1962. évi I. törvény
a Magyar Népköztársaság 1962. évi költségvetéséről
1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1962. évi költségvetésének bevételeit 84.483,070.000
(Nyolcvannégymilliárd-négyszáznyolcvanhárommillió-hetvenezer) forintban,
kiadásait 83.885,907.000 (Nyolcvanhárommilliárd-nyolcszáznyolcvanötmillió-kilencszázhétezer) forintban,
bevételi többletét 597,163.000 (Ötszázkilencvenhétmillió-százhatvanháromezer) forintban
határozza meg.
2. § A törvény 1. §-ában meghatározott, valamint az esetleg azt meghaladó bevételi többletet, továbbá a költségvetésben előirányzott tartalékot a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az évközben felmerülő szükségletek fedezetére és az állami pénzkészletek gyarapítására használhatja fel.
3. § A törvény 1. §-ában meghatározott bevételek forrásai:
a népgazdaság ipari, építőipari, mezőgazdasági, bel- és külkereskedelmi, közlekedési és szolgáltató vállalataitól befolyó nyereségbefizetés, forgalmi adó, illetményadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb befizetések 69.543 millió forint, a bevételek 82,3%-a,
a szövetkezetektől származó adóbevételek és egyéb befizetések 4.536 millió forint, a bevételek 5,4%-a,
a lakosságtól származó adóbevételek 2.900 millió forint, a bevételek 3,4%-a,
a különféle bevételek, elsősorban a központi és a tanácsi költségvetési szervek bevételei, továbbá az egyéb forrásokból várható bevételek, együttesen 7.504 millió forint, a bevételek 8,9%-a.
4. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 43.211 millió forintot, a kiadások 51,5%-át
az 1962. évi népgazdasági terv célkitűzései szerint megvalósítandó ipari beruházásokra, az ipar műszaki fejlesztésére és a népgazdaság központi készleteinek növelésére,
a mezőgazdaság termelésének növelésére, ezen belül elsősorban a szocialista nagyüzemek további erősítésére és fejlesztésére,
a közlekedés fejlesztésére, a vasúti és közúti közlekedési berendezések karbantartására és felújítására, a fő közlekedési és helyi úthálózat javítására, valamint egyes közlekedési eszközök beszerzésére,
a bel- és külkereskedelmi áruforgalom lebonyolítására, a kereskedelmi hálózat bővítésére,
végül új lakások építésére, egészségügyi és kulturális intézmények hálózatának bővítésére,
valamint a városi és községi közműszolgáltatás fejlesztésére
kell fordítani.
5. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 7.089 millió forintot, a kiadások 8,4%-át,
a nemzetközi kötelezettségek teljesítésére,
a belföldi államadóságok törlesztésére,
költségvetési tartalékra és egyéb pénzügyi jellegű kiadásokra kell fordítani.
6. § (1) Egészségügyi, szociális, társadalombiztosítási, oktatási, művelődési, valamint egyéb kulturális feladatokra, ilyen jellegű intézmények és intézetek fenntartására, a törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 22.558 millió forintot, a kiadások 26,9%-át kell fordítani.
(2) Az (1) bekezdésben említett összegből:
a) egészségügyi feladatokra, az egészségügyi ellátás és egészségvédelem fejlesztésére, a kórházak, klinikák, szakorvosi rendelőintézetek, gondozóintézetek, orvosi körzetek, szülőotthonok, bölcsődék és gyermekotthonok fenntartására, anya- és csecsemővédelemre, szülészeti ellátásra, valamint egyéb egészségügyi célokra, az intézmények hálózatának bővítésére 4.665 millió forintot,
b) szociális kiadásokra, a szociális otthonok, üdülők fenntartására, továbbá más szociális célokra 648 millió forintot,
c) társadalombiztosítási feladatokra, betegségi és egyéb készpénzsegélyekre, gyógyszerek, valamint gyógyászati segédeszközök költségeire, családi pótlékra, továbbá nyug- és egyéb ellátásra 9.485 millió forintot,
d) oktatási intézmények kiadásaira, elsősorban az általános iskolák fenntartására, fejlesztésére, nevelőotthonok, gyermekvédő otthonok, tanulóotthonok és tanműhelyek, középiskolák, technikumok, akadémiák, főiskolák, egyetemek - az oktatási rendszer fokozatos átszervezésének szükségleteit is kifejező - működési költségeire, valamint egyéb oktatási célokra 6.074 millió forintot,
e) tudományos kutatásra, döntően alapkutatásra, népművelési és kulturális intézmények kiadásaira, rádió és televízió fenntartására és fejlesztésére, színházak és más művészeti intézmények támogatására, sportlétesítmények fenntartására, valamint egyéb kulturális célok megvalósítására 1.686 millió forintot
kell fordítani.
7. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból
honvédelmi célokra 4.913 millió forintot, a kiadások 5,9%-át,
rend- és jogbiztonsági kiadásokra 3.680 millió forintot, a kiadások 4,4%-át,
igazgatási kiadásokra 2.435 millió forintot, a kiadások 2,9%-at
kell fordítani.
8. § (1) Az Országgyűlés a tanácsok 1962. évi költségvetését a törvény 1. §-ában meghatározott főösszeg keretében:
14.240,730.000 (Tizennégymilliárd-kétszáznegyvenmillió-hétszázharmincezer) forint bevétellel,
14.240,730.000 (Tizennégymilliárd-kétszáznegyvenmillió-hétszázharmincezer) forint kiadással állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételek forrásai:
a) a tanácsok alá rendelt vállalatok nyereségbefizetésének teljes összege 2.392 millió forint,
b) a tanácsok működési bevételeinek teljes összege 957 millió forint,
c) az együttesen kezelt adók 100%-a, 1.420 millió forint,
d) a magánszemélyektől eredő forgalmi adóbevételek 100%-a, 165 millió forint,
e) a tanácsok alá rendelet vállalatok forgalmi és illetményadó befizetésének 95,7%-a, 1.198 millió forint,
f) a kisipari szövetkezetek adóbefizetésének 82,1%-a, 1.917 millió forint,
g) a földművesszövetkezetek adóbefizetésének 100%-a, 256 millió forint,
h) az állami hozzájárulás a beruházások fedezetére és egyéb célokra 5.936 millió forint.
(3) A fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok bevételi forrásait és az állami adókból való részesedésük mértékét a törvény melléklete határozza meg.
(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a tanácsok részére megállapított bevételi terveknek jogszabályok következtében történő módosulása esetén a többletet elvonja, illetőleg a hiányt állami hozzájárulásból biztosítsa.
9. § (1) A kiadásokra a törvény 1. §-ában meghatározott összeget - a törvényes át csoportosítási jogkör figyelembevételével - csak a jóváhagyott feladatokra lehet felhasználni.
(2) A költségvetés végrehajtása során a legszigorúbb takarékosságot kell érvényesíteni. A takarékosság érvényesítéséért a költségvetés végrehajtásában érdekelt valamennyi szerv dolgozója felelős.
(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a költségvetés végrehajtása során a költségvetésben meghatározott bevételek beszedését és a kiadások teljesítését a népgazdaság érdekeinek megfelelően szabályozza, továbbá, hogy a kiadások fedezetére szükséges összegeket a bevételek befizetése arányában bocsássa rendelkezésre.
(4) A kiadásokra meghatározott összegeket a költségvetési évet követően felhasználni nem lehet.
10. § E törvény rendelkezéseit 1962. év január 1. napjától kell alkalmazni; végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a pénzügyminiszter útján gondoskodik.
Dobi István s. k.
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Kiss Károly s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
Melléklet az 1962. évi I. törvényhez
A tanácsok bevételi forrásai és az állami adókból való részesedésük mértéke a törvény 8. § (3) bekezdése alapján
* Tartalmazza a szövetkezeti lakásépítések összegét is.