10/1965. (XI. 19.) FM rendelet
a ragadós száj- és körömfájás járvány elleni fokozott védekezésről
Az állategészségügy rendezéséről szóló 21/1953. (V. 15.) MT számú rendelet 29. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az egészségügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem.
1. §
Ragadós száj- és körömfájás miatt elrendelt helyi zárlat végrehajtása során [5/1962. (II. 7.) FM számú rendelettel kiadott Állategészségügyi Szabályzat 160. és 161. §-a, a Szabályzat 24. számú melléklete I) cím IV. 22. pontja] a következők szerint kell eljárni:
a) A nagyüzemi gazdaságokban a fertőzött helyek (istállók) körül a betegségnek az állatorvos által történt megállapítása után öt órán belül ideiglenes (drót-, kötél-) kerítést kell felállítani, amelynek helyébe ugyancsak a betegség megállapításától számított 36 órán belül tartós kerítést (2 méter magasságú drótháló vagy ugyanilyen magasságú, tíz szálból álló szöges drót) kell létesíteni. A kerítésen ki- és bejárás céljából zárható kaput kell létesíteni, amelyet fertőtlenítő szőnyeggel és fertőtlenítő berendezéssel kell ellátni. A kapuhoz - lehetőleg fegyveres - őrt kell állítani.
b) Az előírt fertőtlenítések végrehajtásához szükséges fertőtlenítő anyagot, fertőtlenítő gépet, a takarmány és a trágya szállítására megfelelő járműveket a betegség megállapításától számított 12 órán belül a lezárt helyre kell vinni.
c) A lezárt terület körülkerített részén csak az állatok gondozását végző dolgozók maradhatnak. A dolgozók étkeztetését a lezárt és a körülkerített helyen belül úgy kell megszervezni, hogy ragályanyag onnan ki ne kerülhessen; az étel beadása és az edények kiadása csak az állatorvos jelenlétében történhet.
d) Az előzetes fertőtlenítés megtörténtéig a lezárt területen egy állatorvosnak kell tartózkodnia és a munkát irányítania. A lezárt helyen felesleges számban maradt személyeket csak személyi fertőtlenítésük után szabad kiengedni. A személyi fertőtlenítés végrehajtásához a területileg illetékes KÖJÁL és a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács vb egészségügyi osztálya (csoportja) lehetőséghez mérten minden segítséget köteles megadni.
e) A lezárt helyet csak a legindokoltabb esetben, a községi állatorvos engedélye alapján szabad elhagyni. A helyi zárlat alatt álló helyről kilépő személyt a leggondosabban fertőtleníteni kell.
f) A lezárt helyen naponként fertőtleníteni kell az istállókat, azok környékét és a naponta összegyűlt trágyát. A trágyát az istállóból történt kiszállítás és fertőtlenítés után minden esetben azonnal le kell földelni.
g) Azokat a szarvasmarhákat, amelyeket a betegség megállapítása előtt ragadós száj- és körömfájás elleni vakcinával beoltottak, mesterségesen fertőzni (aftázni) nem szabad. A vakcinázott beteg állatokat az egészségesektől az istállón belül lehetőleg el kell különíteni.
2. §
A háztáji és egyéni állattartók udvarainak lezárásánál és őrzésénél az 1. §-ban foglalt rendelkezéseket kell - a helyi adottságok figyelembe vételével - alkalmazni.
3. §
(1) A lezárt hely állategészségügyi felügyeletének az ellátásáról a járási (járási jogú városi, városi kerületi), az esetleg szükséges állatorvos kirendeléséről a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács vb mezőgazdasági osztálya köteles gondoskodni.
(2) A járási főállatorvos köteles mielőbb, de legkésőbb a betegség megállapításától számított 24 órán belül a zárlat alá helyezett helyen megjelenni, a tett intézkedéseket felülvizsgálni, szükség esetén azokat kiegészíteni vagy módosítani, a továbbiakban pedig a fertőzött hely ellenőrzését rendszeresen végezni.
(3) A fertőzéssel érintett megyék területén a fogékony állatállomány egészségi állapotának rendszeres vizsgálatát (szűrését) úgy kell megszervezni és végrehajtani, hogy kétnaponként valamennyi fogékony állat vizsgálatra kerüljön. Ha a vizsgálat végzéséhez kellő számú állatorvos nem áll rendelkezésre, a munkavégzésébe be kell vonni az állategészségügyi segédszemélyzetet (állategészségügyi szaksegéd, technikus stb.), az állattenyésztésben dolgozó szakembereket és a megyei állattenyésztési felügyelőség szakembereit is. A segédszemélyzet kioktatását az illetékes állatorvos köteles elvégezni. A fogékony állatállomány időszakos vizsgálatát a járási főállatorvos, illetőleg a községi állatorvos irányítsa.
4. §
A helyi és a községi zárlat alá helyezett községben kóborló ebeket le kell lövetni.
5. §
Azt a személyt, aki az 1. § a)-f) pontjaiban foglalt rendelkezések bármelyikét megszegi vagy kijátssza, a 24/1965. (XI. 19.) Korm. számú rendelettel módosított 25/1964. (XI. 6.) Korm. számú rendelet 1. § (1) bekezdése alapján ezer forintig terjedő pénzbírsággal kell sújtani.
6. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Losonczi Pál s. k.,
földművelésügyi miniszter