1965. évi I. törvény

a Magyar Népköztársaság 1965. évi költségvetéséről

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1965. évi költségvetésének bevételeit 97.984,541.000 (Kilencvenhétmilliárd-kilencszáz-nyolcvannégymillió-ötszáznegyvenegyezer) forintban,

kiadásait 97.810,894.000 (Kilencvenhétmilliárd-nyolcszáztízmillió-nyolcszázkilencvennégyezer) forintban,

bevételi többletét 173,647.000 (Százhetvenhárom-millió-hatszáznegyvenhétezer) forintban határozza meg.

2. § A törvény 1. §-ában meghatározott bevételek forrásai:

a népgazdaság ipari, építőipari, mezőgazdasági; bel- és külkereskedelmi, közlekedési és szolgáltató vállalataitól befolyó nyereségbefizetés, forgalmi adó, illetményadó, eszközlekötési járulék; társadalombiztosítási járulék és egyéb befizetések összege 78.249 millió forint, a bevételek 79,8%-a,

a szövetkezetektől származó adóbevételek és egyéb befizetések összege, 6.646 millió forint, a bevételek 6,8%-a,

a lakosságtól származó adóbevételek összege, 3.305 millió forint, a bevételek 3,4%-a,

a különféle bevételek, elsősorban a központi és a tanácsi költségvetési szervek bevételei, továbbá az egyéb forrásokból várható bevételek összege, együttesen 9.785 millió forint, a bevételek 10%-a.

3. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 51.202 millió forintot, a kiadások 52,3%-át

az 1965. évi népgazdasági terv célkitűzései szerint megvalósítandó ipari beruházásokra, az ipari üzemek korszerűsítésére és a népgazdaság készleteinek növelésére,

a mező- és erdőgazdasági termelés növelésére, ezen belül a gépesítés, a kemizálás, a belterjes gazdálkodás továbbfejlesztésére, a járulékos beruházások megvalósítására, állati termékek termelésének fokozására,

a közlekedés fejlesztésére, a vasúti és közúti közlekedési berendezések karbantartására és felújítására, az országos és tanácsi közúti úthálózat javítására, valamint egyes közlekedési eszközök beszerzésére,

a bel- és külkereskedelmi áruforgalom lebonyolítására, a kereskedelmi hálózat bővítésére,

végül az egészségügyi, oktatási és egyéb kulturális intézmények hálózatának bővítésére, új lakások építésére, valamint a városi és községi közműszolgáltatás fejlesztésére

kell fordítani.

4. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 6.722 millió forintot, a kiadások 6,9%-át

a nemzetközi kötelezettségek teljesítésére, a belföldi államadósságok törlesztésére,

a költségvetési tartalékra és egyéb pénzügyi jellegű kiadásokra

kell fordítani.

5. § Egészségügyi, szociális, társadalombiztosítási, oktatási, művelődési, valamint egyéb kulturális feladatokra, ilyen jellegű intézmények és intézetek fenntartására, a törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 27.682 millió forintot, a kiadások 28,3%-át,

egészségügyi feladatokra, az egészségügyi ellátás és egészségvédelem fejlesztésére, a kórházak, klinikák, szakorvosi rendelőintézetek, gondozóintézetek, orvosi körzetek, szülőotthonok, bölcsődék és gyermekotthonok fenntartására, anya- és csecsemővédelemre, szülészeti ellátásra, valamint egyéb egészségügyi célokra,

szociális támogatásokra, a szociális otthonok üdülők fenntartására, továbbá más szociális célokra,

társadalombiztosítási feladatokra, betegségi és egyéb készpénzsegélyekre, gyógyszerekre, valamint gyógyászati segédeszközök költségeire, családi pótlékra, továbbá nyug- és egyéb ellátásra

oktatási intézmények kiadásaira, elsősorban az általános iskolák fenntartására, fejlesztésére, nevelőotthonok, tanulóintézetek, középiskolák, a népgazdaság felsőfokú képesítésű szakember szükségletének kielégítése érdekében az egyetemek, főiskolák, felsőfokú technikumok működési költségeire, a tanulók elhelyezését biztosító bentlakásos intézmények fenntartására, valamint egyéb oktatási célokra,

tudományos kutatásra, népművelési és kulturális intézmények kiadásaira, a Rádió és Televízió fenntartására és fejlesztésére, színházak és más művészeti intézmények támogatására, sportfeladatok ellátására, valamint egyéb kulturális célok megvalósítására

kell fordítani.

6. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból

honvédelmi célokra 5.757 millió forintot, a kiadások 5,9%-át,

rend- és jogbiztonsági kiadásokra 3.739 millió forintot, a kiadások 3,8%-át,

igazgatási kiadásokra 2.709 millió forintot, a kiadások 2,8%-át

kell fordítani.

7. § (1) Az Országgyűlés a tanácsok 1965. évi költségvetését a törvény 1. §-ában meghatározott főösszeg keretében:

17.612.479.000 (Tizenhétmilliárd-hatszáztizenkétmillió-négyszázhetvenkilencezer) forint bevétellel, (Tizenhétmilliárd-hatszáztizenkétmillió-négyszázhetvenkilencezer) forint bevétellel,

17.612.479.000 (Tizenhétmilliárd-hatszáztizen-kétmillió-négyszázhetvenkilencezer) forint kiadással állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételek forrásai:

a) a tanácsok alá rendelt vállalatok nyereségbefizetésének teljes összege, 1.935 millió forint,

b) a tanácsok működési bevételeinek teljes ösz-szege, 1.093 millió forint,

c) az együttesen kezelt adóbevételek 100%-a, 1.655 millió forint,

d) a termelőszövetkezetektől és magánszemélyektől eredő forgalmi adóbevételek 100%-a, 240 millió forint,

e) a tanácsok alá rendelt vállalatok forgalmi és illetményadó befizetésének 100%-a, 1.028 millió forint,

f) a kisipari szövetkezetek adóbefizetésének 100%-a, 2.422 millió forint,

g) a földművesszövetkezetek adóbefizetésének 100%-a, 346 millió forint,

h) az állami hozzájárulás a beruházások fedezetére és egyéb célokra 8.893 millió forint.

(3) A fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok bevételi forrásait és az állami adókból való részesedésük mértékét a törvény melléklete határozza meg.

(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a tanácsok részére megállapított bevételi terveknek jogszabályok következtében történt módosulása esetén a többletet elvonja, illetőleg a hiányt állami hozzájárulásból biztosítsa.

8. § (1) A kiadásokra a törvény 1. §-ában meghatározott összeget - a törvényes átcsoportosítási jogkör figyelembevételével - csak a jóváhagyott feladatokra lehet felhasználni.

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a költségvetés végrehajtása során a költségvetésben meghatározott bevételek beszedését és a kiadások teljesítését a népgazdaság érdekeinek megfelelően szabályozza, továbbá, hogy a kiadások fedezetére szükséges összegeket a bevételek befizetése arányában bocsássa rendelkezésre.

(3) A törvény 1. §-ában meghatározott, valamint az esetleg azt meghaladó bevételi többletet a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az állami pénzkészletek gyarapítására és egyes év közben felmerülő szükségletek fedezetére használhatja fel.

(4) A kiadásokra meghatározott összegeket a költségvetési évet követően felhasználni nem lehet.

9. § Az Országgyűlés jóváhagyja azokat a takarékossági intézkedéseket, amelyeket a Kormány az 1965. évi állami költségvetés egyensúlya érdekében hozott. A miniszterek, az országos hatáskörű szervek vezetői, a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei biztosítsák a felügyeletük alá rendelt irányító és gazdálkodó szerveknél a takarékossági rendelkezések és célkitűzések következetes végrehajtását. Az irányító és gazdálkodó szervek a gazdálkodás jobb feltételeinek megteremtése, valamint a feladatok maradéktalan megvalósítása érdekében az eddiginél szélesebb körben és hatékonyabban éljenek a belső tartalékok feltárásával és a rendelkezésre álló eszközök átcsoportosításának lehetőségeivel.

10. § E törvény rendelkezéseit 1965. január 1. napjától kell alkalmazni, végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a pénzügyminiszter útján gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Melléklet az 1965. évi I. törvényhez

A tanácsok bevételi forrásai és az állami adókból való részesedésük mértéke a törvény 7. § (3) bekezdése alapján

(Ezer forintban)

[1]