15/1964. (VI. 30.) Korm. rendelet

a postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény végrehajtásáról

A postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény (a továbbiakban: Ptt.) 31. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

(A Ptt. 3. §-ához)

1. §

(1) A Magyar Posta feladatkörébe tartozó tevékenységek közül a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélyt adhat:

a) a helyi forgalomban leveleknek keresetszerű kézbesítéséhez;

b) időszaki lapnak keresetszerű terjesztéséhez;

c) a Magyar Posta vezetékes távközlési hálózatához csatlakozó, valamint az ahhoz nem csatlakozó oly vezetékes távközlési összeköttetés, villamos jelzőberendezés létesítéséhez és üzembentartásához, amely idegen ingatlant érint;

d) jeleknek, jelzéseknek, írásnak, képnek, hangnak vagy bármely egyéb természetű közlésnek adására, továbbítására vagy vételére alkalmas vezetéknélküli távközlési rendszer létesítéséhez és üzembentartásához.

(2) A rádió és televízió műsorszórási tevékenységhez szükséges kép- és hangátvitelre szolgáló berendezések engedélyezése tárgyában a közlekedés- és postaügyi miniszter a Magyar Rádió és Televízió elnökével közösen dönt.

2. §

(1) Nincs szükség a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélyére:

a) a Magyar Posta távközlési hálózatával avagy a rádió és televízió műsorszóró hálózattal össze nem függő olyan távközlési berendezés létesítéséhez és üzembentartásához, amelyet a közlekedés- és postaügyi miniszter a nehézipari miniszterrel együttesen a kőolajvezeték, a földgázvezeték vagy a villamosmű tartozékának, illetve a Magyar Rádió és Televízió elnökével együttesen, rádió és televízió műsorszóró tevékenységnek minősít;

b) közforgalmú vasút területén a Magyar Posta hálózatával össze nem függő vasútbiztonsági, üzemi távközlési és távjelzési berendezés létesítéséhez és üzembentartásához;

c) rádió és televízió műsorvevő készülék üzembentartásához.

(2) Az (1) bekezdésben említett távközlési berendezések létesítését, valamint a rádió és televízió műsorvevő készülékeket a Magyar Postának be kell jelenteni.

3. §

A Magyar Posta távközlési hálózatával össze nem függő, kizárólag üzemi célokat szolgáló bányabeli földalatti (mélyszinti) vezetékes távközlési berendezés létesítését és üzembentartását a bányahatóság engedélyezi.

4. §

A közlekedés- és postaügyi miniszter engedélye alapján létesített távközlési berendezést, valamint a rádió és televízió műsorvevő készülékeket a Magyar Posta bármikor megvizsgálhatja és rendeltetésszerű használatukat ellenőrizheti.

5. §

Nem minősül a Magyar Posta feladatkörébe utalt postai, illetőleg távközlési tevékenységnek:

a) a közforgalmú közlekedési vállalatok szolgálati levelezésének, valamint árufuvarozási okiratainak (fuvarlevél, stb.) továbbítása saját járműveiken;

b) levél, nyomtatvány, meghívó, stb. nem keresetszerű továbbítása;

c) azoknak az időszaki sajtótermékeknek a terjesztése, amelyeket a közlekedés- és postaügyi miniszter a Kormány Tájékoztatási Hivatala vezetőjével egyetértésben határoz meg;

d) házon vagy telken (bányatelken) belüli használatra vezetékes távközlési berendezés létesítése és üzembentartása, ha az idegen területet nem érint, és más távközlési hálózattal nincs összekötve;

e) kizárólag a járművön belüli használatra létesített vezetékes távközlési berendezés üzembentartása;

f) térhangosító berendezés létesítése és üzembentartása;

g) a Magyar Rádió és Televízió stúdióberendezésének, valamint a helyszíni közvetítéseknél használt egyéb berendezéseinek üzemeltetése, feltéve, ha ezek rádiófrekvenciákat nem sugároznak ki.

6. §

(1) Vezetéknélküli távközlési berendezés üzembentartásához felhasználható frekvenciát a Magyar Posta jelöli ki. A frekvencia kijelölését abban az esetben is kérni kell, ha a berendezés létesítéséhez és üzembentartásához egyébként engedélyre szükség nincs.

(2) A Magyar Posta a távközlésre felhasználható frekvenciákkal a Nemzetközi Távközlési Egyezményben meghatározott keretek között gazdálkodik.

7. §

(1) A Magyar Posta távközlési hálózata, valamint az egyéb távközlési hálózatok (összeköttetések) együttesen alkotják az ország egységes távközlési hálózatát. A Magyar Posta szervezetén kívül távközlési hálózatot úgy kell létesíteni, hogy az az ország egységes távközlési hálózatába beilleszthető legyen.

(2) A 2. § (1) bekezdésében, a 3. §-ban, valamint az 5. § d) pontjában említett távközlési berendezést más távközlési berendezéssel összekötni, vagy a Magyar Posta hálózatához csatlakoztatni csak a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélyével szabad.

(3) A távközlési hálózatok fejlesztésének és kihasználásának összhangját a közlekedés- és postaügyi miniszter biztosítja.

(4) A távközlési hálózatok (összeköttetések) engedélyezésénél a Magyar Posta távközlési fejlesztési tervére, a gazdaságosságra és a célszerűségre, valamint a távközlési hálózat egységének biztosítására figyelemmel kell lenni.

(5) A Magyar Posta és a Magyar Rádió és Televízió által üzemben tartott, a rádió és televízió műsorának előállításához és sugárzásához szükséges műszaki berendezések egységének biztosítása érdekében e berendezések fejlesztésének irányelveit a közlekedés- és postaügyi miniszter és a Magyar Rádió és Televízió elnöke közösen határozzák meg.

(A Ptt. 6. §-ához)

8. §

(1) A Magyar Posta igazgatási szervei

a) a Postavezérigazgatóság;

b) az országos vagy területi hatáskörrel eljáró Igazgatóságok:

c) a központi hivatalok és üzemek.

(2) A postai és távközlési szolgálat szervei: a postahivatalok, fiókposták és a műszaki szolgálat végrehajtó egységei.

(3) A Magyar Posta és igazgatási szervei jogi személyek.

(A Ptt. 8. §-ához)

9. §

A takarékbetétek titkosságára a takarékbetétekről és takarékbetétesek jogairól szóló 1952. évi 9. számú tvr. rendelkezései az irányadók.

(A Ptt. 14. §-ához)

10. §

(1) Csomag- és értékküldemények teljes vagy részleges elveszése esetében az igazolt kár:

az állami vagy szövetkezeti szerv (vállalat) által kiállított számlával igazolt összeg, ilyen számla hiányában a hatósági ár, a hatósági ár hiányában a feladás helyén és idejében érvényben volt piaci ár,

(2) A küldemény megsérülése esetében a Magyar Posta választása szerint vagy az értékcsökkenés megtérítésére, vagy pedig a sérülés kijavítására köteles.

(A Ptt. 15. §-ához)

11. §

(1) Az elévülés a küldemény feladásának napján kezdődik. A törvény 15. §-ának (2) bekezdésében említett eljárás tartama az elévülés idejébe nem számít be.

(2) A Magyar Posta a tévedésből be nem szedett postai vagy távközlési díjakat az esedékesség napjától számított egy éven belül követelheti.

(A Ptt. 17. §-ához)

12. §

(1) Ha a vezetéknek vagy berendezésnek az ingatlanon (bányatelken) történő elhelyezését jogszabály engedélyhez vagy hozzájáruláshoz köti - sürgős hibaelhárítás esetét kivéve - a Magyar Posta azt előzetesen köteles megszerezni.

(2) Vezetéknek vagy berendezésnek folyó, vízfolyás, tó és csatorna mentén vagy felett, továbbá víz medrében történő elhelyezésére, átvezetésére, áthelyezésére és eltávolítására vonatkozó szabályokat a közlekedés- és postaügyi miniszter az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjével együttesen állapítja meg.

(3) A vezetéknek vagy berendezésnek idegen ingatlanon való elhelyezéséről az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) - sürgős hibaelhárítás esetét kivéve - előzetesen írásban értesíteni kell.

(4) A vezeték nyomvonalában levő fákat, bokrokat, azok ágait, gallyait és gyökereit a Magyar Posta a távközlési összeköttetés biztosítása érdekében - a sürgős hibaelhárítás esetét kivéve -csak akkor távolíthatja el, ha az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) a Magyar Posta írásbeli felhívásának az abban meghatározott határidő alatt nem tett eleget.

(A Ptt. 20. §-ához)

13. §

(1) A Magyar Posta engedélye az 50 voltamper hálózati áramfogyasztást akár időszakosan is meghaladó nagyfrekvenciás berendezés előállításához és üzembentartásához szükséges. Az engedélyt csak olyan berendezésre lehet megadni, amely a 0.04-3.000 MHz frekvenciasávban rádió és televízió vételi zavart nem okoz. Az engedélyt a Magyar Posta a Belügyminisztériummal egyetértésben adja.

(2) Az egészségügyi miniszter felügyelete és főfelügyelete alá tartozó intézmények kizárólag gyógyászati célt szolgáló nagyfrekvenciás berendezései engedély nélkül tarthatók üzemben. A külföldről behozott ilyen berendezéseket a Magyar Postának be kell jelenteni.

(3) A törvény 20. §-a (3) bekezdésének végrehajtásáról a közlekedés- és postaügyi miniszter a kohó- és gépipari miniszterrel egyetértésben gondoskodik.

(A Ptt. 21. §-ához)

14. §

(1) A rádió és televízió műsorvevő készülék sorozatgyártásához a közlekedés- és postaügyi miniszter hozzájárulását az új készülék tervcéljának tárgyalása során kell megszerezni.

(2) Nincs szükség a közlekedés- és postaügyi miniszter hozzájárulására a külföldről behozott mintakészülékek kipróbálásához, valamint a külföldi rendelésre gyártott távközlési berendezések kísérleti üzemeltetéséhez, ha a kipróbálás vagy az üzemeltetés körülményei a zavarkeltést kizárják.

(A Ptt. 22. §-ához)

15. §

(1) Erősáramú vezeték vagy berendezés és távközlési összeköttetés találkozása (keresztezés, megközelítés) esetében a távközlési összeköttetés veszélyeztetésének elhárítása és zavarainak megszüntetése érdekében szükséges munkákat azon a vezetéken, összeköttetésen, berendezésen kell elvégezni, amelyen ez gazdaságosabb.

(2) A védelmi munkák költségei - ideértve a fenntartási többletköltségeket is - a később létesített (megváltoztatott) vezeték, berendezés, összeköttetés építtetőjét (üzembentartóját, tulajdonosát, jogosítottját) terhelik.

(3) Kölcsönhatásban levő földalatti létesítmények (közművek) aktív korrózió védelmét úgy kell megoldani, hogy a Magyar Posta kábelei hátrányos, helyzetbe ne kerüljenek.

(4) A keresztezések és megközelítések feltételeit - ideértve a költségek viselésének részletes szabályait is - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a közlekedés- és postaügyi miniszter állapítja meg.

(A Ptt. 23. §-ához)

16. §

(1) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) ellenszolgáltatás nélkül tűrni köteles, hogy az épület, lakás vagy telek bérlője (használója) rádió, televízió berendezéséhez antennát létesítsen és fenntartson. Nagyobb súlyú, illetőleg nagyobb méretű antenna létesítéséhez, valamint műemlékké nyilvánított épületen antenna elhelyezéséhez azonban építési engedély szükséges.

(2) Az antenna létesítéséről a munka megkezdése előtt nyolc nappal az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) értesíteni kell.

17. §

Az épület lebontása, nagyobb mérvű átalakítása vagy új épület létesítése esetén az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) írásbeli felszólítására az antenna tulajdonosa köteles az antennát saját költségén eltávolítani, illetőleg áthelyezni. Ha az antenna tulajdonosa a felhívásnak nyolc nap alatt nem tesz eleget, az antennát az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) távolíthatja el, illetőleg helyezheti át.

18. §

(1) Az antenna elhelyezése, áthelyezése vagy eltávolítása kérdésében az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) és az antenna tulajdonosa közötti vitában - a kártérítési igény kivételével - bírói út kizárásával - szükséghez képest az építésügyi hatóság szakvéleménye alapján - a Magyar Posta határoz.

(2) Az antenna elhelyezéséből, áthelyezéséből, illetőleg eltávolításából eredő károk megtérítése tekintetében a polgári jog szabályai az irányadók.

Vegyes rendelkezések

19. §

A postai hírlapterjesztés szabályait a közlekedés- és postaügyi miniszter a Kormány Tájékoztatási Hivatalának vezetőjével egyetértésben állapítja meg.

20. §

A postakürt jelvény használatára kizárólag a Magyar Posta szervei jogosultak.

21. §

Azoknak a postás dolgozóknak, akik jó munkájukkal és fegyelmezett magatartásukkal arra érdemesnek bizonyulnak, a közlekedés- és postaügyi miniszter "A Posta Kiváló Dolgozója" kitüntető jelvényt adományozhatja.

22. §

A közcélú villamosművek zavartalan működéséhez szükséges távközlési szolgáltatások biztosítása érdekében a Magyar Posta és a villamosmű üzembentartója az együttműködés feltételeit szerződésben határozhatják meg.

23. §

Postai és távközlési berendezések közterületen való elhelyezéséért a Magyar Posta területhasználati díjat nem fizet.

24. §

(1) Amennyiben a cselekmény nem bűntett, szabálysértést követ el és háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki

1. a Magyar Posta vezetékes távközlési hálózatához csatlakozó, vagy ahhoz nem csatlakozó olyan vezetékes távközlési összeköttetést vagy villamos jelzőberendezést létesít, vagy tart üzemben engedély nélkül, amely idegen ingatlant érint:

2. rádió, televízió adó- és vevőberendezést - kizárólag műsorvevőkészülékeket kivéve - továbbá mikrohullámú összeköttetést engedély nélkül létesít, megszerez vagy üzemben tart:

3. aki vezetéknélküli távközlési berendezését a Magyar Posta által kijelölt frekvenciától eltérő más frekvenciasávban üzemelteti;

4. a rádió, televízió, a mikrohullámú vagy egyéb távközlési berendezést zavaró berendezésen, gépen vagy készüléken a Magyar Posta által a zavar megszüntetése céljából elrendelt változtatásokat a kitűzött határidőben nem hajtja végre;

5. ötven voltamper hálózati áramfogyasztást akár időszakosan is meghaladó nagyfrekvenciás berendezést engedély nélkül gyárt, előállít vagy üzemben tart;

6. vezetékes rádióhálózatot vagy annak hangszóróját bármely más berendezéssel összeköttetésbe hoz, vagy erre más (idegen) berendezést vagy szerkezetet szerel;

7. a veszélyes vagy feltételesen szállítható anyagok és tárgyak postai szállítására vonatkozó szabályokat megszegi.

(2) Amennyiben a cselekmény nem bűntett, szabálysértést követ el és egyezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki

1. a helyi forgalomban a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélye nélkül keresetszerűen foglalkozik levelek kézbesítésével;

2. a távolsági forgalomban levélpostai küldeményt keresetszerűen továbbít vagy továbbítás végett összegyűjt;

3. rádió vagy televízió műsorvevő készülékét a megállapított határidő alatt nyilvántartásba vétel végett a Magyar Postának nem jelenti be;

4. rádió, televízió vagy egyéb távközlési berendezés megvizsgálását vagy rendeltetésszerű használatának ellenőrzését szándékosan megakadályozza;

5. a postai területnek a közönség használatára meg nem nyitott részére engedély nélkül belép.

25. §

(1) Ez a rendelet 1964. július 1. napján lép hatályba; egyidejűleg az egyes távbeszélőberendezéseknek a posta részére átadása tárgyában kiadott 1050/1949. (II. 3.) Korm. számú, a nagyfrekvenciás berendezések gyártásával és üzembentartásával kapcsolatos szabálysértésről szóló 28/1960. (VI. 1.) Korm. számú, valamint a rádió, televízió és postai hírközlő berendezések zavartalan használatának biztosításáról szóló 37/1961. (XI. 4.) Korm. számú rendelet hatályát veszti.

(2) E rendelet végrehajtásáról a közlekedés- és postaügyi miniszter gondoskodik.

Kádár János s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére