7/1963. (III. 26.) Korm. rendelet

a vasúti szabálysértésekről

1. § (1) Amennyiben a cselekmény nem bűntett, szabálysértést követ el és ötszáz forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az aki

a) vasúti pályaudvarnak a közönség használatára meg nem nyitott részébe engedély nélkül belép, vasúti pályaudvaron a vágányokon átjár, kivéve ha ezt a vonat megközelítése vagy elhagyása teszi szükségessé,

b) a vasút területének közúti járműforgalomra meg nem nyitott részén kerékpárral vagy egyéb járművel közlekedik,

c) a vasúti kocsiba nem a felszállásra szolgáló helyen száll be vagy onnan nem a leszállásra szolgáló helyen távozik,

d) mozgó vonatra fel-, illetőleg mozgó vonatról leugrik,

e) vasúti kocsinak nem az utazásra kijelölt részében - utazik,

f) a vasúti terület kerítésén átmászik,

g) nyílt vasúti pályán engedély nélkül vagy az átjárásra ki nem jelölt helyen a pályatestre lép,

h) a vasúti pálya közvetlen szomszédságában engedély nélkül vagy meg nem engedett módon (az állatokat őrizetlenül vagy szabadon hagyva) legeltet,

i) a pályatestre vagy a sínekre bármilyen tárgyat helyez.

(2) Az előző bekezdésben meghatározott szabálysértések miatt az eljárás az elkövető lakóhelye szerint illetékes járási (városi, Budapesten a kerületi) rendőrkapitányság hatáskörébe tartozik.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt szabálysértések elkövetőit tíz forinttól ötven forintig terjedő helyszíni bírsággal lehet sújtani.

2. § (1) A helyszíni pénzbírság kiszabásának mellőzésével a szabálysértési eljárás megindítása céljából feljelentést kell tenni a tettenért személy ellen, ha

a) a helyszíni bírságot nem fizeti meg,

b) szabálysértésének baleseti veszélyessége nagyfokú,

c) fiatalkorú,

d) területenkívüliségi vagy személyes mentességi jogára hivatkozik.

(2) A katonai büntető eljárás hatálya alá tartozó személy ügyét, amennyiben a helyszíni pénzbírságot nem fizeti meg, a fegyelmi eljárás lefolytatása végett az illetékes elöljáró parancsnoksághoz kell áttenni.

3. § Ez a rendelet 1963. április 1. napján lép hatályba; hatálybalépésével az 1879. évi XL. törvény (Kbtk.) 111-112. §-ában foglalt rendelkezések hatályukat vesztik.

Kádár János s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke