9/1964. (IV. 12.) Korm. rendelet
a földadóról
Adókötelezettség
1. §
A földadó tárgya minden olyan földterület, amelyet valamely művelési ágba besoroltak és kataszteri tisztajövedelmét megállapították.
Mentességek
2. §
Állandóan mentesek a földadó alól:
a) a 400 négyszögölnél kisebb földterület,
b) az állami vállalatok és egyéb állami szervek, valamint a társadalmi szervezetek által használt földterület,
c) az illetményföld, ha annak területe a vonatkozó jogszabályokban meghatározott mértéket nem haladja meg. A mértéken felüli rész után földadót kell fizetni,
d) a termelőszövetkezetek részéről eltartásban, illetve az öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesülő termelőszövetkezeti tag alapszabálynak megfelelő háztáji gazdasága,
e) a legeltetési bizottságok legelőterülete,
f) a mezőgazdasági termelőszövetkezet kezelésében levő az a legelőterület, amely a háztáji és egyéni állatállomány legeltetésére szolgál, ha a termelőszövetkezet a 25/1961. (VII. 1.) Korm. számú rendelettel módosított 37/1959. (VII. 25.) Korm. számú rendeletben foglaltaknak eleget tett.
3. §
Ideiglenesen mentes a földadó alól:
a) az olyan földterület, amely terméketlenségénél fogva még nem volt földadó tárgya, és amelyet utóbb tettek gazdaságilag használhatóvá. Az adómentesség időtartama 15 év;
b) a mezőgazdasági művelésre alkalmas, de más célra használt, eddig fel nem tört földterület, amelyet mezőgazdasági művelésbe vonnak be. Az adómentesség időtartama 5 év;
c) az újonnan telepített gyümölcsös- és erdőterület, illetve a zárt, összefüggő területen újonnan telepített szőlő területe. Az adómentesség időtartama gyümölcsösnél 2-10, erdőnél 20, szőlőnél 4 év.
Adófizetésre kötelezettek
4. §
(1) Földadó fizetésére a földterületet használó állampolgár, jogi személy és egyéb földhasználó köteles. Jogcím nélküli földhasználat esetén a tényleges használó az adófizetésre kötelezett (a továbbiakban: adófizetésre kötelezett).
(2) A föld használatára jogosultat a földterület használójának kell tekinteni abban az esetben is, ha használati jogával nem él.
Az adó alapja és mértéke
5. §
(1) Földadó címén a kataszteri tisztajövedelem minden aranykoronája után - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - négy kilogramm szabvány szerinti minőségű búzát kell fizetni.
(2) Ha az adófizetésre kötelezett használatában levő összes adóztatható földterület 1 kat. holdjára eső átlagos kataszteri tisztajövedelem a 20 aranykoronát meghaladja, az 1 kat. holdra eső földadó megállapításánál a 20 aranykoronán felüli részt számításon kívül kell hagyni. Az 1 kat. holdra eső átlagos kataszteri tisztajövedelemnek 30 aranykoronát meghaladó részét kell számításon kívül hagyni abban az esetben, ha az adófizetésre kötelezett által használt földterület kizárólag a szőlő vagy gyümölcsös művelési ágba tartozik.
Az adófizetés módozatai
6. §
(1) A földadót búzában kell megfizetni a 4 kat. hold, vagy azt meghaladó földterület, illetve 1 kat. hold, vagy azt meghaladó szőlő terület után. Ha az adófizetésre kötelezett használatában csak szőlő művelési ághoz tartozó ingatlan van, földadótartozását borral is kiegyenlítheti.
(2) A földadó - az adófizetésre kötelezett választása szerint - pénzben vagy búzában (borban) fizethető:
a) a 399 négyszögölnél nagyobb, de 4 kat. holdnál kisebb földterület, illetve az 1 kat. holdnál kisebb szőlő terület és
b) a jóváhagyott alapszabály szerint működő erdőbirtokossági társulat tulajdonában vagy használatában levő földterület után.
(3) A földadó pénzben történő megfizetése esetében a búza helyett fizetendő pénzösszeget a pénzügyminiszter évenként rendelettel határozza meg.
A búzát helyettesítő termények
7. §
Ha az adófizetésre kötelezett önhibáján kívül nem rendelkezik a földadó kiegyenlítéséhez szükséges búzamennyiséggel, földadófizetési kötelezettségének egyéb terményekkel is elegét tehet. A pénzügyminiszter az élelmezésügyi és a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben évenként rendelettel határozza meg azoknak a terményeknek a körét és a búzához viszonyított arányát, amelyekkel az adófizetésre kötelezett földadófizetési kötelezettségét teljesítheti.
Az esedékesség
8. §
(1) A naptári évre búzában kivetett földadó teljes egészében egyszerre - az év július 1. napján - esedékes és búzával, illetve egyéb gabonával történő fizetés esetében szeptember hó 30. napjáig, más terménnyel történő fizetés esetében november hó 30. napjáig kamatmentesen fizethető.
(2) A földadó befizetésének napjául azt a napot kell tekinteni, amelyen az adófizetésre kötelezett a búzát, vagy az azt helyettesítő terményt a termény átvételére jogosult szervnek átadja.
Az adó kivetése
9. §
(1) A földadó kivetéséhez szükséges adatokról az adófizetésre kötelezett a pénzügyminiszter által megállapított időben és módon bevallást köteles adni.
(2) A földadó kivetésére és kezelésére vonatkozó eljárási szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.
Évközi változások
10. §
A föld művelési ága megváltozásának és egyéb változásoknak a bejelentésére az állami földnyilvántartásról szóló jogszabályok az irányadók.
Elemi károk
11. §
(1) A föld termésében elemi csapás által okozott rendkívüli károk miatt, ha azok kellő gondossággal nem voltak elháríthatók, a folyó évre kivetett földadót egészben, vagy részben el kell engedni.
(2) Földadóelengedésre alapot nyújtó rendkívüli elemi csapások:
a jégeső, az árvíz és a tűz.
(3) Elemi csapás által okozott kár címén földadó elengedésének - a (4) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével - csak abban az esetben lehet helye, ha az elemi csapás a föld termését olyan időben semmisítette meg, amikor a termés a földtől még nem volt elválasztva.
(4) Gépi erővel végzett kétmenetes aratás esetében a rendre vágott terményeket úgy kell tekinteni, mintha a termés a földtől még nem lenne elválasztva. Földadóelengedésnek ebben az esetben csak akkor van helye, ha a terményeket a levágástól számított nyolc napon belül érte károsodás.
(5) Elemi csapás esetén a kárt szenvedett terület terjedelmét és a kár mértékét becsléssel kell megállapítani.
(6) A kár mértékének megállapítása során a kárbecslés időpontjában kataszteri holdanként mutatkozó termésmennyiséget a megfelelő művelési ágban és minőségi osztályban rendes gazdálkodás mellett kataszteri holdanként tartósan nyerhető átlagtermés-mennyiséghez kell hasonlítani és a kár mértékét annak a különbözetnek a figyelembevételével kell megállapítani, amennyivel a várható termés a tartósan nyerhető átlagtermésnek alatta marad. Ha a várható és a tartósan nyerhető átlagtermés között mutatkozó különbözet a 25%-ot nem éri el, - elemi kár címén - a földadót mérsékelni nem lehet.
(7) Az elemi csapás mértékét a terméscsökkenés százalékának megfelelően kell megállapítani. Az így megállapított százalékkal egyező mértékben kell a földadót törölni.
A földadó fizetésére alkalmas termények felhasználásának ellenőrzése
12. §
(1) Azoknál a terménybeni fizetésre kötelezetteknél, akik tartozásukat szeptember hó 30., illetve november hó 30. napjáig nem rendezték, a földadófizetésre alkalmas termények felhasználását ellenőrizni kell.
(2) A földadófizetésre alkalmas és az adófizetésre kötelezett saját céljára felhasználható termény mennyiségének megállapítására, továbbá az egész termés felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.
13. §
A községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának adóügyi csoportja (pénzügyi osztálya; a továbbiakban: községi adóügyi csoport) a földadó terménybeni megfizetésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt az adófizetésre kötelezett terhére pótlékot szab ki.
Terményátvétel
14. §
(1) A földadó címén befolyó terményeket az állami felvásárlásra jogosult vállalat veszi át (a továbbiakban: felvásárló vállalat).
(2) A felvásárló vállalat a földadó címén átvett terményekről az adófizetésre kötelezettnek igazolást köteles adni.
(3) A felvásárló vállalat köteles a földadó címén átvett termények elszámolási árát a Pénzügyminisztérium megfelelő bevételi számlájára átutalni.
15. §
(1) Az adófizetésre kötelezett a földadó befizetésére szánt terményeket a felvásárló vállalat átvevő helyére saját költségén és saját veszélyére - az élelmezésügyi miniszter rendeletében foglaltak szerint - köteles beszállítani.
(2) Ha az adófizetésre kötelezett a földadó kiegyenlítésére szánt terményt a felvásárló vállalat átvevő helyére önként nem szállítja be, a községi adóügyi csoport köteles a termény beszállításáról gondoskodni. A termény beszállításával kapcsolatos költség az adófizetésre kötelezettet terheli.
Jogorvoslatok
18. §
A földadó kivetése, továbbá az ideiglenes adómentesség, az évközi változások, az elemi kár címén való adótörlés és a 13. §-ban említett pótlék kiszabása tárgyában hozott határozat ellen a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a közvetlen felettes pénzügyi szervhez halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni.
Vegyes rendelkezések
17. §
(1) Jogi személyekre késedelmes adóbevallás, illetve az adóbevallás elmulasztása esetében a földadót 5%-kal emelten kell kivetni.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett egyéb adófizetésre kötelezettek földadóját:
5%-kal emelten kell kivetni, ha az adózó bevallását a pénzügyminiszter által kiadott felhívásban megállapított határidőn túl adja be,
20%-kal emelten kell az adót kivetni abban az esetben, ha az adózó a bevallását az adót kivető községi adóügyi csoport felhívásában kitűzött határidőn túl adja be,
50%-kal emelten kell kivetni, ha az adózó az elsőfokú adókivetés határidejéig adóbevallási kötelezettségének nem tesz eleget.
(3) Ha az adófizetésre kötelezett a földadó elsőfokú kivetésének határidejéig mulasztása vétlenségét igazolja, az 5 és 20%-os adóemelést mellőzni kell.
(4) Aki adófizetési kötelezettségének megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adó bevételt csökkenti, vagy a hatóság megtévesztésével őt meg nem illető adómentességet vagy adókedvezményt vesz igénybe, a Btk. 248. §-a szerint adócsalás bűntettét, illetőleg az 1962. évi 10. számú törvényerejű rendelet 55. §-a értelmében pénzügyi szabálysértést követ el.
Hatálybalépés
18. §
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit 1964. január 1. napjától kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a felszabadulás előtt alkotott jogszabályoknak a földadóra vonatkozó rendelkezései, továbbá a 7450/1947. (VI. 17.) ME, a 11050/1947. (IX. 14.) Korm., az 1860/1948. (II. 15.) Korm., a 6360/1948. (VI. 6.) Korm., a 7040/1948. (VI. 27.) Korm., a 10330/1948. (X. 8.) Korm., a 4114/1949. (VI. 26.) Korm., a 10/1952. (II. 2.) MT, a 22/1957. (VI. 6.) Korm., és a 43/1958. (VII. 14.) Korm. számú rendelet, valamint a 7/1962. (III. 13.) Korm. számú rendelet 16. §-a hatályukat vesztik.
(3) E rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik. Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a végrehajtási rendeletet a kormányrendelettel egységes szerkezetben tegye közzé.
Fehér Lajos s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese