8/1967. (XI. 3.) MÉM rendelet

az állategészségügyi szolgálat egyes kérdéseinek újabb rendezéséről szóló 43/1967. (X. 22.) Korm. rendelet végrehajtásáról

Az állategészségügyi szolgálat egyes kérdéseinek újabb rendezéséről szóló 43/1967. (X. 22.) Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a kormányrendelet végrehajtására - a pénzügyminiszterrel és a munkaügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából állami állategészségügyi intézmények

- a megyei (fővárosi) állategészségügyi állomások és szerveik (állatkórházak, állatorvosi rendelőintézetek, állategészségügyi határállomások, állategészségügyi hivatalok, élelmiszervizsgáló állomások, állategészségügyi telepek, állategészségügyi diagnosztikai laboratóriumok; a továbbiakban együtt: állategészségügyi állomás);

- az állategészségügyi intézetek;

- a Húsipari Állatorvosi Ellenőrző Szolgálat;

- az Állatgyógyászati Oltóanyagellenőrző Intézet.

(2) Az állami állategészségügyi intézmények feladatai közül egyes állategészségügyi igazgatási tennivalók (kötelező oltások, immundiagnosztikai eljárások végrehajtása stb.) elvégzésével - a foglalkoztató szerv előzetes hozzájárulása mellett -az állategészségügyi állomás igazgatója az állomás területén működő üzemi állatorvost is megbízhat.

(3) Az állami állategészségügyi intézmények feladatkörébe tartozó tennivalók maradéktalan elvégzése érdekében az állategészségügyi körzeti rendszert fenn kell tartani.

(4) Kisebb állatlétszámmal rendelkezőnek a 20-nál kevesebb nagyállattal, vagy 60-nál kevesebb kisállattal, vagy 500-nál kevesebb baromfival és nyúllal, vagy 100 kat. holdnál kisebb halastóval rendelkező gazdaságot, illetőleg állattartó telepet kell tekinteni.

2. § (1) A betegségek megelőzéséhez és leküzdéséhez a száj- és körömfájás elleni vakcinát és szérumot, valamint a tuberkulin és mallein kórjelző anyagot az állam ingyenesen bocsátja az állattartók rendelkezésére. Különösen nagy kárt okozó egyes állatbetegségek leküzdéséhez más oltó- és kórjelző anyagok ingyenes rendelkezésre bocsátására az állategészségügyi állomás igazgatója tehet javaslatot.

(2) Ingyenes oltó- és kórjelző anyagot csak állami állatorvos rendelhet és annak felhasználása is csak állami állatorvos ellenőrzése mellett történhet. Az ingyenes oltó- és kórjelző anyagok megrendelését, nyilvántartását, tárolását és elszámolását az 1. számú mellékletben foglaltak szerint kell végezni.

3. § (1) A térítés ellenében végezhető állategészségügyi szolgáltatások a következők:

- az állatkórházak és állatorvosi rendelőintézetek által végzett szolgáltatások;

- az állatszállítás során végzett állatorvosszakértői közreműködés;

- az állategészségügyi határállomásokon az átviteli, behozatali és kiviteli szállítmányok állategészségügyi vizsgálata;

- a közfogyasztásra levágott állatok húsvizsgálata;

- az állatvásárokon, állatfelvásárlásoknál és állatátvételeknél végzett szakértői közreműködés;

- az állami gazdaságok, egyéb állami vállalatok és intézmények, valamint mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek (a továbbiakban: mezőgazdasági üzem) állatállományának az állategészségügyi állomás útján történő állatorvosi ellátása;

- az állami állategészségügyi intézmény által felkérésre végzett egyéb tevékenység.

(2) A térítés összegét a szolgáltatást végző dolgozó szedi be, vagy a szolgáltatást igénybevevő szerv utalja át az állategészségügyi intézmény bevételi számlájára. Az állategészségügyi intézmény jogosult a térítés összegét inkasszó útján is beszedni. Amennyiben a térítést a dolgozó szedte be, köteles azt haladéktalanul az állategészségügyi intézmény bevételi számlájára befizetni. A díjazás ellenében végzett szolgáltatásokról a 7. számú melléklet A) mintája szerinti költségjegyzéket kell kiállítani.

4. § (1) Az állatkórházak és állatorvosi rendelőintézetek által nyújtott állategészségügyi szolgáltatásokért járó térítéseket a 2. számú melléklet tartalmazza. Ugyanezeket a díjakat számíthatja fel a magángyakorlatra jogosult állatorvos (7. §) is.

(2) Az élőállatoknak vasúton, hajón, repülőgépen, gépkocsin vagy egyéb járművön történő szállításánál az Állategészségügyi Szabályzatban előírt állatorvosszakértői feladatok elvégzéséért fizetendő térítés mértékét a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az állategészségügyi határállomásokon az átviteli, behozatali és kiviteli szállítmányok állategészségügyi vizsgálatáért fizetendő térítéseket a 4. számú melléklet sorolja fel.

(4) A közfogyasztásra levágott állatok húsvizsgálatáért a 2. számú melléklet I/1. és IX/b. pontjaiban meghatározott díjakat kell fizetni.

(5) Az állatvásárokon, állatfelvásárlásoknál és állatátvételeknél végzett állatorvosszakértői működésért a 2. számú melléklet I/2. pontjában meghatározott térítést kell fizetni.

(6) Az állategészségügyi intézmény által a fél kérelmére végzett egyéb szolgáltatás térítési díját a szolgáltatást igénybevevő és ellátó esetenként állapítják meg.

(7) A munkaszüneti napon vagy este 21 és reggel 5 óra között teljesített állategészságügyi szolgáltatásokért a megszabott díjak kétszeresét kell fizetni.

5. § (1) A mezőgazdasági üzem által munkaviszony vagy tagsági viszony alapján foglalkoztatott üzemi állatorvos munkabérét, illetőleg részesedését a mezőgazdasági üzem - az érvényben levő rendelkezéseknek megfelelően - állapítja meg és fizeti ki.

(2) A mezőgazdasági üzem az üzemi állatorvos foglalkoztatását vagy annak megszüntetését nyilvántartás végett az állategészségügyi állomásnak előzetesen bejelenteni köteles.

6. § (1) A mezőgazdasági üzem állatállományának az állategészségügyi állomás által végzett állatorvosi ellátása szerződés alapján vagy anélkül történhet.

Amennyiben a mezőgazdasági üzem az állategészségügyi állomással szerződést köt, a szerződésben megnevezheti a választott állatorvost. Szerződés hiányában az állatorvosi ellátás elvégzését az állategészségügyi állomás a körzeti állatorvosra bízza. Egy mezőgazdasági üzem állatorvosi ellátását lehetőleg egy állatorvosra kell bízni. A kijelölt állatorvos helyettesítéséről az állategészségügyi állomás igazgatója gondoskodik. Az állategészségügyi állomás és a mezőgazdasági üzem által kötendő szerződés-mintát az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) A mezőgazdasági üzem által állatállományának állatorvosi ellátásáért az állategészségügyi állomásnak fizetendő térítés mértékét a 6. számú melléklet tartalmazza. A térítés összegét a minden hó utolsó napján meglevő állatlétszám figyelembevételével kell megállapítani Az állatlétszámról szóló bejelentést a 7. számú melléklet B) mintája szerint a következő hó 10. napjáig kell az állategészségügyi állomáshoz beküldeni. A térítés ösz-szegét a következő hó 15. napjáig kell az állategészségügyi állomás bevételi számlájára átutalni. Az állategészségügyi állomás a térítés összegét inkasszó útján is beszedheti.

7. § (1) Állatorvosi magángyakorlat folytatására

- az állategészségügyi állomás által nyilvántartásba vett üzemi állatorvosok,

- a körzeti és városi kerületi állatorvosok,

- a járási és városi főállatorvosok jogosultak.

(2) Az állategészségügyi állomás igazgatója rendkívüli esetben más állatorvos részére is engedélyezheti - meghatározott időre - magángyakorlat folytatását.

(3) Az állatorvosi magángyakorlat folytatására jogosított állatorvos a szükséges felszerelésről saját maga köteles gondoskodni. A kötelezően tartandó műszereket és egyéb felszerelést a 9. számú melléklet sorolja fel.

(4) Nyugdíjas állatorvos csak a hatályos nyugdíj-rendelkezések figyelembevételével, az állategészségügyi állomás igazgatójának engedélyével és csak az engedélyben meghatározott területen folytathat állatorvosi gyakorlatot.

(5) A magángyakorlatot folytató állatorvosok tevékenysége felett az állategészségügyi állomás igazgatója gyakorol szakfelügyeletet. Súlyos mulasztás vagy a megállapítottnál magasabb térítés felszámítása, illetőleg elfogadása esetén a magángyakorlatot folytató állatorvosokat meghatározott időre, de esetenként legfeljebb egy évre tilthatja el a magángyakorlat folytatásától. Az állategészségügyi állomás igazgatójának a magángyakorlattól való eltiltásra vonatkozó határozata ellen a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjéhez lehet fellebbezéssel élni.

(6) Az állategészségügyi állomás a magángyakorlat folytatására jogosult állatorvosokról nyilvántartást köteles vezetni és a magángyakorlat megkezdését vagy megszűnését - a működési területen levő számosállatok számának megjelölésével - az állatorvos lakóhelye szerint illetékes adóhatósággal is közölni kell.

(7) A magángyakorlatból származó jövedelem Után jövedelemadót kell fizetni.

8. § (1) Az állategészségügyi ellátás megfelelő színvonalának biztosítása érdekében az állatorvosi körzeteket és az üzemi állatorvosok számát úgy kell megállapítani, hogy egy állatorvos - beleértve a magángyakorlatát is - 3000 számosállatnál többet ne kezeljen.

(2) Állatorvosok részére 3000 számosállatnál több állat ellátására az állategészségügyi állomás igazgatója adhat kivételesen indokolt esetben engedélyt.

9. § (1) A térítés ellenében végzett állategészségügyi szolgáltatással kapcsolatosan felmerült fuvarról. amennyiben a szolgáltatás helye az állatorvos lakásától 2 km-nél nagyobb távolságra van, az köteles gondoskodni, aki a szolgáltatást igénybe veszi. Amennyiben a szolgáltatást igénybevevő kérésére a szolgáltatást teljesítő saját járművel utazik, az érvényes jogszabályok szerinti km-térítést számíthatja fel. Magángyakorlat esetén a felszámítható díj km-enként 1,30 Ft. Több igénybevevő esetén köztük az utazási költséget egyenlő arányban meg kell osztani.

(2) A járműhasználati díj a szolgáltatást végzőt illeti.

10. § (1) Az állami állategészségügyi intézmények dolgozóit a Munka Törvénykönyvében és a végrehajtásáról szóló szabályokban megjelölt munkabér és egyéb juttatás illeti meg.

(2) Az állami állategészségügyi intézmények dolgozói részére a hatósági járványvédelmi, valamint igazgatási feladataikkal kapcsolatos rendszeres utazási költségeik fedezésére az intézmény igazgatója havi fuvardíjátalányt állapíthat meg.

(3) Az állategészségügyi állomás igazgatója az állatkórház és állatorvosi rendelőintézet, valamint állategészségügyi határállomás dolgozóit ügyeleti és készenléti szolgálatra kötelezheti. A dolgozók részére a szolgálat ellátásáért díjazás jár. Az ügyeleti és készenléti szolgálat elrendelésének feltételeit és módját, valamint díjazását a 8. számú melléklet tartalmazza.

(4) A mezőgazdasági üzemek állatállományának állategészségügyi ellátását végző dolgozókat teljesítménybérben kell részesíteni. A teljesítménybér a mezőgazdasági üzem által fizetett térítés 48 százaléka. A teljesítménybért annak a dolgozónak kell kifizetni, aki a szolgáltatást elvégezte. Amennyiben a szolgáltatást többen végezték, a teljesítménybért a munkában részesedésük, illetve munkabérük arányában kell megosztani.

(5) A térítés fejében szolgáltatásokat végző állami állategészségügyi intézmények anyagi érdekeltségi alapot képezhetnek. Az anyagi érdekeltségi alap a térítés fejében végzett szolgáltatásokért befolyt bevétel 10 százaléka lehet, amelyből 40 százalék a személyi érdekeltség fokozására, 60 százalék pedig az intézmények fejlesztésére használható fel. A személyi érdekeltség fokozására fordítható összeg az összes béralap 5 százalékát nem haladhatja meg.

(6) A mezőgazdasági üzemek állatorvosi ellátásáért kifizetett teljesítménybért, valamint a személyi érdekeltség fokozására létesített alapból kifizetett külön juttatást a nyugdíj megállapításánál figyelembe kell venni és utána nyugdíjjárulékot kell fizetni.

11. § Az állategészségügyi állomás igazgatója, szak-állatorvosa és állategészségügyi határállomási szakállatorvosa részére fizethető bérkiegészítés alapbérük 30 százaléka, az egyéb állami állatorvosok részére fizethető bérkiegészítés pedig alapbérük 12 százaléka lehet.

12. § Ez a rendelet 1968. január 1. napjával lép hatályba; a 14/1957. (IX. 6.) FM számú, valamint a 15/1957. (IX. 29.) F M számú és az 1/1963. (II. 20.) F M rendelet hatályát veszti.

Dr. Dimény Imre s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

1. számú melléklet a 8/1967. (XI. 3.) MÉM rendelethez.

Az ingyenes kiszolgáltatásra kerülő oltó-és kórjelző anyagok megrendelésének, nyilvántartásának, tárolásának és elszámolásának rendje

1. A száj- és körömfájás elleni vakcinát az Állami Vakcinatermelő Intézet (Budapest, XIV. Zászlós utca 31-33.), a többi oltó- és kórjelző anyagot a Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézet (Budapest, X. Szállás utca 5-7.) szállítja.

2. Az ingyenes oltóanyagokat csak az állategészségügyi állomás igazgatója (helyettese) rendelheti meg. A megrendelés előtt az állategészségügyi állomás igazgatója köteles az ingyenes kiadáshoz a MÉM Állategészségügyi Főosztályának engedélyét kikérni. A megrendelésnek tartalmaznia kell:

a) a község (város) megnevezését, ahol az anyagot felhasználni kívánják,

b) annak az állami állatorvosnak nevét és pontos címét, akihez az anyagot küldeni kell,

c) az igényelt anyag megnevezését és mennyiségét,

d) az igénylés indokolását.

3. Az ingyenesen kiszolgáltatásra kerülő kórjelző anyagokat a járási, városi főállatorvos és a körzeti állatorvos közvetlenül is megrendelheti.

4. A megrendelés másolatát meg kell küldeni az Állategészségügyi Állomások Gazdasági Központjához (Budapest, V. Kossuth Lajos tér 11.).

5. A szabályszerű igénylésre az anyagot a Vakcinatermelő Intézet, illetőleg a Phylaxia a megjelölt címre küldi, ellenértékét pedig az Állategészségügyi Állomások Gazdasági Központjának leszámlázza. Az anyag elküldéséről az állategészségügyi állomás igazgatóját értesíti.

6. Az ingyenesen kiszolgáltatandó oltóanyagról az állami állatorvosnak anyagonként nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) az anyag megnevezése,

b) sorszáma,

c) a bevételezés, illetőleg felhasználás kelte,

d) a készletváltozás jogcíme, hivatkozás,

e) a bevételezett mennyiség,

f) a felhasznált mennyiség,

g) készlet.

A kimutatás vezetésére kötelezett állami állatorvos köteles a szállítmányokat kísérő csomagolási jegyzéket, valamint a felhasználásról vezetett oltási kimutatásokat külön-külön összegyűjteni, külön-külön sorszámmal ellátni és két évig megőrizni. A nyilvántartás hivatkozási rovatában bevételezéskor a csomagolási jegyzék, felhasználáskor az oltási kimutatás sorszámát kell bejegyezni.

7. Az anyag felhasználásakor oltási kimutatást kell készíteni. Az oltási kimutatáson fel kell tüntetni az anyag felhasználásának helyét, a beoltott állatok számát, az oltás idejét, a felhasznált anyag mennyiségét. Az oltási kimutatásokon a felhasznált oltóanyag mennyiségét összegezni kell. Ezt az összegezett mennyiséget kell az anyagnyilvántartásba naponként bejegyezni. Az oltási kimutatást az állatorvosnak és az állattartónak is alá kell írnia.

8. Az állomás állami állatorvosai által felhasznált oltóanyagokról az állomásnak az 5. pont alatti adatokat feltüntető összesítő nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás másodpéldányát minden negyedév végén az Állategészségügyi Állomások Gazdasági Központjához kell felterjeszteni.

9. Az anyag tárolásáról a címzett állami állatorvos köteles gondoskodni. A szakszerű tároláshoz állategészségügyi intézmény raktárát is igénybe-veheti.

2. számú melléklet a 8/1967. (XI. 3.) MÉM rendelethez

Állatkórházak ás állatorvosi rendelőintézetek által, valamint az állatorvosi magángyakorlatban felszámítható díjak

I.

Vizsgálati díjak

1. Vizsgálat vagy tanácsadás díja esetleges gyógyszerrendeléssel és gyógyszerbeadással

II.

Sebészeti és belgyógyászati beavatkozások díjai

* Nagyállat: egy ló, szamár, öszvér, szarvasmarha vagy bivaly.

Kisállat: egy juh, kecske vagy sertés, 5 nyúl, 15 baromfi. Kisállatnak tekintendő még egy eb, macska, díszmadár és az egyéb, kedvtelésből tartott állat.

10. Az ingyenesen kiadott anyagok felhasználását és tárolását az állategészségügyi állomás fokozottan köteles ellenőrizni.

A műtétek után szükségesnek mutatkozó utókezelésekért az I/1. pont alatti díjakat kell fizetni,

III.

Szülészeti beavatkozások és műtétek díjai

IV.

Egyéni állattartók állatainak ivartalanítási díjai

A fenti díjak a felhasznált fertőtlenítő anyag és kötszer árát is magukban foglalják.

Ivartalanítás után az esetleg szükséges utókezelésekért az I/1. pont alatti díjak 50%-át kell fizetni.

V.

Gyógyszerek alkalmazása, védőoltások díja

Amennyiben a gyógyszerek beadása nem egyszeri vizsgálattal egyidejűleg történik, állatok tömeges csoportos kezeléséért (légcsőbe fecskendezé-sért, bőr alá, izomba fecskendezésért, gyógyszerek szájon, orron át való beadásáért);

A bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek, mint: lépfene, ragadós száj- és körömfájás, sertéspestis, baromfipestis elleni szérumos védő- és gyógyító oltásokat, valamint a ragadós száj- és körömfájás, brucellózis, juhhimlő, baromfipestis, veszettség és a sertéspestis elleni vakcinás oltásokat díjtalanul kell elvégezni.

VI.

Szavatossági vizsgálat díja

VII.

Diagnosztikai és kiegészítő klinikai vizsgálatok díja

VIII.

IX.

Rendkívüli munkadíjak

a) Tanácskozásban való részvétel (konzílium) díja az 1/1. pontban foglalt díjak kétszerese.

b) Munkaszüneti napon vagy este 21 óra és reggel 5 óra között a fél kérésére végzett ténykedésért az esedékes munkadíjaknak 100%-kal magasabb összegét kell fizetni.

X.

Boncolási díjak

XI.

Az Állatorvostudományi Egyetem klinikáin és rendelőintézeteiben felszámítható állatorvosi munkadíjak a fentiekkel megegyeznek; az oktatási igények érdekében azonban az Egyetem rektora csökkentheti vagy elengedheti azokat.

A díjtételekben fel nem sorolt, kedvtelésből tartott állatok vizsgálati és gyógykezelési díjait az Egyetem rektora a MÉM Állategészségügyi Főosztályával egyetértésben szabályozza.

3. számú melléklet a 8/1967. (XI. 3.) MÉM rendelethez

Állatszállítás alkalmával teljesített állatorvosszakértői működésért felszámítható díjak

3. Az MÉM által meghatározott esetékben a vasúti-, gépkocsi és egyéb szállításoknál az állatok kirakását is a fenti díjtételek ellenében végzett vizsgálat alá kel venni.

4. Meghiúsult állatszállítás esetén az egy szállító fél szabályszerű meghívása alapján az 1., illetőleg 2. pont szerint járó teljes vizsgálati díjat kell felszámítani. Több szállító félnek ugyanarra a helyre szóló egyidejű meghívásra történt kiszállás alkalmával meghiúsult szállítás címén csak egyszeres vizsgálati díjat és csak akkor kell felszámítani, ha valamennyi szállítás elmaradt. Abban az esetben, ha valamennyi szállítmány azonos díjtétel alá esik, 50 Ft-ot, illetőleg 25 Ft-ot, különböző díjtételek alá eső szállítmányok esetén 50 Ft-ot lehet felszámítani.

5. A 4. pontban megállapított díjakat kell felszámítani akkor is, ha a berakás

a) fertőző állatbetegség megállapítása miatt maradt el, vagy

b) a szállító fél hibájából az általa bejelentett időponton túl az eljáró állatorvosnak 1 óránál hosszabb ideig kell várakoznia a berakás megkezdésére.

A székhelyén kívül levő rakodóállomásra vasúton érkező állatorvos nem számíthat fel a b) pontban megjelölt esetben meghiúsult állatszállítás címén díjat, ha az érkezéstől számított egy órán túl visszainduló első vonat elindulásáig a berakást befejezték.

6. A felszámított díjakat a 7. számú mellékletben közölt mintájú költségjegyzéken kell elszámolni.

A költségjegyzéket 3 példányban a következő módon kell kiállítani:

A működés helye rovatba a berakás helyét: a befizető neve és lakcíme rovatba a szállító fél adatait; a végzett munka rovatba a szállított állatok darabszámát és faját, valamint azok származási és rendeltetési helyét; a felszámított költségek rovatba a vizsgálati díjat, a teljesített km-ek alapján járó fuvardíjat; az egyéb költség rovatba a felszámított munkadíjat; a vasúti, gépkocsi száma rovatba a vasúti kocsi számát, illetőleg a gépkocsi forgalmi rendszámát kell beírni. A költségjegyzéket a féllel alá kell íratni.

A költségjegyzék első példányát a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig az állategészségügyi állomáshoz kell szolgálati úton, összesítő jegyzék kíséretében beküldeni. A beszedett vizsgálati díjakat az állategészségügyi állomás bevételi számlájára kell befizetni.

A költségjegyzék második példányát a szállító félnek kell átadni, harmadik példányát pedig az állatorvos összegyűjtve 2 évig megőrizni tartozik.

4. számú melléklet a 8/1967. (XI. 3.) MÉM rendelethez

Az állategészségügyi határállomásokon fizetendő díjak

Az állategészségügyi határállomásokon az állategészségügyi ellenőrzés alá tartozó küldemények behozatala, kivitele és átvitele esetén a szállító (fuvarozó) terhére a következő díjakat kell felszámítani:

1. Átvitel esetén a beléptetés alkalmával vasúti kocsinként, tehergépkocsinként (a pótkocsi külön kocsinak számít) 50 Ft-ot, uszály- (hajó-) rakományonként 75 Ft-ot, darabáruként a teheráru-forgalomban 25 Ft-ot. A kiléptetésnél végzett ellenőrzés díjtalan.

2. Behozatal és kivitel esetén vasúti kocsinként, tehergépkocsinként (a pótkocsi külön kocsinak számít) és repülőgépenként 25 Ft-ot, uszály- (hajó-) rakományonként 50 Ft-ot, darabáruként a teher-áruforgalomban 15 Ft-ot.

3. Az utasforgalomban szállított küldemények ellenőrzése díjtalan.

4. A felszámított díjakat a területileg illetékes állategészségügyi állomás bevételi számlájára kell befizetni.

5. számú melléklet a 8/1967. (XI. 3.) MÉM rendelethez

6. számú melléklet a 8/1967. (XI. 3.) MÉM rendelethez

A mezőgazdasági nagyüzemek közös állatállományának szerződéssel (átalány ellenében) állatorvosi ellátásért fizetendő havi díjak

7. számú melléklet a 8/1967. (XI. 3.) MÉM rendelethez

A) minta

KÖLTSÉGJEGYZÉK

a felszámítot állatorvosi szakértői díjakról és költségekről

B) minta

8. számú melléklet a 8/1967. (XI. 3.) MÉM rendelethez

Az állatkórházak, állatorvosi rendelőintézetek és állategészségügyi határállomások dolgozóinak ügyeleti és készenléti szolgálata

I.

Az ügyeleti (készenléti) szolgálat elrendelése

1. Egyes állatkórházakban, állatorvosi rendelőintézetekben és állategészségügyi határállomásokon (a továbbiakban: intézmény) az állatok gyógykezelésének és vizsgálatának munkaidőntúli zavartalan elvégzése érdekében - a 3., illetőleg a 4. pontban meghatározott feltételek fennforgása esetén - az állatorvosok részére készenléti, az egyéb állategészségügyi dolgozók részére pedig ügyeleti szolgálatot kell elrendelni. Az ügyeleti (készenléti) szolgálatba egyidejűleg egy-egy állatorvos és egy-egy segédszemélyzet osztható be.

2. Az ügyeleti (készenléti) szolgálatot az állat-eg egészségügyi állomás igazgatója rendelheti el.

Az elrendelt ügyeleti (készenléti) szolgálat beosztásának jóváhagyott tervezetét az intézmény vezetője (állatkórházban a vezető szakállatorvos, állategészségügyi határállomásokon az állategészségügyi állomás igazgatója) köteles az intézményben kifüggeszteni és a közvetlen érdekelteket beosztásukról a tárgyhónapot megelőző héten értesíteni. Az esetleges változásról az érdekelt dolgozókat legkésőbb a szolgálatot 48 órával megelőzően értesíteni kell. Rendkívüli esetben az állategészségügyi állomás igazgatója azonnali ügyeleti (készenléti) szolgálatot is elrendelhet.

3. Az ügyelet (készenlét) állatkórházban, állatorvosi rendelőintézetben elrendelhető, ha

a) az előző években az évenkénti bejáró (ambuláns) beteg állatok száma az 1000 db-ot, vagy a kórházi ápolási napok száma az 1000 ápolási napot meghaladta;

b) a személyi feltételek (az állatkórház személyi létszáma legalább 2-3 állatorvos és 2-3 fő segédszemélyzet) biztosítottak;

c) a szolgálat ellátásához szükséges helyiség megfelelő berendezéssel (fekhely, takaró stb.) rendelkezésre állnak.

4. Azokon az állategészségügyi határállomásokon, ahol az állandó szolgálat ellátása az alkalmazott állatorvosok csekély száma miatt 8 óránkénti váltással nem oldható meg, az állategészségügyi állomás igazgatója készenléti szolgálatot rendelhet el, ha

a) a határállomáson szolgálatot teljesítő szakállatorvosok száma a 2 főt nem haladja meg;

b) az állomás csekély forgalma miatt a szolgálatot külön megbízás alapján más beosztásban levő állami (körzeti, járási, városi stb.) állatorvos látja el.

5. Az állatorvosok és egyéb alkalmazottak ügyeleti (készenléti) tartózkodási helyét minden esetben az állategészségügyi állomás igazgatója határozza meg.

6. Az ügyeleti (készenléti) szolgálat munka végzéstől munka kezdésig tart. Minden ügyeleti (készenléti) szolgálatért a dolgozók részére a II. részben előírt díjakat kell fizetni.

7. A díjazáshoz szükséges összeget az 1967. évben az állategészségügyi állomások költségvetésében előirányzott összegekből történő megtakarítással kell biztosítani, a további években pedig az állategészségügyi állomások költségvetésében kell előirányozni. A költségvetésben előirányzott ügyeleti (készenléti) szolgálatok számát egyik évről a másikra csak akkor szabad emelni, ha az mennyiségi fejlesztés (új intézmény létesítése, létszámemelkedés stb.) miatt szükséges.

8. Az ügyeleti (készenléti) díjakat a tárgyhónapot követő hó második bérfizetési napjáig kell kifizetni. Az ügyeleti (készenléti) idő alatt végzett munkáért túlmunkadíjat folyósítani nem szabad.

II.

Az ügyeleti (készenléti) szolgálat díjazása

A) Az állatkórházak, állatorvosi rendelőintézetek állatorvosának készenléti díjazása

Az állatorvosok készenléti díja

a) a havonta készenlétben eltöltött

280 óráig 300 Ft

b) a havonta készenlétben eltöltött

280 órán túl 500 Ft

B) Az állatkórházak, állatorvosi rendelőintézetek középfokú állategészségügyi képesítéssel rendelkező dolgozóinak ügyeleti díjazása

A középfokú állategészségügyi képesítéssel rendelkező dolgozókat (technikus, felcser) valamennyi állatkórházban, állategészségügyi rendelőintézetben az ügyeleti szolgálat ellátásáért esetenként 50 Ft díjban kell részesíteni.

C) Az állatkórházak, állatorvosi rendelőintézetek műszaki és szakmunkás képesítéssel rendelkező dolgozóinak ügyeleti díjazása

A műszaki szakképesítéssel rendelkező dolgozókat (műszaki technikus, szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező dolgozók) valamennyi állatkórházban, állatorvosi rendelőintézetben az ügyeleti szolgálat ellátásáért esetenként 40 Ft díjban kell részesíteni.

D) Az állatkórházak, állatorvosi rendelőintézetek nem szakképzett dolgozóinak ügyeleti díjazása

A nem szakképzett dolgozókat (állatápolókat, betanított munkásokat stb.) valamennyi állatkórházban, állatorvosi rendelőintézetben az ügyeleti szolgálat ellátásáért esetenként 30 Ft díjban kell részesíteni.

E) Az állategészségügyi határállomások szakállatorvosainak készenléti díjazása

1. A határállomás szakállatorvosa vagy az e feladattal külön megbízott más beosztásban levő állami állatorvos az állatok, állati eredetű termékek és fertőző betegségek terjesztésére alkalmas tárgyak behozatalával, kivitelével és átvitelével kapcsolatos állandó (éjjel-nappali) állategészségügyi ellenőrzést a napi 8 órai munkaidőn túl, valamint a heti pihenő-, illetőleg a munkaszüneti napokon készenléti szolgálat keretében végzi.

2. A határállomási szakállatorvost a készenléti szolgálat ellátásáért készenléti díjátalányban kell részesíteni. A díjátalány havi összege:

a) a havonta készenlétben eltöltött

280 óráig 300 Ft,

b) a havonta készenlétben eltöltött

280 órán túl 500 Ft.

3. A határállomási állatorvosi szolgálatot külön megbízás alapján ellátó más beosztásban levő állami állatorvost az állandó készenléti szolgálatért havonta 200 Ft készenléti díjátalányban kell részesíteni.

4. A 2. és 3. pont szerint készenléti díjátalányban részesülő szakállatorvosok a heti pihenő vagy a munkaszüneti napokon végzett szállítmány díjazás alá tartozó vizsgálatért az átalányon kívül külön díjazásban nem részesülhetnek.

5. A készenléti díjátalányt havonta utólag, két részletben - az illetménnyel együtt - kell kifizetni.

6. A készenléti díjátalányban részesülők helyettesítése esetén a 3/1962. (Mg É 5.) FM számú utasítással módosított 35/1960. (Mg É 32.) F M számú utasításban meghatározottak szerint kell eljárni.

7. Ha a munkaviszony, vagy a helyettesítés egy hónapnál rövidebb ideig tart, a készenléti díjátalány összegét arányosan kell megállapítani.

8. A készenléti díjátalányra jogosult állatorvosok készenléti díjátalányát e rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül meg kell állapítani, s erről őket írásban értesíteni kell.

III.

A szabályozás nem terjed ki az állatkórházak, állatorvosi rendelőintézetek és az állategészségügyi határállomások kivételével egyéb állatorvosi munkaterületeken dolgozó állatorvosokra.

9. számú melléklet a 8/1967. (XI. 3.) MÉM rendelethez

A magángyakorlatot folytató állatorvos kötelező műszerkészlete