20/1968. (V. 21.) Korm. rendelet

a családi pótlékról szóló 16/1966. (VI. 1.) Korm. rendelet módosításáról

1. §

A 16/1966 (VI. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § E rendelet hatálya kiterjed:

a) a munkaviszonyban álló dolgozókra;

b) a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezeti tagokra;

c) az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek tagjaira;

d) a fegyveres erők, továbbá a fegyveres és rendészeti testületek (a továbbiakban: fegyveres testületek) hivatásos és továbbszolgáló állományába tartozó tagjaira és nyugállományú tagjaira;

e) a kisipari szövetkezeti tagokra;

f) a bedolgozói munkaviszonyban álló dolgozókra;

g) az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjasokra;

h) a felsőoktatási intézmények társadalmi tanulmányi ösztöndíjban részesülő hallgatóira;

i) az utolsó éves szakmunkástanulókra."

2. §

(1) A R. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egyedülálló dolgozó, továbbá az a vak dolgozó, akinek házastársa (élettársa) is vak, egy gyermek után is jogosult családi pótlékra."

(2) A R. 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) tizenhatodik életévét nem töltötte be és testi vagy szellemi fogyatkozása vagy olyan betegsége miatt, amely legalább egy éve tart vagy egy év alatt előreláthatólag nem szűnik meg, állandó ápolásra vagy felügyeletre szorul;"

3. §

A R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § Nem jár családi pótlék a dolgozónak - a 2. § (2) bekezdésében említett egyedülálló, illetőleg vak dolgozó kivételével - az árvaellátásban részesülő gyermeke után."

4. §

A R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § A családi pótlék a dolgozónak munkaviszonya megszűnését követően is jár arra az időre, amíg

a) katonai szolgálatot teljesít, vagy az illetékes felügyeleti szerv megbízásából külföldön ösztöndíjjal tanulmányokat folytat, vagy állami-, szövetkezeti- társadalmi szerv által rendezett egész napos iskolán (tanfolyamon, edzőtáborban) vesz részt, feltéve, hogy a felsorolt körülmények bekövetkezésének hónapjában vagy a megelőző hónapban családi pótlékra igényt adó munkaviszonyban állt;

b) táppénzben vagy terhességi- gyermekágyi segélyben részesül."

5. §

(1) A R. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 2. § (2) bekezdésében említett egyedülálló, illetőleg vak dolgozónak egy gyermeke után havi 140 forint, két gyermeke után havi 340 forint, ennél több gyermeke után pedig az (1) bekezdésben megjelölt összegű családi pótlék jár."

(2) A R. 10. §-a (3) bekezdésében a "fogyatkozásban" szó után "illetőleg betegségben" szavakat kell felvenni.

6. §

A R. III. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

"III. A MEZŐGAZDASÁGI ÉS A HALÁSZATI TERMELŐSZÖVETKEZETI, VALAMINT AZ EGYSZERŰBB MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETI TAGOK CSALÁDI PÓTLÉKA."

7. §

A R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"16. § (1) Családi pótlékra jogosult az a termelőszövetkezeti tag, aki az előző naptári évben, ha férfi, legalább 120, ha pedig nő, legalább 80 munkanapot dolgozott a közös munkában.

(2) Az a termelőszövetkezeti tag, aki az előző naptári évben 120 (nő 80) napnál kevesebb munkanapot dolgozott, családi pótlékra a teljesített munkanapok arányában a következő naptári év első napjától számítva annyi hónapra jogosult, ahányszor 10 (nő 7) munkanapot dolgozott a közös munkában.

(3) A közös munkában töltött napok számítására vonatkozó részletes szabályokat a SZOT - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa főtitkára véleményének meghallgatásával - szabályzattal állapítja meg."

8. §

A R. 19. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"19. § (1) A termelőszövetkezeti tagnak egy naptári hónapra járó családi pótlék összege a következő

két gyermek után összesen 200,- Ft,

három gyermek után összesen 360,- Ft,

minden további gyermek után

gyermekenként további 120,- Ft.

(2) A termelőszövetkezet egyedülálló tagjának és annak a vak termelőszövetkezeti tagnak, akinek házastársa (élettársa) is vak, egy gyermeke után havi 120 forint, két gyermeke után havi 240 forint, ennél több gyermeke után pedig az (1) bekezdésben megjelölt összegű családi pótlék jár.

(3) A 2. § (3) bekezdésében megjelölt fogyatkozásban, illetőleg betegségben szenvedő egy gyermek után a termelőszövetkezeti tagnak havi 120 forint családi pótlék jár. Annak a termelőszövetkezeti tagnak, aki két gyermek után jogosult családi pótlékra és ezek közül egyik gyermeke vagy pedig mindkét gyermeke a 2. § (3) bekezdésében megjelölt fogyatkozásban, illetőleg betegségben szenved, a két gyermek után havi 240 forint családi pótlék jár. Három vagy több gyermek után a termelőszövetkezeti tagot minden esetben az (1) bekezdésben megjelölt összegű családi pótlék illeti meg."

9. §

A R. kiegészül a következő 19/A. §-sal:

"19/A. § (1) A termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó rendelkezések szerinti feltételekkel és mértékben családi pótlékra jogosult az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetnek (termelőszövetkezeti csoportnak, szakszövetkezetnek, termelői szakcsoportnak, hegyközségnek) a tagja is, feltéve, ha a jogosultság megállapításához szükséges, közös munkában eltöltött munkanapok alatt a 71/1955. (XII. 31.) MT rendelet 63/A. §-a alapján kötött megállapodás értelmében betegségi ellátásra jogosult volt.

(2) Ennek a rendeletnek a termelőszövetkezetekre és azok tagjaira vonatkozó rendelkezéseit -az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekre és azok tagjaira is megfelelően alkalmazni kell."

10. §

A R. 20. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) a kötelező betegségi biztosítás hatálya alá tartozó bedolgozói munkaviszonyban álló dolgozók;"

11. §

A R. 28. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Kivételes méltánylást érdemlő esetben az illetékes társadalombiztosítási bizottság (albizottság) a megtérítést - ideértve a dolgozót terhelő megtérítést is (14. §) - elengedheti, illetőleg mérsékelheti. Az elengedés, illetőleg mérséklés kérdésében bírói eljárásnak helye nincs."

12. §

A R. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A külföldön szolgálatot teljesítő, valamint az erre feljogosított szervtől kapott munkavállalási engedély alapján külföldön munkát vállaló dolgozók családi pótlékáról külön jogszabályok rendelkeznek; ezek hatályát a jelen rendelet nem érinti."

13. §

A R. 32. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"32. § (1) A családi pótlékkal kapcsolatban a dolgozók és a családi pótlékot megállapító és folyósító szervek között felmerülő vitás ügyekben a szakszervezeti szervek, illetőleg a szövetkezeteknek a SZOT-tal egyetértésben kijelölt szervei járnak el. Ezeknek a szerveknek hatáskörét és illetékességét, továbbá a jogorvoslati eljárás szabályait a SZOT szabályzattal állapítja meg. E szervek határozata ellen - a (2) bekezdésben meghatározott ügyeket kivéve - bírói eljárásnak helye nincs.

(2) Ha a társadalombiztosítási bizottság (annak albizottsága) a dolgozót a jogtalanul felvett családi pótlék megtérítésére a 14. § (3) bekezdése alapján kötelezi, az erről szóló határozat ellen a dolgozó tizenöt napon belül keresettel fordulhat a határozatot kibocsátó társadalombiztosítási bizottság (annak albizottsága) székhelye szerint illetékes járásbírósághoz (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz)."

14. §

Ez a rendelet 1968. július 1. napján lép hatályba.

Fehér Lajos s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese