8. § (1) Ha a bíróság az indítványnak helyt ad, a munkabért (járandóságot) folyósító szervet felhívja, hogy - a végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül - az érdekelt személy munkabéréből (járandóságából) a végzésben feltüntetett összeget vonja le és a megjelölt személynek fizesse ki.

(2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti határozatát az érdekelt személy kérelmére vagy az ügyész indítványa alapján bármikor megváltoztathatja. A bíróság eljárására ebben az esetben az előző rendelkezések megfelelően irányadók.

Vegyes rendelkezések

9. § (1) Ha az eljárás alá vont személy az orvosi bizottság vagy a bíróság idézésére, illetőleg a gyógykezelésen igazolatlanul nem jelenik meg, a rendőrség útján elővezettethető.

(2) Az orvosi bizottsághoz történő elővezetést csak az ügyész jóváhagyásával lehet foganatosítani.

10. § (1) E törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A kijózanító szobák létesítésével kapcsolatos rendészeti teendők ellátásáról a belügyminiszter, az egészségügyi feladatok ellátásáról az egészségügyi miniszter, a megfelelő helyiségek biztosításáról pedig a járási, városi, fővárosi kerületi, városi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya gondoskodik; az ezzel kapcsolatos végrehajtási rendelkezéseket a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell kiadni.

(3) A kényszerelvonó-kezelésre vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról - a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárával egyetértésben - az egészségügyi miniszter gondoskodik.

(4) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy az e törvényerejű rendeletben szabályozott esetekben a bíróságokra irányadó részletes eljárási szabályokat megállapítsa.

Marosán György s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára