1962. évi 2. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a szociálpolitikai együttműködésről Budapesten az 1961. június 30. napján kötött egyezmény kihirdetéséről

(Az egyezmény megerősítő okiratainak kicserélése Szófiában, az 1961. december 12. napján megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a szociálpolitikai együttműködésről Budapesten, az 1961. június 30. napján kötött egyezményt a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett egyezmény eredeti magyar nyelvű szövege a következő:

EGYEZMÉNY

a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti szociálpolitikai együttműködésről

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének Elnöksége

azon óhajtól vezetve, hogy a két ország közötti baráti kapcsolatok szellemében tovább mélyítsék és szélesítsék a szociálpolitikai együttműködést, elhatározták, hogy Egyezményt kötnek és ebből a célból Meghatalmazottaikként kinevezték

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa

Mekis József munkaügyi miniszterhelyettest,

a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének Elnöksége

Georgi Manev pénzügyminiszterhelyettest,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat kicserélték és az alábbiakban állapodtak meg:

I. Az együttműködés alapelvei

1. cikk

A két Szerződő Fél együttműködik a szociálpolitika minden ágában mind saját országában, mind nemzetközi vonatkozásban. E célból:

a) a két Szerződő Fél illetékes szervei kölcsönösen tájékoztatják egymást a szociálpolitika és különösen a társadalombiztosítás terén kiadott jogszabályaikról;

b) kölcsönösen átadják egymásnak a szociálpolitikai és különösen a társadalombiztosítási kérdésekre vonatkozó statisztikai adatokat;

c) támogatják a szociálpolitikai és társadalombiztosítási kérdésekben illetékes szervek és szervezetek közötti tapasztalatcserét és kölcsönös látogatásokat;

d) támogatják a gyermekek, fiatalkorúak és a dolgozók részére a két Szerződő Fél illetékes szervei által szervezett kölcsönös üdültetést;

e) a felen Egyezmény rendelkezései szerint a két Szerződő Fél biztosítja dolgozóinak, valamint azok családtagjainak a jelenleg hatályos vagy a jövőben hatályba lépő társadalombiztosítási jogszabályaiból eredő jogainak érvényesítését.

2. cikk

Az egyik Szerződő Fél azon állampolgárai, akik a másik Szerződő Fél területén dolgoznak, illetőleg tartózkodnak, úgyszintén családtagjaik - ha a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik - a munkajogi és társadalombiztosítási jogszabályok tekintetében a saját állampolgáraival azonos elbánásban részesülnek. Ugyanazok a jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik őket, mint a a saját állampolgáraikat.

II. Társadalombiztosítás

1. Fejezet

Általános rendelkezések

3. cikk

(1) Jelen Egyezmény a Szerződő Felek jogszabályai által szabályozott összes társadalombiztosítási ágazatra kiterjed.

(2) A jelen Egyezmény rendelkezései - kivéve a 12. cikk (2) bekezdését - nem terjednek ki 9 fegyveres testületek hivatásos tagjaira.

4. cikk

(1) A dolgozó azon Szerződő Fél társadalombiztosítási jogszabályainak hatálya alá esik, amelynek területén a társadalombiztosítás szempontjából mérvadó tevékenységét folytatja.

(2) Amennyiben a dolgozó ugyanabban az időben mindkét Szerződő Fél társadalombiztosítási jogszabályainak hatálya alá esne, úgy annak a Szerződő Félnek a jogszabályait kell alkalmazni, amelynek területén a dolgozó a társadalombiztosítás szempontjából fő tevékenységét folytatja.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alól kivételt képeznek az egyik Szerződő Fél területén székhellyel bíró vállalatnak a másik Szerződő Fél területére munka végzése céljából átmenetileg kiküldött dolgozói, valamint a közlekedési és szállítási vállalatok dolgozói, ideértve a légiközlekedés, a hajózás és a posta dolgozóit is, továbbá a két ország közötti forgalom ellenőrzését ellátó szervek dolgozói. Ezek továbbra is azon Szerződő Fél társadalombiztosítási jogszabályainak hatálya alá tartoznak, amelynek területén vállalatuk, illetőleg kiküldő szervük székhelye van.

5. cikk

(1) Amennyiben az egyik Szerződő Fél állampolgára saját diplomáciai, konzuli vagy kereskedelmi képviseleténél, vagy azok vezetőinél, tagjainál és egyéb alkalmazottainál áll munkaviszonyban, az említett képviseleteket a másik Szerződő Fél területén fenntartó Szerződő Fél társadalombiztosítási jogszabályai vonatkoznak reá.

(2) Amennyiben a diplomáciai, konzuli vagy kereskedelmi képviseletnél, vagy azok vezetőinél, tagjainál és egyéb alkalmazottainál munkaviszonyban álló dolgozó nem e képviseleteket fenntartó Szerződő Fél állampolgára, a 4. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

6. cikk

A nemdolgozó nyugdíjasokra annak a Szerződő Félnek a betegségi és anyasági biztosítási jogszabályai vonatkoznak, amelynek illetékes szerve a nyugellátást folyósítja. Ha a nyugdíjas mindkét Szerződő Fél illetékes szervétől részesül nyugdíjban, akkor reá csak annak a Szerződő Félnek a betegségi és anyasági biztosítási jogszabályai vonatkoznak, amelynek területén állandó lakóhelye van.

7. cikk

A Szerződő Felek illetékes központi szervei megállapodhatnak abban, hogy a dolgozók, valamint a nyugellátásban részesülő személyek egyes külön meghatározott csoportjainak társadalombiztosítását a 4.-6. cikkben foglalt rendelkezésektől eltérően szabályozzák.

8. cikk

(1) A társadalombiztosítási szolgáltatásokra való igényjogosultság elbírálásánál és azok összegének megállapításánál be kell számítani azt a szolgálati, valamint az annak tekintendő minden olyan időt, amelyet mindkét Szerződő Fél területén szereztek.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható az olyan szolgáltatásokra való igényjogosultság elbírálásánál, amelyeket csak az egyik Szerződő Fél jogszabályai biztosítanak.

(3) Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint kötelező biztosításban szerzett idő fedi a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint önkéntes biztosításban szerzett időt, csak a kötelező biztosítás idejét kell figyelembe venni. Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint kötelező biztosításban szerzett idő fedi a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint biztosításban töltöttnek tekintendő időt, csak a kötelező biztosítás idejét kell figyelembe venni.

(4) Azok a társadalombiztosításból származó jogok, amelyek az egyik Szerződő Fél állampolgárait harmadik állam területén szerzett szolgálati és annak tekintendő idő alapján illetik meg, a másik Szerződő Fél állampolgárait nem illetik meg, amennyiben a Szerződő Felek illetékes központi szervei ettől eltérően nem állapodnak meg.

9. cikk

(1) Azokban az esetekben, amikor bármelyik Szerződő Fél jogszabályai a jogok szerzését, érvényét és feléledését vagy a szolgáltatások összegét a saját területükön való tartózkodástól teszik függővé, a másik Szerződő Fél területén tartózkodást saját területén való tartózkodásnak kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a nyugellátás vagy pénzben járó más szolgáltatás folyósításánál akkor is, ha az igényjogosult a másik Szerződő Fél területére költözik át.

(3) Az egyik Szerződő Fél illetékes szerve a tőle járó társadalombiztosítási szolgáltatásokat a másik Szerződő Fél harmadik államban tartózkodó igényjogosult állampolgára részére saját államának polgáraival azonos feltételek mellett folyósítja,

10. cikk

Az egyik Szerződő Félnek a társadalombiztosítási szolgáltatás megállapítását, folyósítását korlátozó és szüneteltető jogszabályait abban az esetben is alkalmazni kell, ha a szolgáltatás korlátozására vagy szüneteltetésére okot adó körülmények a másik Szerződő Fél területén keletkeztek.

2. Fejezet

Betegségi és anyasági biztosítás

11. cikk

(1) A betegségi és anyasági biztosítás pénzben járó szolgáltatásait a reá nézve érvényes jogszabályok szerint és saját terhére az a társadalombiztosítási szerv nyújtja, amelynél a jogosult személy az említett szolgáltatásokra vonatkozó igény megnyílásakor biztosítva van, illetőleg utoljára biztosítva volt.

(2) Amennyiben az igényjogosult személy az előző bekezdés szerinti szolgáltatások esedékességének időpontjában a másik Szerződő Fél területén tartózkodik, úgy a szolgáltatás nyújtására köteles társadalombiztosítási szerv a szolgáltatás kifizetésével megbízhatja a másik Szerződő Fél társadalombiztosítási szervét. Az így teljesített kifizetéseket a szolgáltatás nyújtására köteles társadalombiztosítási szerv megtéríti,

12. cikk

(1) A betegségi biztosítás természetben járó szolgáltatásait - saját államának jogszabályai szerint - annak a Szerződő Félnek illetékes szerve nyújtja, amelynek területén a jogosult személy tartózkodik.

(2) Az egyik Szerződő Fél azon állampolgárainak - ideértve a 3. cikk (2) bekezdésében említett személyeket is - akik átmenetileg tartózkodnak a másik Szerződő Fél területén, ezen Szerződő Fél illetékes szerve a heveny megbetegedés és sürgős szükség esetében a feltétlenül szükséges természetben járó szolgáltatásokat díjmentesen nyújtja. Az ily módon felmerült szolgáltatások költségei nem kerülnek elszámolásra.

(3) Ha az egyik Szerződő Fél illetékes szerve a másik Szerződő Fél illetékes szervének megkeresése alapján a (2) bekezdésben említett kereten túlmenő természetbeni szolgáltatást nyújt, a felmerült költség a megbízást adó Szerződő Fél illetékes szervét terheli.

(4) A nemdolgozó nyugdíjasoknak - ideértve a 15. cikkben említett személyeket - és ezek családtagjainak a betegségi és anyasági biztosítás természetbeni szolgáltatásait (megelőző és gyógyító ellátás) a lakóhelyük szerint illetékes szerv nyújtja.

(5) A jelen cikk rendelkezései alapján járó természetbeni szolgáltatások (megelőző és gyógyító ellátás) nyújtásának feltételeit és módját a Szerződő Feleknek a 31. cikk alapján kijelölt központi szervei külön megállapodással szabályozzák. E megállapodás keretében kell szabályozni a (3) bekezdés alapján nyújtott szolgáltatások (kórház, szanatórium, gyógyfürdő, gyógyászati segédeszközök stb.) elszámolásának módozatait is.

3. Fejezet

Nyugdíjbiztosítás

13. cikk

(1) A nyugellátásra vonatkozó igényt a Szerződő Felek illetékes szervei bírálják el a rájuk nézve érvényes jogszabályok szerint, a 8. cikkben foglalt rendelkezések figyelembevételével és ha az igénylő az előírt jogosultsági feltételekkel rendelkezik, a nyugellátást mindkét területen szerzett szolgálati idők egybeszámításával megállapítják. Mindegyik Szerződő Fél illetékes szerve az ily módon megállapított nyugellátásnak a saját területén szerzett szolgálati idő tartamára eső arányos részét köteles a jogosult részére folyósítani,

(2) Ha az igénylő a két Szerződő Fél területén szerzett idők egybeszámításával is csak az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint előírt jogosultsági feltételekkel rendelkezik, ennek a Szerződő Félnek illetékes szerve az (1) bekezdés szerinti nyugdíjrészt folyósítja. Ha az igénylő a jogosultsági feltételeket a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint utóbb megszerzi, a nyugellátás összegét az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések figyelembevételével újból meg kell állapítani.

(3) Abban az esetben, ha a két Szerződő Fél illetékes szerve által az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint folyósítandó nyugellátási részösszegek együttes összege kisebb, mint a jogosult lakóhelye szerint illetékes Szerződő Fél jogszabályai szerint meghatározott legkisebb összegű nyugellátás, a mutatkozó különbözet erejéig a jogosultat kiegészítés illeti meg. A kiegészítést a jogosult részére a lakóhely szerint illetékes szerv folyósítja.

(4) Ha a két Szerződő Fél illetékes szerve által az (1) bekezdés szerint folyósítandó nyugdíjrészek összege, illetőleg a (2) bekezdés szerint megállapított nyugdíjrész kisebb, mint az az összeg, amely az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a saját területén szerzett szolgálati idő alapján a jogosultat megilletné, úgy ezen Szerződő Fél illetékes szerve az általa folyósított nyugdíjrészt erre az összegre egészíti ki.

(5) Ha az időknek az (1) bekezdés alapján egybeszámítását végző illetékes szervre érvényes jogszabályok szerint egészségre ártalmas munkakörben, illetőleg nehéz körülmények között végzett munkában eltöltött idő az igénylő részére kedvezményt biztosít, a másik Szerződő Fél területén ilyen munkakörben eltöltött időt is kedvezményre jogosító időként kell számításba venni.

(6) Ha a Szerződő Felek egyikének jogszabályai szerint szerzett szolgálati idő nem éri el a hat hónapot, e Szerződő Fél illetékes szervével szemben nyugdíjigény nem támasztható. A másik Szerződő Fél illetékes szerve ezen a címen az általa folyósítandó nyugdíjat nem csökkentheti.

14. cikk

Abban az esetben, ha a nyugellátásban részesülő személy bármelyik Szerződő Fél illetékes szervénél újabb szolgálati időt szerez és nyugellátásának ezen idő figyelembevételével való megállapítását kéri, a 13. cikk szerinti megállapító eljárást meg kell ismételni.

15. cikk

A katonai és háborús rokkantak, valamint a felszabadító harcok és a fasiszta üldözés áldozatai részére járó nyugellátást, a rendkívüli érdemekért járó személyi nyugellátásokat és a rászorultság alapján folyósított szociális nyugellátásokat a Szerződő Felek illetékes szervei saját állampolgáraiknak a rájuk érvényes jogszabályok szerint állapítják meg és folyósítják.

16. cikk

(1) Az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén a nyugellátások megállapítására és folyósítására annak a Szerződő Félnek illetékes szerve köteles, amelynek társadalombiztosítási jogszabályai a sérültre az üzemi baleset időpontjában, illetőleg a foglalkozási betegség keletkezésekor vonatkoztak. Ha a sérült mindkét Szerződő Fél területén ugyanolyan foglalkozási betegséget okozó körülmények között dolgozott, a nyugellátások megállapítására és folyósítására annak a Szerződő Félnek illetékes szerve köteles, amelynek társadalombiztosítási jogszabályai a sérültre abban az időpontban vonatkoztak, amikor ilyen körülmények között utoljára dolgozott.

(2) Ha az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében munkaképességcsökkenést szenvedett dolgozónak újabb üzemi baleset vagy más foglalkozási betegség következtében a munkaképességcsökkenése fokozódik, a nyugellátást a teljes munkaképességcsökkenés figyelembevételével annak a Szerződő Félnek illetékes szerve köteles megállapítani és folyósítani, amelynek társadalombiztosítási jogszabályai a sérültre a munkaképességcsökkenés fokozódásának időpontjában vonatkoztak. Ha az így megállapítandó nyugellátás összege nem érné el a korábban megállapított nyugellátás összegét, úgy a korábbi nyugellátást tovább kell folyósítani.

(3) Ha az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség által okozott munkaképességcsökkenés újabb üzemi baleset vagy foglalkozási betegség nélkül állapotrosszabbodás miatt fokozódik, a nyugellátás összegének módosítására a nyugellátást folyósító szerv köteles, még abban az esetben is, ha a sérültre az állapotrosszabbodás időpontjában a másik Szerződő Fél társadalombiztosítási jogszabályai vonatkoztak.

17. cikk

Az egyik Szerződő Fél illetékes szervének a rokkantság fennállása és foka tekintetében hozott döntése a másik fél illetékes szervére is kötelező,

18. cikk

Ha a nyugellátást meghatározott tartamú szolgálati idő alatt elért átlagos munkabér alapján kell kiszámítani, az átlagos munkabért az említett idő alatt mindkét Szerződő Fél területén elért munkabér alapján annak a Szerződő Félnek jogszabályai szerint kell kiszámítani, amelynek illetékes szerve a nyugellátást megállapítja és folyósítja.

III. Családi pótlék

19. cikk

(1) A családi pótlékot az az illetékes szerv állapítja meg és folyósítja a reá nézve érvényes jogszabályok szerint, amelynél a dolgozó a családi pótlékra a jogot megszerezte, abban az esetben is, ha a dolgozó vagy a családtagok tartózkodási helye a másik Szerződő Fél területén van.

(2) Amennyiben a családi pótlékra jogosult személy mindkét Szerződő Fél illetékes szervétől nyugellátásban részesül, a családi pótlékot a lakóhelye szerint illetékes szerv állapítja meg és folyósítja a reá nézve érvényes jogszabályok szerint.

IV. Szociális gondozás

20. cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárainak, ha állandó lakóhelyük a másik Szerződő Fél területén van, a szociális gondozást és segélyezést (anyagi támogatás, szociális otthonba való elhelyezés, stb.) a másik Szerződő Fél illetékes szervei azonos mértékben és feltételekkel nyújtják, mint saját állampolgáraiknak.

(2) Az (1) bekezdés szerint nyújtott szociális gondozás költségeinek megtérítését a Szerződő Felek egymástól nem követelik. A költségek megtérítését azonban követelni lehet a gondozásban részesült személyektől, vagy eltartásra köteles hozzátartozóiktól.

V. Általános rendelkezések

21. cikk

(1) A Szerződő Felek társadalombiztosítási és egyéb illetékes szervei a jelen Egyezmény végrehajtásánál egymást kölcsönösen támogatják.

(2) A jelen Egyezményen alapuló jogok érvényesítésére vonatkozó kérelmeket, panaszokat stb., bármelyik Szerződő Fél illetékes szervénél elő lehet terjeszteni. Az egyik Szerződő Fél illetékes szervénél benyújtott kérelmeket, panaszokat stb., a másik Szerződő Fél illetékes szervénél is egyidejűleg benyújtottaknak kell tekinteni.

(3) Ha a jelen Egyezményen alapuló jogok érvényesítéséhez a másik Szerződő Fél területén tartózkodó személy orvosi felülvizsgáltatása, életbenlétének igazolása, valamint más adatok megállapítása vagy körülmények tisztázása szükséges, a megállapításra, illetőleg a folyósításra köteles illetékes szerv megkeresésére a tartózkodási hely szerint illetékes szerv a vizsgálatokat lefolytatja és a vizsgálatok eredményeit, illetőleg a megállapított adatokat a megkereső szervvel közli.

(4) Az egyik Szerződő Fél társadalombiztosítási szervének megkeresésére a másik Szerződő Fél társadalombiztosítási szerve mint meghatalmazott eljár a társadalombiztosítási jogszabályokból eredő követelések érvényesítése és behajtása végett, amelyeket a megkereső szerv olyan természetes vagy jogi személlyel szemben kíván érvényesíteni, akinek lakóhelye, illetőleg székhelye a másik Szerződő Fél területén van.

(5) A jelen cikk rendelkezései szerint végzett tevékenységekért, illetőleg szolgálatokért a Szerződő Felek egymással szemben költségtérítési igényt nem támasztanak.

22. cikk

Az Egyezménnyel kapcsolatos írásbeli érintkezés az illetékes szervek között, illetőleg az érdekelt személyekkel a Szerződő Felek bármelyikének hivatalos nyelvén történhet.

23. cikk

A jelen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos eljárás megkönnyítése érdekében mindegyik Szerződő Fél illetékes központi szerve a saját területén kijelöli azokat a szerveket, amelyek gondoskodnak a másik Szerződő Fél illetékes szervei által megküldött igénybejelentéseknek elbírálásáról, illetőleg az igényjogosultság elbírálásához, valamint a jelen Egyezményen alapuló jogok érvényesítéséhez szükséges adatok, igazolások, okmányok beszerzéséről és megküldéséről.

24. cikk

Mindkét Szerződő Fél diplomáciai és konzuli szervei jogosultak saját állampolgáraikat külön meghatalmazás nélkül képviselni és nevükben a jelen Egyezményből eredő és annak végrehajtását célzó minden ügyben a másik Szerződő Fél hivatalainál, társadalombiztosítási és egyéb szerveinél eljárni, feltéve, hogy az érdekelt személy más meghatalmazottat nem bízott meg.

25. cikk

Amennyiben a jelen Egyezmény végrehajtása során az értelmezésben nézeteltérés támad, a Szerződő Felek illetékes központi szervei egyeznek meg az Egyezményben foglalt rendelkezések alkalmazásának módjában.

26. cikk

(1) Ha a jelen Egyezmény alapján nyugellátást vagy más pénzbeni szolgáltatást igénylő jogosultsága megállapítható, de vita merül fel abban a tekintetben, hogy melyik társadalombiztosítási szervet, illetőleg, hogy az illetékes szerveket milyen arányban terheli a folyósítás, a vita eldöntéséig a jogosultat előleg illeti meg. A megállapítható szolgáltatással azonos összegű előleget saját jogszabályai szerint annak a Szerződő Félnek az illetékes társadalombiztosítási szerve állapítja meg és folyósítja, amelynek területén a jogosult lakik.

(2) Abban az esetben, amikor a folyósított előleg nem haladja meg a jogosultnak mindkét Szerződő Féltől együttesen járó teljes összeget, de meghaladja azt a részt, amelyet az előleget folyósító társadalombiztosítási szerv a hozott döntés alapján köteles fizetni, a többletet a másik Szerződő Fél társadalombiztosítási szerve köteles megtéríteni.

(3) Ha az előleg nagyobb, mint amilyen összeg a jogosultat a két Szerződő Fél társadalombiztosítási szerveitől együttesen megilletné, a többletet ezek a szervek az általuk folyósított összegből levonhatják. A levonás összege a folyósított összeg 20%-át nem haladhatja meg.

27. cikk

Az egyik Szerződő Fél társadalombiztosítási szerve felhatalmazhatja a másik Szerződő Fél társadalombiztosítási szervét, hogy terhére meghatározott összeget fizessen ki a másik Szerződő Fél területén tartózkodó jogosult részére.

28. cikk

A jelen Egyezményen alapuló jogok érvényesítését szolgáló beadványok, iratok és okmányok díj- és illetékmentesek. Ezeket az iratokat diplomáciai vagy konzuli szervekkel hitelesíttetni nem kell.

29. cikk

A jelen Egyezmény alapján a másik Szerződő Fél területére történő fizetésekre a nem kereskedelmi fizetések elszámolása tárgyában létrejött és az átutalás időpontjában a két Szerződő Félre érvényes megállapodás rendelkezéseit kell alkalmazni.

30. cikk

(1) A jelen Egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedéseket mindkét Szerződő Fél illetékes központi szervei (31. cikk) teszik meg. A végrehajtási rendelkezéseket e szervek kölcsönösen közlik egymással.

(2) Az (1) bekezdésben említett központi szervek közvetlen kapcsolatot tartanak fenn egymással és szükség szerint sor kerül képviselőik összejöveteleire az Egyezmény végrehajtásával összefüggő egyes kérdések megtárgyalása érdekében, valamint annak érdekében, hogy megszervezzék a tapasztalatok kölcsönös kicserélését a szociálpolitika terén. Mindkét Szerződő Fél illetékes központi szerveinek képviselői ezen összejöveteleiket a Szerződő Felek területén felváltva tartják.

31. cikk

Mindkét Szerződő Fél jelen Egyezmény hatálybalépését követően értesíti egymást arról, hogy mely központi szervek illetékesek az Egyezmény végrehajtására és haladéktalanul értesítik egymást mindazon változásokról, amelyek a jövőben tekintetben bekövetkeznek.

32. cikk

A jelen Egyezmény hatálya kiterjed azokra a jogszabályokra is, amelyekkel a Szerződő Felek az Egyezményben rendezett kérdésekre vonatkozó jogszabályokat a jövőben módosítják vagy kiegészítik.

33. cikk

A két Szerződő Fél jelen Egyezményt a szakszervezetekkel való szoros együttműködésben hajtja végre.

VI. Átmeneti és záró rendelkezések

34. cikk

(1) A jelen Egyezmény rendelkezéseinek hatálya azokra a nyugellátásokra is kiterjed, amelyekre az igény az Egyezmény hatályba lépése előtt nyílott meg.

(2) A jelen Egyezmény alkalmazásánál az Egyezmény hatálybalépését megelőzően szerzett szolgálati vagy ennek tekintendő időket is figyelembe kell venni.

35. cikk

(1) Az Egyezmény aláírásának napját megelőzően szerzett szolgálati vagy ennek tekintendő időket annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint megszerzett időknek kell tekinteni, amelynek területén az aláírás napján a nyugellátásra jogosult személynek állandó lakóhelye volt.

(2) Azokat a nyugellátásokat, amelyekre vonatkozó igény az Egyezmény aláírásának napját megelőzően nyílott meg, annak a Szerződő Félnek a társadalombiztosítási szerve állapítja meg és folyósítja, a reá nézve érvényes jogszabályok szerint, amelynek területén az aláírás napján a jogosultnak állandó lakóhelye volt. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a jogosult részére a másik Szerződő Fél társadalombiztosítási szerve a jelen Egyezmény hatálybalépése előtt nyugellátást állapított meg, de azt nem folyósította.

(3) Az egyik Szerződő Fél által olyan személyek részére megállapított és folyósított nyugellátásokat, akik az Egyezmény aláírásának napján a másik Szerződő Fél területén laknak, a nyugdíjas lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási szerv átveszi és a folyósítást folytatja. E célból az Egyezmény hatálybalépése után egy hónapon belül a két Szerződő Fél kölcsönösen átadja az ilyen nyugdíjasok jegyzékét. A jegyzékben felsorolt nyugellátások összege változatlan marad.

(4) A jelen cikk alapján történő szolgálati idő beszámításokért, nyugdíj megállapításokért és folyósításokért a Szerződő Felek egymással szemben megtérítési igényt nem támasztanak.

36. cikk

(1) A jelen Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítő okmányokat a lehető legrövidebb időn belül Szófiában kell kicserélni. Az Egyezmény a megerősítő okmányok cseréjét követő hónap első napján lép hatályba.

(2) Az Egyezmény hatálybalépése napjától öt évig marad hatályban. Hatálya mindannyiszor öt-öt évvel meghosszabbodik, amíg azt a Szerződő Felek valamelyike a lejárat előtt legalább egy évvel diplomáciai úton nem mondja fel.

(3) Az Egyezmény felmondása esetén a rendelkezései továbbra is hatályban maradnak azoknak a nyugellátásoknak a tekintetében, amelyeket az Egyezmény hatályának megszűnése előtt állapítottak meg. Változatlanul hatályban maradnak továbbá a 35. cikkben foglalt rendelkezések is,

37. cikk

A jelen Egyezmény két eredeti példányban, mindegyik magyar és bolgár nyelven készült. Mindkét nyelvű szöveg azonos érvényű.

Fentiek hiteléül a kinevezett Meghatalmazottak ezt az Egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták.

Kelt Budapesten, az 1961. évi június hó 30. napján.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében:

Mekis József s. k.

A Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének Elnöksége nevében:

Georgi Manev s. k.

3. § A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1962. január 1. napjával kezdődő hatállyal kell alkalmazni. Végrehajtásáról a munkaügyi miniszter, az egészségügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára