5/1964. (IV. 12.) PM rendelet

a földadóról szóló 9/1964. (IV. 12.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról

A földadóról szóló 9/1964. (IV. 12.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 9., 12. és 18. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem.

A R. szövegét vastagabb, a végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szövegét pedig a vékonyabb betűkkel szedett szöveg tartalmazza.

Adókötelezettség

R. 1. § A földadó tárgya minden olyan földterület, amelyet valamely művelési ágba besoroltak és kataszteri tisztajövedelmét megállapították.

Vhr. 1. § Földadó alá esik a kataszteri tisztajövedelemmel rendelkező mező- és erdőgazdasági földterület akkor is, ha azt más célra használják, vagy nem művelik meg.

Vhr. 2. § (1) A mező- és erdőgazdasági művelés alól kivett területeket az 1963. évi 32. sz. tvr. és a végrehajtása tárgyában kiadott 37/1963. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 16. §-a sorolja fel.

(2) Ha kataszteri tisztajövedelemmel nem rendelkező földterületet művelés alá vesznek, az adóztatásra illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának adóügyi csoportja (pénzügyi osztálya; a továbbiakban: községi adóügyi csoport) köteles azt közölni az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal megyei (fővárosi) földmérési és földnyilvántartási felügyelőségével, amely az (1) bekezdésben említett rendelet 35. §-a alapján jár el.

Mentességek

R. 2. § Állandóan mentesek a földadó alól:

a) a 400 négyszögölnél kisebb földterület,

Vhr. 3. § Több 400 négyszögölön aluli földterület használata esetén, ha azok együttesen elérik a 400 négyszögölet, akkor a földterület adóköteles.

b) az állami vállalatok és egyéb állami szervek, valamint a társadalmi szervezetek által használt földterület,

Vhr. 4. § (1) A társadalmi szervezeteket a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 68. §-a határozza meg.

(2) A R. 2. §-ának b) pontjában meghatározott terület adókötelessé válik, ha azt adómentességre nem jogosultnak bérbeadják.

c) az illetményföld, ha annak területe a vonatkozó jogszabályokban meghatározott mértéket nem haladja meg. A mértéken felüli rész után földadót kell fizetni,

d) a termelőszövetkezetek részéről eltartásban, illetve az öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesülő termelőszövetkezeti tag alapszabálynak megfelelő háztáji gazdasága,

e) a legeltetési bizottságok legelőterülete,

f) a mezőgazdasági termelőszövetkezet kezelésében levő az a legelőterület, amely a háztáji és egyéni állatállomány legeltetésére szolgál, ha a termelőszövetkezet a 25/1961. (VII. 1.) Korm. számú rendelettel módosított 37/1959. (VII. 25.) Korm. számú rendeletben foglaltaknak eleget tett.

R. 3. § Ideiglenesen mentes a földadó alól:

a) az olyan földterület, amely terméketlenségénél fogva még nem volt földadó tárgya, és amelyet utóbb tettek gazdaságilag használhatóvá. Az adómentesség időtartama 15 év;

Vhr. 5. § Ideiglenes adómentességben azok a földterületek részesíthetők, amelyek az állami földnyilvántartásban mint földadó alá nem eső, terméketlen területek vannak felvéve, és amelyeket rendkívüli költséggel tettek termővé.

b) a mezőgazdasági művelésre alkalmas, de más célra használt, eddig fel nem tört földterület, amelyet mezőgazdasági művelésbe vonnak be. Az adómentesség időtartama 5 év;

Vhr. 6. § A R. 3. §-ának b) pontja alapján ideiglenes adómentesség engedélyezhető pl. katonai gyakorlótér, sporttelep, út, vasút, temető vagy annak része stb., mezőgazdasági művelésbe bevonása esetén, ha a mezőgazdasági művelést folytató egyébként földadó fizetésére kötelezett.

c) az újonnan telepített gyümölcsös- és erdőterület, illetve a zárt, összefüggő területen újonnan telepített szőlő területe. Az adómentesség időtartama gyümölcsösnél 2-10, erdőnél 20, szőlőnél 4 év.

Vhr. 7. § Az ideiglenes adómentesség időtartama gyümölcsnemenként a következő:

a) dió és gesztenye 10 év;

b) alacsony- és közepestörzsű alma és körte vadalanyon 8 év;

c) alacsony- és közepestörzsű cseresznye, vadcseresznye vagy sajmeggyalanyon, közepestörzsű meggy sajmeggyalanyon, alacsonytörzsű meggy vadmeggyalanyon, kajszi, szilva és mandula 6 év;

d) alma termőkarosorsó ÉM IV. és IX. alanyon, körte termőkarosorsó birsalanyon és birs 5 év;

e) őszibarack 4 év;

f) köszméte, piros és fekete ribiszke 3 év; g) málna 2 év.

Vhr. 8. § (1) Az ideiglenes adómentesség engedélyezését az adózó lakóhelye szerint illetékes községi adóügyi csoporttól kell kérni, amely az adómentesség kérdésében határoz.

(2) A kérelmet - az (5) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - abban az évben kell benyújtani, amelyben a földterület gazdaságilag használhatóvá tétele, mezőgazdasági művelésbe való bevonása, illetve telepítése befejeződött. A kérelemhez csatolni kell a földterület fekvése szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának (csoportjának), illetőleg a mezőgazdasági szakigazgatási feladatokat ellátó végrehajtó bizottsági elnöknek, elnökhelyettesnek vagy titkárnak (a továbbiakban: községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv) igazolását az adómentesség feltételeinek fennállásáról.

(3) Gyümölcsösre, erdőre és szőlőre ideiglenes adómentesség abban az esetben engedélyezhető, ha az arra jogosult szerv a telepítést előzetesen engedélyezte és utólag írásban igazolja, hogy a telepítés az engedélyben foglaltaknak megfelelően, szakmailag helyesen történt.

(4) Ha a község bel-, illetve külterületén fekvő házhelyen 800 négyszögölnél kisebb területen telepítettek gyümölcsöst, illetőled 400 négyszögölnél kisebb területen szőlőt [1959 évi 23. sz. tvr. 1. §-ának (1) és (2) bekezdése], akkor az ideiglenes adómentesság a (3) bekezdésben foglalt előzetes telepítési engedély nélkül is megadható. A telepítés megtörténtének igazolására azonban ilyen esetben is szükség van.

(5) Az ideiglenes adómentesség kezdetének időpontját, a földterület gazdaságilag használhatóvá tételét, a mezőgazdasági művelésbe bevonását, illetőleg a telepítés befejezését követő évtől kell számítani. Ha a telepítés évében az érintett földrészleten a telepítésen kívül egyéb mezőgazdasági művelést folytatni nem lehet, az ideiglenes adómentesség időpontját az adóév első napjától kell számítani. Ebben az esetben azonban az ideiglenes adómentességre vonatkozó kérelmet legkésőbb az év április 15. napjáig be kell nyújtani.

(6) Ha az ideiglenes adómentesség iránti kérelmet elkésve nyújtják be, az ideiglenes adómentesség csak a még le nem járt évekre engedélyezhető.

(7) Az engedélyezett ideiglenes adómentességekről a községi adóügyi csoport nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartásban fel kell tüntetni a terület használójának (a továbbiakban: adófizetésre kötelezett) nevét, lakcímét, a telepítési engedély számát, valamint az ideiglenes adómentesség kezdő és záró évét.

Adófizetésre kötelezettek

R. 4. § (1) Földadó fizetésére a földterületet használó állampolgár, jogi személy és egyéb földhasználó köteles. Jogcím nélküli földhasználat esetén a tényleges használó az adófizetésre kötelezett (a továbbiakban: adófizetésre kötelezett).

(2) A föld használatára jogosultat a földterület használójának kell tekinteni abban az esetben is, ha használati jogával nem él.

Vhr. 9. § Egyéb földhasználónak kell tekinteni az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteket az általuk közösen használt földterület alapján, amennyiben nem minősülnek jogi személynek (Pl. földművesszövetkezet keretében alakult hegyközséget, szakcsoportot, valamint legeltetési bizottságot stb.).

Vhr. 10. § A felesbérletnél kisebb részesbérbeadás esetében (harmados stb.) a bérbeadót kell a föld használójának tekinteni.

Vhr. 11. § Termelőszövetkezeti tagnak a 20/1959. (VII. 12.) FM számú rendelet 3. §-ának a 2/1961. (I. 20.) FM számú rendelet 1. §-ával megállapított (4) bekezdése alapján átmenetileg egyéni művelésre visszahagyott szőlőterület után a termelőszövetkezet tagja az adófizetésre kötelezett.

Az adó alapja és mértéke

R. 5. § (1) Földadó címén a kataszteri tiszta-jövedelem minden aranykoronája után - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - négy kilogramm szabvány szerinti minőségű búzát kell fizetni.

(2) Ha az adófizetésre kötelezett használatában levő összes adóztatható földterület 1 kat. holdjára eső átlagos kataszteri tisztajövedelem a 20 aranykoronát meghaladja, az 1 kat. holdra eső földadó megállapításánál a 20 aranykoronán felüli részt számításon kívül kell hagyni. Az 1 kat. holdra eső átlagos kataszteri tisztajövedelemnek 30 aranykoronát meghaladó részét kell számításon kívül hagyni abban az esetben, ha az adófizetésre kötelezett által használt földterület kizárólag a szőlő vagy gyümölcsös művelési ágba tartozik.

Vhr. 12. § (1) A R. 5. §-ának (2) bekezdésében meghatározott 20 aranykoronán felüli rész kiszámításánál az adófizetésre kötelezett használatában levő különböző művelési ágakhoz tartozó összes földterületet és azok kataszteri tisztajövedelmét kell számításba venni.

(2) A 30 aranykoronán felüli rész megállapításánál csak a szőlő vagy gyümölcsös (külön-külön egyik vagy másik), illetve a szőlő és gyümölcsös (a kettő együtt) művelési ághoz tartozó terület vehető figyelembe.

Vhr. 13. § Az erdőbirtokossági társulat telekkönyvi tulajdonában levő földterületből és annak kataszteri tisztajövedelméből le kell vonni az állam használati illetőségére eső földterületet és annak kataszteri tisztajövedelmét.

Az adófizetés módozatai

R. 6. § (1) A földadót búzában kell megfizetni a 4 kat. hold, vagy azt meghaladó földterület, illetve 1 kat. hold, vagy azt meghaladó szőlőterület után. Ha az adófizetésre kötelezett használatában csak szőlő művelési ághoz tartozó ingatlan van, földadótartozását borral is kiegyenlítheti.

(2) A földadó - az adófizetésre kötelezett választása szerint - pénzben vagy búzában (borban) fizethető:

a) a 399 négyszögölnél nagyobb, de 4 hat. holdnál kisebb földterület, illetve az 1 kat. holdnál kisebb szőlőterület és

b) a jóváhagyott alapszabály szerint működő erdőbirtokossági társulat tulajdonában vagy használatában levő földterület után.

Vhr. 14. § A R. 6. §-a (1) bekezdésének alkalmazásánál a négyszögöleket is figyelembe kell venni. 3 kat. hold és 1599 négyszögöl földterület, vagy - kizárólag szőlő művelési ághoz tartozó terület esetén - 1599 négyszögöl szőlőterület után a földadót pénzben is lehet fizetni.

(3) A földadó pénzben történő megfizetése esetében a búza helyett fizetendő pénzösszeget a pénzügyminiszter évenként rendelettel határozza meg.

A búzát helyettesítő termények

R. 7. § Ha az adófizetésre kötelezett önhibáján kívül nem rendelkezik a földadó kiegyenlítéséhez szükséges búzamennyiséggel, földadófizetési kötelezettségének egyéb terményekkel is eleget tehet. A pénzügyminiszter az élelmezésügyi és a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben évenként rendelettel határozza meg azoknak a terményeknek a körét és a búzához viszonyított arányát, amelyekkel az adófizetésre kötelezett földadófizetési kötelezettségét teljesítheti.

Az esedékesség

R. 8. § (1) A naptári évre búzában kivetett földadó teljes egészében egyszerre - az év július 1. napján - esedékes és búzával, illetve egyéb gabonával történő fizetés esetében szeptember hó 30. napjáig, más terménnyel történő fizetés esetében november hó 30. napjáig kamatmentesen fizethető.

Vhr. 15. § A földadó pénzbeni fizetésénél az esedékesség azonos a terménnyel történő fizetésre megállapított esedékességgel. A földadó pénzben kamatmentesen szeptember hó 30. napjáig fizethető.

(2) A földadó befizetésének napjául azt a napot kell tekinteni, amelyen az adófizetésre kötelezett a búzát, vagy az azt helyettesítő terményt a termény átvételére jogosult szervnek átadja.

Az adó kivetése

R. 9. § (1) A földadó kivetéséhez szükséges adatokról az adófizetésre kötelezett a pénzügyminiszter által megállapított időben és módon bevallást köteles adni.

Vhr. 16. § (1) A bevallást a községi adóügyi csoportnál kell beadni. A bevallásban a használt földterület terjedelmét, művelési ágát és kataszteri tisztajövedelmét, a használat jogcímét (tulajdon, bérlet stb.) fel kell tüntetni.

(2) A mezőgazdasági termelőszövetkezet adóbevallásának tartalmaznia kell az állami földnyilvántartás szerint közösen használt földterületet és azok kataszteri tisztajövedelmét.

(3) Az adófizetésre kötelezett és a vele közös háztartásban élő valamennyi családtag [a 32/1957. (IX. 30.) PM számú rendelet 31. §] által használt földterületről és annak kataszteri tisztajövedelméről a családfő köteles bevallást adni még abban az esetben is, ha önmagának nincs adóztatható földterülete.

(2) A földadó kivetésére és kezelésére vonatkozó eljárási szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.

Vhr. 17. § (1) A földadót az adózó lakóhelye szerint illetékes községi adóügyi csoport veti ki.

(2) Az adókötelezettség megállapítása szempontjából az adóév első napján fennálló állapot az irányadó. Ha azonban a földhasználatban olyan időben történik változás, amikor az adóévben az új használó részére a földterület teljes értékű használata biztosítva van, az adófizetési kötelezettség az új használót terheli.

Vhr. 18. § A földadó kivetése alkalmával az 50 fillérnél kisebb összeget számításon kívül kell hagyni, míg az 50 fillért, illetve az azt meghaladó összeget egész koronára kell felkerekíteni.

Vhr. 19. § A földadó kivetéséről az adó fizetésére kötelezettet adóívvel, vagy fizetési meghagyással kell értesíteni.

Vhr. 20. § Ha a földadót pénzben egyenlítik ki, a pénzt a községi egyenesadó beszedési számlára kell befizetni.

Évközi változások

R. 10. § A föld művelési ága megváltozásának és egyéb változásoknak a bejelentésére az állami földnyilvántartásról szóló jogszabályok az irányadók.

Vhr. 21. § Ha a R. 10. §-a szerinti változás következtében a kataszteri tisztajövedelemben csökkenés következett be és annak határidőben történő bejelentését elmulasztották, visszamenőleg adóhelyesbítésnek helye nincs.

Elemi károk

R. 11. § (1) A föld termésében elemi csapás által okozott rendkívüli károk miatt, ha azok kellő gondossággal nem voltak elháríthatók, a folyó évre kivetett földadót egészben vagy részben el kell engedni.

(2) Földadóelengedésre alapot nyújtó rendkívüli elemi csapások:

a jégeső, az árvíz és a tűz.

(3) Elemi csapás által okozott kár címén földadó elengedésének - a (4) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével - csak abban az esetben lehet helye, ha az elemi csapás a föld termését olyan időben semmisítette meg, amikor a termés a földtől még nem volt elválasztva.

(4) Gépi erővel végzett kétmenetes aratás esetében a rendre vágott terményeket úgy kell tekinteni, mintha a termés a földtől még nem lenne elválasztva. Földadóelengedésnek ebben az esetben csak akkor van helye, ha a terményeket a levágástól számított nyolc napon belül érte károsodás.

(5) Elemi csapás esetén a kárt szenvedett terület terjedelmét és a kár mértékét becsléssel kell megállapítani.

(6) A kár mértékének megállapítása során a kárbecslés időpontjában kataszteri holdanként mutatkozó termésmennyiséget a megfelelő művelési ágban és minőségi osztályban rendes gazdálkodás mellett kataszteri holdanként tartósan nyerhető átlagtermésmennyiséghez kell hasonlítani és a kár mértékét annak a különbözetnek a figyelembevételével kell megállapítani, amennyivel a várható termés a tartósan nyerhető átlagtermésnek alatta marad. Ha a várható és a tartósan nyerhető átlagtermés között mutatkozó különbözet a 25%-ot nem éri el, - elemi kár címén - a földadót mérsékelni nem lehet.

(7) Az elemi csapás mértékét a terméscsökkenés százalékának megfelelően kell megállapítani. Az így megállapított százalékkal egyező mértékben kell a földadót törölni.

Vhr. 22. § Az elemi csapást szenvedett terület terjedelmének és művelési ágának megállapításánál az állami földnyilvántartásban szereplő adatokat kell alapul venni, figyelemmel azonban a 37/1963. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 36. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra. Így például az állami földnyilvántartásban legelőként nyilvántartott földrészletre nem állapítható meg jégkár címén károsodás, ha a legelő ténylegesen (időközben történt feltöréssel kapcsolatban) kukoricával volt bevetve. Az állami földnyilvántartásban 1000 négyszögölnek nyilvántartott szőlőterületre nem állapítható meg 1500 négyszögölnek megfelelő károsodás még akkor sem, ha a szőlő tényleges területe 1500 négyszögöl és a károsodás tényleg az 1500 négyszögölet érintette.

Vhr. 23. § (1) Az elemi kár megállapítására a községi tanács végrehajtó bizottsága kárbecslő bizottságot alakít. A kárbecslő bizottság tagjai az adót kivető községi adóügyi csoport, a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv, a mezőgazdasági és a pénzügyi állandó bizottság egy-egy tagja. A bizottság elnöke a községi adóügyi csoportból kijelölt tag.

(2) A kárt szenvedett terület nagyságát adófizetésre kötelezettek szerint - művelésiág csoportonként - valamint a kár mértékét a helyszínen a kárfelvételi jegyzékbe be kell vezetni. A károsultakkal, esetleg megbízottaikkal a kárfelvételi jegyzék jegyzethasábjaiban a rájuk vonatkozó adatokat alá kell íratni.

(3) Ha a kármegállapítással a kárbecslő bizottság valamely tagja nem ért egyet, vagy a kárfelvételi jegyzéknek a károsultakkal történt aláírása alkalmával merülnek fel a károsult területtel vagy a kár százalékával kapcsolatban panaszok, erről az észrevétel, illetőleg a panasz részletes indokolása mellett jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a kárfelvételi jegyzékhez kell csatolni.

(4) A (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően készített és a (3) bekezdés szerint kiegészített kárfelvételi jegyzéket az adó kivetésére illetékes községi adóügyi csoport felülvizsgálat végett felterjeszti a közvetlen felettes pénzügyi szervhez, amely a kár mértékének megállapítása kérdésében határoz.

(5) A közvetlen felettes pénzügyi szervnek a kárfelvételi jegyzékbe vezetett döntése alapján az adót kivető községi adóügyi csoport 25%-ot elérő, vagy ezt meghaladó kár esetében kiszámítja az elemi kár címén törlendő adó mennyiségét. Erről az adófizetésre kötelezettet határozattal értesíti.

Vhr. 24. § (1) Az adó csökkentését, illetőleg az adó törlését a károsult adófizetésre kötelezettek egyenként vagy közösen - szóban vagy illetékmentes beadványban - kérhetik az adót kivető községi adóügyi csoporttól. A kérelmet az elemi csapás bekövetkezését követő 30 napon - a R. 11. §-ának (4) bekezdésében meghatározott esetben 48 órán - belül kell előterjeszteni és a kérelemhez csatolni kell a károsult földrészletnek az állami földnyilvántartás szerint nyilvántartott művelési ágát és területét tartalmazó kimutatást.

(2) A községi adóügyi csoport a határidőben benyújtott kérelmeket - elemi kár címek szerint - kárfelvételi jegyzékbe foglalja és átadja a kárbecslő bizottságnak.

A földadó fizetésére alkalmas termények felhasználásának ellenőrzése

R. 12. § (1) Azoknál a terménybeni fizetésre kötelezetteknél, akik tartozásukat szeptember hó 30., illetve november hó 30. napjáig nem rendezték, a földadófizetésre alkalmas termények felhasználását ellenőrizni kell.

(2) A földadófizetésre alkalmas és az adófizetésre kötelezett saját céljára felhasználható termény mennyiségének megállapítására, továbbá az egész termés felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.

Vhr. 25. § A földadófizetésre alkalmas termények felhasználásának ellenőrzését a helyszínen négy tagú bizottság végzi. A bizottság tagja -és elnöke - a földterület fekvése szerint illetékes községi adóügyi csoportnak a végrehajtó bizottság által kijelölt dolgozója, tagjai a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének, a mezőgazdasági és a pénzügyi állandó bizottságának egy-egy tagja. Az ellenőrzést végző bizottság megalakításáról, valamint az esetleges helyszíni eljáráshoz szükséges fuvarok rendelkezésre bocsátásáról a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik.

Vhr. 26. § Az adófizetésre alkalmas termények felhasználásának ellenőrzését a földadó behajtása céljából folyamatba tett adóbehajtási eljárással egyidejűleg kell lefolytatni.

Vhr. 27. § A földadónak búzában, vagy azt helyettesítő terményben (borban; a továbbiakban: termény) történő megfizetése érdekében a községi adóügyi csoport az adóév szeptember hó 30. napja - kizárólag szőlőterületet használó adó fizetésre kötelezettnél november hó 30. napja - után minden egyes földadóhátralékosról zálogolási jegyzőkönyvet (hátraléki kimutatási részét) köteles kiállítani. A hátralékosokról kiállított zálogolási jegyzőkönyveket - további eljárás lefolytatása végett - a Vhr. 25. §-ában meghatározott bizottságnak kell átadni.

Vhr. 28. § A helyszíni eljárás költségeit adóbehajtási költségként kell elszámolni.

Vhr. 29. § (1) A földadófizetésre alkalmas termények felhasználása ellenőrzésének alapja áltaIában a terméseredmény. Ha a terméseredményre vonatkozó adatok (cséplési feljegyzések és egyéb adatok) aggályosak, hiányosak vagy hiányoznak, a terméseredményt becslés útján kell megállapítani.

(2) Ha a terméseredmény becslés útján történő megállapításánál a bizottság tagjainak a véleménye nem egyező, a tagok bármelyike különvéleménnyel élhet. A különvéleményt a zálogolási jegyzőkönyvre fel kell jegyezni.

Vhr. 30. § (1) A megállapított (becsült) terméseredményből a következő tételeket kell levonni:

a) a cséplőgép használatáért természetben kiadott cséplőrész mennyiségét;

b) a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg adózók, valamint a háztartásukhoz tartozó személyek személyi szükségletét. Személyi szükséglet címén a hatodik életévet betöltött személyek részére személyenként 220 kg, a hat éven aluli személyek részére 160 kg búzát kell figyelembe venni;

c) az állami tartalékterületek használatáért természetben fizetett terménymennyiséget;

d) a termelés továbbviteléhez szükséges vetőmagmennyiséget. A termelés továbbviteléhez szükséges vetőmag mennyiségét az adott vidék gazdálkodásának figyelembevételével kell megállapítani;

e) a gazdaság viteléhez szükséges igásállatok, a saját tulajdonban levő haszonállatok takarmányozásához és a hizlaláshoz szükséges terménymennyiséget. A takarmányozáshoz és hizlaláshoz szükséges terménymennyiséget a szokásos abrak és hizlalótakarmány szükséglet figyelembevételével kell megállapítani;

f) az állatforgalmi vállalat vagy más arra illetékes állami szerv részéről a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a termelőszövetkezeti csoport, a szakszövetkezet, a hegyközség, és a szakcsoport közös gazdaságába hizlalási és nevelési szerződés alapján átadott szarvasmarhák, sertések és baromfiak neveléséhez és hizlalásához szükséges terménymennyiséget.

(2) Az előző bekezdés a) és c) pontja alapján csak az állami felvásárló szervnek természetben átadott terménymennyiséget lehet a terméseredményből levonni.

(3) Az (1) bekezdés f) pontjában nem említett tartásra, vagy hizlalásra átvett idegen állatok takarmányozásához és hizlalásához szükséges terménymennyiség nem vonható le.

(4) Okirat, vagy becslés útján kell megállapítani azt, hogy az (1) bekezdés a)-f) pontjaiban felsorolt jogcímek közül melyek alapján és milyen mennyiséget kell a terméseredményből levonni.

Vhr. 31. § Ha az adófizetésre kötelezett azért nem tudja a földadót búzában, vagy azt helyettesítő terményben megfizetni, mert a használatában álló földterületen termelési szerződéssel lekötött egyéb terményeket termelt, földadófizetési kötelezettségének pénzben tehet eleget.

Vhr. 32. § (1) A bizottság az ellenőrzés során megállapítja az adófizetésre kötelezett által bevetett terület nagyságát és a földadó fizetésre alkalmas termények mennyiségét. Ebből levonja a Vhr. 30. §-ában felsorolt jogcímek alapján meghatározott mennyiséget és megállapítja, hogy az adófizetésre kötelezettnek a levonások után maradt-e olyan mennyiségű terménye, amellyel földadófizetési kötelezettségének részben vagy egészben eleget tehet, vagy tehetett volna. Az ellenőrzés eredményét a zálogolási jegyzőkönyvre fel kell jegyezni és azt a bizottság tagjai aláírják.

(2) Ha az adófizetésre kötelezett terményfelesleggel - legalább a földadóhátraléknak megfelelő mennyiségben - nem rendelkezik, a bizottság elnöke ezt a körülményt az adófizetésre kötelezett lakóhelye szerint illetékes községi adóügyi csoportnak írásban jelenti.

Vhr. 33. § Ha az adófizetésre kötelezettnek földadótartozása részbeni vagy egészbeni kiegyenlítésére búzából, vagy búzát helyettesítő egyéb terményből feleslege van, azt az ellenőrzés alkalmával le kell zálogolni.

Vhr. 34. § Ha az adófizetésre kötelezettnek az engedélyezett levonások után még kellett olyan terményféleségének maradnia, amellyel földadófizetési kötelezettségének részben, vagy egészben eleget tehetne - azonban az ellenőrzés alkalmával ezt a felesleget megmutatni nem tudja - a bizottság az adófizetésre kötelezettet terhelő földadóhátralék feltüntetésével, a hiányzó terménymennyiségről külön jegyzőkönyvet vesz fel. A bizottság az ellenőrzésnek a zálogolási jegyzőkönyvre vezetett eredményét a külön jegyzőkönyvbe is tételről tételre bevezeti. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai aláírják, majd iratjegyzék kíséretében a községi adóügyi csoporthoz küldik meg.

Vhr. 35. § Ha az adófizetésre kötelezettnek búzából, vagy a búzát helyettesítő egyéb terményből önhibáján kívül nincs feleslege, földadótartozását pénzben egyenlítheti ki.

R. 13. § A községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának adóügyi csoportja (pénzügyi osztálya; a továbbiakban: községi adóügyi csoport) a földadó terménybeni megfizetésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt az adófizetésre kötelezett terhére pótlékot szab ki.

Vhr. 36. § (1) A pótlék mértéke az ellenőrzés során megállapított igazolatlan terményhiány következtében előállott földadóhátralék minden búzakilogrammja után egy forint.

(2) Ha az adófizetésre kötelezett az ellenőrzést követő három napon belül földadótartozását terményben kiegyenlíti, a pótlék kiszabását mellőzni kell.

(3) A jogerősen megállapított pótlékot adók módjára kell behajtani.

Terményátvétel

R. 14. § (1) A földadó címén befolyó terményeket az állami felvásárlásra jogosult vállalat veszi át (a továbbiakban: felvásárló vállalat).

Vhr. 37. § (1) A földadótartozás kiegyenlítésére szolgáló terményt az adófizetésre kötelezett az állami felvásárlásra jogosult vállalatnak (a továbbiakban: felvásárló vállalat) az adóív, illetve a fizetési meghagyás bemutatása mellett köteles átadni.

(2) Ha földadófizetésre alkalmas terményt nem földadó címén adnak át a felvásárló vállalatnak, az ellenőrzi, hogy az adófizetésre kötelezett földadóját kigyenlítette-e s ha nem, köteles felhívni a termelőt arra, hogy az átadásra kerülő mennyiségből elsősorban földadóját egyenlítse ki.

(3) A felvásárló vállalat a földadó fejében átvett termény után az adófizetésre kötelezett részére ellenértéket nem téríthet, kivéve a szabvány minőségtől való eltérés miatt pénzben elszámolandó minőségi különbözetet.

(2) A felvásárló vállalat a földadó címén átvett terményekről az adófizetésre kötelezettnek igazolást köteles adni.

Vhr. 38. § (1) A felvásárló vállalat által kiállított igazolásban fel kell tüntetni az adófizetésre kötelezett nevét, az adóelőírás helyét és főkönyvi tételszámát, az átvétel napját, az átvett termény mennyiségét és annak búzakilogrammra átszámított egyenértékét.

(2) Az adófizetésre kötelezettnek adott igazolás másolatát az adófizetésre kötelezett lakóhelye szerint illetékes községi adóügyi csoporthoz - kísérőjegyzékbe foglalva - kell megküldeni.

(3) A felvásárló vállalat köteles a földadó címén átvett termények elszámolási árát a Pénzügyminisztérium megfelelő bevételi számlájára átutalni.

Vhr. 39. § A felvásárló vállalat az átvett termények búzaértékét sommás összegben, a "101.045 PM számú, Földadóbevételi számla, Budapest" elnevezésű számlára - havonként - köteles átutalni.

R. 15. § (1) Az adófizetésre kötelezett a földadó befizetésére szánt terményeket a felvásárló vállalat átvevő helyére saját költségén és saját veszélyére - az élelmezésügyi miniszter rendeletében foglaltak szerint - köteles beszállítani.

(2) Ha az adófizetésre kötelezett a földadó kiegyenlítésére szánt terményt a felvásárló vállalat átvevő helyére önként nem szállítja be, a községi adóügyi csoport köteles a termény beszállításáról gondoskodni. A termény beszállításával kapcsolatos költség az adófizetésre kötelezettet terheli.

Jogorvoslatok

R. 16. § A földadó kivetése, továbbá az ideiglenes adómentesség, az évközi változások, az elemi kár címén való adótörlés és a 13. §-ban említett pótlék kiszabása tárgyában hozott határozat ellen a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a közvetlen felettes pénzügyi szervhez halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni.

Vhr. 40. § Az ideiglenes földadómentesség tárgyában hozott jogerős határozat egy példányát meg kell küldeni az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal területileg illetékes megyei (fővárosi) földmérési és földnyilvántartási felügyelőségének is.

Vegyes rendelkezések

R. 17. § (1) Jogi személyekre késedelmes adóbevallás, illetve az adóbevallás elmulasztása esetében a földadót 5%-kal emelten kell kivetni.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett egyéb adófizetésre kötelezettek földadóját:

5%-kal emelten kell kivetni, ha az adózó bevallását a pénzügyminiszter által kiadott felhívásban megállapított határidőn túl adja be,

20%-kal emelten kell az adót kivetni abban az esetben, ha az adózó a bevallását az adót kivető községi adóügyi csoport felhívásában kitűzött határidőn túl adja be,

50%-kal emelten kell kivetni, ha az adózó az elsőfokú adókivetés határidejéig adóbevallási kötelezettségének nem tesz eleget.

(3) Ha az adófizetésre kötelezett a földadó elsőfokú kivetésének határidejéig mulasztása vétlenségét igazolja, az 5 és 20%-os adóemelést mellőzni kell.

(4) Aki adófizetési kötelezettségének megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti, vagy a hatóság megtévesztésével őt meg nem illető adómentességet vagy adókedvezményt vesz igénybe, a Btk. 248. §-a szerint adócsalás bűntettét, illetőleg az 1962. évi 10. számú törvényerejű rendelet 55. §-a értelmében pénzügyi szabálysértést követ el.

Hatálybalépés

R. 18. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit 1964. január 1. napjától kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a felszabadulás előtt alkotott jogszabályoknak a földadóra vonatkozó rendelkezései, továbbá a 7450/1947. (VI. 17.) ME, a 11050/1947. (IX. 14.) Korm., az 1860/1948. (II. 15.) Korm., a 6360/1948. (VI. 6.) Korm., a 7040/1948. (VI. 27.) Korm., a 10330/1948. (X. 8.) Korm., a 4114/1949. (VI. 26.) Korm., a 10/1952. (II. 2.) MT, a 22/1957. (VI. 6.) Korm., és a 43/1958. (VII. 14.) Korm. számú rendelet, valamint a 7/1982. (III. 13.) Korm. számú rendelet 16. §-a hatályukat vesztik.

(3) E rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik. Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a végrehajtási rendeletet a kormányrendelettel egységes szerkezetben tegye közzé.

Vhr. 41. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit 1964. január 1. napjától kell alkalmazni. Hatálybalépésével egyidejűleg a felszabadulás előtt alkotott jogszabályoknak a földadóra vonatkozó rendelkezései, továbbá a 98000/1947. (VI. 20.) PM, a 166700/1947. (IX. 26.) PM, a 220550/1948. (VI. 11.) PM, a 221300/1948. (VII. 6.) PM, a 224428/1948. (X. 22.) PM, a 200000/1949. (VII. 1.) PM, a 250700/1949. (VIII. 12.) PM, a 254128/1949. (X. 15.) PM, a 19/1957. (V. 8.) PM, a 6/1958. (III. 27.) PM és a 13/1962. (VII. 25.) PM számú rendeletek hatályukat vesztik.

Garamvölgyi Károly s. k.,

a pénzügyminiszter helyettese