1963. évi 8. törvényerejű rendelet

a kiállításon, vásáron, kongresszuson, vagy hasonló esemény alkalmával bemutatandó, vagy felhasználandó áruk behozatalánál engedélyezett kedvezményekre, valamint a munkaeszközök vámelőjegyzésben történő behozatalára vonatkozóan Brüsszelben, 1961. június 8-án létrejött vámegyezmények kihirdetéséről

(A Magyar Népköztársaság csatlakozási okiratainak letétbehelyezése 1963. február 4-én megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a

I. "Kiállításon, vásáron vagy hasonló esemény alkalmával bemutatandó vagy felhasználandó áruk behozatalánál engedélyezett kedvezmények"-re és a

II. "Munkaeszközök vámelőjegyzésben történő behozatalá"-ra vonatkozó Brüsszelben, 1961. június 8-án kelt vámegyezményeket a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett Egyezmények hivatalos magyar fordítása a következő:

"KIÁLLÍTÁSON, VÁSÁRON, KONGRESSZUSON VAGY HASONLÓ ESEMÉNY ALKALMÁVAL BEMUTATANDÓ VAGY FELHASZNÁLANDÓ ÁRUK BEHOZATALÁNÁL ENGEDÉLYEZETT KEDVEZMÉNYEKRE VONATKOZÓ

VÁMEGYEZMÉNY

Bevezetés

A jelen Egyezményt aláíró államok a Vámügyi Együttműködési Tanács irányításával és az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (C. E. E.) és az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) közreműködésével ültek össze és

figyelembe véve a nemzetközi kereskedelem képviselőinek és más érdekelt köröknek kifejezett kívánságait

meg óhajtván könnyíteni áruk bemutatását kiállításon, vásáron, kongresszuson vagy hasonló kereskedelmi, műszaki, vallási, oktatási, tudományos, kulturális vagy emberbaráti jellegű esemény alkalmával:

azon meggyőződésben, hogy általános szabályok elfogadása ezen áruk vámkezelésére vonatkozólag lényeges előnyökkel jár a nemzetközi kereskedelem számára és megkönnyíti a gondolatok és ismeretek cseréjét nemzetközi szinten,

a következő Egyezményt kötötték:

I. FEJEZET

Meghatározások

1. cikk

A jelen Egyezmény alkalmazásában az alanti fogalmak jelentése a következő:

(a) "esemény":

1. Kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági és kézműipari kiállítások, vásárok, tárlatok és hasonló események;

2. főleg emberbaráti célból szervezett kiállítások vagy események;

3. főleg tudományos, műszaki, kézműipari, művészeti, oktatási vagy kulturális, sport- vagy vallási célból, vagy a népek közötti jobb megértés előmozdítása céljából szervezett kiállítások vagy események;

4. nemzetközi szervezetek vagy egyesülések képviselőinek ülései;

5. hivatalos vagy megemlékezési jellegű ünnepségek és események; kivéve üzletekben vagy kereskedelmi helyiségekben külföldi áruk eladása végett magáncélból szervezett kiállításokat;

(b) "behozatali vám": a behozatalkor vagy a behozatallal kapcsolatban beszedett vám és minden egyéb díj és illeték, valamint minden fogyasztási adó és belső illeték, amelyek a behozott árukat terhelik, kivéve azokat a díjakat és terheket, amelyek a szolgáltatások hozzávetőleges költségeire korlátozódnak és amelyek nem képeznek közvetett védelmet a belföldi termékek számára, vagy a behozatalkor beszedett államkincstári bevétel-jellegű illetéket;

(c) "vámelőjegyzés": behozatali vámmentes, meghatározott időre szóló behozatal, amelyet nem sújtanak behozatali tilalmak vagy korlátozások, újbóli kivitel kötelezettségével;

(d) "Tanács": a Brüsszelben 1950. december 15-én kötött Egyezmény értelmében létrehozott szervezet, a Vámügyi Együttműködési Tanács;

(e) "személy": mind természetes, mind jogi személy, kivéve, ha a szöveg erről másként rendelkezik.

II. FEJEZET

Vámelőjegyzésben történő behozatal

2. cikk

1. Vámelőjegyzésben történő behozatal engedélyezendő:

a) kiállítandó vagy esemény alkalmával bemutatandó áruk számára;

b) olyan áruk számára, amelyeket egy esemény alkalmával külföldi termékek bemutatásával kapcsolatban használnak fel; ily áruk

(i) kiállított külföldi gépek vagy készülékek bemutatására szükséges áruk;

(ii) külföldi kiállítók standjai számára szükséges szerkezeti és dekorációs anyag, beleértve a villamosberendezést;

(iii) nyilvánvalóan a kiállított külföldi áruk reklámozására szánt reklám- és bemutatási anyag, úgymint hangfelvételek, filmek és diapozitívek, valamint az azok használatához szükséges készülékek;

c) a nemzetközi üléseken, értekezleteken és kongresszusokon való felhasználásra szánt munkaeszközök, beleértve a tolmács berendezéseket, a hangfelvételi készülékeket és az oktató, tudományos vagy kulturális jellegű filmeket.

2. A fenti 1. bekezdésben említett kedvezmények engedélyezésének feltételei:

(a) hogy az árukat újbóli kivitelükkor azonosítani lehessen;

(b) az egyfajta behozott áruk száma vagy mennyisége rendeltetésük figyelembevételével elfogadható legyen;

(c) azon ország vámhatóságai véleménye szerint, amelybe az árut előjegyzésben behozzák, a jelen Egyezmény feltételeit teljesíteni fogják.

3. cikk

Mindaddig, amíg a jelen Egyezményben tárgyalt kedvezményeket élvezik és hacsak azon ország törvényei és szabályai, amelybe az árut előjegyzésben behozták, meg nem engedik, a vámelőjegyzésben behozott árukat nem szabad:

a) kölcsön adni, bérbe adni, vagy díjazás ellenében használni;

b) az esemény helyéről eltávolítani.

4. cikk

1. A vámelőjegyzési eljárásban behozott árukat behozataluk napjától számított hat hónapon belül újból ki kell vinni. Azon ország vámhatóságai azonban, amelybe az árut vámelőjegyzésben behozzák, az esemény körülményeinek és nevezetesen tartamának és természetének figyelembevételével kívánhatják, hogy az árukat rövidebb határidőn belül vigyék ki ismét, ennek a határidőnek azonban legalább egy hónappal az esemény befejezése után kell végződnie.

2. A jelen cikk 1. bekezdése rendelkezéseinek ellenére a vámhatóságok megengedik az érdekelteknek, hogy abban az országban, ahová az előjegyzésben való behozatal történt, hagyják az egy későbbi esemény alkalmával bemutatandó vagy felhasználandó árukat, azzal a feltétellel, hogy az érdekeltek betartják ezen ország törvényeit és szabályait és hogy az árukat behozataluk napjától számított egy éven belül újból kiviszik.

3. A vámhatóságok alapos okokból, azon ország törvényei és szabályai által megszabott határokon belül, amelybe a vámelőjegyzésben való behozatal történik, vagy a jelen cikk 1. és 2. bekezdéseiben megadott határidőknél hosszabb határidőket engedélyezhetnek, vagy meghosszabbíthatják eredeti határidőt,

4. Ha a vámelőjegyzésben behozott árukat lefoglalás következtében nem lehet újból kivinni és ez a lefoglalás nem magánfelek kérelmére történt, akkor a jelen cikkben foglalt újbóli kiviteli kötelezettség a lefoglalás tartamára felfüggesztendő.

5. cikk

1. A jelen Egyezményben foglalt újbóli kivitel, kötelezettség ellenére romlandó vagy súlyosan sérült vagy csekély értékű árukat nem kell újból kivinni, ha a vámhatóságok döntése szerint:

(a) megfizetik az adott esetben járó behozatali vámot,

(b) teljesen költségmentesen átengedik azon ország államkincstárának, amelybe vámelőjegyzésben behozták;

(c) hivatalos ellenőrzés alatt megsemmisítik, anélkül, hogy ebből a vámelőjegyzésben történő behozatalt engedélyező ország államkincstára terhére költségek merülnének fel.

2. A vámelőjegyzésben behozott árukról másképp is lehet rendelkezni, mint az újbóli kivitel és nevezetesen fel lehet őket használni a belföldi fogyasztás számára azzal a fenntartással, hogy betartják azokat a feltételeket és alakszerűségeket, amelyeket az előjegyzésben történő behozatalt engedélyező állam törvényei és szabályai szerint alkalmaznának, ha az árukat közvetlenül külföldről hoznák be.

III. FEJEZET

Mentesítés a behozatali vám fizetése alól

6. cikk

1. Azon árukat kivéve, amelyek nem képezik a jelen Egyezmény 23. cikkében foglalt feltételek szerint közölt fenntartások tárgyát, a behozatali vámot nem szedik be, a behozatali tilalmakat vagy korlátozásokat nem alkalmazzák, és ha az előjegyzésben történő behozatalt engedélyezték, az újbóli kivitelt nem kívánják a következő áruk tekintetében:

(a) Egy eseményen kiállított külföldi árut érzékeltető kis minták, beleértve élelmiszerek és italok mintáit, amelyeket ily minták alakjában hoztak be vagy az eseményen nem csomagolva behozott árukból készítettek, feltéve, hogy:

(i) ingyen szállított olyan külföldi termékekről van szó, amelyek kizárólag arra szolgálnak, hogy az esemény közönsége között ingyen osztogassák őket, hogy azok a személyek használják fel vagy fogyasszák, akiknek osztogatták,

(ii) hogy megállapítható legyen, hogy egyenként csekély értékű, reklámjellegű mintákról van szó,

(iii) hogy ne legyenek alkalmasak kereskedelmi felhasználásra és az adott esetben kifejezetten kisebb mennyiségekben legyenek kiszerelve, mint amennyit a legkisebb kicsinyben eladott csomag tartalmaz,

(iv) hogy olyan élelmiszerek és italok mintáit, amelyeket nem a fenti (iii) bekezdés szerinti kiszerelésben osztogatnak, az eseményen elfogyasszák és

(v) hogy a behozatali ország vámhatóságainak véleménye szerint az áru összértéke és mennyisége elfogadható legyen; figyelembe véve az esemény természetét, a látogatók számát és a kiállító részvételének jelentőségét az eseményen.

(b) Kizárólag bemutatás céljából behozott áruk vagy az eseményen bemutatott külföldi gépek és készülékek bemutatására behozott áruk, amelyeket ezen bemutatások folyamán felhasználnak, vagy áruk, amelyeket ezen bemutatások folyamán felhasználnak, vagy megsemmisítenek, feltéve, hogy a behozatali ország vámhatóságainak véleménye szerint az áruk összes értéke és mennyisége elfogadható legyen; figyelembe véve az esemény természetét, a látogatók számát és a kiállító részvételének jelentőségét az eseményen.

(c) Az eseményen kiállító külföldiek ideiglenes standjainak építésére, berendezésére vagy dekorálására felhasznált csekély értékű termékek (festék, lakk, tapéta stb.).

(d) Nyilvánvalóan az eseményen kiállított külföldi áruk reklámozására szánt nyomtatványok, katalógusok, prospektusok, árjegyzékek, reklámplakátok (képes vagy nem képes) naptárak és be nem keretezett fényképek azzal a feltétellel, hogy

(i) ingyen szállított külföldi termékről van szó, amelyet csak arra használnak fel, hogy az esemény helyén ingyen osztogassák a közönségnek,

(ii) hogy az áru összes értéke és mennyisége a behozatali ország vámhatóságainak véleménye szerint az esemény természetének, a látogatók számának és a kiállító az eseményen való részvétele jelentőségének figyelembevételével elfogadható legyen.

7. cikk

Behozatali vámmentesen hozhatók be és semmilyen behozatali tilalom vagy korlátozás alá nem 2snek iratok, feljegyzések, űrlapok és egyéb okmányok, amelyeket e minőségükben használnak fel nemzetközi ülések, értekezletek vagy kongresszusok folyamán vagy alkalmával.

IV. FEJEZET

Az alakszerűségek egyszerűsítése

8. cikk

Mindegyik Szerződő Fél a minimumra csökkenti a jelen Egyezményben tárgyalt kedvezményekkel kapcsolatos vámformalitásokat és a legrövidebb határidőn belül közzéteszi a szabályokat, amelyeket ezen alakszerűségekre vonatkozólag elrendel.

9. cikk

1. Azon esetben, ha valamely Szerződő Fél garanciát kíván annak biztosítására, hogy a jelen Egyezményben foglalt kedvezmények engedélyezésének feltételeit be fogják tartani, ezen garancia összege a kivethető behozatali vámot több mint 10%-kal nem haladhatja meg.

2. Ezen Szerződő Fél azonban minden esetben, amelyben ez lehetséges, igyekezni fog elfogadni, hogy az esemény szervezői vagy bármely más, a vámhatóságok által elfogadott személy általános garanciával pótolja az egyéni garanciákat, amelyeket az előző bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásában kívánni lehetne.

10. cikk

1. Egy eseményen bemutatandó vagy felhasználandó vagy bemutatott vagy felhasznált áruk azonosítása és elvámolása mind a behozatalkor, mind a kivitelkor, hacsak lehetséges és alkalmas, az illető eseménynek színhelyén történik.

2. Minden Szerződő Fél minden esetben, amelyben ezt célszerűnek tartja, figyelembe véve az esemény jelentőségét, igyekszik a területén rendezeti esemény színhelyén ésszerű időtartamra vámhivatalt felállítani.

3. A vámelőjegyzésben behozott áruk újbóli kivitele egyszerre vagy több szállítmányban eszközölhető bármely ily műveletekkel foglalkozó vámhivatalon keresztül akkor is, ha a behozatal mái vámhivatalon keresztül történt, kivéve, ha az árukat behozó fél avégből, hogy az árut egyszerűsített eljárásnak vessék alá, kötelezi magát, hogy az árukat a behozatali vámhivatalon keresztül szállítja vissza.

V. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

11. cikk

A vámelőjegyzésben behozott árukból kiállított gépek vagy készülékek bemutatása alkalmából az esemény folyamán esetleg nyert termékek a jelen Egyezmény rendelkezései alá esnek.

12. cikk

Jelen Egyezmény rendelkezései minimális kedvezményeket állapítanak meg és nem képezik akadályát annak, hogy egyes Szerződő Felek nagyobb kedvezményeket engedélyezzenek vagy engedélyezhessenek a jövőben akár egyoldalú ren-delkezéssel, akár kétoldalú vagy többoldalú megállapodások alapján.

13. cikk

A jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából oly Szerződő Felek területei, amely felek vámvagy gazdasági közösség tagjai, egyetlen területnek tekinthetők.

14. cikk

A jelen Egyezmény rendelkezései nem képezik akadályát annak, hogy:

(a) események szervezésére vonatkozó, nem vámügyi jellegű belföldi vagy egyezmény szerinti rendelkezések alkalmaztassanak;

(b) hogy egy ország törvényei és jogszabályai alapján erkölcsi vagy közrendészeti, közbiztonsági, egészségügyi, közegészségügyi, állatorvosi vagy növényegészségügyi okokból vagy pedig szabadalmak, védjegyek és szerzői jogok védelmére tilalmak és korlátozások alkalmaztassanak.

15. cikk

A jelen Egyezmény rendelkezéseinek bármely megszegése, bármely kicserélés, hamis nyilatkozat vagy olyan mesterkedés esetén, amelynek eredményeként egy személy vagy tárgy jogtalanul élvezi a jelen Egyezmény által nyújtott kedvezményeket, a tettes abban az országban, ahol a cselekményt elkövette, az illető ország törvényeiben és jogszabályaiban meghatározott büntetéssel sújtható és esetleg kötelezhető a kivethető behozatali vám megfizetésére.

VI. FEJEZET

Zárórendelkezések

16. cikk

1. A Szerződő Felek, amikor szükséges, összeülnek, hogy a jelen Egyezmény alkalmazásának feltételeit megvizsgálják, különösen avégből, hogy az Egyezmény egységes értelmezését és alkalmazását biztosító rendszabályokat állapítsanak meg.

2. Ezeket az üléseket a Szerződő Fél kívánságára a Tanács főtitkára hívja össze, és, hacsak a Szerződő Felek ellenkezőleg nem határoznak, az üléseket a Tanács székhelyén tartják.

3. Üléseik szabályzatát a Szerződő Felek állapítják meg. A Szerződő Felek határozataikat a jelenlevők és a szavazásban részt vevők 2/3 szótöbbségével hozzák.

4. Az érdekelt Szerződő Felek csak akkor hozhatnak érvényes határozatot valamely kérdésről, ha több mint felerészük jelen van.

17. cikk

1. Minden, a jelen Egyezmény értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó vitát a Szerződő Felek között - hacsak lehet - az illető Szerződő Felek közötti közvetlen tárgyalás útján kell elintézni.

2. Minden vitát, amelyet nem intéznek el közvetlen tárgyalások útján, az illető Felek a 16. cikk rendelkezéseinek megfelelően összeülő Szerződő Feleknek terjesztik elő, akik megvizsgálják a vitát és javaslatokat tesznek elintézésére.

18. cikk

1. A jelen Egyezménynek Szerződő Fele lehet bármely állam, amely a Tanács tagja és bármely állam, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetének vagy e Szervezet különleges intézményeinek tagja, mégpedig a következő módon:

(a) azáltal, hogy az Egyezményt ratifikálás fenntartása nélkül aláírja;

(b) ratifikálási okmányt nyújt be, miután az Egyezményt a ratifikálás fenntartásával aláírta, vagy

(c) csatlakozik az Egyezményhez,

2. Jelen Egyezmény 1962. március 31-ig a Tanács székhelyén, Brüsszelben áll rendelkezésre a jelen cikk 1. bekezdésében említett államok részére aláírás céljából. Ezen időpont után ezek az államok csatlakozhatnak az Egyezményhez.

3. A jelen cikk 1. (b) bekezdésében meghatározott esetben az Egyezményt az aláíró államoknak alkotmányos eljárásuk szerint kell ratifikálniok.

4. Bármely állam, amely nem tagja a jelen cikk 1. bekezdésében említett szervezeteknek és amely államot a Tanács főtitkára a Szerződő Felek kívánságára erre felhív, jelen Egyezmény Szerződő Felévé válhat oly módon, hogy ahhoz hatálybalépte után csatlakozik.

5. A ratifikálási vagy csatlakozási okmányokat a Tanács főtitkáránál kell letétbe helyezni.

19. cikk

1. Jelen Egyezmény három hónappal azután lép hatályba, hogy a jelen Egyezmény 18. cikk 1. bekezdésében említett államok közül öt ratifikálás fenntartása nélkül aláírta, vagy benyújtotta ratifikálási vagy csatlakozási okmányát.

2. Minden olyan állam tekintetében, amely a jelen Egyezményt ratifikálja vagy csatlakozik hozzá, miután öt állam vagy ratifikálás fenntartása nélkül aláírta az Egyezményt vagy ratifikálási vagy csatlakozási okmányát benyújtotta, a jelen Egyezmény három hónappal azon időpont után lép hatályba, amelyben ezen állam ratifikálási vagy csatlakozási okmányát benyújtotta.

20. cikk

1. Jelen Egyezményt a felek meghatározatlan időre kötötték, azonban bármely Szerződő Fél a hatálybalépés időpontja után, amely jelen Egyezmény 19. cikkében van meghatározva, bármikor felmondhatja.

2. A felmondást írásban a Tanács főtitkárával kell közölni.

3. A felmondás hat hónappal azután válik hatályossá, miután a Tanács főtitkára a felmondás írásbeli közlését kézhezvette.

21. cikk

1. A 16. cikk szerint egybegyűlt Szerződő Felek módosításokat javasolhatnak a jelen szerződéshez.

2. Minden így javasolt módosítás szövegét a Tanács főtitkára közli a Szerződő Felekkel, minden más aláíró vagy csatlakozó állammal, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárával és az UNESCO-val.

3. A javasolt módosítás közlése időpontjától számított hat hónapon belül bármely Szerződő Fél értesítheti a Tanács főtitkárát:

(a) vagy, hogy ellenvetése van a javasolt módosítás ellen,

(b) vagy, hogy bár szándékában áll a javasolt módosítást elfogadni, országában az ezen elfogadáshoz szükséges feltételek még nem valósultak meg.

4. Mindaddig, amíg egy Szerződő Fél, amely a fenti 3. (b) bekezdésben említett közlést tette, nem jelentette be a Tanács főtitkárának elfogadását, a jelen cikk 3. bekezdésében említett hathavi határidő lejártától számított kilenc hónapon belül ellenvetést jelenthet be a javasolt módosítás ellen.

5. Ha a javasolt módosítás ellen a jelen cikk 3. és 4. bekezdéseiben említett módon ellenvetést tettek, akkor a módosítás el nem fogadottnak tekintendő és hatálytalan.

6. Ha a javasolt módosítás ellen a jelen cikk 3. és 4. bekezdései szerint semmi ellenvetést nem tettek, a módosítás a következő időpontban tekintendő elfogadottnak:

(a) ha egy Szerződő Fél sem tett közlést a jelen cikk 3. (b) bekezdése szerint, a 3. bekezdésben említett hat hónapi határidő lejártakor;

(b) ha egy vagy több Szerződő Fél tett közlést a jelen cikk 3. (b) bekezdése szerint, akkor az alanti két időpont közül a korábbi időpontban;

(i) abban az időpontban, amikor az összes Szerződő Felek, akik ilyen közlést tettek, bejelentették a Tanács főtitkárának a javasolt módosítás elfogadását, azonban ha az összes elfogadást a jelen cikk 3. bekezdésében említett hat havi határidő előtt jelentették be, akkor az az időpont a hat havi határidő lejártakor áll be;

(ii) a jelen cikk 4. bekezdésében említett kilenc havi határidő lejártakor.

7. Minden elfogadottnak tekintendő módosítás azon időponttól számított hat hónap múlva lép hatályba, amikor elfogadottnak tekintetik.

8. A Tanács főtitkára mielőbb közli minden Szerződő Féllel az összes, a jelen cikk 3. (a) bekezdése szerint tett ellenvetéseket, valamint minden, a 3. (b) bekezdés szerint tett közlést. Ezután értesíti az összes Szerződő Feleket, hogy az ily közlést tett Szerződő Fél vagy Szerződő Felek ellenvetést tesz-e (tesznek-e) a javasolt módosítás ellen, vagy elfogadja (elfogadják).

9. Minden állam, amely a jelen Egyezményt ratifikálja, vagy csatlakozik hozzá, olybá tekintendő, mint amely a hatályba lépett módosításokat ratifikálási vagy csatlakozási okmányának benyújtásakor elfogadta.

22. cikk

1. Bármely állam, akár akkor, amikor ratifikálás fenntartása nélkül írja alá a jelen Egyezményt, vagy amikor azt ratifikálja vagy csatlakozik hozzá, vagy később bejelentheti a Tanács főtitkárának, hogy jelen Egyezmény kiterjed az összes területekre, amelyeknek nemzetközi kapcsolataiért a felelősséget viseli vagy egyes ily területekre; az Egyezmény ezekre a területekre három hónappal azon időpont után alkalmazandó, amikor a Tanács főtitkára kézhez vette e bejelentést, azonban nem előbb, mint amikor jelen Egyezmény az illető állam tekintetében hatályba lép.

2. Minden állam, amely a jelen cikk 1. bekezdése értelmében a jelen Egyezményt oly terület számára fogadta el, amelynek nemzetközi kapcsolataiért a felelősséget viseli, bejelentheti a Tanács főtitkárának a jelen Egyezmény 20. cikkének rendelkezései szerint, hogy az a terület többé nem alkalmazza az Egyezményt.

23. cikk

1. Bármely állam, akár akkor, amikor a jelen Egyezményt aláírja vagy ratifikálja, vagy csatlakozik hozzá, vagy miután az Egyezmény Szerződő Fele lett, bejelentheti a Tanács főtitkárának, hogy nem tekinti kötelezve magát a jelen Egyezmény 6. cikke 1. bekezdésének (a) pontja által. E nyilatkozatokban és bejelentésekben kifejezetten meg kell jelölni azokat az árukat, amelyekre a fenntartás vonatkozik. A főtitkárhoz intézett bejelentések azon naptól számított 90 nap múlva lépnek hatályba, amelyen a főtitkár kézhez vette őket.

2. Ha egy Szerződő Fél a jelen cikk 1. bekezdése szerint fenntartással él, akkor a többi Szerződő Felet a jelen Egyezmény 6. cikke 1. bekezdése (a) pontjának rendelkezései nem kötelezik ezzel a Szerződő Féllel szemben az ezen fenntartásban megadott árukat illetőleg.

3. Minden Szerződő Fél, amely a jelen cikk 1. bekezdése szerint fenntartással él, a Tanács főtitkárához intézett bejelentésben bármikor megszüntetheti ezt a fenntartást.

4. Jelen Egyezmény tekintetében semminemű egyéb fenntartás nem engedhető meg.

24. cikk

A Tanács főtitkára az összes Szerződő Féllel, valamint a többi aláíró vagy csatlakozó állammal, az Egyesült Nemzetek főtitkárával és az UNESCO-val közli az alantiakat:

(a) a 18. cikk szerinti aláírásokat, ratifikálásokat és csatlakozásokat;

(b) az időpontot, amelyben a jelen Egyezmény a 19. cikk szerint hatályba lép;

(c) a 20. cikk szerint kézhez vett felmondásokat és érvénytelenítéseket;

(d) a 21. cikk szerint elfogadottnak tekintendő módosításokat, valamint azok hatálybaléptének időpontját;

(e) a 22. cikk szerint kézhez vett nyilatkozatokat és bejelentéseket;

(f) a 23. cikk 1. és 3. bekezdései szerint kézhez vett nyilatkozatokat és bejelentéseket, valamint az időpontot, amelyben a fenntartások hatályba lépnek, vagy amelytől számítva megszüntetik őket.

25. cikk

Az Egyesült Nemzetek alapokmányának a 102. szakasza szerint jelen Egyezmény a Tanács főtitkárának kérelmére bejegyzendő az Egyesült Nemzetek titkárságán.

Minek hiteléül az alulírott meghatalmazottak aláírták a jelen Egyezményt.

Készült Brüsszelben, ezerkilencszázhatvanegy június nyolcadikán francia és angol nyelven, amely két nyelv szövege egyaránt hiteles, egy példányban, amely letétbe helyezendő a Tanács főtitkáránál, aki az Egyezmény hitelesített másolatait eljuttatja minden, a 18. cikk 1. bekezdésében említett államnak."

"MUNKAESZKÖZÖK VÁMELŐJEGYZÉSBEN TÖRTÉNŐ BEHOZATALÁRA VONATKOZÓ

VÁMEGYEZMÉNY

Bevezetés

A. jelen Egyezményt aláíró államok a Vámügyi Együttműködési Tanács és az Altalános Vámügyi és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) szerződő feleinek irányításával és az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) közreműködésével ültek össze és

figyelembe véve a nemzetközi kereskedelem képviselőinek és más érdekelt köröknek azt a kívánságát, hogy az előjegyzési eljárással történő vámmentes behozatal rendszerének alkalmazási köre kiszélesíttessék,

azon meggyőződésben, hogy a munkaeszközök vámelőjegyzésben történő vámmentes behozatalára vonatkozó általános szabályok elfogadása megkönnyíti az ismeretek és specializált eljárások nemzetközi szinten való cseréjét

a következő megállapodást kötötték:

I. FEJEZET

Meghatározások

1. cikk

A jelen Egyezmény alkalmazásában az alanti fogalmak jelentése a következő:

(a) "behozatali vám": a behozatalkor vagy a behozatallal kapcsolatban beszedett vám és minden egyéb díj és illeték, valamint minden fogyasztási adó és belső illeték, amelyek a behozott árukat terhelik, kivéve azonban azokat a díjakat és terheket, amelyek a szolgáltatások hozzávetőleges költségeire korlátozódnak és amelyek nem képeznek közvetett védelmet a belföldi termékek számára vagy a behozatalkor beszedett államkincstári bevétel jellegű illetéket;

(b) "vámelőjegyzés": meghatározott időre szóló, behozatali vám, valamint behozatali tilalmak vagy korlátozásoktól mentes behozatal, újbóli kivitel kötelezettségével;

(c) "Tanács": a Brüsszelben 1960. december 15-én kötött egyezmény értelmében létrehozott szervezet, a Vámügyi Együttműködési Tanács;

(d) "Személy": mind természetes, mind jogi személy, kivéve, ha a szöveg erről másként rendelkezik.

II. FEJEZET

Vámelőjegyzésben történő behozatal

2. cikk

Minden, a jelen Egyezmény első melléklete által kötelezett Szerződő Fél engedélyezi az illető melléklet tárgyát képező munkaeszközök vámelőjegyzésben történő behozatalát, az 1-22. cikkek rendelkezéseiben és az illető mellékletben meghatározott feltételek mellett. A "munkaeszközök" kifejezés vonatkozik az ahhoz tartozó segédkészülékekre és tartozékokra is,

3. cikk

Azon esetben, ha valamelyik Szerződő Fél garanciát kíván annak biztosítására, hogy a vámelőjegyzésben történő behozatalra vonatkozó feltételeket be fogják tartani, ezen garancia összege nem haladhatja meg a kivethető behozatali vámot több mint 10%-kal.

4. cikk

A vámelőjegyzésben behozott munkaeszközöket a behozatal időpontjától számított 6 hónapon belül újból ki kell vinni. A vámhatóságok alapos okokból, azon ország törvényei és szabályai által megszabott határokon belül, amelybe a vámelőjegyzésben történő behozatal történik, vagy hosszabb határidőt engedélyezhetnek, vagy meghosszabbíthatják az eredeti határidőt,

5. cikk

A vámelőjegyzésben behozott munkaeszközök újbóli kivitele egyszerre vagy több szállítmányban eszközölhető bármely országba; a kivitel bármely ilyen műveletekkel foglalkozó vámhivatalon keresztül történhet akkor is, ha a behozatal más vámhivatalokon keresztül történt.

6. cikk

1. A jelen Egyezményben megállapított kiviteli kötelezettség ellenére kellőképpen megállapított baleset fennforgása esetén a súlyosan sérült munkaeszközöket egészben vagy részben nem kell újból kivinni, ha a vámhatóságok döntése szerint:

a) megfizetik az adott esetben járó behozatali vámot, vagy

b) teljesen költségmentesen átengedik azon ország államkincstárának, amelybe vámelőjegyzésben behozták;

c) hivatalos ellenőrzés alatt megsemmisítik anélkül, hogy ebből a vámelőjegyzést engedélyező ország államkincstára terhére költségek merülnének fel.

2. Ha a vámelőjegyzésben behozott munkaeszközöket lefoglalás következtében nem lehet újból kivinni és ez a lefoglalás nem magánfelek kérelmére történt, akkor az újbóli kivitel kötelezettsége a lefoglalás tartamára felfüggesztendő.

7. cikk

Vámelőjegyzésben behozott munkaeszközök javítására behozott alkatrészek szintén élvezik a jelen Egyezményben foglalt kedvezményeket.

III. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

8. cikk

A jelen Egyezmény alkalmazását illetőleg az egy Szerződő Fél tekintetében hatályos melléklet vagy mellékletek az Egyezmény szerves részét képezi, illetve képezik; ezen Szerződő Fél tekintetében minden hivatkozás az Egyezményre egyaránt vonatkozik az illető mellékletre vagy mellékletekre is.

9. cikk

Jelen Egyezmény rendelkezései minimális kedvezményeket állapítanak meg és nem képezik akadályát annak, hogy egyes Szerződő Felek nagyobb kedvezményeket engedélyezzenek vagy engedélyezhessenek a jövőben akár egyoldalú rendelkezéssel, akár kétoldalú vagy többoldalú megállapodások alapján.

10. cikk

A jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából oly Szerződő Felek területei, amely felek vám- vagy gazdasági közösség tagjai, egyetlen területnek tekinthetők.

11. cikk

Jelen Egyezmény rendelkezései nem képezik akadályát annak, hogy az adott ország törvényei és jogszabályai alapján erkölcsi vagy közrendészeti, közbiztonsági, egészségügyi, közegészségügyi, állatorvosi vagy növényegészségügyi okokból, vagy pedig szabadalmak, védjegyek és szerzői jogok védelmére tilalmak és korlátozások alkalmaztassanak,

12. cikk

A jelen Egyezmény rendelkezéseinek bármely megszegése, bármely kicserélés, hamis nyilatkozat vagy olyan mesterkedés esetén, amelynek eredményeként egy személy vagy munkaeszköz jogtalanul élvezi a jelen Egyezmény által nyújtott kedvezményeket, a tettes abban az országban, ahol a cselekményt elkövette, az illető ország törvényeiben és jogszabályaiban meghatározott büntetéssel sújtható és esetleg kötelezhető a kivethető behozatali vám megfizetésére.

IV. FEJEZET

Zárórendelkezések

13. cikk

1. A Szerződő Felek, szükség esetén összeülnek, hogy a jelen Egyezmény alkalmazásának feltételeit megvizsgálják, különösen avégből, hogy az Egyezmény egységes értelmezését és alkalmazását biztosító rendszabályokat állapítsanak meg.

2. Ezeket az üléseket bármely Szerződő Fél kívánságára a Tanács főtitkára hívja össze. Ha a megtárgyalandó kérdések csak egy vagy több érvényes mellékletre vonatkoznak, az ülésegybehívását csak ezen melléklet vagy mellékletek által kötelezett Szerződő Fél kérheti. Az üléseket a Tanács székhelyén tartják, hacsak az érdekelt Szerződő Felek másképp nem határoznak.

3. Üléseik szabályzatát a Szerződő Felek állapítják meg. A Szerződő Felek határozataikat a jelenlevők és a szavazásban résztvevők legalább kétharmad többségével hozzák. Ha egy vagy több érvényes mellékletre vonatkozó kérdésekről van szó, csak az ezen melléklet vagy mellékletek által kötelezett Szerződő Feleknek van szavazati joguk.

4. Az érdekelt Szerződő Felek csak akkor hozhatnak érvényes határozatot valamely kérdésről, ha több mint felerészük jelen van.

14. cikk

1. Minden a jelen Egyezmény értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó vitát a Szerződő Felek között - hacsak lehet - az illető Szerződő Felek közötti közvetlen tárgyalás útján kell elintézni.

2. Minden vitát, amelyet nem intéznek el közvetlen tárgyalások útján, az illető Felek a 13. cikk rendelkezéseinek megfelelően összeülő Szerződő Feleknek terjesztik elő, akik megvizsgálják a vitát és javaslatokat tesznek elintézésére.

3. A vitában álló Felek előre megállapodhatnak abban, hogy a Szerződő Felek javaslatait kötelezőnek ismerik el.

15. cikk

1. A jelen Egyezménynek Szerződő Fele lehet bármely állam, amely a Tanács tagja és bármely állam, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetének vagy e Szervezet különleges intézményeinek tagja, mégpedig a következő módon:

a) azáltal, hogy az Egyezményt ratifikálás fenntartása nélkül aláírja;

b) ratifikálási okmányt nyújt be, miután az Egyezményt a ratifikálás fenntartásával aláírta, vagy

c) csatlakozik az Egyezményhez.

2. Jelen Egyezmény 1962. március 31-ig Brüsszelben a Tanács székhelyén áll rendelkezésre a jelen cikk 1. bekezdésében említett államok részére aláírás céljából. Ezen időpont után ezek az államok csatlakozhatnak az Egyezményhez.

3. A jelen cikk 1. b) bekezdésében meghatározott esetben az Egyezményt az aláíró államoknak alkotmányos eljárásuk szerint kell ratifikálniok.

4. Bármely állam, amely nem tagja a jelen cikk 1. bekezdésében említett szervezeteknek és amely államot a Tanács főtitkára a Szerződő Felek kívánságára erre felhív, jelen Egyezmény Szerződő Felévé válhat olymódon, hogy ahhoz hatálybalépte után csatlakozik.

5. A jelen cikk 1. vagy 4. bekezdésében említett államok mindegyike, amikor a jelen Egyezményt aláírja, ratifikálja vagy csatlakozik hozzá, közli, hogy mely melléklet vagy mellékletek alkalmazására kötelezi magát. Később kötelezettségeit kiterjesztheti egy vagy több további mellékletre oly módon, hogy ezt bejelenti a Tanács főtitkárának.

6. A ratifikálási vagy csatlakozási okmányokat a Tanács főtitkáránál kell letétbe helyezni.

16. cikk

1. Jelen Egyezmény egy meghatározott mellékletet illetőleg három hónappal azután lép hatályba, hogy a fenti 15. cikk 1. bekezdésében említett államok közül öt ratifikálás fenntartása nélkül aláírta a jelen Egyezményt vagy benyújtotta ratifikálási vagy csatlakozási okmányát és kötelezte magát arra, hogy alkalmazza az illető melléklet rendelkezéseit.

2. Minden olyan állam tekintetében, amely a jelen Egyezményt ratifikálja vagy csatlakozik hozzá, miután öt állam vagy ratifikálás fenntartása nélkül aláírta az Egyezményt, vagy ratifikálási vagy csatlakozási okmányát benyújtotta és kötelezte magát, hogy egy vagy több meghatározott melléklet rendelkezéseit alkalmazza, az Egyezmény ezen mellékletet vagy mellékleteket illetőleg három hónappal azon időpont után lép hatályba, amelyben ezen állam ratifikálási vagy csatlakozási okmányának benyújtásakor kötelezte magát, hogy az illető melléklet vagy mellékletek rendelkezéseit alkalmazza.

3. Minden olyan állam tekintetében, amely, miután ratifikálás fenntartása nélkül aláírta a jelen Egyezményt, vagy ratifikálta azt, vagy csatlakozott hozzá, kötelezi magát, hogy alkalmazza bármely további melléklet rendelkezéseit, amelynek alkalmazására öt állam előzőleg kötelezte magát, a jelen Egyezmény ezt a mellékletet illetőleg három hónappal azután lép hatályba, hogy ez az állam kötelezettségét bejelentette.

17. cikk

1. Jelen Egyezményt a Felek meghatározatlan időre kötötték, azonban bármely Szerződő Fél a hatálybalépés időpontja után, amely jelen Egyezmény 16. cikkében van meghatározva, bármikor felmondhatja.

2. A felmondást írásban a Tanács főtitkárával kell közölni.

3. A felmondás hat hónappal azután válik hatályossá, miután a Tanács főtitkára a felmondás írásbeli közlését kézhezvette

4. Jelen cikk 2. és 3. bekezdéseinek rendelkezései az Egyezmény mellékletei tekintetében is alkalmazandók, amennyiben bármely Szerződő Fél bármikor a mellékletek 16. cikk szerinti hatálybaléptének időpontja után kijelentheti, hogy egy vagy több melléklet alkalmazására vonatkozó kötelezettségét érvényteleníti. Azt a Szerződő Felet, aki minden a mellékletek alkalmazására vonatkozó kötelezettségét érvényteleníti, úgy kell tekinteni, mint amely felmondta az Egyezményt.

18. cikk

1. A 13. cikk szerint egybegyűlt Szerződő Felek módosításokat javasolhatnak a jelen szerződéshez.

2. Minden így javasolt módosítás szövegét a Tanács főtitkára közli a Szerződő Felekkel, minden más aláíró vagy csatlakozó állammal, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárával, a GATT Szerződő Feleivel és az UNESCO-val,

3. A javasolt módosítás közlése időpontjától számított hat hónapon belül bármely Szerződő fél, vagy ha oly módosításról van szó, amely csak egy érvényben levő mellékletet érint, bármely ezen melléklet által kötelezett Szerződő Fél értesítheti a Tanács főtitkárát:

a) vagy, hogy ellenvetése van a javasolt módosítás ellen,

b) vagy, hogy bár szándékában áll a javasolt módosítást elfogadni, országában az ezen elfogadáshoz szükséges feltételek még nem valósultak meg.

4. Mindaddig, amíg egy Szerződő Fél, amely a fenti 3. b) bekezdésben említett közlést tette, nem jelentette be a Tanács főtitkárának elfogadását, a jelen cikk 3. bekezdésében említett hathavi határidő lejártától számított kilenc hónapon belül ellenvetést jelenthet be a javasolt módosítás ellen.

5. Ha a javasolt módosítás ellen a jelen cikk 3. és 4. bekezdéseiben említett módon ellenvetést tettek, akkor a módosítás el nem fogadottnak tekintendő és hatálytalan.

6. Ha a javasolt módosítás ellen a jelen cikk 3. és 4. bekezdései szerint semmi ellenvetést nem tettek, a módosítás a következő időpontban tekintendő elfogadottnak:

a) ha egy Szerződő Fél sem tett közlést a jelen cikk 3. b) bekezdése szerint, a 3. bekezdésben említett hat hónapi határidő lejártakor;

b) ha egy vagy több Szerződő Fél tett közlést a jelen cikk 3. b) bekezdése szerint, akkor az alanti két időpont közül a korábbi időpontban;

(i) időpont, amelyben az összes Szerződő Felek, akik ily közlést tettek, bejelentették a Tanács főtitkárának a javasolt módosítás elfogadását, azonban ha az összes elfogadást a jelen cikk 3. bekezdésében említett hat havi határidő előtt jelentették be, akkor ez az időpont a hathavi határidő lejártakor áll be;

(ii) a jelen cikk 4. bekezdésében említett kilenc havi határidő lejárta.

7. Minden elfogadottnak tekintendő módosítás azon időponttól számított hat hónap múlva lép hatályba, amikor elfogadottnak tekintetik.

8. A Tanács főtitkára mielőbb közli minden Szerződő Féllel az összes, a jelen Cikk 3. a) bekezdése szerint tett ellenvetéseket, valamint minden a 3. b) bekezdés szerint tett közlést.

Ezután értesíti az összes Szerződő Feleket, hogy az ily közlést tett Szerződő Fél vagy Szerződő Felek ellenvetést tesz-e (tesznek-e) a javasolt módosítás ellen, vagy elfogadja (elfogadják).

9. Minden állam, amely a jelen Egyezményt ratifikálja, vagy csatlakozik hozzá, olybá tekintendő, mint amely a hatálybalépett módosításokat ratifikálási vagy csatlakozási okmányának benyújtásakor elfogadta.

10. Oly állam, amely miután ratifikálás fenntartása nélkül aláírta, vagy ratifikálta a jelen Egyezményt vagy csatlakozott hozzá, kötelezi magát, hogy minden további melléklet rendelkezéseit alkalmazza, olybá tekintendő, mint amely elfogadta az illető mellékletnek azon időpontban érvényes módosításait, amikor elhatározását a Tanács főtitkárával közölte.

19. cikk

1. Bármely állam, akár akkor, amikor ratifikálás fenntartása nélkül írja alá a jelen Egyezményt, vagy amikor azt ratifikálja vagy csatlakozik hozzá, vagy később bejelentheti a Tanács főtitkárának, hogy jelen Egyezmény kiterjed az összes területekre, amelyeknek nemzetközi kapcsolataiért a felelősséget viseli vagy egyes ily területekre; az Egyezmény ezekre a területekre három hónappal azon időpont után alkalmazandó, amikor a Tanács főtitkára kézhezvette a bejelentést, azonban nem előbb, mint amikor jelen Egyezmény az illető állam tekintetében hatályba lép.

2. Minden állam, amely a jelen cikk 1. bekezdése értelmében a jelen Egyezményt oly terület számára fogadta el, amelynek nemzetközi kapcsolataiért a felelősséget viseli, bejelentheti a Tanács főtitkárának a jelen Egyezmény 17. cikkének rendelkezései szerint, hogy az a terület többé nem alkalmazza az Egyezményt.

20. cikk

A jelen Egyezmény tekintetében semminemű fenntartás nem engedhető meg.

21. cikk

A Tanács főtitkára az összes Szerződő Féllel, valamint a többi aláíró vagy csatlakozó állammal, az Egyesült Nemzetek főtitkárával, a GATT Szerződő Feleivel és az UNESCO-val közli az alábbiakat:

a) a 15. cikkben tárgyalt aláírásokat, ratifikálásokat, csatlakozásokat és nyilatkozatokat;

b) az időpontot, amelyben a jelen Egyezmény és annak minden melléklete a 16. cikk szerint hatályba lép;

c) a 17. cikk szerint kézhezvett felmondásokat és érvénytelenítéseket;

d) a 18. cikk szerint elfogadottnak tekintendő módosításokat, valamint azok hatálybaléptének időpontját;

e) a 19. cikk szerint kézhezvett nyilatkozatokat és bejelentéseket.

22. cikk

Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. szakasza szerint jelen Egyezmény a Tanács főtitkárának kérelmére bejegyzendő az Egyesült Nemzetek Titkárságán.

Minek hiteléül az alulírott meghatalmazottak aláírták a jelen Egyezményt.

Készült Brüsszelben, ezerkilencszázhatvanegy június nyolcadikán, - francia és angol nyelven, amely két nyelv szövege egyaránt hiteles, egy példányban, amely letétbe helyezendő a Tanács főtitkáránál, aki az Egyezmény hitelesített másolatait eljuttatja minden a 15. cikk 1. bekezdésében említett államnak.

A) MELLÉKLET

SAJTÓ- RÁDIÓKÖZVETÍTÉSI ÉS TELEVÍZIÓ MUNKAESZKÖZÖK

I. MEGHATÁROZÁS ÉS FELTÉTELEK

1. Meghatározás.

A jelen melléklet alkalmazásában "sajtó-rádió-közvetítési és televízió munkaeszközök" alatt azok a munkaeszközök értendők, amelyekre a sajtó, a rádióközvetítés vagy televízió képviselőinek szükségük van, akik azért utaznak valamely országba, hogy tudósításokat, felvételeket készítsenek, vagy adásokat eszközöljenek meghatározott programok keretében.

2. A vámelőjegyzésben történő behozatal engedélyezésének feltételei

A munkaeszközök

a) külföldön lakó természetes személy vagy külföldi székhelyű jogi személy tulajdonát kell hogy képezzék;

b) a munkaeszközöket külföldön lakó természetes személynek, vagy külföldi székhelyű jogi személynek kell behoznia;

c) a munkaeszközöknek újbóli kivitelekor azonosíthatóknak kell lenniök, azonban használatlan hang- és képfelvételi anyagra vonatkozólag a legrugalmasabb azonosítási módot kell alkalmazni;

d) a munkaeszközöket kizárólag a behozatali országba utazó személy használhatja, vagy az ő Irányításával használhatják;

e) nem szabad kölcsönszerződés vagy hasonló szerződés tárgyát képezniök, amelyben a vámelőjegyzést engedélyező országban lakó vagy ott telephellyel bíró személy Szerződő Fél; e feltétel azonban nem vonatkozik közös rádió- és televízióközvetítés esetére.

II. PÉLDÁK FELSOROLÁSA

A) Sajtómunkaeszközök, úgy mint: írógép, felvevőgépek (fényképező vagy mozgófényképfelvevőgépek); Hang- és képadó, felvevő, vagy visszaadó készülékek; Használatlan hang- és képfelvételi anyag.

B) Rádióadási munkaeszközök, úgymint: Közvetítési és átviteli készülékek; Hangfelvételi vagy hangvisszaadó készülékek; Mérő- és műszaki ellenőrző műszerek és készülékek; Üzemeltetési tartozékok (órák, kronométerek, iránytűk, áramfejlesztő gépcsoportok, transzformátorok, elemek vagy akkumulátorok, fűtő- és szellőztető berendezések stb.); Használatlan hangfelvételi anyag.

C) Televíziós munkaeszközök, úgymint: Televízió-felvevőgépek; Televíziós filmközvetítők; Mérő- és műszaki ellenőrző műszerek és készülékek; Adó- és közvetítőkészülékek; Átviteli készülékek; Hang- és képfelvételi vagy visszaadó készülékek; Világítókészülékek; Üzemeltetési tartozékok (órák, kronométerek, iránytűk, áramfejlesztő gépcsoportok, transzformátorok, elemek vagy akkumulátorok, fűtő- és szellőztető berendezések stb.); Használatlan hang- és képfelvételi anyag; "Film rushes" (anyagkiválasztó berendezés); Hangszerek, jelmezek, díszletek és más színházi kellékek.

D) A fenti célokra szerkesztett vagy alkalmassá tett járművek.

B) MELLÉKLET

FILMGYÁRTÁSI MUNKAESZKÖZÖK

I. MEGHATÁROZÁS ÉS FELTÉTELEK

1. Meghatározás.

Jelen melléklet alkalmazásában "filmgyártási" munkaeszközök" alatt azok a munkaeszközök értendők, amelyekre olyan személynek van szüksége, aki egy vagy több meghatározott film elkészítése céljából utazik egy országba.

2. A vámelőjegyzésben történő behozatal engedélyezésének feltételei

A munkaeszközök

a) külföldön lakó természetes személy vagy külföldi székhelyű jogi személy tulajdonát kell, hogy képezzék;

b) a munkaeszközöket külföldön lakó természetes személynek, vagy külföldi székhelyű jogi személynek kell behoznia;

c) a munkaeszközöknek újbóli kivitelekor azonosíthatóknak kell lenniök, azonban használatlan hang- vagy képfelvételi anyagra vonatkozólag a legrugalmasabb azonosítási módot kell alkalmazni;

d) a munkaeszközöket kizárólag a behozatali országba utazó személy használhatja, vagy az ő irányításával használhatják, azonban ez a kikötés nem alkalmazható oly munkaeszközökre, amelyeket egy a vámelőegyzést engedélyező országban lakó, vagy ott telephellyel rendelkező személlyel kötött, ezen ország illetékes hatóságai által jóváhagyott (koprodukciós szerződés teljesítésében film gyártására hoznak be) kormányok közötti koprodukciós filmgyártási megállapodás keretében;

e) a munkaeszközök ne képezzék olyan kölcsönzési vagy hasonló szerződés tárgyát, amelyekben az időleges behozatali országban lakó vagy ott telephellyel rendelkező személy Szerződő Fél.

II. PÉLDÁK FELSOROLÁSA

A.) Munkaeszközök, úgy mint: Mindennemű fényképezőgépek; Mérő- és műszaki ellenőrző műszerek és készülékek; Kamerakocsik és daruk; Világítási berendezések; Hangfelvételi vagy hangvisszaadó készülékek; Használatlan kép- vagy hangfelvételi anyagok; "Film rushes" (anyagvizsgálati célra szolgáló felvételek); Üzemeltetési tartozékok (órák, kronométerek, iránytűk, áramfejlesztő gépcsoportok, transzformátorok; elemek vagy akkumulátorok, fűtő- és szellőzőberendezések stb.); Hangszerek, jelmezek, díszletek, és egyéb színházi kellékek.

B.) A fenti célokra szerkesztett vagy azok számára alkalmassá tett járművek.

C) MELLÉKLET

EGYÉB MUNKAESZKÖZÖK

I. MEGHATÁROZÁS ÉS FELTÉTELEK

1. Meghatározás

Jelen melléklet alkalmazásában "egyéb munkaeszközök" alatt a jelen Egyezmény más mellékleteiben nem említett oly munkaeszközök értendők, amelyekre oly személynek, aki meghatározott munka elvégzésére egy országba utazik, foglalkozásának vagy hivatásának gyakorlására szüksége van. Nem tartoznak e fogalom alá oly munkaeszközök, amelyeket üzemen belüli szállításra, vagy áruk ipari gyártására, vagy kiszerelésre vagy (kézi szerszámok kivételével) természeti kincsek kiaknázására használnak, ingatlanok építésére, javítására vagy karbantartására, földmunkák vagy hasonló munkák céljaira.

2. A vámelőjegyzésben történő behozatal engedélyezésének feltételei

A munkaeszközök

a) külföldön lakó természetes személy vagy külföldi székhelyű jogi személy tulajdonát kell, hogy képezzék;

b) a munkaeszközöket külföldön lakó természetes személynek vagy külföldi székhellyel bíró jogi személynek kell behoznia;

c) a munkaeszközöknek újbóli kivitelkor azonosíthatóknak kell lenniök;

d) a munkaeszközöket kizárólag a behozatali országba utazó személy használhatja, vagy az ő irányításával használhatják.

II. PÉLDÁK FELSOROLÁSA

A.) Munkaeszközök, gépek, berendezések, szállítóeszközök stb. szerelésére, kipróbálására, üzembehelyezésére, ellenőrzésére, megvizsgálására, karbantartására vagy javítására.

Ilyen gépek, berendezések, vagy szállítóeszközök;

Szerszámok; (Hőmérsékletet, nyomást, távolságot, magasságot, felületet, sebességet stb.) mérő, vizsgáló vagy ellenőrző munkaeszközök és műszerek, beleértve a villamos műszereket (voltmérők, ampermérők, mérőkábelek, komparátorok, transzformátorok, regisztrálókészülékek stb.) és szerszámbefogó és vezető berendezéseket; Készülékek és munkaeszközök a gépek és berendezések fényképezésére szerelésük alatt és után; Készülékek hajók műszaki ellenőrzésére.

B.) Üzletemberek, a munka tudományos vagy műszaki megszervezésének, termelékenységének szakértői, könyvszakértők és hasonló foglalkozású személyek számára szükséges munkaeszközök, úgy mint;

Írógépek; Hangközvetítő, hangfelvételi vagy visszaadó készülékek; Számító műszerek és gépek.

C.) Topográfiai felvételekkel vagy geofizikai kutatással megbízott szakértők számára szükséges munkaeszközök, úgy mint;

Mérőműszerek és készülékek; Fúróberendezések; Közvetítő- és átviteli berendezések.

D.) Orvosok, sebészek, állatorvosok, szülésznők és hasonló foglalkozású személyek számára szükséges műszerek és készülékek.

E.) Régészek, őslénytankutatók, földrajz tudósok, zoológusok stb. számára szükséges munkaeszközök.

F.) Artisták, színjátszóegyüttes és zenekarok számára szükséges munkaeszközök, úgy mint minden nyilvános és zártkörű előadás számára felhasznált tárgy, hangszerek, díszletek, jelmezek, állatok stb.

G.) Előadók számára előadásuk szemléltetésére szükséges munkaeszközök.

H.) A fenti célokra szerkesztett vagy különlegesen alkalmassá tett járművek, úgy mint mozgó ellenőrző állomások, műhelykocsik, laboratóriumi kocsik stb.

A Vámügyi Együttműködési Tanács főtitkára tanúsítja, hogy ez a másolat megfelel a Vámügyi Együttműködési Tanács irattárában elhelyezett eredeti szövegnek.

Bruxelles, 1961. augusztus 9.

P. H.

G. Annez de Tabolda s. k., főtitkár"

3. §[1] A jelen törvényerejű rendelet 1963. május 5-én lép hatályba, végrehajtásáról a külgazdasági ügyekért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke