2/1964. (XII. 31.) PM-ÉlmM együttes rendelet
a pálinkafőzésről
A szőlő-, gyümölcs- és borgazdálkodásról szóló 1959. évi 23. számú törvényerejű rendelet 28. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendeljük.
A termelői pálinkafőzés szabályai
1. §
(1) Szőlőtörkölyből és vadon termő gyümölcsből (eper, som, bodza, boróka stb.) bárki, termesztett (kerti) gyümölcsből és borseprőből pedig csak szőlő- és gyümölcstermelő főzethet pálinkát,
(2) E rendelet alkalmazása szempontjából szőlő- és gyümölcstermelőnek kell tekinteni
a) a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket;
b) a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjait háztáji szőlőjük és gyümölcsösük, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezettől művelésre átvett egyéb szőlő és gyümölcsös tekintetében;
c) a termelőszövetkezeti csoportokat és azok tagjait szőlőjük és gyümölcsösük tekintetében;
d) a szőlő- és gyümölcstermelésre alakult termelői szakcsoportokat és
e) a szőlővel és gyümölcsössel rendelkező egyéni gazdálkodókat.
(3) A termelői pálinkafőzésre irányadó szabályok szerint főzethet pálinkát az is, aki az élelmezésügyi minisztertől erre engedélyt kapott. Az engedély iránti kérelmet a Magyar Likőripari Vállalathoz kell benyújtani.
2. §
(1) Az 1. §-ban felsoroltak (a továbbiakban: főzetők) csak az élelmezésügyi miniszter engedélyével működő szeszfőzdében főzethetnek pálinkát, és azt
a) a szeszforgalmi adó megfizetésével teljes egészében visszaválthatják vagy
b) részes főzési mód mellett főzethetik.
(2) Vadon termő gyümölcsöt - a vadon termő eper kivételével - részes főzés keretében kifőzetni nem lehet.
3. §
(1) A főzető a visszaváltott pálinkáért hektoliterfokonként
a) 70 Ft szeszforgalmi adót és
b) 22 Ft főzési díjat
köteles fizetni. A főzési díj csak pénzben róható le.
(2) Részes főzés esetében a főzető a szeszforgalmiadó fizetési kötelezettségének a kifőzött pálinkamennyiség 60%-ának visszahagyásával tesz eleget, és mentesül a részére ki nem szolgáltatott pálinkamennyiség főzési díja alól.
(3) A főzető mindkét termelői főzési mód esetén köteles a pálinka teljes mennyiségének kifőzéséhez szükséges tüzelőanyagot a szeszfőzdének természetben átadni vagy annak pénzbeni ellenértékét megtéríteni.
(4) A főzetőnek a pálinkát mindaddig nem szabad kiadni, ameddig a szeszforgalmi adó és a főzési díj befizetését nem igazolta.
(5) A főzető részére mindkét termelői főzési mód esetén, kívánsága szerinti foktartalmú pálinkát kell előállítani. Részfőzés esetén azonban a főzető 50%-osnál alacsonyabb szesztartalmú pálinkát nem főzethet.
(6) A szeszforgalmi adó megfizetése mellett előállított pálinkát teljes egészében ki kell adni a főzetőnek.
4. §
(1) A főzető azt a pálinkamennyiséget, amelyet saját háztartásában nem fogyaszt el - mezőgazdasági termelőszövetkezet a tagjai részére munkaegység-részesedésre nem oszt ki -, csak földművesszövetkezeteknek vagy a szesz forgalombahozatalával foglalkozó állami vállalatnak adhatja el.
(2) A főzető a termelői főzéssel előállított pálinkájának értékesítésekor, a pálinka jogszerű származásának igazolásául, a vevőnek köteles átadni a szeszfőzde-vezetőtől kapott származási igazolványt. A pálinkának részletekben történő eladása esetén a megvásárolt pálinka mennyiségét a visszamaradó származási igazolványon fel kell tüntetni. Ilyen esetben a főzető köteles a vevőnek az átadott pálinka-mennyiségről a származási igazolvány számát és keltét feltüntető igazolást adni.
Beváltási ár ellenében történő pálinkafőzés szabályai
5. §
(1) Beváltási ár ellenében pálinkát az 1. § (1) bekezdésében felsorolt gyümölcsökön és pálinkafőzési nyersanyagokon kívül borból, romlott borból, egyéb nyersanyagból (pl. édesipari és konzervipari vállalatoknál keletkezett cukortartalmú hulladék) az élelmezésügyi miniszter által esetenként adott engedély alapján szabad főzni.
(2) Az (1) bekezdésben említett engedély iránti kérelmet a Magyar Likőripari Vállalathoz kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az illetékes megyei minőségvizsgáló intézet által kiállított vizsgálati bizonyítványt is, amely szerint a hulladékanyagból szabvány szerinti minőségű pálinka állítható elő.
(3) Az élelmezésügyi miniszter - a földművelésügyi miniszterrel és a SZÖVOSZ elnöké egyetértésben - egyes gyümölcsfajtákból beváltási ár ellenében pálinka főzését meghatározott időre megtilthatja.
(4) Borseprőből a termelési kerettel nem rendelkező szeszfőzde is főzhet pálinkát beváltási ellenében. Ha termelési kerettel rendelkező szeszfőzdében főznek borseprőt beváltási ár ellenében, ez a termelési keretet nem terheli.
Vegyes rendelkezések
6. §
A pálinkafőzés egyéb feltételeit a 180/1958. (PK 30.) PM számú utasítás rendelkezései szabályozzák.
7. §
Ez a rendelet 1965. évi január hó 3-án lép hatályba. Egyidejűleg az 1/1959. (VII. 1.) PM-ÉlmM számú együttes rendelet hatályát veszti.
Dr. Tímár Mátyás s. k.,
pénzügyminiszter
Kovács Imre s. k.,
élelmezésügyi miniszter