14/1968. (XII. 21.) BkM rendelet

a vásárokról és piacokról

A belkereskedelmi miniszter feladatairól és hatásköréről szóló 2019/1967. (IV. 27.) Korm. határozatban foglalt felhatalmazás alapján - az érintett szervekkel egyetértésben - az alábbiakat rendelem.

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a) az országos állat- és kirakóvásárra, a heti állat- és kirakóvásárra (hetipiac), a búcsúvásárra, az alkalmi (ünnepi) vásárra és az autóvásárra (a továbbiakban: vásár),

b) a napi élelmiszerpiacra, az élelmiszer nagypiacra (viszonteladói piac), a virág nagypiacra és a használtcikk piacra (a továbbiakban: piac).

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a Budapesti Nagyvásártelepre, az üzleti kiárusításra vagy ezzel egy tekintet alá eső alkalmi árusításra még akkor sem, ha az eladó ezt vásár elnevezéssel szervezi, továbbá az egyedi engedély (jogosítvány) alapján közterületen folytatott árusításra.

Piac fenntartása

2. §

Város, városi kerület és község, városi, illetve községi tanácsrendelet alapján illetékes szerve útján piacot tarthat fenn.

Vásártartás

3. §

(1) Vásárt járási jogú város, városi kerület, illetőleg község (a továbbiakban: vásártartó) saját tanácsrendelete és az illetékes I. fokú hatóság [13. § (1) bek.] engedélye alapján tarthat.

(2) Alkalmi ünnepi vásárt az illetékes I. fokú hatóság eseti engedélye alapján más vásártartó is tarthat.

(3) A vásár egy vagy több árucikkre (állatfajra) korlátozva is engedélyezhető.

(4) A vásár helyét, időpontját és jellegét a vásártartónak a helyben szokásos módon úgy kell közzétennie, illetőleg az érintett hatóságokat úgy kell értesítenie, hogy arról a fogyasztók, a vásározók, valamint az érintett hatóságok kellő időben értesülhessenek.

Vásár- és piactér

4. §

Vásárt és piacot csak az engedélyben, illetőleg a tanácsrendeletben feltüntetett helyen (vásártéren, piactéren, vásárcsarnokban, a közterület vagy közforgalom számára átengedett magánterület meghatározott részén) szabad tartani.

Vásár ideje

5. §

(1) Az országos állat- és kirakóvásár napja (napjai) az engedélyokiratban

a) a hónap valamely napjaként (pl. május 15-e); vagy

b) a hét valamely napjaként (pl. május 15-ét magában foglaló hét keddje) határozható meg.

(2) Az előző bekezdésben foglalt rendelkezés végrehajtása során a hét kezdőnapjának a vasárnapot kell tekinteni.

(3) Az elmaradt országos állat- és kirakóvásár pótlólagos megtartása (pótvásár) tekintetében a vásártartónak legkésőbb a pótvásár napját 24 nappal megelőzően kell intézkednie.

Vásáron forgalombahozható áruk

6. §

(1) Országos és heti kirakóvásáron - marhalevél váltásának kötelezettsége alá eső állat kivételével - bármely termék forgalombahozható.

(2) Országos és heti állatvásáron marhalevél váltásának kötelezettsége alá eső és egyéb élőállat, továbbá a bognár, kocsigyártó, köteles és szíjgyártó ipar köréhez tartozó, valamint a kialakult szokások szerint állatvásáron árusítható egyéb termék hozható forgalomba.

(3) Búcsúvásáron kegytárgy, a búcsúval kapcsolatos könyv (kiadvány, fénykép, levelezőlap stb.), játék, emléktárgy, bazáráru, élő- és művirág, mézeskalács, édesipari termék, továbbá a kialakult szokások szerint búcsúvásáron árusítható egyéb termék hozható forgalomba.

(4) Autóvásáron használt jármű hozható forgalomba.

Piacon forgalombahozható áruk

7. §

(1) Napi élelmiszer-piacon és élelmiszer nagypiacon élelmiszer, marhalevél váltására nem kötelezett élőállat, élő- és művirág, mezőgazdasági termény és termék, fenyőfa, tűzifa hozható forgalomba.

(2) Virág nagypiacon élő- és művirág, fenyőfa, virágmag, palánta, dísznövény, valamint a virágkereskedés üzletköréhez tartozó egyéb árucikk, illetve a virág forgalombahozásához szükséges kiegészítő- és mellékcikk hozható forgalomba.

(3) Használtcikk piacon minden használtcikk (anyag) forgalomba hozható.

Vásárokra és piacokra vonatkozó közös rendelkezések

8. §

(1) Vásáron és piacon vendéglátóipari, kölcsönző, megőrző, mutatványos, valamint szolgáltató és javítóipari tevékenység folytatható.

(2) A vásártéren, illetőleg piactéren állandó telephellyel, illetőleg a vásártartó eseti engedélyével rendelkező kereskedésben (vendéglátó egységben) a vásár, illetőleg a piac idején is forgalombahozható a kereskedés szakmájának üzletköréhez tartozó termék, függetlenül a vásár, illetve a piac jellegétől.

(3) Vásáron és piacon nem hozható forgalomba

a) nemesfém,

b) gyógyszer,

c) látást javító szemüveg,

d) tűzveszélyes, robbanó- és robbantószer,

e) bármely termék, amelynek forgalombahozatala jogszabályba ütközik.

Vásári és piaci árusítás feltételei

9. §

(1) Vásáron és piacon terméket az hozhat forgalomba, illetőleg a 8. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet az folytathatja, aki a termék forgalombahozatalára, illetőleg a tevékenység folytatására egyébként jogosult.

(2) Napi élelmiszer-piacon, élelmiszer nagypiacon és virágnagypiacon árut forgalomba hozhat

a) a termelő (feldolgozó), a mezőgazdasági nagyüzem alkalmazottja (tagja), vagy aki a terméket termékértékesítési szerződéssel felvásárolta,

b) aki a termék forgalombahozatalára egyébként jogosult és a piactéren állandó elárusítóhelye van.

(3) Használtcikk piacon használtcikket (anyagot) forgalomba hozhat

a) aki annak forgalombahozatalára egyébként jogosult és a piactéren állandó elárusítóhelye van,

b) magánszemély, kizárólag személyi használati tárgyait.

(4) A piac fenntartója

a) a napi élelmiszer-piacon - még az ott tartott hetivásár idején is - megtilthatja a használtcikk forgalombahozatalát, ha használt cikk árusítására külön piacteret tart fenn,

b) meghatározott (pl. havonta egy) hetivásárra korlátozhatja magánszemélyek személyi használatú tárgyainak a forgalombahozatalát.

Helyfoglalás

10. §

(1) Vásáron és piacon az árusok, illetőleg a szolgáltatók helyét - esetleg szakmák szerint elkülönítve - a vásár-, illetve piactartó jelöli ki illetékes szerve útján.

(2) Vásáron és piacon a használtcikket árusítókat a többi árustól elkülönítve kell elhelyezni.

(3) Országos és heti vásáron, valamint búcsúvásáron a helyfoglalás sorrendje a következő:

a) állami és szövetkezeti kereskedelem, állami és szövetkezeti iparvállalat, mezőgazdasági nagyüzem, kisipari szövetkezet, ideértve ezek vásározó részlegeit és mozgóárusait,

b) magánkereskedő,

c) magánkisiparos,

d) magánszemély.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott csoportokon belül érkezés szerint a helyfoglalás sorrendje a következő:

a) helybeliek,

b) járásbeliek, ideértve a járás területén fekvő városokat is,

c) megyebeliek, ideértve a megye területén fekvő városokat is,

d) szomszédos megyebeliek,

e) egyéb megyebeliek.

(5) Az az árus vagy szolgáltató, akinek a vásártéren, illetőleg piactéren állandó telephelye nincs és a vásár, illetőleg a piac napi kezdő időpontja előtt legalább egy órával helyfoglalásra nem jelentkezik, a helyfoglalásnak a (3) és (4) bekezdésben meghatározott sorrendjére nem tarthat igényt, hanem érkezése sorrendjében foglalhat helyet.

(6) A vásártartó megengedheti, hogy a vásártéren, illetőleg piactéren állandó telephellyel rendelkező árus, illetve szolgáltató a vásár, illetőleg a piac idején állandó elárusítóhelye helyett a (3) és (4) bekezdésben szabályozott módon foglaljon helyet.

Helypénz

11. §

A helypénz mérvét, a helypénz kivetésének, beszedésének módját a vásár-, illetve piactartó tanács rendelettel határozza meg.

A vásár és piac fenntartásának feltételei

12. §

(1) A vásáron és a piacon a rendészeti, tűzrendészeti és közlekedésrendészeti, közegészségügyi és köztisztasági, valamint az állategészségügyi szabályokat meg kell tartani.

(2) A vásár és a piac, továbbá a vásártér és a piactér létesítése, áthelyezése, helyének, jellegének és időpontjának megváltoztatása és megszüntetése előtt az Állami Közegészségügyi-Járványügyi Felügyelet illetékes szerve, a területileg illetékes termelőszövetkezetek területi szövetsége, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek megyei szövetsége (MESZÖV), a kisipari szövetkezetek megyei szövetsége (KISZÖV), a Kiskereskedők Országos Szabadszervezete (KISOSZ) és a Kisiparosok Országos Szervezete (KIOSZ) helyi szerve véleményét előzetesen meg kell hallgatni.

Hatóságok

13. §

(1) Járási jogú városban tartott vásár tekintetében a megyei, városi kerületben tartott vásár tekintetében a fővárosi, illetőleg a megyei jogú városi, községben tartott vásár tekintetében a járási tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szerve útján (I. fokú hatóság)

a) engedélyezi:

- a vásár (pótvásár) tartását, helyének jellegének vagy időpontjának megváltoztatását, a vásár megszüntetését,

- a vásártér létesítését és használatbavételét,

b) nyilvántartja az engedélyezett vásárokat (pótvásárokat) azok jellege, helye és időpontja szerint.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ügyekben városban megtartott vásár tekintetében a belkereskedelmi miniszter, a községekben megtartott vásár tekintetében a megyei tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szerve jár el II. fokon.

(3) A fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi szakigazgatási szerve minden év október hó 31. napjáig megküldi a belkereskedelmi miniszternek a következő naptári évben a területén tartandó országos állat- és kirakóvásárok jegyzékét, valamint kellő időben [3. § (4) bek.] bejelenti a pótvásárokat.

(4) A vásár-, illetve piactartó járási jogú város, városi kerület, illetőleg község tanácsa

a) tanácsrendeletben határoz a piac tartásáról, ennek jellegéről, helyéről és időpontjáról, a piactér létesítéséről,

b) végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerve útján engedélyezi a piactér használatba vételét, nyilvántartja a területén engedélyezett piacokat azok jellege, helye és időpontja szerint, továbbá a piactereket ellenőrzi a területén tartott vásárok és piacok rendjét, gondoskodik a vásártér és a piactér folyamatos és korszerű fejlesztéséről, a vásárnak kellő időben és módon történő meghirdetéséről, a vásártér, illetőleg a piactér megfelelő előkészítéséről és arról, hogy a vásáron és a piacon a jogszabályok rendelkezéseit megtartsák.

Átmeneti rendelkezések

14. §

(1) A rendelet hatálybalépésekor engedélyezett vásárnak, illetőleg piacnak kell tekinteni azt a vásárt, illetőleg piacot, amelyet 1968. évben engedély vagy a kialakult szokások alapján megtartottak. 1969. június hó 30. napjáig határozatban kell megállapítania az I. fokú hatóságnak, hogy a területén mely vásárt, a piactartónak pedig, hogy a területén mely piacot tartottak meg 1968. évben a kialakult szokások alapján.

(2) A havi állat- és kirakóvásárokat 1969. január hó 1. napjától országos állat- és kirakóvásárként kell kihirdetni és megtartani. Az I. fokú hatóságnak 1969. június 30. napjáig gondoskodnia kell arról, hogy a havi állat- és kirakóvásárra kiadott és érvényben levő engedély ennek megfelelően módosuljon.

(3) A vásártartónak a jelen rendelettel összhangban levő vásári és piaci tanácsrendeletét legkésőbb 1969. évi június hó 30-ig közzé kell tenni.

15. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a heti piacok engedélyezésének a megyei tanács vb. kereskedelmi osztály hatáskörébe utalásáról szóló 1735/1854. (K. É. 40.) BkM utasítás, a vásártartással kapcsolatos feladatoknak a megyei tanács végrehajtó bizottság hatáskörébe utalásáról szóló 61/1954. (K. É. 38.) BkM utasítás, a piacokról, a piaci helypénzszedésről, valamint a piaci élelmiszerárusításról, közegészségügyi rendjéről szóló egységes tanácsrendelet elkészítése tárgyában kiadott 111/1956. (K. É. 33.) BkM utasítás, a vásározás rendjéről és az állami kiskereskedelmi vállalatok vásározó részlegeinek működéséről szóló 26/1956. (K. É. 7.) BkM utasítások hatályukat vesztik.

Szurdi István s. k.,

belkereskedelmi miniszter