1964. évi 21. törvényerejű rendelet

a tanácsok községfejlesztési tevékenységéről

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A községfejlesztési tevékenység célja

1. § a tanács községfejlesztési tevékenységének célja, hogy helyi erőforrásokból és állami eszközökből a lakosság széleskörű közreműködésével mind nagyobb mértékben kielégítse a lakosság kommunális, gazdasági, művelődési, egészségügyi és szociális szükségleteit.

A községfejlesztési terv

2. § (1) a fővárosi, megyei jogú városi, járási jogú városi, városi kerületi és községi tanácsok (a továbbiakban: tanácsok) - annak érdekében, hogy községfejlesztési célkitűzéseikkel és a megvalósításukhoz szükséges anyagi eszközökkel több évre előre is számotvethessenek - távlati, az ebben kitűzött feladatok megvalósítása céljából pedig éves községfejlesztési (városfejlesztési) terveket készítenek.

(2) a községfejlesztési terv a tanács egységes fejlesztési terve, amely két fő részből áll, s magában foglalja

I. a) a népgazdasági terv alapján a tanács részére megállapított, továbbá a költségvetésében előirányzott,

b) az egyes minisztériumok (országos hatáskörű szervek) tervében megállapított,

c) a mezőgazdasági, halászati, kisipari, háziipari termelőszövetkezetek és földművesszövetkezetek tervében jóváhagyott,

d) az egyéb tanácsi pénzügyi forrásból (tanácsi érdekeltség, szövetkezetfejlesztési alap stb.) előirányzott, valamint

II. a helyi erőforrásokból megvalósítható községfejlesztési feladatokat.

(3) a helyi erőforrásokból megvalósítható községfejlesztési feladatok pénzügyi fedezetére szolgál a községfejlesztési alap; felhasználására távlati és éves költségvetést kell készíteni.

II. A KÖZSÉGFEJLESZTÉSI ALAP RENDSZER

A községfejlesztési alapból megvalósítható fejlesztési feladatok

3. § (1) a községfejlesztési alap költségvetésében a következő fejlesztési feladatok irányozhatók elő:

a) a kommunális ellátás fejlesztése;

- helyi utak, hidak, járdák, víz-gázvezeték és csatornahálózat, kisvízművek, kutak, fürdők építése és felújítása,

- útépítéssel, útkarbantartással kapcsolatos gépek beszerzése,

- belsőségi vízelvezetés,

- a villanyhálózat bővítése és korszerűsítése,

- a köztisztaság fejlesztése,

- parkok és játszóterek, piac- és vásárterek, valamint egyéb kisebb kommunális és idegenforgalmi létesítmények létesítése és felújítása,

- tűzoltószertárak építése és felújítása, tűzoltófelszerelések beszerzése;

b) a tanács irányítása alatt álló oktatási, népművelési, egészségügyi és szociális intézmények építése, felújítása és felszerelése, sportlétesítmények építése és felújítása;

c) nem vállalati kezelésben levő állami lakóházak és egyéb állami épületek felújítása, karbantartása;

d) a tanács irányítása alatt álló javító-szolgáltató vállalatok (telephelyek, felvevőhelyek) működését elősegítő létesítmények építése, felújítása és felszerelése;

e) a peremkerületek és hiányosan ellátott körzetek bolthálózatának fejlesztése;

f) orvos, pedagógus, állatorvos, agronómus és vezető beosztású műszaki szakemberek elhelyezésére szolgáló lakások építése, felújítása, a hatályos jogszabályok keretei között ingatlanok vásárlása;

g) házhelyek értékesítésre történő előkészítése;

h) társadalmi események célját szolgáló helyiségek létesítése és felszerelése;

i) községi tanácsházak építése és felújítása;

j) társadalmi tanulmányi ösztöndíj juttatása;

k) a községfejlesztési alapból megvalósított létesítmény első évi - a Minisztertanács által megszabott esetben folyamatos - fenntartási és személyi kiadásainak fedezése.

(2) A községfejlesztési alapból - kivételes esetben - a pénzügyminiszter, az Országos Tervhivatal elnöke és a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetője együttesen a lakosság érdekét szolgáló és az anyagi eszközök gazdaságos felhasználását biztosító egyéb feladat megvalósítását is engedélyezheti.

(3) A községfejlesztési alapból a községi, járási jogú városi és városi kerületi tanács olyan fejlesztési feladatot, amelyre a népgazdasági terv vagy az állami költségvetés kötelező tervmutatót tartalmaz, csak a megyei, a megyei jogú városi, illetve fővárosi tanács végrehajtó bizottságának hozzájárulásával valósíthat meg.

Hozzájárulás közös létesítményekhez

4. § (1) A községi és járási jogú városi tanácsok a helyi lakosság közvetlen igényét meghaladó, több települést érintő (járási tájegységi) közös létesítmények megvalósítását határozhatják el s ahhoz községfejlesztési alapjuk terhére hozzájárulhatnak. A közös létesítmény megvalósításáról a megyei, illetve a járási tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik.

(2) A tanács elhatározhatja a területén működő nem tanácsi irányítású állami vállalatokkal és intézményekkel, továbbá mezőgazdasági, halászati, kisipari, háziipari termelőszövetkezetekkel, illetve földművesszövetkezetekkel és szakszövetkezetekkel együttesen közös létesítmények megvalósítását. Hozzájárulhat továbbá a tanács a szövetkezetek tervében jóváhagyott fejlesztések - községfejlesztési alap terhére történő - kiegészítéséhez. A közös létesítmény - a hozzájárulás arányában - közös tulajdont képez.

(3) A lakosság igényeinek fokozottabb kielégítése érdekében a tanács a községfejlesztési alapból kiegészítheti a népgazdasági tervben kitűzött feladatokhoz rendelkezésre bocsátott eszközöket; amennyiben a tanács erre határozatot hoz, az ehhez szükséges fedezetet a községfejlesztési alap költségvetésében köteles megtervezni.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett közös létesítmények megvalósítását a községi, járási jogú városi és városi kerületi tanács csak a megyei, fővárosi, illetve megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának hozzájárulásával határozhatja el,

A községfejlesztési alap bevételi forrásai

5. § A községfejlesztési alap kizárólagos bevételi forrásai:

a) a lakosság által fizetett községfejlesztési hozzájárulás,

b) a földművesszövetkezetek, kisipari és háziipari termelőszövetkezetek által fizetett hozzájárulás,

c) a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek, valamint a szakszövetkezetek által felajánlott hozzájárulás,

d) a tanács éves tervében és költségvetésében jóváhagyott beruházások és felújítások kivitelezése során teljesített társadalmi munka következtében elért megtakarítás,

e) a tanács költségvetésében a működési bevételekből, valamint az adórészesedésből származó bevételi többletnek a Minisztertanács által meghatározott része,

f) a Minisztertanács által meghatározott egyéb bevételek,

g) az állami hozzájárulás,

h) bankhitel,

i) a lakosság által a községfejlesztési célok megvalósítása érdekében felajánlott társadalmi munka értéke,

j) a helyi (saját) anyagok értéke.

A községfejlesztési hozzájárulás

6. § (1) A tanács az általános jövedelemadó és a házadó fizetésére kötelezett lakosságra községfejlesztési hozzájárulást vethet ki.

A hozzájárulást - a távlati célkitűzések megvalósításának biztosítása érdekében - 5 évre előre kell megállapítani.

(2) A községfejlesztési hozzájárulás mértékét a tanács az alábbi keretek között állapíthatja meg:

a) évenként 50-300 Ft-os azonos mértékben, ha az adózó jövedelemadója az 1500 Ft-ot nem éri el;

b) az 1500 Ft vagy ezt meghaladó jövedelemadó 20%-a;

c) a csak házadót fizetőkre a házadó legfeljebb 30%-a, de legalább évi 50 Ft.

(3) A községfejlesztési hozzájárulás alapjául szolgáló adónemeket a Minisztertanács határozza meg. f

(4) Amennyiben a községfejlesztési hozzájárulás alapjául szolgáló adót időközben helyesbítik, mérséklik, illetve elengedik, vagy pedig behajthatatlanság vagy elévülés címén törlik, a (2) bekezdés b) és c) pontja alapján kivetett községfejlesztési hozzájárulást is ennek megfelelően csökkenteni, illetőleg törölni kell. A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személyek tekintetében a községfejlesztési hozzájárulást abban az esetben kell törölni, ha az alapul szolgáló jövedelemadót teljes egészében törölték.

(5) A tanács a (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott személyek tekintetében - az állandó bizottság javaslata alapján, szociális indokokból - egyéni mérséklést vagy törlést engedélyezhet.

7. § Község fejlesztési hozzájárulást kötelesek fizetni az adólevonás útján általános jövedelemadó fizetésére kötelezettek is. A községfejlesztési hozzájárulás mértékét és felosztásának módját a Minisztertanács állapítja meg.

A szövetkezetek hozzájárulása

8. § A földművesszövetkezetek, a kisipari és a háziipari termelőszövetkezetek a jövedelemadó alapjául szolgáló adóköteles nyereségük után községíejlesztési hozzájárulást kötelesek fizetni. Ennek mértékét a Minisztertanács által megállapított határon belül, a szövetkezetek középirányító szervének meghallgatása után a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács állapítja meg.

9. § A mezőgazdasági, illetőleg a halászati termelőszövetkezetek, valamint a szakszövetkezetek a tanács községfejlesztési munkájának elősegítése érdekében felosztható tiszta jövedelmükből a tanács községfejlesztési alapja részére pénzbeni hozzájárulást ajánlhatnak fel.

Egyéb bevételek

10. § Az 5. § d)-f) pontjában említett bevételeket a Minisztertanács által meghatározott esetben, illetve mértékben lehet előirányozni és elszámolni.

Állami hozzájárulás

11. § (1) A községfejlesztési tevékenység elősegítése érdekében annak a tanácsnak a községfejlesztési alapját, amely a lakosságra a 6. § alapján községfejlesztési hozzájárulást vet ki, állami hozzájárulással kell támogatni.

(2) Az állami hozzájárulás mértékét a Minisztertanács állapítja meg.

Bankhitel

12. § A községfejlesztési alap keretében tervezett jelentősebb létesítmények, feladatok megvalósítása érdekében a tanács - megfelelő bevételi fedezettel - bankhitelt vehet igénybe. A bankhitelt csak a tanács határozata alapján lehet igénybe venni.

III. A KÖZSÉGFEJLESZTÉSI ALAP FELHASZNÁLÁSA

13. § (1) A községfejlesztési alap költségvetését a tanács állapítja meg. Az alap eszközeit a felettes tanács más tanács községfejlesztési alapja javára nem vonhatja el.

(2) A községfejlesztési alapba befolyt bevételnek a tárgyévben fel nem használt összege a következő évi községfejlesztési alap költségvetésében felhasználható.

A községfejlesztési alap anyagi-műszaki fedezete

14. § (1) A községfejlesztési alap terhére beruházások és felújítások csak olyan mértékben tervezhetők, hogy azokhoz a népgazdasági tervben jóváhagyott anyagi-műszaki fedezet legalább 80%-os megalapozást biztosítson.

(2) Amennyiben a tervezett beruházások és felújítások anyagi-műszaki fedezete - fővárosi, megyei, megyei jogú városi szinten - legalább 80%-ban biztosítva nincs, a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága - községek esetében a járási tanács végrehajtó bizottsága - köteles az általa meghatározott tanács végrehajtó bizottságát megfelelő tartalék képzésére utasítani.

(3) A népgazdasági tervben biztosított fedezeten felül jelentkező szükségletet helyi anyagok feltárása útján kell biztosítani.

A beruházások és felújítások rendje

15. § (1) A községfejlesztési alapból megvalósuló beruházások és felújítások gazdasági-műszaki előkészítésének, valamint kivitelezésének szabályait a Minisztertanács állapítja meg.

(2) A községfejlesztési alap keretében megtervezett létesítmények kivitelezését csak abban az esetben szabad megkezdeni, ha a teljes anyagi-műszaki fedezet rendelkezésre áll és a szükséges pénzügyi fedezet a községfejlesztési alap költségvetésében jóváhagyásra került.

IV. A KÖZSÉGFEJLESZTÉSI TERV KIDOLGOZÁSA, MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS VÉGREHAJTÁSA

16. § (1) A tanács a községfejlesztési tervet, valamint a községfejlesztési alap költségvetését az állandó bizottságok, a társadalmi szervezetek, és a lakosság széleskörű bevonásával készíti elő és határozattal állapítja meg.

(2) A községi, járási jogú városi és városi kerületi tanács által megállapított községfejlesztési alap költségvetését a felettes tanács végrehajtó bizottsága felülvizsgálja. Véleményeltérés esetén a felettes tanács dönt.

(3) A községfejlesztési tervet csak a tanács módosíthatja. A közös létesítmények tekintetében módosításnak csak az érdekelt szervekkel egyetértésben van helye. A módosítás nem érintheti a 2. § (2) bekezdésének I/a)-c) pontja alapján felvett feladatokat.

(4) A községfejlesztési terv és a községfejlesztési alap költségvetés kidolgozásának és jóváhagyásának rendjét a Minisztertanács állapítja meg.

17. § (1) A községfejlesztési alap költségvetésének összeállításáért és az abban megállapított feladatok megvalósításáért a végrehajtó bizottság felelős.

(2) A tanács köteles a községfejlesztési tervben megállapított feladatok megvalósítását figyelemmel kísérni, a községfejlesztési alap költségvetésének végrehajtását pedig rendszeresen ellenőrizni és ülésén megtárgyalni.

(3) A felettes tanács és végrehajtó bizottság köteles az alsóbb tanácsok községfejlesztési terveinek végrehajtását rendszeresen segíteni és időszakonként megtárgyalni.

(4) A fővárosi, megyei és a megyei jogú városi tanács a hozzá befolyó községfejlesztési bevételekből jutalmazhatja a községfejlesztési munkában legkiemelkedőbb eredményt elérő községi, járási jogú városi és városi kerületi tanácsokat.

V. ZÁRÓ-RENDELKEZÉSEK

18. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1965. január 1. napján lép hatályba, végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

(2) E törvényerejű rendelet hatálybalépésével az 1958. évi 7. számú, az 1958. évi 14. számú, az 1959. évi 35. számú, az 1960. évi 26. számú, valamint az 1961. évi 12. számú törvényerejű rendelet hatályát veszti.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára