35/1964. (XII. 29.) Korm. rendelet

a művezetőkről

1. §

A művezető a rábízott termelési egység (műhely, gépcsoport, munkacsoport, műszak stb.) vezetője.

2. §

(1) A művezető alkalmazásáról, áthelyezéséről és munkaviszonyának megszüntetéséről - figyelemmel a termelésben betöltött fontos feladataira - az igazgató (ipari nagyvállalatnál a gyárigazgató, vagy gyáregységvezető) személyes hatáskörben határoz, a művezető felettesének (főművezető, üzemvezető) meghallgatásával.

(2) A művezető ellen fegyelmi vagy kártérítési eljárást csak az igazgató (gyárigazgató, gyáregységvezető) hozzájárulásával lehet indítani.

(3) Művezetőként az alkalmazható, akinek a szakágnak megfelelő technikus képzettsége, vagy a szakfelügyeletet gyakorló miniszter által a szakma sajátosságainak megfelelően megállapított műszaki képzettsége és szakmai gyakorlata van.

3. §

(1) A művezető közvetlenül irányítja a termelő tevékenységet és végrehajtja a termelési egységre vonatkozó rendelkezéseket és utasításokat. Ennek keretében különösen az alábbi feladatokat látja el:

a) biztosítja, hogy a rábízott termelési egység termelési feladatait (terv, program), valamint az ezzel kapcsolatban megadott mutatókat (önköltség, termelékenység stb.) teljesítse;

b) gondoskodik a rábízott termelési egységre vonatkozó üzem- és munkaszervezési előírások megtartásáról, a munkahelyek és munkafolyamatok gazdaságos megszervezéséről, a társadalmi tulajdon védelméről, a rábízott termelési eszközök és anyagok gazdaságos felhasználásáról.

(2) A művezető felel a műszaki és a minőségi előírások megtartásáért és a bérezési szabályok betartásáért.

(3) A művezető gondoskodik a rábízott termelési feladatokkal közvetlenül összefüggő ügyviteli munkák ellátásáról, a termeléssel szorosan összefüggésben nem álló adminisztrációs munkával nem terhelhető,

4. §

(1) A művezető, mint a rábízott termelési egységben dolgozók kollektívájának vezetője, általában a következő feladatokat látja el:

a) elosztja a dolgozók között a termelési feladatokat és ellenőrzi azok teljesítését,

b) megállapítja a dolgozók beosztását és az igazgató (gyárigazgató, gyáregységvezető) felhatalmazásától függően bérbesorolását, illetve arra javaslatot tesz,

c) biztosítja a rábízott termelési egységben a munkafegyelmet; javaslatot tesz a dolgozók felvételére, elbocsátására és felelősségre vonására,

d) a termelőegység jó munkaszellemének kialakítása és fejlesztése érdekében a jó munkát végző dolgozók jutalmazására javaslatot tehet; az igazgató (gyárigazgató, gyáregységvezető) a művezető számára önálló jutalmazási keretet és jogot biztosíthat,

e) vezeti a dolgozók termelési tanácskozásait, a dolgozók javaslatait, panaszait, - amennyiben saját hatáskörben elintézni nem tudja - továbbítja a vállalat illetékes szerveihez,

f) segítséget - nyújt a munkaverseny-mozgalom fejlődéséhez (brigád és egyéni versenyek, szocialista brigádmozgalom stb.),

g) szakmai tapasztalatainak átadásával fejleszti a dolgozók szaktudását, javaslatot tesz a dolgozók továbbtanulására, irányítja a középiskolai tanulók és egyetemi hallgatók szakmai gyakorlati foglalkozását,

h) támogatja az újítási mozgalmat; jogosult az újítások elbírálása és megvalósítása érdekében a vállalat illetékes vezetőinél eljárni,

i) gondoskodik a balesetelhárításra és az egészségvédelemre vonatkozó rendelkezések megtartásáról; felelős azért, hogy a dolgozók kellő balesetelhárítási oktatásban részesüljenek; köteles a munkából kizárni azt a dolgozót, akinél a balesetmentes munka feltételei hiányoznak (pl. ittasság, betegség folytán),

j) ellenőrzi a rábízott egységben a tűzrendészeti előírások betartását.

(2) Az igazgató (gyárigazgató, gyáregységvezető) a művezetőt a dolgozók felvételi és elbocsátási jogával, továbbá meghatározott körben önálló fegyelmi jogkörrel is felruházhatja. Nagyobb egységeket vezető művezetőket (főművezetőket), ha ennek személyi feltételei fennforognak, e jogokkal általában fel kell ruházni; így pl. ha a művezető tevékenységével nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a rábízott termelési egység a versenymozgalomban kiváló eredményeket érjen el (kiváló műhely, szocialista műhely, szocialista brigádok).

(3) A művezető feladatai ellátása során - a szakszervezet jogait biztosító rendelkezések keretében - támaszkodik a szakszervezeti műhelybizottságra, illetve bizalmira,

(4) Az ipari nagyvállalat, illetve tröszt művezetői közül azt, aki a termelési feladatok teljesítése, a munkafegyelem megszilárdítása, a dolgozók szakmai nevelése, a biztonságos, a dolgozók egészségét nem veszélyeztető munka feltételeinek megteremtése tekintetében kimagasló munkát teljesít, a miniszter a vezérigazgató javaslata alapján az igazgató tanács tagjává kinevezheti.

5. §

(1) A művezetőnek csak közvetlen felettese útján, a termelési egység dolgozóinak pedig csak a művezető útján szabad - halaszthatatlan szükség esetét kivéve - utasítást adni.

(2) A művezető feladatkörébe utalt kérdésekre vonatkozó intézkedések előtt a művezető felettese köteles a művezető véleményét, illetve javaslatait meghallgatni; a javaslat mellőzése esetén annak indokairól a művezetőt tájékoztatni kell. A művezetőt a termelési egységre vonatkozó termelési feladatok (programok) kidolgozásába be kell vonni.

(3) A művezető számára lehetőséget kell adni arra, hogy szakmai tudását bővítse, szervezett tapasztalatcsere látogatáson, tanulmányutakon vehessen részt.

6. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg az 1023/1951. (VII. 15.) számú minisztertanácsi határozat hatályát veszti.

(2) A szakfelügyeletet gyakorló [1007/1964. (III. 21.) Korm. számú határozat I. 4. pont] miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) kötelesek a rendelet végrehajtását saját területükön a szakmai sajátosságoknak megfelelően szabályozni; a nem telepített iparok területén a művezetők (munkavezetők) jogállását az illetékes miniszter e rendelet alapelveinek figyelembevételével szabályozza.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese