1/1964. (I. 29.) HM rendelet

a sorkatonai szolgálat elhalasztásáról és félbeszakításáról, valamint a tartalékos hadkötelesek behívás alóli ideiglenes mentesítéséről szóló 3/1964. (I. 29.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról

A 3/1964. (I. 29.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 29. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel, a művelődésügyi miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel, az egészségügyi miniszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével és a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárával egyetértésben - a sorkatonai szolgálat elhalasztására és félbeszakítására, valamint a tartalékos hadkötelesek behívás alóli ideiglenes mentesítésére vonatkozó eljárást az alábbiak szerint szabályozom:

A R. II. Fejezetéhez:

1. §

(1) Ha a sorozáskor a hadköteles alkalmassági fokát valamely múló jellegű fogyatékossága vagy betegsége miatt megállapítani nem lehet, a sorozóbizottság a hadköteles ez állapotának előrelátható megszűnése időpontjára orvosi ellenőrző vizsgálatát rendeli el. A vizsgálat befejezéséig a kiegészítő parancsnok a hadkötelest szolgálathalasztásban részesíti.

(2) A szolgálathalasztás letelte után, ha az orvosi ellenőrző vizsgálat a hadköteles fogyatékosságának vagy betegségének további fennállását állapítja meg, de végleges alkalmatlanság nem áll fenn, a katonai szolgálatot gátló akadály megszűnésének előrelátható időpontjára a hadköteles újabb orvosi ellenőrző vizsgálatát kell elrendelni, és ennek foganatosításáig a szolgálathalasztást meg kell hosszabbítani.

(3) Ha a sorozáskor a sorozóbizottság a hadköteles olyan múló fogyatékosságát vagy betegségét állapítja meg, amelynek megszűnése előreláthatólag hat hónapon belül nem. várható, a hadköteles ellenőrző vizsgálatát nem kell elrendelni, hanem részére a szolgálathalasztást egy évre kell megadni. Egyidejűleg - az erre vonatkozó külön rendelkezés szerint - a hadköteles kötelező gyógykezeltetését is el lehet rendelni.

(4) Az egészségi okból szolgálathalasztásban részesített hadkötelest a következő sorozáskor -katonai szolgálatra alkalmasságának megállapítása céljából - újból sorozóbizottság elé kell állítani.

2. §

(1) Ha a besorozott hadköteles katonai szolgálatra való bevonulását valamely időközben keletkezett fogyatékossága vagy megbetegedése akadályozza, amennyiben járóképes, a behívóparancsnak köteles eleget tenni, járóképtelenség esetén pedig akadályoztatását köteles írásban haladéktalanul jelenteni a behívóparancsot kibocsátó kiegészítő parancsnokságnak, csatolva a körzeti orvos - sürgős esetben a kezelő orvos - igazolását.

(2) A behívóparancsra megjelent beteg hadkötelest a bevonulási hely parancsnokságának orvosa elé kell állítani. Az orvosi vizsgálat eredményétől függően kell dönteni bevonultatása felől. Ha a bevonulási hely parancsnokságának orvosa a hadköteles olyan fogyatékosságát vagy betegségét állapítja meg, amelynek megszűnése előreláthatólag egy hónapon belül nem várható, ennek előrelátható tartamára a hadkötelest szolgálathalasztásban kell részesíteni. Ez esetben az 1. § rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni.

3. §

(1) Ha a behívott hadkötelest az időközben keletkezett fogyatékossága vagy betegsége a bevonulásban akadályozta, és elmaradását a 2. § (1) bekezdése szerint igazolta is, a behívása érvényben marad, amennyiben az akadályoztatása a bevonulás napjától számított egy hónapon belül megszűnik. Erről a behívott hadkötelest a kiegészítő parancsnokság írásban értesíti.

(2) A behívott hadköteles bevonulásának elmaradása esetén a kiegészítő parancsnok - a szükséghez képest - intézkedik a hadköteles ellenőrző orvosi megvizsgálásáról, és annak eredményéhez képest elrendelheti az előreláthatólag egy hónapon belül gyógyuló hadköteles kórházba szállítását, illetőleg a hamarosan gyógyuló betegség esetében a hadkötelest a körzeti orvos által ellenőrzött házi kezelésben is meghagyhatja. Szükség esetén a hadköteles kötelező gyógykezeltetését is el lehet rendelni.

(3) Ha a be nem vonult hadkötelesnek a katonai szolgálatot gátló fogyatékossága vagy betegsége egy hónapon belül előreláthatólag nem szűnik meg, részére az 1. § (1) bekezdésének megfelelően szolgálathalasztást kell engedélyezni.

(4) Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a hadköteles időleges fogyatékossága vagy betegsége az elmulasztott bevonulás napjától számított egy hónap alatt a gyógykezelés ellenére sem szűnt meg.

(5) Az a behívott hadköteles, aki az előző bekezdések szerint valamely fogyatékossága vagy tartós betegsége folytán szolgálathalasztásban nem részesült, a katonai szolgálatot gátló körülmény megszűnése után haladéktalanul köteles megjelenni a kiegészítő parancsnokságon.

(6) Ha az időleges fogyatékossága vagy egy hónapon belül gyógyuló betegsége miatt a bevonulásban akadályozott, de szolgálathalasztásban nem részesült hadköteles az esedékes bevonulás napjától számított egy hónapon belül a katonai szolgálat megkezdésére nem jelentkezik, a kiegészítő parancsnokság késedelem nélkül intézkedni köteles az elmaradás okának megállapítása iránt. Ha megállapítja, hogy a hadköteles egészségi akadályoztatása továbbra is fennáll, a szolgálathalasztás egyidejű engedélyezése mellett elrendeli annak orvosi ellenőrzését, és a gyógyulás várható időpontjában újabb orvosi vizsgálatát.

A R. III. Fejezetéhez:

4. §

Ha a hadkötelesen kívül más tartásra köteles hozzátartozó is van, de általa a tartásra szoruló eltartása nem biztosítható, a hadkötelest családfenntartónak kell tekinteni. Ezt a körülményt részletes környezettanulmány alapján kell elbírálni.

5. §

A sorkatonai szolgálat elhalasztására vagy félbeszakítására irányuló kérelemhez csatolni kell a családfenntartói igazolást, valamint - megfelelő esetben - a tartásra szoruló hozzátartozó munkaképességének csökkenését megállapító orvosi szakvéleményt is.

6. §

(1) A családfenntartói igazolás kiadása iránti kérelmet legkésőbb a sorozás évének június hó 30. napjáig kell a hadköteles állandó lakóhelye szerint illetékes községi, városi, illetőleg városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi szakigazgatási szervéhez előterjeszteni. Ha a családfenntartói kötelezettség ennél később áll be, a kérelmet késedelem nélkül elő kell terjeszteni.

(2) A családfenntartói igazolás kiadása iránti kérelmet községekben a községi tanács végrehajtó bizottságának titkára, városokban a városi, városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: egészségügyi szakigazgatási szerv) bírálja el.

(3) Az egészségügyi szakigazgatási szerv a családfenntartói igazolás kiadása iránti kérelmet köteles soron kívül megvizsgálni. Ennek során környezettanulmányt készít, illetőleg ha a hozzátartozó más helységben lakik, a környezettanulmány és az esetleg szükséges orvosi szakvélemény megküldése végett megkeresi a hozzátartozó állandó lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szervet.

(4) A családfenntartói kötelezettség vizsgálata során annak megállapításánál, hogy a hadköteles hozzátartozója eltartásra szorul-e, figyelembe kell venni a külön jogszabályban részletezett bármely forrásból származó jövedelmet.

7. §

(1) A sorköteles állandó lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szervnek a családfenntartói igazolás iránti kérelem alapján az igazolás kiadása előtt - szükség esetén - intézkednie kell a sorköteles eltartásra szoruló hozzátartozója munkaképességcsökkenésének megállapítása iránt.

(2) A munkaképességcsökkenést járóképes hozzátartozó esetén az illetékes munkaképességcsökkenést véleményező elsőfokú orvosi bizottság (a továbbiakban: elsőfokú orvosi bizottság), járóképtelen hozzátartozó esetén pedig a járási, illetőleg városi, városi (fővárosi) kerületi főorvos állapítja meg.

(3) Ha a hozzátartozó férfi a 60., a nő az 55. életévét betöltötte, vagy a hadköteles bevonulásának időpontjáig betölti, nincs szükség a munkaképességcsökkenés megállapítására.

8. §

(1) Az egészségügyi szakigazgatási szerv a családfenntartói igazolás kiadása iránti kérelmet a környezettanulmány és az esetleges orvosi szakvélemény alapján bírálja el. A kérelem teljesítése esetén a családfenntartói igazolás (1. számú minta), valamint a hozzátartozó munkaképtelenségéről, illetve legalább kétharmad részbeni munkaképességcsökkenéséről szóló orvosi szakvélemény egy példányát a kérelmezőnek ki kell adni.

(2) Ha a családfenntartói igazolás kiadásának feltételei nincsenek meg, az igazolás kiadása iránti kérelmet el kell utasítani.

(3) Az elutasítás miatti fellebbezés esetén a másodfokon eljáró egészségügyi szakigazgatási szerv, ha az elutasítás az elsőfokú orvosi bizottság szakvéleményén alapul, a hozzátartozót a másodfokú orvosi bizottsággal megvizsgáltatja, és annak -két példányban kiállított - szakvéleménye alapján határoz.

(4) Ha a hozzátartozó orvosi vizsgálata még nem történt meg, és a kérelem a fellebbezés alapján egyébként teljesíthetőnek látszik, a másodfokon eljáró egészségügyi szakigazgatási szerv a hozzátartozót a másodfokú orvosi bizottsággal megvizsgáltatja.

(5) A másodfokon eljáró egészségügyi szakigazgatási szerv, ha az elutasítás - járóképtelen hozzátartozó esetén - a járási, városi, illetve városi (fővárosi) kerületi főorvos által kiállított orvosi szakvéleményen alapul, a vizsgálati leleteket az illetékes másodfokú orvosi bizottsághoz küldi meg, amely szakvéleményét a leletek alapján két példányban közli.

(6) A másodfokon eljáró egészségügyi szakigazgatási szerv a fellebbezés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül, ha pedig másodfokú orvosi vizsgálat szükséges, harminc napon belül köteles határozatot hozni, és erről az elsőfokú egészségügyi szakigazgatási szervet értesíteni. A családfenntartói igazolást és az esetleges orvosi szakvélemény egy példányát a fellebbezésnek helytadó határozat esetén - a másodfokú határozat egyidejű kézbesítésével - az elsőfokú egészségügyi szakigazgatási szerv adja ki.

9. §

(1) A családfenntartói szolgálathalasztás iránti kérelem felől a sorozóbizottság véleményének figyelembevételével a kiegészítő parancsnok határoz, erről a kérelmezőt - legkésőbb a bevonulást megelőzően tizenöt nappal - írásban értesíti.

(2) A szolgálathalasztást megtagadó határozat ellen a hadköteles, illetőleg hozzátartozója a kézhezvételtől számított három napon belül fellebbezést nyújthat be a kérelmet elutasító kiegészítő parancsnok útján a megyei (fővárosi) kiegészítő parancsnokhoz. A fellebbezés a behívóparancs teljesítése alól nem mentesít.

10. §

(1) Ha az egy ízben már engedélyezett családfenntartói szolgálathalasztás oka továbbra is fennáll, a szolgálathalasztás újabb egy évre való meghosszabbítása iránti kérelmet a lejárat évének július hó 31. napjáig ugyancsak a kiegészítő parancsnoksághoz kell benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell a hadköteles állandó lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szerv igazolását arról, hogy a hadköteles szociális körülményei nem változtak, ezért a szolgálathalasztást a következő évre is javasolja.

(3) A szolgálathalasztás meghosszabbítására irányuló kérelem elbírálására is a 9. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

11. §

A hadköteles bevonulása után a sorkatonai szolgálat félbeszakítására irányuló kérelmezési eljárásra a 6-10. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A R. IV. Fejezetéhez:

12. §

(1) Közvetlenül a középiskola befejezése után előfelvételt nyert és sorkatonai szolgálatra behívott hadköteleseket olyan időpontban kell leszerelni, hogy a behívásukat követő évben felsőfokú tanulmányaikat megkezdhessék.

(2) A R. és a jelen rendelet alkalmazásában felsőfokú tanintézetek (felsőoktatási intézmények): az egyetemek, az egyetemi jellegű főiskolák, a főiskolák, a felsőfokú technikumok, a felsőfokú szakiskolák és a felsőfokú intézetek.

(3) A felsőoktatási intézmények hallgatói a szolgálathalasztás iránti kérelmet a sorozás évének július hó 31. napjáig, ha azonban a tanulói viszony csak ezt követően áll be, legkésőbb szeptember hó 20. napjáig írásban terjeszthetik elő a kiegészítő parancsnokságnál.

(4) A kérelemhez csatolni kell az illetékes felsőoktatási intézmény által kiállított igazolást (2. számú minta) a tanulói viszony fennállásáról.

(5) A tanintézet a (4) bekezdésben említett igazolást a hadköteles kérésére köteles kiállítani és kiadni. Az igazolás kiállítása alkalmával a hadköteles tartozik bemutatni a katonai igazolványát.

13. §

(1) A tanulmányi szolgálathalasztás feltételeinek fennállását a R. 12. §-a alapján a hadköteles állandó lakóhelye szerint illetékes kiegészítő parancsnok állapítja meg; a halasztás tartama a hadköteles folyamatos tanulmányainak befejezéséig terjed. A halasztásban részesült hadköteles a továbbiakban évenként szeptember hó 20. napjáig köteles a tanintézettől a tanulói viszony folyamatos fennállásáról kiállított igazolást megküldeni a kiegészítő parancsnokságnak.

(2) Folyamatos tanulmányi időnek azt az időt kell tekinteni, amely annak a felsőoktatási intézménynek nappali tagozaton történő elvégzéséhez szükséges, amelyben a hadköteles tanulmányait folytatja. Évkihagyás esetén az e címen engedélyezett időt ehhez hozzá kell számítani-

14. §

A R. 14. §-a alapján annak a hadkötelesnek kell tanulmányi szolgálathalasztást engedélyezni, aki

a) bármely középiskola nappali tagozatának III. vagy IV. osztályába jár, legfeljebb a 20. életéve betöltéséig,

b) az érettségi (képesítő) vizsga után szakmai gyakorlaton való részvételre kötelezett, az első szakmunkás év befejezéséig, legfeljebb azonban a 21. életéve betöltéséig,

c) szakmunkás tanulói viszonyban van, illetőleg ezt követően első szakmunkás évét tölti, az első szakmunkás év befejezéséig, legfeljebb azonban a 21. életéve betöltéséig,

d) tanárszakos szakiskola, valamint a tánc- és artista szakiskola végzős hallgatója, ha középiskolai végzettséggel rendelkezik.

15. §

(1) A 14. § alapján a szolgálathalasztás kérelmezésére, igazolására és elbírálására a 12-13. § rendelkezései megfelelően irányadók.

(2) A 14. § b) és c) pontjában említett első szakmunkás évüket töltő hadkötelesek munkaviszonyát az érintett vállalat igazgatójának (munkáltatónak) kell igazolnia.

16. §

(1) A 14. § alapján kért tanulmányi szolgálathalasztás felől a hadköteles állandó lakóhelye szerint illetékes kiegészítő parancsnok - a honvédelmi miniszter rendelkezéseinek megfelelően - határoz.

(2) A kiegészítő parancsnok az (1) bekezdésnek megfelelő határozatát a kérelmező hadkötelessel írásban közli. Az elutasító határozat ellen a kézbesítéstől számított nyolc napon belül fellebbezésnek van helye a kiegészítő parancsnokság útján a megyei (fővárosi) kiegészítő parancsnokhoz, aki a fellebbezés felől tizenöt napon belül határoz.

(3) A kiegészítő parancsnok a 14. § alapján kért tanulmányi szolgálathalasztást egy év tartamára engedélyezi. A megfelelő igazolások alapján a szolgálathalasztás évenként meghosszabbítható.

17. §

(1) A szolgálathalasztás kedvezményét azonnal meg kell vonni attól, aki tanulmányait abbahagyja, vagy akinek a tanulói viszonya a képzési idő alatt egyéb okból megszűnik.

(2) A tanulmányi szolgálathalasztás indokának a halasztás lejárta előtti megszűnését a tanintézet vezetője (a vállalat igazgatója, a munkáltató) az e célra szolgáló űrlapon (3. számú minta) a hadköteIes állandó lakóhelye szerint illetékes kiegészítő parancsnoksággal haladéktalanul közölni tartozik,

18. §

(1) Ha a tanintézet igazolja, hogy a szolgálathalasztásban részesített hadköteles a tanintézettől évkihagyásra kapott engedélyt, az évkihagyás idejére szolgálathalasztásban részesíthető. Évkihagyás alapján legfeljebb két ízben van helye a szolgálathalasztásnak.

(2) Az (1) bekezdésben említett szolgálathalasztás érdekében a hadkötelesnek kérelmet kell előterjesztenie a kiegészítő parancsnoksághoz. A kérelemhez csatolni kell a tanintézet évkihagyásra vonatkozó engedélyét is. A 12. § rendelkezései ebben az esetben is irányadók.

19. §

A tanintézet vezetője (a vállalat igazgatója, a munkáltató) köteles biztosítani, hogy a székhelye szerint illetékes kiegészítő parancsnokság a szolgálathalasztás engedélyezésével kapcsolatos feladatok ellátását ellenőrizze, illetve nyilvántartását a tanintézet adataival egyeztesse.

20. §

(1) A külföldi felsőoktatási intézményekben tanuló hadkötelesekről a Művelődésügyi Minisztérium évenként szeptember hó 20. napjáig névjegyzéket küld a Budapesti Fővárosi Kiegészítő Parancsnokságnak. Ezeknek a hadköteleseknek a szolgálathalasztásukkal kapcsolatban sem kérelmet, sem igazolást nem kell előterjeszteniük.

(2) A tanulmányi szolgálathalasztás indokának megszűnését a Művelődésügyi Minisztérium közli a Budapesti Fővárosi Kiegészítő Parancsnoksággal.

(3) A Budapesti Fővárosi Kiegészítő Parancsnokság szükség esetén az (1) bekezdésben megjelölt névjegyzék adatait a Művelődésügyi Minisztériumban egyeztetheti.

A R. V. Fejezetéhez:

21. §

(1) A fontos állami vagy népgazdasági érdekből történő szolgálathalasztással kapcsolatos javaslatot [R. 21. § (1) bekezdés] a honvédelmi miniszterhez évenként július hó 31. napjáig kell megküldeni. A javaslatnak tartalmaznia kell a hadköteles nevét, születési évét, anyja nevét, foglalkozását és beosztását, munkahelyének pontos megjelölését, továbbá állandó lakóhelyét, lakáscímét, valamint a munkáltatónak a szolgálathalasztásra vonatkozó indokait.

(2) A fontos személyi érdekből történő szolgálathalasztással kapcsolatos kérelmet [R. 21. § (2) bekezdés] évenként július hó 31. napjáig kell előterjeszteni. A kérelemnek tartalmaznia kell a hadköteles nevét, születési évét, anyja nevét, állandó lakóhelyét, valamint a kérelem részletes indokait. Az indokok igazolását a kérelemhez kell csatolni.

A R. VI. Fejezetéhez:

22. §

A R. 25. § (1) bekezdése alapján az ideiglenes mentesítés iránt előterjesztett kérelem tartalma tekintetében a 21. § megfelelően irányadó.

A R. VII. Fejezetéhez:

23. §

A 3/1964. (I. 29.) Korm. számú rendelet 28. §-ának (2) bekezdése alapján szabálysértést követ el és ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható

a) az a hadköteles, aki nem jelenti haladéktalanul a kiegészítő parancsnokságnak, hogy a behívóparancsnak járóképtelensége miatt nem tud eleget tenni (2. § (1) bekezdés], vagy aki a tanulmányai folytatásáról szóló - a szolgálathalasztáshoz szükséges - igazolást évenként szeptember 20-ig nem küldi meg a kiegészítő parancsnokságnak [13. § (1) bekezdés];

b) a tanintézet vezetője (a vállalat igazgatója, az a munkáltató), aki a tanulmányi szolgálathalasztás indokának a halasztás lejárta előtti megszűnését nem közli a kiegészítő parancsnoksággal [17. § (2) bekezdés].

24. §

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a 7000/1948. (III. 14.) HM, a 26902/1948. (VII. 10.) HM eln., a 4600/1951. (VIII. 26.) HM és az 1/1959. (IV. 12.) HM számú rendelet, továbbá a 12/1959. (HK 2.) HM számú együttes utasítás I. Fejezete.

Czinege Lajos vezérezredes s. k.,

honvédelmi miniszter