Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

21/1968. (VI. 21.) Korm. rendelet

az új növény- és állatfajták állami minősítéséről

1. §

(1) A mezőgazdasági termelés mennyiségi növelése és a minőség javítása érdekében köztermesztésbe, illetőleg köztenyésztésbe venni és elterjeszteni a legjobb növény- és állatfajtákat (hibridiket, populációkat, klónokat, fajtaköröket; a továbbiakban: fajták) kell.

(2) A kitűzött célok megvalósítása érdekében hazai növény- és állatfajtajelöltet, valamint külföldi növény- és állatfajtát köztermesztésbe, illetőleg köztenyésztésbe csak abban az esetben lehet venni, ha a termesztési, illetőleg tenyésztési értékének elbírálása eredményeként az arra kijelölt állami szerv a hazai fajtajelöltet állami minősítésben részesítette, minősítési fokozatba sorolta, a külföldi növényfajtát forgalombahozatalra, állatfajtát pedig köztenyésztésbe vételre engedélyezte.

(3) A köztermesztésben levő növények rendszeres felújításához, illetőleg köztenyésztésben levő állatok továbbtenyésztéséhez kizárólag állami minősítésben részesített vagy forgalombahozatalra, illetőleg köztenyésztésre engedélyezett növény- és állatfajtákat szabad felhasználni.

2. §

(1) Állami minősítésben az a hazai növényfajtajelölt részesíthető, illetőleg forgalombahoztalra az a külföldi növényfajta engedélyezhető, amely a fajtaösszehasonlító kísérletek eredménye szerint valamely előnyösebb lényeges tulajdonsággal rendelkezik, mint a már köztermesztésben levő fajták, továbbá amelynél a fajta egyöntetű, alaktani bélyegei és tulajdonságai állandósultak, ezek alapján megkülönböztethető, s a folyamatos elszaporítás előfeltételei is fennállnak.

(2) Állami minősítésben az a hazai állatfajtajelölt részesíthető, illetőleg köztenyésztésre az a külföldi állatfajta engedélyezhető, amely a vizsgálati eredmények szerint valamely előnyösebb lényeges tulajdonsággal rendelkezik, mint a már köztenyésztésben levő, állami minősítésben részesített fajták és amelynek meghatározott időn belüli elterjesztéséhez elegendő számú megfelelő egyed áll rendelkezésre.

3. §

(1) A növény- és állatfajták termesztési, illetőleg tenyésztési értékének elbírálását, állami minősítését, minősítési fokozatba sorolását, valamint a forgalombahozatal és a köztenyésztésbe vétel engedélyezésével kapcsolatos feladatokat az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács (a továbbiakban: Tanács) végzi.

(2) A Tanács és szakbizottságai elnökét és tagjait a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nevezi ki.

(3) A Tanács és szakbizottságai elnökeit és tagjait, valamint a meghívott szakértőket a Tanácsban, illetőleg szakbizottságban folytatott tevékenységükért díjazás illeti meg.

4. §

(1) A növény- és állatfajták minősítéséhez, a forgalombahozatal, illetőleg a köztenyésztésbe vétel engedélyezéséhez szükséges összehasonlító vizsgálatokat és egyéb előkészítő feladatokat az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet (a továbbiakban: Intézet) végzi.

(2) A hazai növény- és állatfajta jelöltet állami minősítés, a külföldi növény- és állatfajtát forgalombahozatalra, illetőleg köztenyésztésre engedélyezés végett az Intézethez kell írásban bejelenteni.

5. §

A Tanács és az Intézet a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felügyelete alatt áll.

6. §

(1) Kísérleti vagy kutató intézetben, mezőgazdasági termelőüzemben vagy egyéb szervezetben nemesített, felkutatott vagy honosított növény- és állatfajtajelöltet (fajtát) kizárólag maga az intézet, üzem vagy egyéb szervezet jelenthet be minősítés, illetőleg forgalombahozatal vagy köztenyésztésbe vétel engedélyezése végett.

(2) A magánszemély által nemesített, felkutatott vagy honosított növény- és állatfajtajelöltet (fajtát) minősítés, illetőleg forgalombahozatal vagy köztenyésztésbe vétel engedélyezése végett a nemesítő, felkutató, honosító jelentheti be.

(3) A bejelentést - a kísérleti és kutató intézetek kivételével - a bejelentő a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályával záradékoltatni köteles.

(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét és címét, továbbá a nemesítésben, felkutatásban vagy honosításban részt vett személy(ek) nevét, beosztását, munkakörét, címét, két vagy több érdekelt esetén a részesedési arányt; a részesedési arány megjelölésének hiányában a bejelentésben megnevezett személyeket egyenlő arányban kell részesnek tekinteni.

7. §

(1) Az állami minősítésben részesített növényfajta nemesítőjének, tájfajta felkutatójának, illetőleg a forgalombahozatalra engedélyezett növényfajta honosítójának, továbbá az állami minősítésben részesített állatfajta nemesítőjének, a köztenyésztésre engedélyezett állatfajta honosítójának - az ellenkező bizonyításáig - a bejelentésben megnevezett személyt (személyeket) kell tekinteni.

(2) A nemesítői, felkutatói és honosítói jogosultságot átruházni nem lehet.

8. §

Aki nemesítői (társnemesítői), felkutatói, honosítói jogosultságát mással szemben, vagy a közreműködők között megállapított arány tekintetében vitatja, igényét legkésőbb az állami minősítéstől, illetőleg az engedély kiadásától számított egy év alatt - jogvesztés terhével - a bíróság előtt érvényesítheti.

9. §

A növény- és állatfajta nemesítőjét, felkutatóját, illetőleg honosítóját a fajta népgazdasági jelentőségére és értékére figyelemmel megállapított egyszeri díjazás illeti meg. A díj fizetésének feltételeit, a díjhatárokat és az azokon belül kifizethető díj összegét a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter állapítja meg.

10. §

(1) Az állami minősítésben részesített növény- és állatfajták eredeti tulajdonságainak megőrzéséről fajtafenntartó nemesítéssel kell gondoskodni. A forgalombahozatalra, illetőleg köztenyésztésre engedélyezett növény- és állatfajtákra a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter külön rendelkezése az irányadó.

(2) A fajtafenntartásért - a fajta elterjedésének arányában - jutalékot kell fizetni. A fizethető jutalék feltételeit és mértékét a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter szabályozza.

11. §

(1) Az állami minősítésben részesített növény- és állatfajta tulajdonosa - a díj kifizetésével - a magyar állam.

(2) Az állami minősítésben részesített, valamint a forgalombahozatalra, illetőleg köztenyésztésre engedélyezett növény- és állatfajtát a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelkezése szerint szabad szaporítani, forgalomba hozni és felhasználni; a miniszter e jogkörében egyes állami vállalatoknak, intézményeknek, szövetkezeteknek stb. kizárólagos jogot is biztosíthat.

12. §

A növény- és állatfajtákról nyilvántartást kell vezetni.

13. §

Az állami minősítés és a forgalombahozatali, illetőleg köztenyésztési engedély visszavonásig érvényes.

14. §

Az erdei növényfajták állami minősítését a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendeletben szabályozza.

15. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 41/1961. (XI. 18.) Korm. rendelet, valamint a 60/1958. (XI. 17.) Korm. rendelet 11. §-ának (1) és (2) bekezdése hatályát veszti.

(2) E rendelet végrehajtásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben gondoskodik.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke