1962. évi 6. törvényerejű rendelet

az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozóan Genfben 1959. január 15-én létrejött nemzetközi Vámegyezmény kihirdetéséről

(A Magyar Népköztársaság csatlakozási okiratának letétbehelyezése 1961. december 6-án megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény hiteles magyar fordítása a következő:

"ÁRUKNAK "TIR" IGAZOLVÁNNYAL TÖRTÉNŐ NEMZETKÖZI FUVAROZÁSÁRA VONATKOZÓ VÁMEGYEZMÉNY (TIR EGYEZMÉNY)[1]

A SZERZŐDŐ FELEK

abból a célból, hogy a közúti járművekkel történő nemzetközi árufuvarozást megkönnyítsék, a következőkben állapodtak meg:

I. FEJEZET

Meghatározások

1. Cikk

A jelen Egyezmény alkalmazásánál:

a) "behozatali vagy kiviteli vámok és illetékek" alatt nemcsak a szorosan vett vámokat kell érteni, hanem a behozatallal vagy a kivitellel kapcsolatos mindennemű adót és illetéket is;

b) "közúti jármű" alatt nemcsak motorral ellátott gépjárművet kell érteni, hanem bármely olyan vontatott vagy félvontatású járművet is, amelynek az a rendeltetése, hogy az előbb említett járműhöz kapcsolják;

c) "szállítótartály" alatt olyan szállítóberendezést (rakszekrényt, mozgatható tartályt vagy hasonló berendezést) kell érteni, amely

1. állandó jellegű és anyaga elég ellenálló ahhoz, hogy ismételten használják;

2. kifejezetten abból a célból készült, hogy egy vagy több szállítási eszköz segítségével megkönnyítse áruknak átrakás nélkül történő fuvarozását;

3. a kezelést, különösen pedig más szállítási eszközre történő átrakást megkönnyítő szerkezettel rendelkezik;

4. szerkezeténél fogva könnyen tölthető és üríthető;

5. legalább egy köbméter űrtartalmú;

a "szállítótartály" fogalma nem foglalja magában sem a szokásos göngyöleget, sem pedig a járműveket;

d) "indulási vámhivatal" alatt valamelyik Szerződő Félnek azt a belterületi vagy határon levő vámhivatalát kell érteni, ahol a szállítmány egészére vagy annak egy részére vonatkozólag megkezdődik a jelen Egyezményben szabályozott közúti járművel lebonyolított nemzetközi fuvarozás;

e) "rendeltetési vámhivatal" alatt valamelyik Szerződő Félnek azt a belterületi vagy határon levő vámhivatalát kell érteni, ahol a szállítmány egészére vagy annak egy részére vonatkozólag végetér a jelen Egyezményben szabályozott közúti járművel lebonyolított nemzetközi fuvarozás;

f) "átmenő határvámhivatal" alatt valamelyik Szerződő Félnek a határon levő azt a vámhivatalát kell érteni, amelyen keresztül a közúti jármű a jelen Egyezményben szabályozott nemzetközi fuvarozás alkalmával csupán áthalad;

g) "személy" alatt mind a természetes, mind a jogi személyeket kell érteni;

h) "nagysúlyú vagy rendkívüli méretű áru" alatt minden olyan tárgyat kell érteni, amely az indulási vámhivatal közegeinek véleménye szerint fuvarozás céljából nem szedhető könnyen szét és ezenfelül

1. súlya a 7000 kg-ot meghaladja vagy

2. valamely mérete meghaladja az 5 m-t vagy

3. két mérete meghaladja a 2x2 m-t vagy

4. olyan helyzetben kell szállítani, hogy magassága meghaladja a 2 m-t.

II. FEJEZET

Alkalmazási terület

2. Cikk

A jelen Egyezmény azokra a küldeményekre vonatkozik, amelyeket valamely Szerződő Fél indulási vámhivatalától egy másik Szerződő Fél vagy ugyanazon Szerződő Fél rendeltetési vámhivataláig átrakás nélkül fuvaroznak közúti járművel vagy ilyen járműre helyezett szállítótartályban egy vagy több határon keresztül, még akkor is, ha a járműveket az indulási és a rendeltetési vámhivatal közötti út egy részén valamely más közlekedési eszközön szállították.

3. Cikk

Annak érdekében, hogy a jelen Egyezmény rendelkezései alkalmazhatók legyenek:

a) a fuvarozást előzőleg alkalmassá nyilvánított közúti járművek vagy szállítótartályok felhasználásával, a III. Fejezetben megjelölt feltételek mellett kell eszközölni; az olyan Szerződő Felek területén azonban, amelyek a jelen Egyezmény 45, Cikkének 1. bekezdése értelmében nem jelentettek be fenntartást - az említett Cikk 2. bekezdésében meghatározott esetek kivételével - a fuvarozás a IV. Fejezetben meghatározott feltételek mellett más közúti járművekkel is végrehajtható;

b) a fuvarozást a 5. Cikk rendelkezéseinek megfelelően felhatalmazott intézmény kezessége mellett és a "TIR-igazolvány"-nak nevezett okmány kíséretében kell lebonyolítani.

III. FEJEZET

Rendelkezések a vámzárral ellátott közúti járművekkel vagy vámzárral ellátott szállítótartályokkal lebonyolított fuvarozásról

4. Cikk

A jelen Fejezet, valamint az V. Fejezet rendelkezéseinek betartása esetén a vámzárral ellátott közúti járművekben vagy a közúti járműveken szállított, vámzárral ellátott szállítótartályokban fuvarozott áruk:

a) mentesek az átmenő határvámhivatalnál lerovandó vagy letétbe helyezendő behozatali vagy kiviteli vámok és illetékek alól;

b) általában mentesülnek az említett vámhivatalok vámvizsgálata alól.

Visszaélések elkerülése érdekében a vámhatóság jogosult - kivételes esetekben és különösen akkor, ha szabálytalanság gyanúja merül fel, - az árukat akár szúrópróbaszerűen, akár részletesen megvizsgálni.

5. Cikk

1. Bármelyik Szerződő Fél az általa meghatározott feltételek és biztosítékok mellett felhatalmazhat egyes intézményeket arra, hogy akár közvetlenül, akár megfelelő más intézmények útján TIR igazolványokat állíthasson ki és kezességet vállalhasson.

2. Valamely intézmény az adott országban csak abban az esetben kaphat ilyen felhatalmazást, ha kezessége a vele ugyanazon nemzetközi szervezethez tartozó külföldi intézmény által kiadott TIR igazolványok alapján lebonyolított fuvarozásokkal kapcsolatosan ebben az országban felmerülő kötelezettségekre is kiterjed.

6. Cikk

1. A kezességet nyújtó intézmény kötelezi magát arra, hogy kifizeti az esedékes behozatali vagy kiviteli vámokat és illetékeket, valamint az esetleges késedelmi kamatokat, egyéb költségeket és azokat a pénzbírságokat, amelyek a TIR igazolvány birtokosát és a fuvarozás lebonyolításában résztvevő személyeket azon ország vámtörvényei és egyéb jogszabályai értelmében terhelik, ahol a jogszabályok megsértése történt. Az említett intézmény a fent meghatározott összegeket azok kifizetésére kötelezett személyekkel egyetemlegesen tartozik leróni.

2. Az a körülmény, hogy a vámhatóság az indulási vagy rendeltetési vámhivatal hivatalos helyén kívül eső helyen engedélyezi az áru vámvizsgálatát, semmilyen tekintetben sem csökkenti a kezességet nyújtó intézmény felelősségét.

3. A kezességet nyújtó intézmény csak attól az időponttól kezdve tartozik felelősséggel valamely ország hatóságaival szemben, amikor annak vámhatóságai elfogadták a TIR igazolványt.

4. A kezességet nyújtó intézmény felelőssége nem csupán a TIR igazolványban felsorolt árukra terjed ki, hanem azokra az árukra is, amelyek anélkül, hogy fel lennének sorolva az említett igazolványban, a közúti jármű vámzárral ellátott részében vagy a vámzárral ellátott szállítótartályban találhatók. A felelősség semmiféle más árura nem terjed ki.

5. A vámok és illetékek, valamint adott esetben a jelen Cikk 1. bekezdésében említett pénzbírságok megállapítása szempontjából az ellenkező bizonyításáig azok az adatok az irányadók, amelyeket az árukra vonatkozóan a TIR igazolványban feltüntettek.

6. Ha valamely ország vámhatóságai fenntartás nélkül mentesítettek valamely TIR igazolványt, többé már nem követelhetik a kezességet nyújtó intézménytől a jelen Cikk 1. bekezdésében említett összegek megfizetését - kivéve, ha a mentesítő bizonylatot visszaéléssel vagy csalárd úton szerezték meg.

7. Abban az esetben, ha a TIR igazolványt nem mentesítették, vagy ha annak mentesítése alkalmával fenntartással éltek, az illetékes hatóságok a jelen Cikk 1. bekezdésében meghatározott összegek megfizetését a kezességet nyújtó intézménytől csak akkor követelhetik, ha a TIR igazolvány átvételétől számítva egy éven belül értesítik az intézményt arról a körülményről, hogy az igazolványt nem mentesítették vagy mentesítése csak fenntartással történt. Ezt a rendelkezést abban az esetben is alkalmazni kell, ha a mentesítést visszaéléssel vagy csalárd módon szerezték meg. de ebben az esetben a határidő 2 év.

8. A jelen Cikk 1. bekezdésében meghatározott összegek megfizetésére irányuló felszólítást attól az időponttól számított három éven belül kell a kezességet nyújtó intézményhez intézni, amikor az intézményt a mentesítés megtagadásáról, a fenntartás mellett történt mentesítésről vagy arról értesítették, hogy a mentesítést visszaéléssel vagy csalárd módon szerezték meg. Ha azonban olyan ügyről van szó, amelyet az említett három éves határidőn belül bírói útra tereltek, a fizetési felszólításnak az ügyben hozott bírói ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül kell megtörténnie.

9. A követelt összegek kiegyenlítésére a kezességet nyújtó intézménynek a hozzá intézett fizetési felszólítás keltétől számítva három hónap áll rendelkezésére. A kifizetett összeget az intézmény javára vissza kell téríteni, ha a fizetési felszólítás keltétől számított 12 hónapon belül a vámhatóságok kielégítő módon igazolják, hogy a kérdéses fuvarozással kapcsolatban semmiféle szabálytalanság nem történt.

7. Cikk

1. A TIR igazolványt a jelen Egyezmény 1. Mellékletében közölt minta szerint kell kiállítani.[2]

2. Minden közúti jármű vagy szállítótartály után külön TIR igazolványt kell kiállítani. Az igazolvány csak egy útra érvényes; annyi kiszakítható betétlapot tartalmaz, amennyi a szóbanforgó szállítmány ellenőrzése és kezelése szempontjából szükséges.

8. Cikk

TIR igazolvány alapján bonyolított fuvarozás folyamán szállított áru be-, illetve kirakása több indulási vagy rendeltetési vámhivatalnál történhet, azonban - ha az érdekelt Szerződő Fél vagy Felek ettől nem tekintenek el,

a) az indulási vámhivataloknak ugyanazon országban kell lenniök;

b) a rendeltetési vámhivatalok legfeljebb két országban lehetnek;

c) az indulási és a rendeltetési vámhivatalok száma legfeljebb négy lehet.

9. Cikk

Az indulási vámhivatalnál a TIR igazolvánnyal együtt kell bemutatni az árut, a közúti járművet és adott esetben a szállítótartályt a vámhatóságnak ellenőrzés és vámzár alkalmazása céljából.

10. Cikk

A vámhatóság megszabhatja azt a határidőt, amely alatt az árunak az ország területén át kell haladnia és megkívánhatja, hogy a közúti jármű meghatározott útirányt tartson be.

11. Cikk

Közúti járművet vagy szállítótartályt a rakománnyal és az arra vonatkozó TIR igazolvánnyal együtt be kell mutatni a vámhatóságnak minden átmenő határvámhivatalnál, valamint a rendeltetési vámhivatalnál.

12. Cikk

Kivéve azt az esetet, amikor az árut a 4. Cikk utolsó mondata értelmében megvizsgálják, a Szerződő Felek átmenő határvámhivatalai érintetlenül hagyják a másik Szerződő Fél vámhatósága által alkalmazott vámzárakat. Mindamellett jogosultak ezenfelül saját vámzáraikat is elhelyezni.

13. Cikk

Visszaélések elkerülése céljából a vámhatóság - amennyiben ezt szükségesnek ítéli meg - jogosult

a) különleges esetekben a közúti járműveket az ország területén a fuvarozó költségére kísértetni;

b) útközben megvizsgálni a közúti járműveket vagy szállítótartályokat és azok rakományait.

A rakomány megvizsgálásának csak kivételes esetekben lehet helye.

14. Cikk

Ha a vámhatóság útközben vagy valamely átmenő határ vámhivatalnál megvizsgálja a közúti jármű vagy a szállítótartály rakományát, az elhelyezett új vámzárakat fel kell tüntetni a TIR igazolványnak a kérdéses országban felhasznált betétlapjain és a megfelelő ellenőrző szelvényeken.

15. Cikk

A TIR igazolvány mentesítését a rendeltetést vámhivatalhoz történő megérkezéskor késedelem nélkül foganatosítani kell. Amennyiben az áru nem kerül azonnal valamely más vámeljárás hatálya alá, a vámhatóság fenntarthatja magának a jogot, hogy az igazolvány mentesítését attól tegye függővé, hogy az említett igazolványért kezességet vállaló intézmény felelőssége helyébe más intézmény felelőssége lépjen.

16. Cikk

Ha a vámhatóságnak kielégítő módon igazolják, hogy valamely TIR igazolvánnyal szállított áru erőhatalom következtében megsemmisült, a rendes körülmények között kivethető vámok és illetékek lerovása alól mentesítést kell adni.

17. Cikk

1. A jelen Fejezetben foglalt rendelkezések alkalmazásának csak abban az esetben lehet helye, ha a közúti jármű felépítése és berendezése megfelel a jelen Egyezmény 3. Mellékletében, a szállítótartályé pedig a 6. Mellékletben meghatározott követelményeknek.

2. A közúti járműveket és szállítótartályokat a jelen Egyezmény 4. és 7. Mellékletében meghatározott eljárással kell alkalmasnak minősíteni; az alkalmassági bizonyítványokat az 5. és 8. Mellékletben feltüntetett minták szerint kell kiállítani.

18. Cikk

1. A TIR igazolvánnyal használt szállítótartályhoz nincs szükség külön okmányra, feltéve, hogy annak adatait és értékét a TIR igazolvány "Árubevallás" rovata feltünteti.

2. A jelen Cikk 1. bekezdésének rendelkezései nem gátolják a Szerződő Feleket abban, hogy megkívánhassák a rendeltetési vámhivatalnál a hazai rendelkezésekben előírt alakiságok elvégzését, vagy pedig intézkedéseket tegyenek annak megakadályozása céljából, hogy a szállítótartályt az adott ország területén fekvő rendeltetési helyre újabb áruszállításra használják fel.

IV. FEJEZET

A nagysúlyú vagy rendkívüli méretű áruk fuvarozására vonatkozó rendelkezések

19. Cikk

1. A jelen Fejezet rendelkezései csak azoknak az áruknak a fuvarozására vonatkoznak, amelyek a jelen Egyezmény 1. Cikkének h) pontjában foglalt meghatározás szerint nagysúlyúnak vagy rendkívüli méretűnek minősülnek.

2. A jelen Fejezetben foglalt rendelkezések alapján járó kedvezményeket csak abban az esetben lehet engedélyezni, ha az indulási vámhivatal megítélése szerint:

a) a csatolt leírás segítségével nehézség nélkül azonosítani lehet a fuvarozott nagysúlyú vagy rendkívüli méretű árut, valamint az esetleg egyidejűleg fuvarozott tartozékokat, vagy pedig elláthatók azonosító jelzésekkel vagy vámzárral olymódon, hogy kizárják az árunak és tartozékainak egészben vagy részben mással való helyettesítését, valamint azt, hogy az áru egyes elemeit eltávolítsák;

b) a közúti járműnek nincs olyan titkos része, ahova árukat lehet elrejteni.

20. Cikk

A jelen Fejezetben, valamint az V. Fejezetben foglalt előírások betartása esetén a TIR igazolvánnyal fuvarozott nagysúlyú vagy rendkívüli méretű áruk után az átmenő határvámhivatalok nem követelhetik a behozatali vagy kiviteli vámok és illetékek lerovását vagy letétbe helyezését.

21. Cikk

1. A TIR igazolvánnyal történő nagysúlyú vagy rendkívüli méretű áruk fuvarozása esetén a jelen Egyezmény 5. és 6. Cikkének (a 4. bekezdés kivételével), valamint a 9., 10., 11., 15. és 16. Cikkeinek a rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. A 7. Cikk rendelkezéseit ugyancsak alkalmazni kell, azonban a felhasznált TIR igazolvány borítólapján és minden egyes betétlapján igen jól olvasható piros betűkkel és azon a nyelven, amelyen az igazolványt nyomtatták, fel kell tüntetni a "nagysúlyú vagy rendkívüli méretű áru" megjelölést,

22. Cikk

A kezességet nyújtó intézmény felelőssége nem csupán a TIR igazolványban felsorolt árukra terjed ki, hanem azokra az árukra is, amelyek anélkül, hogy az igazolványban fel lennének tüntetve, a rakfelületen vagy a TIR igazolványban felsorolt áruk között találhatók.

23. Cikk

Az indulási vámhivatal megkövetelheti, hogy a TIR igazolványhoz mellékeljék a fuvarozott áruk göngyölegeinek jegyzékét, az áruk fényképeit, fénymásolatait stb. Ilyen esetben a vámhivatal láttamozza az említett okmányokat, - amelyeknek egy-egy példányát hozzáfűzik a TIR igazolvány fedőlapjának belső oldalához -; és az igazolvány mindegyik árunyilatkozatában hivatkozni kell ezekre az okmányokra.

24. Cikk

Nagysúlyú vagy rendkívüli méretű áruknak a TIR igazolvány alapján történő fuvarozása során a jármű berakása csak egy indulási, illetőleg annak kirakása egy rendeltetési vámhivatalnál történhet.

25. Cikk

Az a személy, aki az áruszállítmányt a vámhivatalnak bemutatja, köteles az áruk leírását a TIR igazolvány árubevallási részében - az átmenő határvámhivatal kívánságára - kiegészíteni és ezt a kiegészítést aláírásával ellátni.

26. Cikk

A vámhatóság, - ha azt szükségesnek tartja - jogosult

a) a járműveket és rakományukat akár a közbeeső vámhivataloknál, akár útközben megvizsgálni;

b) a közúti járműveket saját országának a területén a fuvarozó költségére kísértetni.

27. Cikk

A Szerződő Felek átmenő határvámhivatalai, amennyire csak lehetséges, érintetlenül hagyják azokat az azonosító jelzéseket és vámzárakat, amelyeket valamely másik Szerződő Fél vámhatósága alkalmazott. Mindamellett jogosultak ezenfelül más azonosító jelzéseket vagy saját vámzárakat is elhelyezni.

28. Cikk

Ha a vámhatóság a rakománynak útközben vagy valamely átmenő határvámhivatalnál történő megvizsgálása alkalmával kénytelen eltávolítani az azonosító jelzéseket vagy feltörni a vámzárakat, az elhelyezett új azonosító jelzéseket vagy vámzárakat fel kell tüntetnie a TIR igazolványnak az illető országban felhasznált betétlapjain és a megfelelő ellenőrző szelvényeken.

V. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

29. Cikk

1. Valamennyi Szerződő Fél jogosult ideiglenes vagy végleges jelleggel kizárni a jelen Egyezmény rendelkezéseiből eredő kedvezményből minden olyan személyt, aki súlyosan megsértette a közúti járművel lebonyolított nemzetközi árufuvarozásra vonatkozó törvényt vagy egyéb jogszabályt.

2. Az ilyen kizárást haladéktalanul közölni kell annak a Szerződő Félnek a vámhatóságával, amelynek területén a szóban forgó személynek telephelye vagy lakhelye van; valamint annak az országnak kezességet nyújtó intézményével, amely országban a törvénysértést elkövették.

30. Cikk

Azok a TIR igazolvány-űrlapok, amelyeket a kezességet nyújtó külföldi intézmények vagy nemzetközi szervezetek hasonló intézményeknek küldenek, mentesek a behozatali vám és illeték alól és nem esnek semmiféle behozatali tilalom vagy korlátozás alá.

31. Cikk

Amidőn TIR-igazolvány felhasználásával nemzetközi árufuvarozást végeznek, akár pótkocsi nélküli, akár pótkocsis járművel, a járműre vagy a járművek összességére elöl - és azonos formában hátul - olyan négyszögletes táblát kell elhelyezni, amelyen "TIR" felírás van és amely megfelel a jelen Egyezmény 9. Mellékletében megállapított követelményeknek. Ezeket a táblákat úgy kell elhelyezni, hogy azokat jól lehessen látni; elmozdíthatónak és arra is alkalmasnak kell lenniök, hogy vámzárral lássák el őket. A vámzárakat az első indulási vámhivatal helyezi el és az utolsó rendeltetési vámhivatal távolítja el.

32. Cikk

Ha a vámhatóság által elhelyezett vámzár útközben a 12. és 28. Cikk rendelkezéseitől eltérő okból sérül meg, vagy ha az áru megsemmisül vagy kárt szenved anélkül, hogy a vámzár megsérülne, a jelen Egyezmény 1. Mellékletében a a TIR-igazolvány felhasználására vonatkozóan megállapított eljárást kell alkalmazni, a belföldi jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alkalmazásának sérelme nélkül, ezenfelül a jelen Egyezmény 2. Mellékletében meghatározott mintának megfelelő Ténymegállapítási jegyzőkönyvet is fel kell venni.

33. Cikk

A Szerződő Felek kölcsönösen megküldik egymásnak az általuk alkalmazott vámzárak mintáit.

34. Cikk

Mindegyik Szerződő Fél megküldi a többi Szerződő Félnek azoknak az indulási vámhivataloknak, átmenő határvámhivataloknak és rendeltetési vámhivataloknak a jegyzékét, amelyeket a TIR-igazolvánnyal lebonyolított áruforgalomban való közreműködésre kijelölt, és szükség esetén külön feltünteti azokat a hivatalokat, amelyek csak a III. Fejezet rendelkezései alá eső küldemények vámkezelésére vannak feljogosítva. Azok a Szerződő Felek, amelyeknek területe szomszédos, egymással érintkezésbe lépnek azoknak a határon levő vámhivataloknak a kijelölése végett, amelyeket az említett jegyzékbe felvesznek.

35. Cikk

A jelen Egyezményben említett vámügyi ellenőrzésért az eljáró közegek nem szedhetnek külön díjat, kivéve azokat az eseteket, amikor közreműködésüket az ilyen műveletek számára általában megállapított napoktól, óráktól és helytől eltérő időpontban, illetőleg helyen végzik.

36. Cikk

A jelen Egyezmény bármely rendelkezésének megsértése esetén az elkövetőt annak az országnak a jogszabályaiban megállapított jogkövetkezmények sújtják, amely országban a rendelkezések megsértése történt.

37. Cikk

A jelen Egyezmény rendelkezései nem akadályozzák azoknak a korlátozó és ellenőrzési szabályoknak az alkalmazását, amelyeket egyes belső jogszabályok közerkölcsi, közbiztonsági, egészségi vagy közegészségügyi megfontolások alapján vagy pedig állategészségügyi, illetőleg növényvédelmi okokból előírnak, úgyszintén nem akadályozzák az ilyen rendelkezések alapján kivethető összegek beszedését sem.

38. Cikk

A jelen Egyezmény rendelkezései nem gátolják a gazdasági vagy vámuniót létesítő Szerződő Feleket abban, hogy különleges szabályokat vezessenek be a területükre belépő vagy területükön áthaladó, onnan kilépő árufuvarozások tekintetében, feltéve, hogy az említett Szabályok nem csökkentik a jelen Egyezményben meghatározott kedvezményeket.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

39. Cikk

1. Az Európai Gazdasági Bizottság tagállamai és a Bizottságban tanácskozási joggal résztvevő országok a Bizottság megbízó okmányai 8. szakaszának megfelelően, a jelen Egyezmény Szerződő Felei lehetnek:

a) annak aláírásával;

b) annak ratifikálásával, miután azt a ratifikálás fenntartása mellett már aláírták vagy

c) ahhoz való csatlakozással.

2. Azok az országok, amelyek az Európai Gazdasági Bizottság egyes munkabizottságaiban részt vehetnek, e Bizottság megbízó okmányának 11. szakasza értelmében a jelen Egyezménynek Szerződő Feleivé válhatnak, ha ahhoz az Egyezmény hatálybalépése után csatlakoznak.

3. Az Egyezmény 1959. április 15-ig bezárólag nyitva áll aláírásra. E határnap után csatlakozni lehet az Egyezményhez.

4. A ratifikálás vagy a csatlakozás az erre vonatkozó okiratnak az ENSZ főtitkáránál történő letétbe helyezésével történik.

40. Cikk

1. A jelen Egyezmény azt követően a kilencvenedik napon lép hatályba, amikor a 39. Cikk 1, bekezdésében említett országok közül legalább öt a ratifikálás fenntartása nélkül aláírta vagy a ratifikációs vagy csatlakozási okmányát letétbe helyezte.

2. Az olyan ország tekintetében, amely azt követően ratifikálja az Egyezményt vagy csatlakozik hozzá, amikor azt öt ország a ratifikálás fenntartása nélkül már aláírta vagy pedig a ratifikációs vagy csatlakozási okmányt letétbe helyezte, a jelen Egyezmény az említett ország ratifikációs vagy csatlakozási okmányának letétbe helyezésétől számított kilencvenedik napon lép hatályba.

41. Cikk

1. Valamennyi Szerződő Fél jogosult a jelen Egyezményt az ENSZ főtitkárához intézett bejelentéssel felmondani.

2. A felmondás hatálya attól a naptól számított tizenöt hónap elteltével lép hatályba, amikor az ENSZ főtitkára a vonatkozó bejelentést megkapta.

3. A felmondás hatálybalépése előtt kiállított TIR-igazolványok érvényességét a felmondás nem érinti és az intézmények által nyújtott szavatosság továbbra is fennáll.

42. Cikk

A jelen Egyezmény érvénye megszűnik, ha a hatálybalépése után a Szerződő Felek száma bármely egymást követő tizenkét hónapon át ötön alul marad.

43. Cikk

1. Minden ország, amikor a jelen Egyezményt a ratifikálás fenntartása nélkül aláírja vagy amikor ratifikációs vagy csatlakozási okiratát letétbehelyezi vagy pedig bármely későbbi időpontban az ENSZ főtitkárához intézett bejelentésben közölheti, hogy a jelen Egyezmény hatálya mindazon területekre vagy azoknak egy részére kiterjed, amelyeket nemzetközi vonatkozásban képvisel.

Az Egyezmény hatálya a bejelentésben említett területre vagy területekre attól a naptól számított kilencvenedik naptól kezdve terjed ki, amikor az ENSZ főtitkára a bejelentést kézhez vette, ha pedig az Egyezmény ezen a napon még nem lépett hatályba, úgy annak hatálybalépésétől kezdve.

2. Minden olyan ország, amely az előző bekezdés értelmében kijelentette, hogy a jelen Egyezményt alkalmazni kívánja az általa nemzetközi vonatkozásban képviselt valamely terület tekintetében, a 41. Cikk értelmében erre a területre vonatkozóan jogosult az Egyezményt felmondani.

44. Cikk

1. Ha két vagy több Szerződő Fél között a jelen Egyezmény értelmezését vagy alkalmazását illetően vita keletkezik, azt a lehetőséghez képest a jogvitában érdekelt Felek közötti tárgyalás útján kell rendezni.

2. Minden olyan vitás ügyet, amelyet nem rendeztek tárgyalás útján, döntőbíróság elé kell vinni, ha ezt a vitában érdekelt Szerződő Felek valamelyike kéri. Ebben az esetben az ügyet egy vagy több döntőbíró elé terjeszthetik, akit illetőleg akiket a vitában érdekelt Felek közös egyetértésben jelölnek ki. Ha a vitában érdekelt Felek a döntőbírósági eljárásra vonatkozó kívánság kinyilvánítását követő három hónap alatt nem tudnak a döntőbíró vagy döntőbírák személyében megegyezni, a Felek bármelyike kérheti az ENSZ főtitkárát, hogy jelöljön ki egyetlen döntőbírót, akinek az ügyet döntés céljából át kell adni.

3. Az előző bekezdés szerint kijelölt döntőbíró vagy döntőbírák ítélete a vitában érdekelt Szerződő Felekre nézve kötelező.

45. Cikk

1. A jelen Egyezmény aláírása, ratifikálása vagy ehhez történő csatlakozás alkalmával, illetve azt követően, hogy a jelen Egyezmény Szerződő Felévé vált, bármely ország közölheti az ENSZ főtitkárával, hogy az Egyezmény IV. Fejezetének rendelkezéseit nem tekinti magára nézve kötelezőnek. A főtitkárhoz intézett bejelentés attól a naptól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amely napon a főtitkár azt kézhez vette.

2. A többi Szerződő Fél nem köteles a jelen Egyezmény IV. Fejezetében foglalt rendelkezésekben meghatározott kedvezményeket olyan személyek részére megadni, akiknek vagy amelyeknek a lakhelye vagy telephelye olyan Szerződő Fél területén van, amely a jelen Cikk 1. bekezdése értelmében fenntartással élt.

3. Bármely ország a jelen Egyezmény aláírása, ratifikálása vagy ahhoz történő csatlakozása alkalmával kijelentheti, hogy nem tekinti magára nézve kötelezőnek az Egyezmény 44. Cikkének 2. és 3. bekezdésében foglalt rendelkezéseket. A többi Szerződő Felet sem kötik e bekezdések rendelkezései az olyan Szerződő Féllel szemben, amely az említett fenntartással élt.

4. Bármely Szerződő Fél, amely a jelen Cikk 1. vagy 3. bekezdésében meghatározott fenntartással élt, az ENSZ főtitkárához intézett bejelentés útján a fenntartását bármikor visszavonhatja.

5. A jelen Cikk 1. és 3. bekezdéseiben meghatározott fenntartásokon kívül a jelen Egyezménnyel kapcsolatban semmiféle egyéb fenntartásnak helye nincs.

46. Cikk

1. A jelen Egyezménynek három éven át történő hatálybanlétét követően bármely Szerződő Fél jogosult az ENSZ főtitkárához intézett bejelentésben értekezlet összehívását kérni a jelen Egyezmény felülvizsgálása céljából. A főtitkár értesíti erről a kérésről valamennyi Szerződő Felet, és összehívja a felülvizsgálásra irányuló értekezletet, ha az általa küldött értesítéstől számított négy hónapon belül a Szerződő Feleknek legalább egyharmada közli hozzájárulását az említett kéréshez.

2. Ha az előző bekezdés értelmében értekezlet összehívására kerül sor, a főtitkár értesíti erről az összes Szerződő Feleket és felkéri őket, hogy három hónapon belül terjesszék elő azon javaslataikat, amelyeknek az értekezleten történő megvitatását kívánják. A főtitkár legalább három hónappal az értekezlet megnyitásának időpontja előtt közli valamennyi Szerződő Féllel az értekezlet ideiglenes napirendjét, valamint az említett javaslatok szövegét.

3. A főtitkár minden olyan értekezletre, amelyet a jelen Cikk értelmében hívnak össze, meghívja a 39. Cikk 1. bekezdésében meghatározott valamennyi országot, valamint azokat az országokat, amelyek a 39. Cikk 2. bekezdése alapján váltak Szerződő Felekké.

47. Cikk

1. Bármely Szerződő Fél jogosult a jelen Egyezményre vonatkozólag egy vagy több módosítási javaslatot benyújtani. Valamennyi módosítási javaslat szövegét közölni kell az ENSZ főtitkárával, aki azt megküldi valamennyi Szerződő Félnek és tájékoztatja a 39. Cikk 1. bekezdésében említett többi országot is.

2. Minden módosító javaslatot, amelyet az előző bekezdés értelmében küldenek meg, elfogadottnak kell tekinteni, ha egyetlen Szerződő Fél sem emel kifogást, attól a naptól számított három hónapon belül, amelyen a főtitkár a módosító javaslatot megküldte.

3. A főtitkár lehetőleg rövid időn belül közli valamennyi Szerződő Féllel, hogy tettek-e kifogást a módosító javaslattal szemben. Ha a módosító javaslat ellen kifogást emeltek, a módosítást úgy kell tekinteni, mint amelyet nem fogadtak el, és így az nem lép hatályba. Ha kifogást nem tesznek, a módosítás valamennyi Szerződő Fél tekintetében attól a naptól számított kilenc hónap elteltével lép hatályba, amikor az előző bekezdésben megállapított három hónapos határidő lejárt.

4. Függetlenül a jelen Cikk 1., 2. és 3. bekezdéseiben megállapított módosítási eljárástól, a jelen Egyezmény mellékleteit valamennyi Szerződő Fél illetékes igazgatási szervei között létrejött megállapodással módosítani lehet; ez a megállapodás kimondhatja, hogy a régi mellékletek valamely átmeneti időszak alatt még egészben vagy részben hatályban maradnak, párhuzamosan az új mellékletekkel. A főtitkár állapítja meg azt a napot, amelyen az említett módosításból származó új szövegek hatályba lépnek.

48. Cikk

Az ENSZ főtitkára a 46. és 47. Cikkekben szabályozott értesítések elküldésén kívül tájékoztatni fogja a 39. Cikk 1. bekezdésében említett, valamint a 39. Cikk 2. bekezdése alkalmazásával Szerződő Felekké vált országokat

a) a 39. Cikk értelmében történt aláírásokról, ratifikálásokról és csatlakozásokról;

b) arról az időpontról, amikor a jelen Egyezmény a 40. Cikk értelmében hatályba lép;

c) a 41. Cikk értelmében bejelentett felmondásokról;

d) a jelen Egyezmény érvényének a 42. Cikk értelmében történő megszűnéséről;

e) a 43. Cikk alapján kézhezvett értesítésekről;

f) a 45. Cikk 1., 3. és 4. bekezdései alapján kézhezvett nyilatkozatokról és értesítésekről;

g) a módosításoknak a 47. Cikk értelmében történt hatálybalépéséről.

49. Cikk

Mihelyt valamely ország, amely Szerződő Fele az idegenforgalomra, a kereskedelmi közúti járművekre és az áruknak közutakon történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezménytervezetek ideiglenes alkalmazása tárgyában Genfben 1949. június 16-án kelt Egyezménynek, a jelen Egyezmény Szerződő Fele lesz, meg fogja tenni az említett Egyezmény IV. cikkében meghatározott intézkedéseket annak érdekében, hogy felmondja az áruknak közutakon történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó nemzetközi vámegyezménytervezetről szóló Egyezményt.

50. Cikk

A jelen Egyezmény aláírási jegyzőkönyvének ugyanazon a joghatálya, értéke és érvényességi tartama, mint magának az Egyezménynek, amelynek szerves részét képezi

51. Cikk

A jelen Egyezmény eredeti példányát 1959. április 15. után letétbe helyezik az ENSZ főtitkáránál, aki hiteles másolatokat küld arról a 39. Cikk 1. és 2. bekezdéseiben meghatározott országok mindegyikének.

Amelynek hiteléül az erre szabályszerű felhatalmazással rendelkező alulírottak a jelen Egyezményt aláírták.

Készült Genfben, ezerkilencszázötvenkilenc január tizenötödikén, angol és francia nyelvű egyetlen példányban, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles."

3. § E törvényerejű rendelet 1962. március 6-án lép hatályba. Végrehajtásáról a külkereskedelmi miniszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára