1963. évi I. törvény

a Magyar Népköztársaság 1963. évi költségvetéséről

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1963. évi költségvetésének bevételeit 89.446,015.000

(Nyolcvankilencmilliárd-négyszáznegyvenhat-millió-tizenötezer) forintban,

kiadásait 83.930,213.000 (Nyolcvannyolcmilliárd-kilencszázharmincmillió-kétszáztizenháromezer) forintban,

bevételi többletét 515,802.000 (Ötszáztizenötmillió-nyolcszázkétezer) forintban határozza meg.

2. § A törvény 1. §-ában meghatározott, valamint az esetleg azt meghaladó bevételi többletet, továbbá a költségvetésben előirányzott tartalékot a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány egyes elhatározott intézkedésekre, valamint az év közben felmerülő szükségletek fedezetére és az állami pénzkészletek gyarapítására használhatja fel.

3. § A törvény 1. §-ában meghatározott bevételek forrásai:

a népgazdaság ipari, építőipari, mezőgazdasági, bel- és külkereskedelmi, közlekedési és szolgáltató vállalataitól befolyó nyereségbefizetés, forgalmi adó, illetményadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb befizetések 73.262 millió forint, a bevételek 81,9%-a,

a szövetkezetektől származó adóbevételek és egyéb befizetések 4862 millió forint, a bevételek 5,5%-a,

a lakosságtól származó adóbevételek 2895 millió forint, a bevételek 3,2%-a,

a különféle bevételek, elsősorban a központi és a tanácsi költségvetési szervek bevételei, továbbá az egyéb forrásokból várható bevételek, együttesen 8427 millió forint, a bevételek 9,4%-a.

4. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 43.605 millió forintot, a kiadások 49%-át,

az 1963. évi népgazdasági terv célkitűzései szerint megvalósítandó ipari beruházásokra, az ipari üzemek korszerűsítésére és a népgazdaság készleteinek növelésére,

a mező- és erdőgazdasági termelés növelésére, ezen belül a gépesítés, a kemizálás és az öntözéses gazdálkodás továbbfejlesztésére, nagyüzemi szőlő és gyümölcsösök létesítésére, állati termékek termelésének fokozására,

a közlekedés fejlesztésére, a vasúti és közúti közlekedési berendezések karbantartására és felújítására, az országos és tanácsi közúti úthálózat javítására, valamint egyes közlekedési eszközök beszerzésére,

a bel- és külkereskedelmi áruforgalom lebonyolítására, a kereskedelmi hálózat bővítésére,

végül az egészségügyi, oktatási és egyéb kulturális intézmények hálózatának bővítésére, új lakások építésére, valamint a városi és községi közműszolgáltatás fejlesztésére

kell fordítani.

5. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 7970 millió forintot, a kiadások 9%-át,

a nemzetközi kötelezettségek teljesítésére,

a belföldi államadósságok törlesztésére,

a költségvetési tartalékra és egyéb pénzügyi jellegű kiadásokra

kell fordítani.

6. § (1) Egészségügyi, szociális, társadalombiztosítási, oktatási, művelődési, valamint egyéb kulturális feladatokra, ilyen jellegű intézmények és intézetek fenntartására, a törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 24.466 millió forintot, a kiadások 27,5%-át kell fordítani.

(2) Az (1) bekezdésben említett összegből:

a) egészségügyi feladatokra, az egészségügyi ellátás és egészségvédelem fejlesztésére, a kórházak, klinikák, szakorvosi rendelőintézetek, gondozóintézetek, orvosi körzetek, szülőotthonok, bölcsődék és gyermekotthonok fenntartására, anya- és csecsemővédelemre, szülészeti ellátásra, valamint egyéb egészségügyi célokra, az intézmények hálózatának bővítésére 5089 millió forintot;

b) szociális támogatásokra, a szociális otthonok, üdülők fenntartására, továbbá más szociális célokra 696 millió forintot;

c) társadalombiztosítási feladatokra, betegségi és egyéb készpénzsegélyekre, gyógyszerek, valamint gyógyászati segédeszközök költségeire, családi pótlékra, továbbá nyug- és egyéb ellátásra 10.162 millió forintot;

d) oktatási intézmények kiadásaira, elsősorban az általános iskolák fenntartására, fejlesztésére, nevelőotthonok, tanulóintézetek, középiskolák, a népgazdaság felsőfokú képesítésű szakember-szükségletének kielégítése érdekében az egyetemek, főiskolák, felsőfokú technikumok működési költségeire, a tanulók elhelyezését biztosító bentlakásos intézmények fenntartására, valamint egyéb oktatási célokra 6662 millió forintot;

e) tudományos kutatásra, döntően alapkutatásra, népművelési és kulturális intézmények kiadásaira, rádió és televízió fenntartására és fejlesztésére, színházak és más művészeti intézmények támogatására, sportfeladatok ellátására, valamint egyéb kulturális célok megvalósítására 1857 millió forintot

kell fordítani.

7. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból

honvédelmi célokra 6609 millió forintot, a kiadások 7,4%-át,

rend- és jogbiztonsági kiadásokra 3692 millió forintot, a kiadások 4,2%-át,

igazgatási kiadásokra 2588 millió forintot, a kiadások 2,9%-át

kell fordítani.

8. § (1) Az Országgyűlés a tanácsok 1963. évi költségvetését a törvény 1. §-ában meghatározott főösszeg keretében:

15.913,158.000 (Tizenötmilliárd-kilencszáztízenhárommillió-százötvennyolcezer) forint bevétellelj

15.913,158.000 (Tizenötmilliárd-kilencszáztízenhárommillió-százötvennyolcezer) forint kiadással állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételek forrásai:

a) a tanácsok alá rendelt vállalatok nyereségbefizetésének teljes összege 2304 millió forint;

b) a tanácsok működési bevételeinek teljes összege 990 millió forint ;

c) az együttesen kezelt adóbevételek 100%-a, 1410 millió forint;

d) a termelőszövetkezetektől és magánszemélyektől eredő forgalmi adóbevételek 100%-a, 190 millió forint;

e) a tanácsok alá rendelt vállalatok forgalmi és illetményadó befizetésének 100%-a, 1364 millió forint;

f) a kisipari szövetkezetek adóbefizetésének 96,6%-a, 2076 millió forint;

g) a földművesszövetkezetek adóbefizetésének 100%-a, 282 millió forint;

h) az állami hozzájárulás a beruházások fedezetére és egyéb célokra 7297 millió forint.

(3) A fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok bevételi forrásait és az állami adókból való részesedésük mértékét a törvény melléklete határozza meg.

(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a tanácsok részére megállapított bevételi terveknek jogszabályok következtében történt módosulása esetén a többletet elvonja, illetőleg a hiányt állami hozzájárulásból biztosítsa.

9. § (1) A kiadásokra a törvény 1. §-ában meghatározott összeget - a törvényes átcsoportosítási jogkör figyelembevételével - csak a jóváhagyott feladatokra lehet felhasználni.

(2) A költségvetés végrehajtása során a legszigorúbb takarékosságot kell érvényesíteni. A takarékosság érvényesítéséért a költségvetés végrehajtásában érdekelt valamennyi szerv dolgozója felelős.

(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a költségvetés végrehajtása során a költségvetésben meghatározott bevételek beszedését és a kiadások teljesítését a népgazdaság érdekeinek megfelelően szabályozza, továbbá, hogy a kiadások fedezetére szükséges összegeket a bevételek befizetése arányában bocsássa rendelkezésre.

(4) A kiadásokra meghatározott összegeket a költségvetési évet követően felhasználni nem lehet.

10. § E törvény rendelkezéseit 1963. évi január 1. napjától kell alkalmazni, végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a pénzügyminiszter útján gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára