3/1963. (V. 19.) MM rendelet

a felsőoktatási intézményekbe való felvétel szabályozásáról

Egyre növekszik a felsőoktatási intézmények szerepe a szocializmus teljes felépítése társadalmi és politikai követelményeinek kielégítésében. Azért, hogy a jövőben e feladatoknak még jobban megfelelhessenek, lehetővé kell tenni, hogy az állampolgárok minél szélesebb köre rátermettségétől, tehetségétől és elhatározásától függően tanulhasson a felsőoktatási intézményekben. Továbbra is fontos társadalmi feladatnak kell tekinteni és tehetségük kifejlesztése, valamint fokozottabb anyagi támogatásuk révén elő kell segíteni, hogy a fizikai munkát végző szülők gyermekei minél nagyobb számban szerezzenek felsőfokú képzettséget.

A felvételi kérelmeket a pályázók rátermettségét, tehetségét, felkészültségét és magatartását alapul véve kell elbírálni.

Ezekből kiindulva a felsőoktatási intézmények felvételi rendjét a 35/1962. (IX. 16.) Korm. rendelet 2. §-ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az érdekelt miniszterekkel és az országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben az alábbiak szerint szabályozom:

Jelentkezés

1. § (1) Minden magyar állampolgár kérheti felvételét az általa választott felsőoktatási intézménybe, ha a felsőfokú tanulmányok folytatásához szükséges előképzettsége megvan, egészségi szempontból alkalmas és a (2) bekezdésben előírt feltételeknek megfelel.

(2) A felsőoktatási intézmények nappali tagozatára a 35. életév betöltéséig lehet jelentkezni. Korhatárra tekintet nélkül jelentkezhetnek az esti, valamint a levelező tagozatra olyan munkaviszonyban álló személyek és termelőszövetkezeti tagok, akik legalább másfél évet már munkaviszonyban, illetőleg termelőszövetkezeti tagsági viszonyban töltöttek. A katonai szolgálat idejét munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni.

2. § (1) A felsőfokú tanulmányokhoz szükséges előképzettség az érettségi vagy képesítő oklevéllel tanúsított középiskolai végzettség, vagy bármely felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok sikeres befejezése.

(2) A felsőfokú technikumokba és a felsőfokú szakiskolákba jelentkezés esetén megfelelő előképzettségnek számít a képzésük szakirányával egyező szakmunkás-képesítés is.

(3) A külföldön befejezett középfokú vagy felsőfokú tanulmányokról szóló oklevél csak honosítás után fogadható el az előképzettség igazolásául.

(4) A szükséges előképzettség alól rendkívüli indokolt esetben a művelődésügyi miniszter felmentést adhat.

3. § (1) A felvételi kérelmet - ha a jelentkező a középiskolát két éven belül végezte el vagy nem áll munkaviszonyban - az iskolánál, minden egyéb esetben a munkáltatónál kell benyújtani. A felvételt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell kérni.*

(2) A felvételi kérelmet az iskola, illetőleg a munkáltató köteles véleményezni, az illetékes felsőoktatási intézményhez továbbítani és a felsőoktatási intézménnyel közölt véleményéről a jelentkezőt írásban értesíteni. A munkáltató a felvételi kérelem továbbítását kizárólag esti vagy levelező tagozatra jelentkezés esetén tagadhatja meg és csak abban az esetben, ha a dolgozó továbbtanulása a vállalat (intézmény) munkájában el nem hárítható zavart okozna. Erről a munkáltató - a kérelem benyújtásától számított nyolc nap alatt - az indokok megjelölésével a dolgozót írásban köteles értesíteni. A dolgozó a sérelmes intézkedés megváltoztatását a munkáltató felettes szervétől kérheti.

4. § (1) A felvételi kérelemhez csatolni kell:

a) az előképzettséget tanúsító és a jelentkezés előtt megszerzett oklevelet, illetőleg bizonyítványt,

b) 30 napnál nem régibb hatósági orvosi bizonyítványt,

c) nappali tagozatra való jelentkezés esetén a középiskolai tanulmányi értesítőt.

(2) Ha a jelentkező fegyveres testület tagja vagy polgári alkalmazottja, az (1) bekezdésben megjelölt okiratokon kívül a felvételi kérelemhez csatolni kell a belügyminiszter, illetőleg a honvédelmi miniszter engedélyét is.

(3) Aki a jelentkezés évében érettségizik, az előképzettséget igazoló eredeti bizonyítványát (oklevelét), továbbá nappali tagozatra jelentkezés esetén a középiskolai tanulmányi értesítőjét a felvételi vizsgán köteles bemutatni.

5. § Ha a felvételi kérelemre a középiskola, illetőleg a munkáltató javaslatát nem vezették rá, annak pótlására a felsőoktatási intézmény az iskolát, illetőleg a munkáltatót hívja fel. Egyébként a nem megfelelően kitöltött jelentkezési nyomtatványt hiánypótlás végett a jelentkezőnek kell visszaadni.

Felvétel

6. § Felsőoktatási intézmény hallgatójául származására való tekintet nélkül - a népgazdaság szakemberszükségletéhez igazodó felvételi létszámkereten belül - az a jelentkező vehető fel, akinek rátermettsége, tehetsége, felkészültsége és magatartása a felvételi követelményeknek megfelel.

7. § (1) A jelentkezőt a szabályszerűen előterjesztett felvételi kérelem alapján a felsőoktatási intézmény felvételi vizsgára hívja be.

(2) A felvételi vizsga időpontjáról a jelentkezőt legalább nyolc nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt írásban kell értesíteni.

8. § (1) Ha a jelentkező a kellő időben történt értesítése ellenére a felvételi vizsgán nem jelenik meg és távolmaradását hitelt érdemlő módon nem menti ki, őt a jelentkezéstől visszalépettnek kell tekinteni.

(2) Az igazolás kérdésében a felsőoktatási intézmény vezetője, több karra tagozódó egyetemen a dékán határoz. Ha a távolmaradást igazoltnak fogadja el és a vizsgáztatások lezárására kitűzött határidőn belül erre még lehetőség van, a jelentkezőt új határidő kitűzésével felvételi vizsgára hívja be. Ismételt távolmaradás esetén igazolásnak nincs helye.

9. § (1) A felvételi vizsga szóbeli és írásbeli vagy gyakorlati részből áll. A művészeti főiskolákon a felvételi vizsgát a vonatkozó külön utasítás szerint kell lefolytatni.

(2) A felvételi vizsgán a jelentkező rátermettségét, tehetségét, felkészültségét a képzés szempontjából alapvetően fontos két vagy három tantárgyból kell megvizsgálni. A tantárgyakat karonként, illetőleg szakonként utasítás állapítja meg.

(3) A felvételi vizsgán az egyes tárgyakból támasztott követelmények a gimnáziumban oktatott tananyagon túl nem terjedhetnek.

10. § A felvételi vizsgán külön kell értékelni egyrészről a jelentkező rátermettségét, tehetségét, felkészültségét, másrészről a magatartását.

11. § (1) A felvételi vizsga eredménye alapján a vizsgabizottság indokolt javaslatot tesz a jelentkező felvételére vagy a felvételi kérelem elutasítására. A javaslatban az elért osztályzatot (összpontszámot) is közölni kell.

(2) A nappali tagozatokra jelentkezők összpontszámának megállapításánál a felvételi vizsga tárgyaiból a középiskolai tanulmányok során elért eredményt és az érettségi (képesítő) eredményt is figyelembe kell venni, az e címen adható pontszám az elérhető összpontszám felénél több nem lehet.

(3) Az osztályozás részletes szabályait külön utasítás állapítja meg.

12. § (1) A felvételi vizsgán az előírt tárgyakból nem kell vizsgáznia:

a) az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny, a Kürschák József matematikai verseny, valamint az Eötvös Loránd fizikai verseny első tíz helyezettjének, ha olyan felsőoktatási intézménybe (karra, illetőleg szakra) kéri felvételét, amelynek felvételi vizsgatárgyai között az a tárgy is szerepel, melyben a helyezést elérte;

b) azoknak a jelentkezőknek, akik felsőfokú végzettség alapján kérik felvételüket és a korábbi felsőfokú tanulmányaik során a felvételi vizsga valamelyik tárgyából államvizsgát, záróvizsgát vagy szigorlatot tettek.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megállapított mentesítés nem terjed ki:

a) azokra, akik középiskolai tanulmányaikat 3 évnél régebben fejezték be;

b) a művelődésügyi miniszter által meghatározott szakokon a rajz, az ének-zene és a testnevelés vizsgatárgyakból teendő vizsgára, ha a jelentkező a tanulmányi versenyen más tárgyból ért el helyezést.

13. § Magyar nyelvből minden esetben felvételi vizsgát kell tenniük azoknak a jelentkezőknek, akik a 2. § (2) bekezdésében megjelölt előképzettséggel rendelkeznek.

14. § (1) A felvételek lebonyolítására karonként, illetőleg intézményenként minden évben megfelelő számú vizsgabizottságot és egy-egy felvételi bizottságot kell alakítani.

(2) A vizsgabizottság feladata a jelentkezők vizsgáztatása és javaslattétel a felvétel kérdésében. A felvételi bizottság feladata a felvételről való döntés.

(3) A vizsgabizottság és a felvételi bizottság szervezetét, valamint a vizsgabizottság működésének szabályait utasítás állapítja meg.

15. § (1) A felvételi bizottság a megfelelő magatartású jelentkezőket - a megadott felvételi keretszámok figyelembevételével - a felvételi vizsgán megállapított összpontszámuk sorrendjében köteles felvenni.

(2) A munkásmozgalom mártírjainak, a Magyar Szabadság Érdemrend és a "Munkás-Paraszt hatalomért" emlékérem tulajdonosainak gyermekeit, amennyiben a felvételi vizsgán megfeleltek, az (1) bekezdésben említett sorrendre tekintet nélkül fel kell venni.

(3) A nappali tagozatra felvételt kérő és azonos összpontszámot elért jelentkezők közül az alábbi sorrendben elsőbbségben kell részesíteni:

a) a termelésben dolgozó fizikai munkások és parasztok gyermekeit;

b) azokat, akik a középiskola elvégzése után legalább egy évet gyakorlati munkában töltöttek [1961. évi III. tv. 21. § a) pont];

c) a sorkatonai szolgálatot teljesített fiatalokat a leszerelésüket követő két éven belül.

(4) Az esti vagy levelező tagozatra felvételt kérő és azonos osztályzatot elért jelentkezők közül elsősorban azokat kell felvenni, akiknek munkakörük ellátásához a felsőoktatási intézményben megszerezhető képesítésre szükségük van.

16. § (1) A felvételi bizottság határozatáról a jelentkezőt írásban értesíteni kell.

(2) Ha a felvételi bizottság a jelentkező felvételi kérelmét elutasítja, határozatát indokolni köteles. Az indokolásban közölni kell a felvételi vizsgán elért pontszámot is.

17. § A felvételi bizottság elutasító határozata ellen annak kézbesítésétől számított nyolc napon belül fellebbezni lehet a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez. A határozat kézbesítésének napja a határidőbe nem számít be.

18. § A felvételi bizottság határozatát helybenhagyó másodfokú határozat felülvizsgálatát kérhetik a felsőoktatási intézmény felett felügyeletet gyakorló minisztertől (országos hatáskörű szerv vezetőjétől) azok, akik a felvételi vizsgán az előírt legkevesebb pontszámot elérték, - a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül.

19. § A felvételi határozat hatályát veszti, ha a felvett jelentkező az előírt határidő alatt nem iratkozik be. A felsőoktatási intézmény vezetője engedélyt adhat a határidő utáni beiratkozásra.

Vegyes rendelkezések

20. § Külföldi állampolgárt felsőoktatási intézménybe a művelődésügyi miniszter engedélyével és az általa meghatározott feltételekkel lehet felvenni.

21. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról a felsőoktatási intézmények felett felügyeletet gyakorló miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben gondoskodnak.

(2) Az 1/1954. (V. 5.) OM, valamint az ezt módosító 1/1955. (II. 26.) OM rendelet hatályát veszti.

Ilku Pál s. k.,

művelődésügyi miniszter

*Megjegyzés: A középfokú oktatási intézmények tanulóinak a szükséges nyomtatványt az iskola bocsátja rendelkezésükre, más jelentkezők pedig a budapesti (XIII.. Hegedüs Gyula utca 27), illetőleg a megyei nyomtatványboltokban szerezhetik be.