29/1968. (X. 25.) PM-MÉM együttes rendelet
a veszteséges mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdaságos működési feltételeinek megteremtéséről, a veszteségek rendezéséről
A Kormánytól kapott felhatalmazás alapján - a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - az alábbiakat rendeljük:
1. §
A rendelet hatálya
(1) E rendelet hatálya a veszteséges mezőgazdasági termelőszövetkezetekre és halászati termelőszövetkezetekre (a továbbiakban: termelőszövetkezet) terjed ki.
(2) Veszteséges az a termelőszövetkezet, amely zárszámadásában (éves mérlegében) veszteséget mutat ki.
(3) Szanálási eljárás alá lehet vonni azokat a termelőszövetkezeteket is, amelyek nem mutatnak ki veszteséget, de az esedékes kötelezettségek teljesítésére felhasználható eszközök egy éven belül nem értékesíthetők, illetve nem használhatók fel.
2. §
A veszteségek szanálási eljáráson kívüli rendezése
(1) A veszteséget a termelőszövetkezet jövedelembiztonsági alapja terhére kell rendezni.
(2) Ha a jövedelembiztonsági alap a veszteség megszüntetésére nem nyújt teljes fedezetet, de az eredményes gazdálkodás - a fennmaradt veszteség következő évi kigazdálkodása mellett - biztosítható, a pénzügyi rendezés fedezetére a termelőszövetkezet - szükség esetén 12 hónapon belüli lejáratú - bankhitelt kérhet.
3. §
A szanálási eljárás
(1) A szanálási eljárás a 2. §-ban említett forrásokból nem fedezhető veszteség rendezésére terjed ki.
(2) A szanálási eljárást a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: végrehajtó bizottság) rendeli el. A szanálási eljárást el kell rendelni akkor is, ha azt a pénzügyminiszter, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, vagy a Magyar Nemzeti Bank elnöke javasolja. A szanálási eljárás megindítását a termelőszövetkezet (közgyűlés, vezetőség) is kérheti.
(3) A szanálási eljárás megindításáról
a) a pénzügyminisztert,
b) a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert,
c) a Magyar Nemzeti Bank elnökét,
d) a termelőszövetkezet vezetőségét,
e) a termelőszövetkezet illetékes területi szövetségét,
f) a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságát
a szanálást elrendelő szerv értesíti.
(4) A szanálási eljárás lefolytatására 3-5 tagú szanálási bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) kell létrehozni.
(5) A Bizottság vezetőjét és tagjait - a termelőszövetkezettől független szakemberekből - a szanálást elrendelő szerv vezetője jelöli ki. A Bizottságban részt vesz a végrehajtó bizottság, valamint a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) képviselője is. A Bizottságba a pénzügyminiszter, illetve a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kívánságára az általa javasolt személyt is ki kell jelölni.
(6) Ha a szanálási eljárás során a vezetőség tevékenységének felfüggesztése válik szükségessé, az erre vonatkozó eljárásra a 35/1967. (X. 11.) Korm. rendelet 165-166. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók.
4. §
A Bizottság eljárása
(1) A szanálási eljárás során a veszteség okainak feltárása és a felelősség megállapítása céljából a Bizottságnak átfogóan kell vizsgálnia a termelőszövetkezet előző évi, szükség esetén több évi gazdálkodását és számadásait.
(2) A Bizottság a termelőszövetkezet gazdálkodásának vizsgálatánál felhasználhatja
- a termelőszövetkezet teljes számviteli anyagát,
- a termelőszövetkezeti ellenőrző bizottság korábbi értékelő jelentéseit, valamint az ellenőrző bizottság elnökének és tagjainak személyes tapasztalatait,
- a pénzügyi szervek pénzügyi revízióra vonatkozó anyagát,
- a népi ellenőrzési bizottságok vizsgálati anyagait,
- a Bank által végzett elemzéseket, valamint a termelőszövetkezet gazdálkodásával kapcsolatban rendelkezésre álló egyéb ellenőrzési és elemző anyagokat,
- a közgyűlések és vezetőségi ülések jegyzőkönyveit, okmányait.
(3) A Bizottság a vizsgálat során az illetékes területi szövetség véleményét is kikéri.
(4) A vizsgálat során a szövetkezet minden tagja és alkalmazottja köteles a szükséges felvilágosításokat és adatokat megadni. Szükség esetén a Bizottság jogosult a végrehajtó bizottság pénzügyi osztálya vezetőjének hozzájárulásával szakértőt igénybe venni, szakértői vizsgálatokat végeztetni.
(5) A szanálási eljárás megkezdésének és befejezésének időpontját a végrehajtó bizottság határozza meg; ezen belül a helyszíni vizsgálat 30 napnál hosszabb ideig nem tarthat.
5. §
A Bizottság javaslatai
(1) A Bizottság a szanálási eljárás befejezése után értékelő jelentést ad a végrehajtó bizottságnak. A jelentésben javaslatokat tesz a gazdálkodás megjavításához szükséges intézkedésekre és a veszteség pénzügyi rendezésére.
(2) Az értékelő jelentést a Bizottság tájékoztatásul a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának is köteles megküldeni.
(3) A javaslatok felől a közgyűlés állásfoglalásának ismeretében - a 6. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - a végrehajtó bizottság dönt. A közgyűlés összehívását, a javaslatok előterjesztése céljából, a végrehajtó bizottság az illetékes járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága útján kezdeményezi.
(4) Ha a Bizottság a vizsgálat során személyi felelősséget állapít meg, a felelősségrevonásra, illetve a kár megtérítésére a végrehajtó bizottság tesz javaslatot a közgyűlésnek. Bűntett gyanúja esetén a Bizottság javaslata alapján a végrehajtó bizottság teszi meg a szükséges intézkedéseket,
6. §
A termelőszövetkezet gazdálkodását érintő javaslatok
(1) Ha a termelőszövetkezetnél az eredményes gazdálkodás feltételei saját hatáskörben is megteremthetők - és ezt a Bizottság az eljárás során állapítja meg -, a Bizottság a különböző üzemgazdasági (termelési, szervezési, technológiai stb.), valamint egyéb gazdasági (pénzügyi, jövedelemelosztási stb.) intézkedésekre közvetlenül tehet javaslatot a termelőszövetkezetnek. Ebben az esetben a javaslat elfogadása az 5. § (3) bekezdése szerint összehívandó közgyűlés hatáskörébe tartozik.
(2) A veszteséget - amennyiben fedezete az (1) bekezdés szerint nem teremthető meg - a termelőszövetkezet elsősorban fejlesztési alapjából rendezheti. A rendezés a fejlesztési alap szabad pénzeszközei mértékéig terjedhet. A termelőszövetkezet gazdálkodásának biztonsága érdekében - a 35/1967. (X. 11.) Korm. rendelet 65. §-ának megfelelően - a fejlesztési alapból nem fedezhető veszteséget a részesedési alapnak a folyamatos munkadíjazásra szolgáló 80%-os hányadot meghaladó része [1028/1967. (IX. 8.) Korm. határozat I./1. pontja] terhére kell fedezni, és csak az ezek után fennmaradó veszteség rendezhető - a Bank egyetértésével - a forgóalap, illetve az állatállomány értékének tehermentes része terhére. A veszteségrendezés céljából felhasznált fejlesztési és forgóalap pótlását - a végrehajtó bizottság megállapítása szerint több évre ütemezve - kötelezettségként elő kell írni. A pótlási idő alatt a részesedési alapot csak az éves ütemezés szerinti pótlást követően lehet kiegészíteni.
(3) Ha a Bizottság szerint a termelőszövetkezet gazdálkodása csak a lehetőségeit meghaladó termelési, termelésszerkezeti változtatásokkal válhat eredményessé, erre irányuló javaslata felől a végrehajtó bizottság döntése előtt a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága állást foglal. A pénzügyi rendezésre vonatkozóan a külön kiadott szabályok irányadók.
7. §
Vegyes rendelkezések
(1) A rendezésre, amennyiben az a fejlesztési alap, illetve a forgóalap terhére valósul meg - az utóbbi esetben a Bank egyetértésével - a közgyűlés hatalmazza fel a vezetőséget.
(2) Ha a veszteséges termelőszövetkezet eredményesen gazdálkodó más termelőszövetkezettel egyesül, a szanálási eljárás alapján tett intézkedésekből származó jogok és kötelezettségek az egyesült termelőszövetkezetet illetik meg, illetve terhelik.
(3) Ha a végrehajtó bizottság megállapítása szerint a termelőszövetkezet eredményes gazdálkodásának feltételei nem biztosíthatók, a termelőszövetkezet tartósan veszteséges vagy a jövőbeni eredményes gazdálkodás megteremtésére hozott intézkedéseket a termelőszövetkezet nem hajtja végre, a 35/1967. (X. 11.) Korm. rendelet 167. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
8. §
Szanáláskor tett javaslatok díjazása
(1) A szanálási eljárás során tett üzemgazdasági és egyéb gazdasági javaslatok kidolgozásáért a Bizottság tagjai a szanálás időpontjában jutalmat, tiszteletdíjat vagy egyéb juttatást nem vehetnek át a termelőszövetkezettől.
(2) A termelőszövetkezet közgyűlése utólagosan meghatározott jutalmat vagy tiszteletdíjat állapíthat meg a Bizottság egyes tagjainak akkor, ha a kidolgozott javaslatok eredményeképpen a veszteséges gazdálkodás okai megszűntek. Erre azonban csak az intézkedések eredményeinek ismeretében, a szanált időszak után következő naptári év végén kerülhet sor.
9. §
Hatálybalépés
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Dr. Garamvölgyi Károly s. k.,
a pénzügyminiszter első helyettese
Kazareczki Kálmán s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes