1/1964. (VII. 30.) BM-EüM együttes rendelet

a részeg személyek kijózanító szobába szállításáról

Az alkoholisták elleni intézkedésekről szóló 1962. évi 18. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendeljük:

A kijózanító szobába való beszállítás és felvétel

1. §

(1) A nyilvános helyen botrányt okozó vagy magával tehetetlen részeg személyt a rendőrség szervei kijózanító szobába szállítják [Tvr. 1. § (1) bekezdése].

(2) A részeg személy kijózanító szobába szállításáról a rendőrség gondoskodik. Ha a részeg közelében nincs rendőr, vagy a rendőr értesítése huzamosabb ideig akadályba ütközik, önkéntes rendőr is végezheti a beszállítást. A beszállításra a rendőrségi gépkocsit, ha ilyen nincs, egyéb erre alkalmas járművet kell igénybe venni. Mentőgépkocsi csak abban az esetben vehető igénybe, ha az intézkedő rendőr (önkéntes rendőr) megítélése szerint a részeg személy feltehetően olyan belső vagy külső sérülést szenvedett, amely miatt orvosi felügyelet melletti szállítása indokolt. Ha a mentőorvos megállapítása szerint a részeg személy állapota kórházi ápolást tesz szükségessé, őt nem kijózanító szobába, hanem kórházba kell szállítani.

(3) A kijózanító szobába szállított személyt a kijózanító szoba vezető-orvosa veszi át és egyben határoz a további eljárást illetően. Ha a beszállított személy kórházi ápolást igényel, intézkedik a kórházba szállítása iránt. Ha a beszállított személy nem bizonyul részegnek, a kijózanító szoba vezető-orvosa elbocsátja, illetőleg átadja esetleges további eljárás végett a rendőrség eljáró szervének. Indokolt esetben a kijózanító szoba vezetőorvosa intézkedik a beszállított személy felvétele iránt. A kijózanító szoba vezető-orvosa intézkedik aziránt is, hogy a kijózanító szobába felvett személytől véralkohol, illetőleg laboratóriumi vizsgálat céljára vért vegyenek, illetőleg vizeletet gyűjtsenek. A vizsgálatokat a Belügyminisztérium Országos Rendőrfőkapitányság Technikai Osztálya végzi.

(4) A kijózanító szobában a férfiakat a nőktől el kell különíteni.

2. §

A kijózanító szobába felvett személy ruházatát, használati és egyéb tárgyait, pénzét és egyéb értékeit a kijózanító szoba erre kijelölt alkalmazottja két tanú jelenlétében jegyzékbe veszi és a személy elbocsátásáig megőrzi.

3. §

Ha a kijózanító szobába szállított személy akár a beszállítás alatt, akár a felvételkor vagy a kijózanító szobában való tartózkodás alatt a környezetében levő személyek egészségét vagy testi épségét magatartásával veszélyezteti, vele szemben a megfelelő kényszerintézkedések foganatosíthatók. A rendőrségi szervek közreműködését igénylő kényszerintézkedéseket a rendőrségi szervek a kijózanító szoba személyzetének felhívására foganatosítják, kivéve, ha az esetleges késedelem veszéllyel járna.

A kijózanító szobából való elbocsátás

4. §

(1) A beszállított személyt kijózanodásáig, de legfeljebb huszonnégy órai időtartamra lehet a kijózanító szobában visszatartani [Tvr. 1. § (2) bekezdése].

(2) A kijózanító szobából való elbocsátás kérdésében a kijózanító szoba vezető-orvosa határoz. A kijózanító szobában tartott személyt elbocsátása előtt is meg kell vizsgálni. Ha állapota kórházi ápolást igényel, a kijózanító szoba vezető-orvosa intézkedik kórházba szállítása iránt. Ha az elbocsátandó személy járóbeteg-ellátásra szorul, fel kell hívni, hogy körzeti orvosánál saját érdekében haladéktalanul jelentkezzék.

(3) A kijózanító szobából elbocsátott személy részére a 2. § alapján őrzött ingóságait - az átvételnek a jegyzéken aláírásával történt igazolása mellett - ki kell szolgáltatni.

5. §

(1) Ha a kijózanító szobába szállított személy azonossága megnyugtató módon nem állapítható meg, a várható elbocsátás időpontjáról értesíteni kell a területileg illetékes rendőrhatóságot.

(2) Ha a kijózanító szobába szállított személynek sem állandó lakása, sem állandó munkahelye nincs, a felvételről és a várható elbocsátás időpontjáról értesíteni kell a tartózkodási helye szerint illetékes rendőrhatóságot. Egyidejűleg értesíteni kell a községekben a Tanács Végrehajtó Bizottságát, városokban a városi, illetőleg a Fővárosi (városi) kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága szociálpolitikai csoportját, hogy a lehetőséghez képest intézkedjék az elbocsátott személy elhelyezése, illetőleg munkába állítása iránt.

Térítési díj

6. §

(1) A beszállított személy a beszállítással és a kezeléssel (ellátással) felmerülő költségek fejében térítési díjat tartozik fizetni; amennyiben fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, azt bírósági végrehajtás útján kell behajtani [Tvr. 1. § (3) bekezdése].

(2) Rendőrségi gépkocsi vagy mentőgépkocsi igénybevétele esetében a mentőszállításra irányadó szabályok szerint felszámítható szállítási díjat, autótaxival vagy egyéb járművel történt szállítás esetében a felmerült szállítási költséget köteles a beszállított személy megfizetni. Ha a beszállított személy a járművet beszennyezte, a fertőtlenítés, illetőleg a takarítás költségének fejében további 100 forintot kell fizetnie.

(3) A kezeléssel (ellátással) felmerült költségek fejében a beszállított személy - tekintet nélkül arra, hogy mennyi ideig tartózkodott a kijózanító szobában - 150 forintot köteles fizetni.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti térítési díjat a beszállított személy abban az esetben is köteles megfizetni, ha egyébként a társadalombiztosítás szolgáltatásaira jogosult. A felszámított térítési díjról fizetési felhívást kell kiállítani, és azt az elbocsátott személynek távozásakor tértivevény ellenében át kell adni azzal a szóban is közölt figyelmeztetéssel, hogy a térítési díjat az elbocsátást követő 15 nap alatt a befizetési lap felhasználásával fizesse be, mert különben azt bírósági végrehajtás útján fogják behajtani. A térítési díjat az illetékes tanács költségvetési számlájára kell befizetni.

(5) Ha az elbocsátott személy a felszámított térítési díjat nem fizeti be, a kijózanító szoba vezető-orvosa, illetőleg a kijózanító szobát fenntartó intézet gazdasági hivatala intézkedik a végrehajtás útján való behajtás iránt.

Vegyes rendelkezések

7. §

(1) A részeg személyeket kijózanító szobák a működési hely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztálya (csoportja) intézményei. A megfelelő helyiség biztosításáról a végrehajtó bizottság igazgatási osztálya, a kijózanító szoba rendeltetésszerű működéséről és fenntartásáról, az ahhoz szükséges személyzetről és anyagi eszközökről a végrehajtó bizottság egészségügyi osztálya (csoportja) gondoskodik.

(2) A kijózanító szobákkal kapcsolatos rendészeti teendők ellátásáról a belügyminiszter a rendőrség útján gondoskodik. Az illetékes rendőrhatóság vezetője szorosan együttműködik a kijózanító szoba vezető-orvosával, és biztosítja a kijózanító szobában a közrend fenntartását és az ott dolgozók személyi biztonságát. Ebből a célból a rendőrhatóság vezetője a kijózanító szobához arra az időre, amíg ott beszállított személy tartózkodik, közrendvédelmi őrszemet vezényel.

8. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Benkei András s. k.,

belügyminiszter

Dr. Szabó Zoltán s. k.,

egészségügyi miniszter