1966. évi I. törvény

a Magyar Népköztársaság 1966. évi költségvetéséről

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1966. évi költségvetésének

bevételeit 95.518,494.000 (Kilencvenötmilliárd-ötezáztizennyolcmillió-négyszázkilencvennégyezer) forintban,

kiadásait 95.409,216.000 (Kilencvenötmilliárd-négyszázkilencmillió-kétszáztizenhatezer) forintban,

bevételi többletét 109,278.000 (Százkilencmilliókétszázhetvennyolcezer) forintban határozza meg.

2. § A törvény 1. §-ában meghatározott bevételek forrásai:

a népgazdaság ipari, építőipari, mezőgazdasági, bel- és külkereskedelmi, közlekedési és szolgáltató vállalataitól befolyó nyereségbefizetés, forgalmi adó, eszközlekötési járulék, illetményadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb befizetések összege, 75.996 millió forint, a bevételek 79,6%-a,

a szövetkezetektől származó adóbevételek és egyéb befizetések összege, 7.028 millió forint, a bevételek 7,3%-a,

a lakosságtól származó adóbevételek összege, 3.625 millió forint, a bevételek 3,8%-a,

a különféle bevételek, elsősorban a központi és a tanácsi költségvetési szervek bevételei, továbbá az egyéb forrásokból várható bevételek összege, együttesen 8.869 millió forint, a bevételek 9,3%-a.

3. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 46.857 millió forintot, a kiadások 49,1%-át

az 1966. évi népgazdasági terv célkitűzései szerint megvalósítandó ipari beruházásokra, az ipari üzemek korszerűsítésére és a népgazdaság készleteinek növelésére,

a mező- és erdőgazdasági termelés növelésére, ezen belül a gépesítés, a kemizálás, a belterjes gazdálkodás továbbfejlesztésére, a járulékos beruházások megvalósítására, az állati termékek termelésének fokozására,

a közlekedés fejlesztésére, a vasúti és közúti közlekedési berendezések karbantartására és felújítására, az országos és tanácsi közúti úthálózat javítására, valamint egyes közlekedési eszközök beszerzésére,

a bel- és külkereskedelmi áruforgalom lebonyolítására, a kereskedelmi hálózat bővítésére,

végül az egészségügyi, oktatási és egyéb kulturális intézmények hálózatának bővítésére, új lakások építésére, valamint a városi és községi közműszolgáltatás fejlesztésére

kell fordítani.

4. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 7.105 millió forintot, a kiadások 7,4%-át a

nemzetközi kötelezettségek teljesítésére,

a belföldi államadósságok törlesztésére,

a Termelőszövetkezeti Nyugdíjalap kiegészítésére,

a költségvetési tartalékra és egyéb pénzügyi jellegű kiadásokra kell fordítani.

5. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 29.824 millió forintot, a kiadások 31,3%-át

egészségügyi feladatokra, az egészségügyi ellátás és egészségvédelem fejlesztésére, a kórházak, klinikák, szakorvosi rendelőintézetek, gondozóintézetek, orvosi körzetek, szülőotthonok, bölcsődék és gyermekotthonok fenntartására, anya-és csecsemővédelemre, szülészeti ellátásra, valamint egyéb egészségügyi célokra,

szociális támogatásokra, a szociális otthonok, üdülők fenntartására, továbbá más szociális célokra.

társadalombiztosítási feladatokra, betegségi és egyéb készpénzsegélyekre, gyógyszerekre, valamint gyógyászati segédeszközök költségeire, családi pótlékra, továbbá nyug- és egyéb ellátásra,

oktatási intézmények kiadásaira, elsősorban az általános iskolák fenntartására, fejlesztésére, nevelőotthonok, tanulóintézetek, középiskolák, a népgazdaság felsőfokú képesítésű szakemberszükségletének kielégítése érdekében az egyetemek, főiskolák, felsőfokú technikumok működési költségeire, a tanulók elhelyezését biztosító bentlakásos intézmények fenntartására, valamint egyéb oktatási célokra,

tudományos kutatásra, népművelési és kulturális intézmények kiadásaira, a Rádió és Televízió fenntartására és fejlesztésére, színházak és más művészeti intézmények támogatására, sportfeladatok ellátására, valamint egyéb kulturális célok megvalósítására

kell fordítani.

6. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból

honvédelmi célokra 5.219 millió forintot, a kiadások 5,5%-át,

rend- és jogbiztonsági kiadásokra 3.692 millió forintot, a kiadások 3,9%-át,

igazgatási kiadásokra 2.712 millió forintot, a kiadások 2,8%-át

kell fordítani.

7. § (1) Az Országgyűlés a tanácsok 1966. évi költségvetését a törvény 1. §-ában meghatározott főösszeg keretében:

17.873,010.000 (Tizenhétmilliárd-nyolcszázhetvenhárommillió-tízezer) forint bevétellel,

17.873,010.000 (Tizenhétmilliárd-nyolcszázhetvenhárommillió-tízezer) forint kiadással állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételek forrásai:

a) a tanácsok alá rendelt vállalatok nyereség-befizetésének teljes összege, 2.035 millió forint,

b) a tanácsok alá rendelt vállalatok eszközlekötési járulékának teljes összege, 212 millió forint,

c) a tanácsok működési bevételeinek teljes összege, 1.125 millió forint,

d) az együttesen kezelt adóbevételek 100%-a, 1.925 millió forint,

e) a termelőszövetkezetektől és magánszemélyektől eredő forgalmi adó bevételek 100%-a, 285 millió forint,

f) a tanácsok alá rendelt vállalatok forgalmi és illetményadó befizetésének 100%-a, 1.004 millió forint,

g) a kisipari szövetkezetek adóbefizetésének 93,8%-a, 2.548 millió forint,

h) a földművesszövetkezetek adóbefizetésének 100%-a, 337 millió forint,

i) a tanácsok által beszedett illetékek és díjak 93,1%-a, 582 millió forint,

j) a földadó 95,4%-a, 720 millió forint,

k) az állami hozzájárulás a beruházások fedezetére és egyéb célokra 7.100 millió forint.

(3) A fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok bevételi forrásait és az állami adókból való részesedésük mértékét a törvény melléklete határozza meg.

8. § (1) A kiadásokra a törvény 1. §-ában meghatározott összeget - a törvényes átcsoportosítási jogkör figyelembevételével - csak a jóváhagyott feladatokra lehet, felhasználni.

(2) A kiadásokra meghatározott összegeket a költségvetési évet követően felhasználni nem lehet.

9. § (1) A törvény 1. §-ában meghatározott, valamint az esetleg azt meghaladó bevételi többletet a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az állami pénzkészletek gyarapítására és egyes, év közben felmerülő szükségletek fedezetére használhatja fel.

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy

- a költségvetés végrehajtása során a költségvetésben meghatározott bevételek beszedését és a kiadások teljesítését a népgazdaság érdekeinek megfelelően szabályozza, továbbá, hogy a kiadások fedezetére szükséges összegeket a bevételek befizetése arányában bocsássa rendelkezésre;

- a tanácsok részére megállapított bevételi terveknek jogszabályok következtében történt módosulása esetén a többletet elvonja, illetőleg a hiányt állami hozzájárulásból biztosítsa.

10. § E törvény rendelkezéseit 1966. január 1. napjától kell alkalmazni, végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a pénzügyminiszter útján gondoskodik.

Kisházi Ödön s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Melléklet az 1966. évi I. törvényhez

A tanácsok bevételi forrásai és az állami adókból való részesedésük mértéke a törvény 7. § (3) bekezdése alapján

1 Tartalmazza a szövetkezeti lakásépítések összegét is.