1967. évi I. törvény
a Magyar Népköztársaság 1967. évi költségvetéséről
1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1967. évi költségvetésének
bevételeit 104.750,173.000 (Száznégymilliárd-hétszázötvenmillió-százhetvenháromezer) forintban,
kiadásait 104.700,327.000 (Száznégymilliárd-hétszázmillió-háromszázhuszonhétezer) forintban,
bevételi többletét 49,846.000 (Negyvenkilenc-millió-nyolcszáznegyvenhatezer) forintban határozza meg.
2. § A törvény 1. §-ában meghatározott bevételek forrásai:
a népgazdaság ipari, építőipari, mezőgazdasági, bel- és külkereskedelmi, közlekedési és szolgáltató vállalataitól befolyó eszközlekötési járulék, illetményadó, társadalombiztosítási járulék, forgalmi adó, nyereségbefizetés és egyéb befizetések összege, 83.859 millió forint, a bevételek 80%-a,
a szövetkezetektől származó adóbevételek és egyéb befizetések összege, 6.994 millió forint, a bevételek 6,7%-a,
a lakosságtól származó adóbevételek összege, 3.745 millió forint, a bevételek 3,6%-a,
a különféle bevételek, elsősorban a központi és a tanácsi költségvetési szervek bevételei, továbbá az egyéb forrásokból várható bevételek összege,
együttesen 10.152 millió forint, a bevételek 9,7%-a.
3. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 51.399 millió forintot, a kiadások 49,1%-át
az 1967. évi népgazdasági terv célkitűzései szerint megvalósítandó ipari beruházásokra, az ipari üzemek korszerűsítésére és a népgazdaság készleteinek növelésére,
a mező- és erdőgazdasági termelés növelésére, ezen belül a gépesítés, a kemizálás, a belterjes gazdálkodás továbbfejlesztésére, a járulékos beruházások megvalósítására, az állati termékek termelésének fokozására,
a közlekedés fejlesztésére, a vasúti és közúti közlekedési berendezések karbantartására és felújítására, az országos és tanácsi közúti út- és hídhálózat javítására, valamint egyes közlekedési eszközök beszerzésére,
a bel- és külkereskedelmi áruforgalom lebonyolítására, a kereskedelmi hálózat bővítésére,
végül az egészségügyi, oktatási és egyéb kulturális intézmények hálózatának bővítésére, új lakások építésére, valamint a városi és községi közműszolgáltatás fejlesztésére
kell fordítani.
4. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 7.674 millió forintot, a kiadások 7,3%-át
a nemzetközi kötelezettségek teljesítésére,
a belföldi államadósságok törlesztésére,
a Termelőszövetkezeti Nyugdíjalap kiegészítésére,
a költségvetési tartalékra és egyéb pénzügyi jellegű kiadásokra
kell fordítani.
5. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 33.344 millió forintot, a kiadások 31,8%-át
egészségügyi feladatokra, az egészségügyi ellátás és egészségvédelem fejlesztésére, a kórházak, klinikák, szakorvosi rendelőintézetek, gondozóintézetek, orvosi körzetek, szülőotthonok, bölcsődék és gyermekotthonok fenntartására, anya- és csecsemővédelemre, szülészeti ellátásra, valamint egyéb egészségügyi célokra,
szociális támogatásokra, a szociális otthonok, üdülők fenntartására, továbbá más szociális célokra,
társadalombiztosítási feladatokra, betegségi és egyéb készpénzsegélyekre, gyógyszerekre, valamint gyógyászati segédeszközök költségeire, családi pótlékra, továbbá nyug- és egyéb ellátásra,
oktatási intézmények kiadásaira, az alsófokú oktatási intézmények fenntartására, nevelőotthonok, tanulóintézetek, középiskolák, a népgazdaság felsőfokú képesítésű szakemberszükségletének kielégítése érdekében az egyetemek, főiskolák, felsőfokú technikumok működési költségeire, a tanulók elhelyezését biztosító bentlakásos intézmények fenntartására, valamint egyéb oktatási célokra,
tudományos kutatásra, népművelési és kulturális intézmények kiadásaira, a Rádió és Televízió fenntartására és fejlesztésére, színházak és más művészeti intézmények támogatására, sportfeladatok ellátására, valamint egyéb kulturális célok megvalósítására
kell fordítani.
6. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból
honvédelmi célokra 5.437 millió forintot, a kiadások 5,2%-át,
rend- és jogbiztonsági kiadásokra 4.043 millió forintot, a kiadások 3,8%-át,
igazgatási kiadásokra 2.803 millió forintot, a kiadások 2,7%-át
kell fordítani.
7. § (1) Az Országgyűlés a tanácsok 1967. évi költségvetését a törvény 1. §-ában meghatározott főösszeg keretében:
20.191.929.000 (Húszmilliárd-százkilencvenegy-millió-kilencszázhuszonkilencezer) forint bevétellel, (Húszmilliárd-százkilencvenegy-millió-kilencszázhuszonkilencezer) forint bevétellel,
20.191.929.000 (Húszmilliárd-százkilencvenegy-millió-kilencszázhuszonkilencezer) forint kiadással
állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételek forrásai:
a) a tanácsok alá rendelt vállalatok nyereségbefizetésének teljes összege, 2.113 millió forint,
b) a tanácsok alá rendelt vállalatok eszközlekötési járulékának teljes összege, 295 millió forint,
c) a tanácsok működési bevételeinek teljes összege, 1.194 millió forint,
d) az együttesen kezelt adóbevételek 100%-a, 1.970 millió forint,
e) a termelőszövetkezetektől és magánszemélyektől eredő forgalmi adó bevételek 100%-a, 295 millió forint,
f) a tanácsok alá rendelt vállalatok forgalmi és illetményadó befizetésének 100%-a, 1.310 millió forint,
g) a kisipari szövetkezetek adóbefizetésének 86,9%-a, 2.249 millió forint,
h) a földművesszövetkezetek adóbefizetésének 100%-a, 360 millió forint,
i) a tanácsok által beszedett illetékek és díjak 100%-a, 700 millió forint,
j) a földadó 100%-a, 890 millió forint,
k) az állami hozzájárulás a beruházások fedezetére és egyéb célokra, 8.816 millió forint.
(3) A fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok bevételi forrásait és az állami adókból való részesedésük mértékét a törvény melléklete határozza meg.
8. § (1) A kiadásokra a törvény 1. §-ában meghatározott összeget - az átcsoportosítási jogkör figyelembevételével - csak a jóváhagyott feladatokra lehet felhasználni.
(2) A törvény 1. §-ában meghatározott kiadások keretében a költségvetési szervek által ellátott feladatok megvalósítására rendelkezésre bocsátott pénzügyi eszközökből a feladatok gazdaságosabb megoldása folytán keletkező év végi pénzmaradvány a következő évben - a jogszabályi előírásoknak megfelelően - felhasználható.
9. § (1) A törvény 1. §-ában meghatározott, valamint az esetleg azt meghaladó bevételi többletet a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az állami pénzkészletek gyarapítására és egyes, év közben felmerülő szükségletek fedezetére használhatja fel.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra; hogy
- a költségvetés végrehajtása során a költségvetésben meghatározott bevételek beszedését és a kiadások teljesítését a népgazdaság érdekeinek megfelelően szabályozza, továbbá, hogy a kiadások fedezetére szükséges összegeket a bevételek befizetése arányában bocsássa rendelkezésre;
- a kiadások fedezésére rendelkezésre bocsátott összegekből a költségvetési szerveknél és a pénzellátásukat végző szerveknél a költségvetési év végén keletkező pénzmaradvány felhasználást szabályozza;
- a tanácsok részére megállapított bevételi terveknek jogszabályok következtében történt módosulása esetén a többletet elvonja, illetőleg a hiányt állami hozzájárulásból biztosítsa.
10. § E törvény rendelkezéseit 1967. január 1. napjától kell alkalmazni, végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a pénzügyminiszter útján gondoskodik.
Dobi István s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Kiss Károly s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
Melléklet az 1967. évi I. törvényhez
A tanácsok bevételi forrásai és az állami adókból való részesedésük mértéke a törvény 7. § (3) bekezdése alapján
Lábjegyzetek:
[1] 1 Tartalmazza a szövetkezeti lakásépítések összegét is.