1964. évi 25. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között Prágában, 1963. december 20-án aláírt kereskedelmi és hajózási szerződés kihirdetéséről

(A megerősítő okiratok kicserélése Budapesten, az 1964. évi szeptember hó 25. napján megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között Prágában, 1963. december 20-án aláírt kereskedelmi és hajózási szerződést ezzel a törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett szerződés magyar nyelvű szövege a következő:

"KERESKEDELMI ÉS HAJÓZÁSI SZERZŐDÉS A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉS A CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Elnöke

attól az óhajtól áthatva, hogy a két ország népeinek testvéri együttműködését a kereskedelem terén is megerősítsék és elmélyítsék, gazdasági kapcsolataikat az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elve alapján kiszélesítsék és ezáltal népeik életszínvonalát tovább emeljék, kereskedelmi és hajózási szerződés megkötését határozták el.

Ebből a célból kinevezték meghatalmazottaikat:

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa:

Cséby Lajos rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,

a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Elnöke:

Dávid Vaclav külügyminisztert,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:

1. cikk

1. A Szerződő Felek a két ország közötti testvéri együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás szellemében, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elve alapján minden szükséges intézkedést megtesznek a két ország közötti kereskedelemi kapcsolatok további erősítése és bővítése érdekében.

2. Ebből a célból a Szerződő Felek hosszúlejáratú és éves árucsereforgalmi megállapodásokkal, fizetési, a közlekedéssel és a szállítmányozással kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó, gazdasági együttműködési és esetleg egyéb megállapodásokkal szabályozzák a két ország közötti áruforgalmat és egyéb gazdasági kapcsolatokat; ezeket a megállapodásokat a két ország kormányai vagy erre illetékes más szervei kötik meg.

3. A Szerződő Felek ennek a cikknek a 2. pontjában foglalt megállapodások megkötése után, a szocialista együttműködés szellemében megfelelő intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a megállapodásokban meghatározott, az árucsereforgalmat, a fizetéseket, a közlekedést és a szállítmányozást, valamint más gazdasági területeket érintő kötelezettségeket maradéktalanul teljesítsék és nem tesznek semmi olyan intézkedést, ami ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítését bármilyen módon akadályozná.

2. cikk

A Szerződő Felek a két ország közötti kereskedelem, a belvízi hajózás, valamint minden egyéb gazdasági kapcsolatuk összes kérdésében kölcsönösen a feltétel és korlátozás nélküli legnagyobb kedvezmény szerinti elbánást alkalmazzák egymással szemben.

3. cikk

1. A legnagyobb kedvezmény elve alapján a Szerződő Felek egyike sem részesíti a másik Szerződő Fél külkereskedelmi vagy más gazdasági tevékenységet végző jogi személyeit, valamint hajóit kevésbé kedvező elbánásban, mint amilyen elbánásban bármely harmadik ország cégeit és jogi személyeit, valamint hajóit részesíti; ennek megfelelően minden előnyt, kedvezményt, előjogot és felmentést, amit bármely harmadik ország viszonylatában nyújt, azonnal és feltétel nélkül a másik Szerződő Fél jogi személyei és hajói részére is nyújtja.

2. Minden előnyt, kedvezményt, előjogot és felmentést, amit az egyik Szerződő Fél bármilyen származású vagy bármilyen országbeli rendeltetésű árura nyújt, azonnal és feltétel nélkül nyújtani fogja a másik Szerződő Féllel fennálló gazdasági kapcsolata keretén belül területére behozott vagy onnan kivitelre kerülő hasonló árura is.

3. A legnagyobb kedvezmény elve szerinti elbánás kiterjed többek között az árubehozatal és árukivitel engedélyezésére, a behozatali és kiviteli engedélyek kiadásával kapcsolatos eljárásra, továbbá a behozatallal és kivitellel kapcsolatos vámokra, adókra és illetékekre, a vámok, adók és illetékek beszedésére és visszatérítésére, az áruknak a vámtarifa szerinti osztályba-sorolására, az áruk vámellenőrzés mellett történő raktározására, valamint a vámszabályokra és vámalakiságokra.

4. A 2. cikkben említett legnagyobb kedvezmény elve szerinti elbánást azokon a belső viziutakon folytatott hajózásra kell alkalmazni, amelyeken nemzetközi szerződés minden ország részére szabad hajózást enged

4. cikk

A Szerződő Felek egyike sem fogja a másik Szerződő Féllel fennálló gazdasági kapcsolata keretén belül területére behozott vagy onnan kivinni szánt ipari és mezőgazdasági termékeket magasabb vámmal, adóval vagy illetékkel sújtani, vagy kedvezőtlenebb szabályoknak vagy eljárásnak alávetni, mint bármely harmadik országból behozott vagy oda kivinni szánt terméket.

5. cikk

A Szerződő Felek közötti gazdasági kapcsolatok keretén belül bármelyik Szerződő Fél területére behozott áruk vámértékét, ha az áru értékvám alá esik, a számlában szereplő vételárral azonosan állapítják meg.

6. cikk

A Szerződő Felek a következő áruk behozatalánál és kivitelénél kölcsönösen vám-, adó- és illetékmentességet nyújtanak, valamint eltekintenek a behozatali és kiviteli engedélyektől:

a) kísérletezési és kutatási célokra szánt, ingyenesen szállított áruk;

b) jótállási kötelezettség keretében szállított áruk és alkatrészek;

c) kereskedelmi propaganda vagy megrendelésszerzés célját szolgáló, csekély értékű áruminták;

d) a Szerződő Felek kereskedelmi képviseletei részére küldött áruminták, értékükre való tekintet nélkül, és külkereskedelmi vállalatai részére küldött áruminták, ha mennyiségük nem haladja meg a kereskedelmi minták szokásos mértékét;

e) a Szerződő Felek kereskedelmi képviseletei és külkereskedelmi vállalatai részére küldött katalógusok, árjegyzékek, prospektusok, reklámanyagok, valamint reklámfilmek;

f) a műszaki-tudományos együttműködés keretén belül küldött dokumentáció.

7. cikk

A Szerződő Felek közötti gazdasági kapcsolatok keretén belül az egyik Szerződő Fél területére behozott, alant felsorolt áruk mentesek a vámok, adók és illetékek megfizetése, úgyszintén a vámbiztosíték letétele alól, ha azokat - azonosságuk igazolása mellett - a behozó ország hatályos előírásaiban megállapított állapotban és határidőn belül kiszállítják:

a) vásárra és kiállításra küldött áruk, vásári és kiállítási létesítmények célját szolgáló anyagok;

b) javítás céljára küldött áruk;

c) feldolgozás vagy megmunkálás céljára küldött áruk;

d) töltés céljára küldött vagy importárut tartalmazó göngyölegek;

e) szerszámok, műszerek és készülékek, amelyeket a szerelők vagy más személyek a két Szerződő Fél közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolattal összefüggő tevékenységük ellátása céljából magukkal hoznak vagy ebből a célból részükre küldenek.

8. cikk

A Szerződő Felek eltekintenek a közöttük fennálló gazdasági kapcsolatok keretén belül területükre behozott áruk után a vámok, adók és illetékek beszedésétől, vagy visszatérítik a már lerótt vámot, adót és illetéket a visszaszállított vagy másik országba továbbszállított áruk után, ha az áru vissza-, illetőleg továbbszállítása azért történt, mert az áru nem felelt meg a szerződésben kikötött feltételeknek, az árura vonatkozó ügylet bármely okból meghiúsult, vagy az áru eladatlan maradt.

9. cikk

1. A Szerződő Felek kölcsönösen jogot adnak egymásnak arra, hogy az egyik Szerződő Fél szabadon átszállíthassa áruit a másik Szerződő Fél területén.

2. Az egyik Szerződő Félnek a másik Szerződő Fél területén keresztül szállított ipari és mezőgazdasági termékeit semmiféle vám-, adó- és illetékkötelezettség nem terheli.

10. cikk

A Szerződő Felek szorosan együttműködnek a tudomány és a technika minden területén annak érdekében, hogy a termelés fejlesztését, gazdaságuk további növelését és ezáltal a két ország közötti kereskedelmi forgalom bővítését ezen az úton is előmozdítsák. Ezt az együttműködést külön szerződések szabályozzák.

11. cikk

1. A Szerződő Felek hajóinak hovatartozását annak a Szerződő Félnek a jogszabályai döntik el, amelynek lobogója alatt közlekednek.

2. Azokat a hajóokmányokat és a hajó személyzetére vonatkozó azokat az okmányokat, amelyeket annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint adtak ki, amelynek lobogója alatt a hajó közlekedik, a másik Szerződő Fél hatóságai elismerik.

3. A Szerződő Felek kölcsönösen közlik egymással az előző bekezdésben megjelölt okmányok kiállítására illetékes szerveket.

12. cikk

A Szerződő Felek hajókár vagy a hajó megrongálódása esetén, a hajó felelős vezetőjének, személyzetének, az utasoknak, valamint a hajónak és rakományának a szükséges segítséget ugyanolyan mértékben nyújtják, mint amilyen mértékű segítséget hasonló helyzetben a saját hajójuknak nyújtanának.

13. cikk

1. Ennek a Szerződésnek a rendelkezései nem vonatkoznak az ugyanazon Szerződő Fél kikötői közötti forgalomra (kabotázs).

2. Nem lehet az ugyanazon Szerződő Fél kikötői közötti forgalomnak tekinteni, ha az egyik Szerződő Fél hajói a másik Szerződő Fél egyik kikötőjéből ennek a Szerződő Félnek egy másik kikötőjébe közlekednek harmadik országból behozott rakomány kirakása vagy harmadik országba irányuló rakomány berakása céljából.

14. cikk

Ennek a Szerződésnek a rendelkezései nem érintik a Dunai Hajózás Rendjének tárgyában, Belgrádban, 1948. évi augusztus hó 18-án kötött Egyezmény rendelkezéseit.

15. cikk

A gazdasági kapcsolatok kiszélesítése érdekében mindkét Szerződő Fél jogosult a másik Szerződő Fél fővárosában kereskedelmi kirendeltséget létesíteni. A fogadó ország egyetértésével a küldő ország a fogadó ország más városaiban is létesíthet kereskedelmi kirendeltséget. A kereskedelmi kirendeltségek a küldő ország diplomáciai képviseletének szerves részei, tagjai ugyanazokat a mentességeket, és kiváltságokat élvezik, mint a diplomáciai képviselet egyéb tagjai.

16. cikk

Az árubehozatal és árukivitel alakszerűségeinek egyszerűsítése érdekében egyik Szerződő Fél sem kíván a másik Szerződő Féltől, annak területéről történő árubehozatal esetén sem konzuli számlát, sem származási bizonyítványt.

17. cikk

A Szerződő Felek kölcsönösen elismerik azokat a tilalmakat és korlátozásokat, amelyeket a másik Szerződő Fél valamennyi azonos helyzetben levő országgal szemben megkülönböztetés nélkül alkalmaz, és amelyek az ország biztonságával, a társadalmi renddel, a közegészségüggyel, a növényi és állati kártevők és betegségek elleni védelemmel, a vetőmagvaknak az elfajzástól való megvédésével, a műalkotások és műemlékek védelmével kapcsolatosak, vagy amelyek a nemesfémekre, érmékre, bankjegyekre és értékpapírokra vonatkoznak.

18. cikk

A kereskedelem és más gazdasági kapcsolatok keretében kötött szerződések teljesítése során a Szerződő Felek illetékes külkereskedelmi vállalatai és más szervezetei a másik Szerződő Fél területén mind a saját országuk, mind a másik Szerződő Fél-állampolgárait foglalkoztathatják.

19. cikk

Mindegyik Szerződő Fél elősegíti a területén rendezett kiállításokon a másik Szerződő Fél részvételét, egymás termékeinek kölcsönös bemutatását, valamint kereskedelmi és műszaki szakembereik kölcsönös látogatását abból a célból, hogy egymás szükségleteivel és szállítási lehetőségeivel minél szélesebben megismerkedhessenek.

20. cikk

A szabadalmak, a védjegyek és egyéb ipari tulajdonjogok bejelentése, megszerzése, fenntartása és védelme, valamint a származás megjelölése, a kereskedelmi elnevezés és a szerzői jog védelme területén mindkét Szerződő Fél ugyanolyan bánásmódban részesíti a másik Szerződő Fél állampolgárait és jogi személyeit, mint saját állampolgárait és jogi személyeit.

21. cikk

1. Azokat a jogi személyeket, amelyeknek székhelye az egyik Szerződő Fél területén van és ennek a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint alakultak, a másik Szerződő Fél területén is elismerik.

2. Az egyik Szerződő Fél külkereskedelemmel vagy más gazdasági tevékenységgel foglalkozó jogi személyei a másik Szerződő Fél területén ugyanolyan jogvédelemben részesülnek, mint a másik Szerződő Fél jogi személyei.

22. cikk

Ezt a Szerződést a Szerződő Felek alkotmányos rendelkezéseinek megfelelően meg kell erősíteni és a megerősítő okiratokat a legrövidebb időn belül Budapesten kell kicserélni.

23. cikk

1. Ez a szerződés a megerősítő okiratok kicserélése utáni harmincadik napon lép hatályba.

2. Ez a Szerződés attól a naptól számított egy év el leltéig marad hatályban, amikor a Szerződő Felek egyike a másik Szerződő Féllel írásban közli, hogy a Szerződést felmondja.

3. Ennek a Szerződésnek a hatálybalépésével érvényét veszti a két ország között Gazdasági Kapcsolataik ideiglenes rendezése tárgyában Prágában, 1949. évi április hó 23-án kötött Megállapodás.

Készült Prágában, az 1963. évi december hó 20. napján, két eredeti példányban, mindkettő magyar és cseh nyelven azzal, hogy mindkét szöveg egyaránt érvényes.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében:

Cséby Lajos s. k.,

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Elnöke nevében:

Vaclav. Dávid s. k."

3. § E törvényerejű rendelet rendelkezéseit 1964. október 25. napjától kell alkalmazni.

Kisházi Ödön s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára