7/1964. (VII. 24.) FM rendelet

a szarvasmarhaállományok gümőkórmentesítésének állami támogatásáról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánytól kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel, az élelmezésügyi miniszterrel és az egészségügyi miniszterrel, valamint az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az ország szarvasmarhaállományának gümőkórmentesítését az állam anyagi támogatás nyújtásával segíti.

(2) A szarvasmarhaállományok állami támogatással történő gümőkórmentesítését (a továbbiakban: mentesítés) a megfelelő feltételekkel rendelkező termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, valamint egész községek, városok (a továbbiakban: község) tervszerű mentesítésével kell végezni úgy, hogy fokozatosan egyes nagyobb, összefüggő területek (körzetek) mentesítése váljék lehetővé.

(3) A mentesítés megfelelő feltételeivel rendelkezőnek azt a termelőszövetkezetet és állami gazdaságot kell tekinteni, amelyben a gümőkórral fertőzött teheneket külön telephelyen tartják, illetőleg ha nem is tartják elkülönítve, de a növendékállományt gümőkórmentesen nevelik. Község mentesítésének feltétele általában az, hogy a községben a fertőzött szarvasmarhatartó udvarok száma a 10%-ot nem haladja meg.

2. §

(1) A mentesítés engedélyezése, ha a tehénállományok fertőzöttsége termelőszövetkezetekben a 20%-ot nem haladja meg, a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) a hatáskörébe tartozik. Ezt meghaladó fertőzöttség esetén a mentesítést a Földművelésügyi Minisztérium engedélyezi.

(2) Állami gazdaságok mentesítését az állami gazdaságok éves terve határozza meg.

3. §

(1) Állami támogatásban elsősorban azok a termelőszövetkezetek részesülnek, amelyek maguk is áldozatot hoznak a gümőkórtól mentessé tétel érdekében és kevesebb állami támogatást igényelnek.

(2) A termelőszövetkezet a mentesítés engedélyezése iránti kérelmét a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályához (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) nyújthatja be; kérelméhez mentesítési tervet kell csatolnia. A járási mezőgazdasági osztály a kérelmet véleményes javaslatával látja el és megküldi a megyei mezőgazdasági osztálynak;

(3) A megyei mezőgazdasági osztály a döntése alá tartozó kérelmek ügyében határozatot hoz, amellyel a mentesítést engedélyezi vagy az indokolatlannak talált kérelmet elutasítja. A Földművelésügyi Minisztérium döntését igénylő kérelmeket pedig - véleményével ellátva - minden évben legkésőbb július hó 31. napjáig a Földművelésügyi Minisztériumhoz terjeszti fel.

(4) A megyei mezőgazdasági osztály elutasító határozata ellen 15 napon belül a Földművelésügyi Minisztériumhoz lehet fellebbezni.

4. §

A megyei mezőgazdasági osztály az általa engedélyezett mentesítésekről minden évben legkésőbb július hó 31. napjáig köteles jelentést tenni a Földművelésügyi Minisztériumnak. A jelentésben minden termelőszövetkezetre vonatkozólag fel kell tüntetni az állami támogatás javasolt módját és mértékét, a kicserélendő fertőzött tehenek számát és azt, hogy ezek pótlására hány sajátnevelésű vemhes üsző áll a termelőszövetkezet rendelkezésére.

5. §

Nagyobb, összefüggő, gümőkórmentes területek (körzetek) kialakítása céljából vagy közegészségügyi érdekből egyes községek, termelőszövetkezetek és állami gazdaságok mentesítését a Földművelésügyi Minisztérium rendeli el.

6. §

(1) A 3. vagy az 5. § alapján mentesítésre kerülő termelőszövetkezet éves termelési tervét a mentesítés gazdasági kihatásainak megfelelően köteles elkészíteni. Köteles továbbá a selejtezésre kerülő teheneket a 21. § (3) bekezdésében megjelöltek kivételével, üresen hagyni és lefejni.

(2) A mentesítés során kiselejtezendő tehenek száma a megye tehénselejtezési tervszámába beleszámít.

7. §

(1) A mentesítés megszervezése és végrehajtása a tanácsi mezőgazdasági szakigazgatási szervek feladata. Termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban a mentesítés megszervezését és végrehajtását - a tanácsi mezőgazdasági szakigazgatási szervek irányításával és ellenőrzése mellett - a termelőszövetkezetek, illetőleg az állami gazdaságok állatorvosa is végezheti.

(2) Termelőszövetkezet és állami gazdaság tehénállományának gümőkórmentességét a járási mezőgazdasági osztály, a háztáji és az egyéni állattartók tehénállományának gümőkórmentességét pedig a községi (városi, városi kerületi, kör-) állatorvos (a továbbiakban: községi állatorvos) állapítja meg és igazolja.

A mentesítés előkészítése

8. §

A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban a szarvasmarhaállományt évente legalább kétszer, a háztáji és az egyéni állattartók szarvasmarhaállományát pedig évente legalább egyszer gümőkór szempontjából meg kell vizsgálni.

9. §

(1) A járási mezőgazdasági osztály a termelőszövetkezeteket és az állami gazdaságokat, szarvas-marhaállományuk fertőzöttsége alapján, négy csoportba köteles sorolni:

a) az első csoportba kell sorolni azokat a termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat, amelyekben a gümőkórmentes (felnőtt és növendék) szarvasmarhákat a fertőzöttektől elkülönítve tartják és a gümőkórmentes állomány mentessége az eddig végzett ellenőrző vizsgálatok eredményei alapján megbízhatóan igazolható;

b) a második csoportba kell sorolni azokat a termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat, amelyekben a tehénállomány fertőzött ugyan, de a növendékállatokat elkülönítve, gümőkórmentesen nevelik és a növendékállomány gümőkórmentessége az eddig végzett ellenőrző vizsgálatok eredményei alapján megbízhatóan igazolható;

c) a harmadik csoportba kell sorolni azokat a legalább 50 tehénnel rendelkező termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat, amelyekben a nem fertőzött teheneket és növendékállatokat a fertőzöttekkel együtt tartják;

d) a negyedik csoportba kell sorolni azokat az 50-nél kevesebb tehénnel rendelkező termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat, amelyekben a nem fertőzött teheneket és növendékállatokat a fertőzöttekkel együtt tartják.

(2) A mentesítést úgy kell előkészíteni, hogy - az Állategészségügyi Szabályzatban [5/1962. (II. 7.) FM számú rendelet; a továbbiakban: Állategészségügyi Szabályzat] foglalt rendelkezések végrehajtásával - a harmadik és a negyedik csoportba sorolt termelőszövetkezetek és állami gazdaságok is fokozatosan az első vagy a második csoportba legyenek sorolhatók.

10. §

(1) A községi állatorvos köteles a háztáji és az egyéni gazdaságokat az Állategészségügyi Szabályzat szerint a szarvasmarhagümőkór szempontjából minősíteni és a gümőkórmentes udvarokat megjelölni.

(2) Községekben a mentesítést úgy kell előkészíteni, hogy - az Állategészségügyi Szabályzatban foglalt rendelkezések végrehajtásával - a fertőzött szarvasmarhatartó udvarok száma a 10%-ot ne haladja meg.

11. §

A gümőkórral fertőzött szarvasmarhákat az ország egész területén - az Állategészségügyi Szabályzatban meghatározott módon - meg kell jelölni.

12. §

Azokban a községekben, amelyeknek mentesítését a Földművelésügyi Minisztérium elrendelte, végre kell hajtani az Állategészségügyi Szabályzatnak a szarvasmarhagümőkór megszüntetésére vonatkozó szabályait és ezt a mentesítés elrendelésével egyidejűleg közhírré kell tenni.

A mentesítés módja és üteme

13. §

(1) A 9. § szerint csoportosított termelőszövetkezetek és állami gazdaságok mentesítését a következő módon és ütemezésben kell végrehajtani:

a) Az első csoportba tartozó termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban a fertőzött tehénállományt gümőkórmentes, vemhes üszőkkel kell kicserélni, a fertőzött növendékállományt pedig meg kell hizlalni vagy a tenyésztésre alkalmas üszőket fertőzött termelőszövetkezeti vagy állami gazdaságnak el kell adni.

b) A második csoportba tartozó termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban - amennyiben a fertőzött tehenek száma az egész állomány 20%-át nem haladja meg - a mentesítést a fertőzött tehenek azonnali eltávolításával és az állomány 90 napos időközzel két ízben történő tuberkulinozásával kell megkísérelni. Ha a kétszeri ellenőrző vizsgálat alapján fertőzöttnek talált és a már korábban eltávolított fertőzött tehenekkel az állomány fertőzöttségének mértéke a 20% alatt maradt, akkor a már eltávolított teheneket gümőkórmentes vemhes üszőkkel kell pótolni. Ha pedig a vizsgálat alapján az állomány fertőzöttségének mértéke a 20% fölé emelkedett, akkor az egész állományt ki kell cserélni gümőkórmentes vemhes üszőkkel.

c) A harmadik csoportba tartozó termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban

- az első ütemben a növendékállatok gümőkórmentes felnevelésének feltételeit kell (borjúnevelő, növendékistálló építésével) megvalósítani és a növendékállatok gümőkórmentes felnevelése megkezdésével egyidejűleg a fertőzött növendékállományt meg kell hizlalni, vagy a tenyésztésre alkalmas üszőket más - fertőzött - termelőszövetkezeti vagy állami gazdaságnak el kell adni;

- a második ütemben a fertőzött tehénállomány mentesítését kell a b) pont szerint végrehajtani.

d) A negyedik csoportba tartozó termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban a fertőzött tehénállomány tekintetében a b) pont, a növendékállomány tekintetében pedig az a) pont szerint kell eljárni.

(2) Több szarvasmarhatartó teleppel rendelkező termelőszövetkezetben és állami gazdaságban a mentesítés telepenként is végrehajtható.

14. §

(1) A mentesítést termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban, illetőleg ezek telepén akkor lehet befejezettnek tekinteni, ha a fertőzött tehénállomány helyébe állított gümőkórmentes, vemhes üszőállomány ellenőrző vizsgálata az átvételtől számított 8 napon belül, majd azt követően kétszer 45 napi időközzel megtörtént, s az ennek során fertőzöttnek talált üszőket kicserélték.

(2) Községek mentesítése esetén a szarvasmarhaállományt 90 napi időközzel legalább két ízben kell gümőkór szempontjából megvizsgálni és a fertőzöttnek talált udvarok mentesítését - azok szarvasmarhaállományának azonnali forgalmi korlátozás alá helyezése mellett - az Állategészségügyi Szabályzatban foglaltak szerint egy éven belül végre kell hajtani.

A mentesítés állami támogatása

15. §

(1) Ha a mentesítést a Földművelésügyi Minisztérium rendelte el, a termelőszövetkezetet, valamint a háztáji és az egyéni állattartót kártalanítás illeti meg.

(2) Segélyben részesül a termelőszövetkezet, ha a mentesítést kérelme alapján engedélyezték.

(3) Állami gazdaságokban a mentesítés állami támogatásának módját és mértékét utasítás szabályozza.

(4) Az állami támogatással mentesített termelőszövetkezeteket, továbbá a háztáji és az egyéni állattartókat változatlanul megilletik a szarvasmarhaállományuk fejlesztése érdekében részükre egyébként biztosított kedvezmények is.

16. §

(1) A kártalanítás a kicserélt fertőzött tehén vágó- és tenyészértéke közötti különbözet, valamint abban az esetben, ha a tehén legalább II. osztályú vágóállat, a termeléskiesés megtérítése (17. §)

(2) A segély a kicserélt fertőzött tehén vágóállat-minőségétől függetlenül a termeléskiesés kétszeres értéke, ezenkívül a pótlásra beállított minden saját nevelésű, gümőkórmentes, vemhes üsző után üszőnként 500,- Ft, ha pedig az anyja tenyésztési és termelési ellenőrzés alatt áll, 1000,-Ft.

17. §

(1) A tenyésztési és termelési ellenőrzés alatt nem álló tehén tenyészértékét az A és B minőségű - 7 hónapos vemhességet elért - üsző szerződéses felvásárlási árának középértékében, a termeléskiesés értékét pedig 1500,- Ft-ban kell megállapítani.

(2) A csak termelési ellenőrzés alatt álló, jó minőségű tehén tenyészértékét az A minőségű -7 hónapos vemhességet elért - üsző szerződéses felvásárlási árában, a termeléskiesés értékét pedig 1700,- Ft-ban kell megállapítani.

(3) A tenyésztési és termelési ellenőrzés alatt álló tehén tenyészértékét törzskönyvi osztályzatának megfelelően az elit minőségű vagy az I., illetőleg a II. osztályú - 7 hónapos vemhességet elért - üsző szerződéses felvásárlási árában, a termeléskiesés értékét pedig 2000,- Ft-ban kell megállapítani.

18. §

(1) A termelőszövetkezetnek, továbbá a háztáji és az egyéni állattartónak gümőkórral fertőzött tehenét kicserélése előtt a tenyészérték, a vágóérték és a termeléskiesés értéke meghatározása végett minősíteni kell. A minősítést a járási mezőgazdasági osztály képviselőjéből, a községi állatorvosból és a megyei állattenyésztési felügyelőség, valamint az állatforgalmi vállalat megbízottjából álló bizottság végzi.

(2) Az állami támogatás mértékét - az (1) bekezdés szerinti bizottság javaslata alapján - a járási mezőgazdasági osztály határozattal állapítja meg. Határozata ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye a megyei mezőgazdasági osztályhoz.

19. §

(1) Az állam az e rendeletben meghatározott támogatást csak egy alkalommal végzett mentesítéshez nyújtja, ezért ha az állami támogatással már mentesített szarvasmarhaállományban újabb fertőzés jelentkezik, a mentesítés teljes költsége a termelőszövetkezetet, illetőleg a háztáji és az egyéni állattartót terheli. A mentesítést ilyen esetben - a fertőzöttség mértékétől függően - haladéktalanul, de legfeljebb egy éven belül végre kell hajtani.

(2) Ha a termelőszövetkezetben az újrafertőződés olyan nagy mértékű, hogy a mentesítés csak a tehénállomány teljes kicserélésével oldható meg, a földművelésügyi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - egy alkalommal engedélyezheti a mentesítés segély útján történő újabb támogatását.

A mentesítés lebonyolítása

a) Az állományok kicserélése

20. §

(1) Kártalanítással történő állami támogatás esetén az állatforgalmi vállalat a kicserélésre kerülő fertőzött teheneket - az általa megállapított vágóértékben - köteles megvásárolni.

(2) A megvásárolt tehenek pótlására az állatforgalmi vállalat - a megyei állattenyésztési felügyelőség által meghatározott áron - azonos számú és legalább azonos minőségű gümőkórmentes, vemhes üszőt bocsát a termelőszövetkezet, illetőleg a háztáji és az egyéni állattartó rendelkezésére.

(3) Ha a termelőszövetkezet saját nevelésű megfelelő minőségű, gümőkórmentes, vemhes üszőkkel rendelkezik, a fertőzött tehenek pótlására elsősorban ezeket kell a szükséges számban a termelőszövetkezetnél visszahagyni, az ezenfelül fennmaradó üszőket pedig az Állatforgalmi Vállalat más termelőszövetkezetnek adja át.

(4) Ha a fertőzött tehenek pótlására az Állatforgalmi Vállalat által rendelkezésre bocsátott tenyészüszők értéke a megvásárolt tehenek értékét meghaladja, a különbözetet a termelőszövetkezet, illetőleg a háztáji és az egyéni állattartó köteles viselni. Termelőszövetkezet részére e célra állóeszközhitelt lehet folyósítani.

21. §

(1) A termelőszövetkezet - ha a mentesítés során kiselejtezett teheneinek vagy azok egy részének más telephelyen való elkülönítését biztosítani tudja - az elkülönített tehenek hizlalására az Állatforgalmi Vállalattal legfeljebb félévi időtartamra szóló szerződést köthet. Ilyen esetben az Állatforgalmi Vállalat a teheneket csak a hizlalási szerződés lejártakor vásárolja meg. A Magyar Nemzeti Bank a hizlalás érdekében a termelőszövetkezet részére a jószágberuházási betétszámlára átutalt állami támogatás és a gümőkórmentes üszők vételára közötti különbözetre állóeszközhitelt nyújt. A meghizlalt állatok vételárát a hitel csökkentésére kell fordítani.

(2) Az Állatforgalmi Vállalat által megvásárolt fertőzött teheneket - hizlalás céljára - más termelőszövetkezet vagy állami gazdaság is megveheti, feltéve hogy azok tartása a gazdaság gümőkórmentes szarvasmarhaállományát nem veszélyezteti.

(3) A megyei állattenyésztési felügyelőség rendelkezésére az Állatforgalmi Vállalat köteles a fertőzött, egyébként azonban értékes teheneket továbbtartás céljára gümőkórral fertőzött termelőszövetkezeti vagy állami gazdaságnak legalább vágóértékben eladni.

22. §

(1) Segéllyel történő állami támogatás esetén a termelőszövetkezet a kiselejtezett fertőzött teheneit vagy azok egy részét az Állatforgalmi Vállalatnak megvételre felajánlhatja és a vállalat ez esetben a teheneket köteles megvásárolni.

(2) A kiselejtezett fertőzött teheneknek azonos számú, gümőkórmentes, vemhes üszővel való pótlásáról a termelőszövetkezet maga köteles gondoskodni.

(3) A termelőszövetkezet a fertőzött teheneit, ha azokat más telephelyen elkülöníti, legfeljebb egy évig még megtarthatja és tejüket értékesítheti.

b) Pénzügyi intézkedések

23. §

A mentesítések céljára a költségvetésben biztosított összeg megyék közötti elosztásáról a Földművelésügyi Minisztérium gondoskodik.

24. §

(1) A kártalanítást a termelőszövetkezet részére az állami támogatásról hozott határozat [18. § (2) bekezdése] jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül, háztáji és egyéni állattartó részére, továbbá a segélyt a termelőszövetkezet részére a mentesítés igazolása után a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya (a továbbiakban: járási pénzügyi osztály) utalja ki.

(2) A kiselejtezett tehenek vágóértékének összegét a termelőszövetkezetnek a Magyar Nemzeti Banknál vezetett jószágberuházási betétszámlájára kell átutalni.

(3) Kártalanítással történő mentesítés esetén a termelőszövetkezet a fertőzött tehenek tenyész- és vágóértéke közötti különbözetet, valamint a termeléskiesés értékét vissza nem térítendő állami támogatásként kapja meg. Az értékkülönbözetet a termelőszövetkezet jószágberuházási betétszámlájára, a termeléskiesés összegét pedig elszámolási számlájára kell átutalni. A jószágberuházási betétszámlára átutalt vágóérték és az értékkülönbözet együttes összegét a termelőszövetkezet az 1/1963. (III. 17.) PM-FM és a 4/1963. (XI. 10.) PM-FM számú együttes rendeletekkel módosított 2/1962. (XI. 14.) PM-FM számú rendelet 8. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint év végén a pótlás mértékéig üzemviteli célra használhatja fel.

(4) Segéllyel történő mentesítés esetén a segély teljes összegét a járási pénzügyi osztály a termelőszövetkezet elszámolási számlájára utalja át.

25. §

(1) A háztáji és az egyéni állattartó részére a kártalanítást a járási pénzügyi osztály közvetlenül utalja ki.

(2) A háztáji és az egyéni állattartó kiselejtezett teheneinek pótlására a gümőkórmentes, vemhes üszőt az Állatforgalmi Vállalattól is beszerezheti. Ilyen esetben a vállalat az állattartótól vágóértékben megvásárolt tehén árát nem fizeti ki, a vágóérték és a pótlásul átadott üsző értéke közötti különbözetet pedig a járási pénzügyi osztálytól igényli. Ha a tehén vágóértéke és tenyészértéke közötti különbözet ennek az igénynek a kielégítésére nem elegendő, akkor a járási pénzügyi osztály a még ki nem egyenlített részt a háztáji- és egyéni állattartót termeléskiesés címén megillető összeg megfelelő csökkentésével egyenlíti ki.

Forgalmi korlátozások

26. §

(1) Szarvasmarha-gümőkórtól mentes termelőszövetkezetbe, állami gazdaságba, továbbá községbe vagy körzetbe csak olyan szarvasmarha vihető be, amelynek gümőkórmentességét az állat származási helye szerint illetékes járási mezőgazdasági osztály igazolta.

(2) A szarvasmarhagümőkórtól mentes községekben és körzetekben a fertőzött szarvasmarhák forgalmát az Állategészségügyi Szabályzatnak a szarvasmarhagümőkór megszüntetését szolgáló szabályai szerint kell korlátozni.

(3) Háztáji és egyéni gazdaságba, ha annak szarvasmarhaállománya gümőkórmentes, vagy ott előzőleg szarvasmarhát nem tartottak, állami akció keretében csak gümőkórmentes szarvasmarha helyezhető ki.

(4) A mentesítés során pótlásul beállított gümőkórmentes, vemhes üszőt a háztáji és az egyéni állattartó 2 éven belül csak a járási mezőgazdasági osztály engedélyével idegenítheti el.

Vegyes rendelkezések

27. §

(1) A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok kötelesek gondoskodni a teheneik egyedi megjelöléséről és ennek alapján azok nyilvántartásba vételéről.

(2) A mentesítés során az Állatforgalmi Vállalat által megvásárolt és hizlalás céljára felhasznált fertőzött teheneket két fülcsipkével kell az Állategészségügyi Szabályzatban meghatározott módon megjelölni.

28. §

(1) Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, valamint háztáji és egyéni gazdaságok gümőkórral fertőzött tehenészetükből származó tejterméket közvetlenül a fogyasztónak (felhasználónak) nem adhatnak el.

(2) Termelőszövetkezetek és állami gazdaságok kötelesek a gümőkórmentes telepekről származó tejet külön gyűjteni és az illetménytejet ebből kiszolgáltatni.

29. §

A gümőkórmentes tehenészetekből származó tej és tejszín után a termelőket felár illeti meg, a gümőkórral fertőzött vágómarhák átvételi árából pedig árlevonás alkalmazható. A felár, illetőleg az árlevonás mértékét, valamint az ezzel kapcsolatos részletes szabályokat külön rendelet állapítja meg.

Hatálybalépés

30. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 11/1962. (VII. 14.) FM számú rendelet és az ezt módosító 21/1962. (XII. 1.) FM számú rendelet hatályát veszti.

Losonczi Pál s. k.,

földművelésügyi miniszter