1963. évi 32. törvényerejű rendelet

az állami földnyilvántartásról

A népgazdaság fejlődésének jelenlegi szakaszában szükségessé és lehetővé vált, hogy a földnyilvántartás - mint a természetbeni állapottal egyező földleltár - a tervezés és gazdálkodás megjavítása érdekében biztosítsa a mező- és erdőgazdaság, az ipar, a közlekedés, az építésügy, más népgazdasági ágak, valamint a pénzügyi szervek adatigényeinek kielégítését. Ezért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az állami földnyilvántartást érintő kérdéseket egységesen a következő törvényerejű rendelettel szabályozza.

Az állami földnyilvántartás célja és tárgya

1. § Az állami földnyilvántartás a földekre vonatkozó népgazdasági tervezésnek, statisztikai adatgyűjtésnek, a földek rendeltetésszerű használata ellenőrzésének, a területrendezésnek, az üzemi földnyilvántartások vezetésének, továbbá a földekkel kapcsolatos egyes pénzügyi kötelezettségek megállapításának alapja.

2. § Az állami földnyilvántartás tárgya az ország egész földterülete.

Az állami földnyilvántartás szervezete

3. §[1]

A földek állami nyilvántartásának módja

4. § Az állami földnyilvántartásban a földek adatait a következő módon kell nyilvántartani:

a) az ország földterületét községenként, városonként, Budapesten és a megyei jogú városokban kerületenként (a továbbiakban: község) belterületi és külterületi csoportosításban,

b) a község belterületét és külterületét földrészletenként,

c) a földrészleteket kezelőnként, használónként, illetőleg tulajdonosonként.

5. § A földrészletek területi adatait az állami földnyilvántartásban méterrendszerben kell feltüntetni. A Minisztertanács átmenetileg ettől eltérően rendelkezhet.

6. § A mező- és erdőgazdaságilag hasznosított területeket - azok rendszeres főhasznosítási módjára tekintettel - szántó, rét, szőlő, kert, gyümölcsös, legelő, nádas és erdő művelési ágban kell nyilvántartani.

7. § Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a beépített területeket, az ipari, közlekedési, vízügyi, honvédelmi és rendészeti célokat szolgáló területeknek mező- és erdőgazdasági művelés alatt nem álló részét, valamint a mező- és erdőgazdasági művelésre a talaj természeti adottságainál fogva alkalmatlan területeket.

8. § A földrészletek talajának minőségét talajosztályozással kell megállapítani és értékszámmal kell kifejezni.

9. § (1) A földrészleteket községenként birtok-ívekben kell nyilvántartani, külön a belterületi és külön a külterületi földrészleteket.

(2) Az állam tulajdonában levő földrészleteket kezelő szervenként, a szövetkezet használatában levő földrészleteket használónként, a többi földrészletet pedig tulajdonosonként egy birtokívben kell nyilvántartani.

10. § (1) A földrészletek adatait az államigazgatási egységek területére és az ország egész területére vonatkozóan - belterületi és külterületi csoportosításban - összesíteni kell.

(2) A mező- és erdőgazdasági nagyüzemek kezelésében, illetve használatában levő területekről gazdaságonként összesített kimutatásokat kell készíteni.

Földnyilvántartási munkarészek

A változások átvezetése a munkarészeken

11. § (1) A földrészletek adatait földnyilvántartási alap- és kiegészítő munkarészekben kell nyilvántartani.

(2) Az állami földnyilvántartás alapmunkarészei:

aj a földnyilvántartási térkép,

b) a községi földkönyv,

c) a birtokív,

d) a községi összesítők.

(3) Az alapmunkarészek elkészítéséhez, továbbá a változások rendszeres átvezetéséhez szükséges kiegészítő munkarészeket az ÁFTH elnöke határozza meg.

12. § (1) A földekkel kapcsolatos nyilvántartási, tervezési, statisztikai, elszámolási és adatszolgáltatási munkánál, továbbá az államigazgatási szervek határozataiban a földrészletek helyrajzi számára, területére, művelési ágára és értékszámára vonatkozóan az állami földnyilvántartás adatait kell kötelezően használni.

(2) A telekkönyvben a földrészletek helyrajzi számát, területét, művelési ágát és fekvését, valamint a külön jogszabályokban meghatározott egyéb adatokat az állami földnyilvántartás munkarészeiben foglalt adatoknak megfelelően kell feltüntetni.

13. § (1) A földrészletek kezelésében, használatában, tulajdonában, területében, művelési ágában, továbbá a községek igazgatási és belterületi határában bekövetkezett változásokat az állami földnyilvántartás munkarészein át kell vezetni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt változásokról a hatóságok kötelesek az állami földnyilvántartás szerveit értesíteni, a födrészletek kezelői, használói, illetőleg tulajdonosai pedig a változásokat kötelesek bejelenteni.

(3) A jogszabályok szerint engedélyhez kötött változásokat az állami földnyilvántartás munkarészein véglegesen csak akkor szabad átvezetni, ha azokat az illetékes hatóság engedélyezte.

14. § (1) Az állami földnyilvántartás adatainak a tényleges állapottal való egyezőségét a földnyilvántartási szervek szükség szerint a helyszínen ellenőrzik.

(2) A helyszíni ellenőrzés során az államigazgatási szervek és a földrészletek kezelői, használói, illetve tulajdonosai kötelesek a szükséges adatokat az állami földnyilvántartási szervek rendelkezésére bocsátani és munkájukat elősegíteni.

(3) A honvédelmi és a rendészeti célokat szolgáló földrészletek tekintetében a helvszíni ellenőrzést az ÁFTH elnöke által - az illetékes miniszterekkel egyetértésben - kiadott külön szabályok szerint kell végrehajtani.

Üzemi földnyilvántartás

15. § (1) Az állami gazdaságok, az állami erdőgazdaságok, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok a gazdálkodási területükhöz tartozó földrészletekről üzemi földnyilvántartást kötelesek vezetni.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt, mezőgazdasági termelést folytató szervek a kezelésükben, illetőleg használatukban levő földrészletekről üzemi földnyilvántartást vezethetnek. Más szervek szakföldnyilvántartást vezethetnek azokról a földrészletekről, amelyek működésükhöz egyébként szükségesek.

Vegyes és záró rendelkezések

16. § Az állami földnyilvántartás vezetésével kapcsolatos bejelentések, felszólalások, fellebbezések és panaszok illetékmentesek.

17. § (1) Ez a törvényerejű rendelet az 1964. évi január hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról, ideértve a szükséges átmeneti szabályok megállapítását is - eltérő rendelkezés hiányában - a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány gondoskodik.

(2) A törvényerejű rendelet hatályba lépésével hatályukat vesztik a következő jogszabályok:

- az 1875. évi VII. törvénynek, az 1881. évi XL. törvénynek, az 1885. évi XXII. törvénynek, az 1909. évi V. törvénynek és az 1922. évi XXI. törvénynek a földnyilvántartással kapcsolatos rendelkezései, valamint a végrehajtásuk tárgyában kiadott jogszabályok;

- a méterrendszernek a földadókataszteri munkálatokban és a telekkönyvben való alkalmazásáról szóló 1948. évi IV. törvény.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára