1962. évi 28. törvényerejű rendelet
a Genfben 1949. évi szeptember hó 19. napján kelt, közúti közlekedési Egyezmény, a közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyv, valamint az ezeket kiegészítő Megállapodások, továbbá a Genfben, 1957. évi december hó 13. napján kelt, az útjelzésekre vonatkozó európai Egyezmény kihirdetéséről
(A Magyar Népköztársaság csatlakozási okiratainak letétele az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál 1962. évi július hó 30. napján megtörtént.)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa
a Genfben, 1949. évi szeptember hó 19-én kelt közúti közlekedési Egyezményt;
a Genfben, 1949. évi szeptember hó 19-én kelt közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyvet;
az 1949. évi szeptember hó 19-én kelt közúti közlekedésre vonatkozó Egyezményt és a közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyvet kiegészítő, Genfben, 1950. évi szeptember hó 16-án kötött európai Megállapodást;
az 1949. évi közúti közlekedésre vonatkozó Egyezményt és az 1949. évi közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyvet kiegészítő, az 1950. évi szeptember hó 16-án kötött európai Megállapodás módosítása tárgyában létrejött, a közúti munkálatok jelzéséről szóló, Genfben 1955. évi december hó 16-án kelt európai Megállapodást;
az útjelzésekre vonatkozó, Genfben 1957. évi december hó 13-án kelt európai Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban említett nemzetközi okmányok hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
I.
KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSRE VONATKOZÓ EGYEZMÉNY
A Szerződő Államok attól az óhajtól vezéreltetve, hogy egységes szabályok felállításával a nemzetközi közúti közlekedés fejlődését elősegítsék és biztonságossá tegyék, a következő rendelkezésekben állapodtak meg:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
1. A Szerződő Államok - fenntartva teljes egészében a közútjaik használatára vonatkozó szabályalkotás jogát - megegyeznek abban, hogy közútjaikat a nemzetközi közúti közlekedésre a jelen Egyezményben megállapított feltételek mellett használják.
2. A Szerződő Államok a jelen Egyezmény rendelkezései által biztosított kedvezményeket nem kötelesek a területükön - megszakítás nélkül - egy évnél hosszabb idő óta tartózkodó gépjárművek, pótkocsik vagy járművezetők részére is megadni.
2. cikk
1. A jelen Egyezmény függelékeit az Egyezmény szerves részének kell tekinteni, az Államok mégis az Egyezmény aláírásakor, megerősítésekor, vagy a hozzá való csatlakozáskor, illetve a későbbiek során bármikor kijelenthetik, hogy az Egyezmény alkalmazásából az 1-es és 2-es számú függeléket kizárják.
2. Bármelyik Szerződő Állam bármikor bejelentheti az Egyesült Nemzetek Főtitkárának, hogy az Egyezmény alkalmazásából általa a jelen cikk 1. pontja alapján kizárt 1-es és 2-es számú függeléket a bejelentés időpontjától kezdve magára nézve kötelezőnek ismeri el.
3. cikk
1. Azokat az intézkedéseket, amelyeknek életbeléptetésére nézve az összes Szerződő Államok, illetve közülük egyesek megegyeztek, vagy a jövőben megegyeznek avégből, hogy - a vám, a rendőrségi, az egészségügyi vagy egyéb alakiságok egyszerűsítésével - a nemzetközi közúti közlekedést megkönnyítsék, úgy kell tekinteni, hogy a jelen Egyezmény célkitűzésével megegyeznek.
2. a) Valamennyi Szerződő Állam biztosíték letétbehelyezését követelheti azon behozatali vámok vagy illetékek kiegyenlítésének fedezetéül, amelyeket - ilyen biztosíték hiányában - a nemzetközi közlekedésben résztvevő gépjárművek behozatala alkalmával szedni szoktak.
b) A jelen cikk alkalmazása szempontjából a Szerződő Államoknak el kell fogadniuk a saját területükön működő olyan szervezet jótállását, amely tagja valamely nemzetközi egyesületnek, ha ez gépjárműre érvényes nemzetközi vámokmányt (mint pl.: a határátlépési carnet) bocsátott ki.
3. A Szerződő Államok a jelen Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása céljából mindent elkövetnek, hogy az ugyanazon nemzetközi útvonalon, egymás szomszédságában lévő vámirodák és vámőrsök nyitvatartási idejét összehangolják.
4. cikk
1. A jelen Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából:
A "nemzetközi közlekedés" kifejezés felöleli mindazt a közlekedést, amely legalább egy országhatár átlépésével bonyolódik le;
a "közút" kifejezés magában foglal minden közhasználatú utat, amely a járműközlekedés számára nyitva áll;
az "úttest" kifejezés a közútnak azt a részét jelenti, amelyen rendes körülmények között a járművek közlekedése lebonyolódik;
a "forgalmi sáv" kifejezés az úttestnek azt az osztott részét jelenti, amely elég széles ahhoz, hogy rajta egy járműsor közlekedjék;
a "vezető" kifejezés felöleli mindazon személyek körét, akik valamely jármű irányítását végzik, ideértve a kerékpárosokat, valamint a közúton az igavonó, málhás, nyerges, vagy csoportosan hajtott állatok hajtóit, illetve azokat, akik ezekre az állatokra ténylegesen felügyelnek;
a "gépjármű" kifejezésen az összes gépi szerkezettel ellátott és a közúton önerejéből közlekedő járművet kell érteni, amely rendes körülmények között személyek vagy áruk szállítására szolgál, kivéve ha sínen közlekedik, vagy elektromos vezetékhez kötötték. Az 1-es számú függelékhez csatlakozott összes Államok ebből a meghatározásból kizárják azokat a segédmotoros kerékpárokat, amelyek jellemzőit az említett függelék határozza meg;
a "nyerges vontató" kifejezésen - elsőtengely nélküli pótkocsi által követett - olyan gépjárműveket kell érteni, amelyekhez a pótkocsi olyan módon van hozzákapcsolva, hogy egyik része a vontató járművön nyugszik, a pótkocsi és rakománya súlyának jelentős részét a vontató viseli. Az ilyen pótkocsinak "félpótkocsi" a neve;
a "pótkocsi" kifejezésen mindazok a járművek értendők, amelyeknek az a rendeltetésük, hogy gépjárműhöz kapcsolják;
a "kerékpár" kifejezésen értendők mindazok a kerékpárok, amelyeket nem láttak el motorhajtású szerkezettel. Az 1-es számú függelékhez csatlakozott összes Államok e meghatározás alá vonják azokat a segédmotoros kerékpárokat, amelyek jellemzőit az említett függelék írja körül;
a jármű "összsúlya" kifejezés az útrakészen álló jármű és rakományának együttes súlyát jelenti, beleértve egyidejűleg a vezető és az összes többi szállított személy súlyát;
a "hasznos terhelés" az a súly, amelyet a járművet nyilvántartó ország illetékes hatósága legnagyobb terhelésként megengedett;
a jármű "megengedett legnagyobb összsúlya" kifejezés az útrakész állapotban lévő jármű és a legnagyobb terhelés együttes súlyát jelenti.
5. Cikk
A Szerződő Államok mindegyikének meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket a jelen fejezetben előírt szabályok megtartásának biztosítása érdekében.
Minden vezetőnek, gyalogosnak és egyéb személynek, aki a közutat igénybe veszi, olyan magatartást kell tanúsítania, hogy ezáltal a forgalomban veszélyt vagy zavart ne idézzen elő. Kerülnie kell a károkozást a személyekben, illetőleg a köz- és magánvagyonban.
A jelen Egyezményt nem szabad olyképpen értelmezni, mintha ez megengedné személyek ellenszolgáltatásért történő fuvarozását, vagy az árufuvarozást, kivéve a járműveken utazók személypoggyászát; a fentieket úgy kell érteni, hogy ezek a kérdések, valamint azok, amelyeket a jelen Egyezmény nem szabályozott, a hazai törvényhozás hatáskörében maradnak azzal a megszorítással, hogy az idevágó egyéb nemzetközi egyezményeket és megállapodásokat alkalmazni kell.
II. FEJEZET
A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS SZABÁLYAI
6. cikk
A Szerződő Államok mindegyikének meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket a jelen fejezetben előírt szabályok megtartásának biztosítása érdekében.
7. cikk
Minden vezetőnek, gyalogosnak és egyéb személynek, aki a közutat igénybeveszi, olyan magatartást kell tanúsítania, hogy ezáltal a forgalomban veszélyt vagy zavart ne idézzen elő. Kerülnie kell a károkozást a személyekben, illetőleg a köz- és magánvagyonban.
8. cikk
1. Minden önállóan haladó járművet vagy összekapcsolt szerelvényt vezetővel kell ellátni.
2. Az igavonó, málhás vagy nyerges állatoknak vezetőjének, a haszonállatnak hajtójának kell lenni, kivéve a rendkívüli útszakaszokat, amelyeket a belépési pontokon meg kell jelölni.
3. A járműoszlopokot, illetve állatcsordákat annyi vezetővel kell ellátni, amennyit a hazai jogszabályok előírnak.
4. A járműoszlopokat szükség esetén kisebb szakaszokra kell bontani és az egymást követő szakaszok között a zavartalan közlekedés biztosításához elegendő hosszúságú térközt kell tartani. Ez a rendelkezés nem alkalmazható olyan vidékeken, ahol nomád törzsek szoktak vándorolni.
5. A vezetők mindenkor kötelesek járművük, illetőleg állataik feletti uralmukat megőrizni. A közút többi használójának biztonsága érdekében a feléjük való közeledés alkalmával kellő elővigyázatosságot kell tanúsítaniuk.
9. cikk
1. Azonos irányban haladó járművek a közút ugyanazon oldalán kötelesek haladni; a hajtási oldalnak egy országon belül valamennyi közúton egységesnek kell lennie. Az egységes hajtási oldal megállapítása a hazai jogszabályalkotás hatáskörébe tartozik.
2. Általános szabályként és mindazon esetekben, amikor a 7. cikk rendelkezései előírják, valamennyi járművezető köteles:
a) kétforgalmi sávú úttesten, amely kétirányú közlekedésre szolgál, járművét a menetirány szerinti oldalon tartani;
b) kettőnél több forgalmi sávú úttesten, járművét a menetiránya szerinti oldalon lévő és az útszegélyhez legközelebb eső forgalmi sávon tartani.
3. Az állatokat - a hazai jogszabályalkotásnak megfelelő módon - az útszegélyhez lehető legközelebb kell hajtani.
10. cikk
A járművek vezetői mindenkor kötelesek járművük feletti uralmukat a választott sebesség mellett megtartani és ésszerűen, óvatosan vezetni. Le kell lassítaniuk, vagy meg kell állniuk, valahányszor a körülmények ezt megkövetelik különösen akkor, ha a látási viszonyok nem jók.
11. cikk
1. A vezetőknek szembejövőkkel találkozáskor, illetőleg amikor őket megelőzik, a menetirányuknak megfelelő forgalmi sávon, amennyire csak lehet, le kell húzódniuk az úttest szélére. A járművek és állatok előzésének - attól függően, hogy a kérdéses országban melyik oldalra előírt hajtás van - tőlük jobbra vagy balra kell lebonyolódnia. E szabályok alkalmazása azonban nem kötelező a villamosokra, közúti vasútakra, valamint egyes hegyi utakra.
2. Járművek vagy hajtott állatok közeledésekor minden vezető köteles:
a) járművel vagy hajtott állatokkal való találkozáskor elhaladásuk biztosítására elegendő helyet hagyni;
b) amikor valamely jármű őt megelőzni készül, a menetiránynak megfelelő oldalon - amennyire csak lehet - az úttest szélére húzódni és sebességének növelésétől tartózkodni.
3. Minden előzni szándékozó vezetőnek meg kell bizonyosodnia, hogy erre elegendő térköz áll rendelkezésére s az előre-látási viszonyok az előzést veszélytelenül megengedik. Előzés után köteles járművét - attól függően, hogy az illető országban melyik oldalra előírt hajtás van - jobbra, illetőleg balra visszavezetni, de csak azután, miután meggyőződött, hogy ezt a megelőzött jármű, gyalogos, vagy állat zavarása nélkül megteheti.
12. cikk
1. A vezetőknek, ha útelágazáshoz, útkereszteződéshez, úttorkolathoz vagy vasúti átjáróhoz érnek, különös elővigyázatosságot kell tanúsítaniuk, hogy a balesetet elkerüljék.
2. Bizonyos utak Vagy útszakaszok kereszteződésénél áthaladási elsőbbséget lehet biztosítani. Ezt az elsőbbséget közúti jelzések elhelyezésével teszik észlelhetővé. Minden vezető, aki ilyen elsőbbséggel bíró utat, vagy útszakaszt megközelít, az azon haladó vezetőknek áthaladási elsőbbséget köteles biztosítani.
3. A 2-es számú függeléknek - útkereszteződéseknél az áthaladási elsőbbségre vonatkozó - azon rendelkezéseit, amelyeket a jelen cikk 2. pontja nem érint, az említett függeléket alkalmazó Államoknak figyelembe kell venniük.
4. Minden vezető, mielőtt ráhajtana valamely közútra, köteles:
a) meggyőződni arról, hogy ezt a műveletet a közút többi használójának veszélyeztetése nélkül megteheti;
b) szándékát világosan jelezni;
c) az úttest - menetirányának megfelelő - szegélyéhez lehető legjobban lehúzódni, ha ugyanazon oldalra kanyarodással szándékozik az utat elhagyni;
d) a lehető legjobban az úttest középvonalához húzódni, ha az ellenkező oldalra kanyarodással akarja az utat elhagyni, kivéve - a 16. cikk. 2. pontjában szabályozott esetet;
e) a szembejövő forgalmat semmi esetre sem akadályozni.
13. cikk
1. Amikor a járműveket, vagy állatokat a közúton megállítják - ha azok nem állhatnak a közúton kívül - az útszegélyhez annyira közel kell félreállítani, amennyire csak lehetséges. A vezetők járműveiket, illetőleg állataikat csak akkor hagyhatják el, ha a balesetek elkerülése érdekében megtették a szükséges óvintézkedéseket.
2. Járművek vagy állatok nem tartózkodhatnak ott, ahol veszélyt vagy zavart idézhetnek elő, nevezetesen két út kereszteződésénél, útkanyarulatban, emelkedő csúcsán, illetőleg ezek közelében.
14. cikk
Minden szükséges óvintézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a jármű rakománya kár vagy veszély okozójává ne válhassék.
15. cikk
1. Napnyugta után és éjszaka, vagy amikor a légköri viszonyok megkövetelik, a közúton lévő minden járműnek, illetve összekapcsolt járműegységnek legalább egy előre irányított fehér és legalább egy hátra irányított piros fényforrással kell rendelkeznie.
Ha a járművet - a kerékpárt és az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt kivéve - elől csupán egy fehér fényforrással szerelték fel, ennek a szembejövő járművek felé eső oldalon kell lennie.
Azokban az országokban, ahol elől két fehér fényforrás az előírás, ezeket a jármű jobb és bal oldalán kell elhelyezni.
A piros fényt olyan fényforrás szolgáltathatja, amely különáll attól a világító testtől, amely a fehér fényt, illetőleg fényeket adja, vagy pedig - amikor a jármű csekély hossza és berendezései lehetővé teszik - ugyanaz a fényforrás is szolgáltathatja.
2. A járművön soha sem lehet előreirányított piros, illetőleg hátrairányított fehér fény és arra elől piros, hátul fehér fényvisszaverő szerkezet sem szerelhető. Ez a tilalom nem vonatkozik a hátramenet fehér vagy sárga fényforrásaira, ha a járművet nyilvántartó ország hazai szabályai ilyen fények használatát megengedik.
3. A fényforrásoknak és fényvisszaverő szerkezeteknek a jármű jelenlétét a közút többi használói felé hatásosan jelezniök kell.
4. Valamennyi Szerződő Állam, illetőleg ezek alárendelt szerve - azzal a feltétellel, hogy minden intézkedést megtesz a közlekedés biztonsága megszokott feltételeinek biztosítására -a jelen cikk rendelkezései alól kiveheti:
a) a különleges célokat szolgáló vagy különleges körülmények között használatos járműveket;
b) bizonyos különleges alakú vagy fajtájú járműveket;
c) azokat a járműveket, amelyek kielégítő megvilágítású közúton várakoznak.
16. cikk
1. A jelen fejezet rendelkezéseit a trolibuszokra is alkalmazni kell.
2. a) A kerékpárosok a kerékpárutakon kötelesek közlekedni, ha őket erre külön jelzőtábla hívja fel, vagy ha a hazai szabályzat részükre azt kötelezővé teszi;
b) a kerékpárosok egy sorba kötelesek széthúzódni, minden olyan esetben, amikor a forgalom feltételei ezt megkövetelik és - a hazai szabályzat által előírt kivételes eseteket leszámítva - az úttesten kettőnél több sorban soha sem haladhatnak;
c) kerékpárosoknak tilos magukat járművel vontattatni;
d) a 12. cikk 4. pontjának d) bekezdésében előírt szabályt a kerékpárosokra olyan országokban, ahol a hazai szabályzat erre nézve másként rendelkezik, nem kell alkalmazni.
III. FEJEZET
JELEK ÉS JELZÉSEK
17. cikk
1. A jelzési rendszer egyöntetűségének biztosítása céljából - amennyire csak lehetséges - kizárólag csak az összes Szerződő Állam által elfogadott jeleket és jelzéseket kell a szóban forgó Állam közútjain elhelyezni. Ha egyes új jelzések alkalmazásának szüksége merül fel, ezeket - alakjukra és színükre - valamint az esetleg alkalmazott jelképek természetére nézve - bele kell illeszteni abba a jelzési rendszerbe, amely ebben az Államban érvényben van.
2. Az előírásos jelzések számát a feltétlenül szükséges mennyiségre kell korlátozni. Jelzések csak olyan helyeken alkalmazhatók, ahol ez elkerülhetetlenül szükséges.
3. A veszélyt jelző táblákat az akadályoktól elegendő távolságra kell elhelyezni, hogy ezekre az úthasználókat hatékonyan figyelmeztesse.
4. Az előírásos jelzésen tilos minden olyan - tárgyától és jellegétől elütő - felirat alkalmazása, amely csökkenti láthatóságát, vagy megváltoztatja jellegét.
5. Minden olyan tábla vagy felirat alkalmazása tilos, amely az előírásos jelzésekkel való összetévesztésre ad lehetőséget, vagy ezek olvashatóságát megnehezíti.
IV. FEJEZET
GÉPJÁRMŰVEKRE ÉS PÓTKOCSIKRA ALKALMAZANDÓ ELŐÍRÁSOK A NEMZETKÖZI FORGALOMBAN
18. cikk
1. Abból a célból, hogy a jelen Egyezmény előnyeiben részesüljön, minden gépjárművet valamely Szerződő Államnak vagy valamelyik alárendelt szervének - törvényhozásának megfelelően - nyilvántartásba kell vennie.
2. A kérelmező részére vagy az illetékes hatóság, vagy pedig egy erre feljogosított egyesület nyilvántartási igazolványt állít ki amelynek tartalmaznia kell legalább a rendszámot, vagyis a nyilvántartási számot, a jármű gyártójának nevét, vagy cégét, a gyártási számot vagy a gyártás szériaszámát, az első forgalombahelyezés időpontját, valamint az említett igazolvány kérelmezőjének teljes nevét és állandó lakóhelyét.
3. A fenti feltételek mellett kibocsátott nyilvántartási igazolványokat tartalmuk bizonyítékául valamennyi Szerződő Államban mindaddig el kell fogadni, amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik.
19. cikk
1. Minden gépjárműnek, legalább a hátulján táblára vagy magára a járműre írva, viselnie kell az illetékes hatóság által adott rendszámot. Ha a gépjármű egy vagy több pótkocsit vontat, a pótkocsinak, illetőleg a leghátulsó pótkocsinak a vonógépjármű rendszámát, vagy saját rendszámát kell viselnie.
2. A rendszám összetételét és elhelyezésének módját a 3. számú függelék határozza meg.
20. cikk
1. A rendszámon kívül minden gépjárműnek hátulján táblára vagy magára a gépjárműre írva, viselnie kell a gépjármű nyilvántartásbavételi helyére utaló megkülönböztető jelzést. Ez a jelzés vagy az Államnak, vagy a nyilvántartásbavétel szempontjából valamely külön önálló egységet képező területnek a megjelölése. Ha a gépjármű egy vagy több pótkocsit vontat, a pótkocsi, illetőleg az utolsó pótkocsi hátulján a megkülönböztető jelzést meg kell ismételni.
2. A megkülönböztető jelzés összetételét és elhelyezésének módját a 4. számú függelék határozza meg.
21. cikk
Minden gépjárműnek és minden pótkocsinak viselnie kell az 5. számú függelékben meghatározott azonossági jeleket.
22. cikk
1. A gépjárműveknek és pótkocsijaiknak jó üzemállapotban levőknek és olyanoknak kell lenniük, hogy üzemeltetésük során a vezetőkre, a gépjármű utasaira és a közút többi használójára nézve veszélyt ne idézhessenek elő, s a köz- és magánvagyonban se tehessenek kárt.
2. Ezeken felül, a gépjárműveknek, a pótkocsiknak s felszereléseiknek meg kell felelniük a 6. számú függelék előírásainak és vezetőik ennek a függeléknek előírásait kötelesek megtartani.
3. A jelen cikk rendelkezéseit a trolibuszokra is alkalmazni kell.
23. cikk
1. A Szerződő Államnak vagy helyi hatóságainak közútjain forgalomba bocsátott járművek méreteit és legnagyobb összsúlyát a hazai törvényhozás állapítja meg. A Szerződő Államok által a regionális egyezményekben - vagy ilyen egyezmény hiányában, valamely Szerződő Állam által - kijelölt bizonyos közutakon a megengedett méreteket és a legnagyobb összsúlyt a 7. számú függelék írja elő.
2. A jelen cikk rendelkezéseit a trolibuszokra is alkalmazni kell.
V. FEJEZET
GÉPJÁRMŰVEZETŐK A NEMZETKÖZI FORGALOMBAN
24. cikk
1. Mindegyik Szerződő Állam a területére belépő valamennyi gépjárművezetőt, aki megfelel a 8. számú függelékben előírt feltételeknek, s akinek a részére - miután erre való alkalmasságát egy másik Szerződő Állam vagy valamely igazgatási egységének illetékes hatósága vagy az illetékes hatóság által feljogosított egyesület megállapította - érvényes vezetői engedélyt bocsátott ki, felhatalmazza arra, hogy közútjain további vizsga letétele nélkül a 9. és 10. számú függelékben meghatározott kategóriájú gépjárművet, illetőleg gépjárműveket vezethesse.
2. A Szerződő Állam a területére lépő gépjárművezetőtől mégis megkövetelheti, hogy rendelkezzék a 10. számú függelékben meghatározott mintának megfelelő nemzetközi gépjárművezetői engedéllyel, különösen akkor, ha olyan gépjárművezetőről van szó, aki olyan országból jött. ahol hazai gépjárművezetői engedély nem kötelező, vagy ha a kibocsátott hazai gépjárművezetői engedély a 9. számú függelékben előírt mintának nem felel meg.
3. A nemzetközi gépjárművezetői engedélyt a Szerződő Államoknak, vagy valamely igazgatási egységnek illetékes hatósága vagy e hatóság által felhatalmazott egyesület bocsátja ki és látja el a hatóság, illetőleg az Egyesület pecsétjével vagy bélyegzőjével, miután a gépjárművezető erre való alkalmasságáról bizonyságot tett. Ez feljogosítja, hogy további vizsga nélkül és valamennyi Szerződő Államban azokat a kategóriájú gépjárműveket vezethesse, amelyekre az engedélyt kibocsátották.
4. Mind a hazai, mind a nemzetközi gépjárművezetői engedélyek használatának joga megvonható, ha nyilvánvaló, hogy a kibocsátáshoz előírt feltételek már nem állnak fenn.
5. A Szerződő Állam vagy alárendelt szerve a gépjárművezetőtől a fent említett gépjárművezetői engedély használatának jogát csak abban az esetben vonhatja vissza, ha ez utóbbi a hazai közlekedési szabályzatba ütköző olyan szabálytalanságot követett el, amely az említett Szerződő Állam törvényhozása szerint a gépjárművezetői engedély visszavonásával jár. Ilyen esetben az a Szerződő Állam vagy annak azon alárendelt szerve, amely az engedély használatának jogát visszavonta, az engedélyt visszatarthatja és megőrizheti annak a határidőnek leteltéig, amely időre a gépjárművezetőtől az engedélyt visszavonták, vagy addig az időpontig, míg ez utóbbi e Szerződő Állam területét el nem hagyja, feltéve, hogy elutazása megelőzi az említett határidő leteltét. Az Állam vagy alárendelt szerve az ilyen módon történt visszavonásról az engedélybe bejegyzést tehet, és az engedélyt kibocsátó hatósággal a gépjárművezető nevét és címét közölheti.
6. A jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított öt év tartamára azokat a gépjárművezetőket, akik a gépjárműközlekedésre vonatkozó, Párizsban, 1926. április 24-én aláírt nemzetközi Egyezmény előírásai, vagy az amerikai államok egymásközti gépjárműközlekedésének szabályozására vonatkozó, 1943. december 15-én Washingtonban aláírásra megnyitott Egyezmény rendelkezései folytán vehetnek részt a nemzetközi forgalomban és a fenti egyezmények által előírt okmányok birtokában vannak, úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek a jelen cikk által előírt feltételeknek.
25. cikk
A Szerződő Államok kötelezik magukat, hogy kölcsönösen megadják egymásnak a szükséges felvilágosításokat azoknak a hazai, vagy nemzetközi gépjárművezetői engedéllyel bíró személyeknek azonosításához, akiket valamilyen közlekedési szabály megszegése miatt büntetőjogi felelősség terhel. Hasonlóképpen megadják a szükséges felvilágosításokat minden súlyos balesetet okozó gépjármű tulajdonosának vagy annak a személynek azonosításához, akinek nevén a gépjárművet nyilvántartották.
VI. FEJEZET
A NEMZETKÖZI FORGALOMBAN RÉSZT VEVŐ KERÉKPÁROKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
26. cikk
A kerékpárokat a következő felszerelésekkel kell ellátni:
a) legalább egy hatásos fékkel;
b) csengőből álló olyan figyelmeztető hangjelzőkészülékkel, amely alkalmas arra, hogy kellő távolságból hallható legyen; más hangjelzőkészülék nem alkalmazható;
c) napnyugta után és éjszaka, vagy amikor a körülmények megkövetelik, előreirányított fehér vagy sárga fényforrással, valamint hátrairányított vörös fénnyel vagy fényvisszaverő szerkezettel.
VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
27. cikk
1. A jelen Egyezmény 1949. december 31-ig aláírás céljára nyitva áll az Egyesült Nemzetek Tagállamai, valamint mindazon Államok részére, amelyek meghívást kaptak az 1949-ben, Genfben tartott Közúti Közlekedési és Gépjárműközlekedési Konferenciára.
2. A jelen Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál helyezik letétbe.
3. 1950. január 1-től a jelen cikk 1. pontjában említett azok az Államok, amelyek nem írták alá a jelen Egyezményt, valamint a Gazdasági és Szociális Tanács határozata által megjelölt többi Államok a jelen Egyezményhez csatlakozhatnak. Hasonlóképpen nyitva áll csatlakozásra az Egyezmény minden olyan gyámság alatt álló Terület részére, amelynek igazgatását az Egyesült Nemzetekre bízták.
4. A csatlakozás a csatlakozási okmánynak az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál való letétbehelyezése útján történik.
28. cikk
1. Az aláírás, megerősítés, az Egyezményhez való csatlakozás alkalmával - vagy azt követőleg bármikor - mindegyik állam az Egyesült Nemzetek Főtitkárához intézett értesítésével bejelentheti, hogy jelen Egyezmény rendelkezéseit mindazokon a területeken alkalmazza, amely területek külügyi szolgálatát ellátja. E rendelkezések az értesítésben felsorolt területen vagy területeken az értesítésnek a Főtitkár részéről történő kézhezvételt követő 30. napon lépnek hatályba, illetőleg - ha az Egyezmény ekkor még nem lépett hatályba - annak hatálybalépésekor.
2. Amennyiben a körülmények azt megengedik, valamennyi Szerződő Állam kötelezi magát, hogy a legrövidebb időn belül intézkedik az iránt, hogy jelen Egyezmény alkalmazásra kerüljön azokon a területeken, amelyeknek külügyi szolgálatát ellátja, hacsak e területek kormányhatóságainak hozzájárulása alkotmányjogi szempontból nincs feltételként kimondva.
3. Mindazok az Államok, amelyek a jelen cikk 1. pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően jelen Egyezménynek valamely olyan területen való alkalmazását jelentették be, amely terület külügyeit ellátják, bármikor bejelenthetik a Főtitkárnak, hogy ez az Egyezmény az értesítésben megjelölt területen érvényét veszti. Az Egyezmény a szóbanforgó területre nézve a bejelentés napját követő egy év múlva veszti érvényességét.
29. cikk
Jelen Egyezmény az ötödik megerősítő vagy csatlakozást bejelentő okirat letételétől számított harmincadik napon lép hatályba. Valamennyi megerősítő vagy csatlakozó Államra nézve az Egyezmény a megerősítő vagy csatlakozó okirat letételétől számított harmincadik napon lép hatályba.
Az Egyesült Nemzetek Főtitkára jelen Egyezmény hatálybalépésének napját valamennyi aláíró vagy ahhoz csatlakozó Állammal közli, valamint értesíti mindazokat az Államokat, amelyeket meghívtak az Egyesült Nemzetek Közúti Közlekedési és Gépjárműközlekedési Konferenciáján való részvételre.
30. cikk
Ez az Egyezmény hatálytalanítja és helyettesíti a Szerződő Felek között a Párizsban, 1926. évi április hó 24-én aláírt Nemzetközi Egyezményt a gépjárműközlekedésről, valamint az ugyanakkor aláírt Nemzetközi Egyezményt a közúti közlekedésről, továbbá a Washingtonban, 1943. évi december hó 15-én aláírásra megnyitott Egyezményt az amerikai államok közötti gépjárműforgalom szabályozása tárgyában.
31. cikk
1. Valamely Szerződő Állam által a jelen Egyezménnyel kapcsolatban javasolt bármely módosítást az Egyesült Nemzetek Főtitkárához kell eljuttatni, aki a javasolt módosítás szövegét valamennyi Szerződő Államnak azzal küldi meg, hogy négy hónapon belül közöljék vele:
a) kívánják-e, hogy a javasolt módosítás tanulmányozása céljából konferenciát hívjanak egybe;
b) azon a véleményen vannak-e, hogy a javasolt módosítást konferencia egybehívása nélkül fogadják el;
c) azon a véleményen vannak-e, hogy a javasolt módosítást konferencia egybehívása nélkül vessék el.
A javasolt módosítást a Főtitkárnak a Szerződő Államokon kívül azoknak az Államoknak is meg kell küldenie, amelyeket az Egyesült
Nemzetek Közúti Közlekedési és Gépjárműközlekedési Konferenciájára való részvételre meghívtak.
2. A Főtitkárnak a javasolt módosítás tanulmányozása céljából akkor kell a Szerződő Államokat konferenciára egybehívnia, ha a konferencia egybehívását:
a) a Szerződő Államok legalább egynegyede kéri, amennyiben a javasolt módosítás nem a függelékekre, hanem az Egyezmény egyéb részeire vonatkozik;
b) a Szerződő Államoknak legalább egyharmada kéri, amennyiben a javasolt módosítás valamelyik függelékre vonatkozik, kivéve az 1. és 2. számú függeléket;
c) a javasolt módosítással érintett függelékkel kötelezett Államoknak legalább egyharmada kéri, amennyiben az 1. és 2. számú függelékről van szó.
A Főtitkárnak a Szerződő Államokon kívül azokat az Államokat is meg kell hívnia, amelyeket az Egyesült Nemzetek Közúti Közlekedési és Gépjárműközlekedési Konferenciáján való részvételre annakidején meghívtak, vagy amelyeknek részvételét a Gazdasági és Szociális Tanács célszerűnek tartja.
Nem kerülnek alkalmazásra e rendelkezések akkor, ha az Egyezményre vonatkozó valamely módosítást a jelen cikk 5. pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően fogadtak el.
3. A jelen Egyezményre vonatkozó minden olyan módosító javaslatot, amelyet a konferencia kétharmad szótöbbséggel elfogadott, elfogadás céljából valamennyi Szerződő Állammal közölni kell. Az 1. és 2. számú függelékre vonatkozó módosítások kivételével minden, az Egyezményre vonatkozó módosítás a Szerződő Államok kétharmada által történő elfogadást követő kilencvenedik napon lép hatályba valamennyi Szerződő Államra nézve, kivéve azokat az Államokat, amelyek a hatálybalépés előtt kijelentik, hogy azt nem fogadják el.
Az 1. és 2. számú függelékre vonatkozó valamennyi módosítás hatálybalépéséhez a módosított függelékben kötelezett országok kétharmad többségének szavazata szükséges.
4. Az 1. és 2. számú függelékre vonatkozó módosítások kivételével az Egyezményt érintő módosító javaslat elfogadásakor a konferencia kétharmad szótöbbséggel kimondhatja, hogy a szóban levő módosítás olyan jellegű, hogy mindazok a Szerződő Államok, amelyek kijelentik, hogy azt nem fogadják el és amelyek azt a módosítás hatálybaléptetését követő tizenkét hónap múlva sem fogadják el, e határidő lejártakor megszűnnek az Egyezmény részesei lenni.
5. Abban az esetben, ha a Szerződő Államoknak legalább kétharmada a jelen cikk 1. pontjának b) bekezdése értelmében arról értesíti a Főtitkárt, hogy az indítványozott módosítást konferencia egybehívása nélkül is hajlandó elfogadni, erről a Főtitkár valamennyi Szerződő Államnak értesítést küld. A módosítás valamennyi Szerződő Államra nézve ettől az értesítéstől számított kilencvenedik napon válik hatályossá, kivéve azokat az Államokat, amelyek ezen határidőn belül bejelentik a Főtitkárnak, hogy a módosítást elvetik.
6. Ami az 1. és 2. számú függelékre vonatkozó módosító indítványokat és azokat a módosításokat illeti, amelyekre nézve a jelen cikk 4. pontja nem tesz említést, az eredeti rendelkezések maradnak hatályban mindazokra a Szerződő Államokra nézve, amelyek a 3. pontban említett bejelentést teszik, vagy amelyek az 5. pont szerint elvetik a módosító indítványt.
7. Az a Szerződő Állam, amely a jelen cikk 3. pontja értelmében tesz bejelentést, vagy amely a javasolt módosítást a jelen cikk 5. pontjának rendelkezései értelmében veti el, nyilatkozatát, illetőleg a javaslat elvetését a Főtitkárhoz intézett bejelentéssel bármikor visszavonhatja. Erre az Államra nézve a módosítás a Főtitkárhoz intézett értesítés kézhezvételével válik hatályossá.
32. cikk
Jelen Egyezményt az Egyesült Nemzetek Főtitkárához intézett és egy évvel előzetesen közölt bejelentéssel lehet felmondani. A Főtitkár a felmondást valamennyi aláíró és csatlakozó Állammal közli. Az egy éves határidő lejártakor az Egyezmény a felmondó Szerződő Államra nézve érvényét veszti.
33. cikk
A jelen Egyezmény magyarázatával vagy alkalmazásával kapcsolatban két vagy több Szerződő Állam között keletkezett véleményeltéréseket, amelyeket a felek tárgyalással vagy más egyeztetéssel rendezni nem tudnak, az érdekelt Szerződő Államok valamelyikének kérelmére döntés végett a Nemzetközi Bíróság elé lehet terjeszteni.
34. cikk
A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezését sem szabad olyannak tekinteni, mintha az valamely Szerződő Államot megakadályozna abban, hogy az Állam külső vagy belső biztonsága érdekében általa szükségesnek tartott állapot követelményeinek korlátjain belül az Egyesült Nemzetek alapokmánya rendelkezéseivel összeegyeztethető intézkedéseket foganatosítson.
35. cikk
1. A 29. cikkben és a 31. cikk 1., 3. és 5. pontjában, valamint 32. cikkben említett hivatalos bejelentéseken felül a Főtitkár a 27. cikk 1. pontjában említett Államokkal a következőket közli:
a) azokat a nyilatkozatokat, amelyekkel a Szerződő Államok a 2. cikk 1. pontjának megfelelően kimondják azt, hogy az 1. számú függeléket, a 2. számú függeléket, vagy egyiket sem veszik figyelembe az Egyezmény alkalmazásánál;
b) azokat a nyilatkozatokat, amelyekkel valamely Szerződő Állam a 2. cikk 2. pontja értelmében azt az elhatározását jelenti be, hogy kötelezi magát az 1. számú függelék, a 2. számú függelék, vagy mindkettő alkalmazására;
c) a 27. cikk értelmében történt aláírásokat, megerősítéseket és csatlakozásokat;
d) a 28. cikk végrehajtásaképpen történt bejelentéseket az Egyezmény területi alkalmazásáról;
e) azokat a nyilatkozatokat, amelyekkel az Államok a 31. cikk 3. pontja értelmében elfogadják az Egyezményre vonatkozó módosító indítványokat;
f) az Államok által a Főtitkárhoz a 31. cikk 5. pontja értelmében bejelentett azt a tényt, hogy az Egyezményt módosító javaslatokat elvetik;
g) az Egyezmény módosításainak hatálybalépési időpontját a 31. cikk 3. és 5. pontjaiban foglaltak értelmében;
h) azt az időpontot, amikor valamely Állam a 31. cikk 4. pontja értelmében megszűnik az Egyezmény részese lenni;
i) módosító javaslat elvetésének visszavonását a 31. cikk 7. pontja értelmében;
j) az Egyezményt módosító javaslatokban érdekelt Államok jegyzékét;
k) az Egyezmény felmondását a 32. cikk értelmében;
l) annak bejelentését, hogy az Egyezmény a 28. cikk 3. pontja értelmében valamely területre nézve elvesztette hatályát;
m) az egyes Államok által a 4. számú függelék 3. pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően a megkülönböztető betűjelzésekről szóló bejelentéseket.
2. A jelen Egyezmény eredeti példányát a Főtitkárnál kell letétbe helyezni, aki a megfelelően hitelesített példányokat a 27. cikk 1. pontjában említett Államoknak tartozik megküldeni.
3. A Főtitkár felhatalmazást nyert jelen Egyezménynek a hatálybalépéskor való bejegyzésére.
Ennek hiteléül alulírott küldöttek, jó és megfelelő formában elismert felhatalmazásuk bemutatása után, jelen Egyezményt aláírásukkal látták el.
Készült Genfben, egy példányban, angol és francia nyelven, azonos hitelű szöveggel, egyezerkilencszáznegyvenkilenc évi szeptember hó tizenkilencedik napján.
1. számú függelék
A KERÉKPÁROK ÉS GÉPJÁRMŰVEK MEGHATÁROZÁSÁRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK
A legfeljebb 50 cm3 (3,05 köbhüvelyk) hengerűrtartalmú, belső égésű segédmotorral ellátott kerékpárokat nem kell gépjárműveknek tekinteni, feltéve, hogy felépítésükre nézve megőrzik szokványos kerékpárjellegüket.
2. számú függelék
ÁTHALADÁSI ELSŐBBSÉG
1. Amikor két jármű egyszerre ér olyan közutak kereszteződéséhez, amelyek közül egyik sem élvez a másikkal szemben elsőbbséget, azokban az országokban, ahol jobboldali hajtás van a balfelől érkező, - azokban az országokban, ahol baloldali hajtás van a jobbfelől érkező - jármű köteles a másiknak az áthaladást átengedni.
2. A villamosok és közúti vasutak elsőbbsége azonban fennáll.
3. számú függelék
JÁRMŰVEK RENDSZÁMA A NEMZETKÖZI FORGALOMBAN
1. Valamennyi jármű rendszámának vagy számokból, vagy számokból és betűkből kell állnia. A számoknak arab számjegyeknek kel] lenniük, olyanoknak, amilyenek az Egyesült Nemzetek okmányain használatosak; a betűknek latin betűknek kell lenniük. Mégis megengedett más számok és betűk alkalmazása, de ilyen esetben ezeket a fent említett számokkal és betűkkel meg kell ismételni.
2. A számnak nappal, világos időben 20 m (65 láb) távolságból olvashatónak kell lennie.
3. Ha a rendszámot külön táblára teszik ki, ezt a táblát megközelítőleg függőleges és a jármű saját hosszirányú szimmetriasíkjára merőleges helyzetben kell rögzíteni. Amikor a rendszámot magára a járműre rögzítik vagy festik, ennek a jármű hátsó része függőleges, vagy megközelítőleg függőleges felületén kell lennie.
4. A hátsó rendszámot olyan módon kell kivilágítani, ahogyan a 6. számú függelék előírja.
4. számú függelék
JÁRMŰVEK MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELZÉSE A NEMZETKÖZI FORGALOMBAN
1. A megkülönböztető jelzésnek egytől háromig terjedő latin nagybetűből kell állnia. A betűk magasságának legalább nyolcvan mm-t (3,1 hüvelyk) és vonalvastagságuknak legalább 10 mm-t (0,4 hüvelyk) kell kitennie. A betűket fehér alapra fekete színnel kell olyan ellipszis alakban festeni, amelynek főtengelye vízszintes.
2. Ha a megkülönböztető jelzés három betűből áll, az ellipszis méretei: szélessége legalább 240 mm (9,4 hüvelyk), magassága legalább 145 mm (5,7 hüvelyk). Ezek a méretek szélességben 175 mm-re (6,9 hüvelyk), magasságban 115 mm-re (4,5 hüvelyk) csökkenthetők, ha a jelzés háromnál kevesebb betűből áll.
Ami a motorkerékpárok megkülönböztető jelzéseit illeti, az ellipszis méretei - ha a jelzés egy, két vagy három betűből áll - szélességben 175 mm-re (6,9 hüvelyk), magasságban 115 mm-re (4,5 hüvelyk) csökkenthetők.
3. A különböző Államok és területek megkülönböztető jelzései a következők:
Ausztrália ............................... AUS
Ausztria .................................. A
Belgium .................................. B
Belga Kongó .......................... CB
Bulgária .................................. BG
Chile....................................... RCH
Csehszlovákia ........................ CS
Dánia...................................... DK
Franciaország ......................... F
Algéria, Tunisz, Marokkó,
Francia-India .......................... F
Libanon .................................. RL
Luxemburg ............................. L
Németalföld ............................ NL
Norvégia ................................. N
Fülöp szigetek ......................... PI
Lengyelország.......................... PL
Svédország ............................. S
Svájc....................................... CH
Törökország ........................... TR
Délafrikai Unió ........................ ZA
Egyesült Királyság ................... GB
Saarvidék ................................ SA
India ........................................ IND
Irán .......................................... IR
Izrael ....................................... IL
Olaszország.............................. I
Basutóföld ............................... BL
Becsuanaföld ........................... PB
Brit-Honduras .......................... BH
Ciprus ...................................... CY
Gambia..................................... AAG
Gibraltár ................................... GB7
Aranypart ................................. WAC
Honkong .................................. HK
Jamaika .................................... JA
Johore ...................................... JO
Kedah ...................................... KD
Kelantan ................................... KL
Kenya ....................................... EAK
Labuan ...................................... SS
Malakka..................................... SS
Maláj-Unió (Negri-Sembilan,
Pahang, Porak, Selangor) ........... FM
Málta ......................................... GBY
Mauricius sziget .......................... MS
Nigeria ....................................... WAN
Észak-Rhodézia .......................... NR
Alderney ..................................... GBS
Guernsey .................................... GBG
Jersey ......................................... GBJ
Aden .......................................... ADN
Bahama....................................... BS
Nyasszaföld ................................ MP
Penang ........................................ SS
Perlis .......................................... PS
Wellesley tartomány .................... SS
Seychelles szigetek ...................... SY
Sierra Leone ............................... WAL
Angol Szomália ........................... SP
Dél-Rhodézia .............................. SR
Svaziföld ..................................... SD
Tanganyika .................................. EAT
Trengganu ................................... TU
Trinidad ...................................... TD
Uganda ....................................... EAU
Windward szigetek
Grenada ...................................... WG
Szent Lucia ................................. WL
Szent Vince ................................ WV
Zanzibár ..................................... EAZ
Amerikai Egyesült Államok ......... USA
Jugoszlávia ................................. YU
Minden Állam - amennyiben előzőleg nem tette meg - az Egyezmény aláírásának illetve megerősítésének, vagy a hozzá való csatlakozásának időpontjában az általa választott megkülönböztető betűket, a Főtitkárnál bejegyeztetni köteles.
4. Abban az esetben, ha a megkülönböztető Jelzést külön táblán tüntetik fel, ezt a táblát megközelítőleg függőlegesen és a jármű saját hosszirányú szimmetriasíkjára merőleges helyzetben kell rögzíteni. Amikor a megkülönböztető jelzést magára a járműre rögzítik vagy festik, ennek a jármű hátsó része függőleges vagy megközelítőleg függőleges felületén kell lennie.
5. számú függelék
JÁRMŰVEK AZONOSSÁGI JELEI A NEMZETKÖZI FORGALOMBAN
1. Az azonossági jelek magukba kell, hogy foglalják:
a) Gépjárműveknél:
i) A jármű gyártójának nevét vagy márkáját;
ii) az alvázon vagy - alváz hiányában - a kocsiszekrényen a gyártó gyártási-, vagy szériaszámát;
iii) a motoron - ha a gyártó ilyen számot alkalmazott - a motor gyártási számát;
b) pótkocsiknál vagy az i) és ii) alatt felsorolt Jeleket, vagy az illetékes hatóság által a pótkocsik részére kiadott azonossági jelet.
2. A fent említett jeleket olyan helyekre kell elhelyezni, hogy hozzáférhetők és könnyen olvashatók legyenek; ezen felül olyanoknak kell lenniük, hogy ezeket nehezen lehessen megváltoztatni vagy eltüntetni.
6. számú függelék
GÉPJÁRMŰVEK ÉS PÓTKOCSIK FELSZERELÉSEIRE VONATKOZÓ MŰSZAKI FELTÉTELEK A NEMZETKÖZI FORGALOMBAN
I. Fékezés
a) Gépjárművek fékezése az oldalkocsis vagy szóló motorkerékpárok kivételével
Minden gépjárművet olyan fékekkel kell felszerelni, amelyek - függetlenül a terheléstől és emelkedőtől vagy lejtőtől, amelyen a jármű éppen van - lehetővé teszik a mozgó jármű feletti uralmat, annak biztos, gyors és hatásos megállítását.
A fékezést két olyan szerkezettel lehessen eszközölni, hogy bármelyik meghibásodása esetén a másik képes legyen a járművet kellő távolságon belül megállítani.
Ebben a szövegben az egyik szerkezetnek "üzemi fék", a másiknak "rögzítő fék" a neve.
A rögzítőféknek olyannak kell lennie, hogy egy tisztán mechanikus működésű szerkezet segítségével befékezve tudjon maradni még a vezető távollétében is.
A szerkezetek bármelyike által fékezett kerekekre gyakorolt fékhatásnak a hosszirányú szimmetriatengelyhez képest egyenlően kell eloszolniok.
A fékező felületeknek állandóan összeköttetésben kell lenniük a kerekekkel a szétválás lehetősége nélkül, kivéve azt a pillanatnyi szétválasztást, amely tengelykapcsolás, a sebességváltás, vagy egy szabadon futó kerék bekapcsolása miatt történik.
Legalább az egyik szerkezetnek a kerekekre közvetlenül ráerősített fékező felületre vagy egy meghibásodásra nem érzékeny közbeeső darabra kell hatnia.
b) Pótkocsik fékezése
Minden pótkocsira, amelynek megengedett legnagyobb összsúlya a 750 kg-ot (1650 fontot) meghaladja, legalább egy olyan fékszerkezetet kell szerelni, amely a jármű hosszanti szimmetriasíkjával részarányosan elosztott kerekekre s a kerekek számának legalább a felére hat.
Az előző bekezdés rendelkezései azonban azokra a pótkocsikra is alkalmazandók, amelyeknek megengedett legnagyobb összsúlya nem haladja ugyan meg a 750 kg-ot (1650 fontot), de a vontató jármű önsúlyának felénél több.
A fékszerkezetnek annál a pótkocsinál, amelynek megengedett legnagyobb összsúlya meghaladja a 3500 kg-ot (7700 fontot), olyannak kell lennie, hogy azt a vonójárműtől vezérelve lehessen működésbe hozni; ha a pótkocsi megengedett legnagyobb összsúlya nem haladja meg a 3500 kg-ot (7700 fontot), fékberendezése működésbe hozható a vonójármű és a pótkocsi közeledése által (ráfutófék).
A fékszerkezetnek olyannak kell lennie, hogy a lekapcsolt pótkocsit befékezze.
Minden fékkel felszerelt pótkocsit olyan szerkezettel kell ellátni, amely a kapcsolat szétszakadása esetén önműködően biztosítja megállítását. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni sem azokra a kétkerekű táborozó pótkocsikra, sem azokra a poggyász-szállító könnyű pótkocsikra, amelyeknek súlya a 750 kg-ot (1650 font) meghaladja, feltéve, hogy ezeket a pótkocsikat a főösszeköttetésen felül láncból vagy drótkötélből álló másodlagos összeköttetéssel látták el.
c) Nyerges járművek és járműkombinációk fékezése
i) Nyerges járművek
A fentebbi a) pont rendelkezéseit kell alkalmazni minden nyerges járműre. A félpótkocsit - abban az esetben, ha megengedett legnagyobb összsúlya a 750 kg-ot (1650 fontot) meghaladja -, legalább egy olyan fékszerkezettel kell ellátni, amelyet a vontatójármű üzemi fékjének vezérlése működtet.
A félpótkocsi fékszerkezetének egyébként olyannak kell lennie, hogy lekapcsolt állapotban a kerekeket befékezze.
A hazai szabályzat előírhatja, hogy minden fékkel ellátott félpótkocsit olyan fékszerkezettel szereljenek fel, amely a kapcsolat szétszakadása esetén önműködően biztosítja megállítását.
ii) Járműkombinációk
Minden járműkombinációt, amely egy gépjárműből és egy vagy több pótkocsiból áll, olyan fékekkel kell felszerelni, amelyek - függetlenül a terheléstől és az emelkedőtől vagy lejtőtől, amelyen a jármű éppen van - lehetővé teszik a mozgó jármű feletti uralmat, annak biztos, gyors és hatásos megállítását.
d) Oldalkocsis vagy szóló motorkerékpárok fékezése
Minden motorkerékpárt el kell látni két - kézzel vagy lábbal működtethető - olyan fékszerkezettel, amelyek lehetővé teszik a mozgó jármű feletti uralmat, s annak biztos, gyors és hatásos megállítását.
II. Világítás
a) Az oldalkocsis és szóló motorkerékpár kivételével minden gépjárműre, amelynek óránkénti sebessége sík úton meghaladhatja a 20 km-t (12 mérföldet), elöl fel kell szerelni legalább két fehér vagy sárga fényű olyan országúti fényszórót, amely éjszaka tiszta időben a jármű előtti utat legalább 100 m (325 láb) távolságon hatásosan képes megvilágítani.
b) Az oldalkocsis és szóló motorkerékpár kivételével minden gépjárműre, amelynek óránkénti sebessége sík úton meghaladhatja a 20 km-t (12 mérföldet), elöl fel kell szerelni két fehér vagy sárga fényű olyan tompított fényszórót, amely szükség esetén, éjszaka tiszta időben a jármű előtti utat legalább 30 m (100 láb) távolságon hatásosan képes megvilágítani anélkül, hogy a közút többi használóját - bármilyen legyen is a hajtási irány - vakítaná.
A tompított fényszóró használata az országúti fényszóró helyett azokban az esetekben kötelező, amikor ez - azért, hogy a közút többi használóját ne vakítsa - szükséges.
c) Minden oldalkocsis vagy szóló motorkerékpárt fel kell szerelni legalább egy - az a) és b) bekezdés feltételeinek megfelelő - országúti és tompított fényszóróval. E kötelezettség alól mégis felmenthetők a legfeljebb 50 cm3 (3,05 köbhüvelyk) hengerűrtartalmú motorral felszerelt motorkerékpárok.
d) A szóló motorkerékpár kivételével minden gépjárművet elöl fel kell szerelni két fehér fényű városi lámpával. Ezeknek a lámpáknak éjszaka, tiszta időben a jármű elejétől 150 m (500 láb) távolságról látszaniok kell anélkül, hogy az út többi használóját vakítanák.
A világítófelületnek a jármű hosszirányú szimmetria-síkjától legtávolabb eső pontjához a lehető legközelebb kell lennie, de a jármű szélességének legkülsőbb pontjától mindenképpen 400 mm-nél (16 hüvelyknél) közelebb.
A városi lámpát éjszaka mindazon esetekben égetni kell, mikor ezeknek a lámpáknak használata kötelező, még a tompított fényszóróval egyidejűleg is abban az esetben, ha a tompított fényszóró világítófelülete nem esik legalább 400 mm-re (16 hüvelykre) a jármű szélességének a legkülsőbb pontjától.
e) Minden gépjárművet, illetőleg valamely járműkombináció végére kapcsolt pótkocsit hátul fel kell szerelni legalább egy olyan vörös lámpával, amely éjszaka, tiszta időben 150 m (500 láb) távolságról látható.
f) Minden gépjármű, vagy pótkocsi hátulján levő rendszámot éjszaka meg kell olyan módon világítani, hogy tiszta időben a jármű hátuljától legalább 20 m (65 láb) távolságból olvasható legyen.
g) A hátsó vörös lámpának, illetőleg lámpáknak és a hátsó rendszámtábla lámpájának a városi lámpák, tompított fényszórók vagy országúti fényszórók bármelyikével egyidejűleg ki kell gyulladniuk.
h) A szóló motorkerékpár kivételével minden gépjárművet fel kell szerelni két, lehetőleg nem háromszög alakú vörös fényvisszaverő prizmával, amelyet a jármű hátulján kétoldalt egyformán kell elhelyezni. E fényvisszaverő prizmák külső szélének a jármű szélességének legkülsőbb pontjához a lehető legközelebb kell esnie, de mindenképpen közelebb, mint 400 mm (16 hüvelyk). Ezek a fényvisszaverő prizmák elhelyezhetők a hátsó vörös lámpákban is, ha az utóbbiak megfelelnek a fenti feltételeknek. Ezeknek a fényvisszaverő prizmáknak éjszaka, tiszta időben - ha két országúti fényszóró megvilágította - legalább 100 m (325 láb) távolságból látszaniuk kell.
i) Minden szóló motorkerékpárt fel kell szerelni egy lehetőleg nem háromszög alakú olyan vörös fényvisszaverő prizmával, amelyet a jármű hátulján - vagy a hátsó vörös lámpában, vagy azon kívül - kell elhelyezni, s amelynek láthatósága tekintetében meg kell felelni a fenti h) bekezdésben előírt feltételeknek.
j) Minden pótkocsit és nyerges járművet fel kell szerelni két, lehetőleg háromszög alakú vörös fényvisszaverő prizmával, amelyeket a jármű hátulján kétoldalt részarányosán kell elhelyezni. Ezeknek a fényvisszaverő prizmáknak éjszaka, tiszta időben - ha két országúti fényszóró megvilágította - legalább 100 m (325 láb) távolságból látszaniuk kell.
Ha a fényvisszaverő prizma háromszög alakú, ennek olyan egyenlőoldalú háromszögnek kell lennie, amelynek egyik oldala legalább 150 mm (6 hüvelyk) s amelynek egyik csúcsa fölfelé néz. A háromszög vízszintes oldala legkülsőbb szélének a jármű szélességének legkülsőbb pontjához a lehető legközelebb kell esnie, de mindenképpen közelebb, mint 400 mm (16 hüvelyk).
k) Motorkerékpár kivételével minden gépjárművet, illetőleg minden járműkombináció végére kapcsolt pótkocsit, a hátulján fel kell szerelni legalább egy piros vagy narancssárga színű féklámpával. Ennek a lámpának akkor kell kigyúlnia, amikor a gépjármű üzemi fékje működésbe lép. Ha a féklámpa piros színű, fényerejének felül kell múlnia a hátsó vörös lámpáét abban az esetben, ha ezzel együtt, vagy ugyanabban a lámpatestben helyezték el. A féklámpa a pótkocsikra és félpótkocsikra nem kötelező, ha ezek mérete olyan, hogy a vonójármű féklámpája hátulról látható marad.
l) Ha valamely gépjárműre irányjelzőkészülékeket szereltek, ezeknek az alábbi típusok valamelyikéhez kell tartozniok:
i) Mozgókaros, a jármű mindkét oldalán kicsapódó fajtájú, amely a kar vízszintes helyzetében folyamatos narancsszínű fényt ad.
ii) Merev rögzítésű, villogó narancsszínű fényt ad s a jármű mindkét oldalán az oldalfalakra helyezték el.
iii) Merev rögzítésű, a jármű mindkét oldalának első és hátsó szélén helyezték el, előre fehér vagy narancs, hátra narancs vagy piros villogó fényt ad.
m) Az irányjelzőkészülék kivételével semmilyen lámpa nem villoghat.
n) Ha valamely járműnek több azonos rendeltetésű lámpája van, ezeknek azonos színűeknek kell lenniök és az oldalkocsis motorkerékpárok kivételével a lámpákat kettőnként részarányosan kell a hosszirányú szimmetriasíkhoz képest elhelyezni.
o) Ugyanabba a világító szerkezetbe több lámpa helyezhető el, feltéve, hogy ezek közül a lámpák közül mindegyik megfelel a rá vonatkozó fenti rendelkezéseknek.
III. Egyéb rendelkezések
a) Kormánykészülék
Minden gépjárművet fel kell szerelni egy szilárd kormánykészülékkel, amely a könnyű, gyors és biztos fordulást lehetővé teszi.
b) Visszapillantó tükör
Minden gépjárművet fel kell szerelni legalább egy kielégítő méretű, olyan módon elhelyezett visszapillantó tükörrel, amely a vezető számára lehetővé teszi, hogy üléséből szemmel tarthassa a jármű mögötti utat. Ez a rendelkezés azonban nem kötelező az oldalkocsis vagy szóló motorkerékpárokra.
c) Figyelmeztető hangjelző
Minden gépjárművet fel kell szerelni legalább egy kielégítő hangerejű figyelmeztető hangjelzőkészülékkel; csengők, gongok, harangok, valamint szirénák és egyéb éles hangú készülékek használata tilos.
d) Ablaktörlő
Minden szélvédőüveggel ellátott gépjárművet fel kell szerelni legalább egy olyan ablaktörlővel, amelynek működtetése nem veszi igénybe a vezető állandó beavatkozását. Ez azonban nem kötelező az oldalkocsis vagy szóló motorkerékpárokra.
e) Szélvédőüveg
A szélvédőüvegeknek tartós anyagúaknak, tökéletesen átlátszóknak és olyanoknak kell lenniük, hogy törés esetén ne képezzenek éles szilánkokat. A rajta keresztül látott tárgyak ne látsszanak eltorzultaknak.
f) Hátramenetszerkezet
Minden gépjárművet - ha a gépjármű önsúlya meghaladja a 400 kg-ot (900 fontot) - fel kell szerelni egy, a vezető üléséből működtethető hátramenet-szerkezettel.
g) Kipufogótompító szerkezet
A túl erős vagy szokatlan motorzaj elkerülése végett minden gépjárművet állandóan fel kell szerelni hangtompító szerkezettel, amelynek olyannak kell lennie, hogy működését a vezető menet közben ne kapcsolhassa ki.
h) Abroncsok
A gépjárműveknek és pótkocsijainak kerekeit légtömlős, vagy rugalmasság tekintetében ezzel egyenértékű egyéb rendszerű abroncsokkal kell felszerelni,
i) A járműnek lejtőn való elindulását meggátló szerkezet
Minden gépjárművet, amelynek megengedett legnagyobb összsúlya a 3500 kg-ot (7700 fontot) meghaladja - amikor olyan ország hegyvidékein közlekedik, ahol a hazai szabályzat előírja -, el kell látni olyan szerkezettel - mint pl. ék, vagy támasztó -, amely a jármű előre vagy hátra történő mozgását megakadályozza.
j) Általános rendelkezések
i) A gépjármű gépi berendezései és hozzátartozó készülékei, amennyire csak lehet olyanok legyenek, hogy ne képezzék tűzveszély vagy robbanás kockázatát, ártalmas gázok, kellemetlen bűzök vagy zörejek kibocsátására se adjanak lehetőséget és összeütközés esetén se legyenek veszélyforrások.
ii) Minden gépjárműnek olyan szerkesztésűnek kell lennie, hogy a vezető látómezeje előre, jobbra, balra kielégítő legyen és biztosan vezethessen,
iii) A fékezésre és a világításra vonatkozó előírásokat nem kell azokra a rokkantkocsikra alkalmazni, amelyeket a fékezés és világítás tekintetében a nyilvántartó ország rendelkezéseinek megfelelően szereltek fel. A jelen bekezdés alkalmazása szempontjából a "rokkantkocsi" kifejezés olyan önmeghajtású járművet jelent, amelynek önsúlya nem haladja meg a 300 kg-ot (700 fontot), amelynek óránkénti sebessége nem lépi túl a 30 km-t (19 mérföldet) és amelyet valamely betegségben vagy testi fogyatkozásban szenvedő személy használatára terveztek és szerkesztettek (nem egyszerűen csak hozzáalakítottak) s amelyet rendes körülmények között ilyen személy használ.
IV. Járműkombinációk
a) A "kapcsolt járműkombináció" egy vonójárműből s egy vagy két pótkocsiból állhat. A nyerges járművet követheti egy pótkocsi, de ha a nyerges járművet személyek szállítására használják, a pótkocsinak nem lehet egynél több tengelye és e pótkocsi személyek szállítására nem használható.
b) Minden Szerződő Állam mégis bejelentheti, hogy csak egy pótkocsit engedélyez a vonójármű után, s hogy nyerges jármű után egyet sem engedélyez. Bejelentheti azt is, hogy személyszállításra nyerges jármű alkalmazását nem engedélyezi.
V. Átmeneti rendelkezések
Az I., II. rész és a III. rész e) pontja e jelen Egyezmény életbeléptetésétől számított kétévi határidő leteltével válik alkalmazhatóvá azokra a gépjárművekre, amelyeket ez időpont után helyeztek első ízben forgalomba s ezek pótkocsijaira. Ez a haladék öt évre szól azokra a gépjárművekre, amelyeknek első forgalombahelyezése megelőzi a fent említett kétévi határidő lejártát, hasonlóképpen a pótkocsikra is.
E haladék ideje alatt a következő rendelkezések alkalmazandók:
a) Minden gépjárművet el kell látni vagy két egymástól független fékrendszerrel, vagy egy olyan fékrendszerrel, amely két egymástól független vezérlés által működik és amelynek egyike - még akkor is, ha a másik meghibásodik - működjék, s mind az egyik, mind a másik rendszer legyen kielégítő hatású és gyors működésű.
b) Minden szólóban közlekedő gépjárművön napnyugta után az éjszaka tartamára meg kell gyújtani elöl legalább két fehér lámpát, egyiket jobbra, másikat balra helyezve és hátul egy vörös lámpát.
A kétkerekű oldalkocsi nélküli motorkerékpároknál azonban az első lámpák száma egy lámpára csökkenthető.
c) Minden gépjárművet egy vagy több olyan világítóberendezéssel is el kell látni, amely az utat előre, kellő távolságra, hatásosan megvilágítja, hacsak a fent előírt fehér lámpák ennek a feltételnek nem felelnek meg.
Ha a jármű óránkénti 30 km-es (19 mérföldes) sebességnél többre képes, az említett távolság nem lehet 100 m-nél (325 láb) kisebb.
d) Azokat a világítókészülékeket, amelyek vakítást idézhetnek elő, úgy kell szerkeszteni, hogy lehetővé tegyék a vakítás kiküszöbölését a közút többi igénybevevőjével való találkozáskor, vagy mindazokban az esetekben, amikor ennek megakadályozása célszerű. A vakítás kiküszöbölése olyan legyen, hogy mégis hagyjon elegendő fényerőt arra, hogy a közutat 25 m (80 láb) távolságig hatásosan bevilágítsa.
e) Ami az első világítást illeti, a pótkocsis gépjárművek ugyanazon szabályok alá esnek, mint a szóló gépjárművek; a hátsó vörös világítást a pótkocsi hátuljára kell szerelni.
ELŐÍRÁSOK
7. számú függelék
JÁRMŰVEK MÉRETEI ÉS SÚLYA A NEMZETKÖZI FORGALOMBAN
1. Ezt a függeléket a 23. cikkben említett feltételekben kijelölt közutakra kell alkalmazni.
2. Ezeken az utakon a megengedett legnagyobb méretek és súlyok, üresen vagy rakottan - azzal a kikötéssel, hogy egy jármű sem szállíthat olyan rakományt, amely meghaladja a nyilvántartó ország illetékes szerve által megengedhető legnagyobb összsúlyként meghatározott súlyt -, a következők:
3. A Szerződő Államok körzeti megállapodásokat köthetnek, amelyekben magasabb, megengedett legnagyobb összsúlyokat rögzíthetnek le, mint a jegyzék számértékei. Mégis ajánlatos, hogy a legjobban terhelt tengelyre megengedett legnagyobb súly ne haladja meg a 13 tonnát (28,660 fontot).
4. Minden Szerződő Államnak, amikor kijelöli azokat a közutakat, amelyekre ezt a függeléket alkalmazni kell, ismertetnie kell az említett utakon a közlekedés számára átmenetileg megengedett méreteket, illetve legnagyobb súlyokat:
a) ha ezeken akár olyan kompok ,olyan alagutak, akár pedig olyan hidak vannak, amelyek nem engedik meg a jelen függelékben ismertetett méretű és engedélyezett súlyú járművek áthaladását;
b) ha ez utak jellege és műszaki feltételei elégtelenek ahhoz, hogy az említett áthaladást lehetővé tegyék.
5. Azon járművek vagy kapcsolt járműkombinációk részére, amelyek a fent rögzített méret- vagy maximális súlykorlátozásokat túllépik, minden Szerződő Állam, illetve ez Államok minden alárendelt szerve különleges forgalmi engedélyeket bocsáthat ki.
6. Minden Szerződő Állam vagy az Állam alárendelt szerve egy bizonyos időtartamra korlátozhatja, vagy megtilthatja olyan utakon gépjárművek közlekedését, amelyeket a jelen függelék alkalmazása szempontjából kijelölt, illetőleg megszorításokat alkalmazhat a járművek súlyát illetően azon járművekre nézve, amelyek ilyen úton közlekednek, ha az út megrongálódás, nagy eső, havazás, olvadás, vagy egyéb kedvezőtlen légköri viszonyok miatt rendes körülmények között a megengedett súlyú járművektől súlyos károkat szenvedne.
8. számú függelék
A NEMZETKÖZI FORGALOMBAN RÉSZTVEVŐ GÉPJÁRMŰVEZETŐKRE MEGSZABOTT FELTÉTELEK
A megengedett legkisebb életkor valamely gépjármű vezetéséhez - az Egyezmény 24. cikkében előírt feltételeket figyelembe véve - tizennyolc év.
Mégis minden Szerződő Állam vagy alárendelt szerve elismerheti érvényességét azoknak a vezetői engedélyeknek, amelyeket egy másik Szerződő Állam a motorkerékpárok és betegkocsik tizennyolc évnél fiatalabb korú vezetői részére bocsátott ki.
9. számú függelék
A VEZETŐI ENGEDÉLY MINTÁJA
Mérete: 74x105 mm Színe: rózsaszínű
1. Az engedély a kibocsátó Állam által előírt nyelven vagy nyelveken szövegezendő meg.
2. Az okmány címe az 1. számú jegyzetben előirt nyelven, vagy nyelveken fejezendő ki, amely után francia nyelvű fordítása következik: "Permis de conduire.".
3. A kézírásos bejegyzések latin betűkkel, vagy úgynevezett angol írással írandók (vagy legalább megismétlendők).
4. Az engedélyt kibocsátó ország illetékes hatóságai által tett esetleges kiegészítő bejegyzések a nemzetközi forgalmat nem érintik.
5. A 4. számú függelékben meghatározott megkülönböztető jelzésnek az ovális részben szerepelnie kell.
Belső oldalak
10. számú függelék
A NEMZETKÖZI VEZETŐI ENGEDÉLY MINTÁJA
Mérete: 105x148 mm
Színei: Borítólapja: szürke Lapjai: fehérek
Az 1. és 2. oldal hazai nyelven, vagy nyelveken szövegezendő meg.
Az utolsó oldal teljes egészében franciául szövegezendő.
A pótlapok az utolsó oldal I. részének feljegyzéseit ismétlik meg más nyelveken. Ezeket a következő nyelveken kell megszövegezni.
a) Az engedélyt kibocsátó hatóság által előírt nyelven vagy nyelveken;
b) Az Egyesült Nemzetek hivatalos nyelvein;
c) Az engedélyt kibocsátó állam választására bízott legfeljebb hat másik nyelven.
Az engedély különböző nyelvű hivatalos fordítása a Kormányok által közlendő az Egyesült Nemzetek Főtitkárával (mindegyik a rá vonatkozó nyelvet).
A kézírásos bejegyzések mindig latin betűkkel írandók vagy úgynevezett angol folyóírással.
1. oldal (Borítólap)
2. oldal (Fedőlap hátulja)
A Magyar Népköztársaság az Egyezményhez az alábbi fenntartással csatlakozott:
A Magyar Népköztársaság az Egyezmény 33. cikkének rendelkezéseit magára nézve nem tekinti kötelezőnek.
II.
"A KÖZÚTI JELZÉSEKRE VONATKOZÓ JEGYZŐKÖNYV
A Jegyzőkönyvben részes Államok attól az óhajtól vezéreltetve, hogy a közúti közlekedés biztonságát lehetővé tegyék és a közúti jelzések egységes rendszerének bevezetésével a nemzetközi közúti közlekedést megkönnyítsék,
a következő rendelkezésekben állapodtak meg:
I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
A Jegyzőkönyv Szerződő Felei elfogadják az itt. leírt közúti jelzési rendszert és vállalják annak mielőbbi bevezetését. E célból - új jelzések felállításakor vagy a már jelenleg meglevők felújításakor - az itt előírt jelzéseket helyezik el. A Jegyzőkönyvben előírt rendszernek meg nem felelő jelzések teljes kicserélését legkésőbb e Jegyzőkönyvnek az egyes Szerződő Felekre vonatkozó hatálybalépéstől számított tízévi határidő alatt meg kell valósítani.
2. cikk
A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy hatálybalépés után mielőbb hozzáfognak azoknak a jelzéseknek kicseréléséhez, amelyek e Jegyzőkönyvben előírt rendszer valamelyik jelzésének jellemzőit ábrázolják ugyan, de más jelentésük van, mint amelyet a fenti rendszer hozzájuk fűz.
II. RÉSZ
KÖZÚTI JELZŐTÁBLÁK
I. fejezet
Általános rendelkezések
3. cikk
A közúti jelzések nemzetközi rendszere három jelzőtáblacsoportot foglal magában, úgymint:
a) Veszélyt jelző táblák;
b) Feltétlen előírásokat adó jelzőtáblák, amelyek tovább megoszlanak;
i) Tilalmi jelzőtáblákra,
ii) Kötelező jelzőtáblákra,
c) Pusztán felvilágosító jellegű jelzőtáblák, amelyek tovább megoszlanak:
i) Felvilágosító jelzőtáblákra,
ii) Előjelző és iránymutató jelzőtáblákra,
iii) Helységnévjelző és útazonosító jelzőtáblákra.
4. cikk
A táblák alakjának jelzőtábla-csoportonként különbözniük kell.
5. cikk
1. A Szerződő Felek azokat a jelképeket, amelyek ezen Jegyzőkönyvhöz tartozó ábrákon feltüntetett jelzőtáblákon szerepelnek, közúti jelzőtáblarendszerük alapelemeiként fogadják el. Ezeket szabály szerint a táblák belsején kell feltüntetni.
2. Az esetben, ha a Szerződő Felek ezeknek a jelképeknek apróbb módosításait szükségesnek is találnák, ezek a módosítások a lényeges jellemzőket nem változtathatják meg.
3. A jelzőtáblák megértésének megkönnyítése céljából - a jelzőtábla alatt téglalap alakú táblán - kiegészítő jelzések alkalmazhatók.
4. Abban az esetben, ha akár magukon a jelzőtáblákon, akár a kiegészítő táblákon feliratok szerepelnek, a szöveget hazai nyelven vagy nyelveken, esetleg az Egyesült Nemzetek valamelyik hivatalos nyelvén kell megfogalmazni.
5. A Szerződő Felek által alkotott új jelképeket - a Genfben 1949. szeptember 19-én aláírásra megnyitott közúti közlekedésre vonatkozó Egyezmény 17. cikkének 1. pontjában előírt feltételeknek megfelelően - az Egyesült Nemzetek Főtitkárának kell bejelenteni, aki ezekről a Szerződő Feleket értesíti.
6. cikk
1. A jelzőtáblákon, jelképeken és feliratokon az e Jegyzőkönyvben előírt színek használandók, kivéve, ha használatukat rendkívüli körülmények gyakorlatilag lehetetlenné teszik.
2. Ha a színek szabadon választhatók, minden ország ugyanazokat a színeket azonos csoportba tartozó jelzőtábláknál azonos feltételek mellett használva alkalmazhatja.
3. A táblák hátoldalának semleges színűeknek kell lenniük, kivéve a III,C.1a,b jelzőtáblát, valamint a II,A.15 jelzést, ha ez utóbbi a II,A.14 jelzőtábla hátulján szerepel.
7. cikk
A fényvisszaverő szerkezeteknek olyan megoldásúaknak kell lenniük, hogy a közút igénybevevőit ne vakítsák és a jelképek vagy feliratok felismerhetőségét, illetve olvashatóságát ne csökkentsék.
8. cikk
1. A jelzőtáblák méreteinek olyanoknak kell lenniük, hogy a jelképek távolról láthatók, közelről könnyen megérthetők legyenek.
2. A különböző jelzőtáblák méreteit minden országban szabványosítani kell, úgy, hogy ez a lehető legteljesebb egyöntetűséget biztosítsa. Általánosságban minden jelzőtáblatípusnak kétféle nagysága lehet: normális és kicsinyített. Ez utóbbi akkor kerül alkalmazásra, amikor normálméretű táblák alkalmazását az elhelyezési lehetőségek nem teszik lehetővé, illetve amikor a közút igénybevevőinek biztonsága ezt nem követeli meg. Kivételes esetekben - korábbi jelzőtábla emlékezetbeidézése céljából vagy sűrűn lakott helyek belsejében - különleges, kisebb méretű jelzőtábla is alkalmazható.
9. cikk
1. Lakott területen kívül - hacsak különleges körülmények nem akadályozzák - a táblák tengelye az úttest vele szomszédos szélétől legfeljebb 2 m távolságra helyezendő el.
2. Lakott területen és hegyes vidéken a jelzőtáblának az úttest széle felé eső legszélsőbb része és az úttest szélére bocsátott merőleges közötti távolság nem lehet kevesebb, mint 0.50 m. Bizonyos kivételes esetekben csekélyebb távolság is megengedhető.
10. cikk
1. E Jegyzőkönyvben, a táblák talajfeletti magasságán a tábla alsó szélének az útkoronához viszonyított magassága értendő.
2. Ugyanazon az útvonalon, lehetőség szerint azonos magasságot kell betartani.
II. Fejezet
I. CSOPORT
Veszélyt jelző táblák
11. cikk
1. A veszélyt jelző táblák alakja: egyenlőoldalú háromszög. A háromszög egyik csúcsa fölfelé néz, kivéve a "FIGYELEM - ELSŐBBSÉGGEL BÍRÓ ÚT" (I,22) jelzőtáblát, amelynek egyik csúcsa lefelé áll.
2. A táblák piros szegélyűek és alapszínük fehér vagy világossárga. A jelképek feketék vagy sötét színűek.
3. A normális méretű jelzőtábla háromszögének oldalhossza legalább 0,90 m, s a kisebb méretűé legkevesebb 0,60 m.
4. A jelzőtáblákat a hajtási iránynak megfelelő oldalon a hajtással szemben kell elhelyezni. Ezek megismételhetők az út másik oldalán is.
5. Ellenkező rendelkezések hiányában, a jelzőtáblákat a jelzett veszélyes ponttól legalább 150 m és legfeljebb 250 m-re kell elhelyezni, kivéve azt az esetet, amikor a helyi körülmények ezt lehetetlenné teszik. Ezekben a rendkívüli esetekben a jelzőtábla 150 m-nél közelebb is helyezhető, de ilyenkor is a jelzett veszélyes ponttól a lehető legtávolabbra és ugyanakkor különleges óvintézkedéseket kell foganatosítani.
6. A jelzőtábla magassága legfeljebb 2,20 m és lakott területen kívül legalább 0,60 m legyen.
7. A jelzőtáblákat olyan módon kell elhelyezni, hogy semmi ne takarja s a gyalogjárókat ne akadályozza.
12. cikk
A "TEKNŐ" vagy "BUKKANÓ" (I,1) jelzőtábla mélyedésszerű akadály, bukkanó, vagy domború hátú híd közelében alkalmazandó.
13. cikk
1. A "VESZÉLYES ÚTKANYARULAT" vagy "VESZÉLYES ÚTKANYARULATOK" (I,2) jelzőtábla csak olyan kanyarulat, illetve kanyarulatok közelében alkalmazandó, amelyek fizikai adottságaik, vagy rossz beláthatóságuk miatt veszélyesek.
2. Minden Szerződő Fél részére megengedett, hogy a fenti jelzőtábla helyett olyan jelzőtáblákat alkalmazzon, amelyek világosabban utalnak a kanyarulat természetére. Ezt a helyettesítést az említett Fél egész területén kell alkalmazni. E váltakozó jelzőtáblák a következők:
I,3 - útkanyarulat jobbra,
I,4 - útkanyarulat balra,
I,5 - kettős útkanyarulat, az első jobbra,
I,6 - kettős útkanyarulat, az első balra.
14. cikk
Az "ÚTKERESZTEZŐDÉS" (I,7) jelzőtáblát akkor kell alkalmazni, amikor az illetékes hatóság szükségesnek véli útelágazás, útkereszteződés vagy úttorkolat megközelítésének jelzését. Ezt a jelzőtáblát lakott területen csak kivételes esetben szabad alkalmazni.
15. cikk
1. A "SOROMPÓS VASÚTI ÁTJÁRÓ" (I,8) jelzőtáblát minden, sorompóval felszerelt szintbeli vasúti átjáró közelében alkalmazni kell.
2. A "SOROMPÓ NÉLKÜLI VASÚTI ÁTJÁRÓ" (I,9) jelzőtábla minden, sorompó nélküli szintbeli vasúti átjáró közelében alkalmazandó, akár felszerelték önműködő jelzőberendezéssel, akár nem.
3. Azokon a közutakon, ahol erős éjszakai gépjárműforgalom van az 1. és 2. pontban említett táblákat ki kell világítani, fényszórókkal felszerelni, vagy fényvisszaverőanyagokkal ellátni.
4. A szintbeli vasúti átjárók sorompóira piros és fehér, vagy piros és világossárga csíkokat kell festeni. Befesthetők mégis fehérre vagy világossárgára középütt nagy piros koronggal. Éjszakai megláthatóságuk fokozása céljából a sorompókat vagy piros színű fényforrásokkal, illetve fényvisszaverővel kell felszerelni, vagy olyan fényszóróval, amely a sorompót mindaddig megvilágítja, amíg nincs teljesen felnyitott állapotában.
5. Minden sorompó nélküli szintbeli vasúti átjáróhoz - közvetlen a vaspálya szomszédságában - Szent-Andráskereszt alakú jelzőtáblát (I,10) és (I,11) vagy olyan semleges alapszínű téglalap alakú táblát kell elhelyezni, amelyen ez a kereszt szerepel. Hogy ezekkel a szintbeli vasúti átjárókkal minden összetévesztési lehetőség elkerülhető legyen, a sorompóval ellátott szintbeli vasúti átjárókat ezzel a jelzőtáblával nem szabad felszerelni. Ha a vasútvonalnak két vagy több sínpárja van, a Szent-Andráskereszt, vagy legalább az alsó karjai megkettőzhetők. Ez a kereszt piros- és fehérre, vagy piros- és világossárgára festendő be.
6. Az előző pontok rendelkezései a közforgalmú vasutakra alkalmazandók. A helyérdekű vasutak és villamosvasutak jelzőrendszerének lakott területen kívül a formákat és a jelentéseket illetően ugyanolyanoknak kell lenniök, mint a közforgalmú vasutak szintbeli vasúti átjáróinak. Mégis ami
a jelen cikkben említett jelzőtáblák alkalmazását illeti, bizonyos egyszerűsítések vagy kivételek a Szerződő Felek által megengedhetők, nevezetesen csökkent forgalmú utak, vagy olyan szintbeli villamos-vasúti átjárók esetében, amelyeknél villamosvasúti átjáró útkereszteződéssel esik egybe.
7. A lakott területeken levő helyérdekű vasúti és villamosvasúti vágányrészek tekintetében, éppúgy, mint az ipari bekötővágányok, vagy az ipari bekötővágányokhoz hasonló más vasúti vágányrészek tekintetében a szabályozás joga a Szerződő Fél illetékes hatóságainak hatáskörében marad.
16. cikk
1. A "VESZÉLYES LEJTŐ" (I,12) jelzőtábla akkor alkalmazandó, amikor az illetékes hatóságok szükségesnek látják valamely veszélyes lejtő megközelítésének jelzését, ha a lejtés szintkülönbsége meghaladja a 10 százalékot, vagy ha a helyi körülményekből eredően veszélyt rejt magában.
2. A lejtő meredekségére utalásnak magán a jelzőtáblán kell lennie, mint például az I,12a és I,12b ábrákon.
17. cikk
Az "ÚTSZŰKÜLET" (I,13) jelzőtáblát akkor kell alkalmazni, amikor az illetékes hatóságok szükségesnek tartják jelezni az úttest olyan mértékű elszűkülését, amely veszélyes lehet.
18. cikk
A "NYITHATÓ HÍD" (I,14) jelzőtábla akkor alkalmazandó, amikor az illetékes hatóságok valamely nyitható híd közelében szükségesnek látják.
19. cikk
1. A "MUNKÁLATOK" (I,15) jelzőtáblát a közúton folyamatban levő munkák lebonyolítási szakasza közelében kell alkalmazni.
2. A munkahelyek határai éjszaka tisztán megjelölendők.
20. cikk
A "CSÚSZÓS ÚTTEST" (I,16) jelzőtáblát akkor kell alkalmazni, amikor az illetékes hatóságok szükségét látják, hogy megjelöljék az úttest valamely olyan szakaszát, amely bizonyos feltételek mellett csúszós felületűvé válhatik.
21. cikk
1. A "GYALOGÁTKELŐHELY" (I,17) jelzőtábla akkor alkalmazandó, amikor az illetékes hatóságok szükségesnek tartják valamely gyalogátkelőhely megközelítésének megjelölését. A gyalogátkelőhelyek megjelölési módjának megválasztása az illetékes hatóságra tartozik.
2. A Jegyzőkönyv 11. cikke 5. pontjának rendelkezései erre a jelzőtáblára nem alkalmazandók,
22. cikk
1. A "GYERMEKEK" (I,18) jelzőtáblát akkor kell alkalmazni, amikor az illetékes hatóságok szükségesnek látják gyermekek által sűrűn látogatott olyan helyek megközelítésének megjelölését, mint például iskolák vagy játszóterek.
2. A Jegyzőkönyv 11. cikke 5. pontjának rendelkezései erre a jelzőtáblára nem alkalmazandók.
23. cikk
A "FIGYELEM, ÁLLATOK" (I,19) jelzőtábla akkor alkalmazandó, amikor az illetékes hatóságok szükségesnek vélik, hogy megjelöljék valamely olyan különleges terület kezdetét, amelyen a gépjárművezető ki van annak téve, hogy hajtó nélküli állatokkal találkozik.
24. cikk
Az "ÚTKERESZTEZŐDÉS ALÁRENDELT ÚTVONALLAL" (I,20) jelzőtáblát elsőbbséggel rendelkező, vagy nagyforgalmú útvonalon akkor kell kitenni, amikor az illetékes hatóságok szükségesnek látják, hogy megjelöljék az olyan úttal való kereszteződéshez közeledést, amelynek - valamely Szerződő Fél területén, ahol ennek a jelzőtáblának alkalmazása megegyezik a közlekedési szabályzattal -, nincs elsőbbsége.
25. cikk
1. Az "EGYÉB VESZÉLYEK" (I,21) jelzőtábla akkor alkalmazandó, amikor az illetékes hatóságok szükségesnek vélik valamely - e Jegyzőkönyv 12-től 24-ig terjedő cikkeiben említetteken kívüli - veszély megközelítésének jelzését.
2. Mégis a tábla belsején a jelkép helyén fekete vagy sötét színű - a veszélyt közelebbről meghatározó - felirat alkalmazható, mint például körforgalom, méretkorlátozás, komp, kőomlás.
3. Ezen a táblán vagy a jelképnek, vagy a feliratnak vagy mindkettőnek mindig szerepelnie kell.
4. A jelzőtábla alá téglalap alakú kiegészítőtábla helyezhető el, amelyen valamely - az illető Szerződő Fél területén használatos - felirat vagy jelkép szerepel.
26. cikk
A Szerződő Felek azon területein, ahol a légköri viszonyok tömör lemezek használatát nem teszik lehetővé, piros, belül üres háromszög alkalmazható a fentiekben felsorolt különféle veszélyek jelzésére (12-től 25-ig terjedő cikkek). A háromszög alá minden esetben ki kell tenni egy téglalap alakú táblát, amelyen feltűntetik a jelképet s esetleg a veszélyre figyelmeztető megfelelő feliratot.
27. cikk
1. A "FIGYELEM-ELSŐBBSÉGGEL BÍRÓ ÚT" (I,22) jelzőtábla abból a célból alkalmazandó, hogy a vezető részére jelezze miszerint ez köteles átengedni az áthaladást azoknak a gépjárműveknek, melyek azon az úton közlekednek, amelyhez közeledik.
2. Ezt a jelzőtáblát meghatározott távolságban arra az útra kell elhelyezni, amelynek nincs elsőbbsége s ez nyílt terepen a kereszteződéstől legfeljebb 50 m-re, lakott területen legfeljebb 25 m-re lehet.
Egyébként ajánlatos az ilyen útra - a kereszteződéshez amilyen közel csak lehetséges - helyzetvonalat, sávot vagy jelzést alkalmazni.
3. Tetszés szerint - és különösképpen az "ÚTKERESZTEZŐDÉS" (I,7) jelzőtábla hiányában - az I,22 alatti jelzőtáblát megelőzheti egy az I,22 alatti jelzőtáblából álló előrehelyezett jelzőtábla, kiegészítve egy téglalap alakú táblával, amely jelzi azt a távolságot, amelyik elválasztja elhelyezési pontját a kereszteződéstől, mint azt az I,22a ábra mutatja.
Amikor az előrehelyezett jelzőtábla és az elsőbbséggel rendelkező-, vagy nagyforgalmúnak nevezett út kereszteződése között más útkereszteződések is vannak, az előrehelyezett jelzőtábla mindezeknél megismétlendő.
III. Fejezet
II. CSOPORT
Határozott előírásokat adó jelzőtáblák
28. cikk
1. E csoport jelzőtáblái olyan előírásokat jelentenek, amelyek az illetékes hatóságok által megállapított tilalomból vagy kötelezettségből állhatnak.
2. E csoport jelzőtábláinak táblái korong alakúak.
3. A II, A.16 jelzőtáblát kivéve, a normálméretű jelzőtáblák átmérője legalább 0,60 m és legalább 0,40 m a csökkentett méretű jelzőtábláké. A II,A.15, 17, 18 és a II,B.1,2 jelzőtáblák esetében átmérőjük lecsökkenthető 0,20 m-re, ha közbeeső jelzőtáblákat használnak.
4. A jelzőtáblákat a hajtási iránynak megfelelő oldalon, a hajtással szemben kell elhelyezni. Ezek megismételhetők az út másik oldalán is.
5. A jelzőtáblákat annak a helynek tőszomszédságában kell elhelyezni, ahol a tilalom vagy kötelezettség hatálya kezdődik vagy folytatódik. Mégis azok a jelzőtáblák, amelyek kanyarodási tilalmat, vagy kötelező haladási irányt jeleznek, előre helyezhetők megfelelő távolságra attól a helytől, amelyre a tilalmat vagy kötelezettséget előírták.
6. A jelzőtáblák magassága legfeljebb 2,20 m és legalább 0,60 m legyen.
II,A. Tilalmi Jelzőtáblák
29. cikk
Amennyiben a jelen Jegyzőkönyv másként nem rendelkezik, a tilalmi jelzőtáblák színei a következők: piros szegéllyel határolt fehér vagy világossárga alap, fekete vagy sötét színű jelkép,
30. cikk
A forgalmi tilalmakat jelentő jelzőtáblák a következők:
a) "FORGALOM TILOS (MINDKÉT IRÁNYBAN)" (II.A.1) jelzőtábla;
b) "BEHAJTÁS MINDEN JÁRMŰNEK TILOS" (II,A.2) jelzőtábla; ez a jelzőtábla piros színű vízszintes fehér vagy világosszínű sávval;
c) "JOBBRA (VAGY BALRA) KANYARODNI TILOS" (II,A.3) jelzőtábla; a nyíl jobbra vagy balra mutat a tilalom értelme szerint;
d) "ELŐZNI TILOS" (II.A.4) jelzőtábla; ez a jelzőtábla annak jelzésére alkalmazandó, hogy minden gépjárműnek előzni tilos; baloldali hajtás esetén a jelképen szereplő autók színei felcserélendők.
31. cikk
Az egyes járműcsoportokra alkalmazandó tilalmi jelzőtáblák a következők:
a) "BEHAJTÁS SZÓLÓ MOTORKERÉKPÁROK KIVÉTELÉVEL MINDEN GÉPJÁRMŰNEK TILOS" (II,A.5) jelzőtábla;
b) "BEHAJTÁS SZÓLÓ MOTORKERÉKPÁROKNAK TILOS" (II,A.6) jelzőtábla;
c) "BEHAJTÁS MINDEN GÉPJÁRMŰNEK TILOS" (II,A.7) jelzőtábla;
d) "BEHAJTÁS ............ TONNÁVAL NAGYOBB TERHELT SÚLYÚ ÁRUSZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEKNEK TILOS" (II,A.8) jelzőtábla;
e) "BEHAJTÁS KERÉKPÁROSOKNAK TILOS" (II,A.9) jelzőtábla;
32. cikk
A járművek méret-, súly-, vagy sebességkorlátozásait jelentő jelzőtáblák a következők:
a) "BEHAJTÁS ...... MÉTERT (...... LÁBAT) MEGHALADÓ SZÉLESSÉGŰ JÁRMŰVEKNEK TILOS" (II,A.10) jelzőtábla;
b) "BEHAJTÁS ...... MÉTERT (...... LÁBAT) MEGHALADÓ ÖSSZMAGASSÁGÚ JÁRMŰVEKNEK TILOS" (II,A.11) jelzőtábla;
c) "RÁHAJTÁS ............ TONNÁNÁL NAGYOBB TERHELT SÚLYÚ JÁRMŰVEKNEK TILOS" (II,A.12) jelzőtábla alá téglalap alakú kiegészítő tábla helyezhető, amely bizonyos közlekedési szabályokat írhat elő, vagy a járműveknek azt a legnagyobb számát, ahányan egyszerre valamely hídon áthaladhatnak;
d) "BEHAJTÁS ............ TONNÁNÁL NAGYOBB TENGELYNYOMÁSÚ NEHÉZ JÁRMŰVEKNEK TILOS" (II,A.13) jelzőtábla;
e) "SEBESSÉGKORLÁTOZÁS" (II,A.14) jelzőtábla; e jelzőtábla alá téglalap alakú, piros szegélyű kiegészítő tábla helyezhető, amely a sebességkorlátozás alkalmazását szabályozó feltételekre utal;
f) "SEBESSÉGKORLÁTOZÁS VÉGE" (II,A.15) jelzés: fekete, vagy sötét színű ferde sávval áthúzott fehér, vagy világossárga alap, abból a célból alkalmazandó, hogy megjelölje azt a pontot, ahol az előírt sebességkorlátozás hatálya megszűnik; ez feltüntethető a II,A.14 jelzőtábla hátoldalán is jóllehet, hogy ennek következtében nincs a hajtási iránynak megfelelő oldalon.
33. cikk
1. A "MEGÁLLJ A KERESZTEZŐDÉSNÉL" jelzőtábla abból a célból alkalmazandó, hogy a vezető részére utaljon arra, miszerint ez köteles megállni mielőtt ráhajtana egy elsőbbséggel rendelkező vagy nagyforgalmú útra, azokban az esetekben, amikor a közlekedési szabályzat ilyen megállást ír elő.
2. Ez a jelzőtábla egyik csúcsával lefelé néző piros háromszög köré húzott körből áll. A háromszögben "STOP" szó lehet, mint a II,A.16. ábrán.
3. A normális méretű jelzőtábla átmérője legalább 0,90 m és a csökkentett méretű jelzőtábláé legalább 0,60 m,
4. Ezt a jelzőtáblát kellő távolságban arra az útra kell elhelyezni, amelynek nincs elsőbbsége, s ez nyílt terepen a kereszteződéstől legfeljebb 50 m-re, lakott területen legfeljebb 25 m-re lehet.
Egyébként ajánlatos az ilyen útra, a kereszteződéshez amilyen közel csak lehet, helyzetvonalat, sávot vagy jelzést alkalmazni.
5. Tetszés szerint - és különösképpen az "ÚTKERESZTEZŐDÉS" (I,7) jelzőtábla hiányában - a II,A.16 jelzőtáblát megelőzheti egy az I,22 alatti jelzőtáblából álló előrehelyezett jelzőtábla, kiegészítve egy téglalap alakú táblával, amelyik jelzi azt a távolságot, amely elhelyezési pontját elválasztja a kereszteződéstől. (Erre a jelzőtáblára példa: az I,22a ábra.)
Amikor az előrehelyezett jelzőtábla és az elsőbbséggel rendelkező vagy nagyforgalmú út kereszteződése között más útkereszteződések is léteznek, az előrehelyezett jelzőtábla mindezeknél megismétlendő.
34. cikk
1. Az "ÁLLJ (VÁMŐRSÉG)" (II,A.17) jelzőtábla abból a célból alkalmazandó, hogy jelezze az olyan közeli vámőrséget, ahol a megállás kötelező.
Ezen a jelzőtáblán a "vám" szó szerepel. Ezt a szót valamely szomszédos terület nyelvén is hozzá lehet írni (II,A.17).
2. Ezt a jelzőtáblát egyéb megállási kötelezettség jelzésére is lehet alkalmazni; ebben az esetben a "vám" feliratot olyan felirattal kell helyettesíteni, amely lerögzíti a megállás okát.
35. cikk
1. A "MEGÁLLÁS ÉS VÁRAKOZÁS KORLÁTOZOTT" (II,A.18) jelzőtáblát abból a célból kell alkalmazni, hogy jelezze a helyeket, ahol valamely járművet tilos megállítani, vagy várakoztatni, hasonlóképpen azokat a helyeket is, ahol a várakozási idő korlátozott. A korong közepe kék; átlós piros vonással át van húzva, a piros szegéllyel körülkerítve.
2. A magyarázó felirat nélküli tábla az állandó jellegű várakozási tilalom jelzésére alkalmazandó.
3. A feliratok, amelyek a következő esetekben pontosan körülírják:
a) A várakozási tilalom alkalmazásának órákban történő behatárolását,
b) A várakozás megengedett időtartamát,
c) Az utalást arra, hogy a várakozás napok szerint váltakozóan hol az úttest egyik, hol a másik oldalán megengedett,
d) A bizonyos járműcsoportok részére megengedett kivételeket jelezni lehet akár egy, a jelzőtábla alá helyezett kiegészítő táblán, akár pedig magán a jelzőtáblán, azonban csak azzal a feltétellel, ha nem nehezítik meg a jelzőtábla megértését.
4. Valamely jármű megállási tilalmát vagy magán a jelzőtáblán, vagy a jelzőtábla alatti kiegészítő táblán alkalmazott "MEGÁLLNI TILOS" felirat jelzi.
5. Azok a Szerződő Felek, amelyek korábban már alkalmazták a "VÁRAKOZNI TILOS" jelzőtáblát (piros korong, közepén kör alakú fehér vagy világossárga mezőben átlós piros vonással áthúzott P betű) azért, hogy megtiltsák a kocsik - vezetőjükkel együtt vagy azok nélküli - huzamosabb idejű tartózkodását, ideiglenesen mellőzhetik jelzési rendszerük fentiek szerinti módosítását. Mégis - a II,A.18 jelzőtábla lévén a jelen Jegyzőkönyv szerint egyedül megengedett - szerfölött ajánlatos a Szerződő Felek részére, hogy a járművek megállási és várakozási módozatait területeiken a fenti 1-től 4-ig terjedő pontokban kifejtett előírásoknak megfelelően jelezzék.
II,B. Kötelező jelzőtáblák
36. cikk
1. A kötelező jelzőtáblák színeinek a következőknek kell lenniök: kék alap és fehér jelkép.
2. A kötelező jelzőtáblák a következők:
a) "KÖTELEZŐ HALADÁSI IRÁNY" (II,B.1) Jelzőtábla; a jelzőtáblán szereplő jelkép - hogy különleges esetekre is megfeleljen - módosítható;
b) A "KERÉKPÁROSOK SZÁMÁRA KÖTELEZŐ KERÉKPÁRÚT" (II,B.2) jelzőtábla; ezt a jelzőtáblát annak jelzésére használják, hogy a kerékpárosok kötelesek a részükre fenntartott külön kerékpárúton közlekedni.
IV. Fejezet
III. CSOPORT
Csupán felvilágosító jellegű jelzőtáblák
37. cikk
1. E jelzőtáblacsoport táblái téglalap alakúak.
2. Amikor a színek szabadon választhatók, e csoport jelzőtábláin egy esetben sem lehet piros az uralkodó szín.
III,A. Felvilágosító jelzőtáblák
38. cikk
1. A "VÁRAKOZÓHELY" (III,A.1) jelzőtábla abból a célból alkalmazandó, hogy jelezze azokat a helyeket, ahol a várakozás megengedett.
2. E jelzőtábla táblája négyzet alakú.
3. A normál méretű jelzőtábla négyzetének oldalhossza legalább 0,60 m és a csökkentett méretű jelzőtáblánál legalább 0,40 m,
4. Ez a jelzőtábla az útra merőlegesen vagy azzal párhuzamosan helyezhető el.
5. A tábla kék alapszínű és a P betű fehér színű.
6. E jelzőtábla alá olyan feliratú téglalap alakú tábla helyezhető, amely korlátozza a várakozás megengedett idejét, vagy a várakozóhely irányát jelzi.
39. cikk
1. A "KÓRHÁZ" jelzőtábla abból a célból alkalmazandó, hogy a járművezetők részére jelezze, tegyenek meg minden szükséges óvintézkedést, amelyet bizonyos egészségügyi létesítmények közelléte megkövetel, különösképpen, hogy amennyire csak lehet, zaj előidézését kerüljék.
2. A táblán a H jelkép alatt "kórház" szó szerepel, mint III,A.2. ábrán.
3. A tábla kék alapú és felirata fehér.
4. E tábla síkját az útra merőlegesen kell elhelyezni.
40. cikk
1. A segélyállomásokat jelentő jelzőtáblák a következők:
a) Az "ELSŐSEGÉLYHELY" (III,A.3 vagy III,A.4) jelzőtábla, amely abból a célból alkalmazandó, hogy jelezze valamely hivatalos, elismert egyesület által létesített elsősegélyhely megközelítését;
b) A "MŰSZAKI SEGÉLYÁLLOMÁS" (III,A.5) jelzőtábla, amelyet valamely közeli műszaki segélyállomás jelzésére alkalmaznak;
c) A "TELEFON" (III,A.6) jelzőtábla, amelyet valamely közeli telefonállomás jelzésére alkalmaznak;
d) Az "ÜZEMANYAGTÖLTŐ-ÁLLOMÁS" (III,A.7) jelzőtábla, amelyet annak a jelzésére alkalmaznak, hogy a megjelölt távolságra üzemanyagtöltő-állomás van;
2. A jelen cikkben előírt jelzőtáblák téglalapjának rövidebb oldala vízszintesen helyezendő el. Alapjuk kék. A jelzőtábla fehér négyzetének belsején, fekete vagy sötét színű jelkép van a III,A.3 illetve III,A.4 jelzőtáblák eseteit kivéve, amelyek jelképe piros. A fehér négyzet oldalhosszának legalább 0,30 m-nek kell lennie. A III,A.7 jelzőtábla esetében azonban a négyzetet olyan fehér téglalap helyettesíti, amelynek kisebbik oldala vízszintesen helyezendő el.
3. Az 1. pont b), c) és d) bekezdéseiben említett jelzőtáblák alkalmazását az illetékes hatóságok szabályozzák,
41. cikk
1. Az "ELSŐBBSÉGGEL BÍRÓ ÚT" jelzőtábla (III,A.8) abból a célból alkalmazandó, hogy egy elsőbbséggel bíró út kezdetét jelezze,
2. Ez a jelzőtábla ezeken az utakon meg is ismételhető.
3. Az "ELSŐBBSÉGNEK VÉGE" (III,A.9) jelzőtábla abból a célból alkalmazandó, hogy egy elsőbbséggel bíró út végét megjelölje olyankor, amikor ennek az útnak kezdetén a III,A.8 jelzőtáblát kitették.
4. Ezt a jelzőtáblát egyébként abból a célból is lehet alkalmazni, hogy jelezze, miszerint egy ilyen út véget fog érni. Ilyenkor kiegészül egy téglalap alakú kiegészítő táblával, amelyet a jelzőtábla alá helyeznek annak a távolságnak megjelölésével, amelyen belül az elsőbbség megszűnik. A III,A.9a ábra példa erre a jelzőtáblára.
5. Ezeknek a jelen cikkben előírt jelzőtábláknak a táblája olyan négyzet alakú, amelynek egyik átlója függőleges.
6. A normális méretű jelzőtábla oldalhossza legalább 0,60 m és legalább 0,40 m a csökkentett méretű jelzőtábláké. Lakott területen pedig - ha megismétlő jelzőtáblaként tették ki -, legalább 0,25 m.
7. A tábla alapja sárga, amelyet fekete vagy sötét szegélyű fehér sáv vesz körül. A III,A.9 jelzőtábla harántsávja pedig fekete, vagy sötétszínű.
8. Ezeket a jelzőtáblákat a hajtási iránynak megfelelő oldalon a hajtás irányával szemben kell elhelyezni. Megismételhetők az út másik oldalán is.
III,B. Előjelző és iránymutató jelzőtáblák
42. cikk
1. Az előjelző táblák téglalap alakúak.
2. Ezeket úgy kell méretezni, hogy a Jelzéseket a nagy sebességgel haladó járművek vezetői könnyen megérthessék.
3. Ezeken a jelzőtáblákon vagy világos alapon sötét színű betűkből álló felirat van, vagy sötét színű alapon világos színű betűkből álló felirat.
4. Ezeket a jelzőtáblákat a kereszteződéstől 100-tól 250 m-ig terjedő távolságra kell kihelyezni. Autóutakon ez a távolság felvihető 500 m-ig.
5. A III.B.1a és a III,B.1b ábrák példák erre a jelzőtáblára.
43. cikk
1. A jelzőtáblák, amelyek egy helység eléréséhez a követendő irányt mutatják -, egyik végükön nyílhegyben végződő - téglalap alakúak, amely téglalap hosszabbik oldala vízszintesen helyezendő el.
2. Ezeken a jelzőtáblákon szerepelhetnek ugyanazon irányban levő más helységek nevei is.
3. Amikor a távolságokat feltüntetik, a kilométereket (vagy a mérföldeket) jelző számokat a helység neve és a nyílhegy közé kell elhelyezni.
4. E jelzőtáblák színei azonosak az előjelző táblákéival.
5. A III,B.2a és III,B.2b ábrák példák erre a jelzőtáblára,
III,C. Helységnévjelző és útazonosító jelzőtáblák
44. cikk
1. A helységet jelző táblák téglalap alakúak, amelyeknek nagyobbik oldala vízszintes elhelyezésű.
2. E jelzőtáblák méreteinek és elhelyezési körülményeinek olyanoknak kell lenniük, hogy még éjszaka is látszódjanak.
3. Ezeken a jelzőtáblákon vagy világos alapon sötét betűkből álló felirat van, vagy sötétszínű alapon világosszínű betűkből álló felirat.
4. Ezeket a jelzőtáblákat a település bejárata előtt az út szélén, a hajtási iránynak megfelelő oldalon, hajtással szemben helyezik el.
5. A III,C.1a és IIIC.1b ábrák példák ezekre a jelzőtáblákra.
45. cikk
1. A különleges útazonosító jelzőtáblák, amelyeken számok, betűk vagy szám- és betűkombinációk vannak, téglalap alakúak.
2. Ezek a feliratok, vagy a kilométerkövekre tehetők ki, vagy más jelzőtáblák alá, illetve fölé helyezhetők, vagy pedig önálló jelzőtáblát alkothatnak.
3. A III,C.2a ábra példa erre a jelzőtáblára.
III. RÉSZ
A szintbeli vasúti átjárókra vonatkozó pótrendelkezések
46. cikk
Ha a körülmények megkövetelik, olyan közbeeső függőleges kisegítő jelzőtáblák alkalmazhatók, mint amelyeket előbb az I,8 vagy az I,9 jelzőtáblák alatt, majd két- és egyharmadára helyeznek el annak a távolságnak, amely a jelzőtáblát a vasúti vágányoktól elválasztja s amelyeken fehér vagy sárga alapon három, majd két, végül egy ferde piros sáv van. Az I,8a, az I,9a, az I,8/9b és I,8/9c ábrák példák ezekre a jelzőtáblákra.
47. cikk
Abban az esetben, amikor a szintbeli vasúti átjáró sorompói olyan távolságra esnek, hogy a sorompókezelői helyről nem látszanak -, akár kézierővel, akár önműködő szerkezettel végzik a kezelés műveletét -, olyan hang- vagy fényjelzőkészülékkel kell felszerelni, amely a közút igénybevevőit kellő időben figyelmezteti, hogy a sorompó zárása meg fog kezdődni. Ennek a zárómozgásnak eléggé lassúnak kell lennie, hogy a közút igénybevevői részére, akik az átjáróba már behaladtak, lehetővé tegye az átkelés befejezését
48. cikk
Minden sorompóval ellátott szintbeli vasúti átjárónál ezek működtetéséről a vonatforgalom teljes ideje alatt gondoskodni kell. Ha egy szintbeli vasúti átjáró a sorompóval ellátott szintbeli vasúti átjáró csoportjából véglegesen átkerül a sorompó nélküli, de önműködő jelzőberendezéssel ellátott szintbeli vasúti átjáró csoportjába, vagy pedig a sorompó és önműködő jelzőberendezés nélküli szintbeli vasúti átjárókéba, a közút igénybevevői félrevezetésének elkerülése céljából, a sorompókat el kell távolítani.
49. cikk
1. Valamennyi sorompó nélküli önműködő jelzőberendezésű szintbeli vasúti átjárónál a vonat közeledésére figyelmeztető önműködő jelzőt kell a vasúti pálya közvetlen szomszédságában - s ha csak lehetséges magára az Andráskereszt formájú jelzőtábla (I,10 és I,11) tartóoszlopára - elhelyezni. Ennek a figyelmeztető jelzésnek éjjelnappal, egy vagy több villogó vörös fényű lámpából kell állnia, amely a közút igénybevevőinek megállást parancsol. Megfelelő intézkedéseket kell tenni az önműködő jelző működésében beálló véletlen zavar elhárítására s arra, hogy a jelző téves értelmezése lehetetlenné váljék.
2. A fent említett vörös fényjelző hangjelzéssel is egybeköthető.
3. Elfogadott a vonat közeledésére automatikusan működésbe lépő fentiekben említett jelzőhöz hasonló olyan jelzőkészülék is, amelyet - ahelyett, hogy önműködő volna -, kézzel működtetnek.
50. cikk
Valamely szintbeli vasúti átjárónál csak az esetben mellőzhetők a sorompók és az önműködő jelzőberendezés, ha a közút igénybevevői ennek az átjárónak mindkét oldaláról zavartalanul beláthatják a vasúti pályát, mégpedig olyan mértékig, hogy - a legnagyobb sebességű vonatot véve is számításba - a vasút akár egyik, akár másik oldala felől közeledő vezetőnek, még mielőtt a szintbeli átjáróra érne, elegendő ideje legyen a megállásra, s olyan mértékig is, hogy a közútnak azok az igénybevevői, akik a vonat feltűnésének pillanatában az átjáróra már ráhajtottak, az átkelést idejében be tudják fejezni.
IV. RÉSZ
A közlekedési rendőr jelzései
51. cikk
A közlekedési rendőröket olyan felszereléssel kell ellátni s olyan módon kell elhelyezni, hogy a közút minden igénybevevője őket jól láthassa.
52. cikk
1. A közlekedési rendőr karjelzéseinek az alábbi két rendszer valamelyikének kell megfelelniük:
Első rendszer
A karjelzés - "ÁLLJ" a rendőrrel szembejövő járműveknek; függőlegesen felemelt kar előrenéző tenyérrel.
C karjelzés - "ÁLLJ" a rendőrnek hátulról jövő járműveknek: a megállítandó járművek hajtási irányának megfelelő oldalra vízszintesen kinyújtott kar, előrenéző tenyérrel.
Az A és C karjelek egyidejűleg is alkalmazhatók.
Második rendszer
B karjelzés - "ÁLLJ" a szembejövő járműveknek: a megállítandó járművek hajtási irányának megfelelő oldalra vízszintesen kinyújtott kar, előrenéző tenyérrel.
C karjelzés - "ÁLLJ" a hátulról jövő járműveknek: a megállítandó járművek hajtási irányának megfelelő oldalra vízszintesen kinyújtott kar előrenéző tenyérrel.
2. Karjelzés használata a járművek elindítása céljából mindkét rendszerben megengedett,
V. RÉSZ
Közúti fényjelzések
53. cikk
1. A közlekedési világító jelzések fényeinek jelentése a következő:
a) A háromszínű rendszerben:
A piros fény azt jelenti, hogy a járművek áthaladása tilos;
A zöld fény azt jelenti, hogy a járművek áthaladhatnak;
Amikor a zöld fény után sárga fény következik, ez azt jelenti, hogy a járműveknek tilos a jelzést túlhaladniok, hacsak a sárga fény kigyulásakor nincsenek olyan közel a jelzéshez, hogy mielőtt még a jelzést elhagynák, már nem tudnának kellő biztonságban megállni;
Amikor a sárga fényt a vörös fénnyel együtt vagy utána alkalmazzák, kigyulladása a jelzés értelmének küszöbön álló megváltozását jelzi, ami nem jelenti azt, hogy az áthaladás tilalma megszűnt volna.
b) A kétszínű rendszerben:
A piros fény azt jelenti, hogy a járművek áthaladása tilos;
A zöld fény azt jelenti, hogy a járművek áthaladhatnak;
A piros fény kigyulladása - mialatt a zöld fény még égve marad -, ugyanazt jelenti, mint a háromszínű rendszerben a zöld fényt követő sárga fény.
2. Amikor egyedüli sárga villogó fényt alkalmaznak, ez a jelzés "ÓVATOSSÁGOT" jelent.
3. A fényeket egymás fölé kell elhelyezem. A piros fényt rendes körülmények között felülre, a zöld fényt alulra kell elhelyezni. Amikor sárga fényt is alkalmaznak, ez a vörös és a zöld fény közé helyezendő.
4. Amikor a fényjelzéseket az úttest szélére helyezik, a legalsó lámpa alsó szélének - rendes körülmények között - legalább 2 m-re és legfeljebb 3,50 m-re kell az úttest fölé esnie. Ha pedig ezeket a fényjelzőket az úttest fölé függesztik, a legalsó lámpa alsó szélének legkevesebb 4.50 m magasan kell lennie az úttest fölött.
5. A fényjelzéseket lehetőleg a kereszteződés másik oldalán is meg kell ismételni.
VI. RÉSZ
Jelzések az úttesten
54. cikk
1. Az esetben, amikor lakott területen kívül valamely úttesten kettőnél több nyomvonal van, e nyomvonalak közötti elválasztó sávot - rendes körülmények között -, jól láthatóan meg kell jelölni.
2. Amikor lakott területen kívül valamely három nyomvonalú útnak olyan szakaszai vannak, ahol a kilátási viszonyok nem kielégítőek, vagy más veszélyes pontjai vannak, az úttestet teljes szélességében csupán két nyomvonalra kell osztani.
3. Két nyomvonalú utakon, a közöttük levő elválasztósáv megoldható ugyanazokkal a jelekkel, mint az elégtelen kilátású vagy egyéb veszélyes szakaszoknál.
4. A 2. és 3. pontban említett elválasztó sávok azt jelentik, hogy a járművek - rendes közlekedési viszonyok mellett -, a hajtási irányuk által meghatározott nyomvonalukról nem térhetnek le.
55. cikk
1. Amikor az úttest két szegélyét fényforrásokkal vagy fényvisszaverő berendezésekkel jelölik, két különböző színű fény, illetve fényvisszaverő berendezés alkalmazható.
2. Az úttest hajtási iránya szerinti oldalára eső szélének megjelölésére piros vagy narancsszín alkalmazható s az úttest hajtási iránnyal ellenkező szélének megjelölésére fehér szín.
3. Ahol az úttest tengelyében levő kerékvetők vagy járdaszigetek ottlétének megjelölésére fényforrásokat vagy fényvisszaverő berendezéseket használnak, a fehér vagy sárga szín használata ajánlatos.
VII. RÉSZ
Záró rendelkezések
56. cikk
1. Ez a Jegyzőkönyv 1949. december 31-ig aláírásra nyitva áll mindazon Államok részére, amelyek az 1949. szeptember 19-én Genfben aláírásra elkészített Közúti Közlekedésre vonatkozó Egyezményt aláírták.
2. Ez a Jegyzőkönyv megerősítendő. A megerősítő okiratok az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál helyezendők letétbe.
3. 1950. január 1-től kezdve azok az Államok, amelyek a Közúti Közlekedésre vonatkozó Egyezményt aláírták, valamint azok, amelyek később csatlakoznak hozzá, e Jegyzőkönyvhöz csatlakozhatnak. E Jegyzőkönyv ugyancsak nyitva áll azon gyámság alatt levő területek nevében való csatlakozásra, amelyeknek igazgatásával az Egyesült Nemzeteket bízták meg és amelyek nevében s fenti Egyezményhez való csatlakozás is megtörtént.
4. A csatlakozás a csatlakozásról szóló okiratnak az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál való letétbehelyezésével történik.
57. cikk
1. Aláíráskor, megerősítéskor, csatlakozáskor vagy a későbbiek során bármikor bármelyik Állam az Egyesült Nemzetek Főtitkárához intézett közlemény által bejelentheti, hogy e Jegyzőkönyv rendelkezéseit alkalmazni fogja mindazokon a területeken, amelyeknek nemzetközi kapcsolatait az illető Állam tartja fenn. A fenti rendelkezéseket a bejelentésben megjelölt területen vagy területeken a harmincadik naptól kezdődően kell alkalmazni attól a naptól számítva, amikor a Főtitkár az említett bejelentést megkapta, illetőleg ha a Jegyzőkönyv még nem lenne hatályban, a hatálybalépéskor.
2. Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy mihelyt a körülmények lehetővé teszik, mielőbb megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy e Jegyzőkönyv alkalmazását kiterjesszék azokra a területekre is, amelyeknek nemzetközi kapcsolatait az illető Állam biztosítja, ahol pedig az alkotmányból folyó rendelkezések azt előírják, ezen területek kormányának beleegyezésével.
3. Valamennyi Állam, amely a jelen cikk 1. pontjának megfelelő bejelentést tett, e Jegyzőkönyv alkalmazását illetően olyan területre nézve, amelyet nemzetközi viszonylatban képvisel, a későbbiek során a Főtitkárhoz intézett értesítésben bármikor bejelentheti, hogy e Jegyzőkönyv alkalmazása a bejelentésben említett területekre vonatkozóan megszűnik. Ez a Jegyzőkönyv az értesítés keltétől számított egy év múlva az említett területeken hatályát veszti,
58. cikk
Ez a Jegyzőkönyv az ötödik megerősítő vagy csatlakozó okirat letétbe helyezése után tizenöt hónappal lép hatályba. Mindazok az Államok, amelyek ez időpont után erősítik meg a Jegyzőkönyvet, vagy ahhoz ez időpont után csatlakoznak, ezekre nézve a Jegyzőkönyv tizenöt hónappal a megerősítő vagy csatlakozó okiratok letétbe helyezése után lép hatályba.
Az Egyesült Nemzetek Főtitkára e Jegyzőkönyv érvénybelépésének időpontját közölni fogja az aláíró vagy csatlakozó Államokkal, valamint azokkal az Államokkal, amelyeket az Egyesült Nemzeteknek a közúti és gépkocsiközlekedés tárgyában tartott konferenciájára meghívtak.
59. cikk
Az 1931. március 30-án, Genfben aláírásra elkészített Közúti Jelzések Egységesítésére vonatkozó Egyezmény részesei e Jegyzőkönyvhöz való csatlakozással, vagy a Jegyzőkönyv megerősítésével kötelezik magukat, hogy a megerősítő vagy csatlakozó irataik letétbe helyezésétől számított három hónapon belül a fenti Egyezményt felmondják.
60. cikk
1. Valamely Szerződő Fél által javasolt és e Jegyzőkönyvre vonatkozó mindennemű módosító javaslatot az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell benyújtani, aki annak szövegét valamennyi Szerződő Féllel közli, akiket ugyanakkor felkér, hogy négy hónapon belül ismertessék:
a) kívánják-e konferencia összehívását a javasolt módosító javaslat tanulmányozására;
b) vagy elfogadják-e konferencia összehívása nélkül az indítványozott módosító javaslatot;
c) vagy azon a véleményen vannak-e, hogy konferencia összehívása nélkül vessék el az indítványozott módosító javaslatot.
A Főtitkárnak az indítványozott módosító javaslatot azon nem Szerződő Államoknak is meg kell küldenie, amelyek az Egyesült Nemzeteknek a Közúti és gépjárműközlekedés tárgyában tartott konferencián való részvételre meghívást kaptak.
2. Ha a Szerződő Feleknek legalább egyharmada kéri a konferencia összehívását, a Főtitkár az indítványozott módosító javaslat tanulmányozása céljából a Szerződő Felek konferenciáját összehívja.
A Főtitkár erre a konferenciára azokat a nem Szerződő Államokat is meghívja, amelyek az Egyesült Nemzeteknek a Közúti és gépjármű-közlekedés tárgyában tartott konferenciáján való részvételre meghívást kaptak, vagy amelyeknek a jelenlétét a Gazdasági és Szociális Tanács kívánatosnak tartja.
E pont rendelkezései nem kerülnek alkalmazásra abban az esetben, ha e Jegyzőkönyvre vonatkozó módosító javaslatot ezen cikk 5. pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően elfogadták.
3. E Jegyzőkönyvre vonatkozó minden módosító javaslatot, amelyet a Konferencia kétharmados többséggel elfogad, elfogadás céljából a Szerződő Felekkel közlik. Miután a Szerződő Feleknek kétharmada elfogadta a javaslatot, ez az- elfogadás után kilencven nappal valamennyi Szerződő Félre nézve érvénybe lép, azoknak kivételével, akik a hatálybalépés időpontja előtt bejelentik, hogy a módosító javaslatot nem fogadják el.
4. E Jegyzőkönyvre vonatkozó valamely módosító javaslat elfogadásakor a konferencia kétharmad többséggel úgy is dönthet, hogy a módosító javaslat olyan jellegű, hogy az a Szerződő Fél, amely kijelenti, hogy a módosító javaslatot nem fogadta el, illetve az a Fél, amely a hatálybalépés után számított 12 hónapon belül sem fogadja azt el, ezen határidő lejártakor megszűnik a Jegyzőkönyvnek részese lenni,
5. Abban az esetben, ha ezen cikk 1. pontjának b) bekezdése értelmében a Szerződő Feleknek legalább kétharmada arról értesíti a Főtitkárt, hogy elfogadják konferencia összehívása nélkül a módosító javaslatot, a Főtitkár ezen elhatározásukról az összes Szerződő Feleket értesíti. A módosító javaslat ez értesítés keltétől számított kilencven nappal az összes Szerződő Felekre nézve hatályba lép azok kivételével, akik ezen időpontig a Főtitkárt értesítik, hogy a módosító javaslatot nem fogadják el.
6. Ezen cikk 4. pontjában említetteken kívül módosító javaslatokra nézve az eredeti rendelkezés marad érvényben azon Szerződő Felek tekintetében, akik a 3. pontban foglalt nyilatkozatot megtették, vagy az 5. pont értelmében a módosító javaslatot nem fogadták el.
7. Az a Szerződő Fél, amely ezen cikk 3. pontja értelmében nyilatkozatot tesz, vagy amely ezen cikk 5. pontjának rendelkezései alapján valamely módosító javaslattal szemben ellenvetést tesz, bármikor visszavonhatja ezt a nyilatkozatot vagy ellenvetést a Főtitkárhoz intézett értesítéssel. A módosító javaslat e Szerződő Fél vonatkozásában az említett értesítésnek a Főtitkárhoz való érkezésekor válik hatályossá.
61. cikk
Ez a Jegyzőkönyv az Egyesült Nemzetek Főtitkárához egy évvel előre intézett bejelentés útján mondható fel, aki ezt a felmondást valamennyi aláíró vagy csatlakozó Állammal közli. Ezen egyévi határidő lejártakor a Jegyzőkönyv hatálya a felmondást bejelentő Szerződő Félre megszűnik.
62. cikk
Két vagy több Szerződő Fél közötti véleményeltérést, amely a Jegyzőkönyv magyarázatából vagy alkalmazásából származik és amelyet a Felek tárgyalások útján vagy más módon rendezni nem tudnak, az érdekelt Szerződő Felek valamelyikének kérelmére a Nemzetközi Bíróság (Cour Internationale de Justice) elé lehet vinni döntés céljából.
63. cikk
E Jegyzőkönyv egyetlen rendelkezését sem szabad olyannak tekinteni, mintha az valamely Szerződő Felet megakadályozna abban, hogy a Szerződő Felek külső vagy belső biztonsága érdekében szükségesnek tartott állapot követelményeinek korlátjain belül az Egyesült Nemzetek alapokmánya rendelkezéseivel összeegyeztethető intézkedéseket foganatosítson.
64. cikk
1. Az 5. cikk 5. pontjában, az 58. cikkben, a 60. cikk 1., 3., 5. pontjaiban, valamint a 61. cikkben említett értesítéseken felül az Egyesült Nemzetek Főtitkára közli az 56. cikk 1. pontjában említett Államokkal:
a) az 56. cikk alapján történt aláírásokat, megerősítéseket és csatlakozásokat;
b) az 57. cikk végrehajtásaként e Jegyzőkönyvnek területi alkalmazása tárgyában küldött értesítéseket;
c) azokat a bejelentéseket, amelyekkel az Államok elfogadják e Jegyzőkönyvre vonatkozó módosító javaslatokat a 60. cikk 3. pontjának megfelelően;
d) az Államok által a Főtitkárhoz intézett és e Jegyzőkönyvre vonatkozó módosító javaslatokkal kapcsolatos ellenvetést a 60. cikk 5. pontjának megfelelően;
e) az e Jegyzőkönyvvel kapcsolatban tett módosító javaslatoknak hatálybalépési időpontját a 60. cikk 3. és 5. pontjainak megfelelően;
f) azt az időpontot, amikor valamely Állam megszűnik e Jegyzőkönyv részesének lenni a 60. cikk 4. pontjának megfelelően;
g) e Jegyzőkönyvre vonatkozó módosító javaslattal kapcsolatban tett ellenvetés visszavonását a 60. cikk 7. pontja alapján;
h) azon Államok jegyzékét, amelyek elfogadták e Jegyzőkönyvvel kapcsolatban tett módosító javaslatokat;
i) a Közúti jelzések egységesítésének tárgyában 1931. március 30-án kelt egyezmény felmondását e Jegyzőkönyv 59. cikkének megfelelően;
j) e Jegyzőkönyv felmondását a 61. cikkben foglaltaknak megfelelően.
2. A Jegyzőkönyv eredeti példányát a Főtitkárnál helyezik letétbe, aki ennek hiteles másolatait az 56. cikk 1. pontjában említett Államoknak megküldi.
3. A Főtitkár felhatalmazást nyer a Jegyzőkönyv nyilvántartásba vételére, annak hatálybalépésekor.
Ennek hiteléül az alulírott képviselők, miután jó és kellő alakban talált megbízásaikat bemutatták, e Jegyzőkönyvet aláírták.
Készült Genfben egy példányban angol és francia nyelven, egyaránt hiteles szöveggel ezerkilencszáznegyvenkilenc szeptember hó tizenkilencedikén."
(Aláírások.)
A Magyar Népköztársaság a Jegyzőkönyvhöz az alábbi fenntartással csatlakozott;
A Magyar Népköztársaság a Jegyzőkönyv 13. cikke 5. pontja azon szabályát, amely szerint a sorompóval ellátott szintbeli átjárókat Andráskereszt alakú jelzőtáblákkal felszerelni nem szabad, valamint a Jegyzőkönyv 62. cikkének rendelkezéseit magára nézve nem tekinti kötelezőnek.
III.
"AZ 1949. SZEPTEMBER 19-ÉN GENFBEN ALÁIRT KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSRE VONATKOZÓ EGYEZMÉNYT ÉS A KÖZÚTI JELZÉSEKRE VONATKOZÓ JEGYZŐKÖNYVET KIEGÉSZÍTŐ EURÓPAI MEGÁLLAPODÁS
1. cikk
Alulírottak, kellő felhatalmazás birtokában megállapodtak abban, hogy az 1949. évi szeptember hó 19-i közúti közlekedésre vonatkozó Egyezményt és a közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyvet kiegészítik a következő pontokra nézve:
Közúti közlekedésre vonatkozó Egyezmény
A 9. cikkhez
A járdaszigetek mellett minden jármű jobb vagy bal oldalon haladhat el, kivéve azokat az eseteket:
ahol a járdaszigeten elhelyezett nyíl előírja a járdasziget valamelyik oldalán való elhaladást;
ahol a járdasziget a kétirányú hajtású úttest tengelyében van elhelyezve a jármű - azokban az országokban, ahol jobboldali hajtás van - bal oldala felől hagyja el a járdaszigetet, illetve jobb oldala felől azokban az országokban ,ahol baloldali hajtás van.
A 24. cikkhez
1. A rokkantak részére kibocsátott vezetői engedélyek, amelyekben olyan megjegyzés van, hogy a rokkantságra tekintettel csak különlegesen felszerelt járművek vezetésére érvényesek, a 24. cikk 1. pontjának megfelelő engedély-kategóriát képezik.
2. Ennek a megjegyzésnek piros tintával írva tartalmaznia kell a "RESTREINT" szót, valamint a vezető rokkantságának megfelelően felszerelt jármű nyilvántartási számát.
Az 1. számú függelékhez
A segédmotorral ellátott kerékpárok - feltéve, hogy használati lehetőségüket illetően megőrzik szokványos kerékpárjellegüket - nem tekintendők gépjárműveknek.
A közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyv
Az 5. cikkhez
a) Az 5. cikk 1. pontjában említett jelképeket nemzetközileg alkalmazni kell.
b) Kiegészítő jelzések csak a jelzés értelmezésének megkönnyítése vagy jelentésének pontos meghatározása érdekében alkalmazhatók.
c) Az Egyesült Nemzetek Főtitkárával való közlés előtt - amint ezt az 5. pont előírja - a Szerződő Felek a létesíteni szándékolt új jelképek tekintetében előzetes megegyezés elérése céljából kötelesek ahhoz a bizottsághoz fordulni, amelyet az Európai Gazdasági Bizottság keretében létesítenek, vagy valamely más, emezt helyettesíteni hivatott szervezethez, amelyben képviseletük lesz.
A 19. cikkhez
A közúti munkálatok határait váltakozóan piros-fehér csíkozású korlátokkal, éjszaka ezenkívül piros lámpákkal vagy piros fényvisszaverő szerkezetekkel kell jelezni.
A 25. cikkhez
Az "EGYÉB VESZÉLYEK" jelzőtáblán a 25. cikk 1. pontjában említett jelképet kell kötelezően alkalmazni.
A 26. cikkhez
A kivágott háromszög nem használható a 12-től 25-ig terjedő cikkekben felsorolt különféle veszélyek jelzésére.
A 33. cikkhez
A "MEGÁLLJ A KERESZTEZŐDÉSNÉL" jelzőtáblán a "STOP" szó kötelezően szerepel.
A 45. cikkhez
a) Az útazonosító kiegészítő jelzés, amelyet a nemzetközi forgalmat lebonyolító nagy utak jelzésére szántak (azok a közutak, amelyeket a többi érdekelt Szerződő Állammal egyetértve az az Állam, amelynek területén van, az utak folytatólagossága és műszaki jellemzőinek egyöntetűsége alapján ilyenekké kijelölt) téglalap alakú.
b) A sötétzöld alapon fehér feliratból álló jelzésen "E" betűnek kell lennie, amit az utat jelölő arab számjegy követ.
c) Ez a jelzés más jelzéseken vagy velük kombinálva is kitehető.
d) Méreteiknek olyanoknak kell lenniük, hogy az általuk adott jelzést a nagy sebességgel haladó járművek vezetői is könnyen megérthessék.
Az 53. cikkhez
1. A piros fényt mindig felülre és a zöld fényt alulra kell elhelyezni.
2. Amikor a fények jelentésének pontosabb meghatározása céljából kiegészítő jelzést alkalmaznak, ennek a jelnek egy, a piros fényen vízszintesen áthúzódó átlátszatlan sávból kell állnia, tekintet nélkül a fények elhelyezésére.
2. cikk
1. Ez a Megállapodás az 1951. évi június hó 30-ik napjáig áll nyitva aláírásra, ez időpont után mindazon országok csatlakozhatnak a Megállapodáshoz, amelyek részt vesznek az Európai Gazdasági Bizottság munkájában és részesei az 1949. szeptember 19-i Közúti Közlekedésre vonatkozó Egyezménynek, valamint a Közúti Jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyvnek.
2. A csatlakozási és - adott esetben - a megerősítő okiratokat az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki ezt e cikk 1. pontjában említett valamennyi országgal közli,
3. cikk
Ez a Megállapodás az Egyesült Nemzetek Főtitkárához hat hónappal előre küldött értesítés útján mondható fel, aki ezt a felmondást a többi Szerződő Fél tudomására hozza. A Megállapodás a hathónapos határidő leteltével a felmondást eszközlő Szerződő Félre nézve hatályát veszti.
4. cikk
1. Az 1. cikkben említett 1949. szeptember 19-i Egyezmény és Jegyzőkönyv hatálybalépése után ez a Megállapodás csak azzal a feltétellel lép hatályba, ha ebben az Egyezményben és Jegyzőkönyvben részes Felek közül három ország ennek a Megállapodásnak részesévé válik.
2. Hatályát veszti, bármely időpontban, ha a Szerződő Felek száma háromnál kevesebb lesz.
5. cikk
E Megállapodás magyarázását vagy alkalmazását érintő és két vagy több Szerződő Fél között felmerülő minden olyan vitát, amelyet a Felek közvetlen tárgyalások útján vagy más módon eldönteni nem tudnak, az érdekelt Szerződő Felek valamelyikének kérelmére döntés végett választott bírói döntőbizottság elé lehet vinni, amelybe mindegyik érdekelt Szerződő Fél egy tagot jelöl ki s amelynek elnökét az Egyesült Nemzetek Főtitkára jelöli ki.
6. cikk
1. E Megállapodás eredetijét az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál helyezik letétbe, aki a 2. cikk 1. pontjában említett országok mindegyikéhez eljuttatja annak egy-egy hitelesített másolati példányát.
2. A Főtitkár felhatalmazást nyert, hogy e Megállapodást hatálybalépésekor vegye nyilvántartásba.
Ennek HITELÉÜL alulírott küldöttek jó és megfelelő formában elismert felhatalmazásuk bemutatása után e Megállapodást aláírásukkal látták el.
KÉSZÜLT GENFBEN egy példányban, angol és francia nyelven, azonos hitelű szöveggel, ezerkilencszázötven évi szeptember hó tizenhatodik napján."
(Aláírások.)
A Magyar Népköztársaság a Megállapodáshoz az alábbi fenntartással csatlakozott:
A Magyar Népköztársaság a Megállapodás 5. cikkének rendelkezéseit magára nézve nem tekinti kötelezőnek.
IV.
"AZ 1949. ÉVI KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSRE VONATKOZÓ EGYEZMÉNYT ÉS AZ 1949. ÉVI \ KÖZÚTI JELZÉSEKRE VONATKOZÓ JEGYZŐKÖNYVET KIEGÉSZÍTŐ 1950. SZEPTEMBER 16-ÁN KÖTÖTT EURÓPAI MEGÁLLAPODÁS MÓDOSÍTÁSA TÁRGYÁBAN LÉTREJÖTT
MEGÁLLAPODÁS
A közúti munkálatok jelzéséről
Alulírottak, kellő felhatalmazás birtokában a következő rendelkezésekben állapodtak meg:
1. cikk
Az 1949. évi szeptember hó 19-i közúti közlekedésre vonatkozó Egyezményt és a közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyvet kiegészítő 1950. évi szeptember hó 16-i európai Megállapodás szövegében az a mondat, hogy "A közúti munkálatok határait váltakozóan piros-fehér csíkozású korlátokkal, éjszaka ezenkívül piros lámpákkal vagy piros fényvisszaverő szerkezetekkel kell jelezni", amely a "19. cikkhez" cím alatt szerepel, a következő mondattal helyettesítendő:
"A közúti munkálatok határait váltakozóan piros-fehér csíkozású korlátokkal, éjszaka ezenkívül piros vagy narancsszínű lámpákkal vagy ilyen színű fényvisszaverő szerkezetekkel kell jelezni; ezek a lámpák, illetőleg szerkezetek - a Jegyzőkönyv 55. cikke rendelkezéseinek megfelelően - mégis lehetnek fehér színűek, ha csupán az egyik irányba haladó közlekedés számára láthatók és amikor az ilyen közlekedési iránnyal szemben levő közúti munkálatok határait jelzik, illetőleg lehetnek fehér vagy sárga színűek, amikor olyan közúti munkálatok határait jelzik, amelyek a közlekedés két hajtási irányát választják el egymástól. Piros lámpák használata esetén ezek csak folyamatos (nem vibráló) fényűek lehetnek."
2. cikk
Ez a Megállapodás 1956. évi január hó 16. napjáig áll nyitva aláírásra, illetőleg ez időpont után csatlakozásra, az 1949. évi szeptember hó 19-i közúti közlekedésre vonatkozó Egyezmény és a közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyvet kiegészítő 1950. évi szeptember hó 16-i Európai Megállapodás Szerződő Felei részére és akkor lép hatályba, amikor mindezeket a Szerződő Felek aláírják, illetőleg adott esetben megerősítik Vagy csatlakoznak hozzá,
3. cikk
A Megállapodás eredeti példányát az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál helyezik letétbe, aki egy-egy hitelesített másolati példányát eljuttatja mindazon országokhoz, amelyek részt vesznek az Európai Gazdasági Bizottság munkáiban és amelyek részesei az 1949. évi szeptember hó 19-i közúti közlekedésre vonatkozó Egyezménynek, valamint a közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyvnek.
Ennek HITELÉÜL alulírott küldöttek jó és megfelelő formában elismert felhatalmazásuk bemutatása után e Megállapodást aláírásukkal látták el.
KÉSZÜLT GENFBEN egy példányban, angol és francia nyelven, azonos hitelű szöveggel, ezerkilencszázötvenöt évi december hó tizenhatodik napján."
(Aláírások.)
V.
"AZ ÚTJELZÉSEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI EGYEZMÉNY
A Szerződő Felek,
attól az óhajtól vezéreltetve, hogy az útjelzések egységesítésével hozzájáruljanak a nemzetközi közúti közlekedés biztonságához,
a következőkben egyeztek meg:
1. cikk
1. Ezen Egyezmény szempontjából:
a) "Útjelzéseken" az úttest felületén vagy a hozzátartozó műtárgyakon - mint a szegélyek, járdák, peremek - a forgalom szabályozása céljából alkalmazott jeleket;
b) "Úttest-jelzéseken" az úttest felületén alkalmazott útjelzéseket kell érteni.
2. Ezen Egyezmény szempontjából az úttest-jelzések a következőképp oszlanak meg:
a) hosszirányú jelzések;
b) keresztirányú jelzések;
c) egyéb jelzések.
2. cikk
1. A hosszirányú jelzések folyamatos és szaggatott vonalból állnak.
2. A folyamatos vonalból álló hosszirányú jelzés azt jelzi, hogy tilos minden járműnek azt keresztezni vagy fölötte haladni. E tilalom alól minden Szerződő Fél - ha az útmenti ingatlanok megközelítése érdekében szükséges - kivételt tehet.
3. A szaggatott vonalból álló hosszirányú jelzést a járművek a közlekedési szabályok megtartása mellett átléphetik. A szaggatott vonalak esetenként különböző alakúak lehetnek.
4. A folyamatos vonal mellett alkalmazott szaggatott vonalból álló hosszirányú jelzés azt jelenti, hogy a követendő magatartásra nézve a műveletbe (manőverezésbe) kezdő járműhöz közelebb eső vonal a mérvadó.
3. cikk
1. A keresztirányú jelzések folyamatos és szaggatott vonalból állnak.
2. Egy vagy több közlekedési forgalmi sáv szélességében keresztirányban húzott folyamatos vonalból álló keresztirányú jelzés annak a megállásnak vonalát jelzi, amelyet vagy az "Állj, elsőbbségadás kötelező" jelzőtábla, vagy jelzőlámpa, vagy a közlekedési rendőr által adott jelzés, vagy pedig általánosságban a közlekedési szabályzat ír elő.
3. Keresztirányú szaggatott vonalakból álló keresztirányú jelzések azokban az ajánlásokban előírt esetekben alkalmazhatók, amelyeket azokon az üléseken fogadnak el, amelyeken a Szerződő Felek képviselői részt vesznek, vagy amelyekre meghívást kapnak,
4. cikk
Más úttest-jelzések, mint például nyilak, ferdeirányú párhuzamos vonalak, vagy úttestre festett feliratok a függőleges jelzőberendezések által adott jelzések megismétlésére, vagy abból a célból alkalmazhatók, hogy a közút használói részére olyan jelzéseket adjanak, amelyek függőleges jelzőberendezésekkel kellőképpen nem fejezhetők ki.
5. cikk
A Szerződő Felek előírhatják, hogy az útjelzések jelzőszegekkel is kiképezhetők, azonban úttest-jelzések esetén ilyenkor - minden összetévesztési lehetőség kiküszöbölése céljából - elő kell írniuk, hogy a jelzőszegek távolsága különbözzék aszerint, hogy folyamatos, vagy pedig szaggatott vonal ábrázolásáról van szó.
6. cikk
1. Az úttest-jelzések sárga vagy fehér színűek; ez utóbbi azonban helyettesíthető ezüst, vagy világossszürke árnyalatú színnel is.
2. Ha valamely országban két szín használatos, egyikük - kivéve az úttest szélét határoló vonalakat - a mozgásban levő járművek számára szánt jelzésekre használandó, s a másik várakozás és az úttest szélét határoló vonalak jelzésére; egyébként a gyalogosok és a kerékpárosok részére szánt jelzéseknek teljesen azonos színűeknek kell lenniük.
7. cikk
1. Útjelzések alkalmazhatók a közúthoz tartozó létesítményeken is, nevezetesen a járdaszéleken és útszegélyeken abból a célból, hogy - különösen éjjel - láthatóbbá tegyék a járdaszéleket vagy a közúton levő akadályokat. Használhatók tilos várakozási mezők kijelölésére, vagy más hasonló jelzések kifejezésére is.
2. Szerződő Felek az úttesthez tartozó létesítmények minden egyes útjelzésféleségére ugyanazt a színt vagy ugyanazt a színkombinációt kötelesek használni.
8. cikk
A Szerződő Feleknek - útjelzések létesítése vagy felújítása alkalmával - törekedniük kell azoknak az ajánlásoknak gyakorlati alkalmazására, amelyeket azoknak az üléseknek folyamán fogadnak el, amelyeken a Szerződő Felek képviselői részt vesznek, vagy amelyekre meghívást kapnak.
9. cikk
1. Az Európai Gazdasági Bizottság tagországai és e Bizottság alapokmánya 8. szakaszának értelmében a Bizottságnak tanácskozási joggal bíró országai ezen Egyezmény Szerződő Feleivé válhatnak:
a) annak aláírásával;
b) megerősítés fenntartásával történő aláírás utáni megerősítésével;
c) hozzá való csatlakozással,
2. Azok az országok, amelyek az Európai Gazdasági Bizottság bizonyos munkáiban a Bizottság alapokmányának 11. szakasza értelmében részt vehetnek, úgy válhatnak ezen Egyezmény Szerződő Feleivé, hogy hatálybalépése után csatlakoznak hozzá.
3. Az Egyezmény 1958. február 28-ig bezárólag áll nyitva aláírásra. Ez idő után csatlakozásra áll nyitva.
4. A megerősítés vagy csatlakozás az erre vonatkozó okiratnak az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál való letétbe helyezésével történik.
10. cikk
1. Ez az Egyezmény a kilencvenedik napon lép hatályba, miután azt a 9. cikk 1. szakaszában említett országok közül öten - megerősítés fenntartása nélkül - aláírták, vagy a megerősítő, illetőleg csatlakozási okiratukat letétbe helyezték.
2. Minden olyan országra nézve, amely az Egyezményt az öt ország részéről megerősítés fenntartása nélkül történt aláírás, vagy megerősítő, illetőleg csatlakozási okirat letétbe helyezése után erősíti meg, vagy csatlakozik hozzá, a szóbanforgó ország megerősítő vagy csatlakozási okiratának letétbehelyezését követő kilencvenedik napon lép hatályba,
11. cikk
1. Az Egyezményt bármely Szerződő Fél felmondhatja az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárához intézett ilyen értelmű bejelentéssel.
2. A felmondás a bejelentésnek a Főtitkárhoz való beérkeztét követő tizenöt hónap múlva lép hatályba.
12. cikk
Ez az Egyezmény - ha hatálybalépését követő bármelyik tizenkét havi folytatólagos időszakban a Szerződő Felek száma ötnél kevesebb lesz -, hatályát veszti.
13. cikk
1. Bármely ország, az Egyezménynek a megerősítés fenntartása nélküli aláírása, vagy a megerősítő, illetőleg csatlakozási okirat letétbe helyezése alkalmával, vagy ezt követőleg bármikor az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárához intézett bejelentésben kijelentheti, hogy az Egyezmény a nemzetközi szempontból általa képviselt területek egészére vagy azok egy részére terjed ki. Az Egyezmény a bejelentésben megjelölt területre vagy területekre attól a naptól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amikor a Főtitkár a bejelentést megkapta, vagy - ha ezen a napon az Egyezmény még nincs hatályban -, hatálybalépésétől kezdődően.
2. Az az ország, amely e cikk 1. szakasza értelmében tett nyilatkozattal ennek az Egyezménynek érvényét kiterjesztette valamely olyan területre, amelyet nemzetközi vonatkozásban képvisel, az Egyezményt a 11. cikk rendelkezései értelmében erre a területre vonatkozóan külön is felmondhatja.
14. cikk
1. Az Egyezmény két vagy több Szerződő Fél közötti értelmezését vagy alkalmazását érintő minden vitát, amennyire csak lehetséges, a vitában álló Felek közötti tárgyalás útján kell rendezni.
2. A tárgyalások útján nem rendezhető minden vitát, választott bírósági eljárás alá kell vonni, ha a vitában álló Szerződő Felek valamelyike kéri. Ilyenkor a vitás ügyet a vitában álló felek által közös megegyezéssel választott egy vagy több döntőbíró elé kell utalni. Ha a választott bírósági kereset keltétől számított három hónapon belül a vitában álló Felek nem tudnak a bíró, vagy bírók kiválasztására nézve megegyezni, a Felek bármelyike kérheti az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárát, hogy jelöljön ki egyetlen döntőbírót, aki elé kell a vitát utalni.
3. A jelen cikk 2. szakasza értelmében kijelölt bíró vagy bírák döntése a vitában álló Szerződő Felekre kötelező.
15. cikk
1. Bármelyik Szerződő Fél az Egyezmény aláírása, megerősítése vagy a hozzá történt csatlakozása alkalmával kijelentheti, hogy az Egyezmény 14. cikkében foglaltakat nem ismeri el magára nézve kötelezőnek. A többi Szerződő Felet az Egyezmény 14. cikke nem fogja kötni azokkal a Szerződő Felekkel szemben, amelyek ilyen fenntartással éltek.
2. A jelen cikk 1. szakasza értelmében fenntartással élt bármelyik Szerződő Fél az Egyesült Nemzetek Szövetsége Főtitkárához intézett bejelentéssel ezt a fenntartást bármikor visszavonhatja.
3. Ezen Egyezménnyel kapcsolatban más fenntartás nem köthető ki.
16. cikk
1. Minden Szerződő Fél javaslatba hozhatja ezen Egyezmény egy vagy több módosítását. Valamennyi módosítástervezet szövegét az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárához kell eljuttatni, aki azt megküldi valamennyi Szerződő Félnek és tudomására hozza a 9. cikk 1. szakaszában említett egyéb országoknak is.
2. E cikk 1. szakaszának megfelelően beküldött módosító javaslattervezetet elfogadottnak kell tekinteni, ha a Szerződő Felek a javasolt módosítás ellen a Főtitkár részéről történt közzétételt követő hat hónapi időtartamon belül semmilyen ellenvetést nem tesznek. Ez esetben a módosítás három hónappal a hat hónapi időtartam letelte után valamennyi Szerződő Félre nézve hatályba lép.
3. Ha a cikk 2. szakaszában előírt hat hónapi időtartam alatt a módosítástervezet ellen ellenvetést tesznek, a tervezet elutasítottnak tekintendő és hatálytalanná válik,
17. cikk
Az Egyezmény 16. cikkében előírt tájékoztatásokon felül, az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárának mind a 9. cikk 1. szakaszában említett országokat, mind pedig a 9. cikk 2. szakaszának alkalmazásával Szerződő Féllé vált országokat értesítenie kell:
a) a 9. cikk értelmében történt aláírásokról, megerősítésekről és csatlakozásokról;
b) arról az időpontról, amikor ez az Egyezmény a 10. cikknek megfelelően hatálybalép;
c) a 11. cikk értelmében történő felmondásokról;
d) a 12. cikknek megfelelően ezen Egyezmény hatályának megszűnéséről;
e) a 13. cikk értelmében érkezett bejelentésekről;
f) a 15. cikk 1. és 2. szakasza értelmében beérkezett nyilatkozatokról és bejelentésekről;
g) a 16. cikknek megfelelően valamennyi módosítás hatálybalépéséről vagy a módosítástervezet ellen tett észrevételről.
18. cikk
Ezen Egyezmény eredeti példánya 1958. február 28-a után az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál kerül letétbe, aki hitelesített másolatait a 9. cikk 1. és 2. szakaszában említett valamennyi országhoz eljuttatja.
ENNEK HITELÉÜL, kellő felhatalmazás birtokában, alulírottak a jelen Egyezményt aláírták,
KÉSZÜLT Genfben, ezerkilencszázötvenhét december hó tizenharmadikán, egyetlen példányban angol és francia nyelven, egyaránt hiteles szöveggel."
(Aláírások)
A Magyar Népköztársaság az Egyezményhez az alábbi fenntartással csatlakozott:
A Magyar Népköztársaság az Egyezmény 14, cikke 2. és 3. pontjának rendelkezéseit magára nézve nem tekinti kötelezőnek.
3. § A Magyar Népköztársaság az 1949. évi szeptember hó 19-én kelt genfi közúti közlekedési Egyezmény csatlakozási okiratainak letételekor az Egyezmény 4. számú függelékének 3. pontja alapján bejelentette, hogy a gépjárműveken az államjelző tábla megkülönböztető jeléül a "H" betűt választotta.
4. § A Magyar Népköztársaság az 1949. évi szeptember hó 19-én kelt, közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyv 59. cikke alapján a Genf-ben, 1931. évi március hó 30-án kelt, a közúti jelzések egységesítéséről szóló Egyezményt felmondta.
5. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A 2. §-ban I. alatt kihirdetett Egyezményt, a III. alatt kihirdetett Megállapodásnak az I. alatt kihirdetett Egyezményt kiegészítő rendelkezéseit, továbbá a IV. alatt kihirdetett Megállapodást 1962. évi augusztus hó 29. napjától,
a 2. §-ban II. alatt kihirdetett Jegyzőkönyvet és a III. alatt kihirdetett Megállapodásnak a Jegyzőkönyvet kiegészítő rendelkezéseit 1963. évi október 31. napjától,
a 2. §-ban V. alatt kihirdetett Egyezményt az 1962. évi október hó 28. napjától kell alkalmazni.
(3) A közúti közlekedés szabályozása tárgyában 1926. évi április hó 24-én, Párizsban aláírt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló 1929. évi XXXII. törvény és a gépjárművek közúti forgalmának szabályozása tárgyában 1926. évi április hó 14-én, Párizsban aláírt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló 1930. évi XII. törvény, a Genfben 1949. évi szeptember hó 19-én kelt közúti közlekedési egyezmény 30. cikke értelmében hatályát vesztette. A közúti jelzések egységesítése tárgyában Genfben, 1931. évi március hó 30. napján kelt egyezmény becikkelyezéséről szóló 1937. évi II. törvény 1963. évi július hó 30 napján hatályát veszti.
(4) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a közlekedés- és postaügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben gondoskodik.
Dobi István s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Kiss Károly s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára