1962. évi 1. törvényerejű rendelet
a Genfben, 1959. december 21. napján kelt nemzetközi távközlési egyezmény kihirdetéséről
(A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétele a Nemzetközi Távközlési Egyesület Főtitkáránál 1961. szeptember 19. napján megtörtént.)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Genfben, 1959. december 21. napján kelt nemzetközi távközlési egyezményt e törvényerejű rendelettel Kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban említett nemzetközi egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:
"NEMZETKÖZI TÁVKÖZLÉSI EGYEZMÉNY
BEVEZETŐ RÉSZ
1 A szerződő kormányok meghatalmazottai, - teljes mértékben elismerve minden országnak azt a felségjogát, hogy saját távközlési szolgálatát szabályozza -, a népek közötti érintkezésnek és együttműködésnek jól működő távközléssel való megkönnyítése céljából közös megegyezéssel ezt az Egyezményt kötötték.
2 Azok az országok és területcsoportok, amelyek ennek az Egyezménynek szerződő feleivé válnak, a Nemzetközi Távközlési Egyesületet alkotják.
I. FEJEZET
AZ EGYESÜLET ÖSSZETÉTELE, CÉLJA ÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
1. cikk
Az Egyesület összetétele
3 1. A Nemzetközi Távközlési Egyesület tagokból és társult tagokból áll.
4 2. Az Egyesület tagja:
a) az 1. számú mellékletben felsorolt minden ország vagy területcsoport, az Egyezmény aláírása és megerősítése, vagy az Egyezményhez ez ország vagy területcsoport által vagy nevében történt csatlakozás után;
5 b) az 1. számú mellékletben fel nem sorolt minden olyan ország, amely az Egyesült Nemzetek tagjává válik és a 18. cikk rendelkezéseinek megfelelően ehhez az Egyezményhez csatlakozik;
6 c) minden szuverén ország, amely nincs ugyan felsorolva az 1. számú mellékletben, és nem tagja az Egyesült Nemzeteknek, de az Egyezményhez a 18. cikk rendelkezéseinek megfelelően csatlakozik, ha az egyesületi tagságra irányuló felvételi kérelméhez az Egyesület tagjainak kétharmada hozzájárult.
7 3. Az Egyesület társult tagja:
a) a 2. számú mellékletben felsorolt minden ország, terület vagy területcsoport, az Egyezmény aláírása és megerősítése, vagy az Egyezményhez ez ország, terület vagy területcsoport által vagy nevében történt csatlakozás után;
8 b) minden olyan ország, amely a 4-6. bekezdések értelmében nem tagja ugyan az Egyesületnek, de amelynek az Egyesületbe társult tagként való felvételéhez az Egyesület tagjainak többsége hozzájárult, és amely az Egyezményhez a 28. cikk rendelkezéseinek megfelelően csatlakozik;
9 c) minden olyan terület vagy területcsoport, amely a maga nemzetközi kapcsolataiért nem teljes mértékben viseli a felelősséget, és amelynek nevében az Egyesület egyik tagja írta alá vagy erősítette meg az Egyezményt, vagy amely ahhoz a 18. vagy a 19. cikk rendelkezéseinek megfelelően csatlakozott, feltéve, hogy társult tagként való felvételére irányuló és a felelős egyesületi tag által előterjesztett kérelméhez az Egyesület tagjainak többsége hozzájárult;
10 d) minden olyan gyámság alatt álló terület, amelynek társult tagként való felvételre irányuló kérelmét az Egyesült Nemzetek előterjesztették, és amelynek nevében az Egyesült Nemzetek az Egyezményhez a 20. cikk rendelkezéseinek megfelelően csatlakoztak.
11 4. Ha valamely terület vagy területcsoport, amely egy egyesületi tagként szereplő területcsoport része, a 7. és a 9. bekezdés rendelkezései alapján az Egyesület társult tagjává válik vagy vált, az ebben az Egyezményben előírt jogai és kötelezettségei nem haladják meg a társult tagok jogait vagy kötelezettségeit.
12 5. Ha a 6., 8. és 9. bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával egy egyesületi tagként vagy társult tagként való felvételre irányuló kérelmet a meghatalmazottak két értekezlete közötti időben, diplomáciai úton és az Egyesület székhelyéül szolgáló ország közvetítésével terjesztettek elő, a főtitkár az Egyesület tagjait véleménynyilvánításra kéri fel. Ha valamely tag a felhívástól számított négy hónap alatt nem válaszol, úgy tekintik, mint aki a véleménynyilvánítástól tartózkodik.
2. cikk
A tagok és a társult tagok jogai és kötelezettségei
13 1. (1) Minden tag jogosult az Egyesület értekezletein részt venni és annak minden szervébe beválasztható.
14 (2) Mindegyik tagnak egy szavazatra van joga az Egyesület összes értekezletein, azoknak a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságoknak az összejövetelein, amelyek munkájában részt vesz, és ha tagja az Igazgatási Tanácsnak, a Tanács valamennyi ülésén.
15 (3) Ugyancsak egy szavazatra van joga minden tagnak az iratváltás útján lebonyolított véleménynyilvánítások során.
16 2. A társult tagoknak ugyanazok a jogaik és kötelezettségeik, mint az Egyesület tagjainak. Nincs azonban szavazati joguk az Egyesület értekezletein vagy egyéb szerveiben; nincs joguk ahhoz sem, hogy a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottságba tagokat jelöljenek. A társult tagok nem választhatók be az Igazgatási Tanácsba.
3. cikk
Az Egyesület székhelye
17 Az Egyesület székhelye Genf.
4. cikk
Az Egyesület célja
18 1. Az Egyesület célja:
a) a nemzetközi együttműködés biztosítása és kiterjesztése valamennyi távközlési szolgálat fejlesztése és ésszerű felhasználása érdekében;
19 b) a műszaki berendezések fejlesztésének és leghatékonyabb kihasználásának előmozdítása, a távközlési szolgálatok teljesítményének növelése, alkalmazásuk kibővítése és használatuknak a közönség minél szélesebb rétegére való kiterjesztése érdekében;
20 c) a nemzetek e közös célok érdekében kifejtett tevékenységének összehangolása.
21 2. E célokat részletezve, az Egyesület:
a) intézi a frekvenciatartomány frekvenciáinak szétosztását és nyilvántartja a frekvenciakijelöléseket oly módon, hogy a különböző országok rádióállomásai között a káros zavarásokat elkerüljék;
22 b) összehangolja a különböző országok rádióállomásai közötti káros zavarások kiküszöbölésére és a frekvenciatartomány felhasználásának megjavítására irányuló törekvéseket;
23 c) előmozdítja tagjai és társult tagjai között az együttműködést a jó minőségű szolgálattal, valamint a távközlés egészséges és független pénzügyi ügyvitelével összeegyeztethető, minél alacsonyabb díjtételek megállapítása érdekében;
24 d) elősegíti az új vagy a fejlődés útján levő országok távközlési hálózatainak és berendezéseinek létesítését, fejlesztését és tökéletesítését minden olyan eszközzel, amely rendelkezésére áll, különösen az Egyesült Nemzetek megfelelő segélynyújtási programjában való részvétele által;
25 e) elősegíti oly intézkedések megtételét, amelyek a távközlési szolgálatok együttműködése útján az emberi élet biztonságát szolgálják;
26 f) tanulmányokat végez, ajánlásokat és óhajokat dolgoz ki, a távközlésre vonatkozólag adatokat gyűjt össze és ad ki valamennyi tag és társult tag érdekében.
5. cikk
Az Egyesület szervezeti felépítése
27 Az Egyesület szervezeti felépítése a következő:
1. a meghatalmazottak értekezlete, mint az Egyesület legfőbb szerve;
28 2. az igazgatási értekezletek;
29 3. az Igazgatási Tanács;
30 4. az alább megjelölt állandó szervek: a) a Főtitkárság;
31 b) a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság (I. F. R. B.)
32 c) a Nemzetközi Rádió Tanácsadó Bizottság (C. C. I. R.);
33 d) a Nemzetközi Távíró és Távbeszélő Tanácsadó Bizottság (C. C. I. T. T.)
6. cikk
A meghatalmazottak értekezlete
34 1. A meghatalmazottak értekezlete
a) meghatározza azokat az általános irányelveket, amelyeket az Egyesületnek az Egyezmény 4. cikkében kijelölt céljának eléréséhez követnie kell;
35 b) megvizsgálja az Igazgatási Tanácsnak azt a jelentését, amely a meghatalmazottak legutolsó értekezlete óta végzett saját tevékenységére és az Egyesület által végzett tevékenységre vonatkozik;
36 c) a meghatalmazottak legközelebbi értekezletéig terjedő időre megállapítja az Egyesület költségvetésének alapjait, valamint rendes kiadásainak legfelső határát;
37 d) megállapítja az Egyesület valamennyi tisztviselőjének alapilletményeit, az illetmények alapfokozatait, pótlék- és nyugdíjszabályzatát;
38 e) véglegesen jóváhagyja az Egyesület számadásait;
39 f) megválasztja az Egyesületnek azokat a tagjait, amelyek az Igazgatási Tanácsot képezik;
40 g) megválasztja a főtitkárt és főtitkárhelyettest, és megállapítja azt az időpontot, amelytől kezdve működésüket megkezdik;
41 h) ha szükségesnek tartja, felülvizsgálja az Egyezményt;
42 i) ha szükséges, megköti vagy felülvizsgálja az Egyesület és más nemzetközi szervezetek közötti megállapodásokat, megvizsgál minden olyan ideiglenes megállapodást, amelyet az Igazgatási Tanács az Egyesület nevében ezekkel a szervezetekkel kötött és azzal kapcsolatban a neki megfelelőnek tetsző módon jár el;
43 j) megtárgyalja az összes szükségesnek tartott távközlési kérdéseket.
44 2. A meghatalmazottak értekezlete rendszerint a meghatalmazottak előző értekezlete által megállapított helyen és időpontban ül össze.
45 3. (1) A meghatalmazottak legközelebbi értekezletének időpontját és helyét, vagy csak ezek egyikét, meg lehet változtatni
46 a) az Egyesület legalább húsz tagjának vagy társult tagjának a főtitkárhoz külön-külön intézett kérelmére,
47 b) az Igazgatási Tanács javaslatára.
48 (2) Mindkét esetben az új időpontot és az új helyet, vagy csak ezek egyikét, az egyesületi tagok többségének hozzájárulásával állapítják meg.
7. cikk
Igazgatási értekezletek
49 1. Az Egyesület igazgatási értekezletei a következők:
a) a rendes igazgatási értekezletek;
50 b) a rendkívüli igazgatási értekezletek;
51 c) a különleges értekezletek, amelyek lehetnek:
- körzeti különleges értekezletek;
- különleges szolgálati világértekezletek
vagy körzeti értekezletek.
52 2. (1) A rendes igazgatási értekezletek
a) felülvizsgálják a 193. bekezdésben említett saját tárgykörükbe tartozó Szabályzatokat;
53 b) az Egyezmény, az Ügyviteli Szabályzat és a meghatalmazottak értekezlete által adott irányelvek keretében tárgyalják az összes egyéb szükségesnek tartott kérdéseket.
54 (2) Ezen kívül, a rendes igazgatási rádióértekezlet
a) megválasztja a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság tagjait;
55 b) e Bizottságnak tevékenységére vonatkozó utasításokat ad és azokat ellenőrzi.
56 3. (1) A rendes igazgatási értekezlet időpontja és helye kijelölhető
a) az előző igazgatási értekezlet határozatával, ha azt jónak látja, vagy
57 b) az Egyesület legalább húsz tagjának vagy társult tagjának a főtitkárhoz külön-külön intézett kérelmére, vagy
58 az Igazgatási Tanács javaslatára.
59 (2) Az 57. vagy 58. bekezdésben említett esetekben az időpontot és a helyet az egyesületi tagok többségének hozzájárulásával állapítják meg.
60 4. (1) A rendkívüli igazgatási értekezleteket bizonyos különleges távközlési kérdések megtárgyalása céljából hívják össze. Az értekezleteken csak a napirendjükön szereplő kérdések tárgyalhatók.
61 (2) Ezek az értekezletek felülvizsgálják a saját tárgykörükbe tartozó valamely Igazgatási Szabályzat rendelkezéseit, feltéve, hogy e rendelkezések felülvizsgálatát az egyesületi tagok többsége által a 65. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően jóváhagyott napirend előírja.
62 5. (1) Rendkívüli igazgatási értekezlet összehívható
a) a meghatalmazottak értekezletének határozatával, amely megállapítja az értekezlet napirendjét és az összejövetel időpontját és helyét, vagy
63 b) ha az Egyesületnek legalább húsz tagja és társult tagja külön-külön közli a főtitkárral azt az óhaját, hogy ilyen értekezlet összehívását kívánja az általuk javasolt napirend megtárgyalása céljából, vagy
64 c) az Igazgatási Tanács javaslatára.
65 (2) A 63. és 64. bekezdésben említett esetekben az értekezlet időpontját és helyéi, valamint napirendjét az egyesületi tagok többségének hozzájárulásával állapítják meg.
66 6. A különleges értekezleteket a napirendjükbe iktatott kérdések tárgyalása céljából hívják össze. Határozataiknak minden esetben egyezniük kell az Egyezmény és az Igazgatási Szabályzatok rendelkezéseivel.
57 7. (1) Különleges értekezlet összehívható a) a meghatalmazottak értekezletének, esetleg egy rendes vagy rendkívüli igazgatási értekezletnek a határozatával, amelynek meg kell állapítania az értekezlet napirendjét, valamint összejövetelének időpontját és helyét, vagy
68 b) ha különleges szolgálati világértekezletek esetében az Egyesületnek legalább húsz tagja és társult tagja, körzeti különleges értekezletek vagy különleges szolgálati körzeti értekezletek esetében az érdekelt körzethez tartozó tagok és társult tagok legalább egy negyedrésze külön-külön azt az óhaját közli a főtitkárral, hogy egy ilyen értekezlet összehívását kívánja az általuk javasolt napirend megtárgyalása céljából, vagy
69 c) az Igazgatási Tanács javaslatára.
70 (2) A 68. és 69. bekezdésben említett esetekben az értekezlet időpontját és helyét, valamint napirendjét különleges szolgálati világértekezletek esetében az egyesületi tagok többségének, körzeti különleges értekezletek vagy különleges szolgálati körzeti értekezletek esetében az érdekelt körzethez tartozó egyesületi tagok többségének hozzájárulásával állapítják meg.
71 8. (1) A rendes igazgatási értekezlet, a rendkívüli igazgatási értekezlet, vagy a különleges szolgálati világértekezlet időpontját és helyét, vagy csak ezek egyikét, meg lehet változtatni
a) az Egyesület legalább húsz tagjának és társult tagjának a főtitkárhoz külön-külön intézett kérelmére, vagy
72 b) az Igazgatási Tanács javaslatára.
73 (2) Mindkét esetben az új időpontot és az új helyet, vagy csak ezek egyikét, az egyesületi tagok többségének hozzájárulásával állapítják meg.
74 9. (1) A körzeti különleges értekezletek vagy a különleges szolgálati körzeti értekezletek időpontját és helyét, vagy csak ezek egyikét, meg lehet változtatni
a) az érdekelt körzethez tartozó tagok és társult tagok legalább egynegyed részének kérelmére, vagy
75 b) az Igazgatási Tanács javaslatára.
76 (2) Mindkét esetben az új időpontot és az új helyet, vagy csak ezek egyikét, az érdekelt körzethez tartozó egyesületi tagok többségének hozzájárulásával állapítják meg.
8. cikk
Az értekezlet eljárási szabályai
77 Az értekezletek munkájuk megszervezésénél és tárgyalásaik vezetésénél az Egyezményhez csatolt Ügyviteli Szabályzatban foglalt eljárási szabályokat alkalmazzák. Minden értekezlet azonban olyan kiegészítő rendszabályokat is elfogadhat, amelyeket nélkülözhetetleneknek tart.
9. cikk
Az Igazgatási Tanács
A) Szervezete és működése
78 1. (1) Az Igazgatási Tanács az Egyesületnek a meghatalmazottak értekezlete által választott huszonöt tagjából áll. A választásnál tekintettel kell lenni arra, hogy a világ minden részének arányos képviselete legyen. Az Egyesületnek a Tanácsba beválasztott tagjai megbízatásuknak mindaddig eleget tesznek, amíg a meghatalmazottak értekezlete az új Tanácsot meg nem választja. A tagok újból is megválaszthatók,
79 (2) Ha a meghatalmazottak két értekezlete között az Igazgatási Tanácsban egy hely megürül, az jog szerint azt az egyesületi tagot illeti meg, amely az ugyanahhoz a körzethez tartozó tagok közül a legutolsó választáskor a legtöbb szavazatot kapta és amelynek jelölését nem vonták vissza.
80 2. Az Igazgatási Tanács minden tagországa a Tanácsba a távközlési szolgálatban szerzett tapasztalatai alapján alkalmasnak talált személyt jelöl és mindent elkövet, hogy ezt a személyt a Tanács megbízatásának tartama alatt más személlyel lehetőleg ne cserélje fel.
81 3. A Tanács minden tagjának egy szavazata van.
82 4. Az Igazgatási Tanács megállapítja saját eljárási szabályait.
83 5. Az Igazgatási Tanács évi ülésszaka kezdetén megválasztja saját elnökét és alelnökét. Ezek a következő évi ülésszak megnyitásáig hivatalukban maradnak és újból is megválaszthatók. Az elnököt távollétében az alelnök helyettesíti.
84 6. (1) A Tanács évenkénti ülésszakát az Egyesület székhelyén tartja.
85 (2) Ennek az ülésszaknak a folyamán elhatározhatja azt, hogy kivételesen rendkívüli ülésszakot tart.
86 (3) A rendes ülésszakok között az elnök a Tanácsot a tagok többségének a kívánságára elvben az Egyesület székhelyére összehívhatja.
87 7. A főtitkár, a főtitkárhelyettes, a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság elnöke és alelnöke és a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok igazgatói teljes joggal vesznek részt az Igazgatási Tanács tárgyalásain, de nem szavaznak. Tarthat azonban a Tanács olyan üléseket is, amelyeken csak saját tagjai vesznek részt.
88 8. Az Egyesület főtitkára látja el az Igazgatási Tanács titkári teendőit.
89 9. (1) Az Igazgatási Tanács a meghatalmazottak értekezletei közötti időszakban a meghatalmazottak értekezletének megbízottjaként jár el, az értekezlet által adott meghatalmazás keretei között.
90 (2) A Tanács csak akkor tevékenykedik, ha hivatalos ülésszaka van.
91 10. Az Igazgatási Tanács bármely tagországának képviselője megfigyelői minőségben jogosult részt venni az Egyesület 31., 32. és a 33. bekezdésben említett állandó szerveinek valamennyi ülésén.
92 11. Az Egyesület az Igazgatási Tanács egy-egy tagországát képviselő személynek csupán a Tanács ülésszakain kifejtett működésével kapcsolatban felmerült utazási és ellátási költségeit viseli.
B) Feladatai
93 12. (1) Az Igazgatási Tanács feladata mindazoknak az intézkedéseknek a megtétele, amelyek a tagoknak és a társult tagoknak megkönnyítik az Egyezmény, a Szabályzatok, a meghatalmazottak értekezlete és adott esetben az Egyesület egyéb értekezletei és összejövetelei határozatainak végrehajtását.
94 (2) Biztosítja az Egyesület munkájához szükséges együttműködést.
95 13. Részletesebben, az Igazgatási Tanács a) elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyeket a meghatalmazottak értekezlete rábízott;
96 b) meg van bízva azzal, hogy a meghatalmazottak értekezletei közé eső időszakban biztosítsa az együttműködést az ennek az Egyezménynek a 28. és 29. cikkében említett összes nemzetközi szervezetekkel;
97 1. ebből a célból az Egyesület nevében ideiglenes megállapodásokat köt az Egyezmény 29. cikkében említett nemzetközi szervezetekkel és az Egyezmény 6. számú mellékletében foglalt Megállapodás alkalmazásával az Egyesült Nemzetekkel; ezeket az ideiglenes megállapodásokat az Egyezmény 42. bekezdésének rendelkezései értelmében a meghatalmazottak legközelebbi értekezlete elé kell terjeszteni;
98 2. az Egyesület nevében egy vagy több képviselőt bíz meg azzal, hogy ezeknek a szervezeteknek az értekezletein és, ha szükséges, az ezekkel a szervezetekkel egyetértésben összeülő egyeztető értekezleteken vegyenek részt,
99 c) megszabja a Főtitkárság és az Egyesület állandó szerveinél működő szaktitkárságok személyzetének tényleges létszámát és rangsorolását, figyelembe véve a meghatalmazottak értekezlete által megadott általános irányelveket;
100 d) megalkotja mindazokat a szabályzatokat, amelyeket az Egyesület igazgatási és pénzügyi tevékenységéhez szükségesnek tart, valamint azokat az adminisztratív szabályzatokat, amelyeknek az a céljuk, hogy figyelembe vegyék az Egyesült Nemzetek Szervezete és szakosított intézményei által követett gyakorlatot, amelyek közös illetmény-, pótlék- és nyugdíjrendszert alkalmaznak;
101 e) ellenőrzi az Egyesület igazgatási tevékenységét;
102 f) a lehetséges takarékosság megvalósításával felülvizsgálja és megszabja az Egyesület évi költségvetését;
103 g) megteszi a szükséges intézkedéseket az Egyesületnek a főtitkár által összeállított számadásai évenkénti felülvizsgálására és a meghatalmazottak következő értekezletén való előterjesztésük céljából ezeket a számadásokat lezárja;
104 h) szükség esetében szabályozza
1. az adminisztratív és az igazgatói munkakörökben foglalkoztatott személyzet illetményeinek alapfokozatait, - kivéve azoknak az állásoknak illetményeit, amelyeket választás útján töltenek be, - abból a célból, hogy azokat az Egyesült Nemzetek által a közös illetményrendszer hasonló álláskategóriáira megállapított illetmények alapfokozataihoz hozzáidomítsa;
105 2. az általános szolgálati munkakörökben foglalkoztatott személyzet illetményeinek alapfokozatait abból a célból, hogy azokat az Egyesült Nemzetek Szervezete és szakosított intézményei által az Egyesület székhelyén alkalmazott fizetésekhez hozzáidomítsa;
106 3. az Egyesült Nemzeteknek az Egyesület székhelyére érvényes határozatainak megfelelően az adminisztratív és ennél magasabb munkakörökben foglalkoztatott személyzet pótlékait, beleértve azokat a munkaköröket is, amelyeket választás útján töltenek be;
107 4. azokat a pótlékokat, amelyeket az Egyesület egész személyzete élvez, összhangban az Egyesült Nemzetek által a közös illetményrendszerben alkalmazott minden módosítással;
108 5. az Egyesületnek és személyzetének hozzájárulását az Egyesült Nemzetek személyzete közös nyugdíjpénztárába, e pénztár Vegyes Bizottsága határozatainak megfelelően;
109 i) megteszi a szükséges intézkedéseket az Egyesület meghatalmazotti és igazgatási értekezleteinek a 6. és a 7. cikknek megfelelően történő összehívására;
110 j) az Egyesület meghatalmazottainak értekezlete elé terjeszti azokat a javaslatokat, amelyeket szükségesnek tart;
111 k) összehangolja az Egyesület állandó szerveinek a működését, megtesz minden intézkedést, amely alkalmas arra, hogy az e szervek által előterjesztett kérelmeknek és ajánlásoknak eleget lehessen tenni, és felülvizsgálja ezek évi jelentéseit;
112 l) ha szükségesnek tartja, a főtitkárhelyettesi állás megüresedése esetében intézkedik ideiglenes főtitkárhelyettes kijelölése iránt;
113 m) a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok igazgatói állásainak megüresedése esetében intézkedik ideiglenes igazgatók kijelölése iránt;
114 n) elvégzi az ebben az Egyezményben meghatározott egyéb feladatokat és az Egyezmény, valamint a Szabályzatok keretében az Egyesület helyes igazgatása érdekében szükségesnek tartott teendőket;
115 o) az egyesületi tagok többségének hozzájárulása után megteszi a szükséges intézkedéseket abból a célból, hogy ideiglenesen megoldja az Egyezményben és mellékleteiben nem szabályozott azokat a kérdéseket, amelyek megoldásával a legközelebbi illetékes értekezletig nem lehet várni;
116 p) a meghatalmazottak értekezlete elé terjeszti a saját, valamint az Egyesület működéséről szóló jelentést;
117 q) előmozdítja a nemzetközi együttműködést abból a célból, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel, nevezetesen az Egyesületnek az Egyesült Nemzetek megfelelő segélynyújtási programjában való részvételével, technikai segélynyújtásban részesítse az új vagy a fejlődés útján lévő országokat, az Egyesület ama céljának megfelelően, hogy a távközlés fejlesztését minden lehetséges eszközzel elő kell mozdítani.
10. cikk
A Főtitkárság
118 1. (1) A Főtitkárságot a főtitkár irányítja, akit munkájában egy főtitkárhelyettes támogat.
119 (2) A főtitkár és a főtitkárhelyettes a megválasztásukkor kijelölt időpontban kezdik meg hivatali működésüket. Rendes körülmények között addig az időpontig maradnak hivatalukban, amelyet a meghatalmazottak értekezlete a következő ülésszak folyamán határoz meg; mindketten újból is megválaszthatók.
120 (3) A főtitkár a meghatalmazottak értekezletének, a meghatalmazottak két értekezlete közötti időszakban pedig az Igazgatási Tanácsnak felelős a Főtitkárságra bízott feladatok összességéért és az Egyesület igazgatási és pénzügyi szolgálatának teljes egészéért. A főtitkárhelyettes a főtitkárnak felelős.
121 (4) Ha a főtitkári állás megüresedik, az ügyek vitelét ideiglenesen a főtitkárhelyettesre bízzák.
122 2. A főtitkár
a) biztosítja az Egyesület állandó szerveinek egységes működését egy olyan egyeztető bizottság útján, amelynek ő az elnöke és amely a főtitkárhelyettesből és az állandó szervek vezetőiből áll; ez az egyeztető munka az igazgatási kérdésekre, a technikai segélynyújtásra, a külső kapcsolatokra, az általános tájékoztatásra és minden egyéb olyan fontos kérdésre terjed ki, amelyet az Igazgatási Tanács kifejezetten megjelöl;
123 b) megszervezi a Főtitkárság munkáját és kinevezi annak személyzetét, a meghatalmazottak értekezlete által megadott irányelveknek és az Igazgatási Tanács által megállapított szabályoknak megfelelően;
124 c) megteszi a szükséges igazgatási intézkedéseket az állandó szervek szaktitkárságainak összetételére vonatkozólag és a szak-titkárságok személyzetét az egyes szervek vezetőivel egyetértésben kinevezi; a személyzet tagjait a vezetők válogatják ki, de a kinevezésre vagy az elbocsátásra vonatkozó végleges döntés joga a főtitkárt illeti meg;
125 d) az Igazgatási Tanács tudomására hozza az Egyesült Nemzetek és szakosított intézményei által hozott mindazt a határozatot, amely a közös szolgálati, pótlék- és nyugdíjrendszer feltételeit érinti;
126 e) ügyel arra, hogy a szaktitkárságokban az Igazgatási Tanács által jóváhagyott igazgatási és pénzügyi szabályzatokat alkalmazzák;
127 f) kizárólag igazgatási felügyeletet gyakorol a szaktitkárságok személyzete felett, amely az Egyesület állandó szervei vezetőinek közvetlen irányításával dolgozik;
128 g) biztosítja az Egyesület értekezletei előtt és után szükséges titkársági teendőket;
129 h) ellátja, - adott esetben az összehívó kormánnyal egyetértésben, - az Egyesület összes értekezleteinek titkársági teendőit és felkérésre, vagy ha az ehhez az Egyezményhez csatolt Szabályzatok úgy rendelkeznek, az Egyesület állandó szervei által tartott, vagy az Egyesület nevében összehívott egyéb összejövetelek titkársági teendőit; felkérésre és megállapodás alapján elláthatja a távközléssel összefüggő minden egyéb összejövetel titkársági teendőit is;
130 i) naprakész állapotban tartja az Egyesület állandó szervei vagy az igazgatások által szolgáltatott adatok alapján készített hivatalos névjegyzékeket, kivéve a frekvenciák kartoléknyilvántartását és a Nemzetközi Ferekvencianyilvántartó Bizottság feladatainak végrehajtásához szükséges egyéb nélkülözhetetlen nyilvántartásokat;
131 j) közzéteszi az Egyesület állandó szerveinek közléseit és fontosabb jelentéseit;
132 k) közzéteszi azokat a távközlésre vonatkozó nemzetközi és körzeti megállapodásokat, amelyeket az érdekelt felek vele közöltek, és naprakész állapotban tartja az ezekre vonatkozó okiratokat;
133 l) közzéteszi a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság műszaki normáit, valamint a frekvenciák kijelölésére és felhasználására vonatkozó minden más iratanyagot úgy, ahogyan azt a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság feladatainak végrehajtásaként kidolgozta;
134 m) elkészíti, közzéteszi és naprakész állapotban tartja, esetleg az Egyesület egyéb állandó szerveinek a közreműködésével,
135 1. az Egyesület összetételét és szervezeti felépítését feltűntető iratanyagot;
136 2. az Egyesületnek az Egyezményhez csatolt Szabályzatokban előírt általános statisztikáját és hivatalos szolgálati segédkönyveit;
137 3. az összes többi okiratokat, amelyeknek elkészítését az értekezletek és az Igazgatási Tanács írják elő;
138 n) szétosztja a kiadott okiratokat;
139 o) megfelelő alakban összegyűjti és kiadja az egész világ távközlésére vonatkozó belföldi és nemzetközi adatokat;
140 p) az Egyesület többi állandó szervével együttműködve összegyűjti és kiadja azokat a műszaki vagy adminisztratív jellegű tájékoztató adatokat, amelyek az új vagy a fejlődés útján levő országok számára hasznosak lehetnek távközlési hálózataik feljavításánál. Felhívja ezeknek az országoknak a figyelmét azokra a lehetőségekre is, amelyeket az Egyesült Nemzetek kebelében működő nemzetközi segélynyújtási program nyújt;
141 q) összegyűjti és kiadja mindazokat a tudnivalókat, amelyek a tagok és a társult tagok segítségére lehetnek oly műszaki berendezések üzembehelyezésénél, amelyek lehetővé teszik a távközlési szolgálat legnagyobb teljesítményét, különösen a rádiófrekvenciák legjobb felhasználási lehetőségét a zavarások csökkentése érdekében;
142 r) az összegyűjtött vagy rendelkezésre bocsátott, valamint az egyéb nemzetközi szervezetektől beszerzett adatok felhasználásával a távközlési szolgálatra vonatkozó általános tájékoztató és ismertető időszaki lapot ad ki;
143 s) évi költségvetési tervet készít el és terjeszt az Igazgatási Tanács elé, és azt a Tanács jóváhagyása után tájékoztatásul az összes tagoknak és társult tagoknak megküldi;
144 t) elkészíti és minden évben az Igazgatási Tanács elé terjeszti az Egyesület pénzügyeiről szóló jelentést, továbbá közvetlenül a meghatalmazottak értekezletei előtt összefoglaló számadást készít; e jelentéseket az Igazgatási Tanács felülvizsgálata és jóváhagyása után a tagokkal és a társult tagokkal közli, majd megvizsgálás és végleges jóváhagyás végett a meghatalmazottak legközelebbi értekezlete elé terjeszti;
145 u) az Egyesület működéséről évi Jelentést készít, amelyet az Igazgatási Tanács jóváhagyása után megküld minden tagnak és társult tagnak;
246 v) intézi az Egyesület összes egyéb titkársági teendőit;
147 3. A főtitkárhelyettes a főtitkárt hivatali teendőinek végrehajtásában támogatja és elvállalja azokat a különleges feladatokat, amelyeket a főtitkár rábíz. A főtitkár távollétében a főtitkárra bízott hatáskörben jár el.
148 4. A főtitkár vagy a főtitkárhelyettes tanácsadóként részt vehet a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok közgyűlésein és az Egyesület valamennyi értekezletén; a főtitkár vagy képviselője tanácsadóként részt vehet az Egyesület minden egyéb összejövetelén.
11. cikk
Az Egyesület főtisztviselői és személyzete
149 1. A főtitkárnak, a főtitkárhelyettesnek és a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok igazgatóinak az Egyesület különböző tagországaiból származó személyeknek kell lenniük.
150 2. (1) A főtitkár, a főtitkárhelyettes, a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság tagjai és a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok igazgatói, továbbá az Egyesület személyzete teendőik ellátásánál nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást valamely kormánytól vagy az Egyesületen kívül álló bármely hatóságtól. Tartózkodniuk kell minden olyan tevékenységtől, amely nemzetközi tisztviselői minőségükkel nem egyeztethető össze.
152 (2) Minden tagnak és társult tagnak tiszteletben kell tartania a 250. bekezdésben felsorolt főtisztviselők és az Egyesület személyzete működésének szigorúan nemzetközi jellegét és nem szabad arra törekedniük, hogy őket feladatuk teljesítésében befolyásolják.
152 3. A személyzet összeválogatásánál és alkalmazási feltételeinek megállapításánál a leglényegesebb szempont az, hogy az Egyesület részére olyan személyek szolgálatait biztosítsák, akik munkaképesség, szakéi-telem és feddhetetlenség tekintetében igen magas fokon állanak. A lehető legszélesebb földrajzi alapon történő kiválogatás fontosságára ugyancsak kellő figyelemmel kell lenni.
12. cikk
A Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság
153 1. A Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság lényeges feladatai a következők:
a) a különböző országok által bejelentett frekvenciák rendszeres előjegyzése olyképpen, hogy a Rádiószabályzatban előírt eljárásnak és adott esetben az Egyesület illetékes értekezletei által hozott határozatoknak megfelelően rögzítse minden egyes ilyen bejelentés keltét, célját és műszaki jellemző tulajdonságait abból a célból, hogy a bejelentések hivatalos nemzetközi elismerését biztosítsa;
154 b) a tagoknak és a társult tagoknak tanácsok nyújtása abból a célból, hogy a frekvenciatartománynak azokban a részeiben, amelyekben káros zavarások keletkezhetnek, minél több rádióösszeköttetést lehessen üzembehelyezni;
155 c) a frekvenciák kijelölésével és felhasználásával összefüggő minden olyan mellékfeladat végrehajtása, amelyet az Egyesület valamely illetékes értekezlete vagy az egyesületi tagok többségének hozzájárulásával az Igazgatási Tanács ír elő egy ilyen értekezlet előkészítése vagy saját határozatainak végrehajtása céljából;
156 d) a feladatainak végrehajtásához nélkülözhetetlen nyilvántartások naprakész állapotban történő vezetése.
157 2. (1) A Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság a 260. és 169. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően kijelölt tizenegy független tagból álló szervezet.
158 (2) A Bizottság tagjainak a rádióközlés területén teljes műszaki szakértelemmel kell bírniuk és a frekvenciák kijelölése és felhasználása tekintetében gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezniük.
159 (3) Ezenkívül, a 254. bekezdés rendelkezései értelmében a Bizottság elé kerülő kérdések minél tökéletesebb megértésének biztosítása céljából, minden tagnak jól kell ismernie a világ egy bizonyos körzetének földrajzi, gazdasági és néprajzi viszonyait.
160 3. (1) A rendes igazgatási rádióértekezlet minden egyes összejövetelén megválasztja a Bizottság tizenegy tagját. Ezeket a tagokat az Egyesület tagországai által javasolt jelöltek közül választják ki. Az Egyesület minden egyes tagja a saját országából származó egyetlen egy jelöltet javasolhat. Minden jelöltnek rendelkeznie kell a 258. és 159. bekezdésben említett képességekkel.
162 (2) Az ennél a választásnál követendő eljárást az értekezlet maga állapítja meg oly módon, hogy a világ különböző körzeteinek arányos képviselete biztosítható legyen.
162 (3) Minden választás alkalmával a Bizottság minden működő tagját újból jelölheti az az ország, amelyből származik.
163 (4) A Bizottság tagjai az őket megválasztó rendes igazgatási rádióértekezlet által kijelölt időpontban kezdik meg hivatali működésüket. Rendes körülmények között a tagok a következő értekezlet által utódaik hivatalbalépésére kijelölt időpontig működnek.
164 (5) Ha két rendes igazgatási rádióértekezlet közötti időszakban a Bizottság valamely választott tagja hivataláról lemond, vagy azzal elfogadható ok nélkül három hónapnál hosszabb ideig felhagy, a Bizottság elnöke felhívja azt az országot, amelyből ez a tag származik, hogy az országból származó helyettes kijelöléséről minél előbb gondoskodjék.
165 (6) Ha a szóbanlevő tagország a felhívástól számított három hónap leforgása alatt helyettest nem jelöl ki, elveszti azt a jogát, hogy a Bizottságba, a Bizottság megbízatásának hátralévő tartamára, személyt jelölhessen ki.
166 (7) Ha két rendes igazgatási rádióértekezlet közötti időszakban egy ilyen helyettes mond le hivataláról, vagy azzal elfogadható ok nélkül három hónapnál hosszabb ideig felhagy, az Egyesület azon tagországának amelyből származik, nincs joga ahhoz, hogy egy második helyettest jelöljön ki.
167 (8) A 165. és 166. bekezdésben említett esetekben a Bizottság elnöke ilyenkor az Egyesületnek azt a tagországát kéri fel, amelynek jelöltje a megelőző választásnál a szóbanlévő körzet meg nem választott tagjai közül a legtöbb szavazatot kapta, hogy a Bizottság megbízatásának hátralévő tartamára ezt a jelöltjét küldje a Bizottságba. Ha e személy nem állhat rendelkezésre, a szóbanlévő országot felhívják arra, hogy az országból származó helyettes kijelöléséről gondoskodjék.
168 (9) Ha két rendes igazgatási rádióértekezlet közötti időszakban a Bizottság egy választott tagja vagy helyettese elhalálozik, annak az egyesületi tagországnak, amelyből az elhúnyt tag származott, joga van utódot kijelölni.
169 (10) A Bizottság hatékony működésének biztosítása céljából minden olyan országnak, amelyből bizottsági tagot választottak, lehetőleg tartózkodnia kell attól, hogy képviselőjét két rendes igazgatási rádióértekezlet közötti időszakban visszahívja.
170 4. (1) A Bizottság munkamódszereit a Rádiószabályzat határozza meg.
171 (2) A Bizottság tagjai maguk közül egy elnököt és egy alelnököt választanak, akik hivatalukat egy évig töltik be. Ez után az alelnök lép az elnök helyébe és egy új alelnököt választanak.
172 (3) A Bizottságnak szaktitkársága van.
173 5. (1) A Bizottság tagjai feladatukat nem mint országuk vagy valamely körzet képviselői, hanem mint nemzetközi megbízatással felruházott pártatlan személyek látják el.
174 (2) A Bizottság egyetlen tagja sem kérhet vagy fogadhat el feladatának teljesítésére nézve utasítást valamely kormánytól, valamely kormány tagjától, vagy valamely hivatalos vagy magánszervezettől avagy személytől. Sőt minden tagnak vagy társult tagnak tiszteletben kell tartani a Bizottság és tagjai működésének nemzetközi jellegét, és semmi esetre sem szabad megkisérelniük, hogy bármelyiküket hivatásuk gyakorlásában befolyásolják.
175 (3) Feladatkörén kívül a Bizottságnak vagy személyzetének egyetlen tagja sem fejthet ki tevékenységet és nem lehet semmiféle természetű anyagi érdekeltsége bármely távközléssel foglalkozó vállalatnál. Az "anyagi érdekeltség" kifejezést azonban nem kell úgy értelmezni, mint amely ellenkezik egy előző alkalmazásból vagy szolgálati viszonyból folyó nyugdíj élvezetével.
13. cikk
A Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok
176 1. (1) A Nemzetközi Rádió Tanácsadó Bizottságnak (C. C. I. R.) az a feladata, hogy tanulmányokat folytasson és ajánlásokat bocsásson ki azokra a műszaki és üzemviteli kérdésekre nézve, amelyek elsősorban a rádióközlésre vonatkoznak.
177 (2) A Nemzetközi Távíró és Távbeszélő Tanácsadó Bizottságnak (C. C. I. T. T.) az a feladata, hogy tanulmányokat folytasson és ajánlásokat bocsásson ki a távíró- és a távbeszélőszolgálat műszaki, üzemviteli és díjszabási kérdéseire nézve.
178 (3) Feladatának teljesítésénél mindegyik Tanácsadó Bizottságnak megfelelő figyelemmel kell lennie olyan kérdések tanulmányozására és olyan ajánlások kibocsátására, amelyek közvetlenül érintik az új vagy a fejlődés útján lévő országok távközlési szolgálatának létesítését, fejlesztését és tökéletesítését mind körzeti keretben, mind pedig nemzetközi viszonylatban.
179 (4) Mindegyik Tanácsadó Bizottság az érdekelt országok kérelmére is folytathat tanulmányokat és adhat tanácsokat olyan kérdésekkel kapcsolatban, amelyek az illető ország belföldi távközlési szolgálatára vonatkoznak.
180 2. (1) Azokat a kérdéseket, amelyeket a Tanácsadó Bizottságok tanulmányoznak, illetőleg amelyekre nézve ajánlásokat kell kibocsátaniuk, a meghatalmazottak értekezlete, valamely igazgatási értekezlet, az Igazgatási Tanács, egy másik Tanácsadó Bizottság vagy pedig a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság terjeszti az illető Tanácsadó Bizottság elé. Ezeket a kérdéseket hozzácsatolják azokhoz, amelyeket az érdekelt Tanácsadó Bizottság közgyűlése fogadott el, illetőleg a közgyűlések közötti időszakban azokhoz, amelyeknek tanulmányozásra való kijelölését iratváltás útján az Egyesületnek legalább tizenkét tagja és társult tagja kérte, illetőleg hagyta jóvá.
181 (2) A Nemzetközi Tanácsadó Bizottságoknak joguk van arra, hogy az igazgatási értekezletek elé olyan javaslatokat terjesszenek, amelyek ajánlásaik vagy folyamatban levő tanulmányaik következményei.
182 3. A Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok tagjai:
a) jog szerint az Egyesület valamennyi tagjának és társult tagjának igazgatásai;
183 b) minden elismert magánvállalat, amely az őt elismerő tag vagy társult tag hozzájárulásával kéri e Bizottságok munkájában való részvételét.
184 4. A Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok működését az alábbiak biztosítják:
a) a közgyűlés, amely rendszerint három évenként ül össze. Ha egy, az érdekelt Tanácsadó Bizottság tárgykörének megfelelő rendes igazgatási értekezletet hívtak össze, a közgyűlést lehetőleg ez értekezlet előtt legalább nyolc hónappal kell megtartani;
185 b) a közgyűlés által a tanulmányozandó kérdések tárgyalására létesített tanulmányi bizottságok;
186 c) a közgyűlés által választott igazgató. Jogállása azonos egy állandó főtisztviselőével, de szolgálati viszonyát külön rendelkezések szabályozhatják;
187 d) az igazgató segítségére levő szaktitkárság;
188 e) az Egyesület által létesített laboratóriumok vagy műszaki berendezések.
189 5. (1) A Tanácsadó Bizottságok, amennyiben alkalmazható rájuk, figyelembe veszik az értekezleteknek az ehhez az Egyezményhez csatolt Ügyviteli Szabályzatban foglalt eljárási szabályait.
190 (2) A Tanácsadó Bizottságok munkájának megkönnyítése érdekében az illetékes közgyűlések kiegészítő eljárási szabályokat alkalmazhatnak, ha azok nem állnak ellentétben az értekezletek eljárási szabályainak rendelkezéseivel.
191 6. A Tanácsadó Bizottságok munkamódszereit az ehhez az Egyezményhez csatolt Ügyviteli Szabályzat második része határozza meg.
14. cikk
Szabályzatok
192 1. A 8. cikk rendelkezéseiben foglalt fenntartással, az ennek az Egyezménynek 5. számú mellékletében szereplő Ügyviteli Szabályzat ugyanolyan kötelező erejű és ugyanannyi ideig érvényes, mint maga az Egyezmény.
193 2. (1) Az Egyezmény határozatait az összes tagokat és társult tagokat kötelező alábbi Igazgatási Szabályzatok egészítik ki:
a Távírószabályzat,
a Távbeszélőszabályzat,
a Rádiószabályzat,
a Rádiópótszabályzat.
194 (2) E Szabályzatoknak igazgatási értekezletek által történő felülvizsgálata esetében a tagoknak és a társult tagoknak jóváhagyásukról a főtitkárt értesíteniük kell. A főtitkár ezekről a jóváhagyásokról a tagokat és a társult tagokat az értesítések vétele után nyomban értesíti.
195 3. Ha az Egyezmény és valamely Szabályzat rendelkezései között ellentmondás van, az Egyezmény rendelkezése az irányadó.
15. cikk
Az Egyesület pénzügyei
196 1. Az Egyesület költségei a következő kiadásokból állanak:
a) az Igazgatási Tanácsnak, a Főtitkárságnak, a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottságnak, a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok szaktitkárságainak, az Egyesület által létesített laboratóriumoknak és műszaki berendezéseknek a kiadásaiból;
197 b) azoknak az értekezleteknek a kiadásaiból, amelyeket az Egyezmény 6. és 7. cikke rendelkezéseinek figyelembevételével az egyesületi tagok többségének határozatával vagy hozzájárulásával hívtak össze;
198 c) a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok valamennyi összejövetelének kiadásaiból.
199 2. Az 51. bekezdésben említett azoknak a különleges értekezleteknek a költségeit, amelyek a 297. bekezdésben említettekbe nem illenek bele, és amelyeknek körzeti jellegét az Igazgatási Tanács a szóbanlevő körzethez tartozó tagok és társult tagok véleményének előzetes kikérése után állapította meg, e körzet tagjai és társult tagjai az Egyesület költségeiben való részesedésük arányában viselik, valamint ugyanilyen alapon azon egyéb körzetek tagjai és társult tagjai, amelyek az ilyen értekezleteken részt vesznek.
200 3. A 197. és 199. bekezdésben nem említett különleges értekezletek költségeit költséghozzájárulási osztályuk arányában azok a tagok és társult tagok viselik, amelyek az ezeken az értekezleteken való részvételre szóló meghívást elfogadták vagy azokon részt vettek.
201 4. Az Egyesület évi költségvetését az Igazgatási Tanács vizsgálja felül és zárja le, a meghatalmazottak értekezlete által a kiadásokra megállapított határok figyelembevételével.
202 5. Az Egyesület kiadásait a tagok és a társult tagok hozzájárulásaiból fedezik. E hozzájárulást minden egyes tag és társult tag az általa az alábbi táblázat szerint választott hozzájárulási osztálynak megfelelő egységek arányában viseli:
Osztály 30 egységgel,
Osztály 25 egységgel,
Osztály 20 egységgel,
Osztály 18 egységgel,
Osztály 15 egységgel,
Osztály 13 egységgel,
Osztály 10 egységgel,
Osztály 8 egységgel,
Osztály 5 egységgel,
Osztály 4 egységgel,
Osztály 3 egységgel,
Osztály 2 egységgel,
Osztály 1 egységgel,
Osztály 1/2 egységgel.
203 6. A tagok és társult tagok szabadon választják ki azt az osztályt, amely szerint az Egyesület kiadásaiban részesedni szándékoznak.
204 7. (1) Minden tag vagy társult tag legalább hat hónappal az Egyezmény életbelépése előtt közli a főtitkárral az általa kiválasztott költséghozzájárulási osztályt.
205 (2) Ezt az elhatározást a főtitkár közli a tagokkal és a társult tagokkal.
206 (3) Azok a tagok és társult tagok, amelyek elhatározásukat a 204. bekezdésben előírt időpont előtt nem közölték, a költségek viselésében az 1952. évi Buenos Aires-i Nemzetközi Távközlési Egyezmény alapján kiválasztott költséghozzájárulási osztály szerint részesednek.
207 (4) A tagok és a társult tagok bármikor választhatnak egy olyan részesedési osztályt, amely magasabb az általuk korábban választott osztálynál.
208 (5) A 204-206. bekezdések rendelkezései szerint megállapított költséghozzájárulási egység az Egyezmény érvényességének ideje alatt nem csökkenthető,
209 8. A tagok és a társult tagok az Igazgatási Tanács által lezárt költségvetés alapján számított évi hozzájárulást előre fizetik.
210 9. Az esedékes összegekért az Egyesület minden költségvetési évének elejétől kezdve kamat jár. Ez a kamat évi 3% (három százalék) az első hat hónapban és 6% (hat százalék) a hetedik hónaptól kezdve.
211 10. (1) Az elismert magánvállalatok és a tudományos vagy ipari szervezetek azoknak az értekezleteknek vagy összejöveteleknek a költségeiben részesednek, amelyekre szóló meghívást elfogadták vagy amelyeken részt vettek.
212 (2) A nemzetközi szervezetek is részesednek azoknak az értekezleteknek vagy összejöveteleknek a költségeiben, amelyeken való részvételüket engedélyezték, feltéve, hogy a kölcsönösség elve alapján az Igazgatási Tanács a költséghozzájárulás alól fel nem mentette őket.
213 (3) A költséghozzájárulások összegét az Igazgatási Tanács állapítja meg, azt az Egyesület bevételének tekintik és az Igazgatási Tanács által megállapított rendelkezéseknek megfelelően kamatozik.
214 11. Az Egyesület laboratóriumaiban és műszaki berendezéseinél az egyes tagok és társult tagok, tagcsoportok vagy társult tagcsoportok, körzeti szervezetek vagy mások részére végzett mérésekkel, kísérletekkel vagy különleges kutatómunkával kapcsolatban felmerült költségeket ezek a tagok, társult tagok, csoportok, szervezetek, vagy mások viselik.
215 12. A kiadványok eladási árát az igazgatások, az elismert magánvállalatok vagy magánfelek részére, az Igazgatási Tanáccsal egyetértésben, általános szabály szerint a főtitkár állapítja meg, ügyelve arra, hogy a nyomtatási és szétosztási költségeket a kiadványok eladási ára fedezze.
16. cikk
Nyelvek
216 1. (1) Az Egyesület hivatalos nyelvei: az angol, a francia, a kínai, az orosz és a spanyol.
217 (2) Az Egyesület munkanyelvei: az angol, a francia és a spanyol.
218 (3) Vitás esetben a francia szöveg hiteles.
219 2. (1) A meghatalmazottak értekezletének és az igazgatási értekezleteknek a végleges okiratai, záróokiratai, jegyzőkönyvei, határozatai, ajánlásai és óhajai az Egyesület hivatalos nyelvein készülnek, mind a külső alakra, mind a tartalomra nézve egyforma szerkesztésben,
220 (2) Ezeknek az értekezleteknek összes egyéb okiratait az Egyesület munkanyelvein szövegezik meg.
221 3. (1) Az Egyesületnek az Igazgatási Szabályzatokban előírt hivatalos szolgálati segédkönyveit az öt hivatalos nyelven adják ki.
222 (2) Az összes többi olyan okiratokat, amelyeknek általános szétosztásáról a főtitkárnak kell kötelességszerűen gondoskodnia, a három munkanyelven készítik el.
223 4. A 219-222. bekezdésekben említett valamennyi okiratot az ott előírt nyelveken kívül más nyelven is ki lehet adni, feltéve, hogy azok a tagok vagy társult tagok, amelyek az ilyen közzétételt kívánják, magukra vállalják a fordítással és a kiadással kapcsolatban felmerült összes költségeket.
224 5. (1) Az Egyesület értekezleteinek tanácskozásain, és ahányszor csak szükséges, Igazgatási Tanácsának és állandó szerveinek összejövetelein is, a három munkanyelven és orosz nyelven történő, megfelelően működő, kölcsönös tolmácsolási rendszert kell alkalmazni.
225 (2) Ha valamely ülés összes résztvevői egy ilyen eljárással egyetértenek, a tanácskozások a fentemlített négy nyelvnél kevesebb számú nyelven folytathatók.
226 6. (1) Az Egyesület értekezletein, Igazgatási Tanácsának és állandó szerveinek összejövetelein a 217. és a 224. bekezdésben említett nyelveken kívül egyéb nyelveket a következő feltételekkel lehet használni:
227 a) ha egy vagy több kiegészítő nyelvnek szóban és írásban történő használatát a főtitkártól vagy az állandó szerv vezetőjétől kérték, azzal a feltétellel, hogy az ebből eredő pótköltségeket azok a tagok vagy társult tagok viselik, amelyek ezt a kérelmet előterjesztették vagy támogatták;
228 b) ha valamely küldöttség maga tesz meg minden szükséges intézkedést abból a célból, hogy saját nyelvének a 224. bekezdésben említett nyelvek valamelyikére saját költségén történő szóbeli fordítását biztosítsa.
229 (2) A 227. bekezdésben említett esetben a főtitkár vagy az érdekelt állandó szerv vezetője ennek a kérelemnek a lehetőséghez képest eleget tesz, miután az érdekelt tagok vagy társult tagok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a felmerült költségeket az Egyesületnek szabályszerűen meg fogják téríteni,
230 (3) A 228. bekezdésben említett esetben az érdekelt küldöttség, ha kívánja, biztosíthatja a 224. bekezdésben említett nyelvek valamelyikéről saját nyelvére történő szóbeli fordítást is.
II. FEJEZET
AZ EGYEZMÉNY ÉS A SZABÁLYZATOK ALKALMAZÁSA
17. cikk
Az Egyezmény megerősítése
231 1. Ezt az Egyezményt valamennyi aláíró kormánynak meg kell erősítenie. A megerősítő okiratokat a lehető legrövidebb idő alatt, diplomáciai úton, az Egyesület székhelyéül szolgáló ország kormányának közvetítésével, a Főtitkárhoz kell eljuttatni, aki a megerősítéseket a tagokkal és a társult tagokkal közli.
232 2. (1) Az Egyezmény hatálybalépésétől számított két év alatt valamennyi aláíró kormányt megilletik a 13-15. bekezdésekben az egyesületi tagokra ruházott jogok, még abban az esetben is, ha a megerősítő okiratot a 231. bekezdésben előirt feltételekkel nem helyezték letétbe.
233 (2) Az Egyezmény hatálybalépésétől számított két év leteltével az az aláíró kormány, amely a megerősítő okiratot a 231. bekezdésben előirt feltételekkel nem helyezte letétbe, som az Egyesület értekezletein, sem az Igazgatósági Tanács ülésszakain, sem pedig állandó szerveinek összejövetelein nem élhet szavazati jogával mindaddig, amíg a megerősítő okiratot letétbe nem helyezte.
234 3. Ennek az Egyezménynek az 52. cikkben foglaltaknak megfelelően történő hatálybalépése után minden megerősítő okirat a főtitkárnál való letétbehelyezésének napján válik hatályossá.
235 4. Ha egy vagy több aláíró kormány az Egyezményt nem erősítené meg, az a megerősítő kormányra nézve változatlanul érvényes marad.
18. cikk
Az Egyezményhez való csatlakozás
236 1. Bármely ország kormánya, amely ezt az Egyezményt nem írta alá, ahhoz az 1. cikkben foglalt rendelkezések szerint bármikor csatlakozhat.
237 2. A csatlakozásról szóló okiratot diplomáciai úton az Egyesület székhelyéül szolgáló ország kormányának közvetítésével a főtitkárhoz kell eljuttatni, aki a csatlakozást a tagokkal és a társult tagokkal közli és mindegyiküknek megküldi a csatlakozásról szóló okirat hiteles másolatát. A csatlakozás a letétbehelyezés napján válik hatályossá, hacsak az okirat más rendelkezést nem tartalmaz.
19. cikk
Az Egyezmény alkalmazása oly országokra vagy területekre, amelyeknek külügyeit egyesületi tagok intézik
238 1. Az Egyesület tagjai bármikor kijelenthetik, hogy ezt az Egyezményt mindazokra az országokra vagy területekre alkalmazzák, amelyeknek külügyeit intézik. A bejelentés vonatkozhat ezeknek az országoknak vagy területeknek egy csoportjára, vagy csupán egy országra vagy területre is.
239 2. A 238. bekezdésben foglaltak alapján tett minden bejelentést az Egyesület főtitkárához kell intézni, aki azt a tagokkal és a társult tagokkal közli.
240 3. A 238. és a 239. bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak az ennek az Egyezménynek 1. sz. mellékletében felsorolt országokra, területekre vagy területcsoportokra.
20. cikk
Az Egyezmény alkalmazása az Egyesült Nemzetek gyámsága alatt álló területekre
241 Az Egyesült Nemzetek csatlakozhatnak ehhez az Egyezményhez az igazgatásukra bízott olyan terület vagy területcsoport nevében, amelynek gyámságára nézve az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 75. cikke alapján megállapodás történt.
21. cikk
Az Egyezmény és a Szabályzatok végrehajtása
242 1. A tagok és a társult tagok kötelesek ennek az Egyezménynek és a hozzácsatolt Szabályzatoknak a rendelkezéseit az általuk létesített vagy üzembentartott összes olyan távközlési hivatalokban és állomásokon alkalmazni, amelyek nemzetközi szolgálatot látnak el, vagy amelyek más ország rádiószolgálatait károsan zavarhatják, kivéve azokat a szolgálatokat, amelyek az Egyezmény 50. cikkében foglalt rendelkezések szerint nem tartoznak illetékességük alá.
243 2. Ezen felül meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket, hogy ennek az Egyezménynek és a hozzácsatolt Szabályzatoknak a rendelkezéseit azok a távközlési berendezések létesítésére és üzembentartására általuk feljogosított vállalatok is figyelembe vegyék, amelyek nemzetközi szolgálatot látnak el, vagy amelyek más ország rádioszolgálatainak zavarására alkalmas állomásokat tartanak üzemben.
22. cikk
Az Egyezmény felmondása
244 1. Minden tag vagy társult tag, amely ezt az Egyezményt megerősítette vagy ahhoz csatlakozott, azt az Egyesület főtitkárához diplomáciai úton, az Egyesület székhelyéül szolgáló ország kormányának közvetítésével intézett bejelentéssel fel is mondhatja. A főtitkár erről a tagokat és a társult tagokat értesíti.
245 2. A felmondás attól a naptól számított egy év múlva lép hatályba, amelyen a főtitkár a bejelentést megkapta.
23. cikk
Az Egyezmény felmondása oly országok vagy területek által, amelyeknek külügyeit egyesületi tagok intézik
246 1. Ha ezt az Egyezményt valamely országra, területre vagy területcsoportra a
19. cikk rendelkezései alapján alkalmazták, ezt a helyzetet bármikor meg lehet szüntetni. Ha ez az ország, terület vagy területcsoport társult tag, e minősége ugyanakkor szűnik meg.
247 2. Az előbbi bekezdésben említett felmondásokat a 244. bekezdésben megállapított feltételekkel jelentik be; a felmondások a 245. bekezdésben előírt feltételekkel lépnek hatályba.
24. cikk
A korábbi Egyezmény hatályon kívül helyezése
248 Ez az Egyezmény a szerződött kormányok közötti viszonylatokban hatályon kívül helyezi és helyettesíti az 1952. évi Buenos Aires-i Nemzetközi Távközlési Egyezményt.
25. cikk
A hatályban levő Igazgatási Szabályzatok érvényessége
249 A 193. bekezdésben említett Igazgatási Szabályzatokat az ehhez az Egyezményhez csatolt Szabályzatoknak tekintik és azok az illetékes rendes, esetleg rendkívüli igazgatási értekezletek által kidolgozott új Szabályzatok hatálybalépéséig érvényben maiadnak.
26. cikk
A nem-szerződő államokkal való viszony
250 1. Minden tag és társult tag fenntartja mind magának, mind az általa elismert magánvállalatoknak a jogot azoknak a feltételeknek a megállapítására, amelyekkel a távközlési forgalmat az ehhez az Egyezményhez nem csatlakozott államokkal megengedi.
251 2. Ha a nem-szerződő államból eredő távközlést valamely tag vagy társult tag elfogadja, azt továbbítani kell. Addig, amíg ezt a közleményt egy tag. vagy társult tag összeköttetésein továbbítják, az Egyezmény és a Szabályzatok kötelező rendelkezéseit, valamint a rendes díjakat kell rá alkalmazni.
27. cikk
A vitás esetek elintézése
252 1. A tagok és a társult tagok az Egyezménynek vagy a 14. cikkben említett Szabályzatoknak az alkalmazására vonatkozó vitás kérdéseiket diplomáciai úton, vagy a nemzetközi vitás esetek elintézése céljából kötött két- vagy többoldalú szerződésekben megállapított módon, vagy bármely más olyan módon intézhetik el, amelyben közös egyetértéssel meg tudnak állapodni.
253 2. Ha az elintézési módok egyikét sem alkalmazzák, minden tag vagy társult tag a 4. számú mellékletben meghatározott eljárásnak megfelelően választott bírósághoz fordulhat.
III. FEJEZET
AZ EGYESÜLT NEMZETEKKEL ÉS A NEMZETKÖZI SZERVEZETEKKEL VALÓ KAPCSOLATOK
28. cikk
Az Egyesült Nemzetekkel való kapcsolatok
254 1. Az Egyesült Nemzetek és a Nemzetközi Távközlési Egyesület közti viszonyt az a Megállapodás szabályozza, amelynek szövege ennek az Egyezménynek a 6. számú mellékletében szerepel.
255 2. A fentemlített Megállapodás XVI. cikkének rendelkezései értelmében az Egyesült Nemzetek távközlési végrehajtó szervei az ebben az Egyezményben és a hozzácsatolt Igazgatási Szabályzatokban megállapított jogokat élvezik és rájuk az ott megállapított kötelezettségek vonatkoznak. Tehát joguk van tanácsadóként részt venni az Egyesület összes értekezletein, beleértve a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok összejöveteleit is.
29. cikk
A nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatok
256 A távközlés területén a teljes nemzetközi összhang biztosítása érdekében az Egyesület együttműködik azokkal a nemzetközi szervezetékkel, amelyeknek a távközléssel összefüggő érdekkörük és működési területük van.
IV. FEJEZET
A TÁVKÖZLÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
30. cikk
A közönség joga a nemzetközi távközlési szolgálat igénybevételéhez
257 A tagok és a társult tagok elismerik a közönségnek azt a jogát, hogy a nyilvános levelezés nemzetközi szolgálatának igénybevételével levelezzen. A szolgálat, a díjak, a biztosítékok minden levelezési fajtában, minden igénybevevő részére egyformák, mindennemű elsőbbség vagy kedvezmény nélkül.
31. cikk
A távközlések feltartóztatása
258 1. A tagok és a társult tagok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy az állam biztonságára veszélyesnek vagy törvényeivel ellenkezőnek, a közrendbe vagy a jó erkölcsökbe ütközőnek tartott magántáviratokat feltartóztassák. A táviratnak vagy bármely részének feltartóztatásáról a felvevőhivatalt azonnal értesíteni kell, hacsak ez az értesítés az állam biztonságát nem veszélyezteti.
259 2. A tagok és a társult tagok fenntartják maguknak azt a jogot is, hogy megszakíthassanak minden olyan magán távíró- vagy távbeszélő-összeköttetést, amely az állam biztonságára veszélyesnek vagy törvényeivel ellenkezőnek, a közrendbe vagy a jó erkölcsökbe ütközőnek látszik.
32. cikk
A szolgálat felfüggesztése
260 Minden tag vagy társult tag fenntartja magának azt a jogot, hogy a nemzetközi távközlési szolgálatot meghatározatlan időre, akár általánosságban, akár csak bizonyos viszonylatokra és /vagy bizonyos fajta kiinduló, érkező vagy átmenő közleményekre felfüggeszthesse. A korlátozástól valamennyi többi tagot és társult tagot a főtitkár útján azonnal értesíteni kell.
33. cikk
Felelősség
261 A tagok és a társult tagok a nemzetközi távközlési szolgálatot igénybevevőkkel szemben semmiféle felelősséget nem vállalnak, különösen ami a károk és a kamatok megtérítésére vonatkozó felszólalásokat illeti.
34. cikk
A távközlési titok
262 1. A tagok és a társult tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy az igénybe vett távközlési rendszerrel összeegyeztethető módon mindent elkövetnek a nemzetközi levelezés titkosságának biztosítása érdekében.
263 2. Fenntartják azonban maguknak azt a jogot, hogy ezeket a levelezéseket, belföldi törvényeik alkalmazásának vagy az általuk aláírt nemzetközi egyezmények végrehajtásának biztosítása érdekében, az illetékes hatóságokkal közölhessék.
35. cikk
A távközlési berendezések és utak létesítése, üzembentartása és védelme
264 1. A tagok és a társult tagok minden szükséges intézkedést megtesznek abból a célból, hogy a nemzetközi távközlések gyors és megszakítás nélküli lebonyolításához szükséges utakat és berendezéseket a legjobb műszaki feltételekkel létesítsék.
265 2. Ezeket az utakat és berendezéseket amennyire csak lehetséges, a gyakorlatban szerzett tapasztalatok alapján a legjobbnak bizonyult módszerekkel és eljárásokkal kell üzembentartani, azoknak használható állapotban kell lenniük, a tudományos és műszaki haladás színvonalán kell állniuk.
266 3. A tagok és a társult tagok saját hatáskörükön belül biztosítják ezeknek az utaknak és berendezéseknek a védelmét.
267 4. Más feltételeket megállapító különmegállapodás hiányában, az összes tagok és társult tagok megteszik a szükséges intézkedéseket az ellenőrzésük alatt álló nemzetköz; távközlési áramkörszakaszok fenntartásának biztosítása érdekében.
36. cikk
A szabálytalanságok bejelentése
268 Az Egyezmény 21. cikke alkalmazásának megkönnyítése érdekében a tagok és a társult tagok kötelezik magukat arra, hogy kölcsönösen tájékoztatják egymást az Egyezmény és a hozzátartozó Szabályzatok rendelkezéseivel szemben elkövetett szabálytalanságokról.
37. cikk
Díjak és díjmentesség
269 A távközlési díjakra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a díjmentesség eseteit az ehhez az Egyezményhez csatolt Szabályzatok állapítják meg.
38. cikk
Az emberi élet biztonságára vonatkozó távközlések elsőbbsége
270 A nemzetközi távközlési szolgálatoknak feltétlen elsőbbséget kell biztosítaniuk az emberi életnek a tengeren, a szárazföldön és a levegőben való biztonságára vonatkozó távközlések, valamint az Egészségügyi Világszervezet kivételes sürgősségű járványügyi távközlései számára.
39. cikk
Az állami táviratok, távbeszélő hívások és távbeszélgetések elsőbbsége
271 Ez Egyezmény 38. és 48. cikke rendelkezéseiben foglalt fenntartással az állami táviratok, ha a feladó kéri, a többi távirattal szemben elsőbbséget élveznek. Az állami távbeszélő hívások és távbeszélgetések kifejezett kívánságra és a lehetőség szerint ugyancsak elsőbbséget élvezhetnek a többi távbeszélő hívással és távbeszélgetéssel szemben.
40. cikk
Titkos nyelv
272 1. Az állami táviratokat és a szolgálati táviratokat az összes viszonylatokban titkos nyelven lehet szerkeszteni,
273 2. Titkos nyelven szerkesztett magántáviratok az összes országok közötti forgalomban engedélyezhetők, kivéve azokat az országokat, amelyek a Főtitkárság útján előzetesen közlik, hogy ezeknél a táviratoknál nem engedik meg a titkos nyelvet.
274 3. Azok a tagok és társult tagok, amelyek a területükről kiinduló vagy oda érkező forgalomban a titkos nyelvű magántáviratokat nem engedélyezik az ennek az Egyezménynek a 32. cikkében említett szolgálatfelfüggesztés esetét kivéve, az átmenőforgalomban az ilyen táviratokat átvenni és továbbítani kötelesek.
41. cikk
A számadások összeállítása és kiegyenlítése
275 1. A tagok és a társult tagok igazgatásai, valamint a nemzetközi távközlési szolgálatot ellátó elismert magánvállalatok a követeléseik és tartozásaik összegét közös egyetértéssel állapítják meg.
276 2. A tartozásokra és követelésekre vonatkozó és a 275. bekezdésben említett számadásokat, hacsak az érdekelt felek között különmegállapodás nincs, az ehhez az Egyezményhez csatolt Szabályzatok rendelkezéseinek megfelelően állítják össze.
277 3. A nemzetközi számadások kiegyenlítését folyó hitelműveleteknek tekintik és azokat az érdekelt országok folyó nemzetközi kötelezettségeivel összhangban rendezik, ha a kormányok erre nézve megállapodtak. Ilyen megállapodás, vagy ennek az Egyezménynek 43. cikkében előírt feltételekkel kötött különmegállapodás hiányában ezeket a számadásokat a Szabályzatoknak megfelelően rendezik,
42. cikk
Pénzegység
278 A nemzetközi távközlési díjszabások szerkesztésénél és a nemzetközi számadások összeállításánál használt pénzegység a 100 centime-ra osztott, 10/31 gramm súlyú, 0.900 finomságú aranyfrank.
43. cikk
Különmegállapodások
279 A tagok és társult tagok fenntartják a maguk, az általuk elismert magánvállalatok és az erre kellően felhatalmazott egyéb vállalatok részére azt a jogot, hogy külön megállapodásokat kössenek azokra a távközlési kérdésekre nézve, amelyek a tagok és a társult tagok összességét nem érdeklik. Ezek a megállapodások azonban, az életbeléptetésük által más országok rádiószolgálatában okozható káros zavarásokat illetően, nem lehetnek ellentétben az Egyezmény vagy a hozzácsatolt Szabályzatok rendelkezéseivel.
44. cikk
Körzeti értekezletek, megállapodások és szervezetek
280 A tagok és a társult tagok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy a körzeti alapon tárgyalható távközlési kérdések rendezése céljából körzeti értekezleteket tartsanak, körzeti megállapodásokat kössenek és körzeti szervezeteket létesítsenek. A körzeti megállapodások azonban nem lehetnek ellentétben ezzel az Egyezménnyel.
V. FEJEZET
A RÁDIÓKÖZLÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK
45. cikk
A frekvenciák és a frekvenciatartomány ésszerű felhasználása
281 A tagok és a társult tagok kívánatosnak tartják, hogy az igénybevett frekvenciák számát és az igénybevett frekvenciatartományt a szükséges szolgálatok kielégítő működésének biztosítása céljából nélkülözhetetlen legkisebb mértékre korlátozzák.
46. cikk
Kölcsönös érintkezés
282 1. A mozgószolgálat összeköttetéseit biztosító állomások rendes feladatkörükön belül, az általuk használt rádiórendszerre való tekintet nélkül, kötelesek egymás között rádióközléseket váltani.
283 2. Mindazonáltal a tudományos haladás elősegítése érdekében a 282. bekezdés rendelkezései nem zárják ki az olyan rádiórendszer alkalmazását, amely más rendszerekkel nem tud érintkezni, ha ez a hiányosság a rendszer különleges természetének a következménye és nem az az egyedüli célja, hogy olyan berendezéseket működtessen, amelyek a kölcsönös érintkezést megakadályozzák.
284 3. A 282. bekezdésben foglalt rendelkezésekkel szemben, valamely állomást olyan korlátozott nemzetközi távközlési szolgálattal is meg lehet bízni, amelyet e szolgálat célja vagy az alkalmazott rendszertől független egyéb körülmény határoz meg.
47. cikk
Káros zavarások
285 1. Minden állomást, bármi legyen is a rendeltetése, úgy kell létesíteni és üzembentartani, hogy károsan ne zavarja annak a többi tagnak, társult tagnak, elismert magánvállalatnak és a rádiószolgálat lebonyolítására kellően felhatalmazott egyéb vállalatnak a rádióközléseit vagy rádiószolgálatát, amely a Rádiószabályzat rendelkezéseinek megfelelően működik.
286 2. Minden tag és társult tag kötelezi magát arra, hogy az általa elismert magánvállalatoktól és az erre kellően felhatalmazott egyéb vállalatoktól megköveteli a ¿85. bekezdés rendelkezéseinek betartását.
287 3. A tagok és a társult tagok ezen felül kívánatosnak tartják minden gyakorlatilag lehetséges intézkedés megtételét annak megakadályozására, hogy bármiféle villamoskészülék vagy -berendezés a 285. bekezdésben említett rádióközléseket vagy rádiószolgálatokat károsan zavarja.
48. cikk
Segélykérések és segélyközlemények
288 A rádióállomások kötelesek bárhonnan eredő segélykéréseket vagy segélyközleményeket feltétlen elsőbbséggel átvenni, ezekre ugyanígy válaszolni, és a megfelelő intézkedéseket azonnal megtenni.
49. cikk
Hamis vagy csalárd vész-, biztonsági, vagy azonossági jelek
289 A tagok és a társult tagok kötelezik magukat arra, hogy megteszik a szükséges intézkedéseket a hamis vagy csalárd vész-, biztonsági vagy azonossági jelek továbbításának vagy kibocsátásának megakadályozására, és hogy együttműködnek azoknak az állomásoknak a behatárolása és azonosítása céljából, amelyek saját országukból ilyen jeleket bocsátanak ki.
50. cikk
A honvédelmi szolgálat berendezései
290 1. A tagok és a társult tagok fenntartják teljes cselekvési szabadságukat szárazföldi, tengeri és légi haderejük katonai rádióberendezéseire nézve.
291 2. E berendezéseknél azonban lehetőleg figyelemmel kell lenni a veszély esetében való segélynyújtásra és a káros zavarások megakadályozására vonatkozó szabályszerű rendelkezésekre, továbbá a Szabályzatoknak a használandó adástípusra és frekvenciára vonatkozó előírásaira is, a szerint, hogy milyen természetű szolgálatot látnak el.
292 3. Ezen kívül, ha ezek a berendezések a nyilvános levelezés szolgálatában vagy olyan szolgálatokban vesznek részt, amelyeket az ehhez az Egyezményhez csatolt Szabályzatok szabályoznak, e szolgálatok végrehajtásánál általában alkalmazkodniuk kell a szabályszerű előírásokhoz.
VI. FEJEZET
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
51. cikk
Fogalommeghatározások
293 Ebben az Egyezményben, hacsak a szövegezéssel nincs ellentétben,
a) a 3. számú mellékletben meghatározott fogalmak jelentése az, amit rájuk nézve a meghatározás tartalmaz;
294 b) a 14. cikkben említett Szabályzatokban meghatározott fogalmak jelentése az, amit rájuk nézve e Szabályzatok határoznak meg.
VII. FEJEZET
ZARÓRENDELKEZÉS
52. cikk
Az Egyezmény hatálybalépése
295 Ez az Egyezmény az ezerkilencszázhatvanegyedik év január havának első napján lép hatályba azok között az országok, területek vagy területcsoportok között, amelyekre nézve a megerősítést vagy csatlakozást e nap előtt letétbe helyezték.
ENNEK HITELÉÜL az illetékes meghatalmazottak az Egyezményt egy angol, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven szövegezett példányban aláírták azzal, hogy vitás esetben a francia szöveg a hiteles; ez a példány a Nemzetközi Távközlési Egyesület irattárában marad elhelyezve, amely mindegyik aláíró országnak egy másolatot küld.
Kelt, Genfben, 1959. évi december 21-én.
(Következnek az aláírások.)
(A Nemzetközi Távközlési Egyezményt a következő országok írták alá: Afganisztán, Albán Népköztársaság, Szaúd-Arábia Királyság, Argentin Köztársaság, Ausztráliai Államszövetség, Ausztria, Belgium, Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, Burma, Bolívia, Brazília, Bolgár Népköztársaság, Kanada, Ceylon, Kína, Vatikánváros Állam, Kolumbia Köztársaság, Belga Kongó és Ruanda-Urundi Terület, Koreai Köztársaság, Costa Rica, Kuba, Dánia, Dominika Köztársaság, El Salvador Köztársaság, Spanyolország, a Francia Közösség tengerentúli államai és a tengerentúli francia területek, Amerikai Egyesült Államok, Etiópia, Finnország, Franciaország, Ghana, Görögország, Magyar Népköztársaság, Indiai Köztársaság, Indonéziai Köztársaság, Irán, Irak Köztársaság, Írország, Izland, Izrael Állam, Olaszország, Japán, Jordánia, Kuwait, Laosz Királyság, Libanon, Líbiai Egyesült Királyság, Luxemburg, Maláj Államszövetség, Marokkói Királyság, Mexikó, Monakó, Nepál, Nikaragua, Norvégia, Új Zéland, Pakisztán, Paraguay, Németalföld, Peru, Fülöp-szigetek Köztársaság, Lengyel Népköztársaság, Portugália, Portugál Tengerentúli Tartományok, Egyesült Arab Köztársaság, Német Szövetségi Köztársaság, Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, Román Népköztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság az Angol-Norman szigetekkel és Man-szigettel, Szudán Köztársaság, Svédország, Svájci Szövetség, Csehszlovákia, Tengerentúli területek, amelyek nemzetközi kapcsolatait Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság kormánya tartja fenn, Thaiföld, Tunisz, Törökország, Délafrikai Unió és Délnyugat-Afrika Területe, Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Uruguay, Venezuela Köztársaság, Viet-Nam Köztársaság, Brit Kelet-Afrika.)
1. SZÁMÚ MELLÉKLET
(l. a 4. bekezdést)
Afganisztán
Albán Népköztársaság
Szaud-Arábia Királyság
Argentin Köztársaság
Ausztráliai Államszövetség
Ausztria
Belgium
Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság
Burma
Bolívia
Brazília
Bolgár Népköztársaság
Kambodzsa Királyság
Kanada
Ceylon
Chile
Kína
Vatikánváros Állam
Kolumbia Köztársaság
Belga Kongó és Ruanda-Urundi Terület
Koreai Köztársaság
Costa Rica
Kuba
Dánia
Dominika Köztársaság
El Salvador Köztársaság
Ecuador
Spanyolország
A Francia Közösség tengerentúli államai és a tengerentúli francia területek
Amerikai Egyesült Államok
Etiópia
Finnország
Franciaország
Ghana
Görögország
Guatemala
Guinea Köztársaság
Haiti Köztársaság
Honduras Köztársaság
Magyar Népköztársaság
Indiai Köztársaság
Indonéziai Köztársaság
Irán
Irak Köztársaság
Írország
Izland
Izrael Állam
Olaszország
Japán
Jordánia Hasemita Királyság
Kuwait
Laosz Királyság
Libanon
Libéria
Líbiai Egyesült Királyság
Luxemburg
Maláj Államszövetség
Marokkói Királyság
Mexikó
Monakó
Nepál
Nikaragua
Norvégia
Új-Zéland
Pakisztán
Panama
Paraguay
Németalföld
Peru
Fülöp-szigetek Köztársaság
Lengyel Népköztársaság
Portugália
Afrikai Spanyol Tartományok
Portugál Tengerentúli Tartományok
Egyesült Arab Köztársaság
Német Szövetségi Köztársaság
Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság
Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság
Rhodézia és Nyasszaföld Államszövetség
Román Népköztársaság
Nagy-Británnia és Észak-Írország Egyesült Királyság
Szudán Köztársaság
Svédország
Svájci Szövetség
Csehszlovákia
Az Amerikai Egyesült Államok Területei
Tengerentúli Területek, amelyek nemzetközi kapcsolatait Nagy-Británnia és Észak-Írország Egyesült Királyság kormánya tartja fenn
Thaiföld
Tunisz
Törökország
Délafrikai Unió és Délnyugat-Afrika Területe Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége
Uruguay Keleti Köztársaság
Venezuela Köztársaság
Viet-Nam Köztársaság
Jémen
2. SZÁMÚ MELLÉKLET
(l. a 7. bekezdést)
Brit Nyugat-Afrika
Brit Kelet-Afrika
A Brit Bermuda- és Karib-tengeri szigetek csoportja
Szingapur-Brit-Borneo (csoport)
Szomália gyámsági terület olasz igazgatás alatt.
3. SZÁMÚ MELLÉKLET
(l. az 51. cikket)
A Nemzetközi Távközlési Egyezményben és mellékleteiben használt fogalmak meghatározása
300 Igazgatás: Minden olyan állami szolgálat vagy kormányszerv, amely a Nemzetközi Távközlési Egyezményben és a hozzácsatolt Szabályzatokban foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges intézkedésekért felelős.
301 Magánvállalat: Minden olyan magánfél vagy - társaság, amelynek nincs állami intézmény vagy hivatal jellege és amely nemzetközi távközlési szolgálat ellátását biztosító vagy egy ilyen szolgálat káros zavarására alkalmas távközlési berendezést tart üzemben,
302 Elismert magánvállalat: A fenti meghatározásnak megfelelő minden olyan magánvállalat, amely nyilvános levelezést vagy műsorszóró rádiószolgálatot lát el és amelytől a 21. cikkben előírt kötelezettségek teljesítését az a tag vagy társult tag követeli meg, amelynek területén a vállalat társasági székhelye van, vagy az a tag, illetőleg társult tag, amely azt a vállalatot felhatalmazta arra, hogy területén távközlési szolgálatot rendezzen be és tartson üzemben.
303 Küldött: Az a személy, akit az Egyesület valamely tagjának vagy társult tagjának kormánya a meghatalmazottak értekezletére kiküldött, vagy az a személy, aki az Egyesület valamely tagjának vagy társult tagjának kormányát vagy igazgatását egy igazgatási értekezleten vagy valamely Nemzetközi Tanácsadó Bizottság összejövetelén képviseli.
304 Képviselő: Az a személy, akit egy elismert magánvállalat valamely igazgatási értekezletre vagy valamely Nemzetközi Tanácsadó Bizottság összejövetelére kiküldött.
305 Szakértő: Az a személy, akit az ország kormánya, vagy igazgatása által felhatalmazott valamely hazai tudományos vagy ipari intézmény küld ki, hogy valamelyik Nemzetközi Tanácsadó Bizottság tanulmányi bizottságainak összejövetelein részt vegyen.
306 Megfigyelő: Az a személy, akit az alábbi szervek küldenek ki:
- az Egyesült Nemzetek, az Egyezmény 28. cikke rendelkezéseinek végrehajtásaként;
- az Ügyviteli Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően valamely értekezlet munkájában való részvételre meghívott vagy abban résztvevő nemzetközi szervezet;
- az Egyesület valamely tagjának vagy I társult tagjának kormánya, amely az Egyezmény 7. cikke rendelkezéseinek megfelelő körzeti jellegű különleges értekezleten szavazati jog nélkül vesz részt.
307 Küldöttség: Ugyanazon ország küldötteinek és esetleg kiküldött képviselőinek, tisztviselőinek vagy tolmácsainak összessége.
Küldöttségét minden tag és társult tag tetszése szerint állíthatja össze. Abban tehát küldötti vagy tisztviselői minőségben helyet foglalhatnak az általa elismert magánvállalatokhoz tartozó személyek vagy egyéb olyan magánvállalatokhoz tartozó személyek, amelyek a távközlés területén érdekelve vannak.
308 Távközlés: Jeleknek, jelzéseknek, írásnak, képnek, hangnak, vagy bármely természetű egyéb közleménynek vezetéken, rádión, optikai úton, vagy egyéb elektromágneses rendszereken való továbbítása, kisugárzása vagy vétele.
309 Távíró: Minden olyan műveletet végző távközlési rendszer, amely mindenfajta okmány, mint például írás, nyomtatvány, álló kép tartalmának egy bizonyos távolságra történő továbbítását és reprodukálását, avagy bármely fajta tájékoztatás egy bizonyos távolságra ilyen alakban történő reprodukálását biztosítja. A Rádiószabályzat céljaira a "távíró" kifejezés, ellenkező fogalmazás hiányában, a következőket jelenti: "írott szövegnek megfelelő kódexjelekkel történő továbbítását biztosító távközlési rendszer".
310 Távbeszélő: Beszédnek vagy bizonyos esetekben egyéb hangoknak a továbbítása céljából létesített távközlési rendszer.
311 Rádióközlés: Rádióelektromos hullámok segítségével megvalósított távközlés.
312 Rádió: Rádióelektromos hullámok felhasználásánál alkalmazott kifejezés.
313 Káros zavarás: Minden olyan adás, sugárzás, vagy indukció, amely valamely rádiónavigációs vagy más biztonsági szolgálat1 működését veszélyezteti, vagy amely a Rádiószabályzatnak megfelelően működő rádiószolgálat minőségét komoly mértékben lerontja, azt ismételten zavarja vagy megszakítja.
314 Nemzetközi szolgálat: Mindenfajta olyan távközlési hivatal vagy állomás közötti távközlési szolgálat, amely különböző országokban van, vagy amely különböző országokhoz tartozik.
315 Mozgószolgálat: Mozgó- és szárazföldi állomások vagy mozgóállomások közötti rádiószolgálat.
316 Műsorszóró rádiószolgálat: Olyan rádiószolgálat, amelynek adásai arra szolgálnak, hogy azokat általában közvetlenül mindenki vehesse. Ez a szolgálat magában foglalhatja a hangok továbbítását, a televíziós továbbítást vagy másfajta sugárzásokat.
317 Nyilvános levelezés: Minden olyan távközlés, amelyet a hivataloknak és az állomásoknak, abból a tényből kifolyólag, hogy a közönség rendelkezésére állanak, továbbításra el kell fogadniok.
318 Távirat: A címzettnek való kézbesítés céljából távírón továbbítandó írásbeli közlemény. Ez a fogalom ellenkező megjelölés hiányában a rádiótáviratot is magában foglalja.
319 Állami táviratok, távbeszélő hívások és távbeszélgetések: Azok a táviratok, távbeszélő hívások vagy távbeszélgetések, amelyek az alábbi hatóságok valamelyikétől erednek:
- államfő;
- a kormányelnök és a kormány tagjai;
- valamely terület, vagy tagként, esetleg társult tagként szereplő területcsoportba tartozó terület vezetője;
- az Egyesült Nemzetek, vagy valamely tag vagy társult tag gyámsága vagy megbízatása alá tartozó terület vezetője;
- a szárazföldi, tengeri vagy légi haderők főparancsnokai;
- a diplomáciai vagy konzuli képviselők;
- az Egyesült Nemzetek főtitkára; az Egyesült Nemzetek főszervezeteinek vezetői;
- a hágai Nemzetközi Bíróság.
320 A fentiekben meghatározott állami táviratokra adott válaszokat ugyancsak állami táviratoknak tekintik.
321 Magántáviratok: Azok a táviratok, amelyek se nem szolgálatiak, se nem államiak.
322 Szolgálati táviratok: Azok a táviratok, amelyeket
a) az igazgatások;
b) az elismert magánvállalatok;
c) az igazgatások és az elismert magánvállalatok;
d) az igazgatások és elismert magánvállalatok, valamint a főtitkár váltanak egymás között a nemzetközi távközlésre vonatkozólag."
1 Bizottsági szolgálat minden olyan rádióelektromos szolgálat, amelyet állandóan, vagy ideiglenesen működtetnek abból a célból, hogy az emberi élet biztonságát vagy a javak megóvását biztosítsa.
3. § Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, a törvényerejű rendelettel kihirdetett Egyezmény rendelkezéseit azonban a magyar posta 1961. január 1. napjától alkalmazza.
Dobi István s. k.
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Kiss Károly s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára