1964. évi I. törvény
a Magyar Népköztársaság 1964. évi költségvetéséről
1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1964. évi költségvetésének
bevételeit 92.876,799.000 (Kilencvenkétmilliárd-nyolcszázhetvenhatmillió-hétszázkilencvenkilenc-ezer) forintban,
kiadásait 92.711,059.000 (Kilencvenkétmilliárd-hétszáztizenegymillió-ötvenkilencezer) forintban,
bevételi többletét 165,740.000 (Százhatvanötmillió-hétszáznegyvenezer) forintban határozza meg.
2. § A törvény 1. §-ában meghatározott bevételek forrásai:
a népgazdaság ipari, építőipari, mezőgazdasági, bel- és külkereskedelmi, közlekedési és szolgáltató vállalataitól befolyó nyereségbefizetés, forgalmi adó, illetményadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb befizetések összege, 75.399 millió forint, a bevételek 81,2%-a,
a szövetkezetektől származó adóbevételek és egyéb befizetések összege, 5.318 millió forint, a bevételek 5,7%-a,
a lakosságtól származó adóbevételek összege, 3.010 millió forint, a bevételek 3,2%-a,
a különféle bevételek, elsősorban a központi és a tanácsi költségvetési szervek bevételei, továbbá az egyéb forrásokból várható bevételek összege, együttesen 9.150 millió forint, a bevételek 9,9%-a.
3. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 46.426 millió forintot, a kiadások 50,1%-át
az 1964. évi népgazdasági terv célkitűzései szerint megvalósítandó ipari beruházásokra, az ipari üzemek korszerűsítésére és a népgazdaság készleteinek növelésére,
a mező- és erdőgazdasági termelés növelésére, ezen belül a gépesítés, a kemizálás és az öntözéses gazdálkodás továbbfejlesztésére, nagyüzemi szőlők és gyümölcsösök létesítésére, állati termékek termelésének fokozására,
a közlekedés fejlesztésére, a vasúti és közúti közlekedési berendezések karbantartására és felújítására, az országos és tanácsi közúti úthálózat javítására, valamint egyes közlekedési eszközök beszerzésére,
a bel- és külkereskedelmi áruforgalom lebonyolítására, a kereskedelmi hálózat bővítésére,
végül az egészségügyi, oktatási és egyéb kulturális intézmények hálózatának bővítésére, új lakások építésére, valamint a városi és községi közműszolgáltatás fejlesztésére
kell fordítani.
4. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 7.036 millió forintot, a kiadások 7,6%-át
a nemzetközi kötelezettségek teljesítésére,
a belföldi államadóságok törlesztésére, valamint
egyéb pénzügyi jellegű kiadásokra
kell fordítani.
5. § Egészségügyi, szociális, társadalombiztosítási, oktatási művelődési, valamint egyéb kulturális feladatokra, ilyen jellegű intézmények és intézetek fenntartására, a törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 26.734 millió forintot, a kiadások 28,8%-át,
egészségügyi feladatokra, az egészségügyi ellátás és egészségvédelem fejlesztésére, a kórházak, klinikák, szakorvosi rendelőintézetek, gondozóintézetek, orvosi körzetek, szülőotthonok, bölcsődék és gyermekotthonok fenntartására, anya- és csecsemővédelemre, szülészeti ellátásra, valamint egyéb egészségügyi célokra,
szociális támogatásokra, a szociális otthonok, üdülők fenntartására, továbbá más szociális célokra,
társadalombiztosítási feladatokra, betegségi és egyéb készpénzsegélyekre, gyógyszerek, valamint gyógyászati segédeszközök költségeire, családi pótlékra, továbbá nyug- és egyéb ellátásra,
oktatási intézmények kiadásaira, elsősorban az általános iskolák fenntartására, fejlesztésére, nevelőotthonok, tanulóintézetek, középiskolák, a népgazdaság felsőfokú képesítésű szakemberszükségletének kielégítése érdekében az egyetemek, főiskolák, felsőfokú technikumok működési költségeire, a tanulók elhelyezését biztosító bentlakásos intézmények fenntartására, valamint egyéb oktatási célokra,
tudományos kutatásra, népművelési és kultúrális intézmények kiadásaira, a Rádió és Televízió fenntartására és fejlesztésére, színházak és más művészeti intézmények támogatására, sportfeladatok ellátására, valamint egyéb kultúrális célok megvalósítására
kell fordítani.
6. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból
honvédelmi célokra 6.163 millió forintot, a kiadások 6,6%-át,
rend- és jogbiztonsági kiadásokra 3.756 millió forintot, a kiadások 4,1%-át,
igazgatási kiadásokra 2.596 millió forintot, a kiadások 2,8%-át kell fordítani.
7. § (1) Az Országgyűlés a tanácsok 1964. évi költségvetését a törvény 1. §-ában meghatározott főösszeg keretében:
17.853,888.000 (Tizenhétmilliárd-nyolcszázötvenhárommillió-nyolcszáznyolcvannyolcezer) forint bevétellel,
17.853,888.000 (Tizenhétmilliárd-nyolcszázöt-venhárommillió-nyokszáznyolcvannyolcezer) forint kiadással
állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételek forrásai:
a) a tanácsok alá rendelt vállalatok nyereségbefizetésének teljes összege 1.887 millió forint,
b) a tanácsok működési bevételeinek teljes összege 1.039 millió forint,
c) az együttesen kezelt adóbevételek 100%-a, 1.475 millió forint,
d) a termelőszövetkezetektől és magánszemélyektől eredő forgalmi adóbevételek 100%-a, 195 millió forint,
e) a tanácsok alá rendelt vállalatok forgalmi és illetményadó befizetésének 100%-a, 1.084 millió forint,
f) a kisipari szövetkezetek adóbefizetésének 100%-a, 2.303 millió forint,
g) a földművesszövetkezetek adóbefizetésének 100%-a, 335 millió forint,
h) az állami hozzájárulás a beruházások fedezetére és egyéb célokra 9.536 millió forint.
(3) A fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok bevételi forrásait és az állami adókból való részesedésük mértékét a törvény melléklete határozza meg.
(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a tanácsok részére megállapított bevételi terveknek jogszabályok következtében történt módosulása esetén a többletet elvonja, illetőleg a hiányt állami hozzájárulásból biztosítsa.
8. § (1) Felhatalmazást kap a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány arra, hogy a költségvetés egyensúlyának biztosítására hozott takarékossági intézkedések pénzügyi kihatását a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) és a tanácsok részletes költségvetési előirányzatainak megállapításánál, valamint a költségvetés végrehajtása során érvényesítse.
(2) Az Országgyűlés felhívja a minisztériumokat (országos hatáskörű szerveket) és a tanácsokat, hogy a népgazdasági tervben és a költségvetésben részükre meghatározott feladatok végrehajtásánál további tartalékok feltárására törekedjenek.
(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a költségvetés végrehajtása során a költségvetésben meghatározott bevételek beszedését és a kiadások teljesítését a népgazdaság érdekeinek megfelelően szabályozza, továbbá, hogy a kiadások fedezetére szükséges összegeket a bevételek befizetése arányában bocsássa rendelkezésre.
9. § (1) A kiadásokra a törvény 1. §-ában meghatározott összeget - a törvényes átcsoportosítási jogkör figyelembevételével - csak a jóváhagyott feladatokra lehet felhasználni.
(2) A törvény 1. §-ában meghatározott, valamint az esetleg azt meghaladó bevételi többletet a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az állami vállalatok forgóalapjellegű hiteleinek fedezeteként, a Hitelfedezeti Alap feltöltésére használhatja fel.
(3) A kiadásokra meghatározott összegeket a költségvetési évet követően felhasználni nem lehet.
10. § E törvény rendelkezéseit 1964. év január 1. napjától kell alkalmazni, végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a pénzügyminiszter útján gondoskodik.
Dobi István s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Kiss Károly s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
Melléklet az 1964. évi I. törvényhez
A tanácsok bevételi forrásai és az állami adókból való részesedésük mértéke a törvény 7. § (3) bekezdése alapján
(Ezer forintban)
1 Tartalmazza a szövetkezeti lakásépítések összegét is.