1/1968. (IV. 9.) EüM rendelet

a szakorvosi képesítésről szóló 7/1960. (VIII. 24.) EüM rendelet kiegészítéséről

Az 51/1959. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem.

1. §

A 7/1960. (VIII. 24.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következőképpen egészül ki:

(Szakorvosi képesítés az alább felsorolt orvosi szakmákból szerezhető)

"31. igazságügyi orvostan,

32. igazságügyi elmeorvostan,

33. üzemorvostan,

34. repülőorvostan."

2. §

A R. 3. §-ának (2) bekezdése a következőképpen módosul:

"(2) A szakorvosi vizsgára bocsátás feltételeit az egészségügyi miniszter - az igazságügyi orvostan és igazságügyi elmeorvostan tekintetében az igazságügyminiszterrel, a repülőorvostan tekintetében a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - utasítással szabályozza."

3. §

A R. 5. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Igazságügyi orvostanból, igazságügyi elmeorvostanból és repülőorvostanból a szakorvosi vizsgát az Országos Szakorvos-képesítő Vizsgabizottság (a továbbiakban: OSZV.), illetve a budapesti Szakorvosi Vizsgáztató Bizottság tagjaiból alakított és Budapesten működő vizsgáztató bizottság előtt kell letenni.",

4. §

A R. 6. §-ának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A kórbonctani, a közegészségtani és jáárványtani, az orvosi laboratóriumi, a közegészségügyi és járványügyi laboratóriumi, az igazságügyi orvostani, az igazságügyi elmeorvostani és a repülőorvostani szakorvosi vizsga célja megállapítani azt, hogy a szakorvosjelölt megfelelő elméleti és gyakorlati szaktudással képes-e az illető orvosi szakmába tartozó vizsgálatokat elvégezni és a vizsgálati eredményeket megfelelően értékelni."

5. §

(1) E rendelet hatálybalépésének napjától számított három hónapon belül előterjesztett kérelmére szakorvosi vizsga letétele nélkül igazságügyi orvostanból, vagy igazságügyi elmeorvostanból szakorvosnak minősíthető az a szakorvos, aki a kórbonctani és kórszövettani vizsgálatokból, vagy a klinikai szakmák valamelyikéből szerzett szakorvosi képesítését követően a rendelet hatálybalépése napjáig legalább négy éven át bírósági orvosként, illetőleg állandó igazságügyi orvos-szakértőként működött és a rendelet hatálybalépésekor is ilyen munkakörben működik.

(2) Az (1) bekezdésben említett kérelem tárgyában, valamint abban a kérdésben, hogy az orvost a szakorvosi cím az igazságügyi orvostanból, vagy az igazságügyi elmeorvostanból illeti meg, az Egészségügyi Tudományos Tanács véleményének meghallgatása után az OSZV elnöke határoz. A szakorvosi minősítés iránti kérelmet az OSZV elnökéhez kell benyújtani.

6. §

Az az orvos, aki e rendelet hatálybalépése előtt a törvényszéki orvosi vizsgát letette, az igazságügyi orvostanból, vagy az igazságügyi elmeorvostanból szakorvosi cím használatára jogosult. Abban a kérdésben, hogy az orvost a két szakorvosi cím közül melyik illeti meg - az orvos kérelmére - az Egészségügyi Tudományos Tanács véleményének meghallgatása után - az OSZV elnöke dönt és a szakorvosi cím használatáról szakorvosi bizonyítványt állít ki.

7. §

(1) E rendelet hatálybalépésének napjától számított három hónapon belül előterjesztett kérelemre szakorvosi vizsga letétele nélkül üzemorvostanból szakorvosnak minősíthető az az orvos, aki

a) e rendelet hatálybalépését megelőzően legalább hat éven át és e rendelet hatálybalépésének napján is az Országos Munkaegészségügyi Intézetben tudományos munkatársi, vagy ennél magasabb beosztásban, a minisztériumokban, illetőleg a Szakszervezetek Országos Tanácsánál üzemegészségügyi munkakörben osztályvezetői vagy orvosfőelőadói beosztásban, vagy megyei, fővárosi üzemi főorvosi, vagy üzemi főorvosi munkakörben dolgozott, legalább hat hónapi belgyógyászati gyakorlattal rendelkezik, az alapfokú üzemi orvosi tanfolyamot elvégezte és annak anyagából sikeres vizsgát tett;

b) a belbetegségekből szakorvosi képesítéssel rendelkezik és a képesítésének megszerzése után e rendelet hatálybalépésének napjáig legalább négy éven át és e rendelet hatálybalépésének napján is főfoglalkozású üzemi orvosi munkakörben dolgozott, az alapfokú üzemi orvosi tanfolyamot elvégezte és annak anyagából sikeres vizsgát tett, vagy

c) a rendelet hatálybalépése napját megelőzően nyolc éven át és e rendelet hatálybalépésének napján is főfoglalkozású üzemi orvosi munkakörben dolgozott, hat hónapi belgyógyászati gyakorlattal rendelkezik, az alapfokú üzemi orvosi tanfolyamot elvégezte és annak anyagából sikeres vizsgát tett.

(2) Az (1) bekezdésben említett kérelem tárgyában - az Egészségügyi Tudományos Tanács véleményének kikérése után - az OSZV elnöke dönt. A kérelmet az OSZV elnökéhez kell benyújtani.

8. §

Repülőorvostanból - szakorvosi vizsga letétele nélkül - a szakorvossá való minősítés feltételeit az egészségügyi miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértésben külön szabályozza.

9. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 16379/1894. IM rendelet (Rendeletek Tára 474. oldal), a 33 000/1920. IM rendelet (Rendeletek Tára 880. oldal), a 15 402/1931. IM rendelet (Rendeletek Tára 498. oldal) és az 54 926/1940. IM rendelet (Rendeletek Tára 2883. oldal) hatályát veszti.

(2) A szakorvosi vizsgával kapcsolatos részletes eljárási szabályokat az igazságügyi orvostanból és igazságügyi elmeorvostanból az igazságügyminiszterrel, a repülőorvostanból pedig a honvédelmi miniszterrel egyetértésben az egészségügyi miniszter állapítja meg.

Dr. Szabó Zoltán s. k.,

egészségügyi miniszter