28/1966. (XII. 18.) Korm. rendelet

a nemzeti gondozottakról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az ország demokratikus átalakulása, a szocialista társadalmi rend építése érdekében kifejtett munkásmozgalmi tevékenységük során megrokkant személyeket, illetőleg e tevékenységük során meghalt személyek hátramaradt hozzátartozóit nemzeti gondozásban kívánja részesíteni és ennek érdekében a következőket rendeli:

1. § Nemzeti gondozottként kell ellátásban részesíteni azokat, akik:

a) a Magyar Tanácsköztársaság alatti tevékenységük megtorlása következtében,

b) a két világháború között, illetőleg a második világháború időszakában a fasiszta-ellenes tevékenységük, vagy a nemzeti ellenállási mozgalomban való aktív részvételük következtében, valamint

c) az 1956. évi ellenforradalom elleni harcban megrokkantak, továbbá azoknak a személyeknek a hozzátartozóit, akik az említett tevékenységük során mártírhalált haltak.

2. § Rokkantság címén annak a részére lehet nemzeti gondozási dijat megállapítani, aki az 1. §-ban meghatározott tevékenysége következtében munkaképességét legalább 2/3 részben elvesztette.

3. § (1) A nemzeti gondozásba vételnél azokat a személyeket kell a mártírhalált halt, vagy nemzeti gondozottá nyilvánított rokkant személy hozzátartozójának tekinteni, akik részére a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló szabályok (a továbbiakban: TNy) szerint állandó özvegyi nyugdíj, árvaellátás vagy szülői nyugdíj állapítható meg, azonban az elvált nő és különélő feleség nem tekinthető hozzátartozónak.

(2) A TNy-től eltérően

a) az özvegyi jogcímen alapuló igényjogosultság megállapításánál az egyéb feltételek fennállása esetén nem kell vizsgálni a

- feleség életkorát,

- a házasságkötés időpontját;

b) az élettársi jogcímen alapuló igényjogosultság megállapításához szükséges együttélés időtartama 1 év;

c) az árvát a nemzeti gondozási díj, családi állapotára tekintet nélkül, az önálló keresethez jutásáig, legfeljebb a 18. életévének betöltéséig, továbbtanulás esetén a tanulmányok befejezéséig, legfeljebb azonban a 25. életéve betöltéséig illeti meg.

4. § Megszűnik a nemzeti gondozás, ha az igényjogosult arra érdemtelenné vált.

5. § (1) A nemzeti gondozási díj összege

1. rokkant részére havi 1400 Ft,

2. házastárs (özvegy, élettárs) részére havi 1000 Ft,

3. félárva részére havi 500 Ft,

4. teljes árva részére havi 1000 Ft,

5. szülők (nagyszülők) részére havi 1000 Ft.

(2) Amennyiben a szülői ellátásra több személy jogosult, közöttük a nemzeti gondozási díj összegét meg kell osztani. Megosztás esetén sem lehet egy személy részére 500 forintnál kisebb ösz-szegű nemzeti gondozási díjat megállapítani.

6. § A nemzeti gondozási díjat a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága a TNy szerint folyósítja azzal az eltéréssel, hogy

- a rokkantsági ellátást a rokkant keresetére, jövedelmére, nyugdíjára tekintet nélkül kell folyósítani,

- az özvegyi ellátást az özvegy keresetére, jövedelmére, illetve sajátjogú nyugdíjára tekintet nélkül kell folyósítani; ha az özvegy egyéb címen élvezett özvegyi nyugdíja az 5. §-ban meghatározott összegnél magasabb, ezt a magasabb összegű ellátást kell nemzeti gondozotti díjként folyósítani,

- a nemzeti gondozásra jogosult szülő 1000 Ft-ot el nem érő nyugdíját 1000 Ft-ra kell kiegészíteni.

7. § (1) Az arra igényjogosult személyt a Minisztertanács elnöke veszi nemzeti gondozásba és állapítja meg részére a folyósítandó gondozási díjat.

(2) A Minisztertanács elnöke kivételesen, méltányosságból az 1-3. §-ban és az 5. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérhet.

8. § (1) A mártírhalált halt személyek emlékének ápolása és a nemzeti gondozottakról, valamint hozzátartozóikról való gondoskodás megszervezése és irányítása elsősorban a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága elnökének a feladata. Ennek keretében a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke gondoskodik a nemzeti gondozottak nyilvántartásba vételéről és ellenőrzi az alárendelt tanácsok végrehajtó bizottságai elnökeinek és a megye területén működő más állami szerveknek a nemzeti gondozottakkal kapcsolatos tevékenységét.

(2) A nemzeti gondozott és gyermeke az oktatási intézményekbe való felvételnél a Szabadság Érdemrend és a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérem kitüntetések tulajdonosait és gyermekeit megillető kedvezményekre jogosult.

(3) Az illetékes tanácsi és más állami szervek, vállalatok segítsék, illetőleg - egyenlő feltételek fennállása esetében - részesítsék előnyben a nemzeti gondozottakat

- megfelelő munkába helyezésükben,

- lakással kapcsolatos kérelmeik intézésében,

- iparengedély és egyéb hasznothajtó jogosítvány odaítélésénél,

- kölcsön engedélyezésénél.

(4) A nemzeti gondozottat a közalkalmazottakat megillető vasúti utazási kedvezményben kell részesíteni.

9. § (1) A nemzeti gondozással kapcsolatos bármilyen kérelmet a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága elnökénél kell benyújtani. A végrehajtó bizottság elnöke gondoskodik a szükséges iratok beszerzéséről, majd azokat a kérelemmel együtt a Minisztertanács elnökéhez felterjeszti.

(2) A kérelmet társadalmi szervezetnél is elő lehet terjeszteni. Ilyen esetben a kérelmet a társadalmi szervezet országos központja útján kell a Minisztertanács elnökéhez benyújtani.

(3) A miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) a hozzá benyújtott kérelmet közvetlenül terjeszti a Minisztertanács elnöke elé.

10. § (1) A korábban nemzeti gondozottá nyilvánított személyekre e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Nem állapítható meg nemzeti gondozási díj olyan igénylők részére, akiknek az ellátási jogosultságát a hadigondozásra vonatkozó rendelkezések szabályozzák.

11. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a Minisztertanács elnöke gondoskodik.

Kállai Gyula s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke