2/1967. (XI. 6.) MM rendelet
az Irodalmi Alap, a Képzőművészeti Alap és a Zenei Alap tagjainak egységes segélyezési rendszeréről szóló 26/1967. (VIII. 26.) Korm. rendelet végrehajtásáról
Az Irodalmi Alap, a Képzőművészeti Alap és a Zenei Alap (a továbbiakban: Alap) tagjainak egységes segélyezési rendszeréről szóló 26/1967. (VIII. 26.) Korm. rendelet 4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, az egészségügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:
1. § (1) Az Alapnak az a tagja, aki munkaviszonyban nem áll és betegsége miatt nem képes alkotóművészi tevékenységet folytatni, munkanaponként 25 forinttól 80 forintig terjedő keresetpótló segélyben részesülhet, ha a segélykérelem előterjesztését megelőző egy év alatt az alkotó tevékenységéből származó tiszta jövedelme a 10 000 forintot elérte, de 60 000 forintnál nem volt több.
(2) A keresetpótló segély az igénynek az Alaphoz történt bejelentése napjától kezdődően legfeljebb 1 éven át - gümőkóros megbetegedés esetén pedig 2 éven át - folyósítható. A kórházi ápolás időtartamára a keresetpótló segélyt a munkaviszonyban álló dolgozókra megállapított mérték szerint kell fizetni akként, hogy az Alap tagjainál a keresetpótló segélyt kell táppénznek tekinteni.
(3) A keresetpótló segély az igénynek az Alaphoz történt bejelentése napjánál korábbi időponttól kezdődően is folyósítható, ha a jogosult hitelt érdemlően igazolja, hogy a bejelentés megtételében korábban elháríthatatlan akadály gátolta.
(4) A betegség fennforgását, illetőleg mérvét, az állami egészségügyi szolgálat szervei a munkaviszonyban álló dolgozók keresőképtelenségének megállapítására vonatkozó eljárási szabályok szerint igazolják.
2. § Terhesség és gyermekágy idejére járó segély az Alap munkaviszonyban nem álló nőtagját illeti meg, ha az Alapnak legalább 1 éve tagja. A segély munkanaponként 25 forinttól 80 forintig terjedhet. A segély annyi időn át folyósítható, ameddig a munkaviszonyban álló nő a betegségi biztosításra vonatkozó jogszabályok szerint terhességi és gyermekágyi segélyben részesülhet.
3. § Szülés esetén szülési segély illeti meg az Alap tagját, ha a 2. § alapján terhesség és gyermekágy idejére járó segélyre jogosult. A segély összege gyermekenként 600, - forint.
4. § Családi segély illeti meg gyermekei után az Alapnak azt a tagját, aki betegsége esetén keresetpótló segélyben részesülne. A segélyre igényt adó gyermekek körére, valamint a segély összegére, a munkaviszonyban álló dolgozók családi pótlékára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
5. § (1) Nyugdíjsegély jár az Alap munkaviszonyban nem álló tagja részére az alábbi feltételek együttes fennállása esetén, ha
a) a férfi 60., a nő 55. életévét betöltötte,
b) legalább 10 éven át alkotó művészi tevékenységet fejtett ki,
c) az Alapnál a (2) bekezdésben előírt tagsági idővel rendelkezik,
d) a c) pont szerint szükséges tagsági idő alatt az alkotó tevékenységéből származó tiszta jövedelme átlagosan az évi 10 000 forintot elérte,
e) keresete, illetőleg jövedelme a nyugdíj segélyben részesítését indokolttá teszi.
(2) Az (1) bekezdésen alapuló jogosultsághoz
az 1968. évben 3 évi,
az 1969. évben 4 évi,
az 1970. évben 5 évi,
az 1971. évben 6 évi,
az 1972. évben 7 évi,
az 1973. évben 8 évi,
az 1974. évben 9 évi,
az 1975. évben és az azt követő években 10 évi tagsági idő szükséges.
6. § (1) Nyugdíjsegély jár az Alap munkaviszonyban nem álló tagja részére az 5. §-ban meghatározott eseten kívül is, a következő feltételek együttes fennállása esetében:
a) egészségi állapota tartósan megromlott és emiatt alkotó művészi tevékenységet nem, vagy csak számottevően csökkent mértékben folytathat,
b) az Alapnál a (2) bekezdésben előírt tagsági idővel rendelkezik,
c) a b) pont szerint szükséges tagsági idő alatt az alkotó tevékenységéből származó tiszta jövedelme átlagosan az évi 10 000 forintot elérte.
(2) Az (1) bekezdésen alapuló jogosultsághoz
21 éves életkorig 2 évi,
22-től 24 éves életkorig 4 évi,
25-től 29 éves életkorig 6 évi,
30-tól 34 éves életkorig 8 évi,
35 éves életkortól 10 évi
tagsági idő szükséges.
(3) Az 1968-1974. években az e §-on alapuló jogosultságot - ha a (2) bekezdésben előírt tagsági idő nincs meg - az 5. § (2) bekezdése szerint számított tagsági idő alapján kell megállapítani.
7. § A nyugdíjsegély havi összege 500 forinttól 2000 forintig terjedhet. Kivételes esetben, a művelődésügyi miniszter hozzájárulásával, a nyugdíjsegély 2000 forintnál magasabb - legfeljebb azonban havi 3000 forint - összegben is megállapítható.
8. § (1) A nyugdíj segélyt havonta utólag kell folyósítani.
(2) Szüneteltetni kell a nyugdíjsegély folyósítását, ha a jogosult
a) munkaviszonyba lép és munkabére a havi 1500 forintot meghaladja, vagy
b) munkaviszonyon kívüli keresetére, illetőleg jövedelmére tekintettel vagy egyéb okból a nyugdíj segély folyósítása nem indokolt.
9. § Az Alap elhunyt tagja után özvegyi nyugdíjsegély, árvasági segély és szülői nyugdíjsegély állapítható meg a 10-12. §-okban foglalt rendelkezések szerint akkor, ha az Alap elhunyt tagja az Alaptól nyugdíj segélyben részesült vagy az 5. § (2) bekezdése, illetőleg a 6. § (2) bekezdése szerint szükséges tagsági idővel rendelkezett.
10. § (1) Özvegyi nyugdíj segélyre az Alap elhunyt tagjának házastársa (élettársa) jogosult. A jogosultság feltételei - a 9. § rendelkezésének megfelelő eltéréssel - azonosak a társadalombiztosítási özvegyi nyugdíjra megállapított feltételekkel.
A társadalombiztosítási özvegyi nyugdíjra vonatkozó jogszabályoknak az üzemi balesetre, valamint a foglalkozási betegségre és az özvegy végkielégítésére vonatkozó rendelkezései azonban az Alap által folyósítható özvegyi nyugdíj segélyre nem alkalmazhatók.
(2) Az özvegyi nyugdíjsegély havi összege 350 forinttól 1000 forintig terjedhet. Kivételes esetben, a művelődésügyi miniszter hozzájárulásával, az özvegyi nyugdíjsegély 1000 forintnál magasabb - legfeljebb azonban havi 2000 Ft - összegben is megállapítható.
(3) Nem jogosult özvegyi nyugdíjsegélyre az az özvegy, akinek keresete, illetőleg jövedelme nem indokolja özvegyi nyugdíj segélyben részesítését. Ugyanilyen okból a már megállapított özvegyi nyugdíj segély folyósítását szüneteltetni kell.
11. § (1) Az Alap elhunyt tagjának gyermeke, unokája, illetőleg testvére árvasági segélyben ugyanolyan feltételekkel részesülhet, mint a társadalombiztosítási nyugdíjra vonatkozó jogszabályok szerint az elhunyt nyugdíjas vagy dolgozó gyermeke, unokája, illetőleg testvére az árvaellátásban.
(2) Az árvasági segély havi összege gyermekenként 250 forinttól 500 forintig terjedhet.
12. § (1) Szülői nyugdíjsegély az Alap elhunyt tagjának szülőjét, illetőleg nagyszülőjét ugyanolyan feltételekkel illeti meg, mint a társadalombiztosítási nyugdíjra vonatkozó jogszabályok szerint az elhunyt dolgozó vagy nyugdíjas szülőjét, illetőleg nagyszülőjét a szülői nyugdíj.
(2) A szülői nyugdíjsegély havi 350 forinttól 1000 forintig terjedhet.
13. § A temetkezési segély az Alap munkaviszonyban nem állott tagjának, továbbá az Alaptól özvegyi nyugdíjsegélyben, árvasági segélyben vagy szülői nyugdíj segélyben részesülő személy halála esetén annak fizethető ki, aki az eltemettetéséről gondoskodott. Temetkezési segélyben részesíthető az Alap munkaviszonyban nem álló tagja a családtagjának halála esetén, ha eltemettetéséről gondoskodott. A segély összege az Alap tagjának halála esetén 800 forint, egyébként 600 forint.
14. § (1) Méltánylást érdemlő okból az Alap tagjai -ideértve a munkaviszonyban álló tagokat is - és azok családtagjai részére egyszeri, vagy meghatározott időtartamra havonkénti rendkívüli segély adható. Nem folyósítható havonkénti rendkívüli segély annak, aki keresetpótló segélyben részesül.
(2) Az egyszeri rendkívüli segély összege nem haladhatja meg a 3000 forintot, a havonkénti rendkívüli segély összege pedig az 1000 forintot.
15. § (1) A segélykérelmek elbírálására az Alapnál bizottságot kell létesíteni. A bizottság tagjait az illetékes szakszervezet és művészeti szövetség, valamint az Alap által javasolt személyek, továbbá a Művelődésügyi Minisztérium dolgozói közül határozatlan időre, a bizottság elnökét pedig a bizottság tagjai közül 3 évre a művelődésügyi miniszter bízza meg.
(2) A bizottság ügyrendjét - a művelődésügyi miniszter jóváhagyásával - az Alap vezetősége állapítja meg.
(3) A segélykérelemről a bizottság határozatot hoz. A határozatnak a döntés indokait is magában foglaló kiadmányát a kérelmező részére kézbesítetni kell.
(4) A bizottság határozata ellen, annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt, az Alap vezetőségéhez lehet fellebbezni, amely a kérelem ügyében végérvényesen dönt.
16. § (1) Az Alap tagjai a segélyek fedezetéhez a munkaviszonyon kívüli alkotótevékenységükből származó tiszta jövedelmük 3%-ával kötelesek hozzájárulni.
(2) A hozzájárulás alapját, a hozzájárulás levonására köteles szerv állapítja meg akként, hogy az Alap tagjának munkaviszonyon kívüli alkotó tevékenysége után a jövedelemadó alapjául vett összeget a jövedelemadóval és a községfejlesztési hozzájárulással csökkenti.
17. § A 26/1967. (VIII. 26.) Korm. rendelet, e rendelettel együtt, 1968. évi január hó 1. napján lép hatályba.
Orbán László s. k.,
a művelődésügyi miniszter első helyettese