3/1964. (I. 29.) Korm. rendelet
a sorkatonai szolgálat elhalasztásáról és félbeszakításáról, valamint a tartalékos hadkötelesek behívás alóli ideiglenes mentesítéséről
A Kormány - a honvédelemről szóló 1960. évi IV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 54. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a sorkatonai szolgálat elhalasztására és félbeszakítására, valamint a tartalékos hadkötelesek behívás alóli ideiglenes mentesítésére vonatkozó szabályokat az alábbiakban állapítja meg.
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
(1) A sorkatonai szolgálat elhalasztásának
a) egészségi okból (II. Fejezet),
b) családfenntartói kötelezettség fennállása miatt (III. Fejezet),
c) tanulmány folytatása céljából (IV. Fejezet) és
d) egyéb fontos okokból (V. Fejezet) van helye.
(2) A sorkatonai szolgálata félbeszakítható annak, akinek családfenntartói kötelezettsége sorkatonai szolgálatának ideje alatt állott be, illetőleg akinek e kötelezettségét a bevonulás után állapították meg (10. §).
(3) Egyes tartalékos hadköteleseket fontos állami, népgazdasági vagy személyi érdekből a kiképzésre, illetőleg a továbbképzésre behívás alól ideiglenesen mentesíteni lehet. (VI. Fejezet).
II. FEJEZET
A SORKATONAI SZOLGÁLAT ELHALASZTÁSA EGÉSZSÉGI OKBÓL
2. §
(1) A katonai szolgálatra egyébként alkalmas hadkötelesnek - a katonai szolgálat teljesítését gátló betegsége esetén - felgyógyulásáig a sorkatonai szolgálatra való behívását el kell halasztani (Hvt. 38. §).
(2) Egészségi okból a szolgálathalasztást a sorozás, illetőleg a behívás során lehet engedélyezni.
(3) Egészségi okból a szolgálathalasztást a hadköteles állandó lakóhelye szerint illetékes kiegészítő parancsnok engedélyezi.
3. §
(1) A szolgálathalasztás engedélyezésével egyidejűleg a hadköteles betegségének, illetőleg fogyatékosságának megszüntetése végett - az erre vonatkozó külön rendelkezés szerint - a kötelező gyógykezeltetését is el lehet rendelni.
(2) Az egészségi okból szolgálathalasztásban részesített hadkötelest a kiegészítő parancsnok a katonai szolgálatra való alkalmasságának megállapítása végett a szolgálathalasztás tartama alatt sorozásra berendelheti.
(3) A szolgálathalasztásban részesített hadköteles a katonai szolgálat teljesítését gátló betegségének, illetőleg fogyatékosságának megszűnését köteles haladéktalanul jelenteni a szolgálathalasztást engedélyező kiegészítő parancsnokságnak.
III. FEJEZET
A SORKATONAI SZOLGÁLAT ELHALASZTÁSA ÉS FÉLBESZAKÍTÁSA CSALÁDFENNTARTÓI KÖTELEZETTSÉG FENNÁLLÁSA MIATT
4. §
(1) Családi viszonyaira tekintettel el lehet halasztani annak a hadkötelesnek a sorkatonai szolgálatát, aki családfenntartó.
(2) Családfenntartó az a hadköteles, aki munkaképtelen vagy életkoránál fogva, illetőleg iskolai tanulmányai miatt munkát nem végző és eltartásra szoruló hozzátartozóját egyedül tartja el (5-7. §).
5. §
(1) Hozzátartozónak számít
a) a feleség, a vérszerinti gyermek, az egyenesági felmenő rokon és a testvér, továbbá
b) a nevelt és örökbefogadott gyermek akkor, ha őt a hadköteles a bevonulás időpontját megelőzően legalább két éven át egyedül tartotta el.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt személy nem számít eltartásra szoruló hozzátartozónak, ha olyan más rokona van, aki eltartására kötelezhető [1952. IV. tv. 21. §, 32. § (3) bekezdés, 60-67. §].
6. §
(1) Munkaképtelennek számít az a hozzátartozó, aki munkaképességét, teljesen vagy legalább kétharmad részben elvesztette, abban az esetben is, ha ez az állapota nem végleges, de a bevonulás esedékes időpontjától számítva előreláhatólag legalább hat hónapig fennáll.
(2) Életkoránál fogva, illetőleg iskolai tanulmányai miatt munkát nem végzőnek számít
a) az a férfi hozzátartozó, aki a 60. és az a nő hozzátartozó, aki az 55. évét betöltötte, vagy a hadköteles bevonulásának időpontjáig betölti,
b) az a gyermek, nevelt gyermek, örökbefogadott gyermek vagy testvér, aki a 16. évét, ha pedig szakmunkás tanuló, a 18. évét, illetőleg, ha középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, a 19. évét nem töltötte be.
7. §
(1) Eltartásra szorulónak kell tekinteni azt a hozzátartozót, akinek a keresete vagy bármely forrásból származó jövedelme összesen községekben a havi 400 Ft-ot, városokban a havi 500 Ft-ot nem haladja meg. Több hozzátartozó esetén a közös háztartásiban élők keresetét vagy bármely forrásból származó jövedelmét együttesen kell figyelembe venni, és a hozzátartozókat akkor lehet eltartásra szorulónak tekinteni, ha a havi keresetük, illetőleg jövedelmük együttes összege: két személy esetén községekben a havi 480 Ft-ot, városokban a havi 600 Ft-ot nem haladja meg. Minden további eltartásra szoruló személy esetén az értékhatár személyenként községekben 80 forinttal, városokban 100 forinttal emelkedik.
(2) Nem lehet eltartásra szoruló hozzátartozónak tekinteni azt, akinek ellátásáról az állam ingyenesen gondoskodik.
8. §
(1) A családfenntartói szolgálathalasztás időtartama egy év. Ez az időtartam azonban egy-egy évvel meghosszabbítható.
(2) Ha a családfenntartói szolgálathalasztás indoka időközben megszűnt, a kedvezményt haladéktalanul vissza kell vonni.
(3) Ugyanannak a személynek az érdekében ugyanarra az időtartamra csak egy hadkötelesnek adható meg a családfenntartói szolgálathalasztás kedvezménye.
(4) A családfenntartói szolgálathalasztás kedvezményében részesített hadköteles a szolgálathalasztás tartama alatt is behívható rövidített sorkatonai szolgálatra. Ha a szolgálathalasztás oka ezt követően, de még a sorköteles kor felső határa előtt megszűnik, a hadköteles újból behívható sorkatonai szolgálatra. Ennek tartamába azonban a korábban teljesített szolgálatot be kell számítani.
9. §
(1) A sorkatonai szolgálat elhalasztásának családfenntartói kötelezettség fennállása miatt a hadköteles vagy az eltartásra szoruló hozzátartozója kérelmére van helye.
(2) A családfenntartói szolgálathalasztást - a családfenntartói igazolás alapján - a hadköteles állandó lakóhelye szerint illetékes kiegészítő parancsnok engedélyezi.
10. §
(1) Annak a sorkatonának, akinek a 4. §-ban meghatározott családfenntartói kötelezettsége sorkatonai szolgálatának ideje alatt állott be, illetőleg nyert megállapítást, igazolt kérelemre a sorkatonai szolgálata félbeszakítható.
(2) A családfenntartó sorkatona szolgálatának félbeszakítását a bevonultnak, illetőleg az általa eltartásra szoruló hozzátartozónak kell kérelmeznie annál a parancsnokságnál, amelynek állományában a sorkatona szolgálatot teljesít.
(3) A félbeszakításra irányuló kérelem felől -az egységparancsnok véleménye alapján - a honvédelmi miniszter, illetőleg a fegyveres erők belügyi csapatai esetében a belügyminiszter végérvényesen dönt.
11. §
(1) A családfenntartói szolgálathalasztás indokának megszűnését a hadköteles a kiegészítő parancsnokságnak haladéktalanul jelenteni tartozik.
(2) A szolgálathalasztás kedvezményét azonnal meg kell vonni attól a hadkötelestől, akinek erre okul szolgáló tartási kötelezettsége időközben megszűnt, vagy aki e kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget.
IV. FEJEZET
A SORKATONAI SZOLGÁLAT ELHALASZTÁSA TANULMÁNY FOLYTATÁSA CÉLJÁBÓL
12. §
(1) A felsőfokú tanintézetek nappali tagozata hallgatóinak sorkatonai szolgálatát a tanulmányaik elvégzéséhez szükséges időtartamra el kell halasztani [Hvt. 41. § (1) bekezdés].
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgálathalasztás megilleti azt a hadkötelest is, aki külföldi felsőfokú tanintézet hallgatója.
(3) A felsőfokú tanulmányuk megkezdése előtt a 18. évüket betöltött hadkötelesek rövidített sorkatonai szolgálatra behívhatók.
13. §
(1) A 12. § szerint tanulmányi szolgálathalasztásnak a hadköteles kérelmére a tanulói viszony igazolása alapján van helye.
(2) A tanulmányi szolgálathalasztás iránti kérelmet a hadkötelesnek az állandó lakóhelye szerint illetékes kiegészítő parancsnokságnál kell írásban előterjesztenie.
(3) A tanulmányi szolgálathalasztás a folyamatos tanulmányok befejezéséig terjed, a tanulói viszony fennállását azonban a hadkötelesnek évenként igazolnia kell.
14. §
A Hvt. 41. §-ának (2) bekezdése alapján engedélyezhető egyéb tanulmányi szolgálathalasztás körét és az ezzel kapcsolatos eljárást a honvédelmi miniszter határozza meg.
15. §
(1) A szolgálathalasztás kedvezményét azonnal meg kell vonni attól, aki tanulmányait abbahagyja, vagy akinek a tanulói viszonya a tanulmányi idő alatt egyéb okból megszűnik.
(2) A tanulmányi szolgálathalasztás indokának idő előtti megszűnését három napon belül a hadköteles személyesen vagy írásban köteles jelenteni, a tanintézet vezetője pedig írásban közölni a hadköteles állandó lakóhelye szerint illetékes kiegészítő parancsnoksággal.
16. §
Az a hadköteles, aki a tanulmányi szolgálathalasztás folytán a sorköteles korban behívásra nem került, a Hvt. 26. §-a értelmében annak betöltése után is sorkatonai szolgálatra kötelezhető.
V. FEJEZET
A SORKATONAI SZOLGÁLAT ELHALASZTÁSA EGYÉB FONTOS OKBÓL
17. §
A sorkatonai szolgálat elhalasztása a II-IV. Fejezetben nem említett egyéb fontos okokból is engedélyezhető.
18. §
A 17. § alapján a sorkatonai szolgálat elhalasztásának van helye:
a) fontos állami érdekből,
b) fontos népgazdasági érdekből vagy
c) fontos személyi érdekből.
19. §
(1) A 18. § a) pontja alapján szolgálathalasztás engedélyezhető annak, aki a kért halasztás időszakában az állami vagy társadalmi életben, illetőleg a tudomány, a művészet vagy a sport területén kiemelkedően fontos tevékenységet folytat.
(2) A 18. § b) pontja alapján szolgálathalasztás engedélyezhető a népgazdaság területén fontos munkakört ellátó olyan dolgozónak, akinek pótlása egyelőre nem biztosítható.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett szolgálathalasztás legfeljebb annak az évnek augusztus hó 31. napjáig engedélyezhető, amelyben a hadköteles a 21. évét betölti.
(4) A 18. § c) pontja alapján kivételes méltánylást érdemlő esetben, halaszthatatlan személyi érdekből is engedélyezhető szolgálathalasztás.
20. §
A 17-19. § rendelkezései alapján a sorkatonai szolgálat elhalasztását a honvédelmi miniszter engedélyezheti egy év tartamára.
21. §
(1) A fontos állami vagy népgazdasági érdekből [19. § (1) és (2) bekezdés] történő szolgálathalasztás engedélyezése iránti javaslatot az érdekelt miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) a honvédelmi miniszterhez küldi meg.
(2) A fontos személyi érdekből [19. § (4) bekezdés] történő szolgálathalasztás iránti kérelmet a hadköteles az állandó lakóhelye szerint illetékes kiegészítő parancsnoksághoz terjeszti elő.
22. §
(1) Ha a szolgálathalasztás indoka időközben megszűnik, erről a javaslatot tevő miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) a honvédelmi minisztert értesíti.
(2) A fontos személyi érdekből szolgálathalasztásban részesített hadköteles a kiegészítő parancsnokságnál tartozik haladéktalanul jelenteni, ha a szolgálathalasztás indoka megszűnt.
VI. FEJEZET
A TARTALÉKOS HADKÖTELES IDEIGLENES MENTESÍTÉSE A BEHÍVÁS ALÓL
23. §
A tartalékos katonai kiképzésre, illetőleg továbbképzésre való behívás alól ideiglenesen mentesíteni lehet a tartalékos hadkötelest:
a) a 19. § (1) bekezdésében meghatározott érdekből;
b) népgazdasági érdekből
- az iparban különleges szakképzettséggel rendelkező olyan dolgozót, aki munkakörében rövid időn belül nem pótolható,
- a közlekedés és hírközlés területén a forgalom lebonyolításánál egyelőre nélkülözhetetlen szakképzett dolgozót,
- a közlekedés és hírközlés körében hat hónapnál hosszabb időtartamú szaktanfolyamon résztvevő dolgozót,
- a népgazdaság egyéb területén fontos munkakört ellátó szakképzett dolgozót, ha pótlása nem biztosítható;
c) a szocialista mezőgazdaságban dolgozókat a 6ürgős mezőgazdasági idénymunkák időszakában;
d) a 19. § (4) bekezdésében meghatározott személyi érdekből.
24. §
Az ideiglenes mentesítés hatálya a tartalékos katonai szolgálatra tervezett egyszeri behívásra terjed ki; indokolt esetben a mentesítést követő újabb behívásra is kiterjeszthető.
25. §
(1) A tartalékos hadköteles behívás alóli ideiglenes mentesítésére vonatkozó kérelmet az érdekelt szerv (hivatal, vállalat, termelőszövetkezet, stb.) vezetője, illetőleg a hadköteles írásban köteles előterjeszteni a hadköteles állandó lakóhelye szerint illetékes kiegészítő parancsnokságnál.
(2) A tartalékos hadköteles a behívás alóli ideiglenes mentesítésének kérdésében a kiegészítő parancsnok dönt.
VII. FEJEZET
VEGYES RENDELKEZÉSEK
26. §
(1) Azt a hadkötelest, akinek a sorkatonai szolgálatát e rendelet alapján elhalasztották vagy félbeszakították, ennek tartama alatt évenként ellenőrző orvosi vizsgálaton való megjelenésre lehet kötelezni.
(2) A sorkatonai szolgálat elhalasztása (félbeszakítása), illetőleg az ideiglenes mentesítés háború idején a hadköteles behívásának nem akadálya [Hvt. 44. § (3) bekezdés].
27. §
(1) A sorkatonai szolgálat elhalasztására és a tartalékos katonai szolgálatra való behívás alóli ideiglenes mentesítésre irányuló kérelem (javaslat) előterjesztése a behívóparancs teljesítése alól nem mentesít.
(2) A sorkatonai szolgálat elhalasztására (félbeszakítására) irányuló kérelem elutasítása miatt benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya nincs; az ideiglenes mentesítés megtagadása miatt pedig fellebbezésnek nincs helye.
28. §
(1) Szabálysértést követ el, és háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az a hadköteles, aki a 3. § (3) bekezdésében, a 11. § (1) bekezdésében, valamint a 15. § (2) bekezdésében, illetőleg a 22. § (2) bekezdésében előírt jelentési kötelezettségének nem tesz eleget.
(2) Szabálysértést követ el, és ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a honvédelmi miniszternek az e rendelet végrehajtásaként kiadott rendeletében [29. § (2) bekezdés] megállapított rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza.
(3) Az e szakaszban megállapított szabálysértések miatt szabálysértési eljárásnak csak az illetékes kiegészítő parancsnok feljelentésére van helye. A szabálysértési eljárás során hozott jogerős határozat egy példányát meg kell küldeni annak a kiegészítő parancsnoknak, aki a feljelentést tette.
29. §
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról - a hatáskörükbe tartozó kérdésekben - az illetékes miniszterek gondoskodnak.
(2) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter, hogy a szolgálathalasztással (félbeszakítással) és az ideiglenes mentesítéssel kapcsolatos részletes szabályokat - az érdekelt miniszterekkel és a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárával egyetértésben - rendelettel megállapítsa.
(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az 5170/1946. (V. 23.) ME számú rendelet, a 2690/1949. (III. 26.) Korm. számú rendelet és a 3/1959. (I. 6.) Korm. számú rendelet 1-5. §-a.
Kádár János s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke