1/1965. (II. 21.) FM-MüM együttes rendelet
a mező- és erdőgazdasági szakmunkás és betanított munkás képzésről
A pénzügyminiszterrel és a művelődésügyi miniszterrel, továbbá az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével, a Termelőszövetkezeti Tanács elnökével és a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökével, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének Elnökségével egyetértésben a következőket rendeljük:
1. §
(1) E rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell a mező- és erdőgazdasági
a) szakmunkások képzésére - ideértve a szakmunkástanulók képzését is -,
b) szakmunkások továbbképzésére,
c) betanított munkások képzésére.
(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya a szakközépiskolai szakmunkásképzésre, valamint a mezőgazdasági gépszerelő és mezőgazdasági ipari szakmunkástanulók képzésére.
(3) Azoknak a szakmáknak, illetőleg munkaköröknek a jegyzékét, amelyekben e rendelet alapján képzés és továbbképzés folytatható, a Földművelésügyi Minisztérium a Mezőgazdasági Értesítőben teszi közzé.
2. §
(1) A mezőgazdasági szakmákban és munkakörökben a szakmunkásképzésről és továbbképzésről, valamint a betanított munkás képzésről a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) gondoskodik. E feladata ellátásába bevonja a képzésben érdekelt gazdaságok (vállalatok, stb.) közvetlen felügyeleti szervét és igénybe veszi a mezőgazdasági szakmunkástanuló iskolák közreműködését. Termelőszövetkezetek tekintetében közvetlen felügyeleti szervnek a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanácsok végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztályát (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) kell érteni.
(2) Ha egyes szakmákban, illetőleg munkakörökben a képzés és továbbképzés feltételeit a megyei mezőgazdasági osztály nem biztosíthatja, a képzés és továbbképzés megvalósításáról a Földművelésügyi Minisztérium központilag gondoskodik.
(3) Nem vonatkoznak az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések a szakmunkástanuló képzésre, továbbá a méhészek képzésére és továbbképzésére.
3. §
(1) A szakmunkástanuló képzést mind a mező-, mind az erdőgazdasági szakmákban szakmunkástanuló iskolák végzik.
(2) Szakmunkástanuló iskolát
a) a Földművelésügyi Minisztérium, továbbá
b) a Földművelésügyi Minisztérium hozzájárulásával a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága,
c) a méhész szakmában a Szövetkezetek Országos Szövetsége,
d) az erdőgazdasági szakmában az Országos Erdészeti Főigazgatóság
létesíthet, illetőleg szüntethet meg.
(3) A mezőgazdasági szakiskolákat szakmunkástanuló iskolákká kell átszervezni.
(4) A szakmunkástanuló iskolák fenntartása és a működésükhöz szükséges feltételek biztosítása a létesítő szerv feladata.
(5) A szakmunkástanuló iskolák felett az általános felügyeletet a létesítő szerv gyakorolja.
(6) A szakmunkástanuló iskolák létesítésére és fejlesztésére előirányzott beruházási kereteknek, valamint az iskolák anyagi eszközeinek (épületek, felszerelési tárgyak) másirányú felhasználásához a Földművelésügyi Minisztérium előzetes engedélye szükséges.
4. §
(1) A mezőgazdasági szakmákban és munkakörökben - a méhészképzés és továbbképzés Kivételével - a képzésre és továbbképzésre vonatkozó részletes rendelkezéseket, a költségek fedezésére irányadó szabályokat is a melléklet tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakmákban és munkakörökben a képzés, valamint továbbképzés szervezeti és működési szabályzatát, illetőleg a mezőgazdasági szakmunkástanuló iskola rendtartását a Földművelésügyi Minisztérium adja ki.
(3) Az erdőgazdasági és a méhész szakmákban és munkakörökben képzést, valamint továbbképzést az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője, illetőleg a Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke szabályozza.
5. §
A képzés és továbbképzés főfelügyeletét a Földművelésügyi Minisztérium, szakmai irányítását és felügyeletét a Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Szakmunkásképzés Felügyelősége (a továbbiakban: Felügyelőség) látja el. Az erdőgazdasági és a méhész szakmákban és munkakörökben a képzés, valamint továbbképzés szakmai irányítását, és felügyeletét az Országos Erdészeti Főigazgatóság, illetőleg a Szövetkezetek Országos Szövetsége végzi
6. §
A szakmunkások továbbtanulását külön rendelkezések szabályozzák.
7. §
Az e rendeletben szabályozott képzés és továbbképzés rendszerét az 1965/66. tanévtől kezdődően a Földművelésügyi Minisztérium által évente meghatározott ütemben fokozatosan kell bevezetni.
8. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Az egyes mező- és erdőgazdasági szakmákban és munkakörökben a képzés, valamint továbbképzés új rendszerének bevezetéséig a vonatkozó korábbi jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
Losonczi Pál s. k.,
földművelésügyi miniszter
Veres József s. k.,
munkaügyi miniszter
Melléklet az 1/1965. (II. 21.) FM-MüM számú együttes rendelethez
A) SZAKMUNKÁS KÉPZÉS
I.
Szakmunkástanuló képzés
Szakmunkástanuló felvétel
1. Szakmunkástanulónak (a továbbiakban: tanuló) az a jelentkező vehető fel, aki gazdasággal (termelőszövetkezettel, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezettel, állami gazdasággal, erdőgazdasággal, gépállomással, gépjavító állomással, egyéb mezőgazdasági vállalattal, valamint intézménnyel) tanulószerződést kötött. Tanulónak történő jelentkezésre és a jelentkezési lapoknak a gazdaságokhoz való továbbítására a munkaügyi miniszter által évente kiadott utasítás az irányadó.
A képzés időtartamát az Országos szakmunkásképzési Jegyzék (OSZJ) határozza meg.
Tanuló szerződtetése
2. Gazdaság tanulót szerződtethet, ha
a) üzemében a választott szakmának megfelelő munkakör kialakult, illetőleg kialakul arra az időre, amikorra a tanuló szakmunkásvizsgát tesz,
b) kötelezettséget vállal arra, hogy a tanulót a szakmunkásvizsga sikeres letétele után egész évben vagy a szakma jellegének megfelelő időszakban szakmunkásként foglalkoztatja,
c) a tanulót választott szakmájában a szerződtető gazdaságban töltendő gyakorlati idő alatt megfelelően képzett szakember - legalább szakmunkás képesítésű felnőtt dolgozó - irányítása mellett a tantervben meghatározott gyakorlati munkával foglalkoztatni tudja.
3. Tanulónak az szerződtethető, aki
a) az OSZJ-ben meghatározott felvételi korhatár kezdő évét betöltötte és a felvételi korhatár utolsó évét a tárgyév szeptember hó 1. napjáig nem tölti be,
b) az általános iskola 8. osztályát sikeresen elvégezte, illetőleg az OSZJ-ben meghatározott rövidített képzésre jelentkező, érettségi, vagy középiskolát képesítő bizonvítvánnyal rendelkezik,
c) SZTK rendelőintézet által kiadott pályaalkalmassági igazolás szerint a választott szakmára egészségi szempontból alkalmas.
d) mint kiskorú, törvényes képviselőjének beleegyezésével rendelkezik.
A járási mezőgazdasági osztály felmentést adhat:
a) a felvételi felső korhatár alól abban az esetben, ha a tanulóidő a sorkatonai szolgálat megkezdéséig befejeződik vagy a tanuló katonai szolgálatra nem kötelezett,
b) az általános iskola nyolc osztályának elvégzésére vonatkozó felvételi feltétel alól kivételesen abban az esetben, ha a tanuló egyébként tankötelezettségének eleget tett.
A sorköteles korban levő tanuló szolgálathalasztásával kapcsolatos szabályokat a 3/1964. (I. 29.) Korm. számú és az 1/1964. (I. 29.) HM számú rendeletek tartalmazzák.
4. A gazdaság és a tanuló (törvényes képviselője) a képzés megkezdése előtt a járási mezőgazdasági osztály képviselőjének jelenlétében a mellékelt minta szerint tanulószerződést köteles kötni.
A szerződés a gazdaság és a tanuló között tanulóviszonyt létesít.
A szerződés egy-egy példánya a gazdaságot, a tanulót (törvényes képviselőjét) illeti, egy példányát pedig a járási mezőgazdasági osztály - a jelentkezési lap csatolásával - a szerződéskötést közvetlenül követően a megyei mezőgazdasági osztálynak köteles megküldeni.
A megyei mezőgazdasági osztály az összegyűjtött szerződéseket a tanulók iskolai felvétele végett, a Felügyelőség által meghatározott beosztás szerint illetékes mezőgazdasági szakmunkástanuló iskolához (a továbbiakban: iskola) továbbítja.
A tanuló kötelességei
5. A tanuló köteles a tanulóviszony tartama alatt az elméleti és a gyakorlati oktatásban részt venni, a képzéssel összefüggő rendelkezéseknek eleget tenni, a megállapított munkarendet és az iskola szabályzatát megtartani, s mindent megtenni annak érdekében, hogy a választott szakmában a szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket kellő alapossággal elsajátítsa.
A szerződtető kötelességei
6. A szerződtető gazdaság köteles
- a tanuló szakmai fejlődését elősegíteni, erkölcse, magaviselete és testi épsége felett őrködni, erkölcsi-politikai nevelésében a szocialista elvek érvényesítését biztosítani,
- gondoskodni arról, hogy a tanuló az előírt oktatásban részt vegyen,
- a tanuló részére a jogszabályokban meghatározott juttatásokat nyújtani.
A tanuló képzése
7. A tanuló - a Földművelésügyi Minisztérium által a Munkaügyi és a Művelődésügyi Minisztériummal egyetértésben meghatározott tanterv szerint - elméleti és gyakorlati képzésben részesül. A tanuló elméleti oktatását az iskolában, gyakorlati képzését pedig az iskolában, a gyakorló gazdaságban, illetőleg a szerződtető gazdaságban kell folytatni.
a) A tanuló elméleti oktatása egységesen évenként 5 hónap.
b) A tanuló gyakorlati képzése
az A) kategóriában
az I. osztályban 6 hónapos iskolai, a II. osztályban 6 hónapos gyakorló gazdasági, a III. osztályban 5 hónapos szerződtető gazdasági gyakorlat;
a B) kategóriában
az I. és a II. osztályban 6-6 hónapos gyakorló gazdasági, a III. osztályban 5 hónapos szerződtető gazdasági gyakorlat;
a C) kategóriában
az I. és a II. osztályban 6-6 hónapos, a III. osztályban 5 hónapos szerződtető gazdasági gyakorlat;
a D) kategóriában
az I. osztályban 6, a II. osztályban 5 hónapos szerződtető gazdasági gyakorlat.
Az egyes kategóriákba tartozó szakmákat a Földművelésügyi Minisztérium határozza meg
8. A tanuló által gyakorló gazdaságban végzendő gyakorlat az iskola engedélyével a szerződtető gazdaságban is teljesíthető, ha az
- egy-egy szakmában évfolyamonként 10 vagy ennél több tanulót szerződtetett, s
- a nagyüzemi gyakorlati képzéshez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik.
Az iskola szervezete
9. Az iskola és az azzal kapcsolatos diákotthon vezetője az igazgató.
Az iskola oktató-nevelő munkáját az igazgató irányításával az igazgatóhelyettes és a tantestület végzi.
Az iskola tantestülete főhivatású és óraadó tanárokból, valamint szakoktatókból áll.
Az iskola igazgatójává és igazgatóhelyettesévé pedagógiai gyakorlattal rendelkező mezőgazdasági tanárt lehet kinevezni.
A szakmai, elméleti tárgyak oktatására mezőgazdasági tanári (mérnök-tanári, technikus-tanári), gyakorlati oktatóként a szakágnak megfelelő technikus-tanári oklevéllel, illetőleg szakmunkásképesítéssel rendelkező személyt lehet kinevezni, illetőleg alkalmazni.
10. Az iskola a létesítő szerv engedélyével kihelyezett osztályt (osztályokat) is szervezhet.
Gyakorló gazdaságok
11. A gyakorló gazdaságokat a megyei mezőgazdasági osztály, illetőleg a Felügyelőség - az állami gazdaságok közvetlen felügyeleti szervével egyetértésben, termelőszövetkezet esetében a termelőszövetkezet közgyűlési határozata alapján - jelöli ki.
Gyakorló gazdaság kijelölésére
- megyei iskola esetében a megyei mezőgazdasági osztálynak.
- központi iskola esetén a Felügyelőségnek az iskola tesz javaslatot.
Gyakorló gazdaságként olyan állami gazdaságot vagy termelőszövetkezetet lehet javaslatba hozni, amely az adott szakmában korszerű módon és eszközökkel gazdálkodik.
12. Gyakorló gazdaságban azonos szakmában és évfolyamban legalább 30 tanuló elhelyezéséről, étkeztetéséről, gyakorlati oktatásának feltételeiről és munkával való foglalkoztatásáról kell gondoskodni. Gyakorló gazdaságban a tantervi gyakorlatok bemutatását és begyakoroltatását az iskola állományába tartozó szakoktató köteles végezni.
A gyakorló gazdaság köteles a képzésre vállalt tanulólétszámot éves munkaerötervében, a tanulók által végzett termelőmunka bérét pedig pénzügyi tervében (béralapjában) előirányozni.
13. A gyakorló gazdaság és az iskola a rendtartás szerint határozza meg együttműködésének szabályait és a gyakorlati képzés módozatait.
14. a) A gyakorló gazdaság biztosítja
- a tanulók elhelyezését és az ezzel kapcsolatos szolgáltatásokat (szállás, takarítás, fűtés, világítás, 3 kg fehérnemű és a munkaruha mosása valamint 1 db mosdószappan),
- a tanulók étkeztetését, a felnőtt dolgozókkal egyenlő nyersanyag-értékben.
- a tantervben meghatározott begyakorló munkákhoz szükséges területet, anyagokat, eszközöket, munkagépeket, üzemanyagot és egyei esetekben erőgépeket is,
- az üzemi munkakészség elsajátításához a gyakorlati idő mintegy 65%-ában a termelőmunka lehetőségét és a ténylegesen teljesített munka után járó munkabért,
- a tanulók védőruhával való ellátását,
- a termelő munkában foglalkoztatott tanulók irányítását és ellenőrzését
b) Az iskola a költségvetéséből a gyakorló gazdaságnak az általa nyújtott szolgáltatásokért az alábbi költségeket téríti:
- a tanulók elhelyezéséért és az ezzel kapcsolatos szolgáltatásokért tanulónként havonta 180,-Ft-ot,
- a tanulók étkeztetéséért a gazdaságra megállapított nyersanyag- és rezsiköltséget.
- a tantervben meghatározott begyakorló munkához szükséges szolgáltatásokért tanulónként 6 hónapra
I. osztályos tanulók esetében 150,- Ft-ot,
II. osztályos tanulók esetében 200,- Ft-ot,
- a tantervben meghatározott feladatok elvégzése feltételeinek biztosításáért a gazdaság vezetője által kijelölt egy dolgozó havi 150 Ft külön díjazását.
c) A tanuló a gyakorló gazdaság által részére nyújtott szolgáltatásokért az iskolának az alábbi térítést köteles fizetni:
- az elhelyezésért
az I. osztályban havi 30.- Ft-ot.
a II. osztályban havi 70.- Ft-ot,
- az étkezéséit
A napi háromszori étkezést kintlakó tanulók is igénybevehetik az előbbiekben meghatározott hozzájárulás ellenében.
Szerződtető gazdaságok
15. A szerződtető gazdaságban a tanulót csak az általa választott szakmával kapcsolatos munkákkal szabad foglalkoztatni. Foglalkoztatásánál gondoskodni kell arról, hogy a tantervben előírt ismeretek mellett a szakma munkafogásait is elsajátítsa.
A tanulónak a szerződtető gazdaságban folytatott gyakorlati képzését az iskola irányítja és ellenőrzi.
a) A szerződtető gazdaság, amennyiben tanulószállással rendelkezik, illetőleg üzemi étkeztetést folytat, a tanuló részére elhelyezést, illetőleg ugyanolyan nyersanyagértékű étkezést köteles nyújtani, mint a felnőtt dolgozóknak.
Ha a bentlakó tanuló étkeztetése részben vagy egészben nem biztosítható, a tanuló részére az étkezés nyersanyagértékét pénzben kell megtéríteni. A megtérítés összege reggeliért 2,10 Ft, ebédért 4,50 Ft, vacsoráért 4,40 Ft. Ha a tanuló a természetben biztosított étkezést nem veszi igénybe, részére a étkezés nyersanyagértékét megtéríteni nem szabad.
Ha nincs szervezett étkeztetés, a kintlakó tanuló részére csak az ebéd nyersanyagértéke téríthető meg.
A szerződtető gazdaság köteles továbbá
- a tanuló részére a teljes tanulóidőre munkaruhát és a nála folytatott gyakorlati képzés időtartamára ugyanolyan védőruhát juttatni, mint amilyet állami gazdaság azonos munkakörben foglalkoztatott felnőtt dolgozói kapnak,
- amennyiben tanulószállással rendelkezik, a tanulók munkaidőn kívüli felügyeletére és az adminisztrációs feladatok ellátására tanulófelügyelőt beállítani.
- a betanító foglalkozások és a tantervben előírt konzultációk megtartására gyakorlati oktatót beállítani.
b) Az iskola a költségvetéséből a szerződtető gazdaságnak a tanuló részére nyújtott szolgáltatásokért állami támogatásként élelmezési költség-, munkaruha többletköltség-, tanulófelügyelő díj-és gyakorlati oktatói díjtérítést ad.
Élelmezési költség:
Tanulónként munkanapokra 4,50 Ft
A tanulók által fizetett étkezési hozzájárulás a gazdaságot illeti.
Munkaruha többletköltség:
A tanuló részére kiadott munkaruha ellenértékeképpen - 2 éves kihordási időt figyelembe véve - 240,- Ft.
Tanulófelügyelői díj:
Külön tanulószállással rendelkező gazdaságokban heti 24 órai felügyeleti munkát ténylegesen ellátó dolgozó részére tanulócsoportonként (40 tanuló) havi 500- Ft felügyelői díj. Kisebb létszámú tanulócsoport esetében e díjak összege tanulónkint 1/40-ed résszel csökken.
Több tanulócsoportot csak abban az esetben lehet szervezni, ha a bentlakó tanulók száma a 40-et meghaladja.
Gyakorlati oktatók díja:
A gyakorlati oktatás ideje alatt a betanító foglalkozásokért, valamint a tantervben előírt konzultációs órák megtartásáért szakmánkint egy gyakorlati oktató részére
1- 5 tanulóig havi 100- Ft,
6-10 tanulóig havi 150,- Ft
számolható el.
Az állami támogatást az iskola költségvetésében kell előirányozni. Az előirányzás és elszámolás módját külön rendelkezés szabja meg.
c) A tanulók a gazdaságnak az igénybevett szolgáltatásokért az I. és a II. osztályban a 14. c) pontban meghatározott térítést,
a III. osztályban
az elhelyezésért 110,- Ft-ot,
az élelmezés után a reggeliért 0,90 Ft-ot,
az ebédért 1,50 Ft-ot,
a vacsoráért 1,20 Ft-ot,
kötelesek fizetni.
Az étkezés nyersanyagértékének a tanuló részére pénzben történő megtérítése esetén a tanulótól az ebédhozzájárulást levonni nem szabad.
A tanuló munkaideje a gyakorlati képzés alatt
16. A tanuló munkaideje, a nyári idénymunkák idején is - az elméleti és a gyakorlati oktatás óráival együtt - az I. és a II. osztályban heti 42 óra, a III. osztályban heti 48 óra.
A tanulót munkaközi szünet is megilleti és azt részére a heti 42, illetőleg 48 órai munkaidőn belül kell kiadni.
A tanuló munkaszüneti napon - a többi dolgozóval azonos feltételek mellett - ügyeleti szolgálatra is beosztható, ügyeleti szolgálatának ideje azonban a heti 42, illetőleg 48 órás munkaidejébe ugyancsak beleszámít. Az ügyeleti szolgálatért a tanulót a tanulóbéren felül külön díjazás nem illeti meg.
A tanulót éjszakai műszakban foglalkoztatni nem szabad.
A tanulót megillető ösztöndíj, tanulóbér és egyéb juttatások
17. A tanuló az iskolai elméleti oktatás, az iskolában és a gyakorló gazdaságban folytatott gyakorlati képzés, valamint szabadsága idejére ösztöndíjban részesül.
Az ösztöndíj mértéke - a tanulmányi előmeneteltől függően - a következő:
Az ösztöndíjat az iskola költségvetésében irányozza elő és havonta utólag folyósítja.
Az elméleti képzés ideje alatt a tanulóotthonban bentlakó tanulók a szállásért, étkezésért, továbbá 3 kg fehérnemű és a munkaruha-mosásáért, valamint egy darab mosdószappanért havonta a gyakorló, illetőleg szerződtető gazdaságokra [14. c) és 15. c) pont] meghatározott térítést fizetik.
18. A tanuló a gyakorlati oktatás időszakában a szerződtető gazdaságban tanulóbérben részesül.
A tanulóbér
I. osztályos tanuló részére havi 250-450 Ft,
II. osztályos tanuló részére havi 450-650 Ft,
III. osztályos tanuló részére havi 650-800 Ft.
A tanuló bérének meghatározásánál az általa végzett munka mennyiséget és minőséget, valamint a tanuló tanulmányi eredményét kell alapul venni.
Termelőszövetkezetben a tanuló részére a végzett munka és a tanulmányi előmenetel alapul vételével előre meghatározott havi munkadíjat munkaegységet) keli megállapítani. A munkadíj összegét (munkaegységek számát) az előbbi bértételek figyelembevételével a termelőszövetkezet közgyűlése határozza meg.
A III. osztályos tanuló teljesítménybérben is foglalkoztatható. Ebben az esetben a tanuló részére a teljesített munkáért járó egész munkabért (munkadíjat) ki kell fizetni, illetőleg a teljesített munkáért járó valamennyi munkaegységet részére jóvá kell írni. A teljesítménybérben foglalkoztatott tanulót élelmezési és elhelyezési kedvezmény (15. c) pont) nem illeti meg, illetőleg utána élelmezési költségtérítés (15. b) pont) nem jár.
A tanulót a gyakorló gazdaságban az ösztöndíjon felül a keresete és az ösztöndíj közötti különbözet 50%-a illeti meg. Az ösztöndíj és a tanulóbér együttes összege azonban nem haladhatja meg a szerződtető gazdaság által osztályonkint fizetendő tanulóbér legmagasabb összegét. Abban a hónapban pedig, amelyben a tanuló keresete az ösztöndíj összegét nem éri el, a tanulót bér nem illeti meg.
A gyakorló gazdaság - ideértve a termelőszövetkezeti gyakorló gazdaságot is - a tanulók teljesítménye után járó teljes bért az iskolának utalja át és abból a tanulót illető részt az iskola fizeti ki.
A munkából való igazolatlan távolmaradás esetén a megállapított havi bért óránként 1/210-ed részével csökkenteni kell.
19. A tanuló, valamint családtagja a betegségi biztosítás szolgáltatásaira ugyanolyan feltételekkel és mértékben jogosult, mint a munkaviszonyban álló dolgozó és annak családtagja.
A tanuló után a betegségi biztosítási járulékot - az iskolai elméleti oktatás ideje alatt is - az általános szabályok szerint a szerződtető gazdaság viseli. Az ösztöndíj összegéről a gazdaságot az iskola értesíti.
A járulékfizetés szempontjából figyelembe veendő legkisebb összeg - a ténylegesen kapott bérre való tekintet nélkül - havi 125,- Ft, illetőleg napi 5.- Ft.
A tanuló béréből 3%-os nyugdíjjárulékot kell levonni. Az ösztöndíjból nyugdíjjárulékot levonni nem szabad.
20. A tanulót tanévenként 30 munkanap fizetett szabadság illeti meg, amelyből
- 6 munkanapot általában a téli iskolai tanítási szünetben,
- 24 munkanapot pedig a két tanév közötti tanítási szünetben kell kiadni.
A szakmunkásvizsgát tett tanulók 24 napi fizetett szabadságát közvetlenül a szakmunkásvizsga letétele után kell kiadni.
A tanulóviszony megszűnése
21. A tanulóviszony megszűnik, ha
a) a tanuló a tanulóidő elteltével sikeres szakmunkásvizsgát tesz vagy a megismételt szakmunkásvizsgán sem mutat fel kellő eredményt;
b) a tanulót az iskolából kizárják;
c) a tanuló - ha még kiskorú, törvényes képviselőjének beleegyezésével - megállapodik a szerződtető gazdasággal a tanulóviszony felbontásában és ehhez a járási mezőgazdasági osztály hozzájárul;
d) a tanulószerződést a járási mezőgazdasági osztály határozattal felbontja (22. pont),
e) a tanuló a szakmunkásvizsgát megelőző utolsó iskolai javító vizsgán nem felelt meg.
22. A járási mezőgazdasági osztály a tanulóviszonyt - különösen az alábbi esetekben - határozattal felbonthatja:
a) a szerződtető gazdaság kérésére, ha
- a tanuló a jogszabályban vagy a tanulószerződésben meghatározott kötelességeit ismételt figyelmeztetés ellenére sem teljesíti,
- a tanuló a szakma elsajátítására alkalmatlanná válik,
- a tanuló (törvényes képviselője) a tanulószerződés megkötésénél a szerződtető gazdaságot a tanuló lényeges személyi körülményei tekintetében megtévesztette és nyilvánvaló, hogy a gazdaság a tanulót a valóság ismeretében nem szerződtette volna,
- a tanulót bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték;
b) a tanuló (törvényes képviselője) kérésére vagy enélkül is, ha
- a szerződtető gazdaság a jogszabályban megállapított valamely kötelezettségét nem teljesíti,
- a szerződtető gazdaságban a tanulót testileg vagy egyéb meg nem engedett módon fenyítik,
- a szerződtető gazdaság a tanulóidő tartama alatt a tanulóképzésre huzamosan alkalmatlanná válik.
- a tanulóviszony fenntartása a tanuló fejlődését, testi épségét vagy erkölcsét veszélyezteti.
A tanulóviszony csak a kérelem indokoltságának alapos vizsgálata után bontható fel.
A tanulóviszonynak a b) pontban felsorolt okokból történő felbontása esetén a tanulónak más gazdaságban való elhelyezéséről a járási mezőgazdasági osztály gondoskodik.
23. A tanulóviszony felbontására irányuló kérelmet a járási mezőgazdasági osztálynál kell bejelenteni. A tanulóviszony a felbontás ügyében hozott határozat jogerőre emelkedéséig változatlanul fennáll.
24. A járási mezőgazdasági osztály a tanulóviszony felbontásáról és a tanulólétszám bármilyen változásáról haladéktalanul köteles a megyei mezőgazdasági osztályt és az iskolát értesíteni.
25. A tanuló (törvényes képviselője) a 21. c) pont és a 22. b) pont alapján felbontott szerződés esetén a már eltöltött tanulmányi idő beszámítása mellett más szerződtető gazdasággal új szerződést köthet.
Szakmunkásvizsga
26. A tanulóidejét letöltött és tanulmányi kötelezettségének eleget tett tanuló szakmunkásvizsgára bocsátható.
A szakmunkásvizsgán megfelelt tanuló részére szakmunkásbizonyítványt kell kiadni.
Ha a tanuló a szakmunkásvizsgán nem felelt meg. a tanulóviszony a következő vizsgaidőszakig meghosszabbodik. A tanuló ez alatt az idő alatt csak gyakorlati oktatásban részesül, az iskolai elméleti oktatás alól mentes.
Az a tanuló, akinek tanulóviszonya meghosszabbodott, a határidő eltelte után javító-szakmunkásvizsgát tehet. Annak a tanulónak a tanulóviszonya, aki a második javító-szakmunkásvizsgán sem felelt meg, megszűnik és munkakönyvét a szakképesítésre vonatkozó bejegyzés nélkül ki kell adni, a tanuló azonban a tanult szakmának megfelelő betanított munkás-vizsgára bocsátható.
27. A szakmunkásvizsga lebonyolítására a Munkaügyi Minisztérium által kiadott Egységes Szakmunkásvizsga Szabályzat rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a vizsgabizottságnak minden esetben tagja még az iskola gépész szaktanára is, továbbá, hogy a szakmunkásvizsgák vizsgadíjainak maradványát az iskola a költségvetési év végén a saját bevételi számlájára köteles befizetni.
II.
Dolgozók szakmunkás-képzése
A képzés módja és szervezeti formái
1. A képzés történhet tanfolyamon, illetőleg egyéni felkészüléssel (tanulással). A képzés két - alapozó és szakosító - évfolyamra tagozódik. A képzés engedélyezett módját a képzési jegyzék [rendelet 1. § (3) bek.] tartalmazza.
a) Tanfolyamot a megyei mezőgazdasági osztály (a továbbiakban: megyei tanfolyam), továbbá - közvetlen felügyeleti szerve engedélyével -gazdaság (a továbbiakban: üzemi tanfolyam), valamint a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: központi tanfolyam) szervezhet. Tanfolyam szervezhető helyi, körzeti vagy bentlakásos formában, az alábbi irányelvek alapján:
- helyi tanfolyam a résztvevő dolgozók munkahelyén, illetőleg lakóhelyén,
- körzeti tanfolyam a közeli gazdaságok és települések dolgozói részére a legkönnyebben megközelíthető helyen,
- bentlakásos tanfolyam pedig kivételesen olyan szakmákban és esetekben, amelyekben a képzés személyi és tárgyi feltételei vagy megfelelő hallgatói létszám hiányában körzeti tanfolyam nem tartható és a képzés célkitűzéseinek megvalósítása csak tanfolyamos úton biztosítható. A bentlakásos tanfolyam járási, megyei vagy országos benépesítésű lehet.
b) Egyéni felkészüléssel folytatott képzésben való részvételt a gazdaság javaslata alapján a megyei mezőgazdasági osztály engedélyezi.
A képzésben részt vevők nyilvántartását és anyakönyvezését a Felügyelőség által meghatározott beosztás szerint illetékes iskola végzi.
A képzésben váló részvétel feltételei
2. A képzésben az vehet részt, aki
a) a választott szakmába az OSZJ-ben feltüntetett képzési időnél legalább egy - egyéni felkészülés esetén két - évvel hosszabb szakmai gyakorlattal rendelkezik,
b) az általános iskola 8. osztályát eredményesen elvégezte vagy ezzel egyenértékű más iskolát végzett, illetőleg, ha az 1931. évi január hó 1. napja előtt született, az elemi iskola 6. osztályát és az előkészítő tanfolyamot elvégezte,
c) a szakma gyakorlására hatósági (SZTK rendelőintézeti) orvosi igazolás szerint egészségileg alkalmas,
d) a gazdaság javaslatával rendelkezik,
e) a választott szakmának megfelelő munkaterületen dolgozik.
3. Tanfolyam második (szakosító) évfolyamára a választott szakmában betanított munkás jelentkező különbözeti vizsga letételével felvételt nyerhet, ha a szakmunkásképzéshez előírt felvételi követelményeknek egyébként megfelel. A különbözeti vizsga anyagát és időpontját - az adott betanított-munkás munkakör tantervi anyaga és a választott szakma alapozó évfolyamának tananyaga közötti eltérés alapján az iskola határozza meg.
4. A 2. pont b) és e) alpontjában meghatározott felvételi feltételek alól kivételesén indokolt esetben - a közvetlen felügyeleti szerv javaslatára - a megyei mezőgazdasági osztály adhat felmentést.
A képzés rendje
5. A képzést a mezőgazdasági szakmunkásképzés szervezeti és működési szabályzatában, továbbá a Földművelésügyi Minisztérium által kiadott óra- és tanítástervben foglaltak szerint kell végezni.
- Az első (alapozó) évfolyam tanterve a választott szakma alapszakismereteit szakmánként vagy szakmacsoportosításban, továbbá az alapfokú gépkezelői szakismereteket foglalja magában.
- A második (szakosító) évfolyam tanterve a választott szakma részletes szakanyagát, továbbá a szakma bonyolultabb gépeinek szerkezeti és üzemeltetési ismereteit öleli fel.
6. Tanfolyam első évfolyama megindításához legalább 35 - kivételesen indokolt esetben 30 - hallgató részvétele szükséges.
7. Egyéni tanulás útján történő képzés esetében is a tanítástervben előírt tananyag elsajátítása a kötelező. Az egyéni tanulók részére - önköltséges alapon - az iskola szükségszerűen konzultációt szervezhet.
8. A tanfolyam időtartamát a megyei mezőgazdasági osztály határozza meg.
A tanfolyam vezetése
9. a) Szakmunkásképző tanfolyam vezetésével mezőgazdasági mérnök, szaktanár vagy szaktechnikus bízható meg. Tanfolyamvezetőül lehetőleg a tanfolyam helyén lakó szakembert kell megbízni. Munkaviszonyban álló dolgozónak tanfolyam vezetésével történő megbízásához a munkahely vezetőjének hozzájárulása szükséges. Üzemi tanfolyam vezetőjét - a közvetlen felügyeleti szerv, termelőszövetkezet esetében a járási mezőgazdasági osztály hozzájárulásával - a gazdaság vezetője, a megyei és a központi tanfolyam vezetőjét az iskola igazgatója bízza meg. A tanfolyam vezetőjét - abban az esetben is, ha munkaviszonyban áll - tanfolyamvezetői tiszteletdíj illeti meg. A tanfolyamvezetőt, ha a tanfolyamot nem munka - vagy lakóhelyén vezeti, a tanfolyamvezetői díjon felül utazási és - kivételesen indokolt esetben - szállásköltség is megilleti.
b) Az elméleti tananyag oktatásával közép- vagy felsőfokú végzettségű és termelési gyakorlattal rendelkező szakembert kell megbízni. A gyakorlati tananyag oktatásával nagyobb gyakorlattal rendelkező szakmunkás is megbízható. A képzettségének megfelelő elméleti, illetőleg gyakorlati tananyagot a tanfolyam vezetője is oktathatja.
Az előadót óradíj és - amennyiben nem munka- vagy lakóhelyén oktat - utazási és kivételesen indokolt esetben szállásköltség is megilleti.
c) A tanfolyamok pénzügyi, anyagszámadási és leltári feladatainak ellátásával - külön díjazás ellenében - az iskola, a megyei mezőgazdasági osztály, illetőleg a gazdaság pénzügyi dolgozóját kell megbízni,
A 200-nál kevesebb óraszámú tanfolyamok pénzügyi teendőit - külön díjazás ellenében - a tanfolyam vezetője is elláthatja.
A tanfolyamok felügyelete és ellenőrzése
10. a) A tanfolyamok szakmai, pedagógiai, didaktikai, módszertani felügyeletét és ellenőrzését a Felügyelőség irányításával az iskola végzi.
b) A megyei és az üzemi tanfolyamok közvetlen szakfelügyeletét és ellenőrzését az iskola az állományába tartozó tanszemélyzettel vagy külön megbízott szakemberrel, mint tanfolyami szakfelügyelővel látja el. A tanfolyami szakfelügyelőt az iskola igazgatója bízza meg.
Tanfolyami szakfelügyelettel elsősorban szaktanárt, továbbá mezőgazdasági, kertész- vagy gépészmérnököt, kivételesen a szakmának megfelelő képesítésű, felsőfokú mezőgazdasági technikumot végzett szakembert kell megbízni.
A tanfolyami szakfelügyelő minden tanfolyamot kétszer köteles ellenőrizni. Egy-egy szakfelügyelő havonta legfeljebb 3-4 látogatást végezhet.
A tanfolyami szakfelügyelőt tiszteletdíj, utazási és - kivételesen indokolt esetben - szállásköltség-térítés illeti meg. Az iskola állományába tartozó tanfolyami szakfelügyelőnek a munkaköri kötelezettségén felüli szakfelügyeleti munkájáért fizethető tiszteletdíj.
A képzés költségei
11. Az üzemi tanfolyamok költségeit - a felügyeleti költség kivételével - a gazdaság a megyei és az előkészítő tanfolyamok, valamint az üzemi tanfolyamok felügyeleti költségeit a megyei mezőgazdasági osztály, a központi tanfolyamok minden költségét a Földművelésügyi Minisztérium tervezi meg és fedezi.
Több gazdaság által együttesen rendezett üzemi tanfolyam költségeit azok a hallgatók számának arányában viselik.
Képzési költségként kell megtervezni és elszámolni: a tanfolyami tiszteletdíjakat és óradíjakat, utazási és szállásköltségeket, az oktató gépek karbantartási és üzemanyag költségeit, a nyomtatványok, az előadók kézikönyvének árát, a tanfolyamok elhelyezésével kapcsolatos költségeket, valamint a szemléltető eszközök és anyagok árát, illetőleg kölcsönzési díját.
A Földművelésügyi Minisztérium biztosítja valamennyi tanfolyam tanterveinek, nyomtatványainak, tankönyveinek előállításával kapcsolatban felmerülő többletköltségeket.
A képzési költségek előirányzásának és folyósításának módját külön rendelkezés szabályozza.
12. A tanfolyamon munkaidő alatt résztvevő
a) állami gazdasági, gépállomási, gépjavító állomási, egyéb mezőgazdasági vállalati és intézményi állományba tartozó állandó dolgozókat a 18/1954. (MgÉ 7.) FM számú utasítás 51. pontjának 2. a) alpontja szerinti átlagkereset,
b) termelőszövetkezeti tagokat, ezek családtagjait, valamint az a) pontban felsorolt szerveknél nem állandó munkaviszonyban álló egyéb hallgatókat pedig a 18/1954. (MgÉ 7.) FM számú utasítás 51. pontjának 4. a) alpontja szerinti keresettérítés
illeti meg.
Az átlagkereset megtérítése a munkáltatót terheli, a keresettérítést pedig az a gazdaság folyósítja, amelyben a tanfolyamot tartják, de azt részére a megyei mezőgazdasági osztály megtéríti.
Az átlagkereset és a keresettérítés havonta utólag esedékes.
Termelőszövetkezeti tag hallgatók részére a közgyűlés a fentieken kívül munkaegység jóváírását is engedélyezheti.
13. a) A helyi és körzeti tanfolyamon résztvevő hallgatók az általuk igénybevett étkezés után a szolgáltató gazdaság dolgozóira megállapított térítési díjat kötelesek fizetni.
b) Bentlakásos tanfolyamon
- a 12. pont a) alpontjában felsorolt hallgatók esetében az elhelyezés és ellátás költségeit a részükre folyósított átlagkeresetnek a 18/1954. (MgÉ 7.) FM számú utasítás 51. pontja 3. a) alpontjában meghatározott százaléka fedezi;
- a 12 pont b) alpontjában felsorolt hallgatók az elhelyezésért és ellátásért térítést nem fizetnek. Ennek költségeit a megyei mezőgazdasági osztály téríti meg a szolgáltató gazdaságnak vagy az elhelyezést és ellátást biztosító egyéb szervnek.
Egésznapos étkezésért személyenként és naponként gépészjellegű (traktoros) tanfolyamokon 11,92 Ft, egyéb tanfolyamokon 11 Ft nyersanyagnorma számítható fel.
Az élelmezés lebonyolításáért a Földművelésügyi Minisztérium és a megyei mezőgazdasági osztály intézményeiben 26%-os rezsiköltség, gazdaságban, vállalatnál annak felügyeleti szerve által meghatározott rezsiköltség számítható fel.
Az elhelyezésért személyenként és naponként legfeljebb 8,50 Ft szállásköltség számolható el.
14. A tanfolyamon résztvevő hallgatókat - a helyi tanfolyamok hallgatói kivételével - útiköltség-térítés illeti meg.
A körzeti tanfolyami hallgatók részére a legolcsóbb utazási költséget lehet téríteni.
A bentlakásos tanfolyami hallgatókat a tanfolyam helyére utazás és a lakóhelyre visszautazás, valamint havonta egyszer a haza- és visszautazás költségei illetik meg. Utazási költségként II. o. személyvonali, illetőleg - ahol vasúti közlekedés nincs - autóbuszviteldíj számolható el.
Az útiköltség-térítés a 12. pont a) alpontjában felsorolt hallgatók esetében a munkáltatót, a 12. pont b) alpontjában felsorolt hallgatók esetében pedig a megyei mezőgazdasági osztályt terheli.
15. A tanfolyam időtartama alatt
a) a munkaviszonyban álló hallgatók munkaviszonyuk alapján esnek társadalombiztosítás alá. a biztosítási járulékot a hallgatók után - a folyósított bér alapulvételével - a munkáltató fizeti;
b) a termelőszövetkezeti tag hallgatók a termelőszövetkezeti tagokat megillető betegellátási, baleseti szolgáltatásokra és nyugdíjbiztosításra jogosultak; a betegellátási és balesetbiztosítási díjat, valamint a nyugdíjjárulékot - a hallgatókkal való utólagos elszámolás mellett - a termelőszövetkezet előlegezi;
c) azok a hallgatók, akik a tanfolyamot közvetlenül megelőzően nem álltak munkaviszonyban és nem is termelőszövetkezeti tagok, betegségi, és baleseti biztosítás alá tartoznak; táppénz azonban nem jár részükre, a keresettérítés viszont a tanfolyam tartama alatti betegségük idejére is változatlanul megilleti őket. A keresettérítés után a 10%-os társadalombiztosítási járulékot a megyei mezőgazdasági osztály fizeti.
16. A hallgatókat - ha állandó dolgozók - munka- és védőruha illeti meg, amiről a munkáltató köteles gondoskodni. Termelőszövetkezeti tagok és családtagjaik részére munka- és védőruhát a termelőszövetkezet biztosíthat.
17. a) A tanfolyamvezetői díj mértéke - a ténylegesen megtartott órák számától függően -a következő:
havi 40- 50 óráig havi 200 Ft,
havi 51-100 óráig havi 350 Ft,
havi 101-200 óráig havi 500 Ft.
Havi 40 óránál kevesebb foglalkozás esetén - a tanfolyam utolsó hónapjának kivételével - tanfolyamvezetői díj nem fizethető.
Bentlakásos tanfolyamon a tanfolyamvezető tiszteletdíja havi 600 Ft.
A tanfolyami hónapokat a tanfolyam kezdő napjától kell számítani.
b) A pénzügyi feladatokat ellátó dolgozó tiszteletdíja 200 vagy ennél kevesebb óraszámú tanfolyam esetében összesen 100 Ft,
200 óránál több óraszámú tanfolyam esetében összesen 300 Ft.
c) A tanfolyamon
szakmai elméleti tanítási óránként 14 Ft,
közismereti tanítási óránként 12 Ft,
gyakorlati foglalkozási óránként 8 Ft,
konzultációként óránként 8 Ft
óradíj számolható el.
d) A tanfolyami szakfelügyelőt - amennyiben feladatát nem munkaköri kötelesség keretében látja el - ellenőrzésenként 60 Ft
tiszteletdíj illeti meg.
A vizsgáztatás rendje
18. A szakmunkásképzés első (alapozó) évfolyamának tananyagából a tanfolyami hallgatónak és az egyéni tanulónak is vizsgát kell tennie.
Az eredményesen vizsgát tett dolgozó kérésére arra a munkakörre, amelynek ismeretanyagát az elsajátított tananyag magában foglalja, betanított munkás bizonyítványt kell kiadni.
19. A képzésben egyéni tanulás útján résztvevő a szakmunkásképzés második évfolyamának tananyagából is köteles - a szakmunkásvizsgát megelőzően - évfolyamvizsgát tenni.
20. Szakmunkásvizsgára
- a szakmunkás tanfolyam második (szakosító) évfolyamát eredményesen elvégzett hallgató, továbbá
- egyéni tanulás alapján a második év tananyagából eredményes évfolyamvizsgát tett résztvevő
bocsátható, amennyiben a vizsga letételének évében életének 21. évét betölti.
21. Szakmunkásvizsgára a tanfolyami hallgatónak a tanfolyam vezetőjénél, az egyéni úton tanuló dolgozónak az iskola igazgatójánál kell jelentkeznie.
22. A szakmunkásvizsgára vonatkozólag az I. fejezet 27. pontja az irányadó.
B) SZAKMUNKÁSOK TOVÁBBKÉPZÉSE
A szakmunkások szakosító továbbképzésével a szakma valamely részletében különleges (speciális) ismeretek megszerzését kell lehetővé tenni.
1. A továbbképzés speciális tanfolyamok keretében, illetőleg egyéni felkészüléssel (tanulással) történhet.
A továbbképzési szakokat a képzési jegyzék [rendelet 1. § (3) bek.] tartalmazza.
A továbbképzést a Földművelésügyi Minisztérium által kiadott óra- és tanításterv szerint kell végezni.
2. A továbbképzésben az a szakmunkás vehet részt, aki a gazdaság javaslatával rendelkezik.
3. A képzés befejezésekor a résztvevőnek bizottság előtt vizsgát kell tennie. A vizsga szóbeli és gyakorlati részre tagozódik.
Vizsgára a tanfolyami hallgató a tanfolyamvezetőnél, az egyéni tanulással felkészülő a szakma szerint illetékes iskola igazgatójánál jelentkezhetik.
Vizsgára az a dolgozó bocsátható, aki a speciális tanfolyamot eredményesen elvégezte, illetőleg, aki a tananyagot egyéni felkészüléssel elsajátította.
A vizsga díja 50 Ft, amely a bizonyítvány illetékével (3,-Ft) együtt a jelentkezőt terheli.
A vizsgadíjak maradványát az iskola a költségvetési év végén a saját bevételi számlájára köteles befizetni.
4. A továbbképzéssel és a vizsgával kapcsolatos egyéb kérdésekben az A) rész II. fejezetének 1., 7., valamint 9-17. pontjai, illetőleg a szakmunkásképzés és továbbképzés szervezeti és működési szabályzata az irányadó azzal, hogy továbbképzés csak a speciális tanfolyamok céljára biztosított pénzügyi fedezet terhére folytatható.
5. Eredményes vizsga alapján a speciális munkakör ellátására jogosító bizonyítványt kell kiadni és a szerzett képesítést a személyi igazolvány "Szakképzettségre vonatkozó bejegyzések" rovatába be kell vezetni.
C) BETANÍTOTT MUNKÁS-KÉPZÉS
1. A betanított munkás képzés tanfolyamon, munkacsapat- vagy brigád foglalkoztatáson, illetőleg egyéni felkészüléssel (tanulással) történhet.
A képzés egy évfolyamú.
Azokat a munkaköröket, amelyekben képzés folytatható, továbbá a résztvevők alsó korhatárát a képzési jegyzék [rendelet 1. § (3) bek.] tartalmazza.
A képzést a Földművelésügyi Minisztérium által kiadott óra- és tanításterv szerint kell végezni.
2. Betanított munkás képzésben az vehet részt, aki:
a) írni, olvasni és az alapműveletekkel számolni tud,
b) a munkakör ellátására hatósági (SZTK rendelőintézeti) orvosi igazolás szerint egészségileg alkalmas és
c) a gazdaság javaslatával rendelkezik. Gépkezelői munkakörökre nők csak 18 életévük betöltése után képezhetők.
Kiskorúaknak a képzésben való részvételéhez a szülő (törvényes képviselő) írásbeli beleegyezése is szükséges.
3. A képzés befejezésekor a résztvevőknek bizottság előtt vizsgát kell tenniük.
4. A képzéssel és a vizsgával kapcsolatos egyéb kérdésekben értelemszerűen az A) rész II. fejezetének 1., 7., valamint 9-17. pontja, a B) rész 3. pontja, illetőleg a mezőgazdasági szakmunkásképzés és továbbképzés szervezeti és működési szabályzata az irányadó azzal a kiegészítéssel, hogy üzemi tanfolyam önköltséges alapon, továbbá megyei és központi tanfolyam a fegyveres erők kötelékében is szervezhető.
5. Eredményes vizsga alapján a munkakör ellátására jogosító betanított munkás bizonyítványt kell kiadni és a szerzett képesítést a személyi igazolvány "Szakképzettségre vonatkozó bejegyzések" rovatába be kell vezetni.
Minta az 1/1965. (II. 21.) FM-MüM számú együttes rendelet mellékletéhez
