1964. évi II. törvény

a postáról és a távközlésről[1]

A törvény célja

1. § E törvény a lakosság és a népgazdaság postai és távközlési igényeinek kielégítése érdekében a Magyar Posta, valamint a postai és távközlési szolgáltatást igénybevevők jogait és kötelességeit szabályozza.

1/A. §[2] A posta, a távbeszélő és a távíró - ide nem értve az előfizetői berendezéseket - állami tulajdonban, továbbá az e célra alapított állami vállalat által létrehozott, vagy részvételével működő gazdasági társaság tulajdonában lehet, e társaságok tulajdonában azonban az állami tulajdoni részesedésnek az 50%-ot meg kell haladnia.

Postai és távközlési tevékenység

2. § (1)[3] A postai és távközlési tevékenység állami feladat.

(2) A postai tevékenység körében a Magyar Posta feladata:

a) a levélpostai küldemények továbbítása,

b) a hírlapterjesztés,

c) a csekk és takarékbetét be- és kifizetésével kapcsolatos közvetítő szolgálat,

d) a postabélyeg és egyéb postai értékcikk kibocsátása és forgalombahozatala.

(3) A távközlési tevékenység körében a Magyar Posta feladata:

a) a távíró és távbeszélő szolgálat,

b) a rádió és televízió műsorának sugárzása,

c) jeleknek, jelzéseknek, írásnak, képnek, hangnak vagy bármely egyéb természetű közlésnek az a) és b) pont alá nem eső adása, továbbítása és vétele vezetéken vagy sugárzás útján,

d) a frekvenciagazdálkodás,

e) a rádió és televízió zavarelhárító szolgálat ellátása.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feladatokon kívül a Magyar Posta ellátja a csomag-, pénz-, érték- és egyéb küldemények továbbítását, valamint azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal vagy, amelynek ellátását a lakosság és a népgazdaság érdekében elvállalja.

3. § (1)[4][5] A közlekedés- és postaügyi miniszter a Magyar Posta feladatkörébe utalt postai és távközlési tevékenység [2. § (2)-(3) bek.] ellátására - a Minisztertanács által meghatározott esetekben - másnak is adhat engedélyt.

A Magyar Posta feladatkörébe utalt postai és távközlési tevékenység [2. § (2)-(3) bekezdés] ellátására - a Minisztertanács által meghatározott esetekben - a Magyar Posta elnöke másnak is adhat engedélyt.

(2) Ez a törvény a bányászatról, valamint a villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló jogszabályoknak a távközlésre vonatkozó rendelkezéseit, továbbá a bányászatról szóló jogszabályoknak a bányahatóság jogkörére vonatkozó rendelkezéseit nem érinti.

(3) A távközlési hálózat egységét a Magyar Posta és az egyéb szervek távközlési hálózata között a közlekedés- és postaügyi miniszter biztosítja.

4. § (1) A Magyar Posta köteles a posta és a távközlés zavartalan működése érdekében - szükséges személyi és tárgyi feltételekről gondoskodni.

(2) A Magyar Posta a feladatkörébe tartozó szolgáltatások igénybevételének lehetőségét - a meglevő szervezettel és berendezéssel - mindenki számára biztosítani és a szolgáltatásokat a szabályzatokban meghatározott feltételekkel teljesíteni köteles.

(3) A Magyar Posta köteles a szolgáltatást megtagadni, ha annak teljesítése jogszabályba, az állam érdekébe vagy közerkölcsbe ütközne.

(4)[6][7] A Magyar Posta megtagadhatja annak a szolgáltatásnak teljesítését, melynek teljesítése alól a közlekedés- és postaügyi miniszter közérdekből felmentette.

A Magyar Posta elnöke közérdekből elrendelheti a postai vagy távközlési szolgáltatás teljesítésének szüneteltetését.

(5) Aki a postai és távközlési szolgáltatásokat igénybeveszi, köteles a szabályzatok és a díjszabások rendelkezéseit megtartani.

5. § (1) A postai és távközlési szolgáltatások igénybevételéért a díjszabásokban meghatározott díjat kell fizetni.

(2)[8][9] Közérdekű célra a közlekedés- és postaügyi miniszter feláras postabélyegek kibocsátását engedélyezheti.

A Magyar Posta közérdekű célra feláras postabélyeget bocsáthat ki.

Felügyelet és ellenőrzés

6. § (1) A Magyar Posta elnöke[10]

a) meghatározza a Magyar Posta szervezetét és működésének rendjét,

b) irányítja és ellenőrzi a Magyar Posta munkáját,

c)[11] jóváhagyja a postabélyegek kibocsátásának tervét.

(2) A közlekedés- és postaügyi miniszter a más minisztérium, illetőleg országos hatáskörű szerv felügyelete alatt folytatott postai és távközlési tevékenység felett szakfelügyeletet gyakorol.

Postai küldemények kézbesítése

7. § (1) A Magyar Posta a küldeményt általában közvetlenül a címzettnek kézbesíti; közvetett úton kézbesítheti a küldeményt, ha a közvetlen kézbesítés a címzett különleges helyzete vagy egyéb körülmény miatt akadályba ütközik.

(2) Az állami szervek, szövetkezetek és társadalmi szervezetek a küldeményt a Magyar Postától közvetett kézbesítés végett átvenni és kézbesíteni kötelesek.

(3)[12] A közvetett kézbesítés szabályait a közlekedés- és postaügyi miniszter az igazságügyminiszterrel és az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben jogszabályban állapítja meg.

Titoktartás

8. § A Magyar Posta köteles az Alkotmányban biztosított levéltitok, továbbá - az igénybevett távközlési rendszer lehetőségei szerint - a távközlési titok megőrzését biztosítani.

9. § (1) Zárt postai küldeményt a feladó vagy a címzett beleegyezése nélkül - a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - felbontani tilos.

(2) Zárt postai küldeményt a feladó vagy a címzett beleegyezése nélkül a Magyar Posta akkor bonthat fel, ha

a) a küldeményt nem lehet kézbesíteni és a felbontás a címzett vagy feladó megállapítása végett szükséges;

b) a küldemény megsérült és felbontása a tartalom megállapítása vagy megóvása érdekében szükséges;

c) alapos a gyanú, hogy a küldemény postai szállításból kizárt, vagy olyan dolgot tartalmaz, amelyre vonatkozóan a postai szabályzat feltételeit nem tartották meg.

(3) A felbontást bizottság végzi.

10. § Büntető ügyekben a postai küldemény és a távirat lefoglalására, zár alá vételére, vagy visszatartására a büntető eljárás szabályai az irányadók.

Kézbesíthetetlen küldemények

11. § (1) A Magyar Posta azt a küldeményt, amelyet sem a címzett részére kézbesíteni, sem a feladó részére visszajuttatni nem lehet (kézbesíthetetlen küldemény), a szabályzat rendelkezései szerint értékesíti; ha nem értékesíthető, megsemmisíti, illetőleg megőrzéséről gondoskodik, Ugyanígy jár el a Magyar Posta, ha a küldeményt terhelő díjat sem a címzettől, sem a feladótól nem lehet beszedni.

(2) A Magyar Posta a kézbesíthetetlen pénzküldeményt, továbbá azt a pénzt, amelyet kézbesíthetetlen küldeményben talált, vagy kézbesíthetetlen küldemény értékesítéséből szedett be. a feladás napjától számított egy éven belül a jelentkező igényjogosultnak kifizeti. Egy év elteltével az igényt érvényesíteni nem lehet; a visszamaradt összeget a Magyar Posta köteles az állam javára befizetni.

A posta felelőssége

12. § A postai és távközlési szolgáltatások teljesítéséért a Magyar Posta e törvényben meghatározott keretek között felel. Nemzetközi forgalomban a nemzetközi szerződések rendelkezései az irányadók.

13. § A szolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Magyar Posta a közönséges levélpostai küldemény díja kivételével köteles a fizetett díjat a szabályzatok rendelkezései szerint, egészben vagy részben visszafizetni.

14. § (1) A szolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Magyar Posta köteles az okozott kárt az alábbiak szerint megtéríteni:

a) ajánlott levélpostai küldemény elveszése esetén - tekintet nélkül annak tartalmára - a szabályzatban meghatározott átalányösszeget;

b) csomag teljes vagy részleges elveszése vagy sérülése esetében értéknyilvánítással (biztosítással) feladott csomagoknál az igazolt kárt, legfeljebb azonban a nyilvánított értéket, értéknyilvánítás nélkül feladott csomagnál az igazolt kárt, legfeljebb azonban a szabályzatban meghatározott átalányösszeget;

c) gyorsan romló tartalmú csomag késedelmes kézbesítése esetén a b) pont szerinti kártérítést, ha a küldemény tartalmát a feladó ilyennek tüntette fel és a küldemény azért romlott el vagy vált használhatatlanná, mert továbbítása és kézbesítése a szabályzatban meghatározott idő alatt nem történt meg;

d) pénz- és értékküldemény teljes vagy részleges elveszése vagy sérülése esetén az igazolt kárt, legfeljebb azonban a nyilvánított értéket.

(2) Nem felel a Magyar Posta

a) a közönséges levélpostai küldemény téves kézbesítéséből, elveszéséből, megsérüléséből, vagy megsemmisüléséből eredő károkért;

b) a szolgáltatás késedelmes teljesítéséből eredő kárért, kivéve az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetet;

c) a közvetett kárért, az elmaradt haszonért;

d) ha a kárt ellenállhatatlan erő, a küldemény belső tulajdonsága, a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága, vagy az elégtelen címzés okozta, vagy annak következtében állt elő, hogy a szabályzatokban megállapított feltételeket nem tartották meg;

e) a távközlési szolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért.

(3) Közvetett kézbesítés esetén [7. § (2) bek.] a Magyar Posta felelőssége a küldemény átadásával az átvevőre száll át.

15. § (1) A Magyar Posta ellen támasztható kártérítési igény elévülési ideje egy év.

(2) A kártérítésre jogosult igényét bíróság, illetőleg döntőbizottság előtt csak a szabályzatokban előírt eljárás befejezése után érvényesítheti.

Kisajátítás

16. § Postai és távközlési létesítmények, ezek berendezéseinek és tartozékainak elhelyezésére ingatlan kisajátításának van helye.

Jogok idegen ingatlanon

17. § (1) E törvény keretei között a Magyar Posta jogosult az ingatlanokat, a vizeket és a légiteret postai és távközlési célból használni.

(2) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) tűrni köteles, hogy a Magyar Posta az ingatlanon, az alatt vagy felett vezetékeket, kábeleket, tartóoszlopokat, jelzőköveket és szerelvényeket (a továbbiakban: vezeték), az épület vagy más létesítmény (a továbbiakban: épület) megfelelő helyén (tető, padlástér, lépcsőház, pince, kerítés stb.) postai és távközlési berendezést helyezzen el, azokat javítsa és karbantartsa.

(3)[13]

(4) A Magyar Posta a távközlési összeköttetés biztosítása érdekében - kártalanítás ellenében - jogosult a vezeték nyomvonalában levő fákat, bokrokat, azok ágait, gallyait és gyökereit eltávolítani, ha azt a vezeték létesítése, karbantartása, javítása vagy az üzemzavarok megakadályozása szükségessé teszi.

(5) Az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) a vezeték vagy berendezés elhelyezésével, javításával, karbantartásával vagy eltávolításával járó munkák során okozott károkat meg kell téríteni a polgári jog szabályai szerint.

(6) A kártalanítás, valamint a károk megtérítése felől - megegyezés hiányában - a bíróság határoz.

18. §[14] A 17. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell az irányított sugárzású vezeték nélküli összeköttetések nyomvonalára is. Ha a vezeték nélküli zavartalan összeköttetés máskép nem biztosítható, - a Magyar Posta kérésére - az építésügyi hatóság építési korlátozást rendelhet el. A részletes szabályokat az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelettel állapítja meg.

19. § (1) Új építmény létesítése, építmény felújítása, átalakítása vagy lebontása esetén az ingatlanon levő postai vezeték vagy berendezés eltávolításának, illetőleg áthelyezésének költségei azt terhelik, aki a vezeték vagy berendezés eltávolítására, illetőleg áthelyezésére okot adott.

(2) Személyi tulajdonban levő ingatlanon új építmény létesítése, építmény felújítása, átalakítása vagy lebontása esetén a postai vezeték vagy berendezés eltávolításáról, illetőleg áthelyezéséről az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) bejelentésétől számított hatvan napon belül a Magyar Posta köteles a szükséges mértékben a saját költségén gondoskodni.

Távközlési berendezések létesítése és működése

20. § (1) Nagyfrekvenciás villamosberendezés előállításához és üzembentartásához - ha jogszabály kivételt nem tesz - a Magyar Posta engedélye szükséges.

(2) Nagyfrekvenciás villamosberendezést és minden olyan gépet, készüléket, amely működése közben nagyfrekvenciás mellékhatást kelt, úgy kell üzembentartani, hogy működése a rádió, a televízió, a mikróhullámú vagy egyéb távközlési berendezés üzemében zavart ne okozhasson.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott villamosberendezést, gépet, készüléket, csak zavarszűrővel szabad előállítani és forgalomba hozni.

(4) A rádió, a televízió, a mikróhullámú vagy egyéb távközlési berendezést zavaró bármely berendezés, gép, vagy készülék üzembentartója köteles a zavar megszüntetése céljából berendezésén, gépén, készülékén a Magyar Posta által elrendelt változtatásokat saját költségén végrehajtani. Ha az üzembentartó a felhívásnak nem tesz eleget, a berendezés, gép, vagy készülék üzemeltetését engedélyező szerv a Magyar Posta megkeresésére az engedélyt visszavonja.

(5) A (2) és (4) bekezdés rendelkezéseinek megtartását a Magyar Posta bármikor ellenőrizheti.

21. §[15] Frekvenciagazdálkodás, valamint a zavarelhárítás szempontjainak érvényesítése érdekében a közlekedés- és postaügyi miniszter hozzájárulása szükséges

a) rádió és televízió műsorvevőkészülék sorozatgyártásához,

b) külföldi rádió és televízió műsorvevőkészülék forgalombahozatalához, továbbá

c) olyan vezetékes vagy vezeték nélküli távközlési berendezés gyártásához vagy külföldről való behozatalához, amely a Magyar Posta hálózatához csatlakoztatható és eltér az érvényben levő postai szabványtól, vagy a frekvenciagazdálkodás szempontjából engedélyezése elbírálandó.

22. § Erősáramú vezeték, vagy berendezés létesítése és üzembentartása során biztosítani kell hogy az a távközlési összeköttetést ne veszélyeztesse és ne zavarja.

Antenna létesítése

23. § Rádió és televízió berendezés tulajdonosa a berendezés működéséhez szükséges antennát - a vonatkozó szabványok és biztonsági előírások szerint - az ingatlan állagának veszélyeztetése nélkül jogosult létesíteni.

Postai és távközlési létesítmények elhelyezésének biztosítása

24. § (1) Város- és községrendezésnél, lakótelepek és egyéb létesítmények beruházásánál és felújításánál a postai és távközlési célra szolgáló épületek, vezetékek és berendezések elhelyezésének lehetőségét biztosítani kell.

(2) Ha a beruházási program postai és távközlési létesítményt is előirányoz, ezt járulékos beruházásként kell figyelembe venni, s részére a kommunális létesítményekhez hasonlóan megfelelő elhelyezést kell biztosítani.

Vegyes rendelkezések

25. § A közlekedés- és postaügyi miniszter elemi csapás vagy a Magyar Posta tevékenységi körén kívül eső el nem hárítható egyéb rendkívüli körülmény esetén a postai és távközlési szolgáltatásokat átmenetileg korlátozhatja vagy szüneteltetheti. Az ebből eredő károkért a Magyar Posta nem felel, a díjak visszatérítésére a szabályzatok rendelkezései az irányadók.

26. § A postai és távközlési díjszabások alkalmazásával kapcsolatos vitákban - a felszámított összeg helyessége tekintetében felmerült vitákat kivéve - bírói, illetőleg döntőbizottsági út kizárásával a Magyar Posta határoz.

27. § Ha a Magyar Posta a postai és távközlési szolgáltatást igénybevevő vagy harmadik személy részére jog engedélyezése vagy kötelezettség megállapítása tárgyában határoz, eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.

28. § A közlekedés- és postaügyi miniszter a munkaügyi miniszterrel és a Postások Szakszervezetével egyetértésben egyes munkakörökben a postai dolgozók részére egyenruhát és postai rangjelzést rendszeresíthet.

29. § A postára vonatkozó történelmi emlékek felkutatásáról és megőrzéséről gondoskodni kell.

30. § A fegyveres testületekre külön jogszabály rendelkezései az irányadók.

Hatálybalépés, végrehajtás

31. § (1) Ez a törvény 1964. július 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a távirda, a távbeszélő- és egyéb villamosberendezésekről szóló 1888. évi XXXI. törvény, a postáról szóló 1936. évi XXXV. törvény és az 1925. évi IX. törvény 24. §-a hatályát veszti.

(2) E törvény végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára