3/1962. (XII. 29.) KPM rendelet

az utak igazgatásáról

Az utakról szóló 1932. évi 21. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) végrehajtása tárgyában kiadott 34 1962. (IX. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 8. §-a alapján az alábbiakat rendelem:

1. § (1) Azok az országos közutak, amelyek a közúti közlekedés szabályairól szóló 2 1962. (IX. 29.) BM-KPM együttes rendelet szerint főútvonalak, igazgatás és fenntartás szempontjából autópályák, autóutak és egyéb főközlekedési utak lehetnek. Minden egyéb országos közút igazgatás és fenntartás szempontjából alsóbbrendű út.

(2) Az autópályák kizárólag gépjármű forgalomra szolgáló, menetirány szerint elválasztott, lehetőleg négynyomú útpályával kiépített azok a közutak, amelyek más utat vagy vasutat külön szintben kereszteznek.

(3) Az autóutak kizárólag gépjármű forgalomra szolgáló azok a közutak, amelyek a vasutat külön szintben, utakat lehetőleg külön szintben vagy szabályozott csomópontban kereszteznek.

2. § (1) A tanácsi közutak igazgatás és fenntartás szempontjából helyi forgalmi utak, gyűjtőutak és egyéb utak lehetnek.

(2) A helyi forgalmi utak a település egyes távolabbi, illetőleg jelentősebb pontjaihoz, valamint a szomszédos településhez vezető utak. Ebbe az osztályba tartoznak az állam által a termelőszövetkezetek részére épített utak is.

(3) A gyűjtőutak a belső forgalmat az országos közutakra vagy helyi forgalmi utakra kivezető vagy azokról bevezető utak.

(4) A (2) és (3) bekezdés alá nem eső utak: egyéb utak.

(5) Az autópályáknak és autóutaknak a főváros területére eső egyes kijelölt szakaszai gyorsforgalmi utak; az egyéb országos közutaknak a főváros területére eső szakaszai pedig távolsági forgalmi utak.

3. § Ha a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának közlekedési szakigazgatási szerve tanácsi közútnak, vagy sajáthasználatú útnak az országos közúti hálózatba való felvételét javasolja (R. 10. §), javaslatához az út műszaki leírását kell csatolnia. A műszaki leírásnak tartalmaznia kell: az út megjelölését, kezdő-és végpontjának (szelvényének) feltüntetésével annak hosszát, a burkolat minőségét és szélességét, az útkorona szélességét, az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett létesítmények leírását, azok elhelyezésének módját, továbbá ha az út valamely országos közútból indul ki vagy ilyennél végződik, azt, hogy melyik országos közútnál, annak melyik szelvényénél kezdődik, illetőleg végződik. A javaslathoz a műszaki leíráson kívül az 1:25 000 méretarányú térképről olyan részletmásolatokat kell csatolni, amelyen a tanácsi közút vagy a sajáthasználatú út vonalvezetése pontosan (lépték szerint) van feltüntetve. A térképmásolaton fel kell tüntetni az úton, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett létesítményeket, valamint azt az országos közutat és azokat a szelvénypontokat, ahol a tanácsi közút vagy a sajáthasználatú út kezdődik, illetőleg végződik.

4. § (1) A Tvr. alkalmazása szempontjából: a) műtárgy: a híd (pontonhíd, hajóhíd), az áteresz, a támfal, a bélésfal, a mellvédfal és az alagút (aluljáró). A két méternél nagyobb nyílású áthidaló műtárgy: híd, a két méter vagy ennél kisebb nyílású áthidaló műtárgy: áteresz,

b) úttartozék: az út területén levő jelzőtábla, vezetőoszlop, jelzőkő, korlát, kerékvető, fa, bokor, élősövény, valamint az út fenntartójának kezelésében álló területen levő véderdő és védő fásítás. Külterületen az 1-945. január 1. napja előtt létesített közút rézsűjének külső szélétől számított két méter távolságon belül ültetett fa - az összefüggő üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével - az út tartozéka akkor is, ha az az út területén kívül van.

(2) A közút határa: a közút árka (anyagárka) rézsűjének külső széle, illetve ha árok nincs, töltésen haladó közútnál a töltés, bevágásban haladó közútnál a bevágás rézsűjének külső széle, feltéve, hogy a közút céljára kisajátított, vagy kezelésbe átvett terület határa ezt meg nem haladja. Belterületen a közút legfeljebb a járda szegélyéig terjed.

5. § (1) Közút rongálóját az okozott kár megtérítésére a R. 6. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt megkülönböztetés szerint az ott megjelölt útügyi hatóság a Tvr. 2. §-ának (2) bekezdése alapján határozatban kötelezheti.

(2) A kártérítés összegét a határozatban az okozott kár alapján kell megállapítani, ideértve az értékcsökkenést is. A határozatnak tételesen tartalmaznia kell a kárösszeg kiszámításának módját. A kártérítési kötelezettség megállapításának a helyreállítás nem előfeltétele.

(3) Véderdőben, védő fásításban, vagy fában okozott kár összegét az Országos Erdei Érték- és Árszabályzat szerint kell megállapítani.

6. § (1) Közút területén, az alatt vagy felett létesítmény elhelyezésének, áthelyezésének vagy megszüntetésének, illetőleg a közút felbontásának engedélyezését az útügyi hatóságtól [R. 6. § (2) és (3) bek.] kell kérni. A kérelemhez csatolni kell a létesítmény 1:500 méretarányú elhelyezési tervét, valamint a közút érintett szelvényének keresztszelvényét 1:100 méretarányban. Meg kell jelölni a közút szelvényének számát méter pontossággal, a munka kezdésének és befejezésének határnapját, továbbá a naponkénti munkakezdés és befejezés időpontját.

(2) Az útügyi hatóság a kérelem alapján - a szükséghez képest - szemlét tart és az engedélyben a R. 25. §-ának (2) bekezdésében és 27. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően a közút felbontásával és helyreállításával kapcsolatos feltételeket és határidőket is megállapítja. Az engedélyest kötelezni kell, hogy a felbontott közutat a műszaki követelményeknek megfelelően állítsa helyre.

(3) Ha az engedélyezett munkára a beruházások és felújítások rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, az engedélyes köteles az átadás-átvételi eljárásra az útügyi hatóságot is meghívni. Az útügyi hatóság képviselője által az átadás-átvételi eljárás során a közút helyreállításával kapcsolatban megállapított hiányosságokat az átadás-átvételi jegyzőkönyvbe kell foglalni és azokat a hiánypótlásra megszabott időben pótolni kell. Ha az átadás-átvételi eljáráson az útügyi hatóság képviselője nem jelent meg. az átadás-átvételi eljárásról készült jegyzőkönyvet az útügyi hatóságnak három napon belül ajánlott küldeményként meg kell küldeni.

(4) Ha a felbontott közúton a helyreállítás hiányossága miatt ülepedés vagy más hiba mutatkozik, az engedélyest később is kötelezni kell a hiba megszüntetésére.

7. § A R. 19. § (2) bekezdésében meghatározott fenntartási kötelezettség szempontjából érdekelt az az állami és szövetkezeti szerv, amelynek területén van. illetőleg amelynek területéhez vezet a sajáthasználatú út, továbbá az az állami és szövetkezeti szerv is, amely a sajáthasználatú utat járműforgalom céljára rendszeresen használja.

8. § (1) Közúthoz csatlakozás (kocsibehajtó) illetőleg ezzel kapcsolatos híd (áteresz) építésére engedélyt az illetékes útügyi hatóság [R. 6. § (2) és (3) bek.] adhat. Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a közútnak azt a szelvényét - községben (városban) a házszámot, ennek hiányában a helyrajzi számot is - amelynél a kérelmező a csatlakozást (kocsibehajtót) építeni kívánja, továbbá azt, hogy a kérelmező milyen méretű és szerkezetű hidat (átereszt) kíván építeni.

(2) Ha valamely csatlakozással (kocsibehajtóval) kapcsolatos híd (áteresz) átfolyási szelvénye a víz elvezetésére elégtelenné vált, az útügyi hatóság az érintett ingatlan tulajdonosát (kezelőjét) a R. 26. §-a alapján a csatlakozás korszerűsítésére kötelezi.

9. § Ha a Tvr. 8. §-ában említett létesítmény vagy csatlakozás (kocsibehajtó) építéséhez, felújításához, vagy karbantartásához egyébként is építési vagy egyéb hatósági engedély szükséges, az építési vagy egyéb hatósági engedélyt a R. 25. §-ának (3) bekezdése értelmében csak az illetékes útügyi hatóság hozzájárulásával szabad kiadni.

10. § Magánszemélynek a már meglevő csatlakozás (kocsibehajtó) fenntartásának engedélyezését a R 28. §-ának (1) bekezdése alapján csak akkor kell kérnie, ha a csatlakozás (kocsibehajtó) a közút állagát vagy a forgalom biztonságát veszélyezteti és ezért az útügyi hatóság az engedély megszerzésére felhívta.

11. § A már meglevő csatlakozás (kocsibehajtó) korszerűsítését általában a R. 28. §-ának (1) bekezdése alapján kiadott engedélyben kell elrendelni. A korszerűsítési munkák elvégzésére az engedélyes részére egy évi határidőt kell adni. Ennél rövidebb határidőt akkor lehet megállapítani, ha a közút állaga vagy a forgalom biztonsága érdekében a korszerűsítési munka korábbi elvégzése szükséges.

12. § (1) Közút árkába vizet bevezetni, továbbá közutat elfoglalni csak az illetékes útügyi hatóság [R. 6. § (2) és (3) bek.] engedélyével szabad.

(2) A közút elfoglalásának engedélyezése iránt előterjesztett kérelemben meg kell jelölni - a szelvények feltüntetésével - az elfoglalni kívánt közúti terület kiterjedését, az elfoglalás célját, módját, időpontját, tartamát és a forgalom biztosítására teendő intézkedéseket.

(3) Ha a közút elfoglalásához közterület-használati engedély is szükséges, a 9. § rendelkezését kell alkalmazni.

13. § (1) A R. 13. § (1) bekezdésében említett 50, illetőleg 100 méter távolságon belül létesítmény emelésének (elhelyezésének) engedélyezését az útügyi hatóságtól [R. 6 § (2) és (3) bek.] kell kérni. Abban a kérdésben, hogy a létesítmény a közúti forgalom biztonságát zavarja-e, az útügyi hatóságnak a rendőrhatósággal egyetértésben kialakított állásfoglalása az irányadó. Ha a létesítmény emeléséhez (elhelyezéséhez) egyébként is építési vagy egyéb hatósági engedély szükséges, a 9. § rendelkezését kell alkalmazni.

(2) Azokat az országos közutakat, valamint egyes országos közutaknak azokat a szakaszait, amelyeknek mentén épületet vagy a közúti forgalom biztonságát zavaró egyéb létesítményt 100 méter távolságon belül tilos emelni (elhelyezni), e rendelet melléklete sorolja fel.

14. § Közút tervezett építésével, vagy korszerűsítésével érintett ingatlanokra vonatkozó építési tilalom elrendelése végett a R. 13. §-a alapján az útügyi hatóság az ingatlan fekvése szerint illetékes elsőfokú építésügyi hatóságot keresi meg. A megkeresésben az érintett ingatlanok telekkönyvi betét- és helyrajzi számát közölni kell.

15. § Az útügyi hatósághoz intézett engedély iránti kérelmet tartalmazó beadványokra az illetékekre vonatkozó szabályoknak a beadványi illetékekre, kérelem alapján kiállított határozatokra (engedélyekre) pedig a kiadványi illetékekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

16. § Ez a rendelet 1963. január 1. napján lép hatályba.

Dr. Csanádi György s. k.,

a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese

Melléklet a 3/1962. (XII. 29.) KPM rendelet 13. §-ához