25/1965. (XI. 28.) Korm. rendelet

a vízgazdálkodási társulatokról szóló 1965. évi 23. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról

A vízgazdálkodási társulatokról szóló 1965. évi 23. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ttvr.) 27. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

(A Ttvr. 3. §-ához.)

1. §

(1) A vízitársulat feladatköre az érdekeltségi területen jelentkező - alapszabályában közelebbről meghatározott - alábbi feladatokra terjedhet ki:

a) a kezelésébe adott kisebb vízfolyások (vízfolyásszakaszok) szabályozása és fenntartása,

b) helyi jelentőségű közcélú vízilétesítmények megvalósítása, kezelése és ezek, valamint a kezelésébe adott ilyen létesítmények fenntartása, fejlesztése és üzemeltetése,

c) helyi jelentőségű közcélú és üzemi jellegű vízrendezési feladatok ellátása,

d) nyárigátak és partvédőművek létesítése, valamint a kezelésébe tartozó ilyen létesítmények fenntartása és azokon - a külön jogszabályok szerint történő - védekezés,

e) a feladatát képező vízrendezési tevékenységgel összefüggő közcélú talajvédelmi létesítmények megvalósítása, kezelése, fenntartása és fejlesztése.

(2) A vízi társulat általában ellátja az érdekeltségi területén jelentkező és társulati feladatkörbe tartozó valamennyi vízgazdálkodási feladatot (komplex társulati feladatok), de létrehozható egyes meghatározott - vízgazdálkodásilag célszerűen elkülöníthető - vízrendezési, vízrendezési-talajvédelmi, illetőleg mezőgazdasági vízhasznosítási feladatok ellátására is.

(3) Valamely vízgyűjtő terület komplex rendezését szolgáló, továbbá az azzal összefüggő valamennyi vízimunka, illetőleg vízilétesítmény megvalósítása (üzemeltetése) egységes társulati feladatként végezhető el.

2. §

(1) a vízműtársulat feladatköre az érdekeltségi területén jelentkező - alapszabályában közelebbről meghatározott - alábbi feladatokra terjedhet ki:

a) a helyi ivóvízellátás célját szolgáló létesítmények (művek, műtárgyak, berendezések) megvalósítása, illetőleg bővítése,

b) a helyi szennyvízelvezetés, illetőleg szennyvíztisztítás célját szolgáló létesítmények (művek, műtárgyak, berendezések) megvalósítása, illetőleg bővítése.

(2) a vízműtársulat elláthatja az (1) bekezdésben felsorolt feladatokat együttesen (komplex társulati feladatok), de létrehozható csak az ivóvízellátás vagy csak a szennyvízelvezetés (szennyvíztisztítás) célját szolgáló létesítmények (művek, berendezések, műtárgyak) megvalósítására is.

3. §

a vízitársulat az érdekelt üzemeknek (állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek stb.) és a tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének megbízása alapján - a tényleges költségek megtérítése ellenében - elvégezheti a megrendelők saját vízrendezési, vízhasznosítási (pl. öntözésüzemelés) és az ezekkel összefüggő talajvédelmi feladatait is.

(A Ttvr. 4. §-ához)

4. §

(1) a vízitársulat érdekeltségi területe

a) vízrendezési munka esetében az a terület,

- amelyről a kisebb vízfolyás vagy csatorna a vizet a vízügyi szervek kezelésében levő vízfolyásba vagy belvízi csatornarendszerbe vezeti (vízgyűjtőterület),

- amelyet a vízmosás térhódítása és a hordalék-lerakódás veszélyeztet;

b) mezőgazdasági vízhasznosítási (öntözési) tevékenység esetében

- az önálló öntözőrendszer, öntözőfürt területe, illetőleg ezek vízgazdálkodási szempontból elhatárolható egységes részei;

- a vízfolyás (csatorna) vagy tároló mentén az öntözővízzel ellátható terület;

c) nyárigátak és partvédőművek esetében a hullámtérben vagy a folyó, illetőleg a tó partján az említett létesítmények által védett terület;

d) talajvédelmi munkáknál a társulat által végzett vízrendezéssel érintett vízgyűjtőterületnek a talajvédelem szempontjából összefüggő egységet alkotó és a társulati tevékenységbe bevont része.

(2) A vízműtársulat érdekeltségi területe az a terület, amelyen a társulat által megvalósítandó létesítmények (művek, műtárgyak, berendezések) az ivóvízszolgáltatás, illetőleg a szennyvízelvezetés ellátására műszakilag alkalmasak.

5. §

(1) A társulat érdekeltségi területét - figyelemmel a vízgazdálkodás egysége által támasztott követelményekre, továbbá az elvégzendő vízimunka vagy a megvalósítandó (üzemeltetendő) vízilétesítmény hatásterületére - a vízügyi igazgatóság

a) vízitársulat esetében a mezőgazdasági termelési szempontok tekintetében a tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervével egyetértésben,

b) vízműtársulat esetében a tanács végrehajtó bizottsága építési, közlekedési és vízügyi szakigazgatási szerve által a területrendezési és településfejlesztési szempontok tekintetében adott szakvélemény figyelembevételével

helyszínrajzon állapítja meg.

(2) Az érdekeltségi terület megváltoztatása az (1) bekezdésben foglaltak szerint történik.

(3) Az érdekeltségi terület megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni és meg kell jelölni azt a területet, amelyen vízügyi-műszaki szempontból a vízimunka elvégzése vagy a vízilétesítmény megvalósítása (üzemeltetése) folytán haszon nem jelentkezik, illetőleg a munka végrehajtásának vagy a vízilétesítmény megvalósításának (üzemeltetésének) elmaradásából kár nem származik.

(4) Komplex társulati feladatok esetében külön fel kell tüntetni vízitársulatnál a vízrendezéssel, a mezőgazdasági vízhasznosítással, a talajvédelmi tevékenységgel, a nyárigáttal, illetőleg partvédőművel, vízműtársulatnál pedig a vízellátással és a szennyvízelvezetéssel érintett érdekeltségi területeket.

(A Ttvr. 5. §-ához)

6. §

(1) A Ttvr. 5. §-ának alkalmazása során tényleges használónak kell tekintetni: az érdekeltségi ingatlant használó tulajdonost (tulajdonostársat), illetőleg kezelőt, a haszonélvezőt, a szolgálati lakással rendelkező szervet, a földhasználót, a haszonbérlőt, a közös használatban álló földek tekintetében a mezőgazdasági termelőszövetkezetet (termelőszövetkezeti csoportot), valamint az ingatlan bérlőjét (lakásbérlőt, társbérlőt, bérlőtársat) és használóját (lakáshasználót).

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben tényleges használónak az érdekeltségi ingatlan tulajdonosát kell tekinteni.

(3) Ha az érdekeltségi ingatlant a tényleges használók közül többen használják, mindegyiküket érdekeltnek kell tekinteni.

(A Ttvr. 6. §-ához)

7. §

Az érdekeltségi ingatlant közösen használó valamennyi érdekelt [6. § (3) bek.] köteles érdekeltségi hozzájárulást fizetni, feltéve, hogy legalább egy érdekeltségi egységet (10. §) önállóan használ. Azok az érdekeltek, akik egy érdekeltségi egységet közösen vagy felváltva használnak, az érdekeltségi hozzájárulást használatuk arányában kötelesek fizetni.

8. §

(1) A 6. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó bérlő (lakásbérlő, társbérlő, bérlőtárs) - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel -, úgyszintén ellenkező megállapodás hiányában a lakást ellenszolgáltatásért használó személy jogosult az őt terhelő vízműtársulati érdekeltségi hozzájárulás összegének felét a tulajdonosra áthárítani.

(2) Az áthárítási jog a hozzájárulás esedékes törlesztő-részleteinek megfelelő részletekben gyakorolható, bérbeszámítás esetén azonban az egy alkalommal beszámítható összeg legfeljebb a havi bér összegének hetven százalékáig terjedhet. Az érdekelt az áthárítási jogával a rendelet hatálybalépése utáni időre esedékes érdekeltségi hozzájárulás tekintetében élhet.

(3) Ha az ingatlan bérlője valamely üzem vagy intézmény, s azt nem lakás céljára használja, az érdekeltségi hozzájárulást a bérbe nem számíthatja be

9. §

Ha a nem tulajdonos tényleges használó érdekeltsége a vízműtársulat által létesített mű üzembehelyezése előtt megszűnik, a tulajdonosra át nem hárított érdekeltségi hozzájárulás összegét a társulat köteles részére a rendkívüli költségekre tartalékolt összegből [13. § (2) bek. b) pont] visszatéríteni.

10. §

(1) Az egyes érdekeltek által fizetendő hozzájárulás mértéke a társulat tervébe felvett feladatok végrehajtásához szükséges összes költségből

a) vízitársulatnál az érdekelt által ténylegesen használt érdekeltségi terület egységére (kat. hold) eső összegnek a terület nagyságával arányos többszöröse,

b) vízműtársulatnál az egy lakás (önálló bérlemény) háztartási vízszükségletére, mint érdekeltségi egységre eső összeg, illetőleg annak a tervezett vízfogyasztással arányos többszöröse.

(2) Vízműtársulat esetében az érdekelt

a) lakásonként (önálló bérleményenként) egy egységre eső,

b) a nem lakás céljára használt helyiségek (bérlemények) után az egységnek a tervezett vízfogyasztással arányos többszöröse szerinti,

c) beépítetlen telek esetén a taggyűlés által megállapított nagyságú terület (területrész) után egy egységnek megfelelő összegű

hozzájárulást köteles fizetni.

11. §

(1) Az érdekeltségi hozzájárulást valamennyi érdekelt tekintetében - akár belépett tagként a társulatba, akár nem - érdekeltsége arányában azonos érdekeltségi egység alapulvételével kell megállapítani.

(2) Komplex társulati feladatok megvalósítása esetén minden érdekelt csak annak a munkának (feladatnak) a költségeihez tartozik - érdekeltsége arányában - hozzájárulni, amely munkában (feladat elvégzésében) az érdekeltsége fennáll.

(3) Ha az érdekelt személyében változás áll be, a hozzájárulás az új érdekeltet a változás idő pontjától kezdve terheli.

12. §

A társulat érdekeltje a taggyűlés határozatának megfelelően az őt terhelő hozzájárulás összegét - részben vagy egészben - ezzel egyenértékű természetbeni munkával megválthatja.

13. §

(1) A társulat által végrehajtandó feladatok költségeit elsősorban az érdekeltségi hozzájárulásból kell fedetni.

(2) Az érdekeltségi hozzájárulás összegét és fizetési határidejét úgy kell megállapítani, hogy az - a társulatnak nyújtott állami támogatást is figyelembevéve - fedezze

a) a társulat feladatainak ellátásához szükséges valamennyi költséget, ideértve az állóeszköz-hitelek törlesztéséhez és a kamatok fizetéséhez szükséges összegeket is,

b) a társulat rendkívüli költségeire a külön jogszabály szerint tartalékolható összeget.

(3) Komplex társulati feladatok esetében az egyes érdekeltek a tartalékolható összeghez [(2) bekezdés b) pont] az össztársulati feladatokban való érdekeltségük arányában járulnak hozzá.

(4) Az érdekeltségi hozzájárulás összegét és egységét, a hozzájárulás fizetésének határidejét, illetőleg természetbeni munkával történő megváltásának módját és mértékét - a jogszabályok és az alapszabály keretei között - a taggyűlés állapítja meg.

14. §

A társulat taggyűlése - az alapszabályban foglaltak megtartásával - az érdekeltségi hozzájárulás kivetését (megállapítását) állampolgárok esetében különös méltánylást érdemlő okból mellőzheti, illetőleg a kivetett (megállapított) hozzájárulást mérsékelheti vagy el is engedheti. Ez a jog a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

15. §

(1) A társulat köteles a tagjaival és a tagként be nem lépett érdekeltekkel - jogszabályban meghatározott időben - közölni a hozzájárulás általuk fizetendő összegét, illetőleg az ennek megváltásaként elvégezhető természetbeni munka mennyiségét, továbbá a fizetés (teljesítés) módját és határidejét.

(2) Az érdekelt állami vállalatok, egyéb állami gazdálkodó szervek, állami költségvetési szervek és szövetkezetek - a társulat közlése alapján -kötelesek az érdekeltségi hozzájárulás összegét üzemviteli tervükben, illetőleg költségvetésükben megtervezni.

16. §

(1) A társulat tagja a közölt érdekeltségi hozzájárulás tekintetében az alapszabályban foglalták szerint halasztó hatályú kifogást tehet.

(2) Ha a tag kifogással nem élt vagy a kifogásolt kötelezettségét az alapszabály szerinti eljárás során végérvényesen megállapították és határidőre az érdekeltségi hozzájárulást nem egyenlíti ki. vagy a természetbeni munkát nem végzi el, a társulat a követelés behajtása iránt intézkedik

17. §

(1) A társulatba tagként be nem lépett érdekelt a társulat által közölt érdekeltségi hozzájárulás ellen a közlés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az érdekeltségi terület szerint illetékes községi, városi, illetőleg városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi szakigazgatási szervéhez (a továbbiakban: pénzügyi szakigazatási szerv) kifogást adhat be. A kifogásnak halasztó hatálya van.

(2) A pénzügyi szakigazgatási szerv a kifogást nyolc napon belül szakvélemény megadása végett a vízügyi igazgatóságnak megküldi.

(3) A vízügyi igazgatóság a kifogást a hozzájárulás jogalapjára és összegszerűségére kiterjedő szakvéleményével együtt nyolc nap alatt köteles visszaküldeni a pénzügyi szakigazgatási szervnek, amely a kifogás tárgyában az 1957. évi IV. törvény alkalmazásával határoz.

(4) Ha az érdekelt kifogással nem élt vagy a kivetés tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedett és a megállapított határidőn belül az érdekeltségi hozzájárulás összegét nem egyenlíti ki, vagy a természetbeni munkát nem végzi el, a társulat a követelés behajtása iránt intézkedik.

18. §

A társulat a beszedési megbízási rendszerbe tartozó érdekelttel szemben - akár belépett tagként a társulatba, akár nem - a határidőre ki nem egyenlített követelést azonnali beszedési megbízás útján érvényesíti.

19. §

(1) A beszedési megbízási rendszerbe nem tartozó érdekelttől - akár belépett tagként a társulatba, akár nem - a határidőre ki nem egyenlített követelést adók módjára kell behajtani.

(2) A társulat az (1) bekezdésben említett érdekeltek hátralékáról kimutatást készít és megküldi a vízügyi igazgatóságnak, amely azt felülvizsgálja, igazoló záradékkal látja el és az érdekelt lakóhelye szerint illetékes községi, városi, illetőleg városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi szakigazgatási szervéhez megküldi.

(3) A pénzügyi szakigazgatási szerv az adók módjára behajtott összegeket a társulat számlájára átutalja, a behajthatatlan tartozásokról pedig a társulatot értesíti.

20. §

(1) Az érdekeltségi hozzájárulás kivetéséhez való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év alatt évül el, amelyben a kivetéshez való jog keletkezett.

(2) Az érdekeltségi hozzájárulás behajtásához való jog tag esetében a hozzájárulás közlésének, illetőleg végleges megállapításának, a tagként be nem lépett érdekelt esetében pedig a közlés kézhezvételének, illetőleg a kivetés tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésének napjától számított öt év alatt évül el.

21. §

Az érdekeltségi hozzájárulás mértékének meghatározására, közlésére, illetőleg kivetésére, valamint megtervezésére, kiegyenlítésére és behajtására vonatkozó részletes szabályokat az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője a pénzügyminiszterrel - a vízitársulatok esetében a földművelésügyi miniszterrel, a megtervezés tekintetében pedig az Országos Tervhivatal elnökével is - egyetértésben állapítja meg.

(A Ttvr. 7. §-ához)

22. §

(1) A társulatok részére a beruházási és felújítási munkákra, valamint a költségesebb állóeszközök beszerzésére állóeszköz-hitel folyósítható. Az esedékessé váló törlesztő részletek teljesítéséhez szükséges érdekeltségi hozzájárulást a társulat által felvett hitelek és ezek kamatai esedékességi határidejének figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A társulatnak a jogszabályok szerint végezhető tevékenységével kapcsolatos üzemviteli kiadások teljesítéséhez, saját pénzeszközeinek kiegészítésére a Magyar Nemzeti Bank szükség esetén áthidaló jellegű rövidlejáratú forgóeszköz-hitelt nyújthat. A társulat részére nyújtott hitelekért a Vízügyi Alap kezesként felel.

(A Ttvr. 8. §-ához)

23. §

(1) A társulati feladatok ellátáshoz állami támogatást adhat

a) az érdekelt tanács (tanácsok) a községfejlesztési alap, illetőleg a költségvetés terhére,

b) az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Vízügyi Alap és a költségvetés terhére.

(2) A társulati feladatok megvalósításához az állami és társadalmi szervek támogatást nyújthatnak, ha a társulati munka tevékenységüket elősegíti.

(3) A társulat részére a mezőgazdasági termelőszövetkezetek támogatási rendszere keretében járó állami támogatás körét és mértékét, folyósítását, valamint felhasználását a külön jogszabályok szabályozzák.

(A Ttvr. 10. §-ához)

24. §

Azok az ingó vagyontárgyak, amelyeket állami szerv a társulati feladatok ellátása céljából - a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően - a társulat részére véglegesen átad, a társulat tulajdonába kerülnek. Elidegenítésükre azonban az állami vagyontárgyakra vonatkozó rendelkezések az irányadók.

25. §

A társulat vagyonszerzésére, vagyonának kezelésére, nyilvántartására és elidegenítésére az állami szervekre vonatkozó rendelkezéseket kell a külön jogszabályokban meghatározott eltérésekkel alkalmazni.

(A Ttvr. 11. §-ához)

26. §

A társulat vagyonkezelői tevékenységére a Ptk. 171. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Az állam tulajdonában levő vagyontárgyaknak a társulat kezelésébe adására, azok kezelésére, nyilvántartására, a létesítmények (művek) fenntartására és üzemeltetésére külön jogszabályok rendelkezései az irányadók.

27. §

(1) Ha a társulat valamely üzemi vagy magánvízilétesítményt (művet, műtárgyat, berendezést) a társulati feladatok megoldása érdekében nem állami szervtől megszerez, annak a megállapodás szerinti ellenértékét a társulati feladatok költségei között kell elszámolni. Ha a tulajdonos érdekelt, részére az ellenértéket elsősorban az általa fizetendő érdekeltségi hozzájárulásba való beszámítással kell kiegyenlíteni.

(2) Állami tulajdonban levő létesítmény vagy mű (berendezés) átvételére az állami vagyontárgy kezelésbe adására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

28. §

A vízitársulat által megbízás alapján (3. §) létesített, fenntartott vagy üzemeltetett létesítmények (művek) a megbízást adó tulajdonába (kezelésébe) kerülnek, illetőleg maradnak. A társulat ezeket a létesítményeket (műveket) - költségeinek megtérítése ellenében - a megbízás szerint létesíti, tartja fenn és üzemelteti.

29. §

A társulat köteles az állami tulajdonban álló és kezelésébe tartozó vagyontárgyakat mind a saját tulajdonában álló, mind pedig a megbízás alapján kezelésbe vett vagyontárgyaktól elkülönítve nyilvántartani.

(A Ttvr. 12. §-ához)

30. §

A társulat feloszlása vagy feloszlatása esetén a kötelezettségeinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyonát a vízügyi igazgatóság az érdekeltségi területen felmerülő vízgazdálkodási feladatok ellátására fordítja.

(A Ttvr. 13. §-ához)

31. §

A társulati tervekben előirányzott feladatok végrehajtásához szükséges tervezési és kivitelezési kapacitás, eszközök és anyagok, valamint hitelkeretek biztosításáról az Országos Vízügyi Főigazgatóság útján kell gondoskodni.

32. §

(1) A társulat jogosult a feladatkörébe tartozó munkákkal és művekkel összefüggő, általa gazdaságosan végezhető szállítási, gépjavítási, karbantartási stb. tevékenységet is elvégezni.

(2) A társulatok tervezési és kivitelezési jogosultságának részletes szabályait külön jogszabályok állapítják meg.

33. §

(1) A társulat a feladatainak megvalósítása érdekében a szocialista szervezetekre irányadó szabályok szerint tervszerződéseket köt.

(2) A társulat polgári jogi vitás vagyoni ügyei - a döntőbizottsági eljárásra vonatkozó jogszabályok keretei között - döntőbizottsági útra tartoznak.

34. §

(1) A társulatok anyagellátása tekintetében az állami szervekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, állóeszközeiket pedig központi elosztás útján szerzik be.

(2) A társulatok teljes személyes illetékmentességet élveznek, a társadalombiztosítási járulék fizetése tekintetében pedig az állami szervekre vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartoznak.

(3) A társulat ügyviteli, számviteli és gazdálkodási rendjét, továbbá a társulati pénzforgalom, hitelellátás és bankellenőrzés, valamint az anyaggazdálkodás szabályait, végül a társulatok adózás alóli mentességét külön jogszabályok állapítják meg.

(A Ttvr. 14. §-ához)

35. §

(1) Ha az érdekeltek egy része társulat alakítását tartja szükségesnek, a tanács végrehajtó bizottsága és a vízügyi igazgatóság közreműködésével szervező bizottságot létesít.

(2) A szervező bizottság hat tagból áll, akik közül négynek érdekeltnek kell lennie. A szervező bizottságnak hivatalból tagja a tanács végrehajtó bizottsága és a vízügyi igazgatóság egy-egy kiküldöttje. A szervező bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.

36. §

(1) Az érdekelt a társulatba való belépési szándékát belépési nyilatkozat aláírásával jelenti be. Aki a belépési nyilatkozatot az alakuló taggyűlés megkezdéséig benyújtja, a társulat alapítójává válik.

(2) Az állampolgárok a belépést többen közös nyilatkozattal is bejelenthetik.

37. §

Az alakuló taggyűlést a szervező bizottság akkor hívhatja össze, ha az érdekelteknek a társulat megalakításához szükséges többsége (38. §) a belépési nyilatkozatot benyújtotta.

(A Ttvr. 15. §-ához)

38. §

(1) Az alakuló taggyűlés akkor határozatképes, ha

a) vízitársulat esetében legalább öt olyan alapító érdekelt, aki az összes érdekeltségi területnek több mint a felét képviseli,

b) vízműtársulat esetében az összes érdekeltnek több mint a fele

megjelent, illetőleg képviselve van.

(2) Az alakuló taggyűlés a társulat megalakítása tárgyában akkor hoz érvényes határozatot, ha a megalakulást az (1) bekezdésben említett lelté-teleknek megfelelő számú érdekelt kimondja.

39. §

(1) Az alakuló taggyűlés:

a) határoz a társulat megalakításáról,

b) megalkotja a társulat alapszabályát,

c) megválasztja - három év tartamára - az intéző bizottság tagjait (póttagjait), valamint elnökét és az elnökhelyettest, továbbá az ellenőrző bizottság tagjait (póttagjait), annak elnökét és elnökhelyettesét.

(2) A társulat alapszabályának tartalmaznia kell:

a) a társulat elnevezését és székhelyét,

b) a társulat feladatait és érdekeltségi területének körülírását,

c) a társulat ügyintéző és ellenőrző szerveire, valamint képviselőire és ezek működésére vonatkozó szabályokat, továbbá mindezek jogait és kötelezettségeit,

d) a tagok jogait és kötelezettségeit, valamint a tagsági viszony keletkezésének és megszűnésének módját,

e) az érdekeltségi hozzájárulás megállapításának és teljesítésének rendjét,

f) mindazoknak a kérdéseknek a felsorolását, amelyekben a döntés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik,

g) a társulat működése (megszűnése) szempontjából lényeges egyéb adatokat és szabályokat, végül mindazt, aminek az alapszabályba való felvételét jogszabály elrendeli.

(3) A társulat alapszabályát az alakuló taggyűlés az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője által - a pénzügyminiszterrel és a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben - kiadott alapszabályminta alapulvételével állapítja meg.

(4) Az alakuló taggyűlés - a társulat megalakítására vonatkozó határozatának érvényétől függően - a működő társulat taggyűlésének hatáskörébe utalt ügyekben is határozhat. Ilyen határozat tekintetében a taggyülésre irányadó szabályokat kell alkalmazni.

40. §

(1) A társulat alapszabályát a vízügyi igazgatóság jóváhagyási záradékkal látja el és a társulatot az általa vezetett Vízgazdálkodási Társulatok Törzskönyvébe bejegyzi. A törzskönyvbe való bejegyzéssel a társulat - az alakuló taggyűlés időpontjára visszaható hatállyal - létrejön.

(2) A társulat alapszabályának jóváhagyásához vízitársulat esetében a tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének a mezőgazdasági termelési szempontokra, vízműtársulat esetében pedig a tanács végrehajtó bizottsága építési, közlekedési és vízügyi szakigazgatási szervének a területrendezési és településfejlesztési szempontokra tekintettel adott egyetértése szükséges.

(3) A társulat a működését csak az alapszabály jóváhagyása és a törzskönyvezés megtörténte után kezdheti meg.

(A Ttvr. 18. §-ához)

41. §

A tag a társulatból való kilépési szándékát legalább hat hónappal a naptári év vége előtt köteles bejelenteni. A kilépő tagra - feltéve, hogy az érdekeltségét megalapozó jogcím nem szűnt meg - a tagként be nem lépett érdekeltre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(A Ttvr. 19. §-ához)

42. §

(1) A társulat legfőbb szerve a taggyűlés, amely a tagok összességéből áll.

(2) A taggyűlés a Ttvr. 2. § (2) bekezdésében meghatározott, kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseken kívül a társulatot érintő minden más kérdésben is jogosult dönteni.

(3) A taggyűlés határozata a vízügyi igazgatóság jóváhagyásával (63. §) válik érvényessé. Vízitársulatnak a mezőgazdasági termelést érintő határozatai csak a tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének egyetértésével hagyható jóvá.

43. §

(1) Vízműtársulat esetében a taggyűlés jogkörét az alapszabály küldött-taggyűlésre ruházhatja, ha a társulat tagjainak száma a kétszázat meghaladja.

(2) A küldötteket az alapszabályban meghatározott időtartamra a tagok maguk közül választják. A küldöttek száma huszonötnél kevesebb és száznál több nem lehet. A küldöttek jogaikat csak személyesen gyakorolhatják.

(3) A küldött-taggyűlésre - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a taggyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

44. §

(1) Rendes taggyűlést évenként legalább kétszer kell tartani.

(2) Rendkívüli taggyűlést kell tartani, ha

a) az intéző bizottság vagy az ellenőrző bizottság tagjainak száma az alapszabályban megállapított létszám alá csökken;

b) annak összehívását vízitársulat esetében a tagok használatában levő érdekeltségi területnek legalább az egyharmadát képviselő tagok, vízműtársulat esetében a tagok egyharmada, vagy bármely esetben az ellenőrző bizottság, illetőleg a társulat felügyeleti szervei az ok megjelölésével írásban kérik;

c) azt az intéző bizottság vagy a társulat elnöke a társulat érdekében szükségesnek tartja.

(3) A taggyűlést a társulat elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze. Ha az elnök (elnökhelyettes) azt elmulasztja, a taggyűlést a vízügyi igazgatóság köteles összehívni.

45. §

(1) A taggyűlés akkor határozatképes, ha

a) vízitársulat esetében a tagoknak több mint a fele jelen van, illetőleg képviselteti magát és a jelenlevők (képviseltek) az összes érdekeltségi területnek több mint a felet képviselik,

b) vízműtársulat esetében a tagok (képviselőjük), illetőleg a küldöttek több mint a fele megjelent.

(2) A taggyűlés határozatává az a javaslat válik, amelyre

a) vízitársulat esetében a taggyűlésen megjelent (képviselt) tagoknak több mint a fele szavazott és ezek a jelenlevők (képviseltek) használatában levő érdekeltségi területnek több mint a felét képviselik,

b) vizműtársulat esetében a taggyűlésen megjelent (képviselt) tagok, illetőleg a küldöttek több mint fele szavazott.

(3) A társulat feloszlására vonatkozó javaslat határozattá emeléséhez az (1) bekezdésben említett feltételeknek megfelelő számú tag (küldött) egyhangú szavazatára van szükség.

46. §

(1) A társulat végrehajtó szerve az intéző bizottság, amelyet a tagok (jogi személyek törvényes képviselői) közül kell választani. Tagjainak száma - az elnökkel és az elnökhelyettessel együtt - háromnál kevesebb és ötnél több nem lehet. Az intéző bizottság elnöke egyben a társulatnak is az elnöke.

(2) Ha a társulat műszaki és ügyviteli feladatainak ellátása szükségessé teszi a társulati elnök főfoglalkozásban való működését, részére a taggyűlés - a jogszabályok és az alapszabály keretei között - a munkájával arányban álló tiszteletdíjat állapíthat meg. A főfoglalkozású társulati elnök tekintetében a társadalombiztosítási és nyugdíj-jogszabályok rendelkezéseit a főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó szabások szerint kell alkalmazni

47. §

(1) A társulat ellenőrző szerve az ellenőrző bizottság. Tagjainak száma - az elnökkel és az elnökhelyettessel együtt - háromnál kevesebb és ötnél több nem lehet.

(2) Az ellenőrző bizottság egy tagját a tanács végrehajtó bizottsága küldi ki, többi tagját a taggyűlés választja a tagok (jogi személyek törvényes képviselői) közül.

48. §

(1) Az intéző bizottság, az ellenőrző bizottság és a társulat elnöke, valamint az elnökhelyettes a taggyűlésnek tartozik felelősséggel.

(2) Az intéző bizottság és az ellenőrző bizottság tagjai, valamint a társulat elnöke és az elnökhelyettes a jogszabályba vagy az alapszabályba ütköző cselekményeikkel a társulatnak szándékosan okozott kárért egyetemlegesen felelnek. Gondatlan károkozásért közrehatásuk arányában tartoznak felelősséggel.

(3) Nem tartozik felelősséggel az, aki a kárt okozó határozat meghozatalában vagy az ilyen intézkedés megtételében nem vett részt, ellene szavazott vagy tiltakozott.

49. §

A társulatot az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, illetőleg az intézőbizottságnak a taggyűlés által kijelölt más tagja képviseli.

50. §

(1) Az intéző bizottság és az ellenőrző bizottság tagjai (póttagjai), a társulat elnöke, az elnökhelyettes, továbbá a társulat műszaki és pénzügyi vezetője nem lehetnek egymásnak, a társulat dolgozóinak, valamint a társulat felügyeleti szervénél a társulati ügyek ellátásával foglalkozó dolgozónak hozzátartozói [1957. évi IV. törvény 25. § (4) bekezdés] és egyébként nem állhatnak egymással függőségi viszonyban.

(2) Nem választható társulati tisztségre a kiskorú, a gondokság alatt álló, továbbá az aki jogerős bírói ítélet alapján a közügyektől eltiltás hatálya alatt áll.

51. §

(1) A taggyűlés az intéző bizottságot, és az ellenőrző bizottságnak általa választott tagjait (póttagjait), úgyszintén a társulat elnökét és az elnökhelyettest

a) elmozdíthatja, ha magatartásuk jogszabályt sért vagy az alapszabályba ütközik,

b) visszahívhatja, ha tisztségük ellátására nem alkalmasak.

(2) Ha az (1) bekezdésben megállapított feltételek az ellenőrző bizottságnak a tanács végrehajtó bizottsága által kiküldött tagja tekintetében merülnek fel, ennek visszahívására a taggyűlés a kiküldőnek javaslatot tesz.

(3) Az elmozdításra, illetőleg visszahívásra az alapszabályban említetteken felül indokolt esetben a vízügyi igazgatóság, mezőgazdasági termelési szempontokkal összefüggő okokból a tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági szakigazgatási szerve is javaslatot tehet a taggyűlésnek, illetőleg a (2) bekezdés esetében a kiküldőnek.

52. §

(1) A társulat műszaki, pénzügyi és ügyviteli feladatainak ellátására létesíthető munkaköröket, az ezeket betöltő dolgozók számát és díjazását -a jogszabályok és az alapszabály keretei között - a taggyűlés állapítja meg.

(2) A társulat dolgozóinak alkalmazása, munkaviszonyuk megszüntetése és felettük a fegyelmi jogkör gyakorlása az elnök jogkörébe tartozik.

(3) A társulat főfoglalkozású elnökének megválasztásához, illetőleg tisztségének megszüntetéséhez, úgyszintén a műszaki és pénzügyi vezető alkalmazásához, munkaviszonyuk megszüntetéséhez, valamint ez utóbbiak ellen a fegyelmi eljárás lefolytatásához a vízügyi igazgatóság előzetes hozzájárulása szükséges.

(A Ttvr. 20. §-ához)

53. §

(1) A központi megbízott a működésének tartama alatt ellátja a társulat taggyűlésének, intéző bizottságának, és a társulat, elnökének, valamint - szükség esetén - a műszaki és pénzügyi vezetőnek a jogkörébe tartozó valamennyi feladatot. Az ellenőrző bizottság tevékenységét a központi megbízott működése nem érinti.

(2) A központi megbízott a társulat tisztségviselőinek elmozdítására, visszahívására, helyettük mások választására, továbbá a műszaki és pénzügyi vezető munkaviszonyának - fegyelmi eljárás esetén kívül történő - megszüntetésére, valamint helyettük mások alkalmazására nem jogosult.

(3) A központi megbízott működésével kapcsolatos költségeket a társulat viseli.

(A Ttvr. 21. §-ához)

54. §

(1) A társulat egyesülés folytán akkor szűnik meg, ha az egyesülő társulatok taggyűlése az egyesülésre vonatkozóan egybehangzó határozatot hozott és ezeket az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője jóváhagyta. A határozatok csak jóváhagyás után hajthatók végre.

(2) Az egyesült társulatok jogai és kötelezettségei a jogutód társulatra változatlan tartalommal szállnak át.

55. §

A társulat feloszlás folytán akkor szűnik meg, ha a taggyűlés a feloszlást a 45. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő számú tag egyhangú határozatával kimondja.

56. §

(1) A társulatot fel kell oszlatni, ha

a) tagjainak száma öt alá csökken,

b) a vízitársulat tagjai nem képviselik többé az érdekeltségi területnek, a vízműtársulat tagjai pedig az összes érdekelteknek több mint a felét.

(2) A társulat a tanács végrehajtó bizottságának meghallgatásával feloszlatható, ha működése nem felel meg a jogszabályok vagy az alapszabály rendelkezéseinek, illetőleg ha további működése vízgazdálkodási vagy népgazdasági szempontból nem indokolt.

57. §

(1) A felszámolást a taggyűlés által a tagok közül választott háromtagú felszámolási bizottság végzi, amely az intéző bizottságra vonatkozó rendelkezések szerint működik.

(2) Ha az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője a társulatot feloszlatja, a társulat felszámolására központi megbízottat kell kiküldeni.

(3) A felszámolás ideje alatt, ha a felszámolást bizottság végzi, a taggyűlés és az ellenőrző bizottság, ha pedig a központi megbízott végzi, az ellenőrző bizottság folytatja működését.

58. §

(1) A felszámolási bizottság, illetőleg a központi megbízott köteles a társulat követeléseit behajtani, tartozásait kiegyenlíteni és a folyamatban levő ügyeit befejezni.

(2) A felszámolási bizottság, illetőleg a központi megbízott munkájának befejezése után zárszámadást készít, amit az ellenőrző bizottság átvizsgál. A felszámolási bizottság által készített zárszámadást felülvizsgálat után a taggyűlés elé kell terjeszteni. A taggyűlés által jóváhagyott, illetőleg a központi megbízott által készített és az ellenőrző-bizottság által átvizsgált zárszámadást a vízügyi igazgatóság - a saját, valamint a tanács végrehajtó bizottságának, továbbá az illetékes pénzintézetnek a véleményével - az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjéhez terjeszti fel.

(3) Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője a zárszámadás alapján a felszámolási eljárást befejezetnek nyilvánítja és a társulat intéző bizottsága, valamint a felszámolási bizottság részére a felmentvényt megadja, szükség esetén pedig az eljárás folytatását rendeli el.

(A Ttvr. 22. §-ához)

59. §

A társulati tevékenységet az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője - a vonatkozó jogszabályok keretei között - általános érvényű utasítással szabályozza.

60. §

(1) Ahol a jogszabály a társulatokkal kapcsolatban vízügyi igazgatóságot említ, ezen a társulat felügyeletére illetékes vízügyi igazgatóságot kell érteni.

(2) A társulat felügyeletére az a vízügyi igazgatóság illetékes, amelynek területén a társulat működik.

(3) Ha a társulat érdekeltségi területe több vízügyi igazgatóság területére terjed ki, az illetékes vízügyi igazgatóságot az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője jelöli ki.

61. §

A vízügyi igazgatóság - a jogszabályban említett feladatain túlmenően - irányítja és támogatja a társulatot eredményes működésének előmozdítása érdekében, így különösen

a) támogatja a társulat megalakítására irányuló szervezési munkát,

b) közreműködik a társulati vízgazdálkodás (talajvédelmi) feladatok éves munkatervének kidolgozásában és segítséget nyújt e feladatok végrehajtásához,

c) jóváhagyja a társulati terveket és tervmódosításokat,

d) gondoskodik a társulati feladatoknak és a 3. § alapján végzett munkáknak az egységes és tervszerű vízgazdálkodás rendjével való összhangjáról,

e) ellátja a társulatok beruházási és felújítási tevékenységével kapcsolatban a vonatkozó jogszabályokban meghatározott irányítási és ellenőrzési feladatokat,

f) a vonatkozó jogszabályok megtartásával a nélkülözhető munkaeszközeit és munkagépeit a társulat részére bérbeadhatja, illetőleg a társulat tulajdonába átadhatja.

62. §

(1) A vízügyi igazgatóság felügyeleti jogkörében ellenőrzi a társulat megalakítását és működését, így különösen:

a) a társulat jogszabály- és alapszabályszerű működését, ügyvitelét, számvitelét, vagyonkezelését, pénz- és anyaggazdálkodását,

b) azt, hogy a társulat vízgazdálkodási tevékenysége beilleszkedik-e a vízgazdálkodás távlati és éves terveibe, valamint a társulat érdekeltségi területén elvégzendő vízügyi feladatok tervszerű rendjébe,

c) a társulat vízügyi-műszaki tevékenységét, így különösen a műszaki tervezésre, kivitelezésre és a műszaki ellenőri feladatok ellátására vonatkozó jogszabályok megtartását, továbbá a terv-, anyag- és munkaerőellátottságot,

d) a társulat által végzett, úgyszintén a társulat megrendelésére kivitelezett munkák mennyiségét, minőségét és az ezekre történt ráfordítások helyességét,

e) a társulat gazdálkodását, különösen abból a szempontból, hogy az megfelel-e az éves terv, illetőleg a költségvetés előírásainak és a gazdaságosság követelményeinek,

f) az érdekeltségi hozzájárulás kivetését, annak törvényességét, befizetését, illetőleg behajtását és az ezek érdekében szükséges intézkedések kellő időben való megtételét,

g) a társulat követeléseinek érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését,

h) a zárszámadás szabályszerű elkészítését,

i) a társadalmi tulajdon védelmére vonatkozó, továbbá a munkavédelmi, valamint a munkaügyi és egyéb jogszabályok megtartását.

(2) A vízügyi igazgatóság - a felügyeleti jogkörébe tartozó ellenőrzési tevékenység ellátása érdekében - köteles minden társulatnál évi rendszeres ellenőrzést tartani.

(3) A vízügyi igazgatóság képviselője útján - tanácskozási és javaslattételi joggal - a társulat taggyűlésein, valamint az intéző bizottság és az ellenőrző bizottság ülésein résztvehet.

63. §

(1) A vízügyi igazgatóság a kizárólagosan társulati jogkörbe tartozó kérdésekben hozott taggyűlési határozat [Ttvr. 2. § (2) bekezdés] jóváhagyását megtagadhatja, ha az jogszabályba vagy az alapszabályba ütközik. Ilyen esetben a társulatot - megfelelő iránymutatás magadásával - új döntésre (intézkedés megtételére) hívhatja fel.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján az intézkedésre vízitársulat esetében a mezőgazdasági termeléssel összefüggő okokból van szükség, az a tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének kezdeményezésére, illetőleg egyetértésével tehető meg.

(3) Ha a vízügyi igazgatóság a jóváhagyó határozatát módosítja vagy visszavonja, ez az állampolgárok által jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem sértheti.

(4) A vízügyi igazgatóságnak az előző rendelkezések alapján lefolytatott eljárására az 1957. évi IV. törvény rendelkezései irányadók.

64. §

(1) A vízügyi igazgatóság - az esetleg szükséges egyéb felügyeleti intézkedések megtétele mellett - jogosult a társulatot a vízgazdálkodási, vízügyi-műszaki, tervgazdasági, pénzügyi és ügyviteli feladatainak végrehajtása körében [Ttvr. 2. § (3) bekezdés] a műszakilag és gazdaságilag helyes intézkedés megtételére, illetőleg jogszabály vagy az alapszabály megsértése esetén a törvényes eljárásra utasítani.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján az intézkedésre vízitársulat esetében a mezőgazdasági termeléssel összefüggő okokból van szükség, az a tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének kezdeményezésére, illetőleg egyetértésével tehető meg.

(A Ttvr. 23. §-ához)

65. §

(1) Ahol a jogszabály a társulatokkal kapcsolatban tanácsi végrehajtó bizottságot említ, ezen

a) községi, városi, városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottságát kell érteni, ha a társulat érdekeltségi területe egy község, város, városi (fővárosi) kerület területére terjed ki,

b) a járási tanács végrehajtó bizottságát kell érteni, ha a társulat érdekeltségi területe több község területére terjed ki és valamennyi község ugyanahhoz a járáshoz tartozik,

c) a megyei tanács végrehajtó bizottságát kell érteni, ha a társulat érdekeltségi területe több járás területére terjed ki és valamennyi járás ugyanahhoz a megyéhez tartozik,

d) a Minisztertanács által kijelölt megyei tanács végrehajtó bizottságát kell érteni, ha a társulat érdekeltségi területe több megyére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetében a társulat szakfelügyeletére illetékes megyei tanács végrehajtó bizottságának kijelölésére az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője tesz javaslatot.

66. §

A tanácsi végrehajtó bizottság - a jogszabályban említett feladatain túlmenően - a társulat eredményes működésének előmozdítása érdekében

a) támogatja a társulat megalakítására irányuló szervezési munkát,

b) figyelemmel kíséri a társulat működését és segítséget nyújt feladatainak megvalósításához,

c) megvitatja a társulat működéséről szóló beszámolókat és javaslatokat tesz a társulat munkájának eredményesebbé tételére,

d) ellenőrzést gyakorol - az ellenőrző bizottságba általa küldött tag útján - a társulat működése felett,

e) közreműködik - a vízügyi igazgatósággal egyetértésben - a társulatok és az érdekelt mezőgazdasági üzemek feladatainak és terveinek összehangolásában,

f) közreműködik - a vízügyi igazgatósággal egyetértésben - a társulati beruházások (felújítások) tervének és a megyei fejlesztési terveknek az összehangolásában.

(A Ttvr. 24. §-ához)

67. §

(1) A tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szerve - a jogszabályban említett feladatain túlmenően - szakfelügyeleti jogkörében

a) az érdekeltségi terület megállapításánál, az alapszabály és a taggyűlési határozat jóváhagyásánál, a mezőgazdasági termelési szempontok tekintetében egyetértését, illetőleg észrevételeit közli a vízügyi igazgatósággal,

b) ingyenes mezőgazdasági szaktanácsot ad a termelési feladatok eredményes ellátásához,

c) segítséget ad ahhoz, hogy a műszaki beavatkozással egyidejűleg az agrotechnikai jellegű vízimunkák elvégzéséhez szükséges eszközök, anyagok, felszerelések, gépek stb. rendelkezésre álljanak,

d) ellenőrzi a társulat által végzett talajvédelmi, öntözési, vízvisszatartási és lecsapolási munkákat, gondoskodik a mezőgazdasági termelés érdekeinek érvényesítéséről,

e) ellenőrzi, hogy a társulatnak az előző pontban említett tevékenysége beleilleszkedik-e a terület mezőgazdasági termelési rendjébe és összhangban van-e a talajvédelem érdekében tett intézkedésekkel,

f) közreműködik abban, hogy az érdekeltségi területen működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek az érdekeltségi hozzájárulás összegét betervezzék és azt, valamint a természetbeni munkát határidőre kiegyenlítsék, illetőleg teljesítsék.

(2) A tanács végrehajtó bizottsága építési, közlekedési és vízügyi szakigazgatási szerve - a jogszabályban említett feladatain túlmenően - szakfelügyeleti jogkörében

a) ellenőrzi, hogy a társulat műszaki terve és építési tevékenysége beilleszkedik-e a területrendezési és településfejlesztési tervek rendjébe,

b) ellenőrzi, hogy az érdekelt üzemek (állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, stb.) és a tanácsi szervek az érdekeltségi hozzájárulást megtervezték és határidőre kiegyenlítették-e,

c) ellenőrzi a társulatnak adandó támogatások folyósítását,

d) megteszi a szükséges intézkedéseket a társulat által létesített vízmű átvételére és üzembehelyezésére.

(A Ttvr. 25. §-ához)

68. §

(1) A társulati feladatok közös ellátásához szükséges együttműködést az együttműködni kívánó társulatok taggyűlése - a jogszabályok és az alapszabály keretei között - egybehangzóan határozza el.

(2) Az együttműködés költségeit az egyes társulatok a feladatok közös ellátásában való érdekeltségük arányában viselik.

(A Ttvr. 26. §-ához)

69. §

(1) Vízgazdálkodási társulati választmány (a továbbiakban: választmány) hozható létre egy vagy több vízügyi igazgatóság területén működő társulatok kiküldötteiből (területi választmány), és a területi választmányok kiküldötteiből (országos választmány).

(2) A választmányoknak hivatalból tagjai az illetékes vízügyi és tanácsi szervek kiküldöttei.

(3) A választmányok megalakítására, szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője állapítja meg.

(A Ttvr. 27. §-ához)

70. §

A vízgazdálkodási társulatokról szóló 1965. évi 23. számú törvényerejű rendelet 1966. évi július hó 1. napján lép hatályba.

71. §

(1) Ez a rendelet 1966. évi július hó 1. napján lép hatályba, végrehajtásáról az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője gondoskodik.

(2) A rendelet hatálybalépésével a vízgazdálkodási társulatokról szóló 1960. évi 29. számú törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 12/1961. (IV. 14.) Korm. számú rendelet hatályát veszti.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese