29/1968. (VIII. 9.) MÉM rendelet

a szarvasmarhaállományok gümőkórmentesítésének állami támogatásáról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánytól kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel és az egészségügyi miniszterrel, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az ország szarvasmarhaállományának gümő-kórmentesítését - a szarvasmarhaállomány minőségének tenyésztési és állategészségügyi szempontból történő további javítása céljából - az állam anyagi támogatás nyújtásával segíti.

(2) A szarvasmarhaállományok állami támogatással történő gümőkórmentesítését (a továbbiakban: mentesítés) a megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel rendelkező termelőszövetkezetek, termelőszövetkezetek közös vállalkozásai (a továbbiakban: termelőszövetkezet), valamint állami gazdaságok (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági nagyüzem), továbbá egyes háztáji és egyéni állattartók (a továbbiakban: egyéni állattartó) állományainak tervszerű mentesítésével úgy kell végezni, hogy fokozatosan egyre nagyobb összefüggő területek (körzetek) mentesítése váljék lehetővé. Ennek elérése érdekében a több szarvasmarhatartó teleppel rendelkező mezőgazdasági nagyüzemben a mentesítés telepenként is végrehajtható.

(3) A mentesítés előfeltétele

- mezőgazdasági nagyüzem esetében, hogy a gümőkórral fertőzött szarvasmarhákat a gümőkórmentesektől külön telepen tartsák, vagy ha a felnőtt állományt nem is tartják elkülönítve, de a növendékállományt külön telepen úgy neveljék, hogy az a gümőkóros fertőzöttségtől mentes maradjon;

- egyéni állattartó esetében, hogy a községhez tartozó valamennyi mezőgazdasági nagyüzem szarvasmarhaállománya már gümökórmentes legyen és a fertőzött egyéni szarvasmarhatartó udvarok száma az 5%-ot ne haladja meg.

2. §

Állami támogatásban elsősorban azok a mezőgazdasági nagyüzemek részesülnek, amelyek saját anyagi eszközeikkel is hozzájárulnak a mentesítéshez és biztosítják annak tárgyi és személyi feltételeit.

3. §

(1) A mentesítés engedélyezése, amennyiben a tehénállomány fertőzöttsége a mentesítendő telepen a 10%-ot nem haladja meg, a megyei (fővárosi) állategészségügyi állomás (a továbbiakban: megyei állategészségügyi állomás) hatáskörébe tartozik; egyéb esetekben a mentesítést a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium engedélyezi.

(2) Termelőszövetkezet a mentesítés engedélyezése iránti kérelmét közvetlenül a megyei állategészségügyi állomáshoz, állami gazdaság pedig az Állami Gazdaságok Országos Központjának megyei főosztályához nyújthatja be. A kérelemhez mentesítési tervet kell csatolni. Az Állami Gazdaságok Országos Központjának megyei főosztálya a kérelmet a működési területén levő állami gazdaságok állattenyésztési és gazdasági érdekeinek mérlegelésével véleményes javaslatával látja el és azt, a mentesítési tervvel együtt a megyei állategészségügyi állomásnak küldi meg.

(3) A megyei állategészségügyi állomás a döntése alá tartozó kérelmek ügyében határozatot hoz, amellyel a mentesítést engedélyezi vagy az indokolatlannak talált kérelmet elutasítja, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium döntését igénylő kérelmeket pedig - véleményével ellátva - évente kétszer, január 20. és július 20. napjáig a minisztériumhoz terjeszti fel.

(4) A megyei állategészségügyi állomás elutasító határozata ellen 15 napon belül a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya vezetőjéhez lehet fellebbezni.

4. §

A megyei állategészségügyi állomás az általa engedélyezett mentesítések, továbbá a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium döntését igénylő kérelmek összesített pénzügyi szükségletét - véleményével ellátva - ugyancsak köteles félévenként a 3. § (3) bekezdésében meghatározott időpontokig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak megküldeni. Ebben az érdekelt mezőgazdasági nagyüzemekre vonatkozóan fel kell tüntetni az állami támogatás javasolt módját és mértékét, a kicserélendő tehenek számát, és azt, hogy ezek pótlására hány sajátnevelésű és hány vásárolt, az illetékes járási (városi) fő-állatorvos (a továbbiakban: járási főállatorvos) által igazoltan gümőkórmentes környezetből származó, legalább 6. hónapos vemhes üsző (a továbbiakban: gümőkórmentes vemhes üsző) áll a mezőgazdasági nagyüzem rendelkezésére.

5. §

Nagyobb, összefüggő gümőkórmentes területek (körzetek) kialakítása céljából vagy közegészségügyi érdekből egyes mezőgazdasági nagyüzemek és községek mentesítését a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendeli el.

6. §

A mentesítésre kerülő mezőgazdasági nagyüzem éves termelési előirányzatában a mentesítés gazdasági kihatásaira legyen figyelemmel. Az ilyen mezőgazdasági nagyüzem selejtezésre kerülő teheneit köteles üresen hagyni.

7. §

(1) A mentesítés megszervezéséért és irányításáért a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a felelős, amely ezt a feladatot a megyei állategészségügyi állomás útján látja el. A mezőgazdasági nagyüzemben a mentesítés előkészítését - a megyei állategészségügyi állomás irányításával és ellenőrzése mellett - az üzemi állatorvos is végezheti.

(2) A megyei állategészségügyi állomás az elvégzett mentesítésekről köteles félévenként - január 10., illetőleg július 10. napjáig - a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak összesített jelentést tenni.

A mentesítés előkészítése

8. §

(1) A mezőgazdasági nagyüzemek kötelesek teheneiket egyedileg tartósan megjelölni és annak alapján a körzeti (városi, városi kerületi) állatorvos (a továbbiakban: körzeti állatorvos) irányítása és ellenőrzése mellett állategészségügyi szempontok szerint nyilvántartani.

(2) A gümőkórral még nem fertőzött szarvasmarhák tuberkulin vizsgálatát mezőgazdasági nagyüzemekben legalább félévenként egyszer, egyéni állattartóknál pedig legalább évenként egyszer el kell végezni.

9. §

A megyei állategészségügyi állomás a mezőgazdasági nagyüzemeket szarvasmarhaállományuk gümőkóros fertőzöttsége alapján 3 csoportba köteles sorolni:

a) az első csoportba kell sorolni azokat a mezőgazdasági nagyüzemeket, amelyekben a gümőkórmentes felnőtt és növendék szarvasmarhákat a fertőzöttektől külön telepen tartják, a borjakat gümőkórmentesen nevelik, s a gümőkórmentes állomány mentessége az eddig végzett ellenőrző vizsgálatok eredménye alapján megbízhatóan igazolható;

b) a második csoportba kell sorolni azokat a mezőgazdasági nagyüzemeket, amelyekben a felnőtt szarvasmarhaállomány fertőzött ugyan, de a borjakat születésüktől kezdve a fertőzött állatokétól elkülönített légterű borjúnevelőben tartják, a növendékállatokat pedig külön telepen gümőkórmentesen nevelik és mind a borjak, mind a növendékállomány gümőkórmentessége az eddig végzett ellenőrző vizsgálatok eredménye alapján megbízhatóan igazolható;

c) a harmadik csoportba kell sorolni azokat a mezőgazdasági nagyüzemeket, amelyekben a fertőzött és a nem fertőzött szarvasmarhákat együtt tartják.

10. §

A mentesítés előkészítésének befejezésével az illetékes hatósági állatorvos jegyzőkönyvbe veszi a mentesítendő telepen (udvarban) levő, a mentesítés érdekében eltávolításra kerülő (a továbbiakban: eltávolított) tehenek darabszámát, azok egyedi azonosítási jeleit, feltüntetve, hogy az eltávolított tehén törzskönyvi ellenőrzés alatt áll-e vagy sem. A mentesítés során állami támogatás csak az ebben a jegyzőkönyvben feltüntetett állatok után nyújtható.

A mentesítés lebonyolítása

A mentesítés módja

11. §

(1) A gümőkórmentes állomány kialakítása érdekében eltávolított teheneket gümőkórmentes vemhes üszőkkel kell pótolni.

(2) Az eltávolított tehenek pótlására kizárólag olyan mezőgazdasági nagyüzem vagy egyéni állattartó gümőkórmentes állományából származó vemhes üsző használható fel, amely állományban klinikai tünetekben megnyilvánuló brucellózis legalább 2 éve nem fordult elő és az állományban levő vemhes üszők brucellózis kimutatására irányuló szerológiai vizsgálata kivétel nélkül negatív eredménnyel járt.

(3) A mezőgazdasági nagyüzem köteles a vásárolt gümőkórmentes vemhes üszőket az 5/1962. (II. 7.) FM rendelettel életbeléptetett Állategészségügyi Szabályzatban (a továbbiakban: Állategészségügyi Szabályzat) meghatározott módon és ideig elkülöníteni. Amennyiben az elkülönítés hiányosságai miatt az állományban újabb állatok fertőződnek, azok gümőkórmentes vemhes üszőkkel történő kicserélését - egészen az állomány mentességének megállapításáig - a mezőgazdasági nagyüzem köteles saját erőből végrehajtani.

12. §

(1) A 9. § szerint csoportosított mezőgazdasági nagyüzemek mentesítését a következő módon kell végrehajtani:

a) az első csoportba tartozó mezőgazdasági nagyüzemekben az egész fertőzött tehénállományt gümőkórmentes vemhes üszőkkel kell kicserélni, az eltávolított szarvasmarhákat csak levágás céljára szabad értékesíteni, egyéni állattartók részére pedig azok még hizlalásra sem adhatók el;

b) a második csoportba tartozó mezőgazdasági nagyüzemekben, ha a tehénállomány fertőzöttsége a legalább 90 napos időközzel kétszer elvégzett tuberkulin-vizsgálat összesített eredménye szerint 10% alatt van, a mentesítést a fertőzött teheneknek gümőkórmentes vemhes üszőkkel történő kicserélésével meg lehet kísérelni, ha pedig a fertőzöttség mértéke a 10%-ot meghaladja, a tehenészet teljes állománycseréjét kell végrehajtani. Az eltávolított teheneket csak levágás céljára szabad értékesíteni, egyéni állattartók részére pedig még hizlalásra sem adhatók el;

c) a harmadik csoportba tartozó mezőgazdasági nagyüzemekben állami támogatással mentesíteni nem szabad. Az ebbe a csoportba tartozó mezőgazdasági nagyüzemek a második csoportba sorolhatók át abban az esetben, ha a növendékállatok gümőkórmentes felnevelésének feltételeit megteremtik. A mentesítés azonban ebben az esetben is csak a fertőzött tehenészet teljes állománycseréjével hajtható végre.

(2) Nem teljes állománycserével történő mentesítés esetén a gümőkórmentes vemhes üszőket a tehénállományba csak akkor szabad beállítani, ha az állományban az utolsó két ellenőrző tuberkulin-vizsgálat alkalmával egyetlen állat sem adott pozitív reakciót és az állományban nincsenek 5 évesnél idősebb tehenek.

A mentesítés állami támogatása

13. §

(1) Állami támogatás csak azok után az eltávolított tehenek után fizethető, amelyeket gümőkórmentes vemhes üszőkkel pótoltak és ezzel gümőkórmentes állományt alakítottak ki.

(2) Ha a mentesítést a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendelte el, a mezőgazdasági nagyüzemet, valamint az egyéni állattartót kártalanítás illeti meg.

(3) Segélyben részesül a mezőgazdasági nagyüzem, ha a mentesítést kérelme alapján engedélyezték.

14. §

(1) A kártalanítás összege minden eltávolított törzskönyvi ellenőrzés alatt nem álló tehén után 5000,- Ft, minden törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehén után 7000,- Ft, ezenkívül a pótlásra beállított minden sajátnevelésű gümőkórmentes vemhes üsző után üszőnként 1000,- Ft, ha pedig az anyja törzskönyvi ellenőrzés alatt áll, 1500,-Ft.

(2) A segély összege minden eltávolított törzskönyvi ellenőrzés alatt nem álló tehén után 3000,- Ft, minden törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehén után 4000,- Ft, ezenkívül a pótlásra beállított minden sajátnevelésű gümőkórmentes vemhes üsző után üszőnként 1000,- Ft, ha pedig az anyja törzskönyvi ellenőrzés alatt áll, 1500,- Ft.

15. §

(1) Gümőkórmentességgel kapcsolatos állami támogatás (kártalanítás, segély, tejfelár stb.) a mezőgazdasági nagyüzem részére csak akkor adható, ha

a) a szarvasmarhák legalább félévenként egyszeri tuberkulin vizsgálata kedvező eredményű,

b) a tehenek egyedi tartós megjelölése megtörtént és az azon alapuló állategészségügyi nyilvántartást rendszeresen vezetik,

c) a gümőkórmentes telepen dolgozók fél évnél nem régebbi egészségügyi vizsgálatának eredménye kedvező, továbbá

d) a jelen rendelet előírásait maradéktalanul végrehajtják.

(2) Ha az állami támogatással mentesített szarvasmarhaállomány a mezőgazdasági nagyüzem vagy az egyéni állattartó hibájából újra fertőződik, az ismételt mentesítés teljes költsége a mezőgazdasági nagyüzemet, illetőleg az egyéni állattartót terheli. Az újabb mentesítést ilyen esetben haladéktalanul, de legkésőbb egy éven belül végre kell hajtani. Ennek elmulasztása esetén a mezőgazdasági nagyüzem, illetőleg az egyéni állattartó a részére nyújtott állami támogatás teljes összegét 3 hónapon belül köteles a megyei állategészségügyi állomás MNB számlájára történő befizetéssel visszatéríteni.

(3) Ha az újrafertőződés az Országos Állategészségügyi Intézet megállapítása szerint nem a mezőgazdasági nagyüzem hibájából következett be és az olyan nagymértékű, hogy az ismételt mentesítés csak a tehénállomány teljes kicserélésével oldható meg, kivételesen indokolt esetben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium - a Pénzügyminisztériummal egyetértésben - egy alkalommal, engedélyezheti a mentesítés segély útján történő újabb támogatását.

Az állományok kicserélése

16. §

(1) Kártalanítással történő mentesítés esetén az állatforgalmi vállalat az eltávolításra kerülő teheneket - amennyiben azokat vételre felajánlják - köteles megvásárolni és - szükség szerint - pótlásukra a megfelelő számú és legalább azonos minőségű gümőkórmentes vemhes üszőt a termelőszövetkezet, illetőleg az egyéni állattartó rendelkezésére bocsátani.

(2) Az állatforgalmi vállalat által rendelkezésre bocsátott gümőkórmentes vemhes üszők és a vásárolt tehenek értéke közötti különbözet a termelőszövetkezetet, illetőleg az egyéni állattartót terheli.

(3) Ha a termelőszövetkezet az eltávolításra kerülő teheneit vagy azok egy részét nem az állatforgalmi vállalatnak adja el, ezek pótlásáról maga köteles gondoskodni.

17. §

(1) Segéllyel történő mentesítés esetén a termelőszövetkezet eltávolított teheneit az állatforgalmi vállalat - vételre való felajánlás esetén - ugyancsak köteles megvásárolni.

(2) Az eltávolított teheneknek azonos számú gümőkórmentes vemhes üszővel való pótlásáról a termelőszövetkezet maga köteles gondoskodni.

18. §

Állami gazdaság az eltávolított teheneinek értékesítéséről és a pótlásra beállítandó gümőkórmentes vemhes üszők beszerzéséről minden esetben maga köteles gondoskodni.

19. §

(1) Ha a mezőgazdasági nagyüzem saját tenyésztésű, megfelelő minőségű gümőkórmentes vemhes üszőkkel rendelkezik, eltávolított tehenei pótlására elsősorban ezeket kell felhasználnia.

(2) Nem részesülhet állami támogatásban a mezőgazdasági nagyüzem abban az esetben, ha saját tenyésztésű gümőkórmentes vemhes üszőit eladja és eltávolított tehenei pótlására emiatt üszővásárlásra kényszerül.

20. §

(1) A mezőgazdasági nagyüzem - ha eltávolított teheneit vagy azok egy részét más telepen megbízhatóan úgy el tudja különíteni, hogy azok tartása gümőkórtól mentes szarvasmarhaállományát nem veszélyezteti - az elkülönített tehenek hizlalására az állatforgalmi vállalattal legfeljebb fél évi időtartamra szóló szerződést köthet.

(2) Az állatforgalmi vállalat az általa megvásárolt teheneket kizárólag hizlalás céljára más mezőgazdasági nagyüzemnek is továbbadhatja, amennyiben azok tartása a mezőgazdasági nagyüzem gümőkórmentes szarvasmarhaállományát nem veszélyezteti.

(3) A mezőgazdasági nagyüzem az eltávolított vemhes vagy friss fejős teheneit, ha azokat más telephelyen megbízhatóan elkülöníti, leelletés, illetőleg lefejés céljából a mentesítés engedélyezésétől számított legfeljebb egy évig megtarthatja.

21. §

(1) A mentesítést mezőgazdasági nagyüzemben akkor lehet befejezettnek tekinteni, ha a kialakított állományban a legalább 90 napos időközzel kétszer elvégzett tuberkulin vizsgálatok során egynél több fertőzött állatot, illetőleg 1%-osnál magasabb fertőzöttséget nem találtak, a fertőzötteknek talált állatokat pedig azonnal eltávolították és gümőkórmentesekkel kicserélték.

(2) Egyéni állattartó szarvasmarhaállománya gümőkórmentesnek akkor minősíthető, ha az egy udvarban (egy tanyán stb.) tartott valamennyi szarvasmarha - függetlenül attól, hogy azok egy vagy több személy tulajdonát képezik - a legutóbbi tuberkulin vizsgálat alkalmával negatívnak bizonyult.

(3) A mezőgazdasági nagyüzem tehénállományának gümőkórmentességét a járási főállatorvos, az egyéni állattartók tehénállományának gümőkórmentességét pedig a körzeti állatorvos állapítja meg és igazolja.

22. §

Az állami támogatás összeget az állatcserék megtörténte, a mentesség igazolása után, a pótlás mértékének megfelelően a megyei állategészségügyi állomás igazgatója határozattal állapítja meg. Határozata ellen 15 napon belül a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjéhez fellebbezésnek van helye.

Pénzügyi intézkedések

23. §

A mentesítések céljára a költségvetésben biztosított összeg megyék közötti elosztásáról és elszámoltatásáról a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az Állategészségügyi Állomások Gazdasági Központja útján gondoskodik.

24. §

(1) Az állami támogatás összegét a mezőgazdasági nagyüzem, illetőleg az egyéni állattartó részére az állami támogatásról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a megyei állategészségügyi állomás utalja ki.

(2) Az eltávolított tehenek vágóárának, valamint az állami támogatásnak teljes összegét a mezőgazdasági nagyüzemnek a Magyar Nemzeti Banknál vezetett elszámolási betétszámlájára kell átutalni.

(3) Egyéni állattartó részére a kártalanítást a megyei állategészségügyi állomás közvetlenül utalja ki.

Forgalmi korlátozások

25. §

(1) Szarvasmarhagümőkórtól mentes mezőgazdasági nagyüzembe (telepre, udvarba), községbe vagy körzetbe csak olyan szarvasmarha vihető be, amelynek gümőkórmentes környezetből való származását az illetékes körzeti állatorvos igazolta.

(2) Azokban a községekben és körzetekben, amelyekben valamennyi mezőgazdasági nagyüzem szarvasmarhaállománya gümőkórmentes, az Állategészségügyi Szabályzatnak a szarvasmarhagümő-kór megszüntetésére vonatkozó szabályait a végrehajtás érdekében közhírré kell tenni és a fertőzött szarvasmarhák forgalmának korlátozását el kell rendelni.

(3) A mezőgazdasági nagyüzem és az egyéni állattartó az állami támogatással pótlásként beállított gümőkórmentes vemhes üszőt 2 éven belül csak a megyei állategészségügyi állomás igazgatójának engedélyével idegenítheti el.

Vegyes rendelkezések

26. §

A mentesítés során eltávolításra kerülő teheneket két fülcsipkével kell az Állategészségügyi Szabályzatban meghatározott módon megjelölni.

27. §

A mentesített mezőgazdasági nagyüzemek az állományukból természetes selejtezésre kerülő teheneiket kizárólag saját tenyésztésű gümőkórmentes vemhes üszőkkel pótolhatják.

28. §

(1) Mezőgazdasági nagyüzemek és egyéni állattartók gümőkórral fertőzött tehenészetükből származó tejet és tejterméket közvetlenül a fogyasztónak nem adhatnak el.

(2) A mezőgazdasági nagyüzemek kötelesek a gümőkórmentes telepről származó tejet külön gyűjteni és kezelni, s az illetménytejet ebből kiszolgáltatni.

29. §

A szarvasmarhaállomány gümőkórmentességé-vel kapcsolatos egyéb pénzügyi kedvezmények, illetőleg a szarvasmarhák gümőkóros fertőzöttsége miatt történő visszavonások részletes szabályait külön rendelkezés állapítja meg.

Hatálybalépés

30. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 7/1964. (VII. 24.) FM rendelet, a 10/1966. (Mg É 7.) FM utasítás, valamint az 5/1962. (II. 7.) FM rendelettel életbeléptetett Állategészségügyi Szabályzat 24. számú melléklete D) részének e rendelettel ellentétes előírásai hatályukat vesztik.

Dr. Dimény Imre s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter