21/1967. (VII. 23.) Korm. rendelet
a hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelméről szóló 19/1964. (VIII. 9.) számú kormányrendelet módosításáról
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelméről szóló 19/1964. (VIII. 9.) számú kormányrendeletet a következők szerint módosítja.
1. § A 18-21. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"b) A tartalékos katonai szolgálatot teljesítők kereset- (jövedelem) kiesésének megtérítése
18. § (1) A hadkötelest tíz napot meg nem haladó tartalékos katonai szolgálata idejére a fegyveres erőktől természetbeni ellátás és a munkáltatótól, illetőleg a szövetkezettől az átlagkeresete, illetőleg átlagjövedelme illeti meg.
(2) A hadköteles tíz napot meghaladó tartalékos katonai szolgálatának tartama alatt a katonai szolgálat teljes idejére a fegyveres erők által folyósított illetményben és természetbeni ellátásban, valamint a munkaviszonya vagy szövetkezeti tagsága alapján a munkáltatótól, illetőleg a szövetkezettől átlagkeresetének (átlagjövedelmének) mértékéig terjedő kereset- (jövedelem) kiegészítésben részesül.
(3) Azok a tartalékos hadkötelesek, akik a bevonuláskor önálló foglalkozást folytattak (egyénileg dolgozó paraszt, önálló kisiparos, kereskedő, munkaközösségi tag stb.), a lakóhely szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szervtől kapnak jövedelemkiegészítést, amennyiben foglalkozásuk körében állandó alkalmazottat nem tartanak, és hozzátartozóik a bevonult foglalkozási tevékenységét (gazdálkodását) folytatni nem tudják.
19. § (1) A 18. § (1) bekezdése szerint átlagkereset (átlagjövedelem) munkabérnek (szövetkezeti tagság alapján kapott részesedésnek) minősül; az adók, járulékok és egyéb levonások szempontjából a munkabérre (szövetkezeti járandóságra) vonatkozó előírások az irányadók.
(2) A 18. § (2) bekezdése szerinti kereset- (jövedelem) kiegészítés a bérköltséget (az ennek megfelelő szövetkezeti részesedési alapot) nem terhelő kifizetés, amely után járulékot és adót fizetni nem kell. A hadkötelest terhelő tartozások levonása szempontjából a kereset- (jövedelem) kiegészítést munkabérnek (szövetkezeti járandóságnak) kell tekinteni.
(3) A 18. § (3) bekezdése szerinti jövedelemkiegészítést a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács költségvetésében e célra biztosított előirányzat terhére kell folyósítani.
20. § A katonai szolgálatot teljesítő tartalékos tisztek és tiszthelyettesek illetményéből - legfeljebb az illetmény 50%-a mértékéig - csak a nyugdíjjárulékot és a tartásdíj (tartás célját szolgáló járadék) címén fennálló tartozást lehet levonni; a természetbeni ellátás pénzértékéből, a 18. § (3) bekezdésében említett jövedelemkiegészítésből, valamint a tartalékos tisztesek és honvédek illetményéből levonásnak nincs helye.
21. § A tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetményét a honvédelmi miniszter, illetőleg a belügyminiszter állapítja meg, a kereset- (jövedelem) kiegészítés feltételeit, mértékét és kifizetésének rendjét a honvédelmi miniszter a belügyminiszterrel, továbbá - hatáskörüket érintő kérdésekben - a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, az egészségügyi miniszterrel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a könnyűipari miniszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökével egyetértésben rendeletben szabályozza."
2. § A 47. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"VII. Fejezet
A sorkatonák illetménye
47. § (1) A sorkatona a katonai szolgálata alatt illetményben részesül.
(2) Az illetményt a honvédelmi miniszter, illetőleg a belügyminiszter szabályozza."
3. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Fock Jenő s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke