Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

47/1967. (XI. 6.) Korm. rendelet

az állami vállalatok vállalatfejlesztési alapjáról

A vállalatok önállóságának növelése és anyagi érdekeltségük fokozottabb érvényrejuttatása szükségessé teszi, hogy fejlesztési döntéseik megvalósításához megfelelő pénzügyi eszközökkel rendelkezzenek. Ennek érdekében a Kormány a következőket rendeli:

1. § Az állami vállalatok és trösztök (a továbbiakban: vállalat) fejlesztési alapot kötelesek képezni.

2. § A fejlesztési alap pénzügyi forrásai:

a) a vállalat állóeszköz-állománya után elszámolt értékcsökkenési leírás meghatározott hányada;

b) az adózott nyereségnek külön jogszabály szerint az alapba helyezhető része;

c) a Kormány által a népgazdasági tervben vagy külön meghatározott fejlesztési célra adott állami hozzájárulás;

d) tanácsi vállalatoknál a tanács fejlesztési alapjából juttatott összeg;

e) külön jogszabály szerint az alapba helyezhető összeg.

3. § (1) A vállalatnak az állóeszköz-állomány után elszámolt értékcsökkenési leírásból a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott hányadot kell fejlesztési alapjába helyeznie.

(2) A minisztériumok (országos hatáskörű szervek) felügyelete alatt álló ipari és építőipari vállalatoknak - a szénbányászat, a Magyar Villamos-művek, valamint az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt és vállalatai kivételével - az állóeszköz-állomány bruttó értékében 1964. január 1. és 1967. december 31. közötti időben bekövetkezett változás alapján az értékcsökkenési leírásból fejlesztési alapba helyezhető összeget a 2. számú melléklet szerinti mértékben növelniök kell, illetve abból tartalékot kell képezniük.

(3) A vállalat a tartalékolt összeget 1971-75; években egyenlő részletekben használhatja fel.

4. § (1) Az értékcsökkenési leírásból a fejlesztési alapba helyezett összeget - ideértve a tartalékot is - elkülönített bankszámlán kell kezelni. A fejlesztési alapból megvalósított beruházások költségei csak e számla terhére egyenlíthetők ki.

(2) Az értékcsökkenési leírásból a fejlesztési alapot megillető részen felüli összeget a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) felügyelete alá tartozó vállalatok az állami költségvetés javára, a tanácsi vállalatok pedig a felügyeletüket ellátó tanács fejlesztési alapja javára kötelesek befizetni.

(3) A Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt vállalatainak az erő- és munkagépeik után elszámolt értékcsökkenési leírást teljes összegében az állami költségvetés javára kell befizetniük. A pénzügyminiszter - indokolt esetben - engedélyezheti az értékcsökkenési leírás meghatározott részének a fejlesztési alapba helyezését.

5. § (1) A fejlesztési alapot a vállalatok

a) forgóalapjuk bővítésére,

b) beruházások megvalósítására,

c) gépek és berendezések importjával összefüggő letétekre,

d) kommunális adó fizetésére és

e) jogszabályban meghatározott egyéb célra használhatják fel.

(2) Lakásépítés céljára csak a fejlesztési alap nyereségből képzett részének külön jogszabályban meghatározott hányada használható fel.

(3) A budapesti III. kategóriába sorolt vállalatok esetében a fejlesztési alap felhasználását a pénzügyminiszter rendelettel korlátozhatja.

6. § A tanácsi szolgáltató vállalatok, valamint a sütőipari vállalatok fejlesztési alapját a felügyeletet gyakorló tanács átcsoportosíthatja.

7. § E rendelet 1968. január hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról - ideértve az értékcsökkenési leírás befizetésére és a fejlesztési alap pénzeszközeinek kezelésére vonatkozó szabályok megállapítását is - az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben a pénzügyminiszter gondoskodik.

Timár Mátyás s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese

1. számú melléklet a 47/1967. (XI. 6.) Korm. rendelethez

[3. § (1) bek.]

A vállalatok által elszámolt értékcsökkenési leírásból a fejlesztési alapba helyezhető hányad

2. számú melléklet a 47/1967. (XI. 6.) Korm. rendelethez

[3. § (2) bek.]

Az értékcsökkenési leírásból a fejlesztési alapba helyezhető rész növelésének, illetve abból történő tartalékolás kötelezettségének mértéke a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) felügyelete alá tartozó ipari és építőipari vállalatoknál

Tartalomjegyzék